Magyar Nemzet, 1983. február (46. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
Jaroini Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnokát, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti megbeszélésen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. Kádár János fogadta Viktor Kulikovot Van lehetőség az együttműködés bővítésére Befejezte budapesti tárgyalásait a finn külkereskedelmi miniszter Arne Bemer finn külkereskedelmi miniszter — Veress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására — február 14. és 17. között Budapesten tartózkodott. Tárgyaló partnerével megvitatták a magyarfinn gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a két ország között 1975 óta érvényben lévő szabadkereskedelmi megállapodás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére ebben az időszakban a magyar—finn kereskedelmi forgalom közel háromszorosára nőtt. A miniszterek úgy ítélték meg, hogy a két ország lassúbb gazdasági növekedése miatt a forgalom bővítésére fokozottan ki kell használni a harmadik országokba irányuló közös szállítások lehetőségét. Megállapodtak, hogy ennek részleteit szakértők fogják megvizsgálni. Arno Bemert fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Megbeszélésükön jelen volt Veress Péter és Osmo Vainela, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A finn miniszter találkozott Méhes Lajos ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszterrel. Arne Bemer a Magyar Kereskedelmi Kamarában tájékoztatta a magyar—finn kereskedelemben legnagyobb szerepet játszó magyar vállalatok vezetőit a finnországi gazdasági helyzet várható alakulásáról és a magyar vállalatok finnországi piaci lehetőségeiről. Megvitattak újfajta együttműködési elképzeléseket, például vegyes vállalatok létesítésének módozatait. A kamarai megbeszélést Heiszig József, a Kamara alelnöke és finn tagozatának elnöke, a Metalimpex vezérigazgatója vezette. Jelen volt Osmo Vainela nagykövet is. A finn miniszter a Láng Gépgyárban megtekintette a helsinki erőmű számára készülő turbinát. Székesfehérvárott meglátogatta a Videoton gyár számítástechnikai üzemét, valamint az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátot. Arne Bemer csütörtökön délután elutazott Budapestről. Idegenforgalmi iroda a város szívében Százból hetven Budapesten Egy nemrégiben készült felmérés szerint minden száz Magyarországra érkező turistaközül hetvenen érintik Budapestet. A fővárosi kasszákbakerül az ország idegenforgalmi bevételének több mint fele, mégis: Budapesten eddig nem volt olyan idegenforgalmi információs iroda, ahol a turistákat tájékoztathatták, az érdeklődőket informálhatták volna többnyelvű prospektusokkal. Mindez a csütörtökön rendezett sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen bejelentették a Tourinform Iroda — Budapest megalakulását. Gál József, a Fővárosi Tanács kereskedelmi főosztályának vezetője elmondta, hogy az új szolgáltatási központ a Fővárosi Tanács, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, a Magyar Posta és a Budapest Tourist együttműködésével jött létre. Az iroda a város szívében, a Petőfi Sándor utca 17—19. számú házban, a belvárosi postaépület I. emeletén található. Munkatársai hétfőtől szombatig 8—20 óra között, vasárnap pedig 8—13 óráig, öt nyelven válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. Felvilágosítást adnak majd a főváros nevezetességeiről, a kulturális és sporteseményekről, a szórakozási, a sportolási és más időtöltési lehetőségekről, a közlekedésről és a szálláshelyekről. Ismertetik az idegenforgalmi, a kereskedelmi és a vendéglátó vállalatok szolgáltatásait, tájékoztatnak a vásárlási lehetőségekről. Diákturisztika a Föld körül Véget ért a nemzetközi konferencia Csütörtökön befejezte munkáját a Nemzetközi Diákturisztikai Konferencia — az ISTC — közgyűlése, amelyet első ízben tartottak Budapesten. A rendezvényre — amelynek az Átrium Hotel adott otthont — 40 ország 180 utazási irodája küldte el turisztikával foglalkozó szakembereit. A megbeszélések középpontjában a diákutazások kedvezményrendszerének egységesítése, valamint az olcsó légi szállítás kérdése állt. A különféle kedvezményes utazási programok igénybevételére az ISTC nemzetközi