Magyar Nemzet, 1983. február (46. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

Szerda, 1983. február 9. Budapesti Tavaszi Fesztivál Az I Musici di Roma és Cziffra György koncertje Harmadszor rendezik meg, március 18—27. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivált. Változatlanul a fesztivál egyik fontos feladatának tekintik a magyar népművészet értékeinek megismertetését. A Budai Vigadóban az Állami Népi Együttes Lakodalmas című műsorát adja elő, ismét lesz a Budapest Sportcsarnokban hagyományőrző kirakodóvásár, és itt rendezik meg a 11. táncház találkozót. Ezen a tavaszon is vendégünk lesz Cziffra György és ugyancsak az Erkel Színházban lép fel az 1 Musici di Roma kamarazenekar. A zenei programból kiemelésre érdemes még a MÁV Szimfonikusok, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának és a Liszt Ferenc kamarazenekarnak az estje. A Madách Színházban lesz a Macskák című musical magyarországi ősbemutatója. A Radnóti Miklós Színpad ad otthont a nemzetközi eszperantó találkozónak, a Budapesti Gyermekszínház és a Vígszínház pedig a nemzetközi pantomim találkozónak. Az Operettszínház először tűzi műsorra Fényes Szabolcs Szerdán tavasz lesz című új zenés játékát, a Vidám Színpadon pedig Seres Rezső dalaiból mutatnak be musicalt. A budapesti filmszínházak a nemzetközi és hazai fesztivál díjnyertes filmjeiből vetítenek, sorozatot rendeznek Radványi Géza filmjeiből és lesz ausztrál filmhét is. Több kiállítás is megnyílik ezekben a napokban. Magasfeszültség Gelman-színmű a Reflektor Színpadon Nem félünk a farkastól? Edward Albee négyszemélyes drámájában mindenki fél a „farkas”-tól. Aminek oka lehet a félelem egy befolyásos apóstól, lehet egy meg nem született, vagy éppen egy megszületendő gyermek, de maga az értelmiségi házasság is a mai Amerika egyetemi kisvilágának függőségei között. Alekszandr Gelman kétszemélyes színművében — amit Magasfeszültség címmel mutatott most be a Reflektor Színpad — a félnivaló, még az álmokba is betolakodó „farkas”, nem utolsósorban egy Sityin nevű tröszt-vezérigazgató, aki főleg csak azért nyújtott (és nyújtattatott) Andrej Golubjevnek nem is csupán több pénzt, hanem érdekesebb munkát is jelentő kinevezéseket, mert „saját emberé”-nek tudja a fhértököt. Ha Golubjev nem parírozott volna, ha megszakította volna a kapcsolatot, vagy ahogy a 47 éves Andrej valamivel fiatalabb felesége, Natalja mondja, „az áramkört” Sityinnel, talán csak tanárnak mehetne. Olyan kevés fizetéssel azonban, amit a férje életét egy izgalmas, mozgalmas éjszakán döbbent világossággal átlátó , és emiatti dühét valósággal Andrejre öntő — Natalja sem vállal. Az amerikai Albee darabja ■nnyiban jobb — legalábbis töményebben drámai — a szovjet író munkájánál, hogy neki nem kellett olyan balesetet „teremtenie”, mint amilyen a Golubjovékat ért katasztrófa, amelynek bizonyos motívumait Natalja aznap este tudta meg, amikor férje boldogan jön haza, mert építésvezetőből (persze Sityin segítségével) vezérigazgató lett A baleset egy hónappal ezelőtt történt és a körülmények — bizonyos fokig! — Golubjov közvetett felelősségére is utalnak. Natalja ezt véletlenül tudta meg, és ez a kissé mesterkélt véletlen — amelyre Albeenek nem volt szüksége, hogy egy középosztálybeli s középkorú házaspár elviselhetőnek tartott kapcsolatának tartalmatlanságát elénk tárja — esztétikailag kétségkívül gyenge pontja a Magasfeszültség-nek. Az Egy ülés jegyzőkönyve és a Visszajelzés — eme újszerű és bátor, s ezért nálunk is jogos sikert aratott „termelési színművek” — szerzője azonban még a dramaturgiai ügyetlenségekért is kárpótol. Megint csak azzal a bátor őszinteséggel és — ha úgy tetszik — termelési-gazdasági jártassággal, amely miatt Gelman nevét már mi is „felkaptuk”. Az egy ülés jegyzőkönyve — a moszkvai Művész Színház Budapesten is szereplő, Jefremov rendezte előadásának címe Prémium volt — jobban megalapozott pszichológiailag is, mint a Magasfeszültség, de az író ebben a munkájában is jelezni — és „visszajelezni” — tudja, hogy a legkorszerűbb termelési viszonyok milyen módszerekkel kerülhetnek tartós kapcsolatba. És hogy ez a sajátos „házasság” miként mérgezhet meg szépen induló vonzalmakat. Akkor is, ha a Natalják hoszszú évek után elköltöznek az Andrejektől — mint ebben a darabban —, ám akkor is, ha együtt maradnak. Közhely, hogy kétszemélyes színműben nehezebb játszani, mint egy nagy szereplőgárdát mozgatóban. Arról azonban már kevesebbet szól a fáma, milyen nehéz rendezni is az ilyen darabokat. Úgy látjuk, hogy Lengyel György megtalálta az intimitásnak és a publicisztikának azt a szintézisét, amit a darab eredeti címe — Négyszemközt mindenkivel — is sugall. A gyakran csak utalásokkal vagy éppen telefonon jelzett cselekmény hitelesítéséhez szüksége volt bizonyos naturalizmusra, ezt szolgálják Dóra Gábor részletezőnek tűnő díszletei, is a kis színpadon. De fényhatásokkal és főleg a szereplők mozgatásával a rendező elérte az általánosabb mondanivaló „megemelésé”-t is. Lengyel érdemes, hogy két kiváló színészre — az évek óta „magasfeszültség”-et sugárzó Csomós Marira, és a mostanában sokat fejlődött Mécs Károlyra — bízta a darabot, az előadást. A lényeg az, hogy a két színész mindent kihozott — minden „termelési”, „műszaki”, főleg azonban erkölcsi üzenetet —, ami csak a darabban van ... Nem félünk a farkastól... A Who is afraid from Virginia Woolf? (Ki fél Virginia Woolf-tól?) címet, ezt a morbid játékosságú értelmiségi évődést egyszerűen nem lehetett másképpen magyarra fordítani. A Benedek Árpád korrekt fordításában előadott darab eredeti okos címét — Négyszemközt mindenkivel — azonban kár volt megmásítani. Ami az új Gelman-műben tényleg magasfeszültségű, azt nem valóságos, hanem jelképes drótok sugározzák. Nem utolsósorban az a felismerés, hogy lehetnek éjszakák húszévi házasság után is, amikor férj és feleség kettesben, saját szobájukban szembekerülnek mindenkivel. Legalábbis mindazokkal, akik fontos szerepet játszottak szerelmük — és életük — elromlásában. (antal) A Magyar Tudomány januári számában olvashatjuk Beck Mihály előadását, amely az Erdey- Grúz Tibor nyolcvanadikszületésnapja emlékére rendezett tudományos ülésszakon hangzott el. Az időjárás előrejelzésének objektív korlátairól Bell Béla értekezik, Soós Pál pedig a népi-paraszti kultúra keletkezésével, történeti alakváltozásaival, tartalmi struktúrájával foglalkozik tanulmányában. A folyóirat e számában folytatja a Magyar Tudományos Akadémia 1992. évi közgyűlésén megválasztott új levelező tagok életrajzának, munkásságának ismertetését. Ezúttal Dantjanovich Sándor, Gergely János, Kosáry Domokos, Szabó Ferenc és Wolfram Ervin mutatkozik be az olvasóknak. A százhatvan esztendeje született Louis Pasteur pályáját, tudományos érdemeit Magyar Imre ismerteti. A tavaly elhunyt lássák Kálmánra Grastyán Endre emlékezik. Magyar Nemzet Benke Valéria Prágába utazott Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke kedden Prágába utazott, ahol részt vesz a szocialista országok kommunista és munkáspártjai elméleti és politikai folyóiratainak főszerkesztői tanácskozásán. Búcsúztatásán a Nyugati pályaudvaron jelen volt Andrej Barcák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. Igazságügyi vezetői értekezlet Dr. Markója Imre, igazságügy-miniszter elnökletével országos igazságügyi vezetői értekezletet