Magyar Nemzet, 1983. január (39. / 46. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
jen a munkanélküliek legalább 12 milliós tábora. Párizsból jelenti az AFP. Francois Mitterrand francia elnök szilveszteri rádió- és tévészenetében közölte: utasítást adott a francia nukleáris erő növelésére. „Senkinek sem fogjuk átengedni biztonságunk és függetlenségünk szavatolását — mondotta. — Ezért utasítás adtam, hogy erősítsék meg elrettentő erőnket, amin az ország védelme nyugszik.” Kifejezte véleményét, hogy 1983 vagy a két nagyhatalom leszerelési megegyezésének éve lesz, vagy „felfegyverkeznek”. Franciaország ahhoz az aranyszabályhoz tartja magát, hogy az erők egyensúlya Európában és a világon a legbölcsebb út — mondotta Mitterrand. Gazdasági téren a nehézségek, a recesszió világméretű folytatódásáról beszélt, és a takarékossági politika folytatását ígérte a franciáknak, fokozott erőfeszítésekre buzdítva az exportőröket. Londonból jelenti az AP. Margaret Thatcher brit miniszterelnök az óév utolsó napján adott televíziós interjújában „a leszerelés őszinte hívének” nevezte magát. Ám nyilatkozatában mindvégig a nagyon megerősödött brit békemozgalom követelései ellen hadakozott, és igyekezett figyelmen kívül hagyni Jurij Andropov legutóbbi leszerelési javaslatait. A valós erőegyensúlyt semmibe véve és torzítva, leegyszerűsítve érvelt a reagani „nullamegoldás” mellett, másrészt ismét elutasította a brit békemozgalom követelését, amely Anglia atomhatalmi szerepének teljes feladását sürgeti. Bécsből jelenti az AFP. Rudolf Kirchschlager osztrák elnök újévi üzenetében hangoztatta, hogy az emberek Ausztriában is aggodalommal tekintenek 1983 elé. Az enyhülési folyamat és vele a leszerelés, az átfogó, biztonságos béke reménye háttérbe szorult. A gazdaság világméretekben nem lett még úrrá a gyors fejlődésről a stagnáló vagy lassú fejlődésre való átállás nehézségein. ..Mégis hiszek abban — hangzik az osztrák államfő üzenete —, hogy" a nemzetközi kapcsolatokban egy atomháború szinte teljes megsemmisüléssel fenyegető veszélye folytán, ami senkinek sem ígér győzelmet, ismét lehetséges lesz kiépíteni bizonyos mértékű kölcsönös bizalmat. Hogy a két nagyhatalom legfőbb vezetőinek találkozója előnyösen hatna, az nálunk, Ausztriában, többször is hangot kapott” — mondotta Kirchschläger. A pápa állásfoglalása Vatikánból jelenti a UIPI: 11. János Pál pápa, az egyház békevilágnapja és az új év alkalmából tartott imájában állást foglalt a leszerelés és a béke ügye mellett. Az egyházfő a római Szent Péter téren összegyűlt tízezer fős tömeg előtt megállapította: a leszerelés problémája fontos szerepet játszik a béke ügyének védelmében. Hangot adott óhajának, hogy az e kérdésben folyó tárgyalásokon konkrét eredmények szülessenek. A párbeszéd, a fegyverzetek csökkentése , mind a hagyományos, mind az atomfegyverek terén — nem lehet egyoldalú folyamat, azt a részt vevő felek azonos mértékű lépésekkel valósíthatják csak meg. A párbeszédnek ebben a szellemben kell előrehaladnia, s olyan konkrét, gyakorlati döntéseket kell hozni, amelyek révén tartós eredmények születhetnek — mondotta imájában II. János Pál pápa. Tuniszi TASZSZ-hír: A PFSZ folytatja harcát a palesztin nép törvényes jogaiért, az önrendelkezésért és a független nemzeti államért, hangoztatta Jasszer Arafát, a PFSZ elnöke, tuniszi székhelyéről az egész arab nemzethez küldött újévi üdvözletében. Az újév