Magyar Nemzet, 1983. május (46. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-03 / 103. szám

Kedd, 1933. május 3. McWrNomzpt A zene hagyománya és jelene Érték az, ami korszerű A művészi hagyomány je­lentése végeredményben nem más. mint az ember félelme, küzdelme a halállal, a káosszal, a széthullással — tanítja Sza­bolcsi Bence. Hogyan tudjuk megmenteni az értékeket? Va­jon jól és helyesen adjuk-e tovább ezeket a fiataloknak? Erről beszélgetünk Földes Im­rével. a Zeneművészeti Főisko­la zenetörténet- és zeneelmé­let-tanárával. :— A hagyományt szüléink, nevelőink, közösségek közvetí­tésével örököljük és kisebb- nagyobb módosításokkal to­vábbadjuk utódainknak. Min­den nemzedéknek az az érde­ke. hogy a hagyományt átve­gye és erkölcsi kötelessége, hogy saját tapasztalataival ki­egészítse. átnyújtsa az ifjúb­baknak. Tanár vagyok, a szel­lemi örökségről beszélek. Ha a szellemi örökség folytonos­ságát megszakítják, kérdés: betölthető-e valaha is az űr. amely ilyenkor keletkezik? — Amikor fokozatosan kiik­tatták az iskolából az antik kultúrát, a keresztény közép­kort. a mitológiát és a bibliát, egy nemzedéket idegenített el az európai kultúra jó részé­től: csak ímmel-ámmal olvas­sák a regi görögöket, nem is sejtik, milyen jeleneteket ábrá­zolnak a középkori és rene­szánsz képek. És félek, hogy Adyt sem értik. Vajorí a nap­jainkban a régi korszakról begyógyíthatják-e a szellemi örökségünkön ütött sebeket? Hozzá kell tennem: nem csak náiunk. Nyugaton is sok he­lyen a naph gyakorlathoz iga­zítják a tananyagot. Folytono­san újabb és újabb „reformok" adjak at egymásnak a helyü­ket. S mi a véleményé napjaink korszerű műveltségéről, nniré- s/i kísérleteiről, kudarcairól es eredményeiről? — Korszerű? E szóval na­gyon könnyű visszaélni, kiját­szani a hagyománnyal szem­ben. Véleményem szerint mind­azok, akik az értéket keresik a múltban és a jelenben, akik azon munkálkodnak, hogy az értékek iránti igény továbbél­jen az ifjúságban, ezek gon­dolkodnak korszerűen. Hogy mi az érték, erről öreg és fia­tal. tegnap és ma. itt vagy ott másféleképpen vélekedhetik, hiszen az érték nem abszolút fogalom. De erre történő hi­vatkozásijai manapság a kon­kolyt is búzának nézik. A se- lejtnek nem volt soha olyan térhódítása, mint napjainkban. A hétköznapok világában és a művészet területén egyaránt. Ha légen valahol megfestettek egy rossz képet, csak az talál­kozhatott vele, aki odament. Ma a reprodukciók révén a se­lejtes mű is mindenhová el­juthat. Régen, ha valaki kita­lált egy rossz dallamot, azt csak viszonylag szűk kör is­merte meg és azonnal el is fe­lejthette. Ma nincs az a rossz dallam, amely ne jutna vala­mennyiünk fülébe. Es nem fe­lejthetjük el! Nem hagyják el­felejteni! A tömegkommuniká­ciós eszközök ..jóvoltából" be­vésődnek a tudatunkba és sú­lyos rombolást okoznak. Az íz­lésünket teszik tönkre. A kul­túrával foglalkozó intézmé­nyeknek és személyeknek erő­teljesen el kellene határolni magukat minden értéktelen­től, minden giccstől. De meg- teszik-e? * Megjelent az új Lakáskultúra A tartalomból: Életfogytiglan: hogyan lesz egy nyaraló­ból végleges otthon? Papíron és valóságban: az igényekhez alakítható faház. Színek a szobában. Szoba-konyhából összkom­fort. Egy régi udvarházban. Mit láttunk a Nemzetközi Bútorszalon párizsi kiállí­tásán? Kulturált lakás — lakáskultúra Nem éppen a művészet oktató- j sa, a zenetörténet alkalmas-e arra, hogy kialakítsa egyrészt a múlt művészi értékei iránt tisz­teletet, másrészt az üj alkotá­sok, az új zenemüvek iránti fo­gékonyságot? — A kérdés mindkét felére igent mondok. Aki Jos'quinen és Bachon, Mozarton és Bar­tókon nevelkedik, nem adja oda magát tiszavirágéletű da­locskáknak. Vagy. hogy fino­mabban fogalmazzak; a zene- történet megtanít különbséget tenni a műfajok között. Mun­kadal. bölcsődal. vallásos zene, szórakoztató zene más-más sze­repet töltött be és tölthet be ma is az emberek életében. Egy kantáta — többek közt — azért készült, hogy elmélyítse a hivő áhítatát, a szórakoztató zene — például a tánczene — meg azért, hogy' minél jobban lehessen ropni rá a táncot. Az előbbit akár csukott szemmel is hallgathatták. Ilyenfajta ze­nét ma is lehet — bár egyál­talán nem szükséges — kéz­be temetett arccal hallgatni. Mindenesetre figyelni kell rá, hiszen ahogy egy színházi elő­adás fokozatosan bontakozik ki. ugyanúgy az. amit a zene­szerző a zene és a szó együt­tes ért jévé], máskor csupán a hangszerek segítségével közöl a hallgatósággal, azt csak is folyamatában ismerhetjük meg és foghatjuk fel. A zenei té­mák, a drámaibb és líraibb felületek, a gyorsabb és las­súbb szakaszok nem élnek ön­álló életet, hanem részei a műalkotás egészének. Ha a kantátáknak, szimfóniáknak, kamarazeneműveknek, operák­nak igazán a közelébe akarunk férkőzni, akkor a zenei törté­néssel — a hangokkal — ele­jétől végig együtt kell halad­nunk. — A szórakoztató zene ak­kor teljesíti a hivatását, ha a hallgatójának kellemes közér­zetet ad, ha jó talp alá valót kínál. Mégis manapság milliók hallgatják a szórakoztató ze­nét úgy, mintha kantála, vagy szimfónia volna. A kantátára, vagy szimfóniára viszont oda sem figyelnek, azaz még szó­rakoztató zene számba sem veszik! Ha hallgatják is, köz­ben olvasnak, beszélgetnek. Nem csekély feladatra vállal­kozik tehát a zenepedagógus, ha ezen a helyzeten változtat­ni akar, hiszen nem csak ze­nei életünk, de a mindennapi életünk is tele van hasonló funkcióvesztésekkel. Sok fiatal egészséges arányban él a szó­rakoztató és komoly zenével. Ám milliók csupán a szórakoz­tató zenérőh vesznek tudo­mást. Beérik egyetlen műfaj­jal, holott a műfajok sokszínű választéka áll rendelkezésükre. S ezt a helyzetet csak tovább rontja, ha az ének-zene tanár nincs hivatásának magaslatán, vagy: ha az iskolában az ének­zene órák száma csökken. Sze­rencsére vannak olyan fiatalok is, akiknek nem kell külön fel­hívni a figyelmét az új zenére. József Attilával vallják, hogy: „Nem Bachból értjük meg Bar­tókot, hanem fordítva. Kiván­csiak arra, amit zeneszerző korlársaik írnak. „Őrzők : vigyázzatok a strá­zsán’' — intette Ady az ember „szépbe szőtt hitére” vigyá- zókat. ön, aki annyi sikeres TIT-eloaüassorozat és a „Min­denki zeneiskolája” radiósorozat élő népszerűségét vallhatja ma­gáénak, mennyire érzi idősze­rűnek Ady intelmeit? — Az eddigiekből — gondo­lom — nyilvánvaló, hogy Ady szavait szó szerint a magámé­nak érzem, programnak tekin­tem. Húsz évvel ezelőtt min­den alkalmat megragadva szidtam, amit rossznak, érték­telennek tartottam. Ma az ener­giámat inkább arra fordítom, hogy minél több értéket mu­tassak meg a zenetörténet múltjából-és jelenéből hallga­tóimnak. S ilyesfajta munká­ra soha nem volt még ennyi­re szükség! Azt hiszem, nem lehet szebb feladata a pedagó­gusnak, mint ráébreszteni ■ a hallgatóit arra; mennyivel kü­lönb értékekkel élni együtt, mint értékek nélkül. „A zene mindenkié!" — idézzük gyak­ran és helyesen, nekem azon­ban néha megfordul a fejem­ben, vajon nem lenne-e bol- csebb, ha olykor tortélyosan azt mondanánk: „A zene ké­véseké ..." Hátha akkor özön- lenének az értékes zenére az emberek, mert bosszantaná őket, ha nem tartozhatnának a kevesekhez . .. Lukács Antal Elutazott a lengyel nagykőt rt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke,. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúláto­gatáson fogadta Tadeusz Pietr- zakot, a Lengyel Népköztársa­ság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki végleg elutazott Budapestről. Méhes Lajos Svédországban Méhes Lajos ipari miniszter Thage Peterson svéd ipari mi­niszter meghívására hétfőn hi­vatalos látogatásra Svédor­szágba utazott. Stockholmban tárgyalást folytat vendéglátó­jával a két ország ipari kap­csolatainak időszerű kérdései­ről. az együttműködés elmé­lyítésének további lehetőségei­ről. Találkozik Mats Hellström külkereskedelmi miniszterrel is. Svédországi tartózkodása során felkeres több olyan vál­lalatot, amellyel hazánknak sokrétű ipari és kereskedelmi kapcsolata alakult ki. Lj bizományi üzlet nyílik A Bizományi Áruház Válla­lat és a MÉH Tröszt közös saj­tótájékoztatót tartott hétfőn, amelyen bejelentették, új szol­gáltatásokkal igyekeznek a la­kosság rendelkezésére állni. Május 4-én a Kinizsi utca 12. számú épületben olyan felve­vőhelyet nyitnak, ahol min­den ruhaneműt átvesznek, használatértékének megfele­lően darab vagy kilós áron. Az üzlet nyitvatartási ideje meg­egyezik a Központi Zálogház ügyfélfogadási rendjével. A Kinizsi utcai üzletben lehető­ség lesz arra is, hogy a hátrá­nyos helyzétűek segítésére be­vigyék megunt holmijaikat az emberek — ezeknek ellenérté­két a Vöröskereszt csekkszám­lájára utalják át. A BÁV ebben az ötéves terv­időszakban nyolcezer négyzet- méterrel szeretné növelni üz­lethálózatának területét. A Pa­tyolattal kötött megállapodás értelmében felvásárolják a még értékesíthető, de szennyes ruhákat is, és tisztítva hozzák forgalomba, A fővárosi tanács­csal egyetértésben a BÁV ki­terjeszti tevékenységét a ha­gyatékokkal elfoglalt lakások kiürítésére, illetve az ingósá­gok megőrzésére. A ruhane­műket, ékszereket zálogba ve­szi megőrzésre, a bútorokat és egyéb tárgyakat hagyatéki raktárba tárolja megfelelő ösz- szegé'rt, segítséget nyújtva így a lakások gyorsabb kiürítésé­hez, s az örökösöket a viták, pereskedés gyorsabb befejezé­sére ösztönözve. CSÉPEL VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit „Volán” vendéglő Szigetszentmiklós „Boci” büfé Budapest, XXI„ Rákóczi F. u. 174. A pályázók részére tájékoz­tatást a vállalat személyze­ti osztálya ad. A pályázat benyújtásának határideje 1983. máj. 30. A versenytár­gyalást 1983. jún. 2-án. du. 3 órakor tartjuk a vállalat központjában, Budapest, IX., Soroksári út 98. Hagyományos és új a kutatásban Megkezdődtek az akadémiai osztályülések A Magyar Tudományos Akadémián hétfőn megkezdő­dött az Akadémia idei közgyű­lését megelőző osztályülések háromnapos sorozata. Az első napon Hagyományos és uj a magyar szellemi élet­ben címmel a nyelv- és iroda­lomtudományok, a filozófiai és történettudományok, valamint a gazdaság- és jogtudományok osztálya együttes ülést tartott. .Megnyitó előadásában Kul­csár Kálmán, az MTA főtit­kárhelyettese egyebek között rámutatott: a magyar társada­lom racionalizálódásának és érettségének mutatója, hogy tudatosan kíván szembenézni saját történetével, fejlődésé­nek jellegzetességeivel. Csak így válhat történelmünk feltá­rása mai helyzetünket is meg­értető. cselekvésünket irányí­tó erővé. Ugyanakkor nem kü­szöbölhetjük ki a nekünk nem tetsző elemeket múltunkból. A múlt kultúrájának jelenléte és elemeinek tudatos felhaszná­lása olyan kutatómunkát igé­nyel. amelynek közvetlen tár­sadalmi haszna aligha vitat­ható. és a nemzeti tudat fej­lődése szempontjából felbe­csülhetetlen jelentőségű. A ha­gyomány és az új viszonya a magyar szellemi életben olyan kérdés, amelynek elemzése az Akadémiának, múltbeli sajá­tosságai és a jelenben betöl­tött szerepe folytán egyaránt fontos kötelessége — mondot­ta Kulcsár Kálmán. A művelődéstörténet A magyar irodalom korszak- váltásáról elhangzott beszámo­ló megállapította; a költészet „egyeduralma" megtört, mind nagyobb teret nyer a széppró­za. Megszűnt a népi—urbánus ellentét is, de helyébe irodal­mi-poétikai széttagoltság ke­rült. amely az írói teremtő­erő minősége szerint tesz kü­lönbségeket a különféle törek­vések között. Az avantgarde soha nem tapasztalt mérték­ben hódit tért. segítve ugyan az igazi tehetségeket, de ked­vezve az epigonoknak is. A nyelvtörténeti előadásban idézett, a szókincs módosulá­sát tükröző példák mellett elhangzott, hogy újabban fel­figyelnek összetettebb jelen­ségekre is, amelyek nyelvünk dramatikai szerkezetét érin­tik. Ezek közé tartozik, hogy a nyelvjárási formák beha­tolnak a köznyelvbe, s terjed­nek a rövid, gazdaságos, taka­rékos nyelvi fordulatok. A művészettörténet hagyo­mányairól és újításairól szóló előadás rámutatott: nincs ér­telme olyan kísérletnek, amely a tudományág hagyományos kereteit kétségbe vonja. Je­lenleg a tudományszak aktuá­lis megújulási tendenciái, a művelődéstörténeti tudomány­ágazat együttműködésének irányába hatnak. A magyar nyelvtudomány a két világháború között el­méleti téren a nemzetközi ösz- szehasonlításban fáziskésésbe került. A tudományág ezt az elmaradását az utóbbi évtize­dekben megszüntette — össze­gezte a témával foglalkozó előadás. A neveléstudományban ren­dezetlen a hagyományos és az új., viszonya. Elhangzott, hogy a neveléstudomány ónmegér­tésének és önértékelésének erősítése, valamint a társada­lomtudományok részéről az a felismerés, hogy a nevelés egy- egy vetületének a maguk esz­közeivel való megvilágítása — bármily fontos legyen is ön­magában — még nem a neve­lés tudománya. t hírközlés jelene A műszaki tudományok osz­tálya ülésének részvevői a távközlés, távinformatika és a kommunikációs infrastruktúra aktuális kérdéséit vitatták meg. E téma áttekintését idő­szerűvé teszi az is, hogy az ENSZ 1983-at a hírközlés vi­lágévének hirdette meg. Ebből az