Magyar Nemzet, 1983. március (46. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

Péntek, 1983. március 18. '82 Gyakran és okkal hivatko­zunk az információrobbanásra. Panaszkodásunk is olykor, hogy nem győzzük a verseny­­futást a hírek áradatával. Saj­nálkozunk az eltűnő, elröppe­nő képek láttán, ha tehetnénk minden jelentős, érdekes vagy a recehártyánkon rögzítenénk csupán nekünk kedves ese­ményt. Véges az emlékezetünk és állandóan harcban állunk az idővel. Világszerte nem véletlenül számítanak sikerre a fotóév­könyvek, melyekhez mától a Magyar Távirati Iroda kiad­ványa is csatlakozik. Az év ké­pekben című kötet szerkesztői a világ fotóriportereinek száz­ezernyi felvételéből válogatták ki azt a több mint hatszázat, melyekről úgy gondolták, ér­dekelni fog bennünket. Jól válogattak. Az elmúlt évet, a megfogott időt veheti kézbe az, aki fellapozza a száz­hatvan oldalas kiadványt. S miközben eltűnődik egy-egy felvételen — némelyik most került először a széles nyilvá­nosság elé, dokumentumérté­kű tehát — elgondolkodhat azon is, milyen is volt valójá­ban 1982. Tragikus és feleme­lő, véresen komoly és önfeled­ten vidám, békés és háborúval terhelt és mindenen túl gyö­nyörűen küzdelmes, emberi. S. Hr. Az év képekben Legyen közügy a városszépítés! Felhívás Budapest lakosságához Az enyhe téli időjárásnak köszönhetően fővárosunk — a korábbi évektől eltérően — kedvező körülmények között készül a tavaszi „nagytakarí­tásra”. A fővárosi szakvállala­tok már szerte a városban dol­goznak a fagykárok eltünteté­sén, az útburkolati jelek újra­festésén, az utak, hidak, szob­rok megtisztításán, a főváros lomtalanításán, a terek és a parkok újjávarázsolásán. Egye­dül azonban nem tudják el­tüntetni a tél nyomait. Ahhoz, hogy a város minden területén rendet és tisztaságot teremtse­nek, valamennyi városlakó ak­tív segítségére, alkotó kezde­ményezésére, összefogására van szükség. A Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága, Budapest Fő­város Tanácsa, a KISZ buda­pesti bizottsága és a szakszer­vezetek budapesti tanácsa a város valamennyi lakójához, a fővárosi üzemek, vállalatok, in­tézmények vezetőihez, dolgo­zóihoz, a szocialista brigádok tagjaihoz, az ifjúsághoz for­dulva kéri, hogy a következő hetekben együttes munkával tegyék széppé, tisztává a házak és a munk­ahelyek közvetlen környékét, Budapest utcáit, te­reit. Alkotótevékenységükkel járuljanak hozzá, hogy Buda­pest hírnevéhez méltóan tiszta főváros legyen. A főváros lakossága eddig is nagy részt vállalt Budapest ér­tékeinek megóvásában, felújí­tásában, a kulturált környezet megteremtésében. Bizonyos, hogy a városukat szerető, és érte cselekvésre kész budapes­tiek munkája ezen a tavaszon is meghozza környezetünk szé­pítésének látható eredményeit, valamennyiünk és az ideláto­gató vendégek örömére. Városszépítő tevékenységünk váljon életünk, mindennap­jaink szerves részévé, közügy­­gyé! — hangzik a felhívás. Emelkedik egyes sütő-, malomipari és tejtermékek ára A Gabona Tröszt, a Tejipari Vállalatok Trösztje és a sütő­ipari vállalatokat képviselő Sütőipari Műszaki Gazdasági Társaság közleményt adott ki egyes, a szabadáras kategóriá­ba sorolt termékeik árválto­zásáról. A közlemény szerint az ár­változások azért váltak szük­ségessé, mert az utóbbi idő­szakban az említett iparágak termékeihez felhasznált alap­anyagok, főként a csomagoló és más segédanyagok megnö­­kedett árai, valamit a maga­sabb fuvardíjak számottevően megemelték a feldolgozás, il­letve a forgalmazás költségeit. A költségnövekmény egy ré­szét a vállalatok viselik, más része azonban a termelői ára­kat növeli. A termelői árnöve­kedést a