diákigazolványt ad ki, ezeket jelenleg 38 tagszervezet és 27 további országokban ISTC tagsággal nem rendelkező utazási irodák terjesztik. Az igazolványok egységesítésére 1984 júliusáig javaslatot dolgoznak ki, s az új utazási kedvezményekre, olcsó programok és szálláshelyek igénybevételére jogosító — diákigazolványt 1985. január 1-től, az ENSZ által deklarált Nemzetközi Ifjúsági Év alkalmából bocsátják ki. A CSEPEL VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT szerződéses vállalkozásba adja a következő üzletét: Komorán II. osztályú étterem, Balatonvilágos, Rákóczi út 25. A versenytárgyalást 1983. március h-án, 13 órakor tartják a központi tanácsteremben, Budapest IX., Soroksári út 98. A pályázók részére felvilágosítást a vállalat személyzeti osztálya ad. Budapest IX., Soroksári út 98. A pályázat benyújtási határideje 1983. március 14. IMI* Ni'ilizt't Benke Valéria Somogy megyében Benke Valéria, az MbZloiP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke csütörtökön Somogy megyébe látogatott. A vendéget Tabon Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, továbbá a siófoki járás és Tab nagyközség vezetői fogadták. Benke Valéria ezt követően részt vett és felszólalt a helyi Béke termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. A tabi dombvidék hat falujának határában együttesen több mint hatezer hektáron, kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet tagságának Kovács Ferenc elnök számolt be a múlt év eredményeiről, gondjairól. Kiemelte: öt évvel ezelőtt még nyolcmillió forintos veszteséggel zártak, tavaly viszont már csaknem 16 millió forint nyereséget értek el. Mint mondotta, nem könnyű út vezetett idáig. Meg kellett változtatni a termelési szerkezetet, új irányt kellett szabni a közös gazdaság egész tevékenységének, s megvalósításához új vezetőséget is választottak. Csökkentették a termelt növények számát: csak kalászosokat, kukoricát és napraforgót termelnek, az állattenyésztésben húsmarha-tartásra tértek át, és jövedelmező ipari tevékenységbe kezdtek: társulási formában gumiabroncsújrafutózó üzemet szereltek fel. A Béke termelőszövetkezet tagsága tavaly már több mint 142 millió forintot ért el, s ennek jelentős része a hozzáértéssel szervezett alaptevékenységen kívüli munkából származott. A zárszámadó közgyűlés befejeztével Benke Valéria megtekintette a közös gazdaság gumiabroncs-újrafutózó üzemét, ezt követően pedig a Zala községben lévő Zichy Mihály Emlékmúzeumot kereste fel. A látogatás Tabon a nagyközségi pártbizottság tagjaival folytatott beszélgetéssel fejeződött be. Norvég politikus látogatása hazánkban Per G. Ravne, a norvég külügyminisztérium politikai főigazgatója február 15—17. között Budapesten eszmecserét folytatott Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar—norvég kapcsolatokról. A főigazgatót fogadta Pója Frigyes külügyminiszter. A megbeszéléseken jelen volt Per Naevdal, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. Újraéledő Dunapart Méltó környezetet kell kialakítani A budapestiek nagy érdeklődéssel kísérik a híres Dunaparti szállodasor újjászületésével párhuzamosan megkezdődött munkálatokat, amelyek célja a hajdani korzó kialakítása, a régi hangulat visszavarázsolása. Mindez azonban csak részletlépés annak a feladatnak a megvalósításában, amely az egész környéket alkalmassá igyekszik tenni a magasabb rendű idegenforgalmi és kereskedelmi funkciók befogadására. Erről rendeztek kerekasztal-beszélgetést csütörtökön délután a Magyar Urbanisztikai Társaságban. Kálnoki Kis Sándor, a Városépítési Tudományos és Tervezőintézet igazgatója bevezető szavai után Wild László, a METROBER és Dragonits Tamás, a VÁTI építésze ismertette a jelenlegi helyzetet. Mint azt Wild László elmondta, a korzó díszburkolata még az idén elkészül. Újabb székeket helyeznek ki, hatalmas dézsákban különböző, impozáns növények kerülnek oda, ahol régen, a háború pusztítása előtt öreg és fiatal fák zöldelltek. Rekonstruálják a szép, cizellált, régi korlátokat, és a megmaradt minták alapján készülnek az Ybl-féle lámpák, amelyek régen a lépcsőlejárók két oldalán álltak. Most még többet, összesen húszat állítanak fel belőlük. Még kissé kopárnak tűnik a hajdan oly népes promenád, de