Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-20 / 67. szám
4 Emlékezés 1944. március 19-re a MIOK székházában Hazánk történelmének gyászos napjára, 1944. március 19-re, az ország német megszállására emlékeztek hétfőn este a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének Síp utcai székházában. A Budapesti Izraelita Hitközség elnöksége rendkívüli közgyűlést hívott egybe, az oly sok fájdalmat, szomorúságot, szenvedést, gyászt, s végső soron 600 ezer magyar zsidó mártír halálát előidéző tragikus nap 40. évfordulója alkalmából. A részvevőket Héber Imre, a Budapesti Izraelita Hitközség elnöke üdvözölte. Megnyitójában többek között hangoztatta: — 1944. március 19-e örök memento marad mindanynyiunk számára. Bizonyítja, hogy a barbarizmussal, az embertelenséggel soha nem lehet kiegyezni, a fasizmus olyan métely, amelyhez hasonló még nem volt a világon. Nekünk, akik túléltük a rettenet éveit, kötelességünk, hogy soha ne feledjük mártírjainkat, azt, hogy mi, hogyan s miért történt. A teljesen be nem gyógyuló sebeket nincs szándékunkban felszaggatni, nem kívánunk újból senkinek fájdalmat, szomorúságot okozni, de egyet mindenképpen akarunk: azt, hogy ami történt, soha többé meg ne ismétlődhessék — mondotta. Ezután Harsai Elek történész professzor idézte fel emlékbeszédében az 1944. március 19-ét megelőző és az azt követő idők eseményeit. Szólt a német megszálláshoz vezető történelmi körülményekről, a magyar uralkodó körök nemzetvesztő politikájának jellemzőiről. Tizenhét ország szakembereivel Tanácskozás a közlekedésfejlesztésről Nemzetközi közlekedési szemináriumot rendeznek Budapesten, a Technika Házában, március 26—30-a között. A tanácskozáson egyebek között megvitatják a közlekedési infrastruktúra beruházásának eddigi gyakorlati kérdéseit, a módszertani problémákat, valamint az e téren szerzett nemzetközi tapasztalatokat. A szemináriumon a magyar résztvevőkön kívül tizenhét ország mintegy harminc szakembere vesz részt. Képviselteti magát az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága, a Nemzetközi Közúti Szállítási Szövetség, a Világbank, valamint az Autóklubok Nemzetközi Szövetsége is. A nemzetközi gazdasági és társadalmi kapcsolatok szempontjából fontos eszmecserén olyan kérdéseket is megvitatnak, mint amilyen a forgalom előre becslésének, a díjszabások kidolgozásának és a hatékonysági értékelésnek a tennivalói. Közrend és közbiztonság Pest megyében Pest megye közrendjéről és közbiztonságáról tartott hétfő délután sajtótájékoztatót a megyei főkapitány, dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredes. Elöljáróban kifejtette, hogy a megye mintegy egymillió lakosa — főként a ipartelepítés, a beköltözések nyomán — évente csaknem tizenötezerrel gyarapszik, közöttük kialakulatlan egzisztenciákkal, a társadalom perifériáján élőkkel. A többi között ennek tulajdonítható,hogy az elmúlt esztendőben az ismertté vált bűncselekmények tekintetében Pest megye országos „listavezető”, és a bűncselekmények számának a növekedésében is az országos átlag fölött állnak. Az elmúlt esztendőben több mint tizenháromezer bűncselekményre — 1982-höz képest tíz százalékkal többre — derült fény. A bűncselekmények csaknem hatvan százalékát a vagyon elleniek tették ki; a társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmények által okozott kár meghaladta a negyvenötmillió forintot. Növekedett a személyek ellen elkövetett bűncselekmények száma is; különösen szembeszökő, hogy az emberölések és kísérletük megkétszereződött, harmincnégyre emelkedett. A közlekedési bűncselekmények közül különösen sok az ittas vezetés. A megyei rendőr-főkapitány hangsúlyozta, hogy az idén továbbra is cél az ismeretlen tettesek ellen folytatott nyomozások eredményének a növelése, továbbá a bűncselekmények megelőzésének a fokozása. (eg. 7.) Velencén véderdő, Óhnton az őstölgyes megújítása A környezetvédelem, és a gazdaságosság fonódik össze annál a földjavító munkánál, amit a Velencei tó csaknem 63 ezer hektáros vízgyűjtő területén kezdtek meg. A Pázmánd környékén indított meliorációnál a tó vízminőségének védelme s a föld termőképességének növelése együttes cél. A tervek szerint a Velencei hegység, s az északi part kopárosaira 1600 hektárnyi véderdőt telepítenek, valamint hordalékfogó műveket építenek, az elemek pusztító munkáját meggátolandó. A tó vízgyűjtő területén mintegy 120 kilométernyi üzemi utat építenek. Hortobágyon a Homoki Nagy István Kékvércsék erdeje című filmből ismert mintegy 210 hektárnyi Ohati őstölgyes felújítását folytatják az idén. Itt vízelvezető árkokat, átereszeket építenek, hogy a fákat megvédjék a belvizek miatti kiszáradástól. A kipusztult tölgyek pótlására hozzávetőlegesen 35 hektáron csemetéket is ültettek, melyeket kerítéssel védenek az őzektől. Több energia- és víztakarékos háztartási gép a Hajdúságból Több, mint kétszázmillió forint beruházást igénylő fejlesztési program megvalósításán dolgoznak a Hajdúsági Iparművekben. A nagyszabású munka eredményeképpen már az idén — de a következő esztendőkben még több — korszerű, elsősorban energia- és víztakarékos háztartási gépet szállítanak majd a hazai és a külföldi vevőknek. A számítások szerint 1984-ben — a tavalyihoz képest — 11 ezerrel több, összesen 95 ezer automata mosógépet gyártanak, s ebből 86 ezer hazai üzletekben kerül forgalomba. A gyár tavaly 223 ezer elektromos vízmelegítőt készített, ■az idén ennél 12 ezerrel többet. Különösen nagymértékben — 60 százalékkal — növelte a gyár az elmúlt évben lapradiátor értékesítését. Az idén e termékből 850 ezer négyzetméternyit szándékoznak előállítani, 28 ezer négyzetméterrel többet, mint 1983-ban. A lapradiátorok többségét hazai piacon értékesítik. i Miyvíz Vitizet Hatvanhat a téma: az állam és az egyházak Az állam és az egyházak lesz a témája a Hatvanhat című műsorsorozat április 26-i adásának, vendége pedig Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A műsor szerkesztősége várja a televíziónézők témába vágó leveleit, szeretné, ha szóba kerülne, miként és hogyan változott az elmúlt negyedszázadban az állam és az egyház kapcsolata, mit jelent a felekezeti egyenjogúság, milyen a vallásgyakorlás társadalmi megítélése, a hittanoktatás, az egyházi középiskolák helyzete, továbbá a papok képzése és társadalmi szerepük. Az érdeklődők leveleiket, kérdéseiket a Magyar Televízió címére írhatják: 1810 Budapest, Szabadság tér 17. Hatvanhat. Magyar segély Vietnamnak Hétfőn a vietnami szolidaritási bizottság székházában Varga József, hazánk hanoi nagykövete ünnepélyes átnyújtotta Tran Duy Hungnak, a bizottság elnöksége tagjának a Magyar Szolidaritási Bizottság segélyküldeményét. A negyvennégy tonna élelmiszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszközök és szövet, amit a magyar dolgozók önkéntes felajánlásaiból vásároltak, ezúttal Lao Choi tartományba kerül, az ottani gondokon fog enyhíteni. Ebben a tartományban van Dien Bien Phu is, ahol a vietnami néphadsereg a történelmi végső csapást mérte harminc évvel ezelőtt a francia gyarmati hadseregre. Francia kitüntetés magyar építésznek A francia kulturális miniszter a művészetek és tudományok rendjének lovagi fokozatával tüntette ki dr. Horler Miklós, Ybl-díjas építészt, a művészettörténeti tudományok kandidátusát, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos titkárát több évtizedes ki-, magasló műemlékvédelmi és oktatási tevékenységért, a magyar—francia építészeti kapcsolatok elmélyítésében szerzett érdemeinek elismeréséül. A kitüntetést a budapesti francia nagykövetségen hétfőn Hubert Dubois, Franciaország magyarországi nagykövete adta át. Száz éve született Paksi József Paksi József, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosa születésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn Újpesten a Megyeri úti temetőben. Sírjára a kerületi párt- és KISZ-bizottság, a helyi tanács és a városrész népfrontbizottságának, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. A sírt megkoszorúzták a kerületi vállalatok, valamint az Erzsébet utca 31. szám alatti általános iskola nevében is. Megemlékeztek Paksi Józsefről a IV. kerületben a nevét viselő utcában elhelyezett emléktáblánál is, amelyet a körzeti pártszervezet, a helyi népfrontbizottság, a IV. kerületi építőszövetkezet képviselői, valamint kerületi általános iskolás diákok koszorúztak meg. Szülőfalujában, a Fejér megyei Tác községben, hétfőn felavatták Paksi József emléktábláját. A hazai elektrotechnikai minősítések rangja Nemzetközi villamosipari minőségfejlesztési szemináriumot rendeznek Budapesten március 21—23. között — jelentette be Lázár Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet igazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. A háromnapos ,nemzetközi tanácskozást, több mint 250 hazai és külföldi résztvevővel, abból az alkalomból szervezik meg, hogy a magyar intézet a napokban ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Jelenleg évente mintegy 4500 vizsgálatot végeznek az intézetnél, s tapasztalataikat mind több vállalat nemcsak a gyártásban, hanem a villamosipari fejlesztéseknél is hasznosítja. A magyar termékekről készített minősítéseket külföldön is elfogadják, s így e cikkek exportja, forgalomba hozatala a helyi piacon meggyorsítható. A szocialista országokban mintegy 300, az intézetben minősített magyar terméket értékesítenek. A MagyarNemzeet megkérdezte: Szól-e már a zene a korona kiállítótermében? A múlt év végén szóvá tette egyik olvasónk, hogy a Nemzeti Múzeum dísztermében, ahol a magyar koronát mutatják be, mostanában nem szól a halk háttérzene. Az intézmény főigazgatója lapunk 1983. december 20-i számában válaszolt az olvasói megjegyzésre, sajnálattal értesítvén a múzeumlátogatókat, hogy egyelőre megoldhatatlan a zeneszolgáltatás, mert „a nyugati gyártmányú Grundig-magnót nem tudják megjavítani és a Rádió által készített szalagok is teljesen elkoptak”. A napokban ismét fölkerestük a főigazgatót, dr. Fülep Ferencet s megkérdeztük tőle: Mit tettek az előző nyilatkozat óta eltelt időben? — A legérdekesebb fejlemény az, hogy röviddel az írás megjelenését követően jelentkezett nálunk a Grundig cég. Érdeklődött, hogy mi baja a készüléknek, felajánlotta, hogy megreparálja a magnetofont. Ekkor derült ki, hogy kollégáim, akik nem műszaki szakemberek, rosszul tájékoztattak: a szerkezet nem nyugatnémet, hanem japán gyártmány, mégpedig Akai márkájú A megjavíttatását már megrendeltük a Barbovillnál, de a szükséges alkatrész még nem érkezett meg. — Mi a hibája a készüléknek? ............ . — Az automatikája romlott el. A magnó ugyanis emberi kéz beavatkozása nélkül viszszatekerte az elejére a lejárt kazettát. Ezt a műveletet egy ideje már nem végzi el Mi pedig nem vállalhatjuk, hogy technikai személyzetet alkalmazzunk a készülék kezelésére — Készítettek már újabb felvételt az elkopott kazetta helyett? — Mivel a ritagnétofób még mindig rossz, nem láttuk ennek értelmét. De gondolom, a Rádió hangtárának munkatársai nem zárkóznak el tőle, hogy átjátsszék a szalagot. (szi) Kedd, 1984. március 20. ítélet az orvosperben Az élet mentéséről nem szabad lemondani Képzeletbeli sírfelirat: Kovács Magdolna, élt 32 órát. Ijesztően kevés idő. Ám ha meggondoljuk, hogy mi minden sűrűsödött össze tehetetlenül viselt sorsában, már nem is tűnik olyan kevésnek. Napok óta, amerre megfordultam, mindenütt róla beszéltek. Ellenséges és csitító hangok váltogatták egymást a megfontoltabbak pedig arra figyelmeztettek: az indulatok könynyen általánosításhoz vezethetnek. A statisztikáért ? Négy napon át tartott Esztergomban a Komárom megyei Bíróságon az értelmünkkel felfoghatatlan tárgyalás. Alkotó erejük teljében lévő szülész-nőgyógyász szakorvosok civódtak a nyilvánosság előtt, lépték túl az egymással szemben kötelező tisztelet határát. Pedig annak idején teljes volt közöttük az egyetértés: javítani a statisztikát. „Tíz évvel ezelőtt — hallottam az egyik szünetben — nem csináltak volna ekkora cécót az egészből, mert volt gyerek elég.” Én meg arra gondoltam: vajon akkoriban az ilyesmi fölött inkább szemet hunytak? Aligha hihető. Hiszen az, hogy huszonvalahány vagy „csak” tizenkilenc ezrelék a csecsemőhalandóság mértéke, nem sokat mond a világ borzalmasnál borzalmasabb híreivel együttélő embernek. De ha valamilyen oknál fogva az ő szorongva vár gyermeke is belekerül a statisztikába, akkor azt akárhogy foltozgatják, neki élete végéig száz százalék, soha nem pótolható veszteség. Hogyan történhetett meg, hogy egy, az élet reprodukálására kialakított közösségben csak egyetlen ember akadt, aki a lelkiismerete szerint cselekedett? Jöttek-mentek a szülészeten, egyik műszak a másik után. Akik felvették éppen a munkát, nyilván azonnal tájékozódtak, akik meg hazamentek, alighanem elmondták párjuknak, vagy más hozzátartozójuknak, hogy valójában mi is történt... Nyöszörögni kezdett... A dráma valamennyi részletét képtelenség felidézni. A függöny, hogy stílszerűek legyünk, 1983. augusztus 17-én gördült fel. Ezen a napon utalták be a második gyermekét váró Kovács Jánosnét a tatabányai megyei kórház szülészeti osztályára, hogy ott a terhességét védő, méhszájzáró műtétet hajtsanak végre rajta. A felvétel után manuálisan és ultrahangos vizsgálattal megállapították a magzatról, hogy életképes, mozgása és szívhangja megfelelő. Ennek ellenére a vádirat szerint a szabadságon lévő főorvost helyettesítő dr. Bozsányi Lajos úgy vélte: nem fog életben maradni. Figyelmeztette a szülőszobán ügyeletes dr. Halász Tamást, hogy miután a jövevény mindössze 27 hetes, ne koraszülésre készüljön, hanem vetélésre. A beosztott ezután elküldte az újszülöttes nővért, s annak rendje és módja szerint világra segítette az abortumot, amely kezdetben nem mutatott életjelenséget, s csak később kezdett nyöszörögni. Sorsán azonban ez mit sem változtatott. Semminemű ellátásban nem részesült, nem mérték meg a súlyát, a hosszát, nem szívták le a nyakot a légutasból és nem történt kísérlet a felélesztésére. Változás csupán az elhelyezésében történt: először a kezelőbe került, ahol a szövettani anyagokat tárolják, onnan a személyzeti WC-be, majd — hogy ne legyen láb alatt — a kisműtőbe. Az idő múltával dr. Csepegő György és dr. Fáczányi Attila szakorvosok is értesültek a történtekről, de meg sem kísérelték visszájára fordítani azokat. Bozsányi doktor telefonon tájékozódott a lakásán arról, hogy jövendölése nem vált be, ennek ellenére azt az utasítást adta: „maradjanak abban, ami a kórlapon szerepel.” Így telt el Kovács Magdolna életének első 22 órája, mikor is Heintzné Lendvai Annamária ápolónő, megtagadta a védés dacszövetséget, értesítette dr. Rákóczi Ferenc ügyeletes gyermekorvost, aki az újszülöttet, akinek teste már 33 fokra lehűlt , inkubátorban helyezte el. Ezután még tíz órát élt. A szakértők véleménye Dr. Válent József igazságügyi orvosszakértő, aki a boncolást végezte, elmondta, hogy a holttest súlya ezerharminc gramm, hossza 38 centiméter volt. S bár az éretlenség jeleit észlelte, Kovács Magdolna kétséget kizáróan élve született, s élt az követően is, világrajöttekor nem szenvedett betegségben, fejlődési rendellenességben. Megállapítható volt továbbá az is, hogy a vetélésként levezetett szülés során sem szenvedett sérülést. A halál oka: légzéselégtelenség, a szervezet kihűlése, s a nem megfelelő ellátás. Ez utóbbit dr. Ébner Rupp Imre tanácsvezető bíró kérésére az igazságügyi orvosszakértő úgy pontosította, hogy semmiféle ellátásban nem részesült, holott elvileg életben tartható lett volna. A védelemnek arra a kérdésére, hogy mennyi a 28. hetet be nem töltött magzatok életbenmaradási esélye, azt válaszolta: tíz százalék. Ugyanakkor dr. Csepegő György másodrendű vádlott azt vallotta: az adatok gondos tanulmányozásával utólag rájött, hogy a magzat a vetélés időpontjában már elmúlt 29 hetes, tehát mindenképpen koraszülöttként kellett volna ellátni. A másik orvosszakértő, dr. Kenyeres Imre kandidátus megerősítette, hogy az újszülött éretlen volt, valószínűleg úgynevezett álhalál állapotában született, de kétségtelenül élve. Miután bizonyos életfunkciók — például keringés — ilyenkor is vannak, Halász doktorban az a képzet alakult ki, hogy a végtermék csak halott lehet, s meg sem kísérelte az élesztést. Holott nem le-;hetett kategorikusan kijelentteni, hogy vetélés lesz, mivel nem győződtek meg teljes bizonyossággal a magzat életkoráról. Ami pedig a 10 százalék életbenmaradási esélyt illeti,a nemzetközileg ismert adat, ám a vizsgált esetben az ennél nyilván több volt, miután az újszülött a minősíthetetlen kö-rülmények ellenére is élt még 32 órát. S ennek alapján kell minősíteni a kezelés elmulasztását! Annál is inkább, mert a halál bekövetkeztének elsődleges okát, a légzéselégtelenséget a szüléskor nem lehetett bizonyítani. Hideg kövön Vagyis a szülőszobán szolgálatot teljesítő orvos távolról sem követett el mindent, amit megtehetett volna. A többiek meg úgy gondolták, hogy az időközben feléledt „abortum” olyan visszafordíthatatlan károsodást szenvedett, hogy már úgyis hiábavaló lenne a segítség. Egyikük védője szerint azzal, hogy az újszülöttet órákon át a hideg kövön tartották, mintegy mesterségesen hibernáltak ... Sőt még azt is bátorkodott feltételezni, hogy amennyiben egyből inkubátorba kerül, az esetben, meglehet, még ennyit sem élt volna . .. Ilyen magatartást azonban az orvostudomány nem ismer, mert még a bizonyíthatóan menthetetlen mentéséről sem szabad lemondani. A Komárom megyei bíróság hétfőn hirdetett ítéletet. Az első és negyedrendű vádlottat emberölés, a harmadik és másodrendű vádlottat foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek. Dr. Halász Tamást és dr. Bozsányi Lajost egyaránt öt év szabadságvesztésre ítélte, továbbá két évre eltiltotta a közügyek és öt évre az orvosi foglalkozás gyakorlásától; dr. Fáczányi Attilát két év szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlatától; dr. Csepegő Györgyöt egy év szabadságvesztésre ítélte, egy évre eltiltotta az orvosi foglalkozás gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letölteni. Az ötödrendű vádlott, dr. Harpay Gábort az egyrendbeli statisztikai vétség vádja alól a bíróság felmentette. Dr. Ébber Rupp Imre tanácsvezető bíró a jogi minősítés indoklásában hangsúlyozta, hogy a vádlottak orvosi kötelességüket szándékosan megszegték, és a büntető törvénykönyvbe ütköző különböző, súlyú bűncselekményt követtek el. Az ügyész mind az öt ítélet ellen fellebbezett. Dr. Halász és dr. Bozsányi esetében súlyosbítást kért. dr. Fáczány és dr. Csepelő esetében a minősítés megváltoztatását. Továbbá kérte: dr. Harpay Gábor vádszintű bűnösségének kimondását. A vádlottak és védőik a felmentésért s azonnali szabadlábra helyezésért folyamondtak. Ily módon az ítéletek nem jogerősek.. Kertész Péter