forgalmazott termé­kek túlnyomó részét kitevő alapvető élelmiszereknél a költségvetés megtéríti. A termelői árnövekedés a sütőipari termékforgalomnak értékben mintegy 10 százalé­kánál érinti a fogyasztói ára­kat. Az áremelkedés a válasz­tékosabb igényeket kielégítő, főleg töltelékes finom pék­árukra terjed ki, mértéke a sütőipari termékek teljes­­ for­galmára vetítve mintegy 1 százalék. Az érintett termékek ára átlagosan 10 százalékkal nő. A lekváros bukta darabon­kénti ára 2,30 forintról 2,50- re, a túrós batyué 2,60-ról 2,80-ra, a túrós táskáé 3,30- ról 3,50-re, a kakaós csigáé 2,30-ról 2,40-re és a 0,25 kg-os mákos bejglié 17 forintról 19,29-ra emelkedik. A malomipari termékek kö­zül három termék fogyasztói árát emelik, a hántolt borsóét kilogrammonként 12,30-ról 13 forintra, a hántolt árpáét 10,10-ről 10,50-re és a rizslisz­tét 27,20-ról 29,10-re. A tejipari termékek túlnyo­mó többségénél a fogyasztói árak nem változnak, ennek következtében az áremelés a teljes forgalomra vetítve mindössze 0,5 százalékot tesz ki. Az érintett termékek közül példá­ul az ízesített krémtúró dobozonként 20 fillérrel, a kávétejszín darabonként 30 fillérrel drágul. Az árváltozások 1983. már­cius 18-ával lépnek életbe. A Magyar Nemzet megkérdezte Hogyan alakul a gyógyászati segédeszköz-ellátás? A lapok hírt adtak az év elején arról, hogy a gyógyá­szati segédeszközök ellátása a SZOT Társadalombiztosító Igazgatóságától az Egészség­­ügyi Minisztérium hatásköré­be került át. Ezzel egyidejű­leg újra szabályozták azok fel­­írhatóságát, most egyes esz­közöket — a valóságos szük­ségletnek megfelelően — rö­­videbb időközönként kaphat­nak meg a rászorulók. Simon Kis Gábortól, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetőjétől kértünk felvilágosítást, hogyan alakult a gyógyászati segédeszköz-el­­látás.­­ Országosan bevezettük a gyógyszergyárakban az egy­szerűbb gyógyászati eszközök árusítását. Bizonyos lúdtalp­­betétek, különböző gumiharis­nyák, botok és mankók pél­dául, a fővárosban, az eddigi egy beszerzési hely mellett, további négy kijelölt gyógy­szertárban is kiválthatók:­ szá­mukat elsősorban a paremke­rületekben növeltük. — Hogyan alakultak az új térítési díjak? — Tizenöt éve nem válto­zott a térítési díjak összege, e téren is korszerűsítenünk kellett. Változatlan az eddigi tizenöt százalékos térítési díj a szemüvegeknél, valamennyi, gyógyszertárban beszerezhető segédeszköznél és a hazai na­gyothalló­ készüléknél. Ugyan­akkor a „nehéz” orto­pédiai ellátást szolgáló mű­végtagok térítési díja tizenöt­ről hat százalékra csökkent, a haskötők, sérvkötők és né­hány más cikké tíz százalékra mérséklődött, és ezt kiterjesz­tettük több olyan rehabilitá­ciós eszközre, amely a moz­gássérültek mindennapi életé­ben nélkülözhetetlen. Az im­portból származó nagyothalló­készülékeknél és a fogtech­nikai termékeknél, amelyek anyaga jórészt ugyancsak im­portból származik, ötven szá­zalékra emelkedett a térítés aránya, ezt azonban a nyug­díjasok számára — ha kivihe­tő protézisről van szó —, hu­szonöt százalékban állapítot­tuk meg. — Mennyivel járulnak hoz­zá az ortopédcipők árához? — E téren volt a legtöbb gondunk, míg végre az elmúlt évben az ipar gyártani kezd­te és forgalomba hozta a ki­sebb elváltozásokkal küszkö­dők részére az úgynevezett lábkímélő cipőket. Ezzel lé­nyegesen enyhült a súlyosabb deformációkban szenvedők ja­vára az ortopédcipők gyártá­sára nehezedő nyomás. A láb­kímélő cipők árban nem kü­lönböznek a többi cipőfajták­tól. A térítési díjak kialakítá­­sánál is figyelembe kellett, vennünk, hogy ez megközelít­se a jelenlegi átlag cipőára­kat.