alkalomból világszerte meg­vitatják a hírközlés fejleszté­sének társadalmi és gazdasági jelentőségét, távlatait, az egyes országok sajátos problémáit. Vámos Tibor, az MTA ren­des tagja előadásában hangsú­lyozta: az információ nem ön­magában és önmagáért van, hanem átfogja a társadalom minden területét, hatással van annak csaknem valamennyi szektorára. Hazánk informá­ciós kultúrája a korábbi évek helytelen szemlélete eredmé­nyeként viszonylag elmaradott, szakadék van a technikai le­hetőségek és a társadalmi gon­dolkodás között. Kommuniká­ciós rendszerünk fejletlensége hátráltatja a munka- és szer­vezési kultúra haladását, nem­egyszer nehezíti az állampol­gárok ügyintézését. Az előadó rámutatott, hogy az informá­ciós rendszer, a technológia fejlesztése még gazdasági gondjaink közepette is a leg­gyorsabban megtérülő beruhá­zás. \ földi világ A biológiai tudományok osz­tályának ülésén az állati ma­gatartás-vizsgálatokról és azok gyakorlati felhasználásáról hangzottak el előadások. A tu­dósok úgy tartják, hogy a hat­vanas évek genetikai megúju­lása után a magatartás-kuta­tás napjaink nagy jelentőségű biológiai forradalma. A kuta­tások átalakították az állati magatartásról alkotott képet, új eszközöket adtak a gyógyí­táshoz, s az állattenyésztésben és az állati kártevők elleni vé­dekezésben. A föld- és bányászati tudo­mányok osztályának ülésén a Föld dinamikájának kutatásai­ról adtak számot a tudósok. Előadások hangzottak el a Föld belső szerkezetéről — összefüggésben a dinamikai mozgásokkal; a geodéziai mé­rési rendszerekről, a hazai földrengésvizsgálatról. Szó volt a földi árapály-kutatás legújabb eredményeiről is. Az MTA osztályülései ma folytatják munkájukat. Skála áruházi szolgáltatás: a íotóműterem mellett igazol­ványkép-készítő automata várja a közönséget. Azaz. .. Ott a tábla a berendezésen: rossz, elnézést kérünk. A gyor­saságról így kénytelen lemon­dani az odatévedő polgár. És csodálkozik: ugyan, miért megy tönkre, miért áll hetekig egy olyan szerkezet, mely szer­te Európában utcán, üzletköz­pontokban, vasútállomásokon bőséggel megtalálható, és egyi­ke a nyereséges szolgáltatá­soknak. Budapesten sem az egyqtlen ilyen gép az, ame­lyik a Skálában „dolgozik”: ám a rossz felirat a többin is sokszor megtalálható. Vajon a gyakori hibának nem az üz­leti szempontok az okai? Az például, hogy pár évvel ez­előtt meg hasznot hozott a gép, ám most, a drága és esetleg importált vegyszerek, fotópa­pírok ráfizetésessé teszik a működtetésüket? Kérdéseink­kel az OFOTÉRT laboratóriu­mi osztályának vezetőjét, Si­mon Lajost kerestük meg. — Mióta működnek fotóau­tomaták hazánkban? — A Főíotó és az OFOTÉRT üzemelteti a gépek többségét; mi az Otthon és az Újpesti Áruházban. Szegeden, Miskol­con, Pécsett, valamint Debre­cenben szereltünk fel egyet- egyet. A Ferihegyi repülőtéren és a hegyeshalmi határátkelő- helyen a vízumokhoz szüksé­ges fényképeket is ilyen auto­matákkal készítik el a külföl­diek. Néhány évvel ezelőtt még létezett az Ausztria és Ma­gyarország között a vízum- kényszer. vásároltunk és mun­kába állítottunk a határokon angol gyártmányú berendezé­seket. Ám amióta felesleges az ilyen dokumentum, a gépekre sincs szükség: leszereltük, s az ország forgalmas áruházai­ban üzembe helyeztük őket. — Akkoriban még nyeresé­ges volt a „gyorsfotózás”? — Mérsékelten, de az volt. A két fémt.izesért, készülő négy igazolványkép három perc alatt kijött az automatákból: Irnlira Gandhi fogadta Pozsgay Imrét Indira Gandhi miniszterel­nök, az Indiai Nemzeti Kong­resszus (i) Párt elnöke hétfőn fogadta dr. Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát és kí­séretének tagjait. A delegáció a Nemzeti Kongresszus Párt meghívására érkezett Indiába. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen jelen volt dr. Túri Fe­renc, a Magyar Népköztársa­ság indiai nagykövete is. Kormánydelegációnk Géniben tárgyal Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter vezetésével kormányküldöttség utazott Genfbe, hogy részt vegyen az Egészségügyi Világszervezet 36. közgyűlésén. ki> áló vállalat a Herendi Porcelángyár Kiváló címet kapott a 157 éves Herendi Porcelángyár, amelynek készleteit, dísztár­gyait és figuráit több mint negyven országba szállítják. A világhírű termékek az elmúlt esztendőben is helytálltak a piacon, s a gyár öt százalék­kal ' növelte tőkés exportját, annak, ellenére, hogy több or­szágban gazdasági nehézségek miatt csökkent a kereslet. A kiváló cím elnyerését ta­núsító oklevél átadása alkal­mából vasárnap ünnepi nagy­gyűlést tartottak Herenden. A kitüntetést Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, az Országos Tervhivatal elnöke és Podina Sebő. az Épí­tő-. Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének titkára adta át Felek Béla igazgatónak. Aranyat érő esők Május első munkanapja ara­nyat érő csapadékkal köszön­tött be országszerte, felüditve a szomjazó határt. Mezőgazda­sági szakemberek szerint a leg­jobbkor érkezett az „égi ál­dás”, mivel már szárba szök­kentek az őszi gabonák: az ár­pa és a rozs. Csongrád megyé­ben az éltető nedvesség tízezer hektárnyi napraforgó és a több mint hetvenezer hektáron földbe került kukorica magjá­nak kelését gyorsította meg. Az esőt a legjobban a cukor­répa-ültetvények igényelték, mert a korábbi aszályos he­tekben sok helyen egyenetle­nül csírázott, kelt ki a mag, A hódmezővásárhelyi Vörös Csil­lag Tsz területén például két­száz hektáron újból kellett vetni. Hasznait a csapadék azért is, mert fokozza a földekre ki­juttatott gyomirtó szerek ha­tását. jól járt a lakosság, es jól az üzemeltető is. — Napjainkban bizonyára már ráfizetnek ... — Újabban ismét van ke­véske hasznunk a gépek mun­kájából. Ugyanis a Forte jó­voltából magyar fotópapírra és magyar vegyszerrel dolgozik az automata. — Keresi-e a lakosság ezt a szolgáltatást? — Igen, elég nagy a forgal­muk az automatáknak. Tud­nak a létükről, és az útiokmá­nyok, sürgősen kellő igazolvá­nyok elkészítéséhez igénybe is veszik. — E szerint mégis működ­nek? — Gyakran meghibásodnak, elég öregek már ezek a masi­nák. Az Otthonban és az Új­pesti Áruházban a kisebb üzemzavarokat elhárítják a he­lyi villanyszerelők, a nehezebb ügyek miatt pedig szólnak nekünk, s a műszerészeink se­gítenek ilyenkor. Leggyakrab­ban az a dolguk, hogy á szer­kezetből kiszedjék a csavar­alátéteket, a fémlapokat, az automaták legfőbb ellensége­it... S. L I A Magyar Nemzet megkérdezte: Miért rosszak a fotóautomaták?

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék