Magyar Nemzet, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-01 / 101. szám
fc,,,, lí~usz Nemzet A il A Z A F I A S A K I» F R ONT LAPJA © ..... HimiWllijWBB— 3 Munka, béke Csehák Judit rádió- és tévébeszéde Csehák Judit, a SZOT titkára pénteken a rádióban és a televízióban május elsejét köszöntő beszédet mondott. Évtizedek óta az egész világon a dolgozó tömegek nagyszerű seregszemléje ez a nap. Zászlóink, transzparenseink hirdetik a munka és a béke elválaszthatatlan jelszavát: a munkát dicsérjük és a béke védelmében szólunk. Hazánkban egy biztonságos úton haladó, alkotó kedvvel teli nép köszönti május elsejét. Emelt fővel ünnepelhetünk. Nemzeti összefogással, kitartó, áldozatos munkával gyarapítottuk ezt az országot. Eredményeinket elismerik a világban. Évtizedek tapasztalata bizonyság arra, hogy az őszinte, a reális politika megértésre, támogatásra talál szorgalmas, tehetséges népünk körében. Jövőnket, terveinket erre a politikára, erre a megértésre, támogatásra alapozzuk. Keményebb időket élünk, mint korábban. Eredményeink gyarapítása nagyobb áldozatokat kiván. Tapasztaljuk ezt valamennyien. De a nehezebb körülmények között is arra törekszünk, hogy megőrizzük társadalmunk értékeit, életkörülményeink biztonságát és erőt gyűjtsünk egy gyorsabb ütemű fejlődéshez. Népünk előtt egyre érthetőbbé válik, hogy csak akkor tudjuk megvédeni életkörülményeinket, valóra váltani terveinket, ha a lehetőségeink, adottságaink szerint mindenütt jobban, eredményesebben dolgozunk. Csak kitartó munkával lehet szebbé tenni az életet, gazdagabbá a hazát, a társadalmat, s vele az ember hétköznapjait és ünnepeit. Ezen az úton javíthatunk a ma még nehezebb körülmények között élők anyagi helyzetén is. Milliók értik meg és vállalják ezt a programot. Életünk soha nem volt mentes megoldást kívánó gondoktól. Most sem az. A meglevő feszültségek, ellentmondások feloldhatók az egyén becsületes, odaadó munkájával, pártunk és népünk összefogásával, a demokratizmus kiteljesítésével. Ez társadalmunk erejének kiapadhatatlan, éltető forrása. A fejlődő szocialista demokrácia kedvező légkört teremt az emberi érték és tehetség kivirágzásához, az alkotó, újat teremtő munkához, a szükséges és folyamatos megújuláshoz. Demokratikus gyakorlatunkat erősítve érhetjük el, hogy életünk minden területén még nagyobb tisztelet övezze a dolgozó embert, hogy mindenütt rangja szerint kezeljék a jól végzett, becsületes munkát. Ezt a szándékot fejezik ki a kormány intézkedései, és a szakszervezetek törekvései is ezt szolgálják. Az értéket teremtő ember munkája jogán mond véleményt közös dolgainkról. Csak a tisztességesen elvégzett munka adhat felhatalmazást erre, és a kezdeményezés, a szorgalom teremthet egyéni és társadalmi biztonságot. Társadalmunkban ezek a vonások a meghatározók. Ezért lehetünk bizakodóak, hogy elérjük céljainkat. Hazánk boldogulása, demokratikus viszonyaink fejlődése nemcsak a mi érdekünk. Haladásunk szolgálata igazi hazafias és internacionalista tett. Ezzel érvet, hitet, példát adhatunk azoknak, akik jövőjüket a szocializmusban látják. Minden május elsejére napsütést, jó időt remélünk. Holnapunk egéről mégsem tűnik el minden felhő. A világra figyelő ember nyugtalan, mert hallja, látja, hogy újra felerősödött a háború híveinek hangja. Az imperializmus szélsőséges vezető körei elszántan fegyverkeznek, katonai fölényük megteremtésére törekszenek. Megkísérlik belesodorni az emberiséget egy újabb hidegháborúba, és Európát nukleáris katasztrófával fenyegetik. Minden eszközt igénybe vesznek, hogy az enyhülésnek gátat vessenek. A békés egymás mellett élés elvei és gyakorlata helyébe a politikai zsarolás eszközeit állítják. Hátrányos intézkedésekkel próbálják a szocialista országok gazdasági fejlődését lassítani. A világ haladó erői nagy aktivitással és szervezettséggel lépnek fel a háborús légkör létrehozását, a feszültségek fokozását célzó imperialista politikával szemben. A szakszervezeti világkongresszus Havannában hangot adott a nemzetközi munkásosztály törekvéseinek : olyan világot akarunk, amely mentes a háborús félelmektől, a háború veszélyeitől. Olyan világra van szükségük az embereknek, amelyben békésen lehet élni és dolgozni. Ezért fogadják a felelősen gondolkozó milliók, köztük a gyermekeik sorsáért aggódó anyák egyetértéssel a Szovjetunió békeakaratának megnyilvánulásait, ezért értékelik nagyra békejavaslatait. Bíznak abban, hogy a szocialista országok — a világ haladó erőivel együtt — képesek útját állni a hidegháborúnak, a fegyverkezésnek. Ez a Magyar Népköztársaság törekvése is. Népünk csak békében képes megalkotni a szocialista jövőt. Mi optimisták vagyunk! Szilárd tagjai vagyunk a szocialista országok testvéri közösségének és megbízható partnerei minden olyan nemzetnek, amellyel kapcsolatainkat a kölcsönösség elve alapján fejleszthetjük. Meggyőződésünk, hogy csökkenthető a veszély. A háború elkerülhető. Jelszavunk ma is, holnap is: munka, béke, szocializmus. Nemzeti lobogónk és a munkásosztály vörös zászlajaalá hívjuk május elsején mindazokat, akik tenni, dolgozni, harcolni akarnak egy békés, boldogabbvilágért, gyermekemé az emberiség szebb jövőjéért. " Kölcsönös blokád is Falkland körül A külpolitikai helyzet LÉGI ÉS TENGERI blokádot léptetett életbe a brit kormány a Falkland (Malvin)-szigetek körül, válaszul Argentína hasonló lépésére. Megfigyelők, ezt a magatartást úgy értékelik, hogy zsákutcába jutottak a megegyezést szorgalmazó diplomáciai erőfeszítések. Megbízható washingtoni források úgy tudják, hogy Buenos Aires gyakorlatilag visszautasította Haig külügyminiszternek a rendezésre tett legfrissebb indítványát is. Az erről tanúskodó levél tartalmát viszont nem hozták nyilvánosságra. Olyan értesülés is megjelent, hogy Washington a viszályban N Nagy-Britanniát kívánja támogatni és az erre vonatkozó álláspont is csaknem kész. Nem zárultak be azonban végleg az ajtók a közvetíteni szándékozók előtt, mert Costa Mendez argentin külügyminiszter találkozót kért Perez de Cuellar ENSZ- főtitkártól. A szembenállók mögött mind nyíltabban két csoport alakul ki: Londont Nyugat-Európa, míg Buenos Airest a latin-amerikai országok többsége biztosítja támogatásáról. Az Amerikai Államok Szervezetének legutóbbi ülésén kiderült, hogy a riói szerződés előírásai szerint — a semlegességet mutató Chile kivételével — csaknem valamennyi térségbeli főváros elismeri az argentin jogokat az érintett szigetcsoportra. Bolívia hadügyminisztere bejelentette, hogy amennyiben Buenos Aires ezt kéri, akár csapatokkal is a rendelkezésére áll. Venezuela hasonló nyilatkozatot tett. A kubai kormány pedig a napokban szögezte le, hogy jogosnak tekinti az argentin igényeket, a vitás kérdések politikai megoldását sürgeti s elítéli a brit fegyveres lépéseket. Az angol fővárosból keltezett jelentések csaknem egybehangzóan megállapították, hogy a brit diplomácia a katonai előkészületek árnyékába került. Szaporodnak azok a vélemények is, hogy a Munkáspárt baloldalának kitartó erőfeszítései, valamint néhány kormánypolitikus és parlamenti tag kijózanodása végeredményben oda vezethet, hogy a Thatcher-kabin :»' u« vés.:. a vill. 'szervezet főtitkárának a közvetítő kísérletét is. EGYIPTOM biztonsága egyregyakrabban foglalkoztatja a kairói vezetőket. Most a hadügyminiszter ismételte meg azt az alig néhány napja elhangzott nézetet, miszerint ez a kérdés szorosan összefügg az Arab-öböl és a félsziget rendszereinek „épségétől”. Ezt a kijelentést annak a fényében érdemes szemlélni, hogy mind több szó esik Egyiptom és a többi arab állam közeledéséről. Legutóbb a Sínai-félsziget izraeli kiürítése adott alkalmat ennek a latolgatására. Az ománi uralkodó egyenesen arra jutott a következtetéseiben, hogy az említett közeledésnek a fő útvonala az öböl menti országokon keresztül vezet. Kabusz szultán, aki tagja az érintett országok együttműködési tanácsának, lényegében bizakodóan szólt Kairó és szomszédainak feltételezhető egymásra találásáról, diplomáciai erőfeszítések zsákutcábautasaként értékelik. Erre mutat az is, hogy — megbízható washingtoni diplomáciai források szerint — Argentína lényegében visszautasította Praig külügyminiszternek a válság rendezésére tett legutóbbi javaslatát. Az argentin választ a legutóbbi amerikai javaslatokra Nicanor Costa Mendez külügyminiszter Argentína washingtoni nagykövetének közreműködésével juttatta el Thomas Enders latin-amerikai ügyekkel megbízott amerikai külügyi államtitkár-helyetteshez. A levél tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Egy magát megnevezni nem kívánó washingtoni hivatalos személyiség közölte, hogy az argentin elutasítás fényében az amerikai kormány most egy olyan álláspontot dolgoz ki, amely gyakorlatilag Nagy- Britanniát biztosítaná teljes támogatásáról a brit—argentin viszályban. Egy ilyen állásfoglalás — mutatnak rá a megfigyelők — a válságban