Magyar Nemzet, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-23 / 119. szám

Vasárnap, 1982. május 23. Ma a Nemzet A békéért, a társadalmi haladásért A Hazafias Népfront nemzetközi tevékenysége KÖZVÉLEMÉNYÜNK nagy figyelemmel és érdeklődéssel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását, a kedvező és ked­vezőtlen változásokat. Már hosszabb ideje kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy — a világpolitika szempontjá­ból meghatározó jelentőségű — Kelet—Nyugat kapcsolat­ban az ütközés elemei vannak előtérben, ugyanakkor hatnak azok a tényezők is, amelyek az enyhülési politika védelmé­ben érdekeltek. Az Egyesült Államok vezetésének az utóbbi években hozott döntései fokoz­zák a világbékét fenyegető, a veszélyt növelő fegyverkezési hajszát. A kialakult erőegyen­súly megbontásával katonai fölényre törekszik a Szovjet­unióval szemben. Élesen nyil­vánul meg szovjetellenessége és egyre inkább kirajzolódik világuralmi szerepének hely­reállítására irányuló törekvé­se. A nemzetközi élet feszült­ségét növelő lépések kedve­zőtlenül hatnak a szovjet— amerikai viszonyra, csökkentik a bizalmat a kölcsönösen elő­nyös együttműködés lehetősé­gei iránt. A Szovjetunió ilyen körülmények között sem szű­nik meg újabb és újabb javas­latokat­ kezdeményező lépése­ket tenni az enyhülési politi­ka védelme, a nemzetközi fe­szültség csökkentése, a fegy­verkezési verseny korlátozása, a világ békéjének és bizton­ságának megóvása érd­ekében. A Hazafias Népfront nem­zetközi tevékenységében a ma­gyar­ nép véleményét juttatja kifejezésre, amikor egyetért és támogatja a Szovjetunió javas­latait, mert ezek jó alapot ad­nak a tárgyalásokhoz, a kü­lönböző nézetek megismerésé­hez, a tárgyalófelek kölcsönös érdekeinek figy­elem­bevételé­hez. Nemzetközi munkánk­ so­rán kifejezésre juttatjuk, hogy a jelenlegi­ feszült nemzetközi helyzetben nagy jelentősége van a béke védelmében, a há­borús veszély elhárításában a szocialista országok egységé­nek, összefogásának, valameny­­nyi békeszerető, haladó, de­mokratikus erő együttműködé­sének. MOZGALMUNK eredmé­nyesen képviseli a Magyar Népköztársaság külpolitikáját. Tevékenységünk segíti az eny­hülés vívmányainak védel­mét, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés ügyét. Előmozdítja a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok pártjainak és mozgalmai­nak a párbeszédét, a politikai kapcsolatok fejlődését. Figyel­met fordít az imperialistaelle­­nes tár­sadalmi erők nemzet­közi összefogására, a népek felszabadító harcának támoga­tására, az emberi jogok érvé­nyesítésére. A kedvezőtlenebb nemzetközi helyzet lényegé­ben nem fékezte kapcsolataink fenntartását, jelenleg 63 párt­tal, szervezettel, illetve moz­galommal tartunk kapcsolatot. Szerény eszközeinkkel és le­hetőségeinkkel élve arra tö­rekszünk, hogy ne csak fenn­tartsuk nemzetközi kapcsola­tainkat, hanem szélesítsük is. Megbeszéléseink,­­ találkozá­saink alkalmával tárgyalunk, véleményt cserélünk minden kérdésről és kifejezésre jut­tatjuk készségünket a kölcsö­nös érdekeltség alapján az együttműködés fejlesztésére A mi tapasztalataink is azt mutatják, hogy hazánknak je­lentős a tekintélye a szocialis­ta szövetségeseink, barátaink körében, de más partnereink előtt is. Hazai