Magyar Nemzet, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-01 / 230. szám
2 lett A két kormányfő meg van győződve arról, hogy egy ilyen rendezés csak valamenynyi érdekelt fél — beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet — részvételével valósítható meg. Egy ilyen rendezés alkotórészei a következők: az izraeli csapatok kivonása valamennyi, 1967-ben és azóta elfoglalt arab területről; a palesztinai nép törvényes nemzeti jogainak megvalósítása, beleértve az önálló államisághoz való jogot; valamint a térség valamennyi állama, közte Izrael biztonságának és szuverenitásának szavatolása. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy számos nemzetközi kérdésben álláspontjuk azonos vagy közelálló. A kormányfők áttekintették a világgazdasági helyzetet és nyugtalanságuknak adtak kifejezést a tartósan megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák miatt. Egyetértettek abban, hogy a világgazdasági problémák megoldásához a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésén, a meglevő korlátok fokozatos lebontásán keresztül vezet az út.rm A kétoldalú kapcsolatok megvitatása során a kormányfők egybehangzóan megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak az utóbbi években bekövetkezett dinamikus fejlődése jó alapot nyújt az együttműködés folytatásához és elmélyítéséhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar—osztrák kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének meggyőző példáját adják. A kormányfők megkülönböztetett figyelmet szenteltek a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatoknak. Kifejezték elégedettségüket, hogy legutóbbi találkozójuk óta is folytatódott a gazdasági együttműködés szélesedése, bővült a kereskedelmi forgalom. A magyar— osztrák árucsere-forgalmi és kooperációs vegyes bizottság legutóbbi ülése eredményeinek jegyében egyidejűleg hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják folytatni erőfeszítéseiket a gazdasági és ipari együttműködés állandó erősítése és bővítése, az árucsere-forgalom kiegyensúlyozott és dinamikus növelése érdekében. Kiemelték az energetikai és a harmadik piaci együttműködés fejlesztésének fontosságát. A kormányfők aláhúzták a vízumkényszer megszüntetéséről 1979. január 1-én életbe lépett megállapodás jelentőségét, amely hozzájárul a két állam jószomszédi kapcsolatainak erősítéséhez, az állampolgáraik közötti kapcsolatok intenzívebbé tételéhez. Üdvözölték, hogy még szorosabbá vált országaik együttműködése a kultúra, a tudomány, az oktatás, a környezetvédelem és az idegenforgalom területén. Megelégedéssel nyilatkoztak az ifjúsági és sportkapcsolatokról. A kormányfők ez alkalommal is síkraszálltak a magyar —osztrák együttműködés további elmélyítése mellett, amely nemcsak a két ország lakosságának áll érdekében, hanem a nemzetközi biztonságot és enyhülést is szolgálja. Lázár György miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg dr. Brúnó Kreisky osztrák szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. Andrej Gromiko New York-i találkozót New Yorkból jelenti a TASZSZ. Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter csütörtökön New Yorkban találkozott a szocialista országok — köztük Magyarország — valamint Angola, Etiópia, a Jemeni NDK és Afganisztán küldöttségeinek vezetőivel, akik a közgyűlés 37. ülésszaka alkalmából tartózkodnak New Yorkban. A találkozón jelen volt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság állandó ENSZ-megfigyelője. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott találkozón megvitatták a nemzetközi élet egyes kérdéseit, különös tekintettel azokra, amelyek szerepelnek az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának napirendjén. A szovjet külügyminiszter és Mark MacGuigan kanadai külügyminiszter közötti csütörtöki megbeszélések középpontjában a nemzetközi biztonság erősítésének kérdése, a fegyverkezési verseny megfékezése, a nemzetközi feszültség csökkentése szerepelt Mindkét fél hangsúlyozta, hogy erőfeszítéseket kell tenni a kelet-nyugati párbeszéd felújítására és fejlesztésére. A kanadai külügyminiszter kormánya nevében köszönetét fejezte ki a Szovjetuniónak azért a segítségért, amelyet egy szovjet mesterséges hold nyújtott a kanadai hatóságoknak egy balesetet szenvedett kanadai repülőgép felkutatásában, és a személyzet életének megmentésében. Gromiko csütörtökön találkozott Emilio Colombóval, az olasz diplomácia vezetőjével is. A kétoldalú kapcsolatokat érintve mindketten síkraszálltak azok további elmélyítéséért A brit Immnkispárt kongresszusának gazdasági vitája Blackpoolból jelenti az MTI. Blackpoolban a brit Munkáspárt idei országos kongreszszusának utolsó előtti napján tartották a gazdasági vitát, amelynek az volt a célja, hogy a párt alternatívát tárjon a közvélemény elé a konzervatív kormány jelenlegi gyakorlatával szemben. Az egyik fő határozat, mint várható volt, a négymilliósra becsült munkanélküliség felszámolását jelölte meg a következő munkáspárti kormány fő gazdasági és társadalmi feladataként. Végrehajtásához a leromlott brit gazdaság újjáépítését tartotta elkerülhetetlennek. A javasolt módszer a költségvetési politikának a fokozott állami és közcélú (szociális) beruházások felé terelése, a fejlesztési tervekben közreműködni kész, de bajbajutott magántőke kisegítése, valamint a szelektív import- és tőkekiáramlás-korlátozás együttese volna. Minden téren nagyban bővülnének az állami beavatkozás eszközei — egyebek között az államosított szektor bővítésével — ami tehát egészében szöges ellentéte a jelenleg uralkodó liberálismonetarista elveknek. A másik fő határozat a „szocialista tervgazdálkodás” irányában tágította a megjelölt kereteket. Előirányozta például, hogy bizonyos nagyságot meghaladó vállalatokat törvényes úton kell kötelezni, kössenek „tervmegállapodásokat” a kormánnyal, s e megállapodásokban társadalmiszociális kötelmeket is vállaljanak. Általában szólva a Munkáspárt, kormányra kerülve, nagy mértékben növelni szeretné a tervezés szerepét, miután a jelenlegi kormány egész eddigi bizonyítványa arra vall, hogy a piaci erők spontán módon képtelenek az országban felhalmozódott gazdasági problémák megoldására, a brit gazdaság betegségeinek gyógyítására. (Párizs, MTI) A francia kormány törvényjavaslatot fogadott el, amelynek értelmében amnesztiában részesíti azokat a katonákat és köztisztviselőket, akiket az algériai háború idején tanúsított magatartásuk miatt elítéltek, vagy fegyelmi büntetéssel sújtottak. Az amnesztia vonatkozik egyrészt azokra, akik az algériai háború igazságtalan voltára hivatkozva kiléptek a hadseregből, vagy megtagadták a szolgálatot, másrészt azokra, akik — mint a hírhedt OAS vezetői — szembefordultak de Gaulle-lal s merényleteket szerveztek ellene, amikor az elnök tárgyalásokat kezdett az algériai szabadságharc vezetőivel. Magyar Nemzet Újabb inforakrív tanácskozás Genfben Genfből jelenti a TASZSZ Genfben csütörtökön felújították az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokat. A delegációk plenáris ülést tartottak. A szovjet küldöttséget Jurij Kvicinszkij, az amerikait Paul Nice vezeti. Tudósítónk telexjelentése ftkuliz közgyűlési felszólalása New York, szeptember 30. „A Szovjetunió és köztünk lévő mély ellentétek dacára, a két fél tárgyalói komoly és gyakorlatias erőfeszítéseket tesznek a fegyverkorlátozásra”- biztatta a világ közvéleményét az ENSZ-közgyűlés szónoki emelvényéről csütörtök délben (magyar idő szerint, este) George Shultz amerikai külügyminiszter. A felettébb általános, szép szónoki fordulatokkal és idézetekkel teletűzdelt beszéd