Magyar Nemzet, 1983. március (46. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-04 / 53. szám
Péntek, 1983. március 4. Zenei siker Japánban A Filharmóniai Társaság zenekarának koncert körútja Csaknem háromhetes hang- Versenykörútról tért haza nemrégiben a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara. Az együttes Koródy András karmesterrel a nemzetközi gazdasági életben jól csengő nevű Toshiba cég és a Japan Arts Corporation meghívására Japánban járt, s tizenhárom hangversenyt adott. Közülük hatnak, az Egyesült Államokban élő, magyar származású gordonkaművész, Starter János volt a szólistája. Hét koncerten Kiss Gyula, Liszt-díjas zongoraművész működött közre. A hangversenykörút tapasztalatairól őt kérdeztük. ■ — A magyar viszonyokhoz szokott embernek különös azt halania, hogy egy óriás iparvállalat szimfonikus zenekarok és szólisták menedzselésével foglalkozik. — A japánok ezt egyáltalán nem tartják szokatlannak. Az ország zenei életének java része ugyanis az „importra” épül; a világ minden tájáról hívnak meg zenekarokat, szólistákat. Így mindenkor hatalmas és színvonalas a koncertkínálat, hiszen a vendégegyüttesek mellett sok, magas művészi színvonalon dolgozó japán zenekar is gazdagítja a választékot. Ami a Toshiba céget illeti, a mecénási szerep nyilvánvalóan nem választható el a reklámtól, hiszen a felléptünket hirdető plakátokon, a koncertjegyek mellé adott, a magyar zenei életet nagyon alaposan bemutató illusztrált könyvecskéken mindig ott díszelgett a Toshiba neve és egyegy árucikkének hirdetése is. Egyébként az az anyagi támogatás, amelyben a Toshiba a Japán Arts Corporation-t részesíti, tette egyáltalán lehetővé azt, hogy a hangversenyeikre a fiatalok is bejuthassanak: egy-egy jegy ára a szokásosnak „csak” a tele volt koncertjeinken. A legdrágább bírókért azonban még így is — átszámítva — majdnem, ezer forint körüli összeget kértek el. A magyar INTERKON- CERT-nek is hatalmas érdemei vannak a hangversenykörút megszervezésében, hiszen ma, amikor a világ minden táján gazdasági, anyagi nehézségekkel küzd a kulturális élet, nehéz egy ekkora, száz száztíz tagú együttest feladni . Úgy tudom, nehéz és hosszú tárgyalások eredménye volt ez a japáni hangversenykörút. De visszatérve a Tosuba szerepére: azt, hogy a vállalat mennyire komolyan veszi művészetpártoló szerepet, jól mutatja, hogy a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara előtt a londoni szimfonikusok jártak Japánban a Toshiba meghívására, Vladimír Ashkenazy vezetésével, jövőre pedig — már a mi műsorfüzeteinkben is hirdettek — Emil Gilels és az amszterdami filharmonikus zenekar lesz a vendégük. — Milyen volt a zenekar fogadtatása? Mit játszottak? — Tán nem tűnik szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy mindenütt nagy sikerünk volt. A legnagyobb japán lapok terjedelmes méltatásokat közöltek rólunk. Sajnos a fordításokat még nem kaptam meg. A jóelőre meghirdetett hangversenyekre már december elején nem lehetett jegyet kapni. Zsúfolt terem fogadta a zenekart mindenhol, Tokión kívül felléptünk Sendaiban, Koriyamában, Sapporóban, Matsuyamabaji, Hiroshimában, Sukuokában, Oitóban, Osakában és Kyotóban. Majd mindenhol olyan, kitűnő akusztikájú, kétezerötszáz-háromezer személyes hangversenytermekben, amilyenekről idehaza ma még csak álmodnunk sem lehet. Jól érzékelhető volt, hogy a közönség