és nemzetközi politikánk megbecsülést vált ki Keleten és Nyugaton egy­aránt. Ennek alapja, hogy ha­zánk belpolitikai helyzete — a nehézségek ellenére — ki­egyensúlyozott, a hatalom szi­lárd, a párt és a nép kölcsö­nös bizalmán nyugszik. Nyu­godt légkörben dolgozunk a pártkongresszus határozatai­nak, ötéves tervünk feladatai­nak a valóra váltásán, szocialis­ta vívmányaink gyarapításán, társadalmunk további fejlődé­sének a megalapozásán. E po­litikát a dolgozók — az élet minden területén —­ cselek­vően támogatják. Nemzetközi tevékenységünk­ben meghatározó a szocialista országokban működő partner­szervezeteinkkel az azonos ideológiai alapokon nyugvó együttműködés szorosabbá té­tele. Az utóbbi években a szo­cialista országok népfrontmoz­­galmaival, szervezeteivel kiala­kult együttműködés­e tovább­fejlődött. Kapcsolatunk a jobb megismerést, a tapasztalatok kölcsönös kicserélését teszi le­hetővé. A két- és többoldalú ta­nácskozásokon arra törekszünk, hogy jobban összehangoljuk nemzetközi tevékenységünket. Ezt a célt szolgálja a szocia­lista országok népfrontképvi-­­ selői közötti rendszeres kon­zultáció. A küldöttségcserék hozzájárulnak, hogy kölcsönö­sen hasznos tapasztalatokat szerezzünk a szocialista építés, a szövetségi politika, a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­ben és a szociálpolitikában, a művelődéspolitikában, a terü­letfejlesztésben, a környezet­­védelemben és más témakö­rökben. Partnereink érdeklő­dést tanúsítanak politikánk­ iránt, különösen a legutóbbi gazdaságpolitikai intézkedések tapasztalatai, a háztáji és ki­segítő gazdaságok eredményei vonatkozásában. Beváltak a néhány napos konzultációk, a tanulmányi küldöttségek láto­gatásai, az előadócserék, ami­kor is egy-egy területet, téma­kört alaposabban sikerült köl­csönösen megismerni. Eredmé­nyesen fejlődik a testvérme­gyei, a testvérvárosi kapcsolat is. barátsági munkánk fontos része, hogy a szocialista országok hazánkban működő kulturális intézményeinek szé­les körű lehetőséget biztosí­tunk országunk eredményeinek a bemutatására, a népeink kö­zötti barátság ápolására. Part­nerszervezeteinktől azt kérjük: találjanak módot arra, hogy országukban hasonló támo­gatást kapjon a Magyar Népköztársaság eredményei­nek a népszerűsítése, a szocia­lista építés tapasztalatainak az ismertetése. Az utóbbi két évben meg­különböztetett figyelmet fordí­tottunk a Lengyel Nemzeti Egységfronttal kialakult kap­csolataink ápolására. Arra tö­rekszünk, hogy tőlünk telhe­tően segítsük, átadjuk tapasz­talatainkat, elsősorban az el­lenforradalom leverése utáni konszolidáció, a szocialista ki­bontakozás, a népi-nemzeti egység, a szövetségi politika érdekében tett intézkedéseink, lépéseink eredményeit. Ennek jegyében adtunk tájékoztatást lengyel bar­átainknak a Ha­zafias Népfront politikai éle­tünkben elfoglalt helyéről, sze­repéről és feladatairól. A ha­zai és nemzetközi fórumokat is felhasználjuk, hogy kifejez­zük szolidaritásunkat azzal a tevékenységgel, amelyet a szo­cializmus védelme, a nemzeti egység, a helyes politikai cél­kitűzések megvalósítása érde­kében végeznek. A fejlett tőkés országokban a haladó társadalmi erőkkel építettünk ki kapcsolatot. Moz­galmunk jellegéből követke­zik, hogy nem kommunista pártokkal működünk