­­ Megjegyzendő még, hogy népgazdaságunk az új térítési díjak mellett is évenként több százmillió forinttal tá­mogatja a gyógyászati segéd­eszköz-ellátást és érvényesíti azt az elvet, hogy a legjobban rászorulókat segítse. (f. r.) iUUUUU :­V ni UV* i. Nem torpan meg a főváros fejlődése Biztató eredményekről számolt be Pénzes János Félidejéhez közeledik a VT. ötéves tervciklus, és mindin­kább kibontakoznak az ered­mények és gondok körvonalai. A megváltozott gazdasági kö­rülmények között különleges figyelemmel kísérik nemcsak a fővárosiak, de az egész or­szág is: hogyan alakul Buda­pest fejlődése, nem torpan-e meg a korábbi lendület. E kérdésekre válaszolt csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Pénzes János, a fővárosi tanács el­nökhelyettese, aki az elmúlt két esztendő városfejlesztési munkájáról számolt be. A tanácselnök-helyettes nyo­matékkal szólt arról a politi­kai döntésről, amelynek szel­lemében — minden nehézség ellenére — igen tekintélyes összeget fordítanak a buda­pestiek társadalmi és egyéni gondjainak megoldására, a fő­városhoz méltó életkörülmé­nyek fenntartására, illetve megteremtésére. Az ötéves terv időszakában nem kevesebb, mint 160 milliárd forinttal le­het és kell jól sáfárkodniuk. Az életszínvonal megőrzésé­nek a feladata gondos rangso­rolást követelt a célkitűzések között. Első helyre továbbra is a lakásellátás javítását állítot­ták: két év alatt 34 ezer új la­kás épült fel az egész terv­időszakra előirányzott 86—92 ezerből. A szanálást — a mi­nél nagyobb lakásállomány ér­dekében — az előirányzottnál is jobban csökkentették, így a fővárosi otthonok száma 1982 végére meghaladta a 766 ez­ret. Kedvezőtlennek ítélte azonban Pénzes János, hogy a lakások alapterülete csökkent, ami ellentétben áll mind az igényekkel, mind a fővárosi tanács által képviselt követel­ményekkel. Az egészségügyi ellátás te­rületén a múltban a legna­gyobb elmaradások a fekvőbe­teg-intézmények­ fejlesztésé­ben, illetve felújításában mu­tatkoztak. 1981—82-ben mind az ágyfejlesztés, mind a re­konstrukció terén szép ered­mények születtek: a tervezett­nél több, mintegy 715 tanácsi gyógyintézeti ágyat adtak át. Megkezdődött, illetve folyta­tódik a László- és a János­­kórház megújulása, előkészítik a Róbert Károly-kórház re­konstrukcióját is. Nagy gond azonban az építési kapacitás hiánya, ezért egyéb módon, szervezési megoldásokkal, az ágystruktúra átalakításától kell elősegíteni a tervek meg­valósulását. A tervidőszak elején jelen­tős feszültségek támadtak az általános iskolai tantermek hiánya miatt. A fejlesztési program gyorsítása révén a negyven tanteremmel meg­emelt előirányzat — 1133 új tanterem megépítése — felét sikerült az elmúlt két évben teljesíteni. Ebben az eszten­dőben 240 helyett 278 tante­rem készül el, és az ötéves terv utolsó szakaszára mara­dó tantermek megépülésének műszaki és pénzügyi feltételei is — előreláthatólag — bizto­síthatók. Dr. Pénzes János beszámolt a más irányú városfejlesztési eredményekről is: újabb met­rószakaszon indult meg a for­galom, elkészült a Budapest Sportcsarnok, átadták a Sze­métégető Művet. Befejeződött a Katona József és a Madách Kamaraszínház felújítása, el­készült az észak-pesti kenyér­gyár és elkezdődött a dél­pesti és Hungária körúti ke­nyérgyár kivitelezése is. Az év végére befejeződik az M3-as autópálya bevezető sza­kaszának építése, az év köze­pére pedig gyorsvasúttá ala­kul a szentendrei HÉV Bat­thyány tér és Békásmegyer közötti szakasza. Foglalkozott a beszámoló a közműfejlesz­tés és — fokozott hangsúly­­lyal — az ingatlanfenntartás, -felújítás, rekonstrukció és re­habilitáció mindinkább előtér­be kerülő feladataival