egyben a fegyveres palesztin felszabadító küzdelem megindításának 18. évfordulója is. Az üzenetben Arafat emlékeztetett: amerikai kormány tervelte ki Izrael tavaly júniusi agresszióját Libanon ellen, kezükbe adta a legkorszerűbb fegyvereket, és kísérleti tereppé változtatta a fegyverek kipróbálásához Libanon földjét, hogy a közel-keleti térséget Washington diktátumának rendelje alá. Arafat ezzel kapcsolatban bírálta az arab országok „bénultságát” is, amellyel magára hagyták Bejrút védőit az izraeli támadás idején. Mitterrand fejtegetései a francia televízióban Párizsból jelenti az MTI. Mitterrand elnök vasárnap a francia televízióban nyilatkozva kijelentette: azt kívánja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Genfben folyó tárgyalások eredményre vezessenek, s így elkerülhetővé váljék a fegyverkezési hajsza fokozódása. Franciaország hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a megbékélés légköre kerekedjék felül — mondta az elnök, ugyanakkor hozzátette: Franciaország egyetlen rakétával sem csökkentheti nukleáris fegyverzetét, s a genfi tárgyalások kudarca esetén az az álláspontja, hogy az amerikai Pershing rakéták nyugat-európai telepítését meg kell valósítani „az európai stratégiai egyensúly” helyreállítása érdekében. Arra a kérdésre, vajon a francia kormány hajlandó lenne-e a Pershing rakétákat befogadni, ha NSZK-beli telepítésük a lakosság ellenállása miatt meghiúsulna, az elnök így válaszolt: ez a kérdés fel sem merülhet, mert Franciaország nem tartozik a NATO integrált szervezetéhez. Egy francia—szovjet csúcstalálkozó lehetőségéről szólva az elnök megállapította, hogy azt semmiféle „tilalom” nem akadályozza. Kifejtette azonban azt a véleményét, hogy az afganisztáni és lengyelországi események „nehezebbé és kevésbé hasznossá” tették e csúcstalálkozót”. Bizonyos, hogy a jövőben is fogunk tárgyalni, minél előbb, annál jobb, de ez feltételez bizonyos új magatartást egyes fontosabb kérdésekben” — tette hozzá. A japán kormányfő sajtóértekezlete Tokióból jelenti az MTI. A „védelmi” erőfeszítések fokozását, a nyugati szövetségesekkel való kereskedelmi ellentétek elsimítását és a csődbe jutott pénzügyek szanálását jelölte meg az 1983-as esztendő legfontosabb feladataiként Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök. Az új év első napján tartott sajtókonferenciáján a kormányfő nem rejtette véka alá: a konzervatív kabinet nehéz hónapok előtt áll. Nakaszone hangsúlyozta az Egyesült Államokkal való kapcsolatok fontosságát, s ebből kiindulva síkraszállt a katonai együttműködés bővílése mellett. Úgy vélekedett, hogy Washington — s a nyugat-európai országok — bizalmának elnyerése céljából Japánnak „a védelmi terhekből” a jövőben többet kell vállalnia, mégpedig annyit, amennyit az Egyesült Államok NATO-partnerei vállalnak. Ez azután — mint mondotta — hozzájárulhat a kereskedelmi problémák megoldásához is. Megfogalmazása szerint az országnak „a védelem a kereskedelemért” politikát kell folytatnia. Japán számára semmi nem fontosabb a békénél, hisz „a kereskedelem csak békeidőben virágozhat”. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök azt ígérte, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz a szövetségesek által követelt, fokozottabb piacnyitás érdekében. Belpolitikai téren Nakaszone a gazdaság fellendítését ígérte, s elkötelezte magát a súlyos költségvetési deficit csökkentése mellett. Az ellenzéki pártok — szinte kivétel nélkül — újévi nyilatkozatban hirdettek harcot a Nakaszone-kormány politikája ellen. Vasárnap — az új japán kormány tagjai közül elsőként — nyugat-európai körútra indult Abe Sintaro külügyminiszter. A szigetország diplomáciájának vezetője Londonban, Párizsban, Brüsszelben, Bonnban és Rómában folytat megbeszéléseket. A látogatás elsődleges célja a Nyugat-Európa és Japán közötti kereskedelmi háborúskodás csillapítása. Mar Nemzet Lengyelországban felfüggesztették a szükségállapotot Varsóból jelenti az MTI. December 30-án, éjfélkor, a Lengyel Népköztársaság egész területén felfüggesztették a szükségállapotot. Megkezdődött a felfüggesztett szükségállapot időszaka, amelyben a korábbi korlátozó intézkedések közül azok maradnak érvényben, amelyek az állampolgárok és a gazdaság legalapvetőbb érdekeit hivatottak külön eszközökkel védeni. December 31-vel a postaügyi miniszter külön rendelete alapján megszűntek a távközlési és postai forgalomban eddig érvényes korlátozások, így a többi között ismét üzembe helyezték az automata nemzetközi telefon- és telexhálózatot. A belügyminisztérium közölte, hogy január 1-től a határövezetekben tartózkodó, illetve oda utazó személyekre ismét azok az előírások vonatkoznak majd, amelyek a szükségállapot bevezetése, tehát 1981. december 13-a előtt voltak érvényben. Az új év egyik jelentős belpolitikai fejleményeként Lengyelországban január 3-án, az első munkanapon, megkezdik tevékenységüket az eddig bejegyzett munkahelyi szakszervezetek. Jelenleg mintegy két és fél ezer vállalatnál alakultak meg, de számuk nyilván növekedni fog, hiszen a vajdasági bíróságokhoz a szakszervezeti törvény elfogadása, vagyis október eleje óta, öszszesen már mintegy négyezer bejegyzési kérelem érkezett. A minisztertanács rendelete értelmében a bejegyzett, és a törvényeknek megfelelően működő munkahelyi szakszervezeteknek joguk lesz arra, hogy átvegyék az adott üzemben, vállalatnál korábban működött szakszervezetek teljes vagyonát. Ismét Kalevi Sorsa alakíthat kabinetet Helsinkiből jelenti az MTI. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök kapott ismét megbízást kormányalakításra azt követően, hogy benyújtotta négypárti balközép (Finn Szociáldemokrata Párt, Centrumpárt, Svéd Néppárt, Finn Népi Demokratikus Szövetség) kormánya lemondását, Mauio Koivisto köztársasági elnöknek. Haladéktalanul megkezdte tárgyalásait, a Centrum, a Svéd Néppárt és a Finn Szociáldemokrata Párt vezetőivel hárompárti kormányalakításra. A megbeszélésekről kiadott közlemény szerint a kormánykoalícióból kilépett Finn Népi Demokratikus Szövetség — mely a 60-as évek közepétől (66—70-ig, és 74-től 82-ig) kisebb megszakításokkal részt vett a kormány munkájában — három miniszteri tárcáját, a munkaügyi, oktatási, közlekedési miniszteri posztokat szociáldemokrata párti miniszterek töltik be. Összecsapásoak Libanonban a belső fegyveres csoportok között Bejrútból jelenti az MTI. Véres harcokkal kezdődött az új év Libanonban. Szombaton 35 halottja és nagyon sok sebesültje volt az észak-libanoni Tripoliban kiújult tüzérségi összecsapásoknak, amelyekben az egymással rivalizáló helyi mohamedán vallási-politikai ■szervezetek vettek részt, hasid Karami volt miniszterelnök azzal vádolta az összeesküvés kívülről pénzelt és felfegyverzett részvevőit, hogy tudatosan vagy tudatlanul Izrael ismert libanoni törekvéseit szolgálják. A