Magyar Nemzet, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-23 / 94. szám
Péntek, 1982. április 23. Népfronttanácskozás Kecskeméten Megszerettetni az olvasást! Az iskolai könyvtárnak az olvasási kultúra fejlesztésében elfoglalt helyéről, szerepéről, a család, valamint az oktatási intézmény feladatairól tanácskozott szerdán Kecskeméten Kerek Gábor elnökletével a Hazafias Népfront Pedagógiai és Olvasó Népért mozgalmi munkabizottsága. A vendégeket Farkas József, a HNF Bács-Kiskun megyei bizottságának titkára köszöntötte. Bevezetőjében kiemelte: „Gondjaink súlyosak. Elegendő, ha csupán arra utalok, hogy a kötelező olvasmányok nagy részét a könyvesboltokban nem lehet beszerezni, s a könyvtárak polcain sem lelhetjük fel őket a kellő példányban.” — Ismerjük-e a fiatalok olvasási és könyvtárhasználati szokásait? Nincsenek vajon olvasástechnikai gondjai a felnövekvő nemzedéknek? Mit és hol olvashatnak a gyerekek, akadnak-e értő pedagógusok, akik képesek megszerettetni velük a könyvet? Mely intézmények, szervezetek segítenek olvasóvá nevelni tanulóinkat? — fogalmazta meg a pedagógust, a könyvtárost, a társadalmat egyaránt gyötrő kérdéseket előadásában Lengyel Sándor, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgató-helyettese. Válaszaiból korántsem rózsás kép bontakozott ki. Ha az iskolai könyvtárak számát vagy állományaik nagyságát nézzük, jelentős fejlődésről számolhatunk be. Az iskolák harminc százalékában van bibliotéka, az általános iskolákban minden tanulóra kilenc, a szakmunkásképző intézetekben tizenegy, a középiskolákban huszonhét kötet könyv jut. De több helyütt a kis odúkat is könyvtárnak tekintik, s a statisztikákban a selejtezésre váró brosúrák, elavult ismereteket tartalmazó kiadványok is az állomány részeként szerepelnek. A tanárkönyvtárosok között a mostoha anyagi, erkölcsi és szakmai körülmények miatt nagy a fluktuáció. Hogyan lehet e problémákra gyógyírt találni? Az új tantervek, melyek a magyar oktatásügy történetében először teszik kötelezővé a könyvismeretre, könyvtárhasználatra nevelést, sokat tehetnek a szemlélet megváltoztatásáért. De a párt- és állami vezetés, továbbá a család segítségét sem nélkülözhetjük. Ez utóbbi erő mozgósításában nagy feladat hárul a népfrontra, hiszen égisze alatt működnek a szülői munkaközösségek. Egy hosszútávú terv körvonalai kibontakoztak. Eszerint a két munkabizottság a Könyvkiadói Főigazgatósággal és az illetékes minisztériumokkal karöltve összeállítaná a kötelező és ajánlott irodalom jegyzékét. Így ezeket az oktatásban nélkülözhetetlen alkotások a szükséges példányszámban kerülhetnének a könyvesboltok és bibliotékák polcaira. Bács-Kiskun megye könyvtári szakfelügyelője, Nagy Zoltánné referátumában a helyi tapasztalatokról számolt be, Szabó József, a HNF Győr- Sopron megyei munkatársa pedig megyéje kezdeményezését ismertette: a Minden családtól könyvet az iskolának akció mintegy 300 ezer forint értékű kiadvánnyal gazdagította az oktatási intézmények gyűjteményét. A hozzászólásokat követő vitát Fábián Zoltán, az Olvasó népért Munkabizottság elnöke foglalta össze és zárta le. (szi) A közgyűjtemények eredményei és tervei Csütörtökön délelőtt, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Villangó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője, a könyvtárak, levéltárak és múzeumok múlt évi eredményeiről, ez idei terveiről és várható eseményeiről adott tájékoztatót. A múlt esztendő közgyűjteményeink életében a próbatétel éve volt, be kellett bizonyítanunk, hogy a szigorúbb feltételek között is jól végzik munkájukat, a szűkebb anyagi lehetőségek ellenére is képesek gyarapodni. A számszerű szaporodás mérsékeltebb volt, mint az előző esztendőkben. A könyvtári állomány mintegy kétmillió kötettel, a múzeumi 131 ezer műtárggyal, a levéltári anyag 7860 folyóméterrel gazdagodott. Tizennyolc új múzeumi egység kapott működési engedélyt, köztük a makói József Attila Múzeum, a dunaújvárosi Domanovszky Képtár, a debreceni Medgyessy Emlékmúzeum, a keszthelyi Bartók Béla Emlékház. Új épületbe költözött a Nógrád megyei Levéltár, az aszódi Podmaniczky kastély szárnyépületét a Pest megyei Levéltár kapta meg. A könyvtárak alapterülete összesen hétezer négyzetméterrel növekedett. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár két új fiókkönyvtárral és zenei részleggel bővült, átadták többek között a kunhegyesi és biharugrai új könyvtárakat. A múzeumi terület, ami a látogatók létszámát illeti, újra megdöntötte a hazai csúcsot: tavaly 17 millió 400 ezer ember fordult meg a kiállításokon. Ez év kiemelkedő eseménye lesz az alsó-ausztriai Schallaburg várában május 7-én nyíló, Mátyás és a magyar reneszánsz című kiállítás, melyre a világ minden tájáról kölcsönöznek tárgyakat, dokumentumokat. Az anyagból készült válogatást egy későbbi időpontban a Magyar Nemzeti Galériában a hazai közönség is megtekintheti. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Puskin-kiállítás és az ugyancsak a Szovjetunióból érkező, A húszas évek festészete című tárlat, melyeket a Petőfi Irodalmi, illetve a Szépművészeti Múzeumban mutatnak be. A Magyar Nemzeti Galériában Kondor Béla és Csohány Kálmán, Miskolcon Ferenczy Noémi Emlékkiállítást rendeznek. A Szépművészetiben Tiepolo évszázada címmel rendeznek kiállítást, s remélhetőleg még ebben az évben a közönség elé tárhatják Vasarely hazánknak ajándékozott alkotásait. Bizakodhatunk benne, hogy hamarosan hazakerül a Belgiumban őrzött Lőréeni Kódex, amely becses nyelvemlékünket, az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazza. — Talán túl optimista hangot ütöttem meg beszámolómban — mondotta az előadó —, de gondjainkat, sajnos, nem tudjuk egy esztendő alatt megoldani. Az új lakótelepek közgyűjteményekben szegények, a könyvtári ellátás gyenge láncszemei az iskolai könyvtárak, minden területen helyhiánnyal küszködünk, s az elöregedett épületek is sok fejtörést okoznak. Bár anyagi lehetőségeink továbbra is korlátozottak, e fehér foltok eltüntetésére áldoznunk kell, s a korábbi hibákat, mulasztásokat is igyekszünk helyrehozni, pótolni. Az idén felülvizsgáljuk a gyéren látogatott kiállítóhelyek tevékenységét, s megvitatjuk a gombamód szaporodó emlékmúzeumok létjogosultságát. A sajtótájékoztatót követően A közgyűjtemények új szerzeményei címmel kiállítás nyílt a Munkásmozgalmi Múzeumban, melyet május 3-ig tekinthet meg a közönség. A tárlat rendezői mindenekelőtt sokszínűségre törekedtek: a több évszázados leletek mellett találhatjuk Mező Imre tiszti köpenyét és sapkáját; a régi oklevelek társaságában fellelhetjük az Elnöki Tanácsnak a muzeális értékek védelméről szóló 1981. évi rendeletét; s íróink, neves személyiségeink tollvonásával nemcsak az újabban vásárolt kéziratokból, hanem Silbiger Boriska, a híres pesti jósnő emlékkönyveiből is megismerkedhetünk. Magyar Nemzet A társadalmi ellenőrzés erősítéséért Megalakult a Fogyasztók Országos Tanácsa Csütörtök délelőtt a Hazafias Népfront székházában tartotta alakulóüléset a Fogyasztók Országos Tanácsa. A fogyasztók érdekvédelme társadalmunkban széles körű társadalmi ellenőrzéssel párosuló állami feladat. A Hazafias Népfront, mint a lakosság különböző rétegeit tömörítő politikai tömegmozgalom, szükségesnek tartja s feladatának tekinti, hogy más társadalmi szervekkel együtt részt vegyen a fogyasztói érdekek érvényesítését szolgáló társadalmi kontroll megvalósításában. Ennek megtestesítője a Fogyasztók Országos Tanácsa, amely a Hazafias Népfront keretében működő jogi személy is: saját nevében gyakorol jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Mint az alakulóülésen L. Hegedűs László, a HNF OT titkára elmondta: az új országos társadalmi szervezet utat nyit mindazoknak a javaslatoknak, kezdeményezéseknek, amelyek a fogyasztói érdekek érvényesülését segítik, könynyítik. Ajánlásaival segíti az államigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok munkáját, hiszen