is, ami valamennyi budapesti és az egész ország érdeke és rend­kívül sürgető, megoldásra vá­ró gondja. —r —a Műszerkiállítás Bemutatkozik az Atomki Csütörtökön sajtótájékozta­tót tartottak Budapesten az Országos Műszaki Informá­­ciósközpont és Könyvtár épü­letében, melyen a Magyar Tu­dományos Akadémia Atom­magkutató Intézetének tevé­kenységét ismertették. Kerényi Dénes akadémikus, az Atomki igazgatója elmon­dotta, hogy az intézet, amely elsősorban az alapkutatások­kal foglalkozik, nagyon sok területen eredményesen alkal­mazza a gyakorlatban a ku­tatók elméleti megállapításait. Az elmúlt tíz év alatt száz hazai vállalattal alakítottak ki szerződéses kapcsolatot, és mintegy hatszázmillió forint értékű kutatást végeztek szá­mukra. A kutatók tervei alap­ján számos olyan műszer gyártását kezdhették meg Ma­gyarországon, amelyeket ko­rábban elsősorban konvertibi­lis valutáért importált a nép­gazdaság. A Medicor részére légzés­­vizsgáló berendezéseket fej­lesztenek ki, amelyek az or­vosi gyakorlatban nagy hiányt pótoltak. A műszereket a Medicor jelenleg már kis so­rozatban gyártja, az Atomki közreműködésével. Egy másik műszer segítségével részt vet­tek a debreceni Biogál gyógy­szergyár fejlesztésében, meg­oldva egyes gyártási folyama­tok pontosabb ellenőrzését és automatikus szabályozását. Az itt kidolgozott rendszert idő­közben a kőbányai gyógyszer­­gyár is megrendelte. Az alap­kutatások mellett az intézet részecskegyorsító berendezé­seit már eddig is rendszere­sen, különböző gyakorlati vizsgálatok végzésére — kis­mértékű szennyezések kimu­tatására, májminták elemzé­sére, légkörszennyezettség mérésére — használta. Idő­közben a kutatók egy hazai kivitelezésű, kisméretű ré­szecskegyorsító terveit is elké­szítették, amelynek gyártásá­ra a Trakisz ipari szövetkezet­tel kötöttek szerződést. A hor­dozható gyorsító — amely a mezőgazdaság számos terüle­tén széles körben alkalmazha­tó — prototípusa az év végé­re készül el. Az Atomki által elkészített műszerekből kiállítást rendez­tek az Országos IV Műszaki In­formációs Központ és Könyv­tárban, amelyet Ágoston Mi­hály, az OMIKK főigazgatója nyitott meg. Kerekasztal-értekezlet a népfrontban a Közel-Keletről (Tudósítónktól) Csütörtök délelőtt ki­bővített kerekasztal-értekezle­­tet tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzetközi kapcsolatok munkabizottságá­nak a fejlődő országok kérdé­seivel foglalkozó munkacso­portja. A tanácskozáson a részvevők dr. Kovács Bélának, a HNF OT titkárának elnökle­tével a közel-keleti helyzet idő­szerű vonatkozásait­ vitatták meg. Bevezető előadásában Varga Tamás, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának munkatársa átfogóan felvázolta a térség jelenlegi gondjaihoz vezető előzményeket. Érzékeltette, hogy a két esztendővel ez­előtt hatalomra került wa­shingtoni kormányzat alapvető közel-keleti stratégiai, gazda­sági és politikai céljai válto­zatlanok maradtak, noha a megközelítés részleteiben ta­pasztalható módosulás. Ennek egyik szembeötlő jele az ame­rikai katonai jelenlét fokozá­sára irányuló törekvés. Ismer­tette az előadó azt az utat, amelyet a Reaga­n-kormány­­zat a kezdeti időszaktól — amikor az arab országokat és Izraelt egyfajta „stratégiai egyetértés” alapján tömöríte­ni próbálta — addig a múlt évi javaslatáig megtett, amely­ben — ennél realisztikusabb felfogással — legalább a ren­dezés lényegi feltételének is­merte el a palesztin kérdés megoldását. A vitaindító előadás rámu­tatott, hogy miközben az újabb washingtoni elképzelé­sek jelzik a szándékot az arab országokkal ápolt kétoldalú gazdasági és katonai kapcsola­tok erősítésére, az Egyesült Államok