Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
2 Gromiko és Zsarkovi a megbeszélései Moszkvából jelenti az MTI. Andrej Gremiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének első helyettese. A külügyminiszter szerdán a Kremlben találkozott Vidoje Zsarkoviccsal, a Jugoszláviai Szocialista Szövetségi Köztársaság kollektív államfői testületének alelnökével, Lázár Mojszov külügyminiszterrel és Jan Szrbovannal, a szövetségi végrehajtó tanács tagjával. A szerdai megbeszélésen Vidoje Zsarkovics megelégedéssel szólt a Konsztantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával létrejött, találkozójáról, amely - mint mondotta — jelentős mértékben hozzájárul a szovjet—jugoszláv kapcsolatok minden területén történő fejlesztéséhez. Andrej Gromiko utalt Konsztantyin Csernyenkónak az SZKP KB februári rendkívüli plénumán elhangzott beszédére, amelyben az SZKP KB főtitkára megerősítette a Szovjetunió békeszerető külpolitikai " Irányvonalának folyamatosságát, valamint azt, hogy a Szovjetunió kész minden vitás nemzetközi kérdést komoly, egyenrangú és konstruktív tárgyalások útján rendezni. Vidoje Zsarkovics rámutatott, hogy a nemzetközi problémák megoldásának ilyen megközelítése számíthat a jugoszláv fél megértésére és támogatására. A tárgyalás részvevői megerősítették, hogy mindkét ország nagy jelentőséget tulajdonít a stockholmi konferenciának. Moszkvai feljelesztésünk Sinopatz kancellár látogatásra készül a Szovjetunióba Ezekben a napokban a szovjet sajtógyakorta ad hírt a jól fejlődő szovjet—osztrák kapcsolatokról. A szerdai Pravda TASZSZ-közleménye például arról számolt be, hogy" Bécsben a két ország képviselői az osztrák fővárosban működő ENSZ-intézményekkel, valamint az egyéb, itt folyó nemzetközi konferenciákkal, tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. Ennél magasabb szintű megbeszélések is voltak az elmúlt napokban a Duna-parti metropolisban. Az oroszországi föderáció miniszterelnök-helyettesének vezetésével küldöttség utazott Moszkvából Bécsbe, hogy részt vegyen a diplomáciai kapcsolatok fölvételének hatvanadik évfordulóján rendezett ünnepségeken. Fényképes tudósítást közölt erről a Szovjetszkaja Rossszja: a fölvételeken a többi között a Schwarzenberg Platzon lévő szovjet emlékmű és a bécsi Operaház látható. A szovjet küldöttséget fogadta Sinowatz kancellár és nagyra értékelte, hogy a két ország kapcsolatai a barátság és a kölcsönös bizalom elvei alapján harmonikusan fejlődnek. Ebben a szellemben közölt hosszabb riportot a minap a televízió „Mezsduttorodnája Panoráma” című műsora, és ugyancsak a hatvanadik évforduló alkalmából szólalt meg a televízió híradójában Kirchschlager államfő is. A többi között áttekintette a kapcsolatok múltját, és méltatta az 1955-ös államszerződést, annak jelentőségét a tovább fejlődő jó viszony és az együttműködés szempontjából. Az évforduló alkalmából szovjet újságírók jártak Ausztriában, és nekik nyilatkozva Sinowatz kancellár széles keretek közé helyezte a Szovjetunió és Ausztria szerteágazó kapcsolatrendszerét. A kormányfőt a nemzetközi színtér két jelensége aggasztja a legerőteljesebben : a fegyverkezési verseny újabb fordulójának a lehetősége, valamint az, hogy az elmúlt években jelentékenyen megnőtt a háborús tűzfészkek, súlyos konfliktusok száma a világon. Ebben a helyzetben fokozottan fontos a két különböző társadalmi rendszerű ország jó viszonya, amely egyenletesen fejlődik, bármiként változzék is a világpolitika. Amint Melnyikovnak, a Pravda munkatársának — volt bécsi tudósítójának — és a többi szovjet újságírónak elmondta Sinowatz kancellár, az osztrákok, akik a Kelet és a Nyugat államaival egyaránt jó kapcsolatokat tartanak fenn, különösen örülnek Moszkva és Bécs sikeres együttműködésének. Előrehaladás tapasztalható gazdasági, kereskedelmi,a kulturális és a sportkapcsolatok terén egyaránt. A kancellár szólt arról is, hogy érdeklődéssel várja soron következő látogatását a Szovjetunióba, mert ennek keretei között ismételten módja nyílik majd bizonyítania Ausztria érdekeltségét az együttműködés további fejlesztésében. Fred Sinowatz ,,nagyszerű minőségűnek" nevezte a két különböző társadalmi rendszerű ország kapcsolatait. M. J. Washingtoni lapértesülés a Fehér Ház tárgyalási tervezeteiről Washingtonból jelenti az MTI. Az amerikai külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője szerint — akit a szerdai The New York Times idéz — amerikai kormánykörökben felülvizsgálják az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatos politikáját. Arthur A. Hartman moszkvai amerikai nagykövet visszatért Washingtonba, hogy Schurtz külügyminiszterrel tárgyaljon a két ország viszonyának időszerűproblémáiról és főként Washingtonnak ,az 'új szovjet vezetéshez’' való lehetséges közeledéséről. A The New York Times beszámolójából ítélve Washington valójában nem tervez olyan lépéseket, amelyek alkalmasak lennének a szovjet— amerikai viszony érdemi javítására az alapvető fontosságú területeken. Míg az amerikai kormány célja ezzel a felülvizsgálattal névleg a Szovjetunió beleegyezésének elnyerése a genfi rakétatárgyalások folytatásához, a rendelkezésre álló értesülések szerint semmiféle új amerikai javaslat,, vagy elgondolás ,,nincs forgalomban" az e tár-, gyalásokon elfoglalt merev amerikai álláspont módosulásáról. A rendszerint jólértesült amerikai lap úgy tudja, hogy" az Egyesült Államok és szö vetségesei új javaslattal készülnek előállni a március 16-án újrakezdődő bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. Emellett az amerikaiak „közel állnak ahhoz”, hogy előterjeszszék a maguk szerződés-tervezetét a vegyi fegyverek betiltásáról a genfi leszerelési értekezleten. Moszkvából jelenti a TASZSZ. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán a Kremlben fogadta William Verityt, az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács társelnökét. Az amerikai üzletember, aki egyben az Armoo Steel cég igazgató tanácsának is elnöke, azzal a céllal érkezett a szovjet fővárosba, hogy a testület soron következő New York-i tanácskozásával kapcsolatos kérdéseket megvitassa. William Verity szerdán este rövid interjút adott a Vremjának, a szovjet televízió híradóműsorának. Mint elmondta, Nyikolaj Tyihonovval folytatott szerdai megbeszélése még jobban megerősítette abban a meggyőződésében, hogy tovább kell aktivizálni a bizottság munkáját. Nagy várakozással tekintünk a májusi tanácskozás elé — mondotta, s hozzáfűzte: ezen várhatóan mintegy 300 jelentős amerikai vállalat képviselteti magát, s tekintélyes szovjet küldöttség lesz jelen. A tanácskozás résztvevőinek eljuttatja majd véleményét az amerikai külügyminisztérium s több más állami hivatal tisztségviselője. Magyar Nemzet Trudran lemondási szándéka Ottawából jelenti a Reutert Pierre-Elliot Trudeau kanadai kormányfő kedden bejelentette lemondási szándékát miniszterelnöki tisztségéből. A hírt a kormányfő sajtótitkára közölte. A hatvannégy éves Trudeau lemondása akkor lép érvénybe, amikor a Kanadai Liberális Párt megválasztja új vezetőjét és az leteszi a hivatali esküt — fűzte hozzá a sajtótitkár. A Reuter hírszolgálati iroda szerint körülbelül három hónap múlva tartják meg a párt vezetőválasztó konferenciáját. Egyelőre nem tudni, hogy mi állhat a miniszterelnök szándékának hátterében. Az utóbbi időkben már hallani lehetett arról, hogy a politikus foglalkozik a visszavonulás gondolatával. Di Alcin a zárónál jelentősen kisebb támogatástt kapott a IMF kongresszusán Rómából jelenti az MTI. Ciriaco de Mita pártfőtitkárrá választásával szerdán délután véget ért az Olasz Kereszténydemokrata Párt péntek óta tartó, eredetileg öt napra tervezett kongresszusa. A XVI. kongresszus arra lett volna hivatott, hogy a DC történetének legsúlyosabb választási veresége után megteremtse az egységet és kijelölje a további programot. Ehelyett, mint a választás eredménye is jelzi, a kongresszusra a pártvezetés különböző érdekcsoportjai közötti hatalmi harc nyomta rá bélyegét. De Mita az érvényes szavazatok 56,6 százalékát kapta. Ez különösen nagy visszaesés, hiszen a főtitkár az előjelek szerint a szavazók 90 százalékának támogatására számított. Ugyanakkor egyetlen ellenfele, Vincenzo Scotti polgári védelmi miniszter, akinek egyesek 3, mások legfeljebb 10 százalék esélyt adtak, a szavazatok 32,3 százalékát szerezte meg. Az első kommentárok aláhúzzák, hogy a XVI. kongreszszus nem jelent változást sem a párt politikájában, sem irányításában és nem kereste a megoldást az ország " súlyos gazdasági és társadalmi problémáira sem. t\ ■›tiignt-ruropai fuvarosok felfültlk e«’›!lelték a közutak forgalmát bénító akcióikat Rómából jelenti a Reutert A nyugat-európai fuvarozók sztrájkbizottsága szerdán reggel úgy döntött, hogy azonnal felfüggesztik a több mint egy hete tartó, a közutak forgalmát bénító akcióikat. A szállítók ugyanis ígéretet kaptak arra, hogy az NSZK és Ausztria kormánya azonnal tárgyalásokat kezd az olasz kormánnyal a vámellenőrzés egyszerűsítéséről. Kiefersfeldenben Rudolf Bayer nyugatnémet szállítási miniszter és Franz Neubauer bajor tartományi belügyi államtitkár egyezményt írtak alá, amelyben kötelezettséget vállaltak, hogy azonnal tárgyalni kezdenek az olasz kormánnyal a vámellenőrzési eljárások gyorsításáról, illetve egyszerűsítésről. A keddi megbeszélésen jelen volt Karl Lausecker osztrák közlekedési miniszter is. I«mél tiiuokaf hurmltaU mainkkal ivut’* **JJVITAuK< Luandából jelenti az AP. Az UNITA ellenforradalmi szervezet fegyveresei támadást, intéztek egy gyérhántbánya dolgozói ellen Angolában. Három embert megöltek, hatvankettőt erőszakkal magukkal hurcoltak — jelentette szerdán az Anpop angolai hírügynökség. A beszámoló szerint a csoport múlt csütörtökön rohamozta meg Lunda tartomány Caranfo nevű benyatelepülését. A fegyveresek brit, portugál és a Fülöp-szigeteki szakembereket vittek magukkal. A túszok között van két asszony és egy gyermek. Tavaly márciusban a délafrikai támogatással működő kormányellenes szervezet csaknem kilencven csehszlovák és portugál szakembert rabolt el egy hasonló támadás után. A túszok közül mind a mai napig még jó néhányan az UNITA fogságában vannak. A külpolitika hírei (Washington, APA). A kelet-nyugati kapcsolatok álltak Ronald Reagan amerikai elnök és Rudolf Kirchschlager osztrák köztársasági elnök keddi megbeszéléseinek középpontjában. Az osztrák köztársasági elnök a találkozón síkraszállt a nemzetközi feszültség csökkentéséért, amelyben — hangsúlyozta — a semleges Ausztria földrajzi fekvésénél fogva is őszintén érdekelt és amelynek előmozdítására minden tőle telhetőt megtesz. (Moszkva, MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége szerdán közzétett és március 1-én életbe lépő rendeletével 209 tengeri mérföld szélességű gazdasági zónát létesített, a Szovjetunió körüli tengereken. A Szovjetunió tengeri gazdasági zónája kiterjed az országhoz tartozó szigetek körüli tengeri területekre is. A rendelet kizárólagos jogot tart fenn a Szovjetuniónak arra, hogy a gazdasági zónában mesterséges szigeteket vagy egyéb, tudományos kutatásokra és a tengeri erőforrások kiaknázására szánt létesítményeket építsen, illetve szabályozza azok építését és működtetését. (Le Paz, Reuter) A jelenlegi bolíviai kormány néhány napon belül lemond, hogy Siles Zuazo elnök új kabinettel kísérelhesse meg leküzdeni az országban kialakult, gazdasági és politikai válságot — közölte kedden a sajtó képviselővel a bolíviai belügyminiszter. (Peking, MTI) Pekingben szerdán hivatalosan bejelentették, hogy a kínai— szovjet külügyminiszter-helyettesi konzultációk negyedik fordulója március 12-én kezdődik Moszkvában. A kínai tárgyalófelet ezúttal is Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes vezeti. (Moszkva, TASZSZ) Usztyinov marsall, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere március első felében hivatalos látogatásra Indiába utazik — jelentették be szerdán Moszkvában. (tagos, Reuter) A nigériai rendőrség újabb adatai szerint eddig hatvanhárman vesztették életüket az északnigériai Yola városában kitört vallási zavargásokban, amelyeket az iszlám fundamentalista mozgalom tüntetései robbantottak ki. A hatóságok több mint négyszáz személyt vettek őrizetbe.J. (Belgrád, MTI) A lehetséges leghosszabb börtönbüntetés kiszabását kérte a belgrádi ügyészség ügyésze az ellen a két örmény merénylő ellen, akik a múlt év március 9-én meggyilkolták Törökország belgrádi nagykövetét és menekülésük közben egy jugoszláv egyetemistát megöltek, egy ezredest pedig súlyosan megsebesítettek. A bíróság alaptalannak minősítette a vádlottak kérését, hogy politikai bűncselekmény elkövetőiként ítélkezzenek felettük. Csütörtök, 1984. március 1. Amint a hiteik mögött van BOLÍVIA KÉT TŰZ KÖZÖTT Tizenöt hónapja alkotmányos kormányzata van Bolíviának. Szokatlan esemény, hiszen a dél-amerikai ország történelmének leegyszerűsítő statisztikája szerint a katonai diktatúrák kilenchavonként váltották egymást. A csaknem másfél éves Siles Zuazo-féle balközép kabinet azonban majd tucatnyi kormányválságon esett már át — legutóbb januárban mondtak le a miniszterek —, s ez mégis az alaptételt látszik erősíteni: az ország politikai és gazdasági szerkezete rendkívül ingatag. Valószínű, ha nem Siles Zuazo lenne a vezető, már elbukott volna a balközép kísérlet. Az elnök az ötvenes évek forradalmának a nemzedékéhez tartozik, 1956 és 1960 között hasonló krízishelyzetben irányította az országot. A tapasztalat ezúttal mégis kevésnek bizonyulhat. A politikus mellett szól, hogy az erők megosztottsága közepette senki más nem kívánja magára vállalni a súlyos viszonyok terhét. Ugyancsak az esélyeit erősíti, hogy a puccsista hagyományú fegyveres erők a jelek szerint még nem heverték ki a „kokain-tábornokok” hatalma keltette nemzetközi felháborodás hatását, így a washingtoni kormányzat tiltakozását. Az 1980-as választásokon viszonylagos többséget szerzett balközép koalíció kétéves késéssel, a „kokaintábornokok” puccsa után tudott csak hozzákezdeni, s gazdaságilag még nehezebb helyzetben programjának a megvalósításához. A hatmillió lakosú Bolívia 3 milliárd dollár államadósságot halmozott fel, a bruttó hazai termék 1982-ben hét, tavaly pedig tíz százalékkal esett vissza, miközben az infláció mindkét esztendőben 300 százalékos volt. Bolívis fizetésképtelenséget jelentett, s a Nemzetközi Valutaalaphoz folyamodott segítségért, adósságainak az átütemezése reményében. A Valutaalap diktálta takarékossági intézkedések megoldhatatlan feladat elé állították a kabinetet. A kormány két tűz közé került. A támogató pártok a törvényhozásban — a választási eredmények következtében — kezdettől fogva kisebbségben vannak, a jobbközépnek számító, s ugyancsak az ötvenes évek forradalmának jelszavára hivatkozó Paz Estenssoro volt elnök vezette MNR és a Hugó Banzer tábornok (1972 és 1978 közötti elnök) nevével fémjelzett Nemzeti Demokratikus Akció (ADN) képviselőivel szemben. A programot azonban támadja és mind gyakoribb sztrájkokkal keresztezi a Bolíviai Munkásközpont, és személy szerint annak a vezetője, Juan Lechin is. A bolíviai dilemma alapja nyilvánvalóan az 1952-es forradalom befejezetlen voltában keresendő. Az ország legfontosabb ásványi kincsének, az ónnak az államosítását nem követte a társadalmi szerkezet megváltoztatása. A Munkásközpont, mindenekelőtt az ónbányászok szervezett erejével, befolyásolhatja a döntéseket, ám nem részese valójában a politikai hatalomnak. Juan José Torres tábornok tiszavirágéletű baloldali kísérletekor 1971-ben számoltak azzal, hogy a népi tömegek részt vennének a kormányzásban, népi parlament felállításával. A rendkívül nagyratörő Juan Lechin tavaly hasonlóra törekedett, s amikor Siles Zuazo majd valamennyi gazdasági és munkaügyi tárcát felkínálta a szakszervezeteknek, a Munkásközpont vezetője az észak-amerikai érdekeltségek kisajátításához, antiimperialista külpolitikához kötötte a kormányban való részvételt. Az államfő elutasította ezt a feltételt, és a harc a múlt év végén ismét kiéleződött a pesor dollár árfolyam radikális módosításakor, tehát a hivatalos infláció elismerésekor, amelyet nem követett a munkabérek emelése. A mezőgazdaság feszültségei ugyancsak a múltból származnak. Az óvatos földreform nem számolta fel a nagybirtokrendszert. S a kellő állami támogatás hiányában a földosztás életképtelen miniparcellákat alakított ki, ismét megkezdődött a földek koncentrációja. A reformnak volt azonban egy lényeges politikai következménye: megerősödött a tulajdonosi szemlélet a kisparasztok körében, ami egykor gátat szabott Che Guevara gerillaakciójának, majd bármiféle szövetkezetesítési elgondolásnak. A földosztás folytatódik, ám hatókörzete szinte kizárólag a terméketlen magasföld, a több ezer méteres Altiplario. A trópusi jól termő területeken viszont megerősödtek a korszerű nagybirtokos farmgazdaságok. Ez a réteg a Siles Zuazo-féle politika egyik fő ellenzője. A szeszélyes időjárás is gyengíti a balközép kormány manőverezési lehetőségét. A kényszerű lavírozás, hol a Munkásközpont követeléseinek, hol a centrumnak, illetve a Valutaalap diktátumának tett engedmények — amelyek a kormány fennmaradásának a feltétele — értelemszerűen kizárják a következetes gazdasági programot. A balközép kormánykoalíciót adó Népi és Demokratikus Unió pártjainak a vitái tulajdonképpen már a kezdetektől elszabadultak. A kabinetből és a pártszövetségből is kilépett a legtöbb szavazót hozó Baloldali Forradalmi Mozgalom (MIR). Ez a szociáldemokrata színezetű párt Paz Zamorával az élen azzal a szándékkal lép fel, hogy az ötvenes évek forradalmára hivatkozó hagyományos politikai erőkkel szemben a megújulást képviselje. A MIR távozása a kormányból azzal,' magyaránbsuó,'--bagrott felelősség elől kíván menekülni. Paz Zamorg szeretné átmenteni a mozgalmát, felismerve, hogy a jelenlegi gazdasági válság kizárólag a balközép-koalíció elkopását eredményezheti. A mindenkori széljárásnak megfelelően a MIR most hol balról, hol a centrum szemszögéből bírálja Siles Zuazót, s kísérli meg így indokolni ellenzékbe vonulását. A megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a Szociáldemokraták akár Paz Estenssoro volt elnökkel is hajlandók szövetséget kötni a későbbi, kedvezőbb gazdasági helyzetben egy stabilabb kormányzás reményében. A Népi és Demokratikus Unió, tehát a kormány bázisa így Siles Zuazo MNRI pártjára, a kommunistákra és a szám szerint jelentéktelen, ám nemzetközi kapcsolatai miatt mégisfontos , kereszténydemokraták táborára zsugorodott össze, s vállalja egyelőre a hálátlan feladatot a törvényhozásban immár még nagyobb túlerőben levő ellenzékkel szemben. Siles Zuazo az átmeneti kabinetválságokat úgy igyekszik megoldani, hogy hagyományosan független politikusokkal tölti be a távozott miniszterek helyét. A kommunista párt több ízben is kísérletet tett arra, hogy rávegye a MR-t álláspontjának a felülvizsgálatára. A legutóbbi, több hetes válságot végül a Munkásközponttal kötött újabb kompromiszszummal sikerült áthidalni. Siles Zuazo bejelentette, hogy a kormányzás megszilárdítására tervbe vette nemzeti egységkormány alakítását valamennyi politikai erő részvételével. Az ajánlat napirenden van, ám egyelőre sem a jobboldali ellenzék, sem a korábbi koalíciós partner, a MIR nem mutat érdeklődést a megoldás iránt. Az érdektelenség mögött valószínűleg már említett meg, fontolást kell keresni: anehéz , és népszerűtlen munka'* Siles'. Zuazóra (és nem utolsósorban a kormányban részt vevő kommunista pártra) kívánják hagyni a későbbi választási, politikai eséseik mentésére. Ortutay L. Gyula