eddig tanúsított amerikai látszatsemlegesség hivatalos feladását jelentené. Az Anglia melletti nyílt kiállással az Egyesült Államok nyomást próbálna gyakorolni Argentínára, annak érdekében, hogy rávegye: mondjon le a szigetek fölötti egyedüli szuverenitásra támasztott igényéről. Costa Mendez argentin külügyminiszter New Yorkban találkozni fog Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárral — közölte az AFP. Mint az MTI londoni keltezésű hírmagyarázata megállapítja: a brit fővárosban a diplomácia a katonai előkészületek árnyékába került. A brit parlament csütörtök délutáni vitájában Michael Foot, a munkáspárti ellenzék vezére úgy vélte, hogy a konzervatívok közül egyesek „elvesztették érdeklődésüket” a tárgyalások iránt. A pártvezér a maga részéről „újabb és újabb” diplomáciai erőfeszítéseket sürgetett — mindenekelőtt az ENSZ bevonásával. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy a Munkáspárt kitartó erőfeszítései az ENSZ bevonására, valamint a Whitehall újonnan támadt józansága — amit aláhúzott Y.Woodward admirális, flottaparancsnoknak az a kijelentése is, hogy a Falkland-szigetek visszavétele végül is nem „ellenfél nélküli meccs”, hanem „hosszú és véres hadjárat” lesz — oda vezethetnek, hogy a brit kormány igénybe veszi az ENSZ főtitkárának közvetítő kísérletét is. Denis Plealey, a Munkáspárt „árnyék-külügyminisztere” szerint Pérez de Cuellárnak „vannak elképzelései” a további teendőkre vonatkozóan. Havannából jelenti az MTI: Argentin vezető személyiség adott hivatalos nyilatkozatot a kubai rádiónak. Bernardo Menendez ezredes, belügyminiszter-helyettes a „Rádió Relor”-nak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Falkland (Malvin)-szigetcsoport sohasem lesz ismét angol gyarmat. Sajnálkozással állapította meg, hogy az Egyesült Államok egyértelműen Nagy- Britannia pártját fogta a két ország között a szuverenitás kérdésében támadt vitában. Köszönetét fejezte ki a kubai népnek és kormánynak az argentin szuverenitást támogató álláspontja miatt. A Pravda beszámolt Kádár János NSZK-beli útjáról Moszkvából jelenti az MTI. A Pravda a TASZSZ bonni jelentését ismertetve, pénteki számában beszámolt Kádár János NSZK-beli útjáról, az MSZMP KB első titkárának Bonnban megtartott sajtóértekezletéről. A jelentés megállapítja, hogy a Helmut Schmidttel folytatott tárgyalásai során Kádár János aláhúzta azoknak a békés kezdeményezéseknek hatalmas jelentőségét, amelyeket Leonyid Brezsnyev terjesztett elő a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusán, illetve Taskentben elmondott beszédeiben, valamint a Pravda tudósítójának kérdésére adott válaszában. A sajtóértekezletről szólva a Pravda aláhúzta: Kádár János kijelentette, hogy az emberiség számára nincs más értelmes alternatíva, mint az, hogy a Helsinkiben megtartott összeurópai értekezlet által megjelölt úton járjon. Kádár János hangsúlyozta — mutat rá az SZKP KB lapja —, hogy Magyarország mindent megtesz a béke erősítéséért, a leszerelésért, az enyhülés elmélyüléséért. Magyarország amellett foglal állást, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják meg, kölcsönösen elfogadható alapokon jussanak megállapodásra. A jelentés végül idézi az MSZMP KB első titkárának kijelentését arról, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben nagy fontosságú a Kelet és Nyugat párbeszédének fenntartása és továbbfejlesztése, az együttműködés szélesítése, a kölcsönös bizalom elmélyítése, a Helsinkiben megkezdett folyamat folytatása. Diplomáciai holtpont Ironben és Buenos Aires vitájában Londonból jelenti az MTI. Pénteken, magyar idő szerint 13.00 órakor hatályba lépett a Falkland (Malvin)-szigetek brit részről meghirdetett légi és tengeri blokádja. A hadügyminisztérium közleménye szerint ellenségesnek tekintenek és „tüzet nyithatnak” minden olyan argentin hajóra és repülőgépre, amely a szigeteken, illetve a szigetek 200 tengeri mérföld sugani körzetében tartózkodik. Hasonló elbírálás alá egrnek azok a nem argentin illetőségű légi és tengeri járművek, amelyek „a minisztérium engedélye nélkül tartózkodnak az említett körzetben”. Az argentin katonai kormány előző nap légi és tengeri blokádot rendelt el az Argentínát, a Falkland (Malvin)- szigeteket,, a, Déli-Georgiaszigetet, valamint a Déli- Sandwich-szigeteket övező 200 mérföldes körzetre és hadműveleti övezetnek nyilvánította ezeket a területeket — jelentette az AP. . E lépéseket a megfigyelők a