a tavasz beálltával valamenynyi szálloda „közelebb húzódik” a Dunához; teraszokat, ízléses asztalkákat, székeket raknak ki vendégcsalogatóként és a legkülönbözőbb ínyencségeket szolgálják fel. Ami a korzó közvetlen környékét illeti, folytatják a gyalogosrendszerek kialakítását. Ez nem annyira esztétikai szempontból vet föl komoly problémákat, hanem műszakilag: némelyik utca alatt nem kevesebb mint tíz-tizenöt közművezeték húzódik. El kel dönteni, melyiknek kell megmaradnia, melyiket kell védőburkolattal ellátni vagy felújítani. Rendezik a hajdani Hanglikivszk helyén álló emlékmű valamint a Petőfi-szobor környékét is. Ahol csak mód ván rá, a régi utcabútorokat, hul■ ladékgyűjtőket, favédőrácsokat, telefonfülkéket látjuk majd viszont. Nem ilyen derűs a kép, ha a szállodák közvetlen környékén emelkedő háztömbök állapotát vesszük szemügyre Erről Dragonits Tamás számolt be, aki néhány évvel ezelőtt — az V. kerületi tanács megbízásából — munkatársaival öt háztömb átfogó vizsgálatát végezte el. A cél az volt, hogy meghatározzák, milyen funkciók ellátására alkalmasak, és hogyan lehetne a szál-lodasorhoz méltó környezetet létrehozni. A fő gond az, hogy az épületek földszintjén üzletek helyett raktárak, oda nem való, más létesítmények éktelenkednek. Különösen kirívó a József Attila utcai árkádsor elhanyagolt, kultúrálatlan állapota. Bár a Thonet-házat és a Technoimpexet befestették, mindkét épületben volna még tennivaló. A Thonet-ház korzó felé eső oldalán vendéglő létesülhetne, a Technoimpex földszintjét pedig — számítógépek helyett — szintén üzleteknek kellene elfoglalniuk. Számos, más esetben is fukcióváltoztatásra kellene törekedni, amelynek végrehajtására — a sokféle érdeket egyeztető — központi akaratra, és nem utolsósorban jelentős anyagi erőfeszítésekre is szükség volna. K. V. FELVÁSÁROLUNK /*TS. páncéltükés, / 1»\ angol mechanikus, /z1 | jó állapotban levő YErtY/ ZONGORÁKAT, \ J valamint páncéltökés 1* 1 A N I N O K AT . Címfelvétel : naponta 8 órától 18 óráig, telefon: 116-807, vagy 187-898. BÍZOM A MI ÁRUHÁZ VÁLLALAT Minisztertanács napirendjén a gazdaságos anyagfelhasználás és a termőföld védelme A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén az év elejei tapasztalatok áttekintése alapján megállapította, hogy a tervben foglalt népgazdasági követelmények teljesítéséhez az irányító és a gazdálkodó szervezetek minden szintjén meg kell gyorsítani a feladatok végrehajtásához szükséges konkrét feltételek megteremtésének munkálatait. Kötelezte az illetékes kormánybizottságokat, hogy folyamatosan ellenőrizzék és intézkedéseikkel segítsék elő a gazdasági folyamatok tervszerű alakulását. A kormány jóváhagyta azt az akcióprogramot, amely az élelmiszergazdaság teendőit szabja meg a gazdaságos anyagfelhasználási és technológiakorszerűsítési kormányprogram végrehajtásában. Legfontosabb feladat a termelés anyagigényességének mérséklése, a versenyképességet javító technológia- és gyártmánykorszerűsítés. A Minisztertanács felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, a Magyar Kereskedelmi Kamarát, valamint a tudományos egyesületeket, hogy saját területükön tegyék meg a szükséges intézkedéseket a program széles körű megismertetésére, és minden eszközzel segítsék annak végrehajtását. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottságnak a nyomvonalas létesítmények — közlekedési útvonalak, távközlési és energiaszállító vezetékek, vízhálózatok — területi koordinációjára vonatkozó határozatát, amely a termőföld és a természeti környezet fokozottabb védelme érdekében komplex intézkedéseket rendel el. Ezek keretében felülvizsgálják és egységes rendszerbe foglalják a védőtávolságokra vonatkozó rendelkezéseket műszaki-technológiai és gazdaságossági vizsgálatokat végeznek a környezetkárosító hatások mérséklésére, és kialakítják azt a nyilvántartási rendszert, amelyalapul szolgál a már meglevő és újonnan felépítendő nyomvonalas létesítmények területi összehangolására, a területfelhasználási, a településfejlesztési és a földvédelmi célokkal való egyeztetésére. Korszerűsítik a kártalanítási szabályokat is. A Minisztertanács a gazdasági bizottság tájékoztatója alapján áttekintette a bútorgyártás és -ellátás helyzetét Megállapította, hogy a bútoripar még mindig nem alkalmazkodik kellő mértékben a lakossági igények változásaihoz. Az elkövetkező években folyamatosan lényeges előrehaladást kell elérni a házgyári lakásokban használható bútorok kínálatának javításában, különösen az elemes és kisbútorok termelésének bővítésében. Korszerűsíteni kell a csomagolást, a raktározást, a szállítást és az eladási formákat, növelni kell a minta után árusított bútorok menynyiségét. Tovább kell javítani a bútoripar versenyképességét, elsősorban a gazdaságosság javításával és az új exportpiacok megszervezésével. A kormány jóváhagyta, a Tudománypolitikai Bizottság előterjesztését a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés munkaerő-gazdálkodásának és káderpolitikájának feladatairól. Felhívta az érintettek figyelmét, hogy a feladatoknál vegyék számba és a munkában hasznosítsák a különböző testületek és szervezetek e témával foglalkozó társadalmi vitáin elhangzott észrevételeket és javaslatokat is. Program a takarékosságra A Minisztertanács jóváhagyta az élelmiszer-gazdaság számára kidolgozott gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítés akcióprogramját. E szerint meg kell gyorsítani mindazoknak a földgazdálkodási, talajvédelmi, takarmányozási módszereknek a széles körű gyakorlati elterjesztését, amelyekkel csökkenthetők a gazdálkodás költségei. Mivel a világgazdaságban bekövetkezett változások hatására a termelőeszközök, az ipari anyagok és az energiaárak a mezőgazdaság árainál gyorsabban növekedtek, piaci versenyképességünk csak úgy javítható, ha takarékosan termelünk. A széles körű akcióprogram tárgyalja egyebek közt a takarékos anyaggazdálkodás és a környezetvédelem egymásrahatását is, a mezőgazdasági kemikáliák használatának tükrében. Tudott, hogy a műtrágyák jelen tárolási formája hazánkban évente közel 15 százalékos hatóanyagveszteséggel jár (megfelelő tárolóterek használata révén a szám 5 százaléknyira lenne csökkenthető), miközben ez a talaj- és az élővízszennyeződésnek egyik számottevő oka. A program taglalja az energiaracionalizálás lehetőségeit is, figyelemmel a melléktermék és hulladékanyagok jobb felhasználására, a szárítás nélküli termésiytárolásra, az olcsóbb építkezési módokra és az energiatakarékos talajművelés formáira. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a továbblépéshez szükséges fejlesztés és beruházás az ágazaton belül megszűnik, maga a címben meghirdetett program is igényli ezt, ám korlátozott mértékben, s elsősorban üzemi, vállalati forrásokból merítve. A központi források csak akkor nyitnak meg, hapéldául konvertálható árualapot bővítő termékről, fejlesztésről, technológiáról van szó. A program már a középtávú tervidőszakban 5-6 milliárd forint megtakarítást ígér az élelmiszer-gazdaság területén, s ennek mintegy hatvan százaléka jobb szervezési módokkal, jelentősebb anyagi ráfordítás nélkül elérhető, így a végrehajtás eredményeképp várható, hogy az ágazat nemzeti jövedelme növekményének egyharmada a gazdaságos anyagfelhasználás révén jön létre Szűkülő védősávok — bővülő területek Az értékes mezőgazdasági termőterület és a táj védelmében halaszthatatlan feladat az úgynevezett nyomvonalas létesítmények — az energetikai, a vízellátási, a távközlési és a közlekedési hálózatok — építésében érdekelt ágazatok hatékony összefogása. Az ÁTB korábbi döntése alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium dolgozta ki a most elfogadott irányelveket és komplex intézkedéseket az érintettekkel, a MÉM, a KPM, az Ipari Minisztérium és az OVH együttműködve. A földterületek fokozottabb védelmét sürgeti, hogy az elmúlt három évtizedben az ipari, mezőgazdasági, lakossági és egyéb építkezések több mint egymillió hektárral csökkentették a mezőgazdaság termőterületét. Sok helyet foglalnak a sok száz kilométeren át húzódó infrastrukturális hálózatok. Az ilyen vezeték- és úthálózatokkal elfoglalt földterület nagysága eléri az ország összes lakóterületének mintegy háromnegyed részét. Avizsgálatokból kitűnt, hogy a részben hiányos műszaki előírások miatt — és gyakran túlzott óvatosságból — a vezetékek melletti kötelező védősávokat az indokoltnál jóval nagyobbra tervezték, esetenként a szükségesnek többszörösére is. ::