tűzpárbajok kiújulásáról érkeztek hírek a Bejrúttól keletre, délkeletre fekvő hegyvidékről is, ahol a falangista milíciák és a haladó szocialista párt drúz tagjai állnak szemben egymással. A konfliktus elfajulására jellemző, hogy az utóbbi napokban rendszeressé vált békés keresztény és drúz családok, gyermekek és asszonyok kölcsönös lemészárlása. Az AP jelenti: Amin Gemajel libanoni elnök népéhez intézett újévi üzenetében hangoztatta: vissza kell állítani Libanon szuverenitását, amelynek legfőbb eszközéül az Izraellel és az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokat nevezte. Az államfő leszögezte, hogy kormánya figyelmének közép-pontjában a hivatalos biztonsági erők, a hadsereg talpraállítása van. Az elnök nem említette nyíltan a különböző libanoni csoportok közötti harcokat, kitört azonban az ország gazdasági problémáira Az államkincstár deficitje 3,5 milliárd dollárra rúg, az izraeli invázió pedig 10 milliárd dollárnyi kárt okozott. Az országnak 125 ezer újra házra van szüksége, ebből 9 ezret sürgősen fel kell építeni a menekültek számára. Gemajei felszólított arra is, hogy sürgősen építsék újjá Bejrút lerombolt kereskedelmi negyedét. Az elnök közölte, hogy a költségek fedezésére nemzeti újjáépítési alapot kell létrehozni. Kairó feltételei kapcsolatai javítására Izraellel Kairóból jelenti a VPI. Egyiptom csak akkor hajlandó folytatni a béketárgyalásokat Izraellel, ha azokon részt vesznek a palesztinok és Jordánia képviselői is — mondta ki szombati televíziós nyilatkozatában Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter. A politikus szerint a palesztinokat olyan „független személyiségek” — például ciszjordániai polgármesterek — képviselhetnék, akik nem tagjai a PFSZ-nek. Egyiptom — folytatta az államminiszter — azt szeretné, hogy a béketárgyalások alapjául a Reapon-féle közel-keleti rendezési terv szolgáljon. A tavaly márciusban megszakadt megbeszélések azonban csak azután folytatódhatnak, miután Izrael kivonta csapatait Libanonból. Az Egyiptomi,izraeli kapcsolatok jelenlegi állásáról szólva a külügyi államminiszter elmondta: ezek jelenleg a „befagyasztás” állapotában vannak. Külpolitikai hírek (Moszkva, TASZSZ) Lenin-renddel tüntették ki Khaled Bagdast, a Szíriai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát. A kitüntetést Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének első elnökhelyettese nyújtotta át. 10 (Lisszabon, Reuter) Tovább mélyült a portugál kormányválság, miután lemondott a Demokrata Szociális Centrum Párt (CDS) új vezetője, Basilio Herrta, alig 48 óráig volt a kormánykoalíció második legnagyobb pártjának ügyvezető elnöke. O (Prága, CTK) Vasárnap délután Moszkvából a csehszlovák fővárosba érkezett Viktor Kulikon, a Varsói Szerződés Szervezete egyesített fegyveres erői főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületének Prágában sorra kerülő ülésén.Madrid, MTI Felipe González spanyol miniszterelnök vasárnap Palma de Mallorcán találkozott Brúno Kreisky osztrák kancellárral, aki szabadságát tölti a spanyol szigeten. Diplomáciai körökben a találkozót magánjellegűnek minősítették. Hétfő, 1983. január 3. A Pravda szerkesztőségi cikke a genfi tárgyalásokról Moszkvából jelenti az MTI. A hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó tárgyalások és az ezekről a fegyverekről szóló megállapodás megváltoztathatatlan alapelvei a paritás, az egyenlőség és az egyenlő