Magyar Nemzet, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-01 / 282. szám
Magyar Nevizet tp ................ ...................................................... » " •*"'' .......... ' " "■ ■ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA II 2SI/A Tudom jól, az alábbi nyúlfarknyi történet nem tartalmaz semmiféle szenzációt. Sőt, talán büszkélkedni se illik az efféle históriákkal. Ezért igyekszem lehámozni a hősiességet annak a szakszervezeti vezetőnek szavairól, aki a közelmúltban lelkesülten elbeszélte: sikerült megakadályoznia egyik bizalmi fegyelmi felelősségre vonását. A tisztségviselőt ugyanis gazdasági vezetője — mondvacsinált ürügyek alapján — akarta elmarasztalni, holott a gyáregységben mindenki jól tudta, a felelősségre vonásra az adott — volna — okot, hogy a bizalmi (a bírálatot sem elhallgatva) olykor túlontúl következetesen kiállt munkatársai érdekeiért. Nyilvánvaló, hogy a történetből vétek lenne meszszire vezető következtetéseket levonni. Már csak azért is, mert — mint azt számos jelentés leszögezi — a honi üzemekben és hivatalokban az elmúlt években jelentős mértékben fejlődött a munkahelyi demokrácia intézményrendszere. Hiszen — tudósítanak a jelentések — a vezetők mind több helyen számítanak beosztottaik aktív közreműködésére, akik cselekvően részt vállalnak a közösség előtt álló feladatok megoldásából. A napjainkban mind gyakrabban hangoztatott kollektíván belüli rétegérdekek ütköztetése ugyancsak a munkahelyi demokrácia szerves részévé vált. A közreműködők tehát mindinkább főszereplővé válnak. Még akkor is így van ez, ha helyenként nem lebecsülendő gondokkal kell megküzdeniük azoknak, akik a munkahelyi demokrácia intézményrendszerének további tökéletesítésén munkálkodnak. De nem egy munkahelyen még ma is beérik a fórumok napirendjének sablonos összeállításával, a formális elemek számának gyarapításával. Találkozunk még (nem is olyan ritkán) olyan esetekkel is, amikor az alternatívák közötti választás helyett, csupán azt várják egy-egy közösségtől, hogy igent mondjanak az előre megfogalmazott döntésekre. Fakadnak mindezek a gondok a közösség döntéselőkészítő szerepének lebecsüléséből, és abból, hogy sokan lebecsülik a demokratikus fórumok jelentőségét. Mások pedig — a nehezebb körülményekre hivatkozva — úgy tartják, hogy napjainkban nem demokratikus vitákra, hanem acélos fegyelemre, szigorra van szükség. Ez úgy igaz: vitákra a döntésnél és a végrehajtás ellenőrzésénél, szigorra a munkában. Már csak azért sem lehet elfogadni egyoldalú nézetet, mert régóta tudjuk, hogy azok, akik a döntésekben saját véleményük megfogalmazódásával is találkoznak, nagyobb felelősséggel vesznek részt azok megvalósításában. Márpedig a Minisztertanács és a SZOT múlt héten hozott közös határozata a munkavállalók felelősségtudatára is épít az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében. A keret tehát tovább bővült és ezzel egyidejűleg a beleszólás lehetősége és felelőssége is növekedett. Mégpedig jelentős mértékben. Hiszen igencsak lényeges tartalmi módosulásnak tekinthető, hogy ezután a közösségek is minősíthetik vezetőik tevékenységét. Hallathatják szavukat feletteseik megbízása, felmentése és kinevezése kérdésében. Aligha kétséges, hogy a munkahelyi demokrácia intézményrendszerének és jogkörének bővítése nemcsak jobb munkára ösztökéli a vezetőket, hanem az irányításra alkalmas, értő szakemberek közti remélhetőleg egészséges versengésre ismódot kínál. Nem tudom, a határozat e pontjának megfogalmazásában szerepet játszottak-e az olyan történetek, amelyek arról számoltak be, hogy egy-egy megbecsült munkahelyi vezetőt indokolatlanul felmentettek, idő előtt nyugdíjaztak. Mint például abban a közös gazdaságban is, amelyben ott jártam kor ,,háborúskodás" dúlt a felügyeleti hatóság emberei és a tagság között. A tisztviselők ugyanis (jóllehet a vádak megalapozatlanok voltak) az elnök alkalmatlanságáról győzködték az embereket. Hírlik, már az utódját is kijelölték. Az elnököt végül is nyugdíjazták. A tagság valószínű most azért bánkódik, hogy a határozat nem korábban látott napvilágot. A felelősség tehát növekszik. A munkahelyi közösségek azonban csak akkor tudnak megfelelni a határozat említett pontjából fakadó követelményeknek, ha a felettes szerveikkel kialakított kapcsolatukat nem az aláfölérendeltség és a tekintélyelvűség, hanem az őszinte, kétoldalú párbeszéd irányítja. Mint ahogy megalapozott véleményt is csak akkor remélhetünk a kollektíváktól, ha pontos, tárgyszerű információt kapnak e megoldandó fel- ,adatokról, azokról a körülményekről, amelyekben döntéssé formálódó véleményüknek meg kell állnia a helyét. Az új határozat tehát a beosztottak és a vezetők felelősségét egyaránt növeli. Megvalósításához olyan munkahelyi környezetre van szükség, amelyben a döntések meghozatalában nem a rang a pozíció, hanem a tudás és a közösség érdeke számít. E tényezők ugyanis szerepet játszanak abban, hogy vezetők és beosztottak miként vizsgáz(hat)nak az új határozatból. Demokratikusabb irányításra ösztönözhet az a körülmény, hogy a vezetők érdemjegyeiben ezután a beosztottak munkahelyi közérzete is megfogalmazódik. Császár Nagy László Négypárti kormány alakul Olaszországban Brazíliába indult az amerikai elnök A külpolitikai helyzet LEZÁRULT az európai közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások jelenlegi szakasza. Genfi közlés szerint a felek megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket a jövő év januárjában felújítják. Az eurorakéta-tárgyalások keddi genfi ülésével egy időben tanácskozást tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó nagyhatalmi megbeszéléseken is, Brüsszelben pedig a NATO atomstratégiáját vitatták meg a szervezet nukleáris tervező csoportjában képviselt hadügyminiszterek. A NATO székhelyén tartott megbeszélésen Weinberger amerikai hadügyminiszter szólt az MX hadászati rakétákat érintő washingtoni döntésről, illetve a két genfi szovjet—amerikai tárgyalássorozat állásáról. A Pentagon vezetője ismertette azt is, miképpen értékelhetők a kísérletek a terv szerint egy év múlva rendszerbe állítandó eurorakétákkal. NATO-körökben egyébként úgy vélik, hogy a genfi tárgyalási magatartást illetően semmiféle változás nem várható. Továbbra is a ,,nullamegoldást” tekintik egyedüli megegyezési alapnak, tehát az összes szovjet közép-hatótávolságú szárazföldi rakéta leszerelése fejében mondanának le a jövő év végére tervezett nyugateurópai telepítésről. MAGAS RANGÚ olasz egyházi személyiségek fejezték ki egyetértésüket azzal a rakétaellenes állásfoglalással, amelyet amerikai püspökök tettek a közelmúltban Római megfigyelők szerint Bernini albanói püspöknek, az ,,Igazság és Béke” elnevezésű bizottság elnökének a megnyilatkozását gyakorlatilag az olasz püspöki kar véleményeként lehet kezelni. Ez az első hivatalosnak tekinthető olasz katolikus fellépés a szicíliai NATO-rakétatámaszpont és az atlanti szövetség rakétatelepítési határozatát támogató római döntés ellen. Azonnali válaszlépést követelne a Szovjetunió részéről a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták tervezett telepítése a szovjet légtér közelében — hozták az APN sajtóügynökség tudomására szovjet katonai körök. E források szerint a telepíteni szándékozott Pershing—2 és szárnyasrakéták rendkívül gyorsan elérhetik a Szovjetunió területét, tehát ha egy konfliktus bármely nem katonai okból kezdődnék, akkor — a figyelmeztetéshez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt — az egyetlen lehetőség a válaszcsapás volna. Hozzáfűzték az APN által idézett körökben, hogy a válaszcsapás „nemcsak a kilövőszerkezetekre irányul majd, hanem a törzsekre, a távközlési központokra és a fegyverraktárakra is, amelyek közül sok a nyugateurópai országok sűrűn lakott körzetei közelében található”. KÉTELKEDÉSÉT fejezte ki Schmidt volt nyugatnémet kancellár a BBC televíziónak adott nyilatkozatában aziránt, hogy a Reagan-kormány komolyan tárgyalni akar-e az európai közepes hatótávolságú rakétafegyverek korlátozásáról. A korábbi bonni kormányfő ezúttal is megerősítette, hogy a NATO 1979-es határozata, amely a megbeszélések kudarca esetére írta elő a telepítést, csak akkor vállalható, ha ez a két elem egyenértékű. Másfelől Schmidt alaptalannak mondta „a Nyugat katonai kisebbségi érzését", nemcsak hagyományos, hanem nukleáris értelemben is. Utalt arra, hogy az NSZK hadserege, habár csak hagyományos fegyverzettel rendelkezik, önmagában is hatalmas erő, képes arra, hogy bárkit elrettentsen”. Fanfani készen áll kabinetjének bemutatására Rómából jelenti a UPJ és az AFP. Amintore Fanfani kedden hivatalosan bejelentette Pertini államfőnek, hogy készen áll négypárti koalíciós kormányának megalakítására. A miniszterek névsorát várhatóan szerdára állítja össze, s előreláthatólag a jövő héten bizalmi szavazást kér a parlamentben. Fanfani ezzel a bejelentésével gyakorlatilag véget vetett a tizenhét napja tartó politikai válságnak. A kormányalakítással megbízott politikus négy párt képviselőiből alakít középbal koalíciót, mivel a Köztársasági Párt — Spadolini leköszönt miniszterelnök pártja — hétfőn úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az új koalícióban. Fanfani a kereszténydemokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselőiből állítja össze az új kabinetet. Politikai megfigyelők szerint Fanfani kormányában 13 kereszténydemokrata kap majd tárcát. A fennmaradó 13 tárcán a többi koalíciós partner osztozik, a legnagyobb részben, várhatóan, a szocialisták részesülnek. Amintére Fanfani eddig — 1954 és 1962 között — négy alkalommal töltötte be a kormányfői tisztet Kormányának jövőjét — akárcsak elődje — gazdasági programmal kívánja megalapozni. Az új miniszterelnök takarékossági programja elsősorban a jelenlegi 17 százalékos infláció csökkentését tűzi ki célul: 1983-ra 13 százalékra , a következő évben pedig 10 százalék alá kívánja leszorítani Pénzügyi területen a líra árfolyamának védelmét tekinti a legfőbb feladatnak. Felipe Kontájez profra ni brixéde ,,Spany«lor%*ág |»rmmn«*lminek új «aka*/.a” Madridból jelenti az MTI. A mostani hatalomváltás nem egyszerű kormánycserét jelent, hanem Spanyolország történelmének új korszakát nyitja meg. Kezdetet jelenti a spanyolok többsége által ..a választáson kinyilvánított változásnak.” — hangsúlyozta. Felipe González, a választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspártnak a kormány megalakításával megbízott főtitkára, aki kedden délután mondta el programbeszédét a parlamentben. „Az új kormány — szögezte le — kötelességének tartja a választási, programban ígértek megtartását. Ennek alapján, ennek szellemében hozza majd meg döntéseit, alakítja politikáját, javasol törvényeket a parlamentnek.” A társadalmi béke, a nemzeti egység megteremtését, a társadalmi haladás meggyorsítását jelölte meg általános feladatként a leendő miniszterelnök. Az ország gazdasági helyzetét „sokkal súlyosabbnak” ítélte, mint azt sokan hiszik. A kétmilliós munkanélküliség csökkentését, a 15 százalékos infláció megfékezését, a külföldi adósságok növekedésének megállítását „mindenek feletti” feladatnak nevezte. A gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet egyéb területeit átfogó, változást ígérő programbeszéd — egyebek mellett — foglalkozott a közbiztonság megszilárdításának szükségességével, a terrorizmus felszámolásának „halasztást nem tűrő” feladataival. , A kormány külpolitikájának alapellé — emelte ki