a legilletékesebb: a fogyasztó észrevételeit, kívánságait gyűjti össze és tolmácsolja. Lényeges, sokakat érintő témákban kéri ki a lakosság véleményét, például a belkereskedelmi törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a lakás berendezésének, a bútorgyártásnak a problémáiról, foglalkozik a lakáskarbantartással, az alkatrészellátással, a közlekedés gondjaival. Segíti a fogyasztók tájékoztatását az áruk és a szolgáltatások minőségéről, választékáról és a fogyasztókat megillető jogokról. E jogok megsértése esetén pedig vizsgálatot, intézkedést kezdeményez az illetékeseknél, ha azok elmulasztották volna orvosolni a panaszt. A fogyasztók véleményének alaposabb megismerése, az érdemi tájékoztatás érdekében a Hazafias Népfront bizottságai mellett területi és helyi fogyasztói tanácsok működnek majd. Rendszeresen tartanak fórumokat valamennyi településen, ezeken bárki elmondhatja észrevételeit, s a kereskedelemért, szolgáltatásokért felelős vezetők a helyszínen válaszolnak a kérdésekre. A Fogyasztók Országos Tanácsa — ha szükséges — gondoskodik a legközérdekűbb témákban az országos intézkedésekről. A Nagyító című folyóirat a Fogyasztók Országos Tanácsa lapjaként jelenik meg. * Építőanyag-ellátás Tervszerűbben és jobban A lakásépítési feladatok mellett — illetve velük egyenrangú munkaként — mindinkább előtérbe kerül a meglevő állomány fenntartása és felújítása. E munkálatokhoz azonban nemcsak megfelelő kapacitásra, hanem zavartalan anyagellátásra is szükség van. A megoldásra az ÉVM építőanyag-ipari főosztálya intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek részleteiről tartott tájékoztatót csütörtökön Tóth Gábor minisztériumi főtanácsos. A cél az, hogy az építőipar legkülönbözőbb szervezetei egyenlő feltételekkel jussanak hozzá mindazokhoz az anyagokhoz, amelyekre az építésifelújítási munka adott időszakában éppen szükségük van. Eddig ugyanis a közép- és kisvállalatok, a szövetkezetek és a kisiparosok igencsak sok zökkenővel szerezhették be azokat a gyakran jelentéktelen értékű, de fontos termékeket, amelyek nélkül nem tudják határidőre teljesíteni vállalt feladataikat. Most az Építőipari Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat — az ÉPTEK — együttműködési megállapodásra lépett a fővárosi tanács ingatlankezelési és építési főigazgatóságával a lakásfenntartási és felújítási munkák szervezett anyagellátására. Ugyancsak ilyen egyezmény jött létre — a megnövekedett magánerős építési és felújítási munkák támogatására — az ÉPTEK és a Kisiparosok Országos Szervezete között. Létrehoztak egy ÉPTEK—KIOSZ koordinációs irodát is, amely vevőszolgálati tevékenységet folytat. Ezenkívül az ÉPTEK az esetleges hiánycikkeket is legyártatja a Kisipari Termeltető Vállalat műhelyeiben, s ezzel a nem rubelelszámolású importot is csökkenthetik. A kiskereskedelmi hálózattal szintén bővül az ÉPTEK szerződéses kapcsolata. Ennek keretében még ebben az évben üzletet nyitnak a Váci úton a magánépítkezők részére. k. v. Semmelweis- és Michaelisemlékkongresszus Budapesten Semmelweis- és Michaelisemlékkongresszusra készül a Magyar Nőgyógyász Társaság és az Északnyugat-német Nőorvos Társaság. Amint dr. Gimes Rezső egyetemi docens, a Magyar Nőgyógyász Társaság főtitkára elmondta, Kurt Semm professzor, a kieli női klinika igazgatója, a meddőségkutatás világhírű szakértője, másfél évvel ezelőtt — a budapesti nemzetközi andrológusszimpóziuja alkalmából — vetette fel a kongresszus megrendezésének gondolatát. Javasolta, hogy tudományos tanácskozáson emlékezzenek Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapítójára és Michaelis szülészprofesszorra, a kiieli női klinika egykori vezetőjére, Semmelweis tanításainak követőjére. Semm professzor kezdeményezte a kieli női klinika és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem női klinikájának együttműködését is, most pedig közösen kezdtek az emlékülés megszervezéséhez, amelyet Budapesten 1933 júniusában tartanak. Ekkor lesz 125 esztendeje annak, hogy Semmelweis " tanításai magyar nyelven megjelentek. A két társaság megállapodott, hogy a tanácskozásra meghívják mind a szocialista, mind a nyugati országok legkiválóbb nőgyógyászait. • • Öreg csarnokok felújítása Ebben az ötéves tervben nem épül új vásárcsarnok a fővárosban. Az ilyen célú beruházásokra rendelkezésre álló összeget a meglevő csarnokok felújítására fordítják. A tizennégy vásárcsarnok többsége a múlt század végén épült, műszakilag már elavult, megérett a felújításra. A Tolbuhin körúti épület rekonstrukcióját várhatóan 1985-ben kezdik meg, s a kivitelezést szakaszosan, több ütemben végzik majd. Így a csarnokban a felújítás alatt is kiszolgálják a vásárlókat. Halaszthatatlanná vált az óbudai, Kórház utcai piac rekonstrukciója, melyre a terv-, időszak végéig 45 millió forintot biztosított a Fővárosi Tanács. A tervezés, előkészítés már folyik, s jövőre megkezdődik a kivitelezés is. Előbb azonban a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei veszik birtokukba a terület egy részét, hogy feltárják a római kori légióstábor maradványait. A Rusehbera házaspár utcai vásárcsarnokot 1985 végéig újítják fel. A Garay téri piac részleges rekonstrukciója már megkezdődött. Zászlódtadások Az újpestiek példája ünnepi eseményre gyűltek össze csütörtökön a 85 ezer lakosú Újpest állami, társadalmi és politikai vezetői, közéleti tisztségviselői, munkahelyi kollektíváinak képviselői a IV. kerületi Tanács dísztermében. Itt vették át a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított nemzeti zászlót, amelyet a településfejlesztő társadalmi munkában tavaly elért kiemelkedő eredményeivel érdemelt ki a kerület lakossága. Az aktívaülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a IV. kerület országgyűlési képviselője is, s felszólalásában a Központi Bizottság nevében gratulált az újpestiek településfejlesztő társadalmi munkájához, eredményeihez és a magas kitüntetéshez. A népköztársaság címerével ékesített selyemlobogót Pásztor Gabriella, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja nyújtotta át Kovács Ferenc tanácselnöknek, miután Kovács Pálné, a IV. kerületi népfrontbizottság titkára ismertette az újpestiek 1981. évi eredményeit a társadalmi munkában, s bejelentette, hogy a közösségi összefogás szép példáját a Fővárosi Tanács a kerületnek juttatott másfél millió forinttal is elismerte. Újpest fejlesztéséért, szépítéséért végzett kiemelkedő társadalmi munka elismeréseként többen megkapták a „Budapestért” kitüntető jelvényt is. A kitüntetettek közül kettővel beszélgetett munkatársunk a lakóhelyről, a közösségért végzett munkáról. Csajági Berták György, az Egyesült Izzó művezetője, műszerész. Negyven éve lakik Megyeren. — Szeretek itt, máshol nem is tudnék talán élni — mondja. — Tanácstag vagyok a kerületben, s minden erőmmel azon fáradozom, hogy az én körzetem legyen a legszebb. Ezért kezdeményeztem évekkel ezelőtt a „Virágos Megyerért” akciót. Sorra jártam a házakat, mindenkihez bekopogtattam, mindenkit igyekeztem meggyőzni: tegyen valamit a nemes célért. A régi Megyer családi házas övezet a IV. kerületben, Újpesten, külön kis város a nagyvárosban, falusias, kertes hangulatú település, ahol mindenki ismeri a szomszédját. Csajági Bertók György felhívására százan és százan vállalták a társadalmi munkát, a lakóhely, a környezet szépítését, az utcák rendben tartását. — Amikor hazamegyek délután az Egyesült Izzóból, mindig vár rám valaki a szomszédok, az utcabeliek közül — mondja Csajági Bertók György. — Jóleső érzés ez. Én a régi ONCSA-telepen lakom. Szomszédaim az én biztatásomra kezdtek virágosítani. Én persze igyekeztem jó példával elöl járni. Nézze meg egyszer a kertemet! Hatvan tő rózsám van. Elmondja azt is: nemcsak a lakóterület szépítéséért fáradozik, igyekszik a kultúrotthonban is elevenné tenni az életet. A klubélet egyre pezsgőbb. Szeretem ezt csinálni, s örülök, hogy most ilyen nagy