Magyar Nemzet, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-01 / 282. szám

Magyar Nevizet tp ................ ...................................................... » " •*"'' .......... ' " "■ ■ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA I­I­ 2SI/A Tudom jól, az alábbi nyúlfarknyi történet nem tartalmaz semmiféle szen­zációt. Sőt, talán büszkél­kedni se illik az efféle his­tóriákkal. Ezért igyekszem lehámozni a hősiességet annak a szakszervezeti ve­zetőnek szavairól, aki a közelmúltban lelkesülten elbeszélte: sikerült meg­akadályoznia egyik bizalmi fegyelmi felelősségre voná­sát. A tisztségviselőt ugyanis gazdasági vezetője — mondvacsinált ürügyek alapján — akarta elma­rasztalni, holott a gyáregy­ségben mindenki jól tudta, a felelősségre vonásra az adott — volna — okot, hogy a bizalmi (a bírálatot sem elhallgatva) olykor túlontúl következetesen ki­állt munkatársai érde­keiért. Nyilvánvaló, hogy a tör­ténetből vétek lenne mesz­­szire vezető következteté­seket levonni. Már csak azért is, mert — mint azt számos jelentés leszögezi — a honi üzemekben és hivatalokban az elmúlt években jelentős mérték­­ben fejlődött a munkahe­lyi demokrácia intézmény­rendszere. Hiszen — tudó­sítanak a jelentések — a vezetők mind több helyen számítanak beosztottaik aktív közreműködésére, akik cselekvően részt vál­lalnak a közösség előtt álló feladatok megoldásából. A napjainkban mind gyak­rabban hangoztatott kol­lektíván belüli rétegérde­kek ütköztetése ugyancsak a munkahelyi demokrá­cia szerves részévé vált. A közreműködők tehát mindinkább főszereplővé válnak. Még akkor is így van ez, ha helyenként nem lebecsülendő gondokkal kell megküzdeniük azok­nak, akik a munkahelyi demokrácia intézmény­­rendszerének további töké­letesítésén munkálkodnak. De nem egy munkahe­lyen még ma is beérik a fórumok napirendjének sablonos összeállításával, a formális elemek számának gyarapításával. Találko­zunk még (nem is olyan ritkán) olyan esetekkel is, amikor az alternatívák kö­zötti választás helyett, csu­pán azt várják egy-egy kö­zösségtől, hogy igent mondjanak az előre meg­fogalmazott döntésekre. Fakadnak mindezek a gon­dok a közösség döntéselő­­készítő szerepének lebecsü­léséből, és abból, hogy so­kan lebecsülik a demokra­tikus fórumok jelentősé­gét. Mások pedig — a ne­hezebb körülményekre hi­vatkozva — úgy tartják, hogy napjainkban nem de­mokratikus vitákra, ha­nem acélos fegyelemre, szigorra van szükség. Ez úgy igaz: vitákra a dön­tésnél és a végrehajtás el­lenőrzésénél, szigorra a munkában. Már csak azért sem lehet elfogadni egy­oldalú nézetet, mert régóta tudjuk, hogy azok, akik a döntésekben saját vélemé­­nyük megfogalmazódásá­val is találkoznak, na­gyobb felelősséggel vesz­nek részt azok megvalósí­tásában. Márpedig a Miniszterta­nács és a SZOT múlt hé­ten hozott közös határoza­ta a munkavállalók felelős­ségtudatára is épít az üze­mi demokrácia továbbfej­lesztésében. A keret tehát tovább bővült és ezzel egyidejűleg­­ a beleszólás lehetősége és felelőssége is növekedett. Mégpedig jelentős mér­tékben. Hiszen igencsak lé­nyeges tartalmi módosu­lásnak tekinthető, hogy ezután a közösségek is mi­nősíthetik vezetőik tevé­kenységét. Hallathatják szavukat feletteseik meg­bízása, felmentése és kine­vezése kérdésében. Aligha kétséges, hogy a munkahe­lyi demokrácia intézmény­rendszerének és jogköré­nek bővítése nemcsak jobb munkára ösztökéli a veze­tőket, hanem az irányítás­ra alkalmas, értő szakem­berek közti remélhetőleg egészséges versengésre is­­módot kínál. Nem tudom, a határozat e pontjának megfogalma­zásában szerepet játszot­tak-e az olyan történetek, amelyek arról számoltak be, hogy egy-egy megbe­csült munkahelyi vezetőt indokolatlanul felmentet­tek, idő előtt nyugdíjaztak. Mint például abban a kö­zös gazdaságban is, amely­ben ott jártam kor ,,hábo­rúskodás" dúlt a felügye­leti hatóság emberei és a tagság között. A tisztvise­lők ugyanis (jóllehet a vá­dak megalapozatlanok vol­tak) az elnök alkalmatlan­ságáról győzködték az em­bereket. Hírlik, már az utódját is kijelölték. Az el­nököt végül is nyugdíjaz­ták. A tagság valószínű most azért bánkódik, hogy a határozat nem korábban látott napvilágot. A felelősség tehát nö­vekszik. A munkahelyi kö­zösségek azonban csak ak­kor tudnak megfelelni a határozat említett pontjá­ból fakadó követelmé­nyeknek, ha a felettes szerveikkel kialakított kapcsolatukat nem az alá­­fölérendeltség és a tekin­télyelvűség, hanem az őszinte, kétoldalú párbe­széd irányítja. Mint ahogy megalapozott véleményt is csak akkor remélhetünk a kollektíváktól, ha pontos, tárgyszerű információt kapnak e megoldandó fel- ,­adatokról, azokról a körül­ményekről, amelyekben döntéssé formálódó véle­ményüknek meg kell áll­nia a helyét. Az új határozat tehát a beosztottak és a vezetők felelősségét egyaránt nö­veli. Megvalósításához olyan munkahelyi környe­zetre van szükség, amely­ben a döntések meghoza­talában nem a rang a po­zíció, hanem a tudás és a közösség érdeke számít. E tényezők ugyanis szerepet játszanak abban, hogy ve­zetők és beosztottak mi­ként vizsgáz(hat)nak az új határozatból. Demokrati­kusabb irányításra ösztö­nözhet az a körülmény, hogy a vezetők érdemje­­gyeiben ezután a beosztot­tak munkahelyi közérzete is megfogalmazódik. Császár Nagy László Négypárti kormány alakul Olaszországban Brazíliába indult az amerikai elnök A külpolitikai helyzet LEZÁRULT az európai közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások jelenlegi szakasza. Genfi közlés szerint a felek megállapodtak abban, hogy a megbeszéléseket a jövő év január­jában felújítják. Az eurorakéta-tárgyalások keddi genfi ülésé­vel egy időben tanácskozást tartottak a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről folyó nagyhatalmi megbeszé­léseken is, Brüsszelben pedig a NATO atomstra­tégiáját vitat­ták meg a szervezet nukleáris tervező csoportjában képviselt hadügyminiszterek. A NATO székhelyén tartott megbeszélésen Weinberger ame­rikai hadügyminiszter szólt az MX hadászati rakétákat érintő washingtoni döntésről, illetve a két genfi szovjet—amerikai tárgyalássorozat állásáról. A Pentagon vezetője ismertette azt is, miképpen értékelhetők a kísérletek a terv szerint egy év múlva rendszerbe állítandó eurorakétákkal. NATO-körökben egyébként úgy vélik, hogy a genfi tárgyalási magatartást ille­tően semmiféle változás nem várható. Továbbra is a ,,nulla­megoldást” tekintik egyedüli megegyezési alapnak, tehát az összes szovjet közép-hatótávolságú szárazföldi rakéta leszere­lése fejében mondanának le a jövő év végére tervezett nyugat­európai telepítésről. MAGAS RANGÚ olasz egyházi személyiségek fejezték ki egyetértésüket azzal a rakétaellenes állásfoglalással, amelyet amerikai püspökök tettek a közelmúltban Római megfigyelők szerint Bernini albanói püspöknek, az ,,Igazság és Béke” el­nevezésű bizottság elnökének a megnyilatkozását gyakorlati­lag az olasz püspöki kar véleményeként lehet kezelni. Ez az első hivatalosnak tekinthető olasz katolikus fellépés a szicíliai NATO-rakétatámaszpont és az atlanti szövetség rakétatelepí­tési határozatát támogató római döntés ellen. Azonnali válaszlépést követelne a Szovjetunió részéről a kö­zép-hatótávolságú nukleáris rakéták tervezett telepítése a szov­jet légtér közelében — hozták az APN sajtóügynökség tudo­mására szovjet katonai körök. E források szerint a telepíteni szándékozott Pershing—2 és szárnyasrakéták rendkívül gyor­san elérhetik a Szovjetunió területét, tehát ha egy konfliktus bármely nem katonai okból kezdődnék, akkor — a figyelmez­tetéshez rendelkezésre álló idő rövidsége miatt — az egyetlen lehetőség a válaszcsapás volna. Hozzáfűzték az APN által idé­zett körökben, hogy a válaszcsapás „nemcsak a kilövőszerke­zetekre irányul majd, hanem a törzsekre, a távközlési közpon­tokra és a fegyverraktárakra is, amelyek közül sok a nyugat­európai országok sűrűn lakott körzetei közelében található”. KÉTELKEDÉSÉT fejezte ki Schmidt volt nyugatnémet kan­cellár a BBC televíziónak adott nyilatkozatában aziránt, hogy a Reagan-kormány komolyan tárgyalni akar-e az európai kö­zepes hatótávolságú rakétafegyverek korlátozásáról. A korábbi bonni kormányfő ezúttal is megerősítette, hogy a NATO 1979-es határozata, amely a megbeszélések kudarca esetére írta elő a telepítést, csak akkor vállalható, ha ez a két elem egyenértékű. Másfelől Schmidt alaptalannak mondta „a Nyugat katonai kisebbségi érzését", nemcsak hagyományos, hanem nukleáris értelemben is. Utalt arra, hogy az NSZK hadserege, habár csak hagyományos fegyverzettel rendelkezik, önmagában is hatal­mas erő, képes arra, hogy bárkit elrettentsen”. Fanfani készen áll kabinetjének bemutatására Rómából jelenti a UPJ és az AFP. Amintore Fanfani ked­den hivatalosan bejelentette Pertini államfőnek, hogy ké­szen áll négypárti koalíciós kormányának megalakítására. A miniszterek névsorát vár­hatóan szerdára állítja össze, s előreláthatólag a jövő héten bizalmi szavazást kér a parla­mentben. Fanfani ezzel a bejelentésé­­vel gyakorlatilag véget vetett a tizenhét napja tartó poli­tikai válságnak. A kormány­­alakítással megbízott politikus négy párt képviselőiből ala­kít középbal koalíciót, mivel a Köztársasági Párt — Spado­­lini leköszönt miniszterelnök pártja — hétfőn úgy döntött, hogy nem kíván részt venni az új koalícióban. Fanfani a kereszténydemokraták, a szo­cialisták, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselőiből állítja össze az új kabinetet. Politikai megfigyelők szerint Fanfani kormányában 13 ke­reszténydemokrata kap majd tárcát. A fennmaradó 13 tár­cán a többi koalíciós partner osztozik, a legnagyobb rész­ben, várhatóan, a szocialisták részesülnek. Amintére Fanfani eddig — 1954 és 1962 között — négy alkalommal töltötte be a kor­mányfői tisztet Kormányának jövőjét — akárcsak elődje — gazdasági programmal kívánja megalapozni. Az új miniszter­elnök takarékossági programja elsősorban a jelenlegi 17 szá­zalékos infláció csökkentését tűzi ki célul: 1983-ra 13 szá­zalékra , a következő évben pedig 10 százalék alá kívánja leszorítani Pénzügyi területen a líra árfolyamának védelmét tekinti a legfőbb feladatnak. Felipe K­ontájez profra ni brixéde ,,Spany«lor%*ág |»rmmn«*lmi­nek új «aka*/.a” Madridból jelenti az MTI. A mostani hatalomváltás nem egyszerű kormánycserét je­lent, hanem Spanyolország történelmének új korszakát nyitja meg. Kezdetet jelenti a spanyolok többsége által ..a választáson kinyilvánított vál­tozásnak.” — hangsúlyozta. Fe­li­pe Gonz­ález, a választáson győztes Spanyol Szocialista Munkáspártnak a kormány megalakításával megbízott fő­titkára, aki kedden délután mondta el programbeszédét a parlamentben. „Az új kormány — szögezte le — kötelességének tartja a választási, programban ígértek megtartását. Ennek alapján, ennek szellemében hozza majd meg döntéseit, alakítja politi­káját, javasol törvényeket a parlamentnek.” A társadalmi béke, a nem­zeti egység megteremtését, a társadalmi haladás meggyor­sítását jelölte meg általános feladatként a leendő minisz­terelnök. Az ország gazdasági helyzetét „sokkal súlyosabb­nak” ítélte, mint azt sokan hi­szik. A kétmilliós munkanél­küliség csökkentését, a 15 szá­zalékos infláció megfékezését, a külföldi adósságok növeke­désének megállítását „minde­nek feletti” feladatnak nevez­te. A gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet egyéb területe­it átfogó, változást ígérő prog­rambeszéd — egyebek mellett — foglalkozott a közbiztonság megszilárdításának szükséges­ségével, a terrorizmus felszá­molásának „halasztást nem tű­rő” feladataival. , A kormány külpolitikájá­nak alapellé — emelte ki Gon­­zález — a párbeszéd fenntartá­sa, a béke, az enyhülés támo­gatása.” Utalt arra, hogy a külpolitikában elsőbbséget él­vez majd a szomszédokhoz, Latin-Amerikához, Észak-Af­­rikához fűződő kapcsolatok élénkítése. „Spanyolország a nyugati szövetségi rendszerhez tartozik — emelte ki — ennek megfelelően alakítja nemzet­közi politikáját, de minden esetben elsőbbséget élvez az ország nemzeti érdeke.” Gon­­zález végezetül hangsúlyozta, hogy pontosításra vár az Egye­sült Államokhoz fűződő kap­csolat, valamint a NATO kato­nai szervezetébe való belépés néhány eleme, az ország érde­keinek hangsúlyozottabb vé­delme. Ezzel kapcsolatban ki­jelentette, hogy kormánya vissza akarja szerezni Gibral­tárt a gyarmati hatalommal, Angliával folytatandó tárgya­lások révén és a helyi lakos­ság érdekeinek figyelembevé­telével. Felipe González 80 perces beszédének végén a baloldali pártokhoz tartozó képviselők felállva tapsoltak. A politikai pártok, csoportok vezetői ma mondják el véleményüket a programról a képviselőházban és utána késő este szavaznak. .Mivel a szocialisták többség­ben vannak, a program elfo­gadása nem kétséges. Ronald Reagan körutazása Washingtonból jelenti az MTI. Reagan amerikai elnök kedden latin-amerikai körút­jának első állomására, Brazí­liába utazott. Az út további állomásai: Kolumbia, Costa Rica és Honduras. Reagan Guatemala és Salvador állam­főjével is találkozik Közép- Amerikában. Reagan személyében húsz év óta először indul amerikai elnök nagyobb latin-amerikai utazásra. Az utolsó ilyen kör­út John Kennedy nevéhez fű­ződik, Brazíliában pedig leg­utóbb Eisenhower járt 1960- ban. Elutazása előtti nyilatkoza­tában Reagan többek között kijelentette, hogy „a demok­rácia és a béke ügyéért” való kiállás jegyében indul útnak. A brazíliai látogatás hátteré­ben washingtoni elemzők sze­rint a Fehér Háznak az az óhaja áll, hogy megmutassa: az Egyesült Államoknak az argentin—brit háborúban ta­núsított magatartása ellenére jók a kapcsolatai a térségben. Reagan Argentína elnökével is találkozni szeretett volna, az argentin kormány azonban nem kockáztatta meg ezt a találkozót, mert a közvéle­ményben még túl frissen él Washington ellenük fordulásá­nak emléke. Helmut Kohl megbeszélése az SPD kancellárjelöltjével Bonnból jelenti a DPA: Hel­mut Kohl nyugatnémet, kancel­lár kedden bonni hivatalában fogadta Hans-Jochen Vogel szociáldemokrata politikust, az SPD kancellárjelöltjét. A megbeszélés fő témája fel­tehetően az idő előtti válasz­tások kérdése volt. A DPA nyugatnémet hírügynökség ér­tesülése szerint Kohl közölte, hogy az új választások kiírá­sát az alaptörvény 68. paragra­fusa alapján a bizalmi kérdés felvetésével szándékozik elér­ni. Kohl nyilvánosan még nem közölt semmit szándékáról, mivel a szövetségi gyűlés fel­oszlatása és a választások idő­pontjának kitűzése a szövetsé­gi elnök hatáskörébe esik. Kohl a választások ügyében korábban már fogadta Willy Brandtot, az SPD elnökét is. A keddi találkozó a DPA szerint Vogel kezdeményezésé­re jött létre. A VPI szerint a fegyverke­zési verseny megállításának követelésére szándékozik épí­teni választási kampányát Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt kancel­­lárjelöltje. A politikus ezt kedden je­lentette be a bonni külföldi sajtószövetségben. A kampány egyik témája — mondotta — a NATO „kettős határozata” lesz az amerikai közepes ható­­távolságú atomfegyverek tele­pítéséről Nyugat-Európában, valamint tárgyalásokról a Szovjetunióval ezen fegyver­fajták korlátozásáról. „Én a tárgyalásokra fogom helyezni a hangsúlyt, Kohl kancellár a kereszténypártok jelöltj­e pedig a telepítésre” — mondotta Vogel és kijelentet­te: nem engedhető meg az amerikai rakéták automatikus telepítése. Az SPD a korláto­zásukról folytatott genfi tár­gyalások eredményeinek fé­nyében dönt majd arról, hogy támogassa-e a telepítést.

Next