Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
11 Map]w piii/int A Magyar Nemzet vitafóruma A magányosság nem magánügy IDŐSZERŰNEk és fontosnak tartom Császár Nagy László írását (február 5—7.), mert voltaképpen a probléma lényegére tapintott rá. Az utóbbi években több helyen olvasni és hallani lehetett a magányosság kérdéseiről, de a szerzők többnyire nem lépnek túl azon, ami a felszínen jelentkezik, így az embernek olyan érzése támadhat, mintha a magányosság az ember magánügye lenne — hiszen a felszínen úgy néz ki, mintha mindenki saját maga választaná ezt az állapotot. A magányosság a „modern” társadalmi fejlődés egyik, nemkívánatos mellékterméke, olyan szociális „környezetszennyeződés”, melyet egyebek között az emberi viszonyok elszegényedése, a humanitásértékek devalválódása, az emberek egymástól való elidegenedése jellemez. E tendenciák okai rendkívül összetettek, a gyökerei is igen messzire nyúlnak. Kialakulásának okai között megtaláljuk a világháborúkat, forradalmakat és ellenforradalmakat, az urbanizációt épp úgy, mint a társadalmi mobilitással járó hatásokat, az életmód és a családi struktúra változásait. Úgy látszik e változások ránk is hatással vannak, hiszen hazánkban a statisztikai adatok és becslések szerint több mint egymillió magányos és társtalan ember él. A kiváltó okok szeme mindegyike megtalálható nálunk is, tehát helyesen tesszük, ha a tényekkel szembenézünk, hiszen látható, hogy a szociális kapcsolatok lazulása egyre több problémát vet fel mind egyéni, mind társadalmi vonatkozásban. Az írásból is kitetszik, hogy a magányosok többsége leginkább a családi élet hiányától szenved. A magányosság kérdései valóban szorosan összefüggenek a család-, a nő- és gyermekvédelemmel, a mentálhigiénével, a rehabilitációval, egyszóval szociálpolitikánk egészével. PSZICHÉSEN SÉRÜLT a magányosok tebsége és e sérülések okai minden esetben a tegnapi vagy a mai családi életben gyökereznek. Mi történjen, ha valakinek a feje felett összecsapnak a hullámok, önhibáján kívül olyan helyzetbe kerül, hogy az élet kilátástalanná válik a számára? Akkor a nagyobb közösségnek, a munkahelynek, végső soron az államnak és a társadalomnak is segítenie kell! Hiszen a társtalanok, magányosok zöme szívesen létesítene új kapcsolatot és alapítana új családot is — és tegyük hozzá, a szocialista társadalom szempontjából is ez lennea legjobb —, de a jelenlegi korlátozott lehetőségek miatt szinte nincs lehetőségük. Ma alig van olyan nyilvános hely, ahol a magányos emberek (különösen a nők!) szégyenkezések és megalázások kockázata, az alkoholizálódás veszélye (!) nélkül társkeresési szándékkal megjelenhetnek. Nem vezet eredményre az újsághirdetés útján való próbálkozás sem, a statisztikák szerint mindössze 1—1,5 százalékban oldódik meg a társat keresők problémája. A magányosság — különösen a nők körében — okoz súlyos válságokat, pedig ma már nyilvánvaló, hogy a 20—30 éves lányoknak is egyre több gondot okoz, hogy megfelelő társat találjanak. Az elváltak és özvegyek helyzete még rosszabb. SZEMÉLYISÉGROMBOLÓ hatása közvetlenül az érintett embereknél jelentkezik elsődlegesen, de súlyosan veszélyezteti az ilyen környezetben nevelkedő gyermekeket is. A magányosság egyik — és mint láttuk, talán a legfájóbb — jellemzője a kapcsolatnélküliség, a kiegyensúlyozottan élő családi és baráti közösség hiánya. Pedig társadalmunk alapvetően kollektivista jellegű. Ha az emberi , kapcsolataink érzelemnélkülivé, felszínessé válnak, óhatatlanul eluralkodik az egoizmus, s ezt végső soron az egész társadalom megsínyli. A magányosság — éppen a családi háttér rendezetlensége miatt — már gyermekkorban kezd kialakulni. Egyik budai gimnázium másodikosai között tapasztaltam, a gyermekek 20 —30 százaléka magányosnak érzi magát. Sokuknak nincsenek barátaik, a magukra hagyottak többnyire gyenge tanulók, szorongók, viselkedésük gyakran infantilis, érzelmi életük sivár és nem tudnak sem egymással, sem önmagukkal mit kezdeni. Nyilvánvaló, hogy az alkoholizmus terjedésében — mint aki tényező — a magányosság szerepel első helyen (kb. 50— 60 százalékban!). Az öngyilkossági statisztikákban ez az arány 70—80 százalékra növekedik. A „lelki elsősegély” szolgálat évente csak Budapesten több mint 20 ezer hívást regisztrál, többségük az elviselhetetlen magány miatt hívja a szolgálatot. Köztudott, hogy a munkavégzéshez kellő lelki és testi kiegyensúlyozottságra van szükség. A magányos ember pedig egy idő után — szinte törvényszerűen — neurotizálódik, kiegyensúlyozatlanná válik. A neurotikus betegek nagy része szintén magányosság miatt kerül orvoshoz és innen kórházi osztályokra ás a nagyobb részük táppénzre. A 22-es csapdája ez, hiszen, orvosilag halni csak tünetek szintjén tudnak, mert az okokat nem tudják megszüntetni. Ennek az állapotnak a gazdasági kihatásai is számottevőek (gondoljunk a kiesett munkanapokra, a kezelési költségekre, vagy a baleseti statisztikákra), de az erkölcsi, politikai és szociális következményei is egyre súlyosabb tehertételei lesznek társadalmunknak, melyet különösen a jövő szempontjából kellene figyelembe vennünk. TÖBB VONATKOZÁSBAN (alkoholizmus, öngyilkosság, narkománia, neurózis stb.) potenciálisan veszélyeztetetteknek tekinthetők a magányosok, ezért minden olyan intézkedést és tevékenységet, amely a magányosság csökkentésére irányul, bele kellene illeszteni a társadalmi mentálhigiénés — vagyis a személyiség lelki károsodását gyógyító és megelőző — rendszerbe. Azzal, hogy ma már tanácsi szerveink minden fenntartás nélkül engedélyezik társkereső és házasságközvetítő iroda létesítését, szinte semmit nem oldanak meg. Azt viszont biztosan állíthatom, hogy a magányos emberek kiszolgáltatott helyzete ezzel tovább növekedett. Köztudott, hogy ilyen irodák a nyugati világban régóta működnek, említésre méltó társadalmi hatékonyság nélkül! Viszont amíg az üzlet ment, mesés hasznot vágtak zsebre Nem tudni miért ilyen nagy a törekvés ezeknek a „recepteknek” az importálására. Érdemes lenne odafigyelni arra, ahogyan ezt a tendenciát a Szovjetunióban szándékoznak befolyásolni. Létrehozták a „Családszolgálatot” — államköltségen és állami irányítás, ellenőrzés alatt. A szolgálat klubjai országszerte működnek és rendezvényeit nem szégyen látogatni. Az intézmény keretében működik a társkereső szolgálat is, mely az egymáshoz illő és azonos érdeklődésű emberek, valamint a csonka családok ismeretségét szervezi. Itt az intézményben hivatásos orvosi, pszichológiai, pedagógiai, jogi tanácsadással és terápiával is segítik az arra rászorulókat. Az intézmény jellegéből következik, hogy a családpszichoterápiás szolgáltatást kiterjesztik azoknak a családoknak a részére is, akik krízisbe kerültek ugyan, de még (formálisan) együttélnek. HASONLÓ RENDSZER nálunk is kialakulhatna, hiszen sok kitűnő orvos és pszichológus szakember évek óta szinte kilátástalannak tűnő harcot folytat, hogy próbáljon intézményes keretet biztosítani a segítségre szorulóknak. Az előrehaladás azt hiszem azért igen lassú, mert sokan nem látják, hogy bár ezek a társadalmunk „neuralgikus” pontjai, ennek ellenére elsősorban nem egészségügyi, orvosi és pszichológiai, hanem alapvetően szociálpolitikai kérdések és ebből kell kiindulni. Egy ilyen intézet és intézményrendszer létrehozására nálunk is kialakultak a feltételek, csak a jelenleg szétszórtan, intézményi háttér nélkül dolgozó szakembereket kellene összefognia valakinek. Sokat segítene egy olyan klubrendszer, melyet művelődési házakban és különösen az üzemi, vállalati kultúrházak újraélesztésével hoznának létre (pl. teaház, barátság-klub) valamilyen konkrét programmal. Az országban több helyen és Budapesten már hallani ilyen kezdeményezésekről. Nem az ún. „Magányosok” Klubjáról van szó, mert ez a jelző óhatatlanul elszigetelődést, különállást sugall, és tovább növeli a stigmatizáció veszélyét. Persze ezeket az értékeket fel kell tárni — és aki erre önmaga már képtelen, annak a pszichológus segítségére van szüksége. AZ IFJÚSÁGI SZERVEZETEKBEN is sokat tudnának tenni a magányosság ellen. Nem a discóra gondolok, melynek színjén , megvan a maga szerepe a fiatalabb korosztályok életében, hanem inkább olyan rendezvényekre, mint irodalmi estek, zenés délutánok, képzőművészeti kiállítások, találkozás az alkotóművészekkel, ahol az emberek beszélgetni is tudnak egymással. Felvilágosító jellegű tanfolyamokat igazában itt kellene szervezni, azt hiszem ifjúságunk igényt is tartana erre. Az ilyen rendezvényeket fel lehetne használni az alkohol és más káros szenvedélyek következményeit ismertető megbeszélésekre is, hiszen egy csésze tea mellett az emberek szívesen beszélgetnek egymással. Esetleg közös kirándulásokat szerveznek meg kooperálva utazási és rendezvényirodákkal és fel lehet venni a kapcsolatot más (pl. sport és természetbarát) szervezetekkel. Természetesen a KISZ mint rendező szerv működne, de ez nem azt jelentené, hogy belépés „csak az ifjúságnak”. Az ifjúsági szervezet attól még remekül végezhetné ifjúságpolitikai munkáját, ha hetenként egyszer pl. szót váltanak az idősebb korosztály tagjaival, netán a „családi együtélés” kérdéseit közösen beszélnék meg. Igen komoly szerepe lehetne a szakszervezeteknek e munkában! Saját költségvetésű kulturális és művészeti hálózattal, függetlenített apparátussal, könyvtárakkal és művelődési otthonokkal rendelkezik. Miért ne lehetne pl. mindezen feladatok szociálpolitikai gazdája a szakszervezet? Vagy legalább a szervezett dolgozók körében végezhetne ilyen munkát. Az ember szocialista fejlődésének legalább két nagyon fontos előfeltételét hangsúlyozom. Az ember csak akkor képes szocialista módon élni, gondolkodni és dolgozni, ha az alapvető szükségletei (anyagi, filozófiai, kulturális, közösségi, biztonság, szeretet stb.) ki vannak elégítve és ha társadalmi erőszak nélkül saját közösségében és közössége által szabadon fejlődhet. Dr. Sziklai László Péter REJTVÉNYSAROK 1. Harminc évvel ezelőtt kezdték meg Türkmenisztánban a Karakum-csatorna építését, és ezzel virágzó mezőgazdaságot hoztak létre a sivatagba varázsolt oázisokban. Hány kilométer hosszú jelenleg ez a csatorna? a) ötszáz, b) nyolcszáz, c) ezeregyszáz. 2. A dél-afrikai katonai helyzet rendezéséről tárgyaltak nemrég Lusakában az Egyesült Államok, az Dél-Afrikai Köztársaság és Angola képviselői. Melyik ország fővárosa Lusaka? a) Angola, b) Zambia, c) Ghana. • 3. Nyolcvanhét nemzetközi filmfesztiválon összesen huszonhét díjat nyertek a magyar filmek az elmúlt esztendőben. Ki rendezte a Cannes-ban FIPRESCI-díjjal kitüntetett Szerencsés Dániel című filmet? a) Sándor Pál, b) Gothár Péter, c) Erdős Pál. 4. A legújabb szívritmus-szabályozók működését az orvosok már nagy távolságból is ellenőrizhetik telefon segítségével. Hány éve ültették be először emberbe az ún. pacemakert? a) tizenöt, b) húsz, c) huszonöt. A helyes megtöltést beküldők között öt darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. PÁLYÁZATI SZELVÉNY *184. március H). Cím: Lapkiadó vállalat Reklámszerkesztősége. 1073 Bp„ Lenin krt. 9—tl. „Rejtvénysarok.” A megfejtést a megjelenéstől számított egy héten belül szíveskedjenek beküldeni. A nyertesek nevét és a helyes megfejtést a beküldési határidő letelte után megjelenő keddi számunkban közöljük. (PP.) -Szombat, 1954. március 10. ,Cardin-Hongrie" II. Jó fél évvel ezelőtt izgalmas esemény rázta meg a magyar divat világát. Megérkezett a világhírű francia divattervező, Pierre Cardin. Bemutatta kollekcióját, s megnyílt a Cardiin-butik. Akkor részletesen ismertettük az érdekes együttműködést Cardin, a Hungarotyx és a Módi Kereskedelmi Vállalat között. Bemutattuk a magyar tervezőt, Tankó Juditot, akki Cardin-licenc alapján tervezte a modelleket. „Pierre Cardin Hongrie” feltűnése valódi feltűnés volt. A második bemutatón megtudtuk, hogy új Cardin-butik is lesz: a Hyatt szállóban. Vevőköre főleg külföldi vendég, árai a konvertibilis valutához igazodnak. Az első Carolin-butik népszerű, sokat emlegetett látványossága lett a fővárosnak. A pesti divat sokat tanult itthon az ,,élő” francia divattól. Megvallom, hogy a második bemutató hangulata, rendezése, módja sokkal jobban tetszett az elsőnél. Nem volt óriási hacacáré, magyaros tömeghisztéria a bejutásért. A modellek ízlésformáló egyszerűsége is kedvünkre való. Egyszerűség az új divatban, főleg a formai megoldásokra vonatkozik. A fehér a nyár divatja. A tervező jól ért hozzá, hogy kevés sötétkékkel, barnával, feketével, pirossal, zölddel és a kékek változatával élénkítse. 33 gyár, szövetkezet, textilipari vállalat adta jó munkáját, anyagait, tudását az érdekes kollekcióhoz. A rajzra két jellemző modell került. Hófehér vászon kétrészes ruha, fekete fehér petytyes, hullámzó organza gallérral. A gallér más-más színben is feltűnt. A színes, csíkos, könnyű lengető ruha, a vállon gombolt különleges megoldással alul bővül erősen. Egyszerűség: A ruhák vonala szinte szabás nélküli, ötletes vállgombolással, nagy fém nyomókapoccsal eredeti feltűnő gallérhajtogatással. A hajtogatott gallér gyakran másmás színű, legtöbbször fekete vagy piros. A bemutató Cardines módja: két manöken szembejön egymással azonos ruhában. Csakis az anyag színe, mintája különbözik. A lányok a színpadon kezet fogva köszönik a tapsot. Megérdemlik. A legújabb Cardin-hír: a stockholmi magyar héten részt vesz a Cardin-kollekció Tankó Judittal együtt. Járjanak ott is nagy sikerrel. (f. á.) KERESZTREJTVÉNY Rejtvényünk vízszintes 1. és a 38., valamint a függőleges 15. és az 51. számú sorában RATKÓ JÓZSEF: Tavasz című versének négy sorát idézzük. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: AG, KG, HI, SK). 15. Bajor város (pamut- és söripar). 17. Héro és . .. (az ókori monda szerelmes párja). 19. A keserűség példaképe. 20. Spanyol névelő. 21. Költő (Zoltán). 22. II. Katalin cárnő híres kegyence. 24. Becézett női név. 25. Síkság, névelővel. 26. Képes vagy valamire. 27. Utó betűi. 28. Keletkezik. 29. A Sajó mellékvize. 30. Egykori déli napilap. 31. Község a Duna mellett, Kalocsa közelében. 32. Nagyon vág. 33. De . . . olasz filmrendező, a neorealizmus úttörője. 34. Búzavirágféle gyomnövény. 35. Tengeri hal, névelővel. 37. Lel valamit. 42. Angol miniszterelnök volt (Anthony). 43. Az utolsó magyar királyné. 44. Népszerű sportegylet. 45. Angol borjúfóka (bőréből készítik a szilszkin prémet). 46. Pépes étel. 50. Neves osztrák színész (Hans). 52. Gottwaldow csehszlovák város régebbi neve. 53. Pest megyei község. 54. Bibliai alak. 55. Szikes helyeken élő madár. 51. Restell valamit. 58. A világ eddig legeredményesebb asztaliteniszezője, huszonkét világbajnoki aranyérmével (Viktor, 1911— 1972). 59. A Szovjetunió Kommunista Pártja. 60. Amerikai város, a válóperesek Mekkája. 61. Fez betűi. 62. .. .dráma. 63. Az Indiai Köztársaság államnyelve. 64. A legelső bárkás. 65. Kizúdít. 66. Énekelni való. 68. Kis ház. 69. Az Operaház szólótáncosnője (Zsuzsa). 70. A kismalac farkának jelzője. 71. ... a maga szíve, sose fáj? FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: SzN, NL, GD, ÖE, KZ, NA, IT, TG). 2. A viszálykodás ideiglenes felfüggesztése. 3. Nem mozduló. 4. Tibeti juhfajta. 5. Gyümölcs. 6. Bécsi pénz. 7. Federico Garcia Lorca drámája. 8. Mitológiai istennő, Hermész anyja. 9. ... pásztorok királya ... (János vitéz). 10. Maga előtt hajtja. 11. Amerikai aprópénz. 12. Belga fürdőhely. 13. Érdekszövetség. 14. A kezében fog. 16. Női név (a naptárban: szeptember 30.). 18. Idegen női név. 22. Turgenyev szülővárosa. 23. Tréfa. 25. Szovjet tenger. 26. Angol ajándék (boon). 28. Lendület. 30. Költő (László, 1703—1764). 31. ...sav: a vegyipar fontos anyaga. 32. A létezés formája. 33. Börtön, fegyház. 34. Nem hamis. 35. Forma, idom. 36. Válaszút. 38. Méreg. 39. Neves német drámai színésznő (Maria, 1896—1930). 40. Helyet foglal. 41. Francia folyó. 43. Romániai folyó. 44. Tartani valami rossztól. 45. Bárgyú, ostoba. 46. Labdajáték. 47. Eltűnő. 48. Erődített francia város — nagy katonatemetőkkel. 49. Fénymáz. 50. . Határozószó. 52. A munkásmozgalom kiváló harcosa volt (Máté). 53. Harckocsi. 54. A cséplés számára előkészített terület. 55. Női név. 57. Kemény indiai fafajta. 58. Crosby, Oscar-díjas amerikai énekes-színész. 59. Színész (Imre, 1930—1957). 60. Angol terem. 61. Dúl a méreg benne. 63. Vietnami város. 64. Német Kommunista Párt. 66. Ugyanaz, mint a 64. vízszintes. 67. Angol segédige (arc). Valló Emil★ Beküldendő a Ratkó-vers négy sorának megfejtése. Határidő: március 15. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. Február 25-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Szép a független mozgalom: / Megérlelt egy-egy dalom. / Nem mintha nem volnék beteg, / De nyugtat az, hogy lehetek. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Csanádi Géza, Csobán Lajosné, Gergely Zsuzsa, Kormos Ilona, Lakatos Imre, Mikolay Jánosné, Pechan János, Pfenning Dánielné, Taksonyi Ferenc, Varga Tibor. Vidékiek: ifj. Bedő Antal. Nagylengyel: Borbás Ferencné. Makó: Forró Imréné. Kenderes: Hanzlik Gusztáv. Dorog: Incze Istvánné. Kigbér: Kalóz Károly. Putnok: Palotay Gyula. Dunapataj: Strang Károlyné. Baja: Szamos Erika. Kisterenye: Vörös József. Kalocsa. A nyereményeket postán küldjük el. TAVASZ