Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

A S­P­O­R­TNA­PL­Ó A 41. lépésben függőben maradt a Kaszparov—Szmiszlov sakkvilág­­bajnok.jelölti döntő párosmérkő­­zés negyedik játszmája. A B ri­­­niuszban zajló mérkőzéssorozaton Kaszparov vezet 2:1-re. Szocsiban döntetlennel fejeződött be a Szemjonova—Levityina női sakkvilágbajnok­jelölti döntő pá­­rosmérkőzés negyedik játszmája. A korábban függőben maradt par­tit folytatás nélkül adták döntet­lenre. Az állás 3:1 Levityina ja­vára. Pénteken délután a Magyar Honvédelmi Szövetség országos központjában köszöntötték az 1983- ban kiválóan szerepelt MHSZ-spor­­tolókat, köztük világ- és Európa­­bajnokokat, valamint társadalmi aktivistákat. A tömeg- és verseny­­sportban kiemelkedő teljesítményt nyújtókat Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára köszöntötte, majd 93 sportolónak és aktivistá­nak a legmagasabb MHSZ-kitün­­tetések különböző fokozatait adta át. 1983-ban az MHSZ-sportolók 55 világ- és Európa-ba­jnoki helye­zést szereztek. Az elmúlt évben i11 ezer igazolt versenyző sportolt az MHSZ klubokban. Az finnecsesen részt vett Buda István államtitkár, az OTSH elnöke. Botos­a­, osztrák Leber. Alvics pedig a bolgár Kirilov ellen győ­zött döntő fölénnyel a Velencében zajló nagy nemzetközi ökölvívó versenyen. Mindketten az elődön­tőbe kerültek. Turu 3:2 arányú pontozással szenvedett vereséget a kubai Castillótól. Váradi, Bácskai és Somodi már korábban biztosí­totta helyét a legjobb négy között. Taróczy Balázs az amerikai Meis­­ter oldalán az első játszmában 3-2- re vezetett az ausztrál Hampson­ Masur kettős ellen, amikor Ta­­róczyék feladták a mérkőzést. A metzi tornán történtek okáról nem szól a jelentés. Magyar BEK-győztes Bár csak ma játsszák a dön­tőt, az már most biztos, hogy az asztaliteniszezők női Baj­nokcsapatok Európa Kupáját magyar csapat nyeri. A védő és eddig 13-szor győztes Sta­tisztika ugyanis a Marczibá­nyi téri csarnokában a Tolnai Vörös Lobogót fogadja. A mostani ellenfelek már két BEK-döntőn is álltak egy­mással szemben, a Statisztika mindkétszer 5-0-ra győzött. A budapestiek mind a 13 ed­digi BEK-sikerében , részes edzője, dr. Ormai László most a korábbiaknál szorosabb mérkőzésre, de Statisztika­­győzelemre számít. Az asztal­hoz álló három játékos Magos (már az első sikereknél is je­len volt). Oláh, Szabó és két fiatal. Gál és Fazekas közül kerül ki. A tolnaiak mestere, Sáth Sándor a két Bolvári, Balogh és Bátorfi közül válogat. Szombat, 1984.­­m­árcius 17. Ha egy labdarúgó-mérkő­­zésre elővételben tízezer je­gyet eladnak, az komoly jel. Akkor azt a találkozót minden további nélkül eseménynek, vagy futballnyelven rangadó­nak lehet nevezni. Ezek alap­ján viszont a 18. forduló anél­kül, hogy egyetlen labdába is belerúgtak volna, már más, mint a többi Kiderült ugyan­is, hogy a Vasas—FTC, az V. Dózsa—Bp Honvéd, a Fradi —MTK és a többi tradicioná­lis rangadó mellett született egy új eseménye is labdarú­gásunknak: a Videoton—Rába ETO. Ha belegondolunk, érthető a nagy várakozás. Négy-öt évvel ezelőtt a Videoton kezdte. Gyors karrier, rövid NB I-es múlt után a székesfehérvári csapat csaknem bajnokságot nyert. Akkor még szokatlan volt, hogy­ az elsőség nem a fővárosi csapatok magánügye. Aztán a Videoton visszaesett egy kissé, s­ír itt a Rába ETO. A győriek sikereivel, két ba­i­­ooVoáeával teljesedett be az a fol­amat, amit a Videoton el­indított. A vidék előretörése. S s rinc­­sni bajnokságosan? A s­je­ rocfehérváriak az előző ki­­­ráh­oz képest, jobban, a győ­­r­ek évencékben szerepelnek, de o­ocs lényeges különbség a két csapat között. Három pont a Videoton előnye. A mérkőzés tétje már az ed­digiek alapján is nagy lehet­ne, de ezekhez járulnak még bizonyos, nem éppen elhanya­golható presztízs-szempontok. A Videoton ugyanis két és fél éve éppen akkor esett vissza, amikor Verebes József, a győ­riek jelenlegi edzője, a hiány­zó ambíciókat is sérelmezve, elment Fehérvárról. Verebes Győrött, új csapatával kétszer egymás után bajnokságot nyert. Ebben nem kis szere­pet játszott két, a Videoton­ból igazolt játékosa, Kovács László és Burcsa Győző. A maron visszatért a Videoton­­hoz Kovács Ferenc, aki Fe­hérvárért mindmáig Az edző, aki annak idején bajnokeső- Ivor csapatot formált az újonc­ról érkezett játékosa. Kovács is megesett az a csoda, ami Verebes csapatával két és fél éve Győzött. Az előző bajnok­ Kimlipp­ecek ténfergő Videoton az őszi idény után listavezető volt, c­ímet is csak gyengébb gólkülönbsége miatt áll a második helyen a Bp. Honvéd mögött. Sok tehát a rokonvonás a Videoton és a Rába ETO csa­pata és edzői között s érthető ezért, hogy egymással szem­ben különösképpen szeretné­nek bizonyítani. Győrből 3500- an érkeznek a délután öt óra­kor kezdődő mérkőzésre, de a jegyigénylések alapján Buda­pestről is sokan utaznak majd Székesfehérvárra Ők feltehe­tően nem szurkolni, csak a minden bizonnyal kitűnő mér­kőzés kedvéért. Világcsúcsok Újabb világrekord született, a Szovjetunió Minszkben zajló súlyemelő-bajnokságán. A 87.5 kg-os súlycsoportban Vlagyi­mir Gracsov 155.5 kg-ra javí­totta a szakítás saját maga által tartott világcsúcsát. A régi csúcs 155 kg volt. Az NSZK-beli Obertsdorf­­ban, a nemzetközi sírepülő verseny rajtját megelőző utol­só edzésen a finn olimpiai baj­nok Matti Nykanen 182 mé­teres teljesítménnyel egy mé­terrel megjavította* a csehszlo­vák Pavel Ploc által tartott eddigi legjobb eredményt. Szombati sportműsor Asztalitenisz: Női BEK-döntő­: Statisztika:Tolnai Vörös Lobogó Marczibányi tér: 11.00 ó. Labdarúgás: NB I-es mérkőzé­sek: Pécsi MSC—Vasas, Pécs 15 ó. Videoton—Rába ETO. Székesfehér­vár. 17 ó. Nyíregyháza—Ferencvá­ros. Nyíregyháza 15 ó. Bp. Hon­véd—Haladás. Kispest 15 ó. Csepel —SZEOL. Csepel. 17 ó. I. Dózsa— MTK-VM. Megyeri út. 15 ó. DVTK —ZTE. Diósgyőr. 15 ó. Pannónia torna. Miskolc. Ifi és 17..70 ó. Úszás. Elektroimpex nemzetközi viadal. Komjádi uszoda. 9.30 és 17 óra. Vívás: Pannónia Kupa női tőr­­verseny. Pécs. 8 ó. Vasárnapi galoppversenyek .Jelöltjeink: 1. Agilis — Bohr. — Verbunkos — Eszelős. — 2. Welches? — Ger­­zson — Roxi — Szolgabíró. — 3. Kozmetika — Jobber — Pancsoló — Mikronez. — 4. Aktor — Titkár — Búcsú — Ungvár. — 3. Látomás — Tibia — Marteusz — Kemping. — 8. Perjés — Matyó — Nagysze­rű — Wip. — 7. Walzer — Mufti — Mád — Piktor. — 8. Déva — Atyuska — Magdi — Diszertáció. — 3. Bagoly — Előd — Mandiner — Kókler. — in. Goda — Hun — Jolly — Milka. A versenyeket i..on-kan kezdik. Fábián László, az Bp. Hon­véd 21 éves öttusázója nyer­te a San Antonióban rende­zett nagy nemzetközi versenyt. A csapatok között a Buzgó, Dobi, Fábián összetételű ma­gyar együttes a házigazda Egyesült Államok mögött a második helyen végzett. Az egyéniben Buzgó a 8., Dobi a 24. A sikerről Medvegy Iván, Fábián