továbbra is arra tö­rekszik, hogy Izraelt hozzáse­gítse annak a minőségi előny­nek a megőrzéséhez, amelyet katonai téren az arab álla­mokhoz képest élvez. Részle­tesen kitért az előadó a Liba­non elleni izraeli támadás kö­rülményeire és következmé­nyeire, majd a jelenleg érvé­nyes rendezési elképzelések­ről, a jezi arab csúcstalálkozó határozatáról, az átfogó szov­jet javaslatról, illetve az ame­rikai indítványról beszélt. Hangsúlyozta, hogy jelenleg döntően azért csekély a tár­gyalásos rendezés esélye, mert ahhoz Izraelnek módosítania kellene a kompromisszumokat, elutasító magatartásán, amire is a meglevő erőviszonyok egyelőre nem szorítják rá. A libanoni kérdést rendezni , hi­vatott tárgyalások elhúzódása mögött is felismerhető az az izraeli szándék, hogy Tel Aviv­ minél közelebb kerüljön az amerikai elnökválasztási had­járat nyitányához, amikor az eddiginél is kisebb washing­toni nyomással kellene szá­molnia. Végezetül Varga Ta-­­más részletesen elemezte a Palesztinai Nemzeti Tanács­nak a­ közelmúltban Algírban megrendezett ülésszakát, ame­lyen a PFSZ levonta a liba­noni fejlemények tanulságait, és meghatározta a palesztin ellenállás jövendő stratégiájá­nak és taktikájának fő voná­sait. A beszámolót követően élénk eszmecsere alakult ki, amelyben a munkacsoport tag­jai és a meghívott szakértők sokoldalúan megvilágították a vitaindítóban felvetett kérdé­seket. Új magyar­ NSZK vegyes vállalat alakult Vegyes vállalatot alapított a­ , Metri­mpex K­ülkereskedelmi Vállalat, a­­ Közép-európai­­ Nemzetközi­­Bank és a Festő Maschinenfabrik NSZK-beli cég Magyarországon. A nyolc­millió forintos alaptőkével lét­rehozott Metritechnik Auto­matika Kereskedelmi és Szol­gáltató Kft., amellett, hogy Magyarországon képviseli a Festő céget, elsősorban a ko­operációs kapcsolatok bővíté­sével és ennek révén a ma­gyar export ösztönzésével foglalkozik. . . A kooperációk szervezése mellett a Metrotechnika vezér­léstechnikai szakemberek kép­zését is vállalta, mivel a Festő cég évek óta szállít Magyar­­országra pneumatikus és elektronikus vezérléstechnikai elemeket és rendszereket. 5 Kevesebb a megbetegedés Tájékoztató az influenza-helyzetről Az Egészségügyi Mi­niszté­­rium tájékoztatása szerint március 6—12. között mintegy 334 ezer influenzamegbetege­dést jelentettek, 10 százalék­kal kevesebbet, mint az előző héten. A fővárosban az inf­luenzások száma 51 500, keve­sebb, mint az előző időszak­ban volt. Február közepétől ez ideig mintegy nyolcszázezer influenzamegbetegedést je­lentettek az országban. Az utóbbi héten ezek számának jelentős — 20—40 százalékos — csökkenését észlelték He­ves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, valamint Zala és Bács-Kiskun megyé­ben. Azokon a területeken, ahol a járvány később kezdő­dött, növekedett az újonnan diagnosztizált esetek száma, így Győr-Sopron, Komárom megyében, és kismértékben Vas megyében, ahol a megbe­tegedések száma az utóbbi há­rom héten nem érte el az öt­ezret. A jelentések szerint a megbetegedések mintegy 40 százaléka a 14 éven aluli kor­osztályt érintette ezen a hé­ten. A betegek 0,4 százalékát kellett kórházba szállítani. Szövődményt 5,6 százaléknál észleltek. A látogatási tilalom továbbra is érvényben van a fekvőbeteg-gyógyintézetek­ben. a A Bmmpest ^^/TOURIST A BUDAPESTI IDEGENFORGALMI VÁLLALAT KERES Budapest terü­letén komfortos lakásokban 2—3 ágyas szobákat külföldi változó fizetővendégek részére. Keres továbbá 4—5 szobás villalaká­sokat Budán. Jelentkezni lehet: BUDAPEST TOURIST szervezési csoportnál, reggel 8 órától 18 óráig, csütörtökön 19 óráig, telefon: 186-000, Budapest V., Roosevelt tér 5.

Next