Magyar Nemzet, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

Kedd. 1982. augusztus 10. Az igazságszolgáltatás segítői Sorsokat befolyásoló szakvélemények Viszonylag kevesen ismerik az Igazságügyi Orvostani In­tézet munkásságát, a bíróság és más hatóságok viszont an­nál jobban, hiszen az intézet­től kapott szakvélemény nemegyszer sor­sokat befolyá­soló tényező. Izgalmas, sokrétű munka folyik a csaknem száz­esztendős Üllői úti intézetben, ahol orvos, biológus, kémikus és jogász végzi felelősségteljes munkáját. Az igazságügyi orvostani előadások oktatásán nemcsak a leendő orvosoknak, hanem fog­orvosoknak és jogásznak készülőknek is kötelező a rész­vétel,­ miután a tanmenet ezt előírja. A jogászhallgatók ne­gyedévesként találkoznak ezzel a tantárggyal, amelynek isme­rete ügyésznek, bírónak, ügy­védnek egyaránt fontos, enél­­kül aligha állhatnának helyt munkájuk során. Az intézet­ben dolgozók egyik feladata tehát az oktatás, hiszen éven­ként ötszázötven orvostanhall­gató és nyolcvan körüli jo­­gászhallgató szakmai felkészí­tése folyik a patinás falak kö­zött. Dr. Somogyi Endre professzor a legalaposabb ismerője az intézetben folyó izgalmas munkának: tőle kérdezzük hát, hogy milyen jellegű ügyekben kérik ki a bírósá­gok az intézet szakvélemé­nyét ? ■Születéstől halálig .— Röviden összefoglalva, hatósági­ megkeresésre vizsgál­juk a tisztázatlan körülménye­ket a születéstől a halálig! Ig­en sok olyan ügy kerül elénk, amely a származás tisz­tázását kívánja, vitás esetek­ben az apaság megállapítása vagy esetleg kizárása, céljából. Ez­ ma­­ már az egyre fejlődő­, szélesedő genetikai ismeretek révén, a vércsoport -­­meghatá­rozáson kívül, sokirányú ant­ropológiai és kromoszóma Vizs­gálatokkal, matematikai-sta­tisztikai módszerekkel szinte teljes biztonsággal megálla­pítható, vagy kizárható az apa­­sági perekben. E téren az el­múlt években a fejlődés igen gyors volt, s úgy tűnik, még nagy tartalékaink vannak. Ha­gyományos feladatunk a tisz­tázatlan halálesetek vizsgálata is. Ilyenek nagy számban for­dulnak elő a kétmilliós fővá­rosban. A közvélemény főleg ezt a munkát kapcsolja össze intézetünkkel, holott tevé­kenységünk sokkal szélesebb körű. A rendkívüli halálesetek körülményeinek, okainak tisz­tázása bűnüldözési szempont­ból nagyon fontos — számos, szélesebb körben ismertté váló ügy a közvéleményt is nyug­talanítja —, nem kevésbé fon­tos azonban a gyógyító-meg­előző orvosi munka szempont­jából levonható tanulság sem. — Fontos feladatunk az igazságügyi elmeorvosi véle­ményezés, melyet szintén ható­sági rendelkezésre végzünk. Nemcsak bűnügyekben, polgá­ri perekben is gyakran kerül sor az elmeállapot tisztázásá­nak szükségességére, a beszá­­míthatóság és a cselekvőképes­ség véleményezése céljából, hogy ezzel meggátolhatók le­gyenek az esetleges visszaélé­sek. A gyógyulás ideje — Milyen esetekben kérik még ki a bíróságok az intézet szakvéleményét? — A bíróság elé kerülő munka- és keresetcsökkenési ügyekkel találkozunk sok eset­ben. Gyakori a testi sértések gyógy­tartamának megha­táro­zása, hiszen köztudott, hogy másként minősül eg­y nyolc napon belül gyógyuló inzul­tus, mint egy több hónapig tartó betegséggel, munkakép­telenséggel járó állapot. A bí­róságok szakvéleményünket kérik az alkoholisták kény­szerkezelésével kapcsolatban is. Ilyen vizsgálatokat — saj­nos — gyakran fiatalkorú bűn­elkövetőknél is végezni kell. Ezeknél a fiataloknál szinte törvényszerű a rendezetlen családi környezet — nemrit­kán a szülők is alkoholisták — és a szélesebb társadalmi kör­nyezet, a barátok, ismerősök is hasonló körből kerülnek ki. — Minden­­ eset egyedi, tehát körültekintő, alapos é• elemző ­munkát igényel, miután a bí­róság jórészt szakvéleményünk alapján hozza meg döntését. Véleményeink, a tudomány fejlődésével egyenes arányban, egyre árnyaltabbak. So­koldalú véleményadás és fejlesztő munka folyik toxikológiai labo­ratóriumunkban a gyógyszer- és növényvédőszer-mérgezé­­sekkel kapcsolatban. Mérgezés­re gyanús esetekben vizsgála­tokat végzünk betegellátó osz­tályok számára is, munkánk­kal segítjük az esetek tisztá­zását. — Milyen tudományos mun­ka folyik az intézetben? — A napi munka végzésén kívül fontos feladatnak tekint­jük a tudományos munkát és továbbképzést­­ is, tekintve, hogy ezen a szakterületen a legnagyobb intézmény a mi­énk. Több irányú kutatási munkát folytatunk, elsősorban azokról a kérdésekről, amelyek napjaink legégetőbb problé­máit teszik ki. A technika szerze­te — Egyik legidőszerűbb ku­tatásunk korunk betegségével, a szív- és keringési megbetege­­désekkel foglalkozik. Sajnos az utóbbi években magasra szö­kött ebben a betegségben el­hunytak között a váratlan, hir­telen halálesetek száma. Áldo­zatait gyakorta a munkaképes korosztályból szedi. A kliniku­sokkal szorosan együttműköd­ve, folytatjuk a kutatásokat a szívizom betegségeinek kivédé­sére, a finomabb szöveti szer­kezetek és biokémiai módsze­rekkel kimutatható változások okainak megállapítására. E vizsgálatokat állatkísérlet-so­rozatokkal, műtéti és boncolá­si anyagok tanulmányozásával végezzük. A legkorszerűbb technikát „vetjük be": új mód­szerek kidolgozásával, az elektronmikroszkópos cytoké­­mia, az immunassay vizsgála­tok, új hisztokémiai eljárások segítségével, korszerű készülé­kekkel és műszerekkel folyik. Az említettek egy részét nem­zetközi együttműködés kereté­ben végezzük. Hosszú felsoro­lás helyett csupán néhány olyan intézetet, egyetemet említek, amelyekkel, különö­sen jó az együttműködés. Ilyen a Szovjetunió Össz-szövetségi Kardiológiai Intézete, a moszk­vai Szecsenov, a svájci Frei­­burgi Egyetem, az USA Bostoni Egészségkutató Intézete, több NDK-beli egyetem, a minis­teri Biológiai Intézet. Évenként rendszeres munkamegbeszélé­seken egyeztetjük kutatási ta­pasztalatainkat és tűzzük ki a megoldásra váró új feladato­kat. Erre kötelezi intézetünket az, hogy hazánk legnagyobb igazságügyi orvostani intézete, amelynek új módszerek kidol­gozásával is hozzá kell járul­nia az igazságügyi orvostan további fejlődéséhez.­­ Munkánknak gyakorlati haszna is van, miután intéze­tünk különböző munkacso­portjai új ismeretekkel gazda­gítják tudásunkat, hogy a leg­korszerűbbek birtokába jut­hassunk. Ez a gyógyító orvos­­tudomány és az igazságszolgál­tatás szempontjából egyaránt fontos. A mindennapok gya­korlatát érintő fontos témák­ban dolgozunk ki módszertani útmutatásokat, amelyeket nem­csak az orvosszakértők, ha­nem a nyomozók, ügyészek, bírák is jól fel tudnak használ­ni munkájukban. Módszertani leveleinkre nemegyszer a bí­rósági ítéletek indoklásában is hivatkoznak. A magyar igazságügyi orvos­tan eredményeinek nemzetkö­zi elismerését bizonyítja, hogy a nemrégiben Bécsben tartott Nemzetközi Igazságügyi Orvosi és Szociális Orvostani Akadé­mia kongresszusán, amely az Egészségügyi Vi­lá­gszer­vezet keretében működik és ötven­nél több országot tömörít, meg­állapodtak abban, hogy az 1985-ben megtartandó követ­kező kongresszus színhelye Budapest lesz és elnökévé So­mogyi Endre professzort vá­lasztották meg. — Ez a megtiszteltetés igen serkentő hatású és valameny­­nyiünket még jobb munkára, alaposabb felkészülésre köte­lez. Három év ugyan kutatási téren röpke perc csupán, még­is szeretném hinni, hogy ez idő alatt, néhány biztató kísérle­tünkben eredmény születik! Méltóan kívánjuk képviselni a rangos nemzetközi kongresz­­szuson a magyar igazságügyi orvostani kutatást! — fejezte be tájékoztatóját Somogyi pro­fesszor. Fehér Rózsa MELEGBEN IS HIDEGEN! A Szmolenszk típusú szovjet háztartási hűtőgép a kislakások, hétvégi házak ideális hűtőszekrénye. Űrtartalma 120, mélyhűtője 15 liter befogadóképességű. Ara. 3110.— Ft. Kapható a Skála-Coop áruházakban és ÁFÉSZ szakboltokban, aug. 9—11-ig. Várjuk kedves vásárlóinkat! Mi­­t w Vik­­i't Egyiptomból érkezett vendég­v­ízügyi kutatásunk rangja A múlt században Széchényi István kezdeményezésére és támogatásával Vásárhelyi Pál a Tisza szabályozásával, Be­szédes Józ­sef a reformkor nagy vízmunkálatainak végre­hajtásával, egyebek között a Dunántúlon több csatorna épí­tésével a hazai vízgazdálkodás alapjait rakta le. A múlt század nagy vízépítő mérnökeinek hagyományait követi sok hidrológusunk, az­óta is többen szereznek nem­zetközi elismerést. Említhe­tünk professzorokat, akik egyetemeinken oktatnak és évek óta részt vesznek a VI­­TUKI kutatóival a fejlődő or­szágok mérnökeinek tovább­képzésében. Az UNESCO tá­mogatásával, a TESCO és az Országos Vízügyi­ Hivatal meg­bízásából a közelmúltban fe­jeződött be Budapesten a 13. nemzetközi hidrológiai tovább­képzés. 45 országból 209 hidro­­lógus mérnök vett részt ilyen tanfolyamokon. Gyakori, hogy a hathónapos továbbképző hallgatói tudo­mányos dolgozatokkal jelent­keznek a Budapesti Műszaki Egyetemen azzal a céllal, hogy az egyetemi doktori fokozatot elnyerhessék. Eddig már öt külföldi szerezte meg az egye­temi doktori elismerést, két hallgató pedig a Magyar Tu­dományos Akadémián a kan­didátusi címet nyerte el. A napokban érdekes vendé­ge volt a Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Központnak. Egyiptomból érkezett hazánk­ba dr. Soud Al-Khafif, aki jó egy évtizeddel ezelőtt már járt nálunk a Kultúrkapcsolatok Intézete ösztöndíjasaként és egy évből hat hónapot a hid­rológiai továbbképző tanfolya­mon töltött. A VITUKI-ban folytatott beszélgetésünk alkalmával az egyiptomi mérnök elmondta, hogy az eltelt 12 év alatt meg­szerezte a doktori fokozatot és Egyiptomban a hidrológiai ku­tatóintézet igazgatója. — Milyen céllal kereste fel a magyar kutatóintézetet? — kérdeztük. — A vezetésem alatt álló ku­tatóintézet és a VITUKI között együttműködést szeretnénk ki­alakítani. Ezért kerestem fel dr. Kovács György főigazgatót, aki sok magyar professzor és kutató között egyik előadója volt annak a tanfolyamnak, amelyen én is részt vettem. — Milyen feladatokkal fog­lalkozik az ön intézete? — Intézetünk 40 éves múltra tekint vissza, fő feladata a Nílus öntözőrendszerének a fej­lesztése és a tudományos kuta­tási eredmények hasznosítása. Európában talán kevesen tud­ják, hogy az egykor bővizű Nílus hozama csökken, már ki­lenc ország osztozik a vízből. Régen tervbe vettem a látoga­tásom Magyarországon és bí­zom abban, hogy utam ered­ményes lesz. — Milyen együttműködésre gondol a két intézet között? — Egy új forma az lenne, hogy egy hónapra meghívjuk a VITUKI szakembereit tanács­adóként az ENSZ fejlesztési alapjából. Az lenne a felada­tuk, hogy intézetünk hidrauli­kai műszereinek kezelését ok­tatnák a mi szakembereink számára. A másik együttmű­ködési lehetőség: hidrológusok kölcsönös cseréje. A harmadik pedig közös kutatási témák megkeresése és kidolgozása. Úgy ítélem meg, hogy a mi in­tézetünk és a VITUKI között nagyon intenzív kapcsolat jö­het létre. Vig István Nemcsak a Balaton . .. V­íz, napfény, Tisza A régi jogi nyelvezet szé­delgő feldics­érésnek nevezi, nevezné a Tourinform rek­lámszövegét. „Nagy szám ez a hat szám" közli szerényen a prospektus, utalva a telefon­­számra, amelyen mindenfajta tájékoztatást megkaphat az üdülésre, kikapcsolódásra vá­gyó állampolgár. Ezek után mi sem természete­sebb, hogy feltárcsáztam az adott számot. Annyit tudtam csupán, hogy a Tisza mellett, pontosabban Tiszakécskén mód van rá, hogy házat béreljen a Balatontól már megcsömörlött, mást áhító utazó. A Tourinformnak gondjai voltak. Képtelen volt válaszol­­ni rá, igaz-e a bérelhető nya­ralókkal kapcsolatos informá­cióm. Miután kisegítettem a vonal végén segítőkészen za­varban lévő informátoromat, megfejtvén a rejtvényt, melyik megyében is van Tiszakécske, közelebb jutottam a célomhoz. Megkaptam a Bács-Kiskun me­gyei Idegenforgalmi Hivatal telefonszámát. Az újabb tele­fon segítségével aztán máris a kezemben volt a tiszakécskei kirendeltség száma, nem sokkal később pedig már a ház lefog­lalásával is végeztem. A dolog érdekessége, mint ahogy dr. Csilári Józsefnétől, a tiszakécskei idegenforgalmi kirendeltség vezetőjétől érte­sültem róla később, hogy ők annak rendje és módja szerint közölték a kért adatokat a Tourinform­mal. Ha rendben mennek a dolgok, azonnal meg kellett volna kapnom a tisza­­kécskei információkat. Ennyit az előzményekről, következhet a lényeg. Tisza­kécske. Nagyközség, nagyjából egyforma távolságra Kecske­méttől és Szolnoktól. Fogal­mam sincs róla, mekkora rang manapság Magyarországon nagyközségnek lenni, abban bizonyos vagyok a város titulus többet ér. Kézenfekvő tehát, hogy Tiszakécskének is ez a vágya, ez a cél, ezért harcol­nak a hivatalos és a félhivata­los emberek. i.i . Tiszakécske pedig falunak szép. Pontosabban üdülőfalu­nak. Mert meglehet, számotte­vő tényezője a fejlődésnek, a többi között, a községben levő Coca-Cola üzem, a tervezett gázvezeték, de messziről jött embernek, így nekem is a Ti­sza a legfőbb vonzerő. A víz­nél és a napfénynél többre nem igen vágyik nyáron a tu­rista, ezekből pedig van elég Tiszakécskén. Természetesen az időjárás függvényében. Dr. Csitári Józsefnétől azt is megtudtam, hogy összesen tizenhárom kiadandó háza van az idegenforgalmi kirendelt­ségnek. Az egyszerű halandó azt gondolná, nyaranta egy­mást érik az üdülők a hiva­talban a bért bevevés szándé­kával. A naivság ezúttal is bo­csánatos bűn, beszélhetünk akármennyit róla, hogy fel­számolandó a Balaton-köz­­pontú üdüléstervezés, a gya­korlat megcáfol mindenfajta látványos elméletet. Tehát tizenhárom kiadandó ház is sok Tiszakécskén. Leg­alábbis hivatalosan. Mert, ahogy hallottam, nemcsak hi­vatalosan juthat fekhelyhez az arrajáró turista. Vannak zugkiadók, azaz be nem jelen­tett háztulajdonosok is, akik esztendőről esztendőre a sze­zon beálltával pénz­t keresnek az üdülőkön. Hogy a bejelentési kötele­zettség elmulasztása súlyos bűnnek tekinthető-e, az­ üdü­lő szemszögéből képtelen va­gyok eldönteni. A nyaralónak ugyanis csupán az a fontos, hogy legyen hol álomra hajta­nia a fejét. Hogy hivatalnak tizet, avagy magánszemély­nek, az neki édesmindegy. A lényeg annyi, hogy a legális és az­ illegális üdülők együttvéve se okoznak tizedennyi riadal­mat­ a községben, mint vala­melyik Balaton-parti helység­ben. Egyszerűen azért, mert kevesen vannak. Okkal mondhatja most akár­ki, hogy elfogult vagyok. Ti­szák­écskével. Kívülállóként valószínűleg lehetetlen más­ként megítélni az alapállá­somat. Mentségem, hogy nem tehetek másképpen. Gondol­ják csak végig az engem elfo­gultsággal vádolok. Tiltakozom magamban a Balaton ellen, s hallok egy Tisza-parti telepü­lésről, Tiszakécskéről. A köz­ség nevénél és a bérelhető há­zak tényénél többet nem tu­dok. Némi utánjárással meg­tudom, mi a teendőm, ha oda akarok menni, s miután meg­érkezem, csak figyelmességgel találkozom. Nincsenek admi­nisztrációs gondjaim, a nap valóban süt, a Tisza pontosan olyan, mint amilyennek ifjú (ifjabb) kori olvasmányaim alapján képzelem, jó az­ ellá­tás, s végül, de nem utolsó­sorban, körülbelül feleannyit költök, mint ugyanannyi idő alatt a Balatonon. Hát, miért ne lennék elfogult? . Sok mindenre mondják ná­lunk, hogy szervezés kérdése csupán az egész. A Tisza-part felfedez­etlenségéről elmond­ható ugyanaz, csak éppen a keresztbeszervezésről. A vidé­ket az­ IBUSZ és a megyei ide­genforgalmi hivatal egyaránt a sajátjának­­érzi. Ha jól gon­dolom, a nyélíves hivatalok lét­rehozása éppen a lokálpatrio­tizmus, a helyi ügyek helyi intézésének ez­ elve alapján történt. Ha így volt, akkor, mi szükség az IBUSZ-ra, amelynek érzésem szerint az országos hatókörű idegenfor­galmi ügyek intézése lenne, le­hetne a feladata. Mindezek ellenére, vagy mindezekkel együtt vannak helyi tervek, például Tisza­kécskén. A termál­fürdő (mert nemcsak a Tisza jelenti a vi­zet a faluban) mögött épül egy vadászház. Az elképzelé­sek szerint szobáival a helyi idegenforgalmi kirendeltség is rendelkezik majd. A fürdő versenymedencéjét befedik — már állnak a tartóoszlopok—, azaz téliesítik, úgy készülnek tehát a helybeliek, mintha csak a sajátjuk lenne a saját falujuk. És azt szeretnék — talán mert még nem ismerik, mi is az az idegenforgalmi csúcsforgalom —, ha ezt a sa­játos tulajdonjogot megoszt­­hatnák a máshonnan érkező nyaralókkal. Magyarán: elis­merve a Balaton nagyságát, várják a csendesebb környe­zetre vágyó turistákat. M. P. A Péccl—Isaszeg ÁFÉSZ pályázat útján október 1-től szer­ződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit: I. sz. büfé Péccl Maglódi u. III. o. 3. sz. büfé Isaszeg, Aulich u. IV. o. 5. sz. büfé Péccl, Baross u. III. o. I­. sz. büfé Isaszeg, Rákóczi u. III. o. II. sz. büfé Péccl, Sportpálya III. o. 13. sz. büfé Isaszeg, Dózsa Gy. u.­ III. o. 9. sz. élelmiszerbolt Pécel, Blaha L. u. 3. 36. sz. élelmiszerbolt Pécel, Újtelep 21. sz. húsbolt Isaszeg, Kossuth U. u. 13. sz. zöldségbolt Isaszeg, Kölcsey tér 25. sz. zöldségbolt Pécel, Maglódi u. 40. sz. zöldségbolt Isaszeg, Béke tér. A tájékoztató adatok átvehetők a szövetkezet központjá­ban, Pécel, Szemere P. u. 8. sz. a kereskedelmi főosztály­vezetőnél, 1982. szeptember 1-től. Kérjük, hogy a pályázatokat szeptember 10-ig nyújtsák be a szövetkezet központjában. A versenytárgyalást 1982. szeptember 14-én, 9 órakor tart­juk, a 9. sz. kisvendéglőben, Pécel, Maglódi u. 12.

Next