Magyar Nemzet, 1983. december (46. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
Csütörtök, 1083. december 1. I A levél SZIGORÚ LEVELÉT a Nemzetközi Valutaalap megírta az olasz kormánynak, sugallva egyszersmind azt is, hogy figyelmeztetései és jótanácsai nemcsak az érintettnek szólnak. Alan Whittome, a pénzügyi szervezet európai igazgatója tizenkét oldalas jelentésében azt fejtette ki, hogy az ipari államok közül csak Itália nem vette komolyan a recesszió veszélyeit. A gazdaság megmentésére határozott jövedelempolitikát sürget az IMF szakértője. A tanulmány röviden elemzi az olasz helyzetet és igyekszik megmutatni a kiutat a labirintusból. Azzal kezdi mondanivalóját, hogy a válság a többi tőkés, államban ugyanúgy elhúzódott, mint Olaszországban, de a krízis éveiben a kabinetek zöme válaszolni igyekezett a kihívásra és a visszaesés okai közül jó néhányat megszüntetett. Itáliában azonban az általános fellendülés kezdetén is igen gyors az infláció irama, nagy a költségvetés hiánya, és hatalmas a munkanélküliség. Ha Róma nem tudja megtörni a közkiadások és a jövedelmek növekedési ütemét, akkor gazdasági stagnálással és alacsony foglalkoztatással fizet a késlekedésért. Az óriási államadósság voltaképpen ,,időzített bomba”, amely árrobbanással fenyeget. S mivel a kormány költségvetésével elvonja a hitelt a magántőke elől, megakadályozza — a magas kamatokkal is — a hatékony beruházásokat. Kellemetlen külső hatások is érhetik Itáliát. A mind érezhetőbb nekilódulás a tőkés országokban föltehetően emeli majd a fontos nyersanyagok árát, s a pénzromlást megfékezni képtelen római kormányzatnak ez újabb csapás lesz. Mit tanácsolhat a Nemzetközi Valutaalap az olasz koalíciós kabinetnek? A jövő évi költségvetés kétségkívül tartalmaz helyes intézkedéseket — írja Whittome —, a deficit például nem lehet nagyobb, mint az idén. Ám a nemzeti jövedelemhez viszonyítva a változatlan összeg is növekedést jelent, így a kamatok aligha csökkenhetnek. Az árakat viszont nem tartóztatja föl semmi sem, aminthogy a jövedelmek kiáramlását sem. Ez a helyzet pedig arra utal, hogy jövőre a hiány jócskán meghaladhatja a tervezett, kilencvenezermilliárd lírát. S ha az olasz vezetés úrrá akar lenni a zűrzavaron, megfontoltan kell cselekednie, nem hozhat ad hoc döntéseket. De sokáig nem is gondolkodhat. A KABINETNEK sürgősen meg kell változtatnia a közkiadások szerkezetét és tárgyalásokat kell kezdenie a vállalkozókkal és a szakszervezetekkel a bérnövekedés mérsékléséről. Megszorításokat kell bevezetnie a pénzügyi, a monetáris és a jövedelempolitikában. Azzal zárja sorait Whittome, hogy Rómában sok politikussal és közgazdászszal találkozott, akik osztották véleményét, reméli tehát, hogy képesek lesznek nézeteiket a gyakorlatba átültetni közmegegyezésen alapuló politikává érlelni. Ezt a gondolatmenetet és hangvételt vette át a L’Espresso is, amikor vezércikkében azt fejtegette, hogy valóságos párttá szerveződnek azok a bankárok és politikusok, szakszervezeti vezetők és gyáriparosok, akik döntésre, az IMF által megszabott elhatározásra akarják rákényszeríteni a kormányt. A kabinet viszont tétovázik. Bettino Craxi inkább külföldre jár, a rakétatelepítésre és Libanonra figyel, ahelyett, hogy az olasz gazdaság súlyos gondjain töprengene. Meglehet, párt- és koalíciós szempontok vezérlik, amikor óvakodik a népszerűtlen szerepkörtől. „Új kezdeményezés nélkül azonban azt kockáztatjuk, hogy 1984 is a stagnálás esztendeje lesz, gyors inflációval és fokozódó munkanélküliséggel” — véli a lap, amely nézetének alátámasztására interjúsorozatot közöl azokkal, akik szerint a halogató politika most ártalmasabb, mint a szigorú áldozatvállalásra felszólító. Miért kullog Itália a fejlett ipari államok mögött? — kérdi a hetilapban Giuseppe Turini, és a válaszok meglehetősen egyértelműek: azért, mert Olaszországban még erős az infláció, míg másutt már csillapul. Vittorio Merloni, a gyáriparosok elnöke Anglia példáját említi. A szigetországból már nem a munkanélküliség növekedéséről, hanem apadásáról érkeznek a hírek. Ha egy ország megszabadul az inflációtól, akkor a gazdaság fejlődni, mozogni kezd. Biztos ebben? — vetette közbe az újságíró, mire Merloni leszögezte: a világon senkinek sem sikerült vágtató inflációval kigyógyítani betegségéből a gazdaságot. Azok az országok törnek most is az élre, amelyek leszámoltak a pénzromlással. Itália előtt szintén az a feladat áll, hogy komoly harcot indítson az infláció ellen. A vállalkozók feje úgy véli, a kormánynak kellene összefognia az erőket a közös ellenséggel szemben. Tárgyalóasztalhoz kellene ültetnie a munkaadókat és a szakszervezeteket, velük együtt kidolgoznia azt a rendszert, amely első lépésként jövőre tíz százalék alá szorítaná a pénzromlás iramát. Meg kellene nézni azonban azt is, mely ágazatok nem jövedelmezőek, mely szektorokat nem érdemes közpénzekből támogatni. Aztán bátorítani kellene azokat a tevékenységeket, amelyek újszerűek, hasznothajtók, megállják helyüket a nemzetközi versengésben. S végül, a szakértelmet kellene díjazni, azokhoz a vállalkozókhoz és dolgozókhoz terelni a jövedelmet, akik valóban teljesítenek. AZ OLASZ TOKE képviselőjétől szinte észrevehetetlen hangsúlyváltással vette át a szót Ottaviano Del Turco, a legnagyobb szakszervezet, a CGIL második embere. A szocialista beállítottságáról ismert vezető úgy érzi: a jövő esztendő nagyon nehéznek ígérkezik. Tennünk kell valamit — hangsúlyozta —, máskülönben elveszítjük befolyásunkat a dolgozók körében. Az emúlt években a foglalkoztatáspolitika felülvizsgálatát követeltük a kormánytól, s eközbenaz infláció ügynökeivé” váltunk a közvélemény szemében. Nekünk is a pénzromlás ellen kell küzdenünk, meg kell győzzük a tagságot arról, hogy „most áldozatokra van szükség", s még az órás bérstop bevezetését is elképzelhetőnek tartjuk. Persze célunk az, jelezte Del Turco, hogy a megszorítások is igazságosak legyenek, azok fizessenek többet, akikmegtehetik. Ha a jövő héten valóban megkezdődnek a tárgyalások a kormánnyal és a szakszervezetekkel, követelni fogjuk a kabinet által ígért beruházásokat és munkahelyeket is, és a válságos körzetek — Genova, Szardínia, Nápoly — megsegítését. Megszólaltatta a L’Espresso a kommunisták legtekintélyesebb gazdasági szakértőjét, Napóleone Colajannit is, aki nem osztja egyértelműen Enrico Berlinguer főtitkár véleményét, hogy a súlyos válság a szocialisták vezette kormányt a demokratikusmódszerek alkalmazása helyett a tekintélyelvű megoldások keresésére ösztönözné. Őt inkább az ingerli, hogy sem a kabinet, sem a szakszervezetek, sem a vállalkozók részéről nem lát valóban előrevivő kezdeményezést. Az OEP — jegyzi meg Bolajanni — elfogadja a bérmérsékletet, de ellene van annak, hogy csak ezeket a jövedékeket kurtítsák meg BIZONYTALANSÁg tapasztalható azonban minden tekintetben. A foglalkoztatást alacsony hatékonyságú munkahelyek teremtésével, a szolgáltatásokban véli megoldhatónak a szakszervezeti hármasszövetség és a Craxi-kabinet is, ahelyett, hogy az új technológiát alkalmazó iparágakban próbálnának meg igazi állásokat létrehozni. Sajnos — teszi hozzá végül a kommunista közgazdász — kevés az újszerűen, a szerkezetváltás szükségességében gondolkodó szakszervezeti funkcionárius, a gyárosoknak csak a bércsökkentésen jár az eszük, a kormány pedig rossz elképzelésekkel, kapkodva irányítja a gazdaságot. Pedig a megújuláshoz egészen másra lenne szükség. Beke Miklós I MJi MNomot Megfelelő készletek, nagyobb választék az üzletekben Erőfeszítések a fiatalok lakáshelyzetének javításáért KÖZÉLETI HÍREK Szerdán elutazott Budapestről az NSZK-beli Szociáldemokrata Párthoz tartozó Ifjúszocialisták (JUSO) küldöttsége, amely Horst Wegner szövetségi titkár vezetésével, a KISZ KB meghívására tartózkodott hazánkban. A küldöttséget fogadta Fejti György, a KISZ KB első titkára, valamint Kovács László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Szolnok megye Tanácsa szerdán soronkívüli ülést tartott. Az ülésen részt vett Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, Budzsákka Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Majoros Károly, az MSZMP megyei bizottságának első titkára. A testület személyi kérdéseket tárgyalt. Barta Lászlót, a megyei tanács elnökét nyugállományba vonulása miatt — saját kérésére, munkásságát megköszönve — felmentette tisztségéből, s a Hazafias Népfront megyei elnökségének javaslatára Mohácsi Ottót, a megyei pártbizottság eddigi titkárát választotta a megyei tanács elnökének. Lázár György Nógrád megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdán Nógrád megyébe látogatott. A vendégeket Salgótarjánban, a megyei pártszékházban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára fogadta és tájékoztatta a megye politikai, társadalmi és gazdasági eredményeiről és tennivalóiról. Szólt arról, hogy az ipari üzemek és gazdaságok, vállalatok, intézmények dolgozói egyetértően és cselekvően támogatják a párt és a kormány erőfeszítéseit a gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi stabilitás megőrzésére, elért életszínvonalunk, alapvető vívmányaink megtartására. A tájékoztató után Lázár György, Géczi János társaságában felkereste a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, ahol Ürmössy László vezérigazgató ismertette a vállalat tevékenységét, fejlődését, a termelés hatékonyságának fokozására irányuló munkát. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek az utóbbi évek szigorúbb gazdálkodási rendje, a nehezebb kereskedelmi feltételek közepette is képes volt termelésének értékét 1980-hoz képest csaknem megháromszorozni, és versenyképes maradt a külföldi piacokon is. Szem előtt tartva a termékszerkezet javítását és a feldolgozott termékek arányának növelését, a nagyüzem több sikeres rekonstrukciót hajtott végre. Ennek legutóbbi állomása a szeggyártás teljes megújítása, minek következtében a jövő évtől a korábbi húszezer tonnával szemben évi huszonnyolcezer tonnányit gyártanak ebből a termékből, bővül a szögfélék választéka is. A vállalat eredményességében nem kis szerepet játszik az eleven innovációs tevékenység. Hazánkban elsőként itt vezették be például az úgynevezett félmeleg kovácsolási technológiát, amivel húsz százalékkal lehet csökkenteni a forgácsolással járó anyagveszteséget, a hagyományos dróthúzással szemben háromszorta termelékenyebb, ráadásul energiatakarékos is a most bevezetett mikrohengerlés. Az ilyen és más fejlesztési program megvalósításával a vállalat termelési értéke az évtized végére eléri az öt- és félmilliárd forintot. A Minisztertanács elnöke a vezérigazgató tájékoztatása után megtekintette a Salgótarjáni Kohászati Üzemek hazalművét, hideghengerművét és kovácsoló gyáregységét. Délután a megyei pártbizottság székházának nagytermében aktívaértekezleten időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről tartott előadást. Lázár György szerdai munkanapját Szécsényben fejezte be, ahol a nagyközségi tanács székházában a járások megszüntetésével kapcsolatos tennivalókról folytatott eszmecserét. Aczél György hazaérkezett a Szovjetunióból Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az SZKP Központi Bizottságának meghívására november 28—30-a között látogatást tett a Szovjetunióban. Kíséretében voltak Barabás János és Knapp András, a KB osztályvezetőhelyettesei. Aczél György megbeszélést folytatott Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, Pjotr Gyemicsevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjával, kulturális miniszterrel, továbbá Mihail Zimjanyinnal, az SZKP KB titkárával. , Találkozott Gurij Marcsukkal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével, a tudományos-műszaki állami bizottság elnökével, valamint Vaszilij Lavróval és Vagyim Medvegyevvel, az SZKP KB osztályvezetőivel. A találkozókon Kádár János és Jurij Andropov legutóbbi megbeszéléseinek szellemében véleménycserére került sor a nemzetközi élet főbb kérdéseiről, a két párt tevékenységének, együttműködésének időszerű feladatairól az ideológia, a kultúra, az oktatás, a tudomány terén.. Aczél György látogatást tett a Szovjetunió Tudományos Akadémiáján, ahol Anatolij Alekszandrovval, a SZUTA elnökével és Pjotr Fedoszejevvel, a SZUTA alelnökével megbeszélést folytatott a magyar—szovjet tudományos kapcsolatok további fejlesztéséről. A találkozókon részt vett Rajnai Sándor, az MSZMP KB tagja, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. Aczél György szerdán este hazaérkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Gyenes András a VII. kerületben Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke szerdán a főváros VII. kerületébe látogatott. A program a kerületi pártbizottság székházában kezdődött, ahol Nádasdi József első titkár tájékoztatta a KEB elnökét e jellegzetesen belvárosi városrész kommunistáinak munkájáról, az itt élő és dolgozó emberek politikai hangulatáról, gondjairól. Külön kiemelte az erzsébetvárosi belső lakótömbök megújításával kapcsolatos tevékenység, a múlt értékes örökségeit megőrző, úgynevezett tömbrehabilitáció eredményeit. Gyenes András ezután a kerület kulturális és szociális létesítményeivel ismerkedett. Varjasi László igazgató és Hobok Rózsa párttitkár kalauzolásával megtekintette a mind népszerűbb és közkedveltebb Almássy téri Szabadidő Központot. Az egyre színesebbé váló programok ismertetése mellett tájékoztatás hangzott el a tervekről is. A napi program során a KEB elnöke a Landler Jenő utcában nemrégiben átadott új óvodát, majd az egykori Balaton étterem helyén idén megnyílt Életet az» éveknek elnevezésű, nyugdíjasklub-vendéglőt tekintette meg. A délutáni órákban Gyenes András a lakóterületi politikai munka aktivistáival, a körzeti párttitkárokkal folytatott kötetlen beszélgetést. A belkereskedelmi miniszter az áruellátásról Hazai kereskedelmünk idei munkájáról, a karácsonyi árukínálatról és a jövő évi tervekről tájékoztatta az újságírókat szerdán a Parlamentben dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Az idei kiskereskedelmi forgalom egy százalékkal magasabb volt a tervezettnél. A készletek megfelelőek, s ez biztosítékot nyújt a következő hónapok kiegyensúlyozott árukínálatának megtermeléséhez — mondta a miniszter az 1983-as helyzetet értékelve. — Az élelmiszerek választéka némi javulást mutat, s ez hazai iparunk eredményeként könyvelhető el. S bár az iparcikkek között is néhány termékcsoportban — bútorok, háztartási és ajándékáruk — javult a kínálat, a legtöbb időszakos és tartós hiánycikk ebben az árukörben van. Vendéglátásunkban jó tendencia, hogy nőtt az üdítő italok és az ételek forgalma, s az állami és szövetkezeti vendéglátó vállalatok egyre nagyobb részt vállalnak az iskolai, óvodai közétkeztetésben. Karácsonyra, szilveszterre gondosan felkészültek kereskedőink. Napokon belül megjelenik a boltokban a narancs, a banán — ebből több lesz, mint tavaly volt —, az élelmiszer-kínálat bőséges lesz. S az iparcikkek választéka is nagyobb lesz az ünnep előtti hetekben, mint tavaly volt — jó néhány importtermék most érkezik. Az idei munka összegezéseként a belkereskedelmi miniszter elmondta: a korábbinál sokkal nehezebb körülmények között, de sikerült megőrizni a hazai piac nyugalmát, az áruellátás egyensúlyát. A belkereskedelemre háruló további feladatok: az élelmiszer-ellátás színvonalának megtartása, az iparcikkek forgalmazásának javítása, főként a magánlakás-építéshez szükséges termékekkel. A tervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez megvannak a feltételek, de hatékonyabb, jobb munkára vanszükség a hazai iparban és a kereskedelemben is. A magyar iparnak mindent meg kell tennie azért, hogy a növekvő export mellett folyamatosan jó minőségű termékekkel lássa el a hazai üzleteket. A szocialista és a tőkés import aránya a kiskereskedelmi forgalomból 14—15 százalék. Kooperációkkal, licencvásárlásokkal, nullszaldós megállapodásokkal, a kishatármenti és az áruházi csereforgalom növelésével növelhető a tőkés árucikkek kínálata is. Csaknem ezer tonna édességgel, Mikulás- és csizmafigurákkal, díszcsomagolású táblás csokikkal, piros szaloncukorral készült fel az édesipar Mikulás napjára. A gyártók és a kereskedők gondoltak a cukorbetegekre, kétféle é tej- és étcsokoládéból készült — diabetikus csokoládémikulás is kapható az üzletekben. Mikuláskor hagyományos a piros csomagolású szaloncukor, ebből is van elegendő. ír Energiatakarékosság az építőiparban Az ÉVM építő- és építőanyag-ipari vállalatainak előzetes jelzése szerint az idén előirányzott 3,5 helyett 5 százalékkal csökkentették a fajlagos energiafelhasználást, így várhatóan csaknem 80 ezer tonnaolajjal egyenértékű energiahordozót takarítanak meg, majdnem 24 ezer tonnával többet a tervben számítottnál. Az építőipari vállalatok különösen nagy gondot fordítottak a télen végzett munkák ésszerű energiafelhasználására. Jobban ügyeltek az épület nyílásainak lezárására is, hogy ne szökhessen meg a meleg. Főként szervezési intézkedésekkel csökkentették az emelő- és szállítógépek üresjáratait. Az építőanyag-ipar 2,3 százalékkal bővítette termelését, energiafelhasználása pedig ugyanilyen arányban csökkent. Az idén befejeződött mintegy 20 energiaracionalizálási beruházással évente 10 ezer tonna olajjal egyenértékű energiát takarítanak meg. A beton- és vasbetonipari művek több gyárában mintegy 50millió forintos befektetéssel a friss betontermékek gőzölését automatizálta, s ezzel megszüntette az energiaveszteséget. Az építőanyag-ipari üzemek az értékes energiahordozókról, elsősorban a fűtőolajról sok esetben olcsóbb tüzelőanyagok felhasználására tértek át. Enyhíteni az otthonteremtési gondokon Az új fővárosi lakásrendelet kedvező hatása már érezhető, a feszültségek megszűnésének azonban még semmi jele — állapította meg a KISZ budapesti bizottsága, értékelve a lépcsőzetes lakásjuttatási rendszer bevezetésének eddigi tapasztalatait. A testület megállapította, hogy az elmúlt években az illetékesek nagy erőfeszítéseket tettek Budapesten a fiatalok lakáshelyzetének javításáért. Ezt bizonyítja: míg a fiatal házasok aránya a lakásigénylők között immár hosszú évek óta 40 százalék vagy ennél kevesebb, közülük került ki a névjegyzék szerint lakáshoz jutók 50, az utóbbi két évből pedig már 56 százaléka. Az önálló egzisztenciateremtés gondjain igyekeztek enyhíteni azzal is, hogy Budapesten már az új lakásrendelet bevezetése előtt alkalmazták a fokozatosság, a lépcsőzetes lakáshoz juttatás elvét a lakásgazdálkodásban és a lakáselosztásban. A fővárosban 1974 óta van lehetőség szerényebb igénye- a két kielégítő, általában komfort nélküli vagy félkomfortos lakás kiutalására. Az átmeneti elhelyezésnek ez a formája hamar népszerűvé vált, mind több lakásigénylő kívánt élni vele. Az új rendelet idei életbe lépése óta a kerületi tanácsok nagyjából ugyanannyi ilyen „első lakást” utaltak ki, mint 1982-ben. Kedvezőtlen jelenségként értékelte a budapesti KISZ- bizottság, hogy a fővárosi igénylők jelentős száma miatt — összhangban ugyan a lakásrendelettel — gyakran gyermekes házaspároknak ajánlják fel az átmeneti elhelyezést. A KISZ-bizottság kívánatosnak tartja, hogy a fokozatosság elve elsősorban a gyermektelen fiatal házasok és az egyedülállók gyorsabb lakáshoz jutását jelentse, s e formában biztosítsák az állami gondozásból kikerült fiatalok számára is az első otthont.