szereti a klasszikus zenét, s a modern magyar muzsika is megtalálta az utat hozzájuk. Hatszor játszottam Liszt Esz-dúr zongoraversenyét s egyszer, a tokiói hangversenyen — amelyen Kobajasi Kenehiro vezényelte a filharmóniai társaság zenekarát — Bartók Harmadik zongoraversenyét. Sapporóban pedig felkértek arra, hogy tartsak mesteriskolát az egyik ottani egyetem zeneművészeti főiskola zongora-tanszakos hallgatóinak. — A Magyar Televízió jóvoltából az itthoni nézők is láthattak néhány villanást a magyar zenészek sikeréről és a körút elején szervezett nemzetközi sajtókonferenciáról. Önök minek tulajdonították ezt a megkülönböztetett érdeklődést? — Egyfelől annak, hogy a japánok nagyon szeretik a zenét. Harmadszor koncerteztem ebben az országban, s mindháromszor úgy éreztem, hogy a hagyományosan zárkózott, érzelmeiket elrejtő japán emberek érzéseiket a zenében szeretik tán a leginkább kinyilvánítani. Ezért, is áll hozzájuk igen közel például a romantikus muzsika. A magyar zenészek másrészről azért állnak mindig a figyelem középpontjában Japánban, mert Bartók és Kodály országából jönnek. Márpedig e két név ott is sokat jelent a zenerajongók számára. Különösen Kodályé, akinek zeneoktatási módszerét az idegen szellemi javakat szívesen felhasználó japánok nagyon eredményesen használják a gyerekek nevelésében. — Lehet, hogy a Kodálymódszeren felnőtt japán zenészek előretörésének vagyunk ezekben az években tanúi? — Azt hiszem, mindenképpen érdemes odafigyelni a japán énekesekre, hangszeres szólistákra. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még nemigen jelentkeztek a nagy, nemzetközi zenei versenyeken, ma már azonban szinte nincs olyan verseny, amelynek a győztesei, helyezettjei között nem akadnak japán művészek. Ez az előretörés, éppúgy, mint a technika, a technológia vagy a tudomány területén, hallatlanul magas színvonalú szervezés és céltudatosság következménye. Ennek persze akadnak hátrányai is: magam is nagyon sok, jó színvonalon játszó, technikailag képzett muzsikussal találkoztam Japánban is, de a legtöbbjük játéka egy kissé mechanikus ivoit, épp az érzelem ' és ' az egyéniség hiányzott belőle. — Visszatérve a hangversenykórutra: a Pár ráment fényképével a magyar zenekart hirdető plakátokon és a már említett, szép nyomdatechnikai kivitelű könyvecskén kívül kaphatott-e meg valamilyen információt a magyar zenéről a japán közönség? Vittek-e magukkal például lemezeket? — Igen, Koródy Andrásnak és a Funarmaniai Társaság zenekarának lemezeit. — És az ön szólófelvételeiből? — Nem tudtam vinni, nincs friss felvételem. A legutolai is már több mint öt éves. — Azóta nem gondolt új lemezre? — Hogyne gondoltam volna. De nat egy-egy szólólemezről soha nem a művész dönt. V. P. A színházak pénteki műsora Erkel Színház: Szerelmi bájbal Cl. bérl.(B. ev., 1) —Nemzeti Színház: A szuzai menyegző (V) — Katona József Sziház: Vizsonyi Biblia (7) — Józsefvárosi Színház: Vonó Ignác (7) — Madách Színház: Az ember tragédiája (7) — Madách Kamara: Holdtölte (M,2. bérl. 7) — Vígszínház: sirály (Upor T. béri. 2. ea., 7) — Pesti Színház: Léda (7) — Fővárosi Operettszínházi A denevér (T. béri. 3. ea., 11 — Thália Színház: A szent kísérlet (7) — Stúdió: Pardon egy percre (fel 8) — József Attila Színház: A régi nyár (Karinthy 4. béri. 7) — Mikroszkóp Színpad: Zurbajo (de. 10). Hogyan? Tovább!! (fél 9) — Radnóti Miklós Színpad: Parlament, gebinben (7) — Vidám Színpad: Bubus (7) — Játékszín: Négykezes (fél 9) — Budapesti Gyermekszínház: A kincses sziget (du. 3) — stúdiószínpadon: Édes Anna (7) — Állami Bábszínház a Népköztársaság útján: Hüvelyk Matyi (du. .'