klubedzője, aki elkí­sérte tanítványát a San An­­tonió-i versenyre, a követke­zőket nyilatkozta az MTI mun­katársának : — Texasba a válogatott ver­senyzők mexikói magaslati ed­zőtáborozásából érkeztünk. Igen kemény munkával eltöl­tött napok után álltunk tehát rajthoz, csúcsformákat így nem várhattunk. Ennek ellenére Fábián két fizikai számban, az úszásban és a futásban is kimagaslóan szerepelt. A tech­nikai számokban, főként a lo­vaglásban, azonban több pon­tot vesztett el fölöslegesen. Dicséretére válik, hogy így is 5353 pontot szerzett. Gyenge kezdés után ilyen bravúrra, azt hiszem nagyon kevés öt­tusázó képes. A vert mezőny­ben három világbajnokot is találhattunk. A lengyel Peciak 7., az amerikai Neiman a 15., az olasz Masala a 20. lett. Fábián László reálisan ér­tékelte győzelmét, mesterével együtt azon a véleményen volt,, hogy Los Angelesben — amennyiben k­r. Török Ferenc szövetségi kapitány beválogat­ja a csapatba — egyetlen tech­nikai számban sem szabad hi­báznia. — A mindössze három éve öttusázó Fábiát immáron há­rom nagy sikerrel büszkélked­het — folytatta Medvegy Iván. — A tavaly kivívott junior vi­lágbajnoksággal, az ugyancsak 1983-ban megszerzett felnőtt magyar bajnoki címmel, és a mostani, San Antonió-i első­séggel. Mindez arra enged kö­vetkeztetni, hogy ,jó úton ha­ladunk, helyes módszerekkel készülünk a ,,versenyek ver­senyére” — fejezte be Fábián László sikerét értékelő nyilat­kozatát az edző. Medvegy Iván. SPORT Az új rangadó Fábián sikeréről TÉLI VILÁG A HEGYEKBEN Azt még csak-csak elképzeli az ember, hogy az Alpokban, a Tátrában ilyenkor is vidáman síelnek. De azt már kevésbé vélné, hogy a hazai, térdma­gasságig nőtt hegyeinkben most is ott a hó. Pedig a Mátrában, a Bükkben, a Börzsönyben még téli világ uralkodik. Mi idelenn már rég nem láttunk havat — őszintén szólva, nem is hiányzik — odafönn a he­gyeinkben vagy félméteres ha­von még javában síelnek. Azt mondják, hogy bármennyire is melenget minket a nap, oda­fönn még eltart a hó két há­rom hétig is. Annyira bizto­sak ebben a sísport szakem­berei, hogy március 25-re nemzetközi futóversenyt hir­dettek meg Gályára és külön meghívták rá Finnország bu­dapesti nagykövetét, aki arról vált ismertté minálunk, hogy egy havas napon sílécen ment rózsadombi lakásáról a mun­kahelyére. A mi hegyeink csúcsai leg­feljebb az­ Alpok lábáig ér­nek, mégis őrzik a havat. Idén csupán január második felétől, de többnyire három, néha négy hónapos minálunk a síévad. Nagyjából oly­an hosszú, mint a nyári idény. Csak éppen szá­­zadannyian üdülnek télen, mint nyáron. Ilyesmihez mi­nálunk nem szoktak hozzá és aligha kapnak sokan kedvet rá. A síszövetség felkérésére filmen dokumentálták, hogy a hazai síterepek zöme kong az ürességtől, pedig vagy félszáz, felvonóval is ellátott lesikló­­pálya létezik az ország mintegy tucatnyi hegyvidékén s mégis ezrek sorakoznak a Csehszlo­vákia felé vezető határátkelő­­helyeken. Vajon tudnak-e róla, hogy van ha minálunk is? Tud­nak is, meg nem is, de az ki­cseng a válaszok többségéből, hogy csöppet sem vágynak a hazai síterepek felkeresésére. Sajnos, indokolt a viszoly­gásuk. Nem az a baj, hogy a mi felvonóink ósdiak, nyikor­­gósak, nehezen mozdulnak, egy-két száz méterre mégis felviszik a síelőt. De a ma em­berének más igényei is van­nak. Ha már elutazik száz, két­száz kilométert, a helyszínen szeretne maradni a hét végé­re. Szállás azonban nincs. A Mátrában lévő két turistaház 120 embert fogad be, de civili­zációról, kényelemről ne is ál­modjék a szegény vendég. Mátrafüreden van szálló — éjszakánként 1200—1500 fo­rintért. A Börzsönyben nincs autóval megközelíthető turis­taház. Négy kilométeres gya­logút végén magaslik a lassan sportcentrummá váló nagy­­hideghegyi turista­fogadó. Bár­mennyire is igyekvő ember a gondnok, nem tehet róla, hogy a betérő vendég még csak ke­zet sem moshat étkezés előtt — odafenn ritka kincs a víz — s nem talál WC-t, csak valahol odakinn a hóban egy latrinát. (Ugye, nem tudja a kedves fiatal olvasó, mit takar, ez a kifejezés, ne is kelljen megta­nulnia !) Bánkúton, ahol a hét­végeken megfordul vagy négy­ezer síelő, éjszakára alig szá­zan pihenhetnek meg, a sí­sport hőskorának körülményei között. És sehol a magyaror­szági sípályákon egy melegedő, egy étterem, egy kézmosóhely egy WC. Nem egy szűk réteg gondjai ezek. Csaknem félmillió fel­nőtt és gyerek síel, vagy síel­ne minálunk. Persze, hogy — akinek csak módja van rá — törekszik külföldre. Egy-egy Csehszlovákia felé nyíló határ­­állomáson 10—15 000 magyar síelő lép ki a téli hétvégeken. A síszövetség számításai sze­rint évente negyedmilliárd fo­rintot (!) költenek külföldön a magyar sízők, nem számítva az üzemanyag árát és értékét. Ha ennek a pénznek csak egy részét lehetne valahogyan át­irányítani a civilizáltabb ha­zai feltételek megteremtésére, a sízők boldogan választanák az itthoni terepeket a távoli úticélok helyett. Persze, aztán a síversenyzés sem sokkal különb mi nálunk, mint amilyenek a lehetőségek. Számomra egészen bámulatos, hogy micsoda erőfeszítéseket tesznek idehaza a téli sportok a versenyképességük elfogad­tatásáért. A hoki példáját sok­szor idéztem már, de biztos vagyok benne, hogy számos rangos nyári sportágunk pi­cinykére zsugorodna, ha a pusz­ta létért olyan harcot kellene vívnia, mint mondjuk a síelők teszik. A síszövetségnek nincs az­a pénze, hogy sűrűbben külföldre utaztassa a versenyzőit. Azok mégis utaznak, mert másként nincs fejlődés. A biatlonisták kaptak pénzt a Sporthivatal­tól kéthetes ausztriai edzőtábo­rozásra, de gyakoroltak Svájc­ban és az NSZK-ban is. Mert addig ügyeskedtek a sísport vezetői, amíg ■­­jött a meghí­vás. Mennek a személyes aján­dékok a sínagyhatalmak ille­­tékeseihez, saját zsebére vásá­rol és ajándékoz szalámit, pezs­gőt. Tokajit a síszövetségi ve­zető, az edző, a versenyző édesapja és rokonsága, sőt ma­ga a síelő is, hogy versenyez­hessen, edzhessen a nagyok között, tanuljon, ügyesedjen. Az olimpián szerepelt sílövők felszerelése például egyetlen fillérbe sem került. A sportru­házatot a nagy cégektől kap­ták, a fegyvert a nemzetközi szövetségtől. (Darabja 30 000 forint.) Nem firtatom, miért ajándékoznak ilyen drága pus­kákat éppen a magyaroknak, de biztos vagyok benne, hogy va­lamiféle szolgálatokkal kiérde­melték. Sajátos módon éppen egy ilyen ajándék­fegyver okoz­ta, hogy a biatlon váltó nem érte el kitűzött célját, nem ju­tott be az első tíz közé. Amolyan magyaros törté­net az egész. A sportág nem­zetközi nagyfőnöke személye­sen ajándékozott egy drága, a sztárversen­yzők által használt márkájú fegyvert. Palácsik kapta meg, lőtt vele a hazai versenyeken, aztán Szarajevó­ban is. Például a versenyt megelőző napon. Szinte ma­gától találta el a célt a puska. A bajnokság napján azonban nem az addig megszokott­­ 10 fokot mutatta a hőmérő, hanem mínusz húszat. Fél órá­val a verseny előtt kiderült, hogy ilyen hidegben ez a fegy­­ver valamiért nem mőködik. Közvetlenül a rajt elén Palá­csik m°skapta a tartalék fegy­­vert, lőtt vele hármat, aztán csak nay érzésből állította be az irányzékot. Egr lövőnek a haja szála is égnek állna, ha olyasmit hallana, hogy nem rettenetesen sok próbalövés, századmil­li­méternyi változta­tások rendezese után áll neki versenyez­ni valaki. Palácsik a versenyen tizenhatszor célzott, hétszer talán. Tragédia, össze­omlott Bukott is, három perc­cel később jutott célba, mint hamm társa. Ha velük azonos erdményt ér el, a magyar váltó bekerül az első tíz közé, így 14. lett A VB-n előzőleg a magyarok, a legjobb lövők közé tartoztak. Persze, ezek után követke­zett a vád. Miért kellett kikül­deni a biatlon váltót? Azért, mert a NOB az olimpia előtt szinteket határozott meg és aki ezeket elérte, utazhatott Szarajevóba. Bekerültek az olimpiai csapatba a sílövők mellett a jégtáncosok, szerepelt egy szem gyorskorcsolyázónk és egy alpesi sízőnk. Csak ők teljesítették az előírt normá­kat. Teljesen korrekt volt a vá­logatás, de ennek ellenére már az olimpia előtti sajtóértekez­leten felvetődött, vajon nem volt-e túl szigorú a MOB. El­végre itt rendezték a szomszéd­ban az olimpiát, a különféle kedvezmények révén alig ezer dollárnyi valuta kellett csupán a csapat részvételéhez (egy nagyobb család turista útra kap ennyit), magyar busz vit­te a versenyzőket Szarajevó­ba. Miért ne mehetett volna ki a téli sportok mindegyik szak­ágából valaki? Biztos adott volna újabb lendületet a hazai vetélkedésnek. Utólag kiderült, hogy a sí­ugróknak ott lett volna a he­lyük, de ők — bal­szerencséj­ük­re — csak két héttel a neve­zési határidő után értek el számottevő eredményt. Fischer a négysáncversenyért még csak 78. volt, aztán január közepén egy Világ Kupa versenyen már a 27. helyen végzett, a t11 éves Nádor Tibor az Eu­rópa Kupa versenyen (ez a másodvonalbeliek találkozója) kilencedik lett. Ő ugrott már ififi métert is, az IBV-n három NDK-beli ugró mögött a 4. he­lyet szerezte meg, megelőzve a szovjet, a csehszlovák ver­senyzőket. Magyar ugrótól alig­ha lehet ennél többet várni. Már azért sem, mert az utób­bi években átalakították a sáncokat, megváltoztatták a műszaki paramétereket a biz­tonság érdekében. Az ugró nem röppen fel 10—12 méter magasba, nem föntről zuhan le a lejtőre, hanem szinte az­zal párhuzamosan, földközel­ben repül, ilyen sánc Magyar­­országon nincs, csak külföldön gyakorolhatnak a magyarok. Talán szerencsés lett volna, ha kiutazik Kozma Péter mel­lett egy-két alpesi síző is, ak­kor kevesebb lenne a marako­dás a szakágban. Mert sokak­nak nem tetszik, hogy a sváj­ci—magyar Kozma utazott, a pesti—magya­r itthon maradt. Pedig ez a Svájcban született Kozma derék legény. Ha nem is beszél tökéletesen rondvarul, magyarnak vallja magát. A svájci mellé felvette a magyar állampolgárságot is. Ha edző­tábor van, együtt edz az itt­honiakkal még az agárdi nyá­ri táborban is ott volt. Ha égy­­szer a külföldön élő magyaro­kat a hazához kívánjuk kap­csolni. Kozma Péter esete re­mek példa. Nincs aki tagadná a magyar v­ersenyzők közül, hogy sokat lehet tőle tanulni. Készséggel segít is társainak. Remek síző, ugyanolyan a stí­lusa, mint a naevmenoké. A világranglistán vagy három­száz hely van közte és a többi malvar­ között. Az Olimiiap műlesiklásban 18.­ lett.A csaló egyetlen svájci tudta őt­ meg­előzni. Kicsit azonban megkeseredett már a szájíze, mert nem egy­­szer érzi hogy kívülállónak minősítik. Mintha azt kérdez­nék, m­it keres itt, miért veszi el másoktól a helyet? Pedig nem veszi el. Nincs forintban fizetett látszatállása, nem kap itthon egyetlen fillért sem. A rangsorban elfoglalt helye alap­ján szívesen látott vendég a Világ- Kimna futamokon, térí­tik a költségeit. Versen­yzői mentalitását pedig átvehetné Sok m­ás síelő is." Lehetséges, hogy éppen ez a baj vele... Zsolt Róbert Magyar Nemzet KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM: (V., Veres Panne ut'a­ 4—M. ARANY PATIKAMÚZEUM: (I., Tárnok utca 18.). BAJOR GIZI SZINÉSZMÚZEUM: (XII., Stromfeld Aurél u. 16. Nyitva: K. Cs. d u. 15— 19-ig, Szó, V: 11-18-12.) BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ: (II., Csalán út 29.). A Mag'.ar Pos­ta bélyegei Bartók Béláról. — Bartók Béla életútja. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚ­ZEUM: (I., Szent György tér 2.). Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede. — A középkori Buda királyi várpalo­táid és gótikus szobrai (ál-,­landó kiállítás). — Ausztráliai ékszerek. — Japán plakátkiállí­tás (nyit: 20-án). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚ­ZEUM: (V., Deák tér 4.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM: (I., Tóth A. sétány 40.) Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc. — Az Osztrák—Magyar Monarchia és az első világháború. — A ké­zifegyverek története, vadász- és céllövő fegyverek. — a Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja. — Magyaror­­szág a két világháború között és a második világháborúban. — Hazánk felszabadítása. — A nép­hadsereg fejlődése. — A magyar­­országi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei és képző­művészeti alkotásai. — Ólomka­tonák c. kiáll. HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM: (VT., Népköztársaság útja 103.) Indiai és jávai művészet. JÓKAT EMLÉKMÚZEUM: (XTL, Költő U. 11.) JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA: (TX., Gát u. 3.) KASSÁK EMLÉKMÚZEUM: (TTL, Fő tér 1.) .,Hommane a Kassák”: Kassák Lajos irodalmi és képző­­művészeti munkássága. Kollázs a magyar művészetben. 1900—Jóstő. KTSzELLI MÚZEUM: Pest-Buda művészeti emlékei XVIII.—XTX. században. — Pest-budai nyom­­­dák a XVTI.—XTX. században. — Budapest művészete — XTX. —XX. század. — Az „Arany Oroszlán” patika. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM: A vas­út története a lóvasútitól 1945-ig. — A mai vasút. — A repülés tör­ténete. — A hajózás története. — Az autó és a motor. — A körúti közlékedé® története a római kor­tól napjainkig­­áll. kiáll.) — Kandó Kálmán emlékkiállítás. A KM? MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA. (XIII., Vi­­­segrádi u. 15 ) LA­KÁSMÚZEUM: (U­L. Fő tér 1.) Kun Zsigmond ném­aiki gyűjte­­ményeiből rendezett kiállítás MAHYMI ELEKTROTECHNIKÁT MÚZEL­M: Az erősáramú elektro­technika története MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGÉ­RTŐ IPART MÚZEUM: (T., Fortuna u. 4.) A kereskedel­mi szakmák kialakulása a XTX. r sz.-ban. — A cukrászipar törté­nete Magyarországon. MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚ­­ZEU­M: Fkék b XVTTL— XTX szá­­zadban — Az.s erpg'tő. története­.­ — Vadászat .és V*afj'gazdall­odás..­. — A háziállatok kialakulása. — A honfoglaló magyarok és a kora Arnád-kor háziállatai. — A ser­­téstenyésztés története. — A szarvasmarha-ten­yésztés törté­nete. — A juhtenyésztóc történe­te. — A lótenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés tör­ténete. MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MUZEUM* (Budavári Palota ..A k­ép.) A magyarországi munkás­mozgalom története. — Szakok­tatás, szakképzés a fővárosban. (állandókérul). — Táncsics vi­­aga — Nig' 'en étés történt (nyit: 20-an). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: Későreneszánsz és barokk mű­vészet 1550-től 1300-ig. — K­ásó­­gótikus szárnyasoltárok. — Kö­zépkori kőtár — Gótikus faszob­rok és táblaképek a XIV.—xv. sz-ban. XIX. sz.-i magyar festé­szet és szobrászat. — Munkácsy Mihály és Paál László művésze­te. — A xx. 92.-i festészet és szobrászat. — Kondor Béla em­lékkiállítás. — Barcsay Jenő: Anatómia és drapéria, nyit. 16- án. — A hónap műtárgya: Weinin­­ger Andor: Kompozíció. 1922. Me­chanikus revue. 1923. magyar nemzeti múzeum: Magyarország népeinek történe­te az őskortól a honfoglalásig. — Magyarország története a hon­foglalástól 1849-ig (állandó ki­­állítás). — A magyar koroná­zási jelvények. — Ónedények (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM: Az őstár­sadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.). — Szántóföldek üzenete (Újítások a XIX.—XX. századi ma­gyar paraszti gazdálkodásban.) — A magyar néni iparművészet 30 éve. — Kapuvári szobabelső. — Nnavmosá* (Osztrák Néprajzi Mú­zeum vendégkiállítása). —'­Mai algériai művészet. NYUGAT IRODALMI MÚZEUM: (XII., városmajor u. 48­4.) Nyu­­gat-emlékkiállítás. — Babis-em­­lékkiállítás • ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI mú­zeum- cm.. V* fér 1.) A kony­ha emlékei — Egy szülő** város­rész múltaiból — Béka? megver. — Tóbiá® Simon kád.árp­ester mühelye. ÖNTÖDÉT MÚZEUM: (TT.» Bem .T. u. 20.) PETŐFI IRODALMI MÚZEUM: (V., Károlyi M. u. Ifj.) Móricz Zsigmond-emlékkiálítás. — To­kai Mór. T­arinczy Ferenc relik­viái. — Déry Tibor dolenzó rn­­bája. — Petőfi utóéípre a mnvifi»(»thon — potfifi-re'i’clik. POSTAMÚZEUM: (VT., Népköz­társaság útja 3.) SFMMFT WTT« ORvr›cTLTDOM­A­­NYT MÚZEUM* Kének a ev*­­postás múltjából (állandó kiál- Iftác’i — Medicina in Pannoniq. SZÉT»MŰVÉSZt»*TT MÚZFTtM* XTX. — XX ^ázadi ‚»or›com»i •ar^Srácrat. — A XX. R?ázad művészete — (éti kiáll.) — VWor Vaaareflv ki­állítása. — A tál három évszá­zad grafikus műv“«17»»tében. Trr”'cí’SzrTTrTDr'M \ NYT MÚ­ZEUM • (Vm.. Ra­ocs u. n. ^ Nemzeti Múzeumban 4«vánvak é« kőzetek világa — P«»t­r*tjtqfó Maevqrorczás áUn*vi|á®áb*M — Kutenberger xáimán em’^kkiá’­­Rtác ddő.cz. kiáll ' — A czettudományi Múzeum te — A földtörténet emléke' M«­­g'*az országon. — Az őslények vi­lága. ru'x* G-M­ERTA: Mészáros Géza *ecr+ő kiállítása. H^LTKOM HAT F.RTA: Horváth .Já­nos; fe«*ó kiállítása. r­oTpvftvf^zm GALÉRTA: Kor+ár^ magyar főt* művészek alkotásai. 1|iÚJ' STumo­r. • vásárnoki An­tal f»rafikU« kiál­tása. Műcsarnok­­on^sos képző­­művészeti kiállítás. VTI. ADÓ G­ALÉRI­A : Burtanpc.f Grafikai Alkotókö'**ec*4-r b'J’'". rak kiállítja. — *ndr? Kertész #ff*G.Tn'(T.K gT VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIA: Schaffer Judit jelmeztervező kiállítása. A múzeumok és kiállítótermek hétfő kivételével, naponta 10 órá­tól 18 óráig tartanak nyitva. 13 ÉRS

Next