megtiszteltetés ért a kitüntetéssel. De nem ezért csináltam ... — Az ember azért csinálja, mert ezt csinálni kell mindenkinek, aki egy kicsit is szereti a lakóhelyét! — veszi át a szót egy másik kitüntetett, Németh Vilmosné, aki Tatabányára jár dolgozni, mint nyugdíjas. A szénbányáknál dolgozik, a szivattyúk garanciális javításánál. Minden este hazajárt Újpestre, ahol régebben gyári munkás volt. Elmondja, amikor meghallotta, hogy az üzemek patronálnak egy-egy kerületet és segítenek a gyermekintézmények fejlesztésében, akkor megszervezte, hogy a tatabányaiak Újpesten vállalják óvodai és bölcsődei férőhelyek építését. Ez sikerült is, hála az összefogásnak, a IV. kerületben egyre kevesebb az ilyen gond. Az üzemek patronálását segítették a lakók is, csapatostól jelentkeztek munkára és nem ismertek fáradtságot, amikor az óvodák és bölcsődék bővítéséről volt szó. Nekem az a tapasztalatom, hogy az emberek szívesen dolgoznak, s vállalnak áldozatot is, ha környezetük szépítéséről, lakótelepük korszerűsítéséről van szó. Ezt mutatja a mi példánk, itt Újpesten ... (1.) A Rákócziújfalu büszkesége Kis község, de takaros — ez a hír járja a Szolnok megyei Rákócziújfaluról. Valóban csinos házak, rendezett, tiszta udvarok, utcák, növekvő zöldövezet, kulturált falukörnyezet jellemzi a Szolnok és Martfű között fekvő alföldi települést. Az itt élő emberek java része a mezőgazdaságban, a helyi Rákóczi téeszben dolgozik, de sokan eljárnak a Tisza Cipőgyárba és az ugyancsak közeli növényolajgyárba. A szorgalmas, munkaszerető lakosság tettrekészségét, alkotóvágyát nemcsak a munkahelyen, hanem lakókörzeteiben is bizonyítja. A tanácstagoknak és a népfront-aktivistáknak nincs nehéz dolguk, ha társadalmi cselekedetre szólítanak. Csütörtök a megszokott munkás, dolgos hétköznap volt a falu életében, a szép, modern művelődési háznál azonban mégis nagy volt a sürgés-forgás. A nyilvánosság előtt kibővített ünnepi tanácsülést tartottak, abból az alkalomból, hogy a háromezer lélekszámnál kisebb települések kategóriájában elnyerték a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a Nemzeti zászlaját, valamint a Szolnok megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottságának vándorzászlaját. Az Országos Tanács magas elismerését dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, Szolnok megye elismerését pedig dr. Kuti György, a megyei tanács titkára nyújtotta át Tóth Lajos tanácselnöknek. Méltatásaikban kiemelték, hogy a rákócziújfaluiak jó kontaktusban a helyi tanácsosai és a népfrontbizottsággal, követésre méltó, szép tetteket hajtottak végre 1981-ben. A községi tanács a megoldandó feladatok két változatát vitte a falu elé, és a lakosság véleménye alapján döntötték el, melyiket valósítják meg. A demokratizmusnak ez a formája is tettekre sarkallta a falubelieket. Az elmúlt egy év alatt elvégzett társadalmi munka értéke meghaladta az 5,2 millió forintot, ami azt jelenti, hogy minden lakosra megközelítően háromezer forint esik. Az összes társadalmi munkaérték kétharmadát az állampolgárok egyénileg teljesítették, a téesz és az érintett vállalatok „csak” kétmillió forint értékű anyagot adtak térítésmentesen a fejlesztési munkához. Amire legbüszkébbek: nyolc hónap alatt elkészült és a múlt év decemberében átadásra került a 3,2 millió forint költséggel épült általános iskolai tornaterem, a kisdiákok télen-nyáron kulturált környezetben végezhetik a testedzést. Megépítettek két és fél kilométer új járdát, ma már a falu minden utcájának legalább az egyik oldalán szilárd járdaburkolat van, az akciók keretében 1400 facsemetét ültettek el a közterületeken, a sporttelep környékén. Új szeméttárolót alakítottak ki, javítva ezzel a környezetvédelmet. A szülők az iskola és az óvoda karbantartásához, szépítéséhez nyújtottak jelentős segítséget. Új színe lesz az idei mozgalomnak a házeleji fásítás, meggyeseket telepítenek a porták elé, így a fák a szépségük mellett hasznot is hoznak. (endrész) 5