tartottak kedden a tárca gazdálkodásának időszerű kérdéseiről az Igazságügyi Minisztérium, a megyei bíróságok, a büntetésvégrehajtási intézmények, részvételével. A vitaindító előadást Bonifert Ádám miniszterhelyettes tartotta, s azt vita követte. Az értekezleten részt vett Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes, dr. Fekete Károly, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és dr. Lévai Tibor, a legfőbb ügyész helyettese. Sajtótájékoztató az iráni nagykövetségen Az iszlám forradalom negyedik évfordulója alkalmából kedden tájékoztatót adott az ország fejlődéséről a sajtó képviselőinek Ali Akbar Farazi, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti ügyvivője. Áttekintésében elsősorban azokra az alapokra emlékeztetett, amelyeken az új rend e középkeleti államban kialakult, majd ismertette a gazdasági eredményeiket. Iránon belül előbb az ellenforradalmierőket szórták szét,, azikon a kulturális forradalommal iegtisztították a nyugati hatásoktól a gondolkodást. A négy évvel ezelőtt meghirdetett függetlenség elveknek megfelelően Irán ma aktívan részt vesz az el nem kötelezett országok mozgalmában. Új egyenruha a postásoknak Rövidesen új egyenruhát kapnak a postások: az öltözékek nyári változatának első darabjai a napokban készültek el a Jászsági Ruhaipari Szövetkezet szabás- és varróműhelyeiben. A modelleket az Okisz Labor tervezte. A ruhák nem szürkésfekete színűek, mint a korábbi postásöltözékek, alapanyagul a győri Richards Finomposztógyár szilvakékbe hajló szintetikus szövete szolgál. A nők ruházatát, ismerve, hogy a gyengébb nem nagyobb súlyt fektet az öltözködésre, három változatban alakították ki: a kabáthoz nadrág, szoknya és nadrágszoknya is választható. A jászberényi szövetkezet műhelyeiből az idén hatezerötszáz postásöltöny és -kosztüm kerül ki. Hó alatt az ország Nehézségek az országúti és a vasúti közlekedésben Keddre virradó éjszaka és hajnalban országszerte újra megkezdődött, illetve erősödött a havazás. A váratlan februári hó mindenütt sok gondot okozott. Különösen erős volt a havazás a főváros és Győr, Sopron, valamint a Balaton vidékén. Emiatt lelassult az országúti forgalom és a városi közlekedés is. Bár reggel valamennyi vasút menetrend szerint útnak indult, a havazás miatt 10—15 perces késéssel közlekednek. Az Orient expressz 60 perc késéssel érkezett Budapestre. A MÁV pályafenntartó munkásai és munkagépei egész éjjel tisztították a vasúti pályákat. A Volán autóbuszai is menetrendszerűen elindultak hajnalban, illetve reggel, de a havazás kezdetétől egyre, nagyobb késéssel közlekednek. Budapesten éjszaka 114 hóeke és kotrógép dolgozott. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalatnál elmondták, hogy a rendkívüli hómunkáért járó díjak felemelése után többen jelentkeztek éjszakai hómunkára: 4700-an lapátolták-söpörték a járdákat. A délelőtti munkára több mint 656 rendkívüli hómunkást vettek fel és száz munkagép járja a főútvonalakat. A Csatornázási Művek is teljes kapacitással dolgozik, 20 szívó-átmosó célberendezésük a főútvonalak vízelnyelőinél igyekszik a dugulásokat megszüntetni. Lelassult a forgalom A BKV közlése szerint az újabb havazás miatt lényegesen lelassult a forgalom és csak késésekkel jártak a tömegközlekedési eszközök. A mentőknek sok kisebb balesethez és törést szenvedett gyalogoshoz kellett kivonulniuk. Kedden délelőtt a Ferihegyi repülőtér nem fogadott és nem indított., repülőgépeket, mivel, vastag hó borítottá a repülőtér kifutópályáit. Ígytöbb gép Budapest helyett Belgrádban, illetve Bécsben kapott leszállási engedélyt. A Ferihegyi repülőtéren kora délutántól ismét megindult a forgalom, miután elállt a