Magyar Nemzet, 1984. május (47. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

10 MtlviiAoiiizi'í HONUNKAHAZÁBAN Az ősi legenda úgy tartotta, Szegedből akkor lesz csak nagyváros, ha a halottak visszatérnek sírjaikból. Amikor aztán 1879 tavaszán az ár elöntötte a várost, a jóslat valóra vált: a „nagyvíz” kimosta a halottakat a temetőből. És a tragédia után Szeged egyszeriben nagyváros lett ... ■W Gyü­ttmentek és torony alattiak A kanyargós Tisza szögén A „nagyvíz” után, amikor több mint hatezer lakóházból mindössze 297 maradt viszony­lagos épségben, szinte a sem­miből kellett várost teremte­ni. És mégis minden egyes pol­gára szentül hitte: Szeged nem volt, hanem lesz... A hit rövidesen kézzelfoghatóvá lett. Kiváló építészek, vállalkozók sereglettek ide, hogy modern szellemben újjávarázsolják az elpusztult várost. Szeged há­rom korábbi központja való­jában ekkor forrt egybe: a kényes” Felsőváros, a ..jám­bor” Alsóváros és az „úri” Palánk, ahol a TV. Béla ala­pította királyi vár állt. Ekkor tervezték a város középpont­jába vezető széles sugárutakat, amelyeket két félkör alakú gyűrű, a körutak keresztez­nek- A külső körút az újjáépí­tést segítő fővárosok (Bécs, Berlin, London, Párizs, Brüsz­­szel és Róma) nevét hordozza. Fontos intézmények, hivatalok települtek Szegedre, s az rö­videsen a Délvidék fővárosa lett. Száz esztendeje, az eklek­tika historizáló szellemében, világszínvonalon tervezték, méretei folytán mégis könnyen áttekinthető. ..Történelmi han­gulatú, emberléptékű világ­város” — mondja a házigazda büszkeségével Varga­­József, a Szeged Tourist vezetője. A város egyszerre vonz és taszít. Hány kiváló tehetség támadt és enyészett el itt, a sárgálló homokon! S a szegedi nép, amelyhez 1848-ban Kos­suth, 1918-ban Móra Ferenc egy-egy erkély magasából lel­­­kesítőleg szónokolt, mennyi szenvedélyt, mennyi örömet és bánatot vészelt át az el­múlt századok során. A hely­beliek két csoportba sorolják másokat: a (főképp a kör­nyékről) betelepült ..gyütt„men­­tekre” és azokra, akiknek szü­letési anyakönyvét a ..torony alatt”, a városházán állították ki. A város mindig is néhány család, a „tor­o­ny alatti urak” fesekor a Zsótérok. Kárászok. Lukácsok. Pálfvak) hitbizo­­mánya volt. Naivságát mégis ,.tehetséges, kallódó fiainak”, íróknak, művészeknek, taná­roknak (Dugonics Andrástól Szent-Ovorevi Alberti?' és két­kezi döl°o7,a polgárainak, a messze földör híres iparosok­nak köszönheti. Milyen is valójában a szege­di ember? ..Zönék, bikanyakú és fekete. Ruhájában a sötét színeket kedveli. Ellenzéki az is lesz, ami? a magva,­ világ áll.” Tömörkény i°llem7ése azonban mintha ellentmon­dana a Szmnndl'P látO°'atn t.,_ lista tapasztalatának. A hely­­belie­k nyiltak, barátságiak és na°von ráérősek. A váras­­nat- e­t a másik arcát Mik­­sz*i^h envji, fo­­­ntó anekdotá­jából ismerhetjük meg. Fiatal újságnV.-ént történe­tesen s^appfipn élt. \ pa -v- Víz” előtt, utnán rótta. \z út közepén f^o’v V* tbr'rlórq V)i íVbr'-* t pm fíícf öfirpnl f #^1 A Polono­zoH. S PO\T fan pipázgató polgárt talált benne. A hordó fala — mint valami éléskamra — kolbász­­szál, szalámival volt ékesítve. Mit csinál itt kegyelmed? — kérdezte tőle. Azt olvastam a Bibliában. — válaszolta amaz egykedvűen —, hogy Noé anánk bárkát készített az özön­víz ellen, és mindenféle álla­tot vitt be oda magával. Ne­kem csak ez a hordó jutott, meg az állatok is csak földa­rabolva. Mit bánom én, most már jöhet a víz . .. A kanyargó Tisza szögén, vagy ahogy máig mondják, Szögedében ősidők óta fontos átkelőhely volt. A római őr­állomás (Partiscum) biztosítot­ta az erdélyi (dáciai) só zavar­talan szállítását, amely a kö­zelben a Maros torkolatából vízi úton érkezett, s innnen to­vábbították Pannónia felé. Ré­gi történetíróink szerint itt volt Attila fővárosa (egyesek legendás sírját is itt keresték). Anonymus pedig az első ma­gyar országgyűlés Színhelyéül jelöli meg a várost. A XV. századtól a só mellett a halá­szat, az állattenyésztés, a jó­szág- és a borkereskedelem, valamint a vízi közlekedő­­növelte gazdagságát. Szeged a jelentős magyar városok közé emelkedett. Talán szükségtelen is elso­rolni a város történetét, hi­szen az szerves része az egye­temes magyar történelemnek. Kier­elkedő pillanatokban, történelmi sorsfordulókban pedig mintha itt sűrűsödött volna az események sora. 1849. júliusában itt székelt a forradalmi kormány, itt tartot­ták az utolsó független orsz­ág­gyűlést, amely elfogadta (ha törvényerőre már nem is emel­kedett) a nemzetiségi javasla­­tot és a zsidók egyenjogúsítá­sát. Szeged felszabadulása (1944. október 11.) után itt alakult meg a Függetlenségi Front, amely az ország de­mokratikus erőit kívánta egy­ségbe forrasztani. Szeged határában, a tápéi Tisza-parton nemrég — így beszélik — egy furcsa kocsma állott. Cégtáblája fölött büsz­ke fölírat hirdette! Állj meg vándor, itt van a világ köze­pe! Nem véletlen tehát, hogy a közkedvelt népdal, amely újabban a Szegedi Szabadté­ri Játékok szienárjaként is fel­hangzik, így tiszteli meg a Ti­­sza-parti metropoliszt. ..Sze­ged híres, város, Tápéval ha­táros . •Ha valóban Tápén van a világ közepe, Szeged sem lehet az Isten háta mö­gött. Raj Tamás A város ábrázolása 1827-ben Kevés város mondhat magáé­nak olyan gazdag irodalmi múl­tat, mint Szeged. Janus Panno­­niusról tudjuk, hogy 1465-ben itt vett részt a török elleni hadjárat dolgában összehívott országgyű­lésen. 1516-ból való első hazai női írónk emléke a premontrei zárdá­ból. A Szegedi Kódek egyik lap­jára, rótta. ..Soror Márta írta”. 1541-ben a város protestáns pré­dikátora, Tar Benedek itt irta a „Házasságról való dicséret”-et. A város történelmének, török kori tragédiáját Tinódi Lantos Sebes­tyén Szegedi veszedelem című his­­tóriás énekében énekelte meg. „Itt Tömörkény, ott Gárdonyi lakott. Petőfi Zoltán erre bal­lagott” idézte az utcák hangula­tát a város nagy klasszikusa, Ju­hász Gyula. Az emlékké vált Ar­m­a Oroszlán Vendéglőbe járt egyko­ron Petőfi Sándor, később itt ta­nyázott, és a közeli Oskola utcá­ban, a Szegedi Napló szerkesztő­ségében dolgozott Mikszáth és ba­ráti köre. De ide járt Gárdonyi, Thury Zoltán, Tömörkény, és so­kan mások is. Itt kezdte pálya­futását Pósa Lajos, innen indítva útjára képes ifjúsági hetilapjait. A Templom tér 1., az egykori Ke­­gyesiskola tanítványai között volt Dugonits András, az első magyar regényíró, az „Etelka” szerzője, Révai Miklós, Klapka György, Katona József, Horváth Mihály, Herczeg Ferenc, Tömörkény és Erdélyi Zoltán. A­ tér mellett Volt a Koroknay Nyomda (3. sz), ahol a szállásadó nyomdatulajdonos a még 17 éves József Attila első ver­seskötetét, a „S­.épsée Kaldusa’t 1922-ben kiadta. A Szegfű utca 2- ben született Balázs Béla­. A Püs­pöki palota hel­yén állt az a ház, ahonnan szörngr. deszki gyüjtőút­­jára indult Kodél­y 1905-ben. F. házban lakoa korábban Gridonyi is. Alig sz’­ méterre a Tiszától, az­ Inar u. 13. sz. alatt szerény, kis kertes h V’b­m szülden. él* Juhász . Gyula 1926-ban az Onostudomá­­nyi Egyetem klinikáinak é’V­ ése felemés'^^te a víz melletti Palánk házait. Előbb a Kölcsey u. 10-ben, majd találóig a mai Apríls 4. su­­s 'Tút 15. szám alatt lakott Móra Ferenc. Radnóti­ Miklós sok helyen la­kott S Zcvgéden. Első lakása a­­Ter­­ney házban volt (Széchenyi- -tér Irodalmi emlékek 8.), legtöbb emlékezete mégis tán a vasúti töltéshez közel álló Bo­kor utcai lakás magasföldszinti szobájához­­ kötődik, hol fölötte a kisszobában Tolnai Lajos volt az albérlő. Számos szegedi riport, felolvasóülés fűzte 1913-tól Móricz Zsigmondot a városhoz. A régi Indóház tér 3. alatt írta a „Rózsa Sándor ugratja lovát” című köny­vét. Az Oltvány utca 2. szám alatt lakott, élt a Szeged-környéki nép­­hagyomány megőrzője. Kálmány Lajos, a nagyhírű folklorista. A Partizán u. 13. számú ház falán tábla hirdeti, itt lakott szegedi tanárkodása idején Babits Mihály. A Jókai u. 4-ből indult 1041. no­vember 19-én, útjára a felszaba­dult­ Szeged első napilapja — Ré­vai József és Erdei Ferenc kezde­ményezésére. — a Dél-Magyaror­szág. A nagymúltú újság első szakasza 1910-től számítható, mi­kor olyan publicistái voltak, mint Juhász Gyula és Móra Ferenc. 1920-ban az ellenforradalom meg­szüntette a lapot. Ebből a házból indult útjára 1960-ban a Krajcá­­ros néplap is, a tanyaiak kedvelt hetilapja. A régi városháza dísztermében tartott előadást Kelemen László, az első magyar színigazgató, még 1800. május 6-án. 1849. VH 21-én a Debrecenből ideme­nekült ország­gyűlés író tagjai, Bajza, Egressy Gábor, Jósika, Táncsics, Vörös­marty is itt üléseztek. A régi ál­lam fogházban ült kétszer Gárdo­nyi Géza párbajozásért, s ily' vét­ségért az írók közül még sokan, igy Bródy Sándor, Bekeni Antal, Nagy Endre, Molnár Ferenc, és Ady Endre is. Ady itt­ köszöntötte 1907 novemberében az idehur­­colt Kun Bélát. A szelíd hangulatú város lakó­házain kívül a Csillag börtön ko­mor falai megannyi haladó író „átmeneti lakhelyéül” szolgáltak, így volt ez Révai József, Tamás Aladár, Füssy László, Lánd­or Bé­la, Karikás Frigyes, Magyar Lajos, Pápa József, Vas Zoltán és mások esetében. A Kárász utcai Szikra könyvesboltot, a Kígyó utz­ai Szik­ra Kiadót Háy László Károly, Su­lyok Béla, Mária Béla, és Rév­­i József pere fémjejezte. A tanács könyvelési termében 1049. április 3-án a Csillag és a TissaHj e’Ő- adói. ülé«­*n Szabó Pál, Ze’k Zol­tán. és Dé^v Tibor működött köz­­re. A z emlékezés nem teljes, nem is lehet az. A város utáni vá«^ó~ dás-'+ Ter»-M50 r *e k’ Kofrí4n­-,;.n. V’kor­lá­,-J ^ O'lor1 9 ' t-Tq1Ho4 a m^gett? Addig szívem be *»é­­ged. Szeged. Dr. Soós Péter Templom és társadalom „A régi nagy templom kö­rül olyanformán telepednek meg a házak, mint öreg kot­­lóstyúk­­köré az apró csirkék. Nagyon szép, ódon, erős épü­let, hatalmas testével itt áll egy helyben hosszú századok óta, és magas tornyával ki­tekint a pusztákra... Állt a torony, látta a török világ idejében lánggal lobogó, égő falvakat, és várta az idők­nek jobbrafordulását. És a pusztulásból, a tűzből csoda­mód megmaradt egy régi kép, a templom környékén tóba vetve találtatott. A tűzben a kép nem bírt elégni, a víz­ben nem bírt elsüllyedni, megtalálták, megmentették, elrejtették, s ma is megvan, csak éppen kormos, ahogy a tűz füstje befogta: ez a fe­kete Mária képe.” A sok sze­gedi író közül a talán legsze­­gedibb, Tömörkény István szól így az alsóvárosi plébá­niatemplomról, a ferences barátok hajdani otthonáról, amelyet Mátyás templomá­nak tart büszkén a szegedi nép. ősidők óta minden nyír közepén, dinnyeéréskor itt tartják a hangulatos Havi­­búcsút, a „szerecsen” Mária ünnepét, amely éppoly határ­napja az esztendőnek a hely­beli emlékezetben, mint ami­lyen a „nagyvíz” volt a sze­gedi­ történelemben. A Szegedre látogató turista a Fogadalmi templo­m és a nagy zsinagóga bűvöletében gyakran megfeledkezik arról, hogy­­felkeresse a város tör­ténelmileg sokkