Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
Ára: 1,40 forintMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Csütörtök 1984. március 1 XXLVII. rvfolvius 51. szám Hely a földön A véletlenre bízott bomba olyan űrt vágott a három, egymáshoz tapadó ház közepén, mint frissen fent kasza a gyenge bozótban. Zselici bácsi, a tisztességben megőszült papírgyári könyvelő a monoton gépzúgásra csak annyit mondott az eladdig ingerszegény óvóhely mélyén szomszédjának, a megértő kőművesmesternek.felettünk lehetnek — amikor éktelen sivítás hallatszott és bumm!, becsapott az égi áldás. Mázlijuk volt, mert életben maradtak, de a koalíciós időket már teljes süketségben vészelték át és ahányszor csak a tetthely felé sétáltak, széles mozdulatokkal igyekeztek egymásnak magyarázni a megmagyarázhatatlant. Maga a bombázó tiszt sem sejthette, hogy a kioldószerkezet pillanatnyi meghibásodása néhány évtized múltán csak egy arra vetődő filmrendezőben kelt őszinte örömöt, midőn eredeti helyszínt keres néhány háborús felvételhez. Az újjáépítéstől számolva nyilván felértékelődött ez a fajta örömérzet, hiszen egyre csökkentek a még háborítatlan „vadászmezők”, bár a jószemű és alapos terepismerettel rendelkezőknek manapság sem kell ilyes 0ög-hez műterembe vonulniuk. Igaz, nem szükséges filmrendezőként kószálni ahhoz,, hogy a művi környezet ihletettségét kellőképpen értékeljük. Belváros, hamuszürke, mállott vakolatú házsor, szűk utca, erős, ködös október vége, sehol egy lélek, a sarkot tűzfal zárja, a tűzfal előtti telken pedig szögesdrót és deszkapalánk (valamelyik cég raktárként használja) ... A modern pedagógia filmesztétikai fejtegetésein pallérozódott sétálónak hamar nekilódul a fantáziája. De mert a modern pedagógia racionalitásra is tanít, a valóság pedig végképp lelohasztja ábrándozó kedvét, ezért inkább azt kérdezi : miért van az, hogy harmockilenc évvel a háború után ennyi a csúf foghíj? Aliz elveinket ismerve aligha gondol spekulációra, állami tud- Honról lévén szó, önmagír- , bán spekulálni nem vall kinősebb értelmi szintre, miképp azt sem hiszi, hogy a szögesdrótos deszkapalánkok a második világháborúból származó, fel nem robbant lövedékek miatt magasodnak, ami ott van, azért pe nem kár. Hát akkor mire gondol? Először is kételkedik: valóban annyi a csúf foghíj, vagy csupán az általa felfedezett néhány tűnik oly soknak és kedvlohasztónak? Ha pedig valóban annyi, akkor feletlenek benne napjaink nem túl kedvező gazdasági, illetve közgazdasági összetevői, amelyek korábban azért nem voltak ennyire kedvezőtlenek. Legalábbis annyira, mint amennyire azt a foghíjak mutatják. A legutóbbi felmérések szerint, a főváros belső kerületeiben hatszázötven olyan telek található, amelyiken üres, vagy lebontásra váró épület áll rajta. Ebből háromszázötven vehető igénybe lakásépítés céljából. A fővárosi tanács is elérkezettnek látta az időt, hogy az összeíráson túl, programot készítsen e városképet rontó területek hasznosítására. Az említett térségben — így a becslések — 1995-re befejeződhet a fogpótlás. „Fogpótlást”, különösen az ötvenes évek végétől eddig is végeztek, meglehet, e tevékenység aligha hozható öszszefüggésbe napjaink sokat sejtető kifejezésével, a koncepcióval. Aztán 1971-ben a kedvezőtlen pénzügyi és hitelfeltételek következtében megálljt mondtunk az irodaház építésekre, szigorunk újabb tíz évre háborításmentességet adott a grundoknak. Aligha hallgatható el, hogy néhány főútvonalbeli foghíj beépítésére az elmúlt húsz esztendőben számos terv készült (Kálvin tér, Baross tér, Rákóczi út), de az űrlap megtekintése után az építtetők gyorsan magukba szálltak. Az ismert neurotizáló tényezők hatványozott előfordulása miatt, az említett helyek lakás céljára kevésbé alkalmasak. A tervezők most abban bíznak, végül is akadnak olyan fantáziadús és viszonylag tőkeerős cégek, amelyek látnak annyi üzletet néhány főútvonalbeli üzletházban, hogy belevágjanak egy komolyabb ütközetbe. Az emberek képzelőerejét azonban mégis csak a lakás lehetősége birizgálja. . a lakosság építtetői szándékkal rendelkező része a belső városrészek tényleges értékét felismerje, még nagyobb anyagi áldozatok árán is, ezeken a területeken kíván építkezni. . . Ennek megfelelően célszerű lenne a belső városi foghíjtelkeket ingyen, vagy névleges értéken biztosítani, és fokozottan részt vállalni a közmű — közlekedési — területelőkészítési és tervezési költségekből” — érvel egyelőre önmagának a megvilágosodott apparátus. Mi több, a Magyar Nemzeti Bankkal közösen lakásépítési kötvények kibocsátását latolgatják. Az imént, oly frappánsan megfogalmazott „építtetői szándékkal rendelkezők” pedig a végösszeget. Ami a becsült négyzetméterenkénti húsz-huszonötezer forintos árakat figyelve, körülbelül olyan, mint a Duna vízállása Mohácsnál: enyhén változó . . . Mindezt csak azért említem, nehogy a valóban esedékes foghíjbeépítések a szomorú ábrándok kategóriájába essenek. Hiszen a program készítői is elismerik, hogy az OTP a fokozódó értékesítési nehézségek miatt egyre kevésbé vállalkozik foghíjbeépítések beruházására. Mint ahogy az építők sem törik magukat (harmincegy megkörnyékezett építőipari szervezet közül mindössze öt vállalkozott feltételesen), a versenyeztetés pedigcsupán az árfelhajtásnak kedvezett. Lakásgondjaink enyhítésére hozzáfogtunk tetőtereink beépítéséhez, sőt azok fölé is emeltünk hajlékot. Fantáziánk sokféle elképzelhető és elképzelhetetlen helyre álmodott otthont. Lehetőségként, lám itt a föld is. Igaz, ezek a helyek filmforgató csoportoknak viszonylag olcsók, a lakást építőknek drágák. Segíteni viszont az utóbbiakon kell. Legfeljebb több dolga akad majd a díszletmesternek . . . Szőnyi Gábor A szíriai és a libanoni államfő találkozója Damaszkuszban Meglepetés az első amerikai demokrata párti előválasztáson A külpolitikai helyzet VÁRATLAN DIADALT aratott Gary Hart coloradói szenátor Mondale volt alelnök felett a New Hampshire-i demokrata párti előválasztáson. Győzelme politikai bombának számít, mivel a szavazatok negyven százalékát megszerezve biztosan utasította maga mögé a jóval esélyesebbnek számító ellenfelét, aki mindössze huszonkilenc százalékot mondhatott magáénak. Hart 1952 óta a legnagyobb arányú győzelmet aratta New Hampshire-ben. A harmadik helyen John Glenn ohiói szenátor, volt űrhajós végzett, javítva korábbi kedvezőtlen iowai eredményén. A meglepő fordulatot értékelve a The New York Times emlékeztet arra, hogy bár a New Hampshire-i végeredmény ellentétben áll az országos felmérésekkel, de jól illik a helyi választókhoz, „akik szívesen okoznak csalódást az éllovasoknak, és hajlamosak segíteni a titkos esélyeseket”. Hedrick Smith, a New York-i lap vezető hírelemzője a történteket azzal magyarázza, hogy Mondale az utóbbi két évben ugyan országos szervezetet épített ki magának és olyan tömeges támogatásra tett szert, amely a közvélemény szerint messze felülmúlja a vetélytársakét, Gary Hart viszont minden erőfeszítését New Hampshire-re összpontosította. Ráadásul az utolsó héten sikerült olyan „érzelmi hullámot megindítania”, amely messze meghaladja országosan szerényebbnek tudott népszerűségét. A lap véleménye szerint a coloradói politikus győzelme főképpen a magukat függetleneknek valló szavazóknak köszönhető, akik azért választották Hartot, mert távolságot tart a politikai érdekcsoportoktól. New Hampshire után az amerikai választási kampánynak fő kérdésévé vált, vajon a váratlanul esélyessé előlépett politikus képes-e megtartani a mostani népszerűségét március 13-a után is, amikor összesen kilenc államban lesznek előválasztások és jelölő gyűlések. A KILENC ÉVES polgárháborús válság átfogó rendezéséről folytat tárgyalásokat Damaszkuszban Gemajel libanoni elnök Hafez Asszad szíriai államfővel. A látogatás politikai fordulattal felérő fejlemény, hiszen Omaie megválasztása óta először kereste fel Szíriát. A hivatalos út tényét Bejrútban úgy értelmezik, hogy az amerikai „közvetítés” kudarca után a falangista politikus az „arab megoldást” választotta, és , elszánta magát az Izraellel kötött különmegállapodás érvénytelenítésére. Míg pártja jóváhagyta a libanoni államfő kezdeményezését, Camille Samon, a Nemzeti Liberális Párt elnöke ismételten ellenezte, illetve a szíriai csapatok előzetes kivonásától tette függővé az izraeli—libanoni megállapodás érvénytelenítését, és azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben bojkottálja a megbékélési tárgyalásokat és az egységkormányt. A különbözőszélsőjobboldali körök pedig a Tel Avivval való szövetséget és együttműködést támogató „keresztény találkozót” rendeztek kedden a megszállt Dél-Libanonban. A jobboldali milíciák parancsnoksága elhatározta, hogy az itt állomásozó egységek beolvadnak a Haddad-féle hadseregbe. Mi mije az „arab megoldás" mellett? Damaszkuszból jelenti az AP. Amin Gemajel libanoni és Ilafez Asszad szíriai elnök szerda estig kétszer is tárgyalt Damaszkuszban. A találkozók tartalmáról hivatalosan semmit sem közöltek. Egyelőre azt sem tudni, hogy a libanoni államfő meddig marad a szír fővárosban. A szíriai–libanoni csúcstalálkozót, amelyre a drúz és síita ellenzék sorozatos győzelmei és az amerikai tengerészgyalogosok „átcsoportosítása” után került sor, a nyugati hírügynökségek látványos politikai fordulatnak minősítik. Megfigyelők szerint a libanoni elnök damaszkuszi útja az Egyesült Államoktól és Izraeltől történt eltávolodásának, a Szíriához és általában az arab világhoz való közeledésének a jele. Úgy vélik, hogy a látogatás a libanoni és szíriai kormány viszonyában az olvadás kezdetét jelentheti. A libanoni ellenzék vezetői pozitívan nyilatkoztak az útról. Szerintük Gemajel a libanoni válság „arab megoldása” mellett döntött. Ugyancsak damaszkuszi hír az, hogy szerdán Asszad elnök fogadta Sedli Klibit, az Arab Liga főtitkárát. Néhány órával Gemajel elutazása után a libanoni partok mentén cirkáló 6. amerikai flotta egyik hajóját kereste fel Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Szerdán a bejrúti lap azt írta, hogy Weinberger esetleg később tárgyal a libanoni elnökkel. Ammanból jelenti az AFP: Ammanban folytatódtak Jaszszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke és Husszein jordániai király megbeszélései. Hivatalosan ugyan semmit sem közöltek az újabb, szerdai találkozóról, de jól tájékozott ammani körök szerint a közös palesztin—jordániai közel-keleti békekezdeményezések főbb pontjairól volt szó. Franciaország m«»»losított javaslata a Biztonsági Tanács előtt New Yorkból jelenti az AFP. Franciaország kedden az ENSZ-erők Libanonba küldésére vonatkozzó korábbi javaslatának újabb módosított változatát terjesztette az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A javaslat tekintetbe veszi az el nem kötelezett országok csoportjának hétfőn tett javaslatait is. A francia módosított javaslat főbb pontjai a következők: — Libanonból ki kell vonni minden olyan külföldi erőt, amelynek jelenlétét a libanoni kormány nem hagyta jóvá; — Libanon egész területére vonatkozó azonnali tűzszünet, mindenféle ellenségeskedés beszüntetése; az ENSZ főtitkára késedelem nélkül tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy lehetővé tegye egy megfigyelőcsoport küldését a tűzszünet ellenőrzésére Bejrútban és környékén. — a libanoni kormánnyal egyetértésben, a BT fennhatósága alatt azonnal állítsanak fel ENSZ-erőket, mégpedig olyan tagállamok részvételével, amelyek nem állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak, és ha erre lehetőség van, az ideiglenes, libanoni ENSZ-erők bevonásával; — az ENSZ-csapatok az érintett libanoni hatóságokkal egyeztetve akkor foglalnák el állásaikat Bejrútban és környékén, amikor a nyugati négyhatalmi erők utolsó alakulatai is elhagyják Libanon szárazföldi területeit és területi vizeit; — az ENSZ-erők feladata a tűzszünet betartásának ellenőrzése és a polgári lakosság — beleértve a palesztin menekülttáborok lakóit — védelmének elősegítése, anélkül azonban, hogy bármely fél javára beavatkoznának Libanon belügyeibe; — a javaslat felszólítja az ENSZ-tagállamokat: könnyítsék meg az ENSZ-erőknek feladatuk teljesítését; — felszólítja az ENSZ főtitkárát, hogy — a javaslat elfogadása esetén — negyvennyolc órán belül tegyen jelentést a Biztonsági Tanácsnak a határozat alkalmazásáról. Tudósítónk jelenti N New Hlampshire-ből Hart legyőzte Mondale-t New Hampshire, február 29. Walter Mondale megállíthatatlannak hitt politikai gőzhengere elakadt a frissen esett, húszcentis New Hampshire-i hóban: a keddi demokrata előválasztáson Gary Hart coloradói szenátor bombameglepetést okozva fölényesen legyőzte a volt alelnököt. A tizenegy százalékos szavazatelőny Mondale-nek kellett volna, hogy megőrizze vitathatatlan vezetői pozícióját a demokraták elnökjelöltségi versenyében, ám drámai módon éppen megfordítva alakult: Hart kapta meg a voksok negyven százalékát, s az addigi éllovas csupán huszonkilenc százalékot mondhat magáénak. A volt űrhajós, John Glenn ohiói szenátor tizenkét százalékkal lett harmadik, a néger, Jesse Jackson John McGovernnel azonosan öt százalékot szerzett, Horlings négyet, Cranston kettőt, Askew alig egyet, s e sereghajtók közül a kaliforniai Cranston már szerda reggel feladta a további elnökjelöltségi versenyt., Jakkous hidegfullany ? A meglepetés szagát már kedd délután érezni lehetett, a szavazásról távozók nyilatkozatai jelezték, hogy New Hampshire megint rácáfol a Mondale-t már a kezdet kezdetén demokrata jelöltnek kikiáltó szakértőkre. Az esti órákban hamar nyilvánvalóvá váltaka szavazási irányzatok, s főként hogy még csak nem is szoros a verseny, így Walter Mondale percekkel a választóhelyiségek bezárása után már fegyelmezett arccal elismerte páratlan vereségét, amelynek jelentőségét persze sietett csökkenteni. „Olykor jót tesz egy hideg zuhany” — közölte a volt alelnök, aki kampánya rámenős folytatását ígérte, s „egy győzelem után egy vereséget” könyvelhet el, lefokozni próbálván a New Hampshire-i hagyományt. Holott 1952 óta, tehát amióta New Hampshire rendezi mindig az első előválasztást, csak az nyerte el az elnökséget, aki ebben az államban győzni tudott a pártja vetélkedőjén. E tradíció szerint tehát immár csak Gary Hartnak és a republikánus előválasztást 97 százalékos eredménnyel nyerő Ronald Reagannek lehetne esélye a novemberi győzelemre. (A jelenlegi elnök különben megkapta a demokrata szavazatok öt százalékát is: ennyien írták be nevét, persze érvénytelenül az ellenzéki jelöltlistára.) Hart győzelmével gyakorlatilag újra kezdődött az amerikai szakértők többsége által lezártnak minősített demokrata jelöltségi küzdelem. Mindenesetre kifejezetten szórakoztató volt keddeste olvasni az aznap reggeli nagy lapokat, a The New York Times, a Boston Globe Mondale kampányát magasztaló jelentéseit, és sopánkodásait arról, hogy milyen sajnálatos a demokrata vetélkedő korai befejeződése. Most azonban még az a jócskán lemaradt Glenn is reménykedve nyilatkozhat, aki eredetileg maga próbálta elérni azt, ami Hartnak sikerült: Mondale megállítását. Az ohiói szenátor a március 31-i „szuper keddben” bízik: akkor egyszerre több, főképp konzervatív államban tartanak előválasztást, s Glenn (utolsó erőfeszítéssel) megpróbálna felzárkózni a Hart—Mondale párosversenyhez. A „benned vem kér*" A negyvenhat éves, állítása szerint a politikában „Kennedy-emberként” induló coloradói szenátor leghatásosabb jelszava az volt, hogy ,,új eszmék” kellenek, s ő képviseli a pártja és Amerika jövőjét. A manchesteri vendéglőben tartott ünneplésen immár hozzátette, hogy ő a szavazók jelöltje, míg Mondale a pártfőnököké. Kampányröplapjain Hart azt hirdeti, hogy csak ő lenne képes legyőzni Reagant (akinek költségvetési deficitjét vasárnapi választási gyűlésén szellemesen „gazdasági Vietnamnak” nevezte). Mondale jelöltségét a republikánusok máris a carteri múltat felidézve támadják. S noha a szakértők egyelőre és a Mondale-éhoz viszonyítva , országosan gyöngének tartják Hart kampánygépezetét, a diadalmasan és felettébb magabiztosan beszélő sas arcú coloradói politikus a New Hampshire-i hagyomány folytatását és nem megtörését jósolta, s tudatta: máris árad hozzá a pénz, ami a további helytállás alapfeltétele. (Viszont a siker persze óriási ingyen tévéreklámot jelent majd.) Egy szavazatelemzés szerint Hart főleg a fiatalok és nők voksát szerezte meg (Mondale a hatvan éven felüliektől kapott nála többet), s a volt alelnök számára baljós jel, hogy az AFLACIO vezérkarra nem hallgatva a szakszervezeti tagok közül is többen választották a coloradóit. Tehát nemcsak a New Hampshire-i hagyomány, hanem a rosszmájú mondás is kezdi kísérteni Mondale-t: mindene megvan a jelöltséghez, leszámítva képességét a szavazatszerzésre. Avar János