!) — a Jókai téren: Varjúdombi me- Itghozók (de. 10) — Vendégjáték: János vitéz (Láng Műv. Központ: du. fél 3) — Multi Media Stúdió: Lézernek (fél 8) — Zeneakadémia: A Magyar Kailló és Televízió szimfonikus zenekara (MRT ifj. bér. 3. fél 8) — Kisterem: Nagy Péter és a Tomkins énekegyüttes hangversenye (fél 8) — Pesti Vígadó: zempléni Kornél zongoraestje (Zempléni Kornél két zongoraestje 2, fél 8) —Fővárosi ■Nagycirkusz: Üdvözlet Szófiából (du. fél 4 és fél 8). A Magyar Nemzet megkérdezte Mi lesz a Budapesti Tavaszi Fesztiválon? A kérdésre a 179—800-as telefonszámon a Tourinform válaszol: — Az idén is — a szokott időben, március 18. és 27. között — gazdag programot állítottak össze a rendezők. Miként az előző két alkalommal, most is a magyar kulturális élet értékei állnak a rendezvények középpontjában. Itthon és külföldön élő, kimagasló művészegyéniségek vesznek részt a fesztiválon: a Franciaországban élő Cziffra Györgytől, nemzetközi hírű karnagyunkon, Ferencsik Jánoson keresztül az Olaszországból hazalátogató Amerigo Tótig. Az Állami Népi Együttes részvétele éppúgy a magyar jelleget hangsúlyozza, mint a Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű operettjeit bemutató előadások, a magyar balettművészet reprezentáns együtteseinek a fellépése. — Milyen programokat láthatunk a fesztiválon? — Cziffra György a Pesti Vigadóban a Cziffra-alapítvány ifjú művészeit is bemutatva, az Erkel Színházban pedig önálló hangversenyt adva lép a közönség elé. Ismét Budapesten üdvözölhetjük a Győri Balettet, ezúttal Haydn Évszakok című művét, valamint Fülöp Viktor részvételével Bartók Csodálatos mandarinját adják elő. A fesztivál alkalmával mutatja be új műsorát, a svéd koreográfusok által alkotott, Összefogódzsa című táncjátékot a Pécsi Balett. A Korona Pódium is megrendezi nagy sikerű estjeit; újdonság a Monográfia élőben, amelynek vendége Amerigo Tót lesz. Ismét megrendezik magyar, lengyel és bolgár vendégekkel az eszperantószínházak nemzetközi találkozóját, a Radnóti Színpadon. Újdonságnak számít a Vígszínházban és a Bartók Színházban a nemzetközi pantomimtalálkozó, a magyar, lengyel, svájci, holland, japán együttesek fölléptével. Filmglóbusz '83 címmel válogatást láthatnak a nézők a budapesti mozikban nemzetközi és nemzeti fesztiválok díjnyertes alkotásaiból, fesztiválnyertes magyar filmekből. Először lesz Magyarországon ausztrál filmhét és újra vetítik Radványi Géza legjobb filmjeit. — Mz a könnyű műfaj? — Közös koncertet ad — a Johnny Thompson Singers közreműködésével — a Benkó Dixieland Band, valamint Pege Aladár és együttese. A Madách Színház mutatja be Európában először Eliot nagy sikerű musicaljét, a Macskákat. A Vidám Színpad Malter Péter és Seres Rezső zenés játékát adják elő Szomorú vasárnap címmel. — A fesztivál keretében képzőművészeti eseményekre is sor kerül? — Szász Endre a Pesti Vigadóban rendez műveiből kiállítást;ízelítőt kaphatunk a Hollóházi Porcelángyárban folytatott alkalmazott grafikusi tevékenységéből is. Ezentúl minden évben biennálerendszerben váltják egymást a Műcsarnokban az országos iparművészeti, illetve képzőművészeti