biztonság. Ezek figyelembevételével terjesztette elő konkrét javaslatait a tárgyalásokon a Szovjetunió. Ha Washingtonban bárki is azt reméli, hogy ezzel kapcsolatban egyoldalúan katonai fölényre tehet szert a Szovjetunióval szemben, az téved: a Szovjetunió nem engedi meg az események ilyen fordulatát — hangsúlyozza vasárnapi szerkesztőségi cikkében a Pravda. Az SZKP KB lapja megállapítja: a szovjet—amerikai tárgyalásokon napirenden szereplő kérdések túlmutatnak a két ország kapcsolatainak problémakörén, lényegüket tekintve globális jelentőségűek. A kérdés az, sikerül-e megálljt parancsolni a hadászati fegyverek ellenőrizhetetlen felhalmozásának, csökkenteni a nukleáris szembenállás szintjét, és ezzel egy időben csökkenteni a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét. .1/ igazság A hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalások két fordulója után a szovjet fél szükségesnek tartja a nyilvánosság elé tárni a tárgyalásokon kialakult helyzetet. Szükségesnek tartja ezt többek között azért, mert amerikai politikai személyiségek nyilvános fellépéseiben, például Reagan elnök november 22-i beszédében kísérletek történtek a szovjet javaslatok elferdítésére. Márpedig a nyilvánosságnak joga van tudnia az igazságot — állapítja meg a szerkesztőségi cikk. Vegyük az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. Erről az elvről a felek még a SALT 1. és a SALT 2. tárgyalásokon , állapodtak meg. Ez az elv objektíven tükrözi azt a nyilvánvaló tényt, hogy a tárgyaló felek egyike sem köt olyan megállapodást, amely sértené saját biztonságát. Egészen másképpen szemléli mindezt a jelenlegi amerikai vezetés. Az elnökválasztás után az új amerikai megközelítés kidolgozásának ürügyén az Egyesült Államok sokáig húzta az időt, hogy kitérjen a hadászati fegyverekről szóló tárgyalások felújítására vonatkozó javaslataink elől. Ma már világos, hogy ez alatt a másfél év alatt az Egyesült Államok arra fordította erőfeszítéseit, hogy a SALT 2. megállapodás ellen kibontakoztatott rágalomkampány mögé bújva lázas ütemben valósítsa meg az amerikai hadászati fegyverek növelésének erőltetett programját. Mindez lényegében előre meghatározta az Egyesült Államoktárgyalási pozícióit, amelyeket Reagan elnök oly hangzatosan ismertetett tavaly május 9-i beszédében. Az Egyesült Államok javaslataival nyíltan azt a célt követi, hogy felszámolja a hadászati egyensúlyt, és előnyöket biztosítson a maga számára. Ez a magyarázata annak, miért utasítja el kitartóan az Egyesült Államok, hogy a tárgyalások alapelvei az egyenlőség és az egyenlő biztonság legyenek. Konstruktív javaslatok Az igazságos megállapodás kidolgozása érdekében a szovjet fél olyan javaslatot terjesztett elő, amely valamennyi hadászati fegyverfajta korlátozását és csökkentését előirányozza, s nemcsak egyes, önkényesen kiválasztott típusokét. A Szovjetunió a maga részéről azt javasolja, hogy 1990- ig fokozatosan csökkentsék az interkontinentális ballisztikus rakéták és a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták indítóállásait, valamint a nehézbombázók számát olyan szintre, hogy mindkét fél 1800 egységgel rendelkezzék, azaz 25 százalékkal csökkentsék a fegyverek számának plafonját, ahogyan azt a SALT 2. megállapodás is előírja. Egyenlő, közös megállapodásban rögzített szintre csökkentenék a hordozóeszközökön elhelyezett nukleáris töltetek számát is. Ez kétségkívül hatalmas