azonban kevés világpolitikai fogódzót kínált a Moszkva és Washington állásfoglalását megkülönböztetett érdeklődéssel váró megfigyelőknek. Scultz mindenesetre közölte, hogy Reagan elnök külpolitikája a gyakorlatias amerikai tapasztalatokon alapul, mondjon róla bárki bármit. A külügyminiszter szerint Washington „a realizmusból indul ki”, ám nem fog habozni latba vetni gazdasági, de akár katonai erejét is. Élénk ellentét i „realitások” az amerikai világképben változatlanul a „szovjet terjeszkedés felismerésén” alapulnak, és továbbra sem óhajt Washington Lengyelországnál és Afganisztánnál messzebb látni, noha Schultz hangoztatta, hogy kormánya tisztában van a fegyverkezés és az atomterror veszélyeivel. Ám „a béke utáni vágyunk nem tesz minket habozóvá erőnk fejlesztésében, vagy ha a szükség úgy hozzá, alkalmazásában” — intett óva amúgy mindenkit a halk szavú amerikai külügyminiszter. S szerinte a realizmus azt is jelenti:mások is legyenek kellően tisztában Amerika erejével. Ez a katonaira éppúgy vonatkozik, mint a gazdaságira, és persze az „erkölcsi elkötelezettségre”. Schultz egyetlen külpolitikai kérdésről sem szólt konkrétan,, s csupán a Közel-Kelet és a fegyverkorlátozási tárgyalások vonatkozásában tért el ettől annyiban, hogy dicsérte saját elnöke kezdeményezéseit, a genfi tárgyalásokról szólva kisajátítva Reagannek ezt a szerepet. E tekintetben élénk ellentétben volt a nem sokkal előtte Schmidt kancellár nevében beszélő Hans-Jürgen Wischnewskivel, aki — talán a bonni szociáldemokrata kormányzás hattyúdalaként — részletesen emlékeztetett az enyhülés eredményeire és fontosságára. Valamint arra, ami sajnos hiányzott, méghozzá feltűnően a Schultz-beszédből: a kelet-nyugati együttműködés szükségességére a súlyos nemzetközi helyzetben még inkább, mint korábban. Üres terem Furcsa módon kezdődött csütörtökön az ENSZ-közgyűlés ülésszakának aznapi általános vitája: a félig üres teremben először a „demokratikus Kampuchea” nevében felszólaló, elnyűhetetlen — és a mandátumdöntés értelmében itt „államfőként” titulált — Norodom Szihanuk herceg mondta el a bukott Phnom Penh-i rezsimtől megszokott, Hanoit és Moszkvát támadó érveket. Ezt követően még azok jórésze is távozott, aki addig ott ült, és Samir izraeli külügyminiszter majdnem üres teremnek beszélt. S ha a távozás az ENSZ-határozatokat semmibe vevő Tel Aviv elleni tüntetés volt, Samir szavaiból kitűnik, hogy kormányáról leperegnek nemcsak az ellenfelek, hanem még a szövetségesek érvei is. Az izraeli külügyminiszter megrótta azokat, akik „naivitással, értetlenül vagy rosszindulatúan azt hiszik, hogy az arab—izraeli viszály megoldása békét és stabilitást hozna a közel-keleti térségben”. S hogy a címzettek némelyike a Fehér Házban ül, azt világossá tették Samir ama szavai, amelyekben „szükségtelennek” nevezte „olyan új koncepciók és megközelítések felvetését, amelyeket Camp Davidben nem fogadtak el”, mármint amelyekről Begin ott nem volt hajlandó kompromisszumot kötni, vagy aminek ködös megfogalmazását Izrael csakis maga kívánja értelmezni, Washingtonnal és Kairóval szemben is. Samir ráadásul nevetségesnek minősítette, hogy bárki a mérséklet elemeit fedezze fel a fezi arab csúcs határozataiban. Mivel csupán az elmúlt huszonnégy órában ilyesmire vetemedett Pym, Colombo és több más nyugati külügyminiszter, Tel Aviv politikai elszigeteltségét az általános vitában elhangzottak még annál is jobban bizonyítják, mint a kiürült terem. Samir mintegy figyelmeztette a nem sokkal utána beszélő amerikai kollégáját, hogy „nyomást gyakorolni Izraelre a területekről való kivonulás végett, nem teremt békét”. S elvetvén a híres husszeini jelszót a megszállt területek és a béke cseréjéről, Samir kijelentette: „A béke jutalma maga a béke. S. csupán Annyi engedményt tett Washingtonnak, hogy