kiállítások; az idén az iparművészek mutatkoznak be. Új színfolt az Art Fórum megrendezése: itt neves külföldi szakembereknek nyílik alkalmuk, hogy megismerkedjenek képzőművészeink alkotásaival. A Magyar Nemzeti Galériában Szervátiusz Tibor elementáris kifejező erejű szobrait állítják ki. — A rendezvénysorozat szerves része az idegenforgalom is. Milyen formában? — Ismét több ezer hazai és külföldi vendéget várunk Budapestre. A legfontosabb idegenforgalmi program az Utazás '83 kiállítás, amelynek ezúttal a budapesti vásárváros A-pavilonja ad otthont. A fesztiválhangulatot emeli majd a nemzetközi kirakatrendezői verseny, a Néprajzi Múzeumban a magyar virágkötészeti verseny és kiállítás. Emellett számos ifjúsági rendezvényre is sor kerül. — A fesztiválhoz hozzátartozik az is, hogy a város ünneplőbe öltözzék. Ki lesz-e az idén világítva Budapest? — A fővárosi tanácstól ígéretet kaptunk arra, hogy a fesztivál idején több alkalommal díszkivilágításba öltöztetik Budapest legszebb látnivalóit. (gyulay) Madar Nemzet Tudományos együttműködés Görögországgal Csütörtökön elutazott Budapestről Georgiosz Liánisz görög kutatási és technológiai miniszter, aki a Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának meghívására néhány napos látogatást tett hazánkban. A miniszter és kísérete felkeresett több kutatóintézetet, vállalatot és egyetemet. Tárgyalásokat folytatott a kétoldalú kulturális és műszaki-tudományos együttműködés Köpeczi Béla művelődési miniszterrel, Pál Lénárddal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával, Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és Tétényi Pállal, a Tudománypolitikai Bizottság titkárával. Georgiosz Liánászt fogadta Sarlós István, a Tudománypolitikai Bizottság elnöke, a Minisztertanács elnökhelyettese. Mindkét ország képviselői kívánatosnak tartják kapcsolataik további kiterjesztését, és megegyeztek abban, hogy közös kutatási és fejlesztési programokat dolgoznak ki a két ország tudósai részére. Áttekintették, hogy az együttműködés bővítésének milyen lehetőségei vannak a matematika, a számítástechnika, a biotechnológia, az agrártudományok, a hidrobiológia, a bauxitfeldolgozás területén és más ágazatokban. A KSH felmérései Mérlegen a munkaerő Az ország munkaképes korú lakossága az elmúlt év január 1-én 6 115 000 volt, az egy évvel korábbinál 28 000-rel, az 1976. évinél 122 000-rel kevesebb. Tovább emelkedett a nyugdíjas korúak száma, meghaladja a népesség egyötödét, s a születések csökkenése folytán az 1976. évi 54 000-rel szemben 1981-ben csak 6000- rel nőtt a munkaképes koron aluliak száma. A lakosságon belül az elmúlt évtized közepétől kezdve fokozatosan csökkent az aktív dolgozók aránya: 1976. január 1-én a lakosság 48,2 százaléka, 1982 elején viszont már csak 46,7 százaléka folytatott aktív kereső tevékenységet. Ebből adódóan 100 dolgozóra 114 eltartott jutott, szemben az öt évvel korábbi 107-tel. A munkaerő-tartalékként elvben számításba vehető eltartottak száma a vizsgált időszakban 270 ezer volt, ez a népesség 2,5 százaléka. A ténylegesen igénybe vehető munkaerő-tartalék azonban ennek csak töredéke. A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent összesítésből megtudhatjuk azt is, hogy a valamivel több mint 5 millió aktív kereső közül 1 620 000-n dolgoztak az iparban, 382 000-en az építőiparban, 395 000-en a szállításban és hírközlésben, 491 000-en a kereskedelemben, 77 000-en a vízgazdálkodásban, s az egyéb nem mezőgazdasági ágazatokban 982 000-en. A nemzetközi munkaerő-kooperációban külföldön dolgozók száma évek óta 4000 körül mozog. A mintegy 6,3 millió eltartott közül a vizsgált időpontban 241 00-en vették igénybe a gyermekgondozási segélyt, s 369 000 volt a tanulók létszáma. Az aktív kereső férfiak száma az iparban, építőiparban, szállításban és hírközlésben egyaránt csökkent a legutóbbi két év alatt. A nők közül a korábbiaknál többen vállaltak munkát a szállítás és hírközlésben, a kereskedelemben és a vízgazdálkodás terviben. A mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók száma 1981-ben mintegy 20 000-rel emelkedett Módosult az elmúlt évekhez képest a fizikai dolgozók szakképzettség szerinti összetétele is: a szakmunkások száma öt év alatt mintegy 60 ezerrel gyarapodott, részarányuk 39 százalékról 42 százalékra emelkedett. A betanított munkások aránya ugyanakkor változatlan — 38 százalék — maradt a segédmunkásoké pedig 23 százalékról 20 százalékra csökkent. 1982 elején a szellemi foglalkozású aktív keresők csaknem egytizede vezető beosztást töltött be, egyhatoda pedig irányítóként tevékenykedett A szövetkezeti parasztság száma és aránya az utóbbi években lényegesen nem változott. 1982 elején 15 ezerrel többen tartoztak a szövetkezeti parasztsághoz, mint öt évvel korábban, ezzel arányuk némileg — 13,3 százalékról 13,8 százalékra — emelkedett A genfi nemzetközi vizsgáló bizottság felhívása Vonják vissza Bégin izraeli miniszterelnöktől a négy évvel ezelőtt odaítélt Nobel-békedíjat — ilyen értelmű üzenettel fordult a Nobel-békedíj bizottsághoz az a nemzetközi testület, amely a libanoni és a palesztin nép ellen elkövetett bűntetteket vizsgálja. A nemzetközi vizsgáló bizottság, amely tavaly augusztusban alakult meg Nicosiában, most Genfben tartotta meg második ülésszakát, jogászokból, orvosokból, újságírókból, közéleti személyiségekből tevődik össze. A bizottságnak közvetlen tájékoztatást adtak dr. Fahdi Arafat, Jasszer Arafat orvos fivére, a Palesztin Vörös Félhold elnöke, Albert Farhat, a Libanoni Nemzeti Mozgalom küldötte s az izraeli demokratikus erők képviselői, köztük Avigdor Feldmán, Tel Aviv-i ügyvéd. A bizottság előtt tanúk egész sora idézte fel személyes tapasztalatait. Köztük volt Hi’rokawa japán újságíró, aki a külföldi tudósítók közül elsőként készített filmet a helyszínen a Sabra és Satila táborokban végrehajtott, vérengzés után. Cooper nyugalmazott brit tábornok, aki aktív szolgálati éveit a palesztin mandátumterületen töltötte, ma pedig jótékonysági akciókat szervez Libanonban. Több olyan tanú is jelentkezett, aki már az izraeli Kahon-bizottság előtt is vallomást tett. Ellen Siegel, amerikai ápolónő tavaly szeptember 2-án érkezett Bejrútba, hogy önkéntes munkát vállaljon a Gaza-kórházban és szemtanúja lehetett a két héttel későbbi szörnyű eseményeknek. A Kahan-bizottság előtt a tizenkettedik koronatanúként szerepelt s drámai, másfél órás vallomása nagy visszhangot keltett Izraelben. Barak főbíró, a háromtagú bizottság tagja azzal búcsúzott tőle, hogy „igazságot fogunk tenni’. Bizonyos lépések valóban történtek — mondta a tanú —, de nem jutottak el a teljes igazsághoz az összes bűnösök felelősségre vonásához, s annak a következtetésnek levonásához, hogy a tartós béke