havazás és ekekkel eltávolították a vastag hóréteget a kifutópályákról. A délutáni repülőjáratok általában menetrendszerűen jöttekitteniek. Az Útinform ügyeleti tájékoztatása szerint különösen Bács, Békés, Hajdú és Szabolcs megyékben nedves, az északkeleti országrészben pedig latyakosak, hókásásak a főútvonalak. A mellékutakon néhol jegesedés van, de még a hegyvidéki utak is legalább egy nyomon járhatók. A járművezetők figyelmét óvatosabb vezetésre hívják fel. Védelem a vetéseknek A sok nehézséget is okozó havazás az ország nagyobb részén egycsapásra megoldotta a mezőgazdasági szakemberek egyik legnagyobb gondját: védőpaplanba burkolta az őszi kalászosokat, s ezzel elhárult az a veszély, amelyet egy átmenet nélkül beköszöntő erős fagy jelenthetett volna. Az ősszel elvetett búzák, árpák mindenütt rendkívül erőteljesen, helyenként szinte buján fejlődtek, s az enyhe időben nem edződtek hozzá a tél esetleges megszigorodásához. A szakemberek szerint már 10— 12 fokos száraz hideg is nagy károkat okozott volna. A hó most megvédi a zsenge növényeket a fagytól, ugyanakkor jótékonyan befolyásolja a talajok állapotát, nedvességtartalmát is. Kékestetőn kedden a déli órákban már 42 centiméteres volt a hó. A szabaddá tett hegyi utakon menetrendszerűen közlekedő autóbuszoknak bőven volt utasuk: ródlizók, sízők igyekeztek Mátraházára, Kékestetőre, Galyatetőre. A meteorológiai szolgálat tájékoztatása szerint az országban általában 15—25 centiméteres a hó vastagsága. A legnagyobb havazás a fővárosban és Miskolcon volt, mindkét helyen általában 30 centiméteres hóréteg borítja az utakat.» Az Európa északi feléből érkező" hideg és a délről jövő melegáramlás keveredése továbbra is kedvez a havazásnak, illetve a havas esőnek. Téliesre fordult az idő és sűrűn havazik Észak- és Északkelet- Európában, Franciaországban és a Németalföldön, Lengyelországban, a Szovetunió európai vidékein, a Kárpátokban, Alpokban. Népi ellenőrök az áruellátásról A megyék áruellátásának tapasztalatait tekintették át utóbbi üléseiken a megyei népi ellenőrzési bizottságok. Ez része annak a felmérésnek, amelyet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság indított, s amelynek tapasztalatait a népi ellenőrök elemezték. A tanácsi szervek, s a népfrontaktivisták segítségével összegyűjtött adatok birtokában ajánlásokat tettek a termelővállalatoknak és a kereskedelmet irányító szerveknek a színvonalasabb áruellátás érdekében. Mint az üléseken megállapították: az élelmiszerellátás az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt, számos kiskereskedelmi vállalat jól élt az új lehetőségekkel. A zöldség és gyümölcs kínálatát Hajdú-Bihar megyében például számottevően javította a kistermelőktől közvetlenül történt átvétel. A ruházati cikkekből jórészt a tavalyihoz hasonló volt a kínálat a megyékben, a népi ellenőrök azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a jó minőségű, olcsóbb áruk gyakorta hiányoznak az üzletekből. Változatlanul sokan bírálták a cipőipar termékeit. A gyermeklábbelikből egyes méretek huzamosabb ideje hiánycikkeknek számítanak. Tájékozódtak a népi ellenőrök a tüzelőanyag-ellátásról is. Megállapították: tűzifából az ellátás jó, a szénféleségek mennyisége pedig elegendő volt, a választék azonban csökkent. a Magyar Nemzet megkérdezte Mi lesz a Belvárosi Kávéházzal? — Átalakul — válaszol Győrffy Hubáné, a Belvárosi Vendéglátó Vállalat osztályvezetője —, szórakoztatóközpont lesz a helyén. A közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium megállapította azt a pénzmennyiséget, amely az osztrák hitelkonstrukció második üteméből a beruházás megvalósítására fordítható. Az egykori Belvárosi