együtt, hanem olyan haladó pártok­kal, mozgalmakkal, amelyek keresik velük a kapcsolatot és készek együttműködni elsősor­ban a nemzetközi biztonság, az enyhülés és a béke megszi­lárdítása érdekében. A figyel­met Európára fordítottuk. Ha­gyományosan jó a kapcsola­tunk a finn, a görög­, a portu­gál, az olasz partnereinkkel. Együttműködünk, de ez vitá­val és párbeszéddel is jár a szocialista építés útjáról, va­lamint a nemzetközi élet leg­fontosabb kérdéseiről. Lehe­tővé teszi, hogy ismertessük hazánk és a többi szocialista ország eredményeit, célkitűzé­seit, a Hazafias Népfront he­lyét és szerepét a társadalom­ban,­­ a népi-nemzeti egység fejlesztésében, a szövetségi po­litika megvalósításában. Mi is megismerjük partnereink vé­leményét társadalmi, politikai, nemzetközi kérdésekben, s az őszinte véleménycsere hozzá­járul a különböző állásfogla­lások jobb megértéséhez. Legutóbbi tárgyalásaink kü­lönböző nyugati pártok képvi­selőivel is bizonyítják, hogy je­lentős az érdeklődés politikánk iránt. A tárgyalások során­­több vitatott témakör is napi­rendre kerül, így a szocializ­mus építése magyar útjának megítélése, a Kelet és Nyu­gat közötti gazdasági együtt­működés helyzete, fejlesztésé­nek lehetősége a kölcsönös elő­nyök biztosítása elve alapján. Ezekben és más kérdésekben elvi alapon vitatkozunk, türel­mesen, de határozottan ismer­tetjük álláspontunkat, megfo­galmazzuk véleményünket. A fejlett tőkés országok párt­jaival és mozgalmaival kiala­kult kapcsolatunkat elsősor­ban Európában kívánjuk szé­lesíteni. A jelenlegi nemzet­közi helyzet ezt különösen szükségessé teszi. Erre még akkor is törekszünk, ha az enyhülési politika megtorpa­nása miatt­, a hidegháborús légkör hatására némely part­nerünkkel nehezebb a kapcso­lattartás. Úgy véljük, hogy ez­zel hozzájárulunk a Kelet— Nyugat közötti párbeszéd foly­tatásához. A FEJLŐDŐ országokban a haladó erőkkel bontakozott ki gyümölcsöző együttműködés. Az antiimperialista front erő­sítése érdekében fejlesztjük kapcsolatunkat minden haladó és demokratikus erővel Ázsiá­ban, Afrikában és Latin-Ame­rikában. Rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolatok és a ba­rátság erősítését azokkal a fejlődő országokkal, amelyek a szocialista utat választották, valamint azokkal a szerveze­tekkel és mozgalmakkal, ame­lyek következetes ha­rcot foly­tatnak nemzeti függetlensé­gükért, a társadalmi hala­dásért, a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés végső felszámolásáért. Ezekben az or­szágokban a különböző haladó tár­sadalmi erők összefogásá­val létrejött vagy most szer­veződő, a Hazafias Népfron­­hoz hasonló szervezet, vagy mozgalom igényli az­ együttmű­ködést. A részükre nyújtott politikai, erkölcsi és anyagi támogatás, valamint tapaszta­lataink átadása jelentősen hoz­zájárulhat haladó rendszerük kibontakozásához, nemzetközi elismerésük erősítéséhez. Ki­fejezésre juttatjuk népünk szolidaritását harcukkal, amely internacionalista magatartá­sunkból következik. Nemzet­közi tanácskozásokon is tá­mogatjuk igaz ügyüket. A po­litikai, erkölcsi támogatás mel­lett a Szolidaritási Bizottság — lehetőségeinkhez mérten — anyagilag is segíti küzdelmü­ket. Küldöttségeik látogatása során nagy hatást gyakorol rájuk, hogy mire képes egy nép, ha saját kezébe veszi sor­sának irányítását. Nagy figye­lemmel kísérik a szocialista építés eredményeit, a megtett út tanulságait Nemzetközi munkánkban a Hazafias Népfront politikai keretében önállóan működő társadalmi szervekkel az együttműködés, az összehangolt tevékenység lehetővé teszi, hogy jobban tájékozódjunk a világban meglévő, egymástól eltérő politikai, társadalmi tö­rekvésekről, hogy a nemzet­közi élet alapvető kérdéseiben mélyebben megismerjük a különféle politikai és ideológiai irányzat képviselőinek állás­­foglalásait, gondolkodásmódját, politikai magatartásuk moz­gatórugóit. Az Elnökség mellett műkö­­dő­ Nemzetközi Kapcsolatok Bi­zottsága elvi-politikai állásfog­lalásaival, különböző témák megvitatásaival és kidolgozá­sával, hazai és nemzetközi te­vékenységünkben eredménye­sen, jól segíti a mozgalom kap­csolatainak szélesítését, fejlesz­tését. ÖSSZESSÉGÉBEN a Haza­fias Népfront nemzetközi te­vékenységéről megállapíthat­juk, hogy a lényegesebben ne­hezebbé vált nemzetközi kö­rülmények között is eredmé­nyesen járul hozzá a nemzet­közi politikai, társadalmi kap­csolatok szélesítéséhez, a szo­cialista országok közötti együtt­működés szorosabbá téte­léhez, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséhez, a fejlődő or­szágok forradalmi mozgalmai­nak támogatásához. Ífj. Kovács Hála, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára A MŰFKI kiállításának újdonságai A Magyar Tudományos Aka­démia Műszaki Fizikai Kuta­tó Intézete — mint erről már hírt adtunk — kiállításon mu­tatkozott be az Orszá­gos Műszaki Információs Köz­pont és Könyvtárban. Huszon­nyolc tabló és három tárló szemlélteti az intézet sokolda­lú munkáját. Látható az a gal­lium—antimonid polikristályos tömb is, amit a Szaljut—6 fe­délzetén, az Interkozmosz­­program keretében állítottak elő. A hazánkban is található, az aranynál ritkább gallium­nak ez, és ehhez nagymérték­ben hasonló vegyületei — foszfidja, arzenidje — a félve­zető-technika legújabb anya­gai. A szilícium alapú integ­rált áramkörök mellett egyes helyeken ezekre van szükség, mint fénykibocsátó félvezető eszközökre­— világító dióda és lézer —, vagy mint igen ma­gas frekvenciákon is működ­ni képes áramköri elemekre. Sokszoros nagyításban láthat­nak a látogatók ezekből né­hány példányt. A kiállítás másik érdekessé­ge egy jól világított osztály­terem fényképe. Itt nincsenek éles árnyékok, bántó vibrálás, pedig ez a világítás sem drá­gább, mint a mindannyiunk által — sajnos — jól ismert eddigi megoldások. A kutatá­sok bebizonyították, hogy hiá­ba alkalmazunk nagy fényere­jű­­lámpákat a közvilágításban, ha a fény összetevői nagyon eltérnek a napfény összetevői­től. A színhatások elvesztése közérzetünkre is károsan hat. Bemutatásra került a mély­­nívó spektrométer nevű új mű­szer, amelyből már sok ország kutatóintézetei, gyárai vásá­roltak. Segítségével a koráb­bi mérő-összeállításokban el­érhetőnél gyorsabban, ponto­sabban, nagyobb érzékenység­gel és olcsóbban vizsgálhatók a félvezetők, így az eszköz nemcsak a kutatóknak készí­tett ,,csemege", hanem egyút­tal megbízható minőség-ellen­őrző eszköz is a gyártóknak. A felsoroltakon kívül a lá­togatók egyéb műszaki újdon­ságokat­ is megtekinthetnek a kiállításon: az intézet munka­társai által írt cikkek és tu­dományos értekezések legjavát külön tabló mutatja be. Azt beszélik Színes szondák A közelmúltban — megje­lenvén az 1981. évi statisztika — az Országos Közlekedésbiz­tonsági Tanács plenáris ülé­sen elemezte a tavalyi adato­kat. Egyértelmű lehet a meg­állapítás, amit Grimela Sán­dor rendőr ezredes, az OKBT ügyvezető elnöke is hangsú­lyozott: 1981-ben tovább javult hazánkban a közlekedésbiz­tonság. S a tények nemcsak erre szolgálnak bizonyságul, hanem azt is­ tanúsítják, hogy ez nem pusztán a véletlennek köszönhető: több éves tartós folyamatról van szó. Ráadásul állandóan változó körülmé­nyek, a közlekedés növekvő számai közepette. Az ország járműállománya ugyanis meg­közelíti a kétmilliót, ebből egymillió-egyszázezer a sze­mélygépkocsik száma, csak­nem kilencvenhét százalékban magánszemélyek tulajdoná­ban. Vagyis nyilvánvalóvá vált, hogy a motorizáció fej­lődése nem jár egyszersmind a közlekedésbiztonság romlá­sával is. Az OKBT tanácskozó testü­leti ülésén kifejtették: a köz­lekedésbiztonság javítására irányuló tevékenység azért is vált társadalmi üggyé, mert a közlekedők egyre szélesebb tá­bora vallja magáénak, hogy a nagyobb biztonsághoz minden­kinek saját magatartásával is hozzá kell járulnia. Márpedig a komplex balesetmegelőzési tevékenység központi kérdése az, hogy mennyire sikerül az emberi tényezőket a motorizá­ció által meghatározott felté­telekhez igazítani. Tudatos be­avatkozással ugyanis mérsé­kelhetők a közlekedési ártal­mak. Tavaly az országban 18 308 személyi sérüléssel járó köz­úti közlekedési baleset fordult elő.­­ A halálos kimenetelűek száma ezerötszáz alatt, a sú­lyosaké hétezer-ötszáz fölött volt, a könnyű sérüléseké pe­dig alig haladta meg a kilenc­ezer-kétszázat. A halálos bal­esetek tehát 1­980-hoz képes 1,7, a könnyűek 7,1 százalék­kal csökkentek, az összes bal­esetek száma pedig 3,6 száza­lékkal 11 mérséklődött. Tavaly huszonhéttel kevesebb — ösz­­szesen 160,3 — ember veszítet­te életét közúti közlekedési baleset következtében. Mindez valóban kedvező ké­pet mutat, bár az eredmé­nyekkel mégsem lehetünk tel­jesen elégedettek. Noha a szám az utópia Határát súrolja, mégis le kell írni: amíg egyet­len ember is oktalan halálát leli, van tennivalónk. A derű­látás mellett azt is meg kell mindenképpen jegyeznünk, hogy a balesetet előidéző okok között továbbra is súlyos gond az ittas vezetés, ami — sze­rencsére — nem mindig jár ilyen súlyos következmények­kel. Az alkohol káros hatásának a megelőzése, társadalmi gyö­kereinek a feltárása és a szük­séges intézkedések meghozata­la túlnő a közlekedésbiztonság határain. Az­ ittas balesetoko­zással szemben szükséges ha­tározottabb társadalmi fellé­pést sürgeti az a tény is, hogy tavaly az összes baleset tizen­nyolc százalékát okozták ittas állapotban, s a balesetek szá­mának csökkenése ellenére ez az arány növekedett. Az is­mertté vált közúti közlekedési bűncselekmények több mint hetven százalékát közúti jár­mű ittas vezetésével követték el. Tavaly a rendőrök össze­sen háromszázötvenezer alko­holszondás vizsgálatot kezde­ményeztek, s a pozitív elszíne­ződések aránya — tizennégy és fél százalék — arra vall, hogy minden hatodik-hetedik járművezető szeszes ital hatá­sa alatt ült kocsijába. Huszon­háromezer