feltétele a Közel-Keleten minden nép létjogának elismerése, köztük a palesztinoké. A bizottság felhívta a világ közvéleményének figyelmét arra a veszélyre, hogy palesztinok százezreit akarják erőszakkal kiűzni Libanonból. Üzenettel fordult az izraeli néphez, méltatva a kibontakozott háborúellenes mozgalmat. Az ENSZ főtitkárához, illetve az el nem kötelezett országok csúcsértekezletéhez intézett levél indítványozza, hogy szeptember 17-ét nyilvánítsák a Sabra és Satila táborok áldozatainak emléknapjává. Tájékoztató az amatőr művészeti mozgalomról Az amatőr művészeti mozgalom helyzetéről, fejlesztésének feladatairól és demokratizálódásának lehetőségeiről tájékoztatta a sajtó munkatársait csütörtökön a Pesti Vigadó épületében dr. Kormos Sándor, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője, illetve a mozgalom irányításában részt vevő intézmények, szervezetektöbbképviselője. Az ,■ amatőr mozgalmat a‘ hetvenesévek közepe óta megélénkült' érdeklődés kíséri, helyzetét nemrégiben az Országos Közművelődési Tanács ülésén megvitatták, s ennek anyaga a Minisztertanács napirendjén is szerepelt. A különböző művészeti körökben, együttesekben a lakosság négy-öt százaléka tevékenykedik, e csoportok közösségi légköre alakító hatással van a résztvevőkre, a cselekvő részvételt igénylő munka új alkotói és befogadói készségeket teremt. A hetvenes évek közepétől megfigyelhető, hogy a minőségi munka erősödött, 300— 500-ra tehető azon együttesek, csoportok száma, amelyek magas színvonalú produkciókkal szerepelnek itthon és külföldön egyaránt. Egyben gond is, hogy a minőségi és mennyiségi elvet nem mindig sikerült harmonikusan összekapcsolnni. Míg a mozgalom egészében jelentős a fiatalok aránya, afiatalok közül nem minden réteg képviselői vesznek részt kellő számban a különböző művészeti ágak munkájában. Az utóbbi években például a diákok aránya nőtt. A mozgalom kiszélesítése mellett az eszmei színvonal emelése is fontos feladat. Mindkettőt — mint dr. Kormos Sándor elmondotta — alapvetően az oktatási intézményekre alapozva kell és lehet elérni az elkövetkező időszakban. Örvendetes — mint a tájékoztatóban elhangzott —, hogy a Hazafias Népfront újabban hatékonyan közreműködik a kistelepülések és lakótelepek műsorellátásának megszervezésében. Kérdésekre válaszolva elmondták, hogy hamarosan — a Népművelési Intézettel közös gondozásban — megjelenik egy jogi tanácsadó, amely számos, a mozgalomban felvetődő, bizonytalanságot okozó kérdésre — például egyesületek szervezése — választ ad. Ez évben elkészíti a minisztérium azt a javaslatot is, amely az amatőr mozgalomban születő kulturális termékek árusításának ügyét hivatott megoldani. (mfó) Somogyi István kiállítása Angyalföldön, a Ságvári Nyomda első emeleti csarnokában állította ki képeit Somogyi István festőművész. A kiállítást tegnap Máriássy Judit nyitotta meg, a látogatók figyelmébe ajánlva a művész alkotásait, s egész életműve szemléletét. Hangsúlyozta: Somogyi István a békehíre elkötelezettje, képei — nemcsak a háború ellen tiltakozó látomásokat megörökítők, hanem a természetet, a balatoni tájat, a paraszti létet megjelenítők is — a festő életigenlését, világszeretetét árasztják. A megnyitó után az Országos Béketanács elnökének négy kollektíva, köztük szocialista brigádok békeüzenetet adtak át, kérve, juttassák el azt a prágai béke-világtalálkozóra. ■ 9+