és radikális lépést jelentene a nukleáris szembenállás enyhítésének és a háborús veszély elhárításának útján. A szovjet javaslatok nem korlátozódnak a hordozóeszközök és a nukleáris töltetek számának csökkentésére,hanem arra irányulnak, hogy a hadászati fegyverek minőségi korlátozásának útján is sikerüljön előrelépést elérni. Az amerikai fél nem hajlandó hasonlóan átfogó módon megközelíteni a kérdéskört. Mindenekelőtt azt állítja, hogy előbb a ballisztikus rakéták csökkentését kell megkezdeni, a többi fegyvertípuséhoz pedig csak ezután kell hozzálátni. Az az amerikai javaslat, hogy a felek 850 egységre csökkentsék ballisztikus rakétáik számát, első pillantásra úgy tűnik, hogy jelentős csökkentést jelent, és figyelembe veszi az egyenlőség elvét is. Valójában azonban a Szovjetuniónak kétszer annyira kellene csökkentenie ballisztikus rakétáinak számát, mint az Egyesült Államoknak. Miközben a Szovjetunió konkrét, közös lépéseket javasol, hogy a most folyó tárgyalások keretében megállapodás szülessék a fegyverkezési hajsza valamennyi lehetséges csatornájának betömésére mind mennyiségi, mind pedig minőségi téren, addig az amerikai megközelítés hosszú évekre előre programozza ezt a fegyverkezési hajszát, mégpedig olyan területeken, amelyeken az Egyesült Államok fölény megszerzésében reménykedik. Az amerikai megközelítés konstruktív voltának világos hiányán az sem változtat, hogy az amerikai küldöttség a tárgyalások második fordulójának legvégén javaslatot terjesztett elő a ballisztikus rakéták fellövéséről szóló tájékoztatásról. A baj nem az, hogy ez a javaslat különbözik attól, amelyet a Szovjetunió terjesztett elő ebben a vonatkozásban, hanem az, hogy e javaslat előterjesztésével egy időben az amerikai fél elutasította — méghozzá komoly alap nélkül — a szovjet fél lényegesen messzebb menő, korábban előterjesztett javaslatait, amelyek a válsághelyzetek kialakulásának megelőzésére és a bizalom erősítésére irányultak. Az amerikai szemlélet A Szovjetunió a létrejövő megegyezés keretében a következőkről szeretne megállapodásra jutni: meg kell tiltani a nehézbombázók és a repülőgép-anyahajók közlekedését bizonyos, a másik fél területeivel határos, közösen megállapított területeken, időben értesíteni kell egymást a nehézbombázók és az előretolt állomásoztatású repülőgépek tömeges felszállásáról, a tenger alatt járó rakétahordozók számára olyan övezeteket kell kijelölni, amelyekben tilos lenne a másik fél számára bármilyen akciót kezdeményezni hajókkal szemben. Ezek a javaslatok nagymértékben és hatékonyan hozzájárulnának a válsághelyzetek kialakulásának megelőzéséhez. Az amerikai fél a tárgyalásokon nem óhajtotta megvizsgálni azt a Szovjetunió által előterjesztett javaslatot, amely sűrített formában tartalmazza azokat a tételeket, amelyek a létrehozandó megállapodás vázát alkothatnák. Pedig ha a felek megállapodásra jutnának ennek a dokumentumnak a kérdésében, ez jelentősen megkönnyítené a végső megállapodás előkészítésének munkáját a küldöttségek számára. Továbbra is tagadó választ ad az amerikai fél arra a szovjet javaslatra is, hogy a jelenlegi szinten fagyasszák be a hadászati rendeltetésű fegyverzetet, szüntessék be a mennyiségi és minőségi fejlesztésükre irányuló folyamatot, és ezzel teremtsenek az eddiginél kedvezőbb feltételeket a megállapodás eléréséhez, teremtsék meg a tényleges leszerelésre irányuló intézkedések előfeltételeit.