Kávéház étterme már korábban bezárt, mert nem volt már megfelelő, hasonló sorsra jut február végén a Taverna borozó is. Az elképzelések szerint júniusban kezdődne el az építkezés, és a kezdéstől számított tizenkét hónapon belül el is készülne. — Mi lesz a szórakoztatóközpontban? — Több részből áll majd. Először is lesz benne egy kaszinó, ahol a gépek — a rulett, a blackjack-automaták — forinttal működnek. Lesz egy éjszakai mulató, szórakoztató műsorokkal és vacsorázási lehetőséggel. Ezzel kapcsolatban az a célunk, hogy az épület műemlék jellege a mulató kialakításában, berendezésében és a későbbiek során a műsorok megrendezésében is megmaradjon, érvényesüljön az épület külső és belső hangulata. Ezenkívül lesz egy drink bár is. — S mi lesz az egykor oly patinás kávéházzal? — Sajnos, a kávéház már a múlté, hiszen a nemrégiben bezárt étterem sem volt már ugyanaz, így aztán minden bizonnyal eltűnik a név is a honi vendéglátás fogalmai közül. Az új szórakoztatóközpont elnevezése még nem biztos; elképzelhető, miután az épület neve Klottild-palota, hogy ez lesz az új vendéglátóhelyünk neve is. — Őszintén sajnáljuk, hogy a Belvárosi Kávéházat el kell felednünk. És mi lesz a Taverna borozóval? — A borozó is megszönik, a neve azonban megmarad, penzióként. A Váci utca és a Petőfi Sándor utca között passzázsrendszerben épül meg — huszonnégy-huszonnyolc hónap alatt — a háromcsillagos Taverna penzió, hétemeletes lesz, kétszázhuszonnégy szobával, föld alatti garázzsal, elsősorban a „középkategórisú vendégek” számára. Vendéglátóhelyei egyúttal a Váci utca forgalmát is ki fogják szolgálni. (gyulay) 5 A fővárosi népi ellenőrzés ünnepsége A népi ellenőrzés megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kedden, a Budapesti Művelődési Központban ünnepséget rendezett a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság. A megemlékezésen részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Szakali József, a KNEB elnöke is. Elsőként Szépvölgyi Zoltán köszönte meg a budapesti népi ellenőrök negyedszázados áldozatkész múmiáját, majd Balogh István, a FNEB elnöke tekintett vissza a szervezetnek az elmúlt két és fél évtizedben végzett tevékenységére. Az ünnepségen elismerésben részesítették a legkiválóbb társadalmi aktivistákat, függetlenített népi ellenőröket. Napbojlerek a Balaton környékén A Balaton környékén már vagy félszáz olyan napbojler látható — a hétvégi telkeken, üdülőházak területén és néhány úttörőtáborban —, amely a Gyulai Vasipari Szövetkezet gyártmánya, s két dolgozójának szolgálati szabadalma. A tetszetős kivitelű, jelenleg csak 500 literes űrméretben készülő glóbusz hasonlatos a kisebb települések víztornyaihoz, azzal a különbséggel, hogy magassága alig haladja meg a három métert. A miniglóbuszba bevezetett hideg vizet a nap hevíti fel, mintegy 40 fokra, s egy légbeszívó nyomása szorítja ki a felmelegített vizet a bojlerből. Az elmúlt esztendő a szövetkezetnél a próbagyártás éve volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az 560 liter űrtartalmú napbojlernek van ugyan piaca, de sokan ennél kisebb méretű és nagyobb hatásfokkal működő szerkezetet keresnek. Ezért összegezve a tapasztalatokat azt tervezik, hogy ebben az évben már 200 —300 liter űrtartalmú napbojlereket is készítenek. Azt is tervbe vették, hogy a víz hőfokának emelése érdekében egy egyszerű napkollektort építenek a glóbuszhoz, így az abban tárolt víz hőfoka 60—78 fokra emelhető. Ezzel nyáron már kisebb családi házak napi melegvíz-ellátása is kielégíthető. W árverésre kerülő, I régi '® optikai- és fotócikkek gyűjtése 1 1983. II. 19-ig , a József Attila u. I Alpári Gyula f. sarkán található boltban.