Magyar Nemzet, 1983. június (46. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-10 / 136. szám
Péntek, 1983. június 10. Budapest idegenforgalmi távlatai Luxusszállótól a magánfogadóig Az utóbbi években Budapesten több szálloda épült, elsősorban külföldi kölcsönből. Csupán 1982-ben 4490 férőhellyel, azaz 45 százalékkal nőtt a fővárosi szállodák befogadóképessége. Az új hotelek közül — miként ezt lapunkban több ízben szóvá tettük — sajnálatosan egyetlen egyet sem telepítettek gyógyfürdő közelébe, s a legtöbb luxus kategóriájú, holott a gazdasági visszaesés hatására a vendégforgalom Európaszerte az olcsóbb szálláshelyek felé irányul. A Kereskedelmi Szervezési Intézet által készített fejlesztési koncepció — amelynek a termálturizmusra vonatkozó részét legutóbb ismertettük — a szálláshelyigények meghatározásánál abból indul ki, hogy idegenforgalmunk hosszú távon inkább nőni fog, mint csökkenni. A gazdasági nehézségekből való kilábolással párhuzamosan megélénkülő üzleti, művészeti, kongresszusi és gyógyturizmusra kell számítani. Ez a minőségi vendégforgalom pedig igényli a többcsillagos szállodákat, noha nem a csillagok számán kell hogy legyen a hangsúly, hanem a szolgáltatások színvonalán. Csillag és színvonali Magasabb színvonalú szállodák elsősorban a Belváros foghíjain, a Duna-parton és a gyógyforrásoknál létesíthetők. A közepes színvonalú szálláslehetőségben ma meglevő jelentős hiányokat pótlandó, Budapesten az ezredfordulóig több két- és háromcsillagos szállodát kell építeni. Persze, ahhoz, hogy elfogadható áron tudjon ma egy szálloda működni, a tervezőnek, és az üzemeltetőnek már az első lépéstől kezdve szorosan együtt kell működnie, és előre meg kell határoznia, hogy az „olcsóság” érdekében miről lehet lemondani, és mihez, ,kell feltétlenül ragaszkodni. Üzemelés szempontjából a 300—350 szobás ház tűnik a legkedvezőbb méretnek, a minimális szolgáltatás pedig a korszerűen, de nem luxusmódon berendezett, rádióval, televízióval, telefonnal ellátott, közepes vagy inkább kisméretű szoba, legalább zuhanyozófülkével. Reggelizőteremre szükség van, étteremre már nem feltétlenül, különösen, ha a szálloda közelében vendéglátóhelyek vannak. Csökkenteni kell a személyzet számát, de emelni szakmai színvonalukat. Igen fontos a tervezett szállodák helyének jó megválasztása. A belvároson, a kongrASSZU-i knzamtin kívül a speciális területek jöhetnek számításba, így a gyógyvíz közelsége, a hegyvidék és a fő közlekedés sugárútjai. Budapest környéke és vonzástere is számításba jöhet olyan szállodák telepítésére, amelyek alkalmasak üdülésre, pihenésre. Itt azonban a jó megközelítésen kívül igen fontos a szabadidő-eltöltési lehetőségek minél szélesebb körének a megteremtése. Az új szállók építésével párhuzamosan, vagy még azokat megelőzően a legfontosabb feladataink közé tartozik a meglevő szállodák felújításának, bővítésének elvégzése. A már elfogadott tervek szerint 1985-ig el kell készülnie a Béke, a Royal, az Erzsébet, a Szabadság, a Rege és a Normafa rekonstrukciójának. Hová, milyet? Az új szállók közül ugyanezen határidőig elkészülhet a Váci utcai 420 ágyas Taverna panzió és a Dayka Gábor utcai 300 ágyas motel. Ha mindehhez hozzávesszük a Sportszálló felújítását és bővítését, újabb 2450 ággyal növekedne Budapest szállodai befogadóképessége. További 2900 ágyas növekedést jelentene, ha 1990-ig kibővülne a Palaceszálló és elkészülnének az Árpád-híd budai hídfőjéhez, valamint az Arany János utcában, a Kálvin téren és a Nagy Lajos király útjára tervezett szállodák. 2000-ig további 5000 szállodai férőhely létrehozása kívánatos az Árpád-híd pesti hídfőjénél, a Tabánban, a Széchenyi-fürdő közelében, a pályaudvarok környékén, a bevezető főutak mentén. Ha e tervek megvalósulnak, 1982-höz viszonyítva 10 400 szállodai ággyal bővülne az ezredfordulóig Budapest fogadóképessége. A férőhelyek 18—20 százaléka lenne négycsillagos, 80—82 százaléka két- és háromcsillagos. A Kereskedelmi Szervezési Intézet javaslatának megvalósulása esetén a négy- és ötcsillagos szállodák jelenlegi 45 százalékos aránya 33 százalékra csökkenne, ezzel megteremtődne a kedvezőbb szállodai szerkezet a konvertibilis valutát termelő és a hazai, főleg azonban a környező szocialista országok szervezett turistáit elhelyezni képes szállodák közt. Külön probléma a fiatal turisták elszállásolása, hiszen az egyetlen ifjúsági szállodával nincs megoldva a Budapestre jövő kül- és belföldi fiatalok elhelyezése. A tervezett 800 férőhelyes új ifjúsági szállodában 2—4—6 ágyas szobák is lehetnek, s telepítése a Szépvölgyi úton vagy a Hajógyáriszigeten kialakítandó ifjúsági szabadidő-központba kívánatos. Ha ez az utóbbi helyre kerül, a vízi turizmus fővárosi bázisa is lehetne, hiszen jelenleg a budapesti Duna-szakaszon mintegy 40 kilométer hosszon kishajóknak, csónakoknak nincs lehetőségük kikötni. Sátorosok és fizetővendégek Ha megépül a Budapest körüli autópálya, a „körgyűrű”, akkor a be- vagy kiágazó csomópontoknál motel jellegű „kamionos szállodák” építése célszerű, 2—3—4 ágyas szobákkal. Ez a típus gépkocsis átutazóknak is alkalmas megállóhely lenne, és kétségkívül csökkentené a belvárosi közlekedés zsúfoltságát Budapesten rendkívül kevés a kempingférőhely, pedig a sátorozás az egész világon terjed, egyrészt az olcsóbb szállás keresése, másrészt a lakókocsis turizmus megnövekedése következtében. A külföldi kempingklubok láncban küldenék Budapestre a „nomád” vendégeket, ha helyet tudnának garantálni a fővárosi kempingekben. Az 500 sátoros, azaz 1250 embert befogadó táborok a legkedvezőbb méretűek; ilyenekből legalább ötöt kell építeni az ezredfordulóig, az autópályák bevezető szakaszain, a körgyűrű csomópontjain. Ezekkel és az ifjúsági szabadidő kempingjével is a jelenlegi csekély sátras befogadóképességünket — a mostani 2300 budapesti kempinghelyet — éppen csak megkétszereznénk. A kempingtelepítéseknél is fontos szempont a teljességre törekvés, tehát előnyös, ha a sátortábor mellett vagy éppen a területén motelek, bungalók, étkező- és vásárlóhelyek, szórakozási lehetőségeket nyújtó létesítmények települnek. A fizetővendéglátás fontos kiegészítő szerepet tölt be Budapesten; mindenki, aki sem szállodában, sem kempingben, sem turista- és kisegítő szálláson nem jut helyhez, az a szervezett és szervezetlen fizetővendéglátást veszi igénybe. A lakáshelyzet javulásával a szobák kínálata nő, és az utazási irodák mindig annyi szálláshelyet köthetnek le, amennyire szükségük van, amennyit el tudnak adni. A jelenleg 25 000 fizető-vendéglátó szobát 30 000-re javasolja emelni 2000-ig a Kereskedelmi Szervezési Intézet idegenforgalmi fejlesztési koncepciója. AMERIGO TÓT HELYET ADOTT A RÉZKARCOLÓ MŰVÉSZEK ALKOTÓKÖZÖSSÉGE TAGJAINAK, HOGY A VÁRBAN LÉVŐ MŰTEREMHÁZÁBAN GRAFIKAI ÉS KISPLASZTIKAI MŰVEIKET BEMUTATHASSÁK RÉSZLETRE KAPHATÓK ÉS AZONNAL ÁTVEHETŐK A KIVÁLASZTOTT RAJZOK, AKVARELLEK ÉS EGYÉB ALKOTÁSOK . MINDEN VÁSÁRLÓT SZÍVESEN VÁRUNK A RÉZKARCOLÓ MŰVÉSZEK ALKOTÓKÖZÖSSÉGÉNEK VEZETŐSÉGE NEVÉBEN. BARCSAY JENŐ BORSOS MIKLÓS IMRE ISTVÁN IVÁN SZILÁRD KASS JÁNOS KÁDÁR GYÖRGY KÓRUSZJÓZSEF REICH KÁROLY SZABÓ VLADIMÍR SZALAY LAJOS AMERIGO TÓT VI. - - J BUDAPEST I., TÁNCSICS MIHÁLY UTCA 5 Madar Nemzet Panzióhálózat A tervezet számol a magánfogadók és -panziók hálózatának kialakulásával is. Budapest területén 30 panzió megnyitását — 300 szobával, 1000 férőhellyel — minimális programként tűzi ki. A főváros környékén ennek többszöröse is elképzelhető az ezredfordulóig. A szálláskapacitás bővítése a fő idegenforgalmi célok megvalósításának egyik eszköze — húzza alá a KERSZI tervtanulmánya —, tehát a szálláshelyfejlesztési politikát alá kell rendelni a vendégforgalom kívánalmainak. A közlekedés megjavításával Budapest környékének szálláshelykínálatát a fővárosival összhangban lehetséges fejleszteni, e vonatkozásban ésszerű munkamegosztás alakulhat ki e két területen. A hosszú távú feladatok sorában a KERSZI összefoglalja azokat a szolgáltatásokat, amelyek elősegítik, hogy jól érezze magát nálunk a vendég. A szálláskínálat menynyiségén, minőségén és szerkezetén kívül idetartozik a vendéglátás szívélyessége és a szórakoztatás, színvonalas idegenforgalmi programokkal. De ez már ismét más oldala a rendkívül összetett kérdésnek. (a. gy.) A Magyar Nemzet megkérdezte: Mikor nyílik meg ismét az Iparművészeti Múzeum? Másfél éve, egész pontosan 1981 decemberében zárta be kapuját a közönség előtt az Iparművészeti Múzeum, hogy elvégezhessék a belső tér rekonstrukciós munkálatait. A tárlatlátogatók régóta nélkülözik a nagy múltú intézmény bemutatóit; kérdésünkkel Miklós Pál főigazgatóhoz fordultunk. — A munkálatok még folynak, határidőt sajnos nem tudok mondani. Bővebb felvilágosítást a Központi Múzeumi Igazgatóság adhat, a tervezőkkel, kivitelezővel ők állnak közvetlen kapcsolatban. — Hány kiállítást bontottak le a rekonstrukció miatt? — Két állandó tárlatot, de elmaradtak az időszaki bemutatók is, gyakorlatilag másfél éve nincs kiállítás az Iparművészeti Múzeumban. A címben feltett és megismételt kérdésünkre Major István, a Központi Múzeumi Igazgatóság műszaki és beruházási osztályvezetője derűlátóbb választ adott: — Az utolsó szakasznál tartunk. A napokban kell megérkezniük Salgótarjánból a fúvóst üvegeknek, melyeket a múzeum külön kívánságára rendeltünk meg. A beüvegezés és a mázolás után már csak a kőpadló rendbetétele marad hátra. A nagy aulát, vagyis a legnagyobb kiállítási teret így a jövő hónapban átadhatjuk. — Milyen állapotban van az épület Hőgyes Endre utcai szárnya? — Ott egy kissé elmaradtunk a tervezett ütemtől. A múzeum részére átadott négy nagy kiállítási terem mennyezetén Ugyanis olyan freskórészletek tűntek elő, melyeket restaurálni kellett. De a napokban ez a munka is befejeződik és akkor még egy egyszerű festést kapnak a termek, melyeket július —augusztusban vehetnek birtokukba a kiállításrendezők. Ezt követően pedig a nagy kupola alatti, eddig raktárnak használt termet hozzuk rendbe. Az év végére, reméljük, ez is elkészül és az Iparművészeti Múzeum rangjához méltó körülmények között, zavartalanul fogadhatja a látogatókat. s. m. Bőrdíszműipari modellkiállítás A Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozóipari Tudományos Egyesület rendezésében csütörtökön, a gépipari szövetkezetek Lövölde téri bemutatótermében megnyílt a 27. Országos Bőrdíszműipari Modellkiállítás. A bemutatón 4 alapanyaggyártó, 11 feldolgozó vállalat és szövetkezet vesz részt 525 új termékkel. A megnyitást megelőzően művészeti, kereskedelmi és ipari szakemberekből álló zsűri bírálta el a bemutatott termékeket. A tíz napig nyitva tartó kiállításon a bel- és külkereskedelmi szakembereket várják. Az üzletkötések eredményeként a vásárlók még az idén, illetve a jövő év tavaszán az üzletekben láthatják viszont a bemutatott újdonságokat A haladó magyar irodalom a két világháború között Béres László fotókiállítása Szentendrén Levelezőlap nagyságú, igénytelen külsejű meghívót hozott a posta a napokban. Egyik oldalán a régi Athenaeum-kiadású, „ponyvára szánt” Tersánszky-kisregény, a Kakuk Marci szerencséje fakszimiléje volt látható, a másikon a rotaprint szöveg: ,,A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Petőfi SK szeretettel meghívja az érdeklődőket Béres László fotókiállítására. Előadó: Györffy Sándor történész. Közreműködik Marosi Júlia és Szabó András.” Éreztem, nem mindennapi élményben lesz részem. Béres László egyedülálló, ritka, maga készítette, művészi íróportréfotókkal állt a közönség elé. Az a kéttucatnyi, csaknem életnagyságú portrésorozat, kiegészítve a balatonszárszói írótalálkozó fényképeivel — egy darabka múlt, irodalomtörténeti emlék mindannyiunknak, akik azokon a szárszói alkalmakon részt vehettünk. A falakról régi mestereink, barátaink akkori, fiatalkori fényképei néztek le ránk: Móricz Zsigmond, Szabó Pál, Veres Péter, Erdei Ferenc, Darvas József, Kodolányi János, Nagy István, Szabédi László, Somogyi Imre, Féja Géza, Balk Péter, Jócsik Lajos, Németh László, Tersánszky J. Jenő, mindazok, akik a két világháború között a népi mozgalom, a falukutató irodalom és mozgalom zászlóvivői voltak; mestereink, bátyáink és barátaink, akiknek eszmei hitvallása felgyújtotta szívünkben a lángot, s akik már nincsenek közöttünk. Nagy idők eseményeit idézték ezek a fotók. Egy kiváló ember, a Baján élő, ma már jóval a hetvenen felül járó Béres László fotói őrizték meg számunkra azokat a feledhetetlen napokat, arcokat, kommunistákét és pártonkívülieket, akik bátorságukkal, személyes kiállásukkal, műveikkel egytől-egyig mestereink, tanítóink voltak. Több volt ez a kiállítás megemlékezésnél, több volt Györffy Sándor történész tárgyilagos előadása, a „régi szárszósok” visszaemlékezése. Többé tette az akkori ottlévők megjelenése, a közös népdaléneklés Maros Júlia felhívására, a Sinka-versek Szabó András átélt előadásában. S Léka Géza „beugrott” egy-egy szép Sinka-vers elmondásával. Boldogan láttuk közöttünk a fiatalokat is, szép számmal! Kopré József Vizet adni és elvenni.,, Termővé teszik a határt A jászsági, a nagykunsági és a Tisza menti földeken a mezőgazdaság évi termelésének értéke meghaladja a húszmilliárd forintot. Csak kenyérgabonából több mint egymillió tonna terem Szolnokban, ha minden emberre évi másfél mázsa búza fogyasztásával számolunk, akkor a Nagyalföldnek ez a térsége legalább hathétmillió embernek „ad” kenyeret. De tekintélyes területeket ölelnek fel az ipari növények is, a cukorrépa, a napraforgó, s a nagykunsági sziken változatlanul fontos növény a rizs. A hatalmpas állatállomány számára több tízezer hektáron termelnek kukoricát, lucernát, nagy rét- és legelőterületek termik a friss tömegtakarmányt a jószágoknak. A megye hústermelése az utóbbi két esztendőben 1s ezer tonnával nőtt és elérte az évi 166 ezer tonnát, a mostani ötéves tervidőszak céljainak a fele két év alatt teljesült. Program 2000-ig Hazánk e nagy „kertjében” kiemelt feladat a növénytermesztés hozamainak gazdaságos növelése és a termőföld fokozottabb védelme. A népgazdaság igénye, a gabona- és a húsprogram végrehajtása, az exportárualap bővítése mindenekelőtt azt követeli meg, hogy javítani kell a föld termőképességét. Bizony ezzel a vidéknek sok gondja van. A régi nagykunsági gazdák úgy mondták: két Isten kéne erre a vidékre, az egyik, amelyik adja az esőt, a másik, amelyik elveszi. A rossz vízháztartású talajokat hol a belvíz, hol az aszály sanyargatja ősidők óta. Szolnok megyében ezért fontos szerepe van a meliorációnak, amellyel megőrzik a föld termőképességét. A terület- és vízrendezés, a talajjavítás azért is szükségszerű, mivel az elmúlt években, évtizedekben a művelhető föld cérnái elé is csökkent. .A megyében éppen a kedvezőtlen adottság miatt a meliorációnak hagyományai vannak. A felszabadulás óta megközelítően 160 ezer hektáron végeztek talajjavítást, a területrendezés nagysága itt eléri a 150 ezer hektárt, csupán a hetvenes évtizedben több mint 50 ezer hektáron hajtottak végre vízrendezést. A sok milliárdot felemésztő beavatkozások azonban eddig csak részeredményeket hoztak. Ezért szükségessé vált egy, az egész megyére vonatkozó, hoszszú távú, komplex meliorációs program kidolgozása. Az elkészült tanulmányterv 2000-ig szabja meg a feladatokat, e vidék öt jól elkülöníthető térségében. Megéri a befektetés! Melyek a főbb tennivalók? Kétszáztizennyolcezer hektár területrendezés, 370 ezer hektár üzemi vízrendezés, 317 ezer hektár talajjavítás, valamint 2000 hektár talajvédelem. Elsőként a Jászságban, illetve a Tisza II. vízlépcső térségében indult meg a melioráció. Az előzetes számítások szerint a Jászság fejlesztésére fordított költség hét, a Tisza II. térségére költött pénz tizenöt év alatt térül meg. A hatodik ötéves tervben végrehajtott komplex melioráció hatására ezeken a földeken jelentős terméstöbblettel számolnak: az eddig feljavított területeken végzett vizsgálatok 17 százalékos termésnövekedést állapítottak meg. A munka jelentős része e két kiemelt térségre koncentrálódik. A meliorációs feladatok költségeinek fedezésére 1983-ban 124 milió forint MÉM- támogatás áll rendelkezésre. A meliorációhoz kapcsolódó főművi fejlesztéseket a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság végzi. Az épülő mirkói, érfai és telekhalmi szivattyútelepek, valamint a hozzájuk kapcsolódó csatornafejlesztések ,biztonságossá teszik a területek vízelvezetését. A Tisza II. vízlépcső térségében többek között a tiszafüredi Hámán Kató, a tiszdörsi Petőfi, a tiszaszőlősi Petőfi és a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz területén végeznek komplex műveleteket Abádszalókon a Lenin Tsz területén kerül sor táblásításra, úthálózat kialakítására, felszíni vízrendezésre. A Jászságban egyebek között a jászberényi Kossuth Tsz földjeinek egy részét teszik termőképessé. A következő években jobban művelhetővé válik a Jászsági Állami Gazdaság, a jászapáti Velemi Endre, a jászladányi Egyetértés Tsz, valamint a Palotási Állami Gazdaság szántóinak egy része is. A holnapok alapja A nagy, átfogó program Szolnokban a következő évek mezőgazdasági termelésfejlesztésének egyik legfontosabb alapja. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi értékelésekor úgy határozott, hogy az eddiginél jobban öszsze kell hangolni, hatékonyabbá kell tenni a meliorációban érintett és érdekelt vállalatok, szövetkezetek, intézmények együttműködését, a rendelkezésre álló pénzeszközök gazdaságosabb felhasználása érdekében. Fontos népgazdasági és helyi érdek fűződik ahhoz, hogy a földek termőképessége minél nagyobb legyen, a mezőgazdasági termelés színvonala ezen a vidéken is kövesse a kor követelményeit. Endrész Sándor