némi hajlandóságot jelzett az alkudozásra az „autonóm” területek „jövendő státusáról”, ám ismét kizárta „egy második palesztin állam” létrejöttét. Elegáns általánosságok A nem sokkal utána felszólaló George Scultz viszont felhívta hallgatóságát és „Valamennyi érdekeltet”, a Reaganterv elfogadására és a közel keleti rendezés annak alapján történő megvalósítására. Az amerikai külügyminiszter — az elnöki tervnek megfelelően — voltaképpen felszólította a palesztinokat és Izraelt egymás törvényes jogainak kölcsönös elismerésére. Mind Tel Avivot, mind az arab világot kitartó alkudozásra ösztönözte Schultz, aki szerint „ez a legbonyolultabb nemzetközi probléma nem oldható meg erővel”. Erővel sem hadseregek, sem terroristák nem képesek akaratukat rákényszeríteni a másik félre, értse ki ahogy akarja — gondolhatta az elegáns általánosságokat hanoztató amerikai külügyminiszter. Schultz, a volt pénzügyminiszter, a közgazdász beszédében hangsúlyozottan szólt a súlyos világgazdasági gondokról, elsősorban is a protekcionizmus növekvő veszélyéről, valamint — kormányától szokatlan megértéssel és a hallgatóság iránti látható tapintattal — a növekvő eladósodás problémájáról. Ugyanakkor a reagani tételeknek megfelelően felszólította a világot a kormányok piaci beavatkozásának csökkentésére. Mindeközben Amerika gazdasági erejét dicsérte, és kormánya idevágó erőfeszítéseinek eredményéről, az infláció leküzdéséről, a kamatszint csökkenéséről szólt önmagasztalóan, netán jobb professzori meggyőződése ellenére. Avar János Pántést, 1982. október" Peking válasza Thatcher hongkongi kijelentéseire Pekingből jelenti az MTI. A kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy Margaret Thatcher brit miniszterelnök hongkongi sajtóértekezletén érvényesnek minősítette azokat a szerződéseket, amelyek Hongkongot a múlt században Kínától elszakították. Mint Thatcher mondotta, Nagy-Britannia csak ezek módosítására hajlandó, érvénytelenítésére azonban nem. A kínai külügyminisztériumi állásfoglalás leszögezte: „Hongkong a kínai terület része. A hongkongi körzetre vonatkozó, a brit kormány és a Csing-dinasztia kormánya által a múltban aláírt Szerződések egyenlőtlen szerződések, amelyeket a kínai nép sohasem fogadott el. A Kínai Népköztársaság kormányának következetes álláspontja az, hogy Kínát nem kötik ezek az egyenlőtlen szerződések, és Hongkong egészet visszanyeri, mihelyt erre a feltételek megérnek. Mind a kínai, mind a brit fél reméli Hongkong virágzásának és stabilitásának fennmaradását, s ezrt diplomáciai csatornákon tárgyalásokat fog tartani.” A kínai külügymiisztérium szóvivője csütörtöki délután közölte, hogy déllőtt Teng Hsziao-ping, a KKFPR állandó bizottságának tagja és Csao Ce-jang mniszterelnök külön-külön találkzott Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel. A Reagan-kormáyzat teljesíti azt a Kínának tett ígéretét, hogy fokozatosa csökkenti fegyvereladásait Tajvannak — jelentette ki Kisinger szerdán Pekingben. Keng Piao honvédelmi miniszter leváltásán, valószínűleg a parlamént következő ülésszakán, novemraerben döntenek, Je Fej, a haditengerészet parancsnoka pedig egészségügyi okokból sérte felmentését -- közölte újságírókkal csütörtökön a knai nemzeti ünnep alkalmát* adott fogadáson Vu Hsziu-suan, a had "*"* sereg vezérkar főnökének egyik helyettes. A közlés megerősíti a kínai hadseregben folyó személycserékről szóló híreket. Philip Habib Kairóba* Beáin hivatala cáfolja a miniszterelnök „felelősségvállalását** Bejrútból jelenti az AFP és a Reuter. Amin Gemajel, Libanon új államfője csütörtöki beszédében bejelentette, hogy hét év után megszűnt a lbanoni főváros kettéosztottsága, Bejrút ismét egységes. Gemajel a Nyugat- és Kelet-Bejrútot korábban elválasztó határvonalon mondott beszédet azon az ünnepi fogadtatáson, amelyet a Bejrútba érkezett nemzetközi erők tiszteletére rendeztek. Római MTI-jelentés szerint Makszimosz Hakim antiochiai pátriárka libanoni látogatásra hívta meg II. János Pál pápát. A melkita egyházfejedelem, aki szeptember 18. óta tartózkodik Rómában, 24-én találkozott a katolikus egyházfővel, és tájékoztatta a libanoni helyzetről. Visszautazása előtt adott repülőtéri nyilatkozatában azt is elmondta, hogy várja a bejrúti tömeggyilkossággal kapcsolatos izraeli vizsgálat eredményét. Szintén MTI-s hír, hogy a libanoni helyzet időszerű kérdéseiről tárgyaltak csütörtökön Kairóban az Egyesült Államok és Egyiptom magas rangú tisztségviselői. Kamal Haszszan Ali egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter kétórás eszmecserén találkozott Philip Habib amerikai elnöki megbízottal. Habib Rijadból érkezett az egyiptomi fővárosba előző este. Kairóban úgy tudják, hogy az egyiptomi vezetés a libanoni válság, s elsősorban a bejrúti palesztin menekültek tragédiája kapcsán konkrét tájékoztatást vár a Libanonban levő izraeli csapatok kivonására vonatkozó amerikai elképzelésekről. A UPI szerint az izraeli miniszterelnökségi hivatal csütörtökön közleményben cáfolta azokat a hírügynökségi jelentéseket, amelyek szerint Mertahem Begin kormányfő szerdán, az izraeli parlament külügyi és hadügyi bizotsága előtt felelősséget vállalt volna a „bejrúti vérengzéssel kapcsolatos eseményekért”. A külpolitika hírei (Varsó, MTI) A szejm illetékes bizottságai csütörtökön este elfogadták a szakszervezetekről szóló törvénytervezetet, így az készen áll arra, hogy a parlament ülése elé terjesszék. A dokumentum részletei egyelőre nem ismeretesek, csupán annak kettős vezérfonala: a jövőbeni szakszervezetek legyenek önigazgatók és függetlenek, ugyanakkor tevékenykedjenek a Lengyel Népköztársaság alkotmányának és más törvényeinek megfelelő módon. (Hága, MTI) A holland Kereszténydemokrata Tömörülés hivatalosan is elutasította a munkáspárti közvetítő kormányalakítási tervezetét. Ezzel végképp szertefoszlottak a Holland Munkáspárt reményei, hogy választási sikere birtokában ismét balközép koalíciós kormányt alakíthat. (Brasilia, AFP) Brazília elrendelte mintegy ezer termék importjának korlátozását, így főként a gépek, a vegyipari és gyógyászati árucikkek behozatalát. A rendelkezéstől azt várják, hogy év végéig kereken 500 millió dollárt tudnak megtakarítani. . Üdvözlő távirat a kínai nemzeti ünnepre A Kínai Népköztársaság megalakulásának 33. évforduló alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke távirata üdvözölte Csao Ce-jangot, a Kínai Népköztársaság államtársa elnökét. Világtörténelmi események jelentőségét az utóbb történtek sem korrigálhatják, így kell számon tartani a kínai népi forradalom 1949-es győzelmét a háborút követő korszak egyik legjelentősebb fordulatának. Hatalmas ország és sok százmilliós nép tört ki az imperialista rendszer befolyási övezetéből, kezdte szervezni szocialista társadalmát. Az első évek eredményei — a többi baráti állam támogatásával — meggyőzően bizonyították nemcsak Ázsiában, hanem Afrikában és Latin-Amerikában is, hogy erre vezet a kiút az éhínségből, az elmaradottságból. A megtorpanás, amely elég hosszú ideig tartott, gondokat és nehézségeket okozhott Kínának, de népének lítő lendületét nem törhette el. Még ha egyértelműen érvelni nem is lehet a legubbi XII. pártkongresszus öltéseit, sok tekintetben vithatatlanul pozitív szemletézés jellemezte a közelmúltt. Ez a realistább szemlélet test lehetővé, hogy a többi szcialista ország — mindenelőtt a Szovjetunió — újabb hitványokat tegyen az állóközi kapcsolatok rendezésse, a félreértések eloszlatásai. Teszik ezt abban a remigben, hogy a kezdeményezést meghallgatásra találnak, s lehetőség nyílik a komoly tárgyalások megkezdésére.