González — a párbeszéd fenntartása, a béke, az enyhülés támogatása.” Utalt arra, hogy a külpolitikában elsőbbséget élvez majd a szomszédokhoz, Latin-Amerikához, Észak-Afrikához fűződő kapcsolatok élénkítése. „Spanyolország a nyugati szövetségi rendszerhez tartozik — emelte ki — ennek megfelelően alakítja nemzetközi politikáját, de minden esetben elsőbbséget élvez az ország nemzeti érdeke.” González végezetül hangsúlyozta, hogy pontosításra vár az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolat, valamint a NATO katonai szervezetébe való belépés néhány eleme, az ország érdekeinek hangsúlyozottabb védelme. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy kormánya vissza akarja szerezni Gibraltárt a gyarmati hatalommal, Angliával folytatandó tárgyalások révén és a helyi lakosság érdekeinek figyelembevételével. Felipe González 80 perces beszédének végén a baloldali pártokhoz tartozó képviselők felállva tapsoltak. A politikai pártok, csoportok vezetői ma mondják el véleményüket a programról a képviselőházban és utána késő este szavaznak. .Mivel a szocialisták többségben vannak, a program elfogadása nem kétséges. Ronald Reagan körutazása Washingtonból jelenti az MTI. Reagan amerikai elnök kedden latin-amerikai körútjának első állomására, Brazíliába utazott. Az út további állomásai: Kolumbia, Costa Rica és Honduras. Reagan Guatemala és Salvador államfőjével is találkozik Közép- Amerikában. Reagan személyében húsz év óta először indul amerikai elnök nagyobb latin-amerikai utazásra. Az utolsó ilyen körút John Kennedy nevéhez fűződik, Brazíliában pedig legutóbb Eisenhower járt 1960- ban. Elutazása előtti nyilatkozatában Reagan többek között kijelentette, hogy „a demokrácia és a béke ügyéért” való kiállás jegyében indul útnak. A brazíliai látogatás hátterében washingtoni elemzők szerint a Fehér Háznak az az óhaja áll, hogy megmutassa: az Egyesült Államoknak az argentin—brit háborúban tanúsított magatartása ellenére jók a kapcsolatai a térségben. Reagan Argentína elnökével is találkozni szeretett volna, az argentin kormány azonban nem kockáztatta meg ezt a találkozót, mert a közvéleményben még túl frissen él Washington ellenük fordulásának emléke. Helmut Kohl megbeszélése az SPD kancellárjelöltjével Bonnból jelenti a DPA: Helmut Kohl nyugatnémet, kancellár kedden bonni hivatalában fogadta Hans-Jochen Vogel szociáldemokrata politikust, az SPD kancellárjelöltjét. A megbeszélés fő témája feltehetően az idő előtti választások kérdése volt. A DPA nyugatnémet hírügynökség értesülése szerint Kohl közölte, hogy az új választások kiírását az alaptörvény 68. paragrafusa alapján a bizalmi kérdés felvetésével szándékozik elérni. Kohl nyilvánosan még nem közölt semmit szándékáról, mivel a szövetségi gyűlés feloszlatása és a választások időpontjának kitűzése a szövetségi elnök hatáskörébe esik. Kohl a választások ügyében korábban már fogadta Willy Brandtot, az SPD elnökét is. A keddi találkozó a DPA szerint Vogel kezdeményezésére jött létre. A VPI szerint a fegyverkezési verseny megállításának követelésére szándékozik építeni választási kampányát Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt kancellárjelöltje. A politikus ezt kedden jelentette be a bonni külföldi sajtószövetségben. A kampány egyik témája — mondotta — a NATO „kettős határozata” lesz az amerikai közepes hatótávolságú atomfegyverek telepítéséről Nyugat-Európában, valamint tárgyalásokról a Szovjetunióval ezen fegyverfajták korlátozásáról. „Én a tárgyalásokra fogom helyezni a hangsúlyt, Kohl kancellár a kereszténypártok jelöltje pedig a telepítésre” — mondotta Vogel és kijelentette: nem engedhető meg az amerikai rakéták automatikus telepítése. Az SPD a korlátozásukról folytatott genfi tárgyalások eredményeinek fényében dönt majd arról, hogy támogassa-e a telepítést.