esetben vontak be a hatóságok járművezetői en­gedélyt, ebből több mint ti­zennégyezer alkalommal ittas vezetés miatt, csaknem tíz szá­zalékkal többet, mint 1980- ban. Hozzá tartozik, hogy a gyalogosok okozta balesetek nagy részében is szerepet ját­szott az alkohol. Mindazoknak, akik józanul közleked­nek és mérlegelnek, aligha kell bizonyítani, meg­magyarázni, hogy miben is rejlik ennek a bűncselekmény­nek a hallatlan veszélyessége — nemcsak a közlekedésbiz­tonság, hanem a társadalom szempontjából is. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy bizonyos közlekedési szabálysértések — még ha valóban súlyos kime­netelűek is — sokszor nem szándékosak, hanem éppen­séggel a körülmények szorít­ják rá a vezetőket, a közleke­dőket. Néhány szerencsétlen körülmény még szerencsétle­nebb egybeesése súlyos tragé­diákat okozhat, de ehhez min­denképpen hozzá lehet számí­tani azokat az emberi készsé­geket, amelyek mindenkiée különbözők, de egyformán megha­tározók. Sokszor a má­sodperc tört része, ezredpilla­­natok alatt kell dönteni, s ez nem minden hetben sike­rü­l valóban helyesen. Ám az ittas vezetés soha nem lehet a vé­letlen műve: tudatos tevé­kenységről van szó. Márpedig aki tudatosan szeg meg — a közérdeket védő szándék miatt szigorú — tör­vényeket, arra mindenképpen azt kell mondanunk, hogy nem való jármű volánja mögé. A súlyos verdiktet indokolják a tavalyi, csöppet sem örvende­tes számadatok. S noha a köz­lekedésbiztonság valóban ja­vulni látszik az utóbbi eszten­dőkben, az is igaz, hogy a közlekedési morál — és álta­lában a morál — javulásáról mindaddig nem beszélhetünk, amíg nem sikerül a szándékos közlekedési szabálysértések, bűncselekmények okozóinak a számát is csökkentenünk. Gyulay Zoltán ­Újjászületett az Ezermester Az esztendő eleje óta új köntösben és gazdagabb tar­talommal jelenik meg a KISZ KB barkácsolóknak szánt fo­lyóirata, a huszonöt esztendős Ezermester. Szűcs József fő­­szerkesztő a többi között el­mondta: az elmúlt negyed szá­zad alatt összesen csaknem harminckét és fél millió pél­dányban jelent meg a köz­kedvelt lap, amely eddig har­mincnyolcezer ötletet — köz­tük százötven nagy tervrajzot — mutatott be. Kezdetben hu­szonnyolcezer példányban ke­rült az utcára az Ezermes­ter, a hetvenes évek elejé­re azonban már elérte a két­száz tízezret; ez a szám nap­jainkra — a Nagyitó, a La­káskultúra, a Hi-Fi Magazin megjelenése nyomán — száz­harmincezerre csökkent. Igen kedvelt az Ezermester Kis­könyvtár, amelynek tizenki­lenc kötete több mint egy­millió példányban fogyott el A lap Európában második­ként kezdett­­ barkácsolással foglalkozni, s mind időben, mind példányszámban csak a francia System D előzi meg. Említésre érdemes, hogy az Ezermestert egyharmad rész­ben maguk az olvasók írják, s az újság nemcsak a lap hasábjain, hanem rendszeres szaktanácsadásaival, ankétjai­­val is az olvasók rendelke­zésére áll. Szűcs József fő­­szerkesztő Ezermester ABC című könyve egyébként a két magyar kiadáson kívül két­szer oroszul, egyszer-egyszer pedig litvánul, horvátul, szer­bül és bolgárul is megjelent A közeljövő tervei közül ki­emelkedik, hogy kapcsolódva a KISZ-nek a fiatalok lakás­építését segítő tévésorozatá­hoz, hasznos cikkeket közöl­nek. ^ ^ ^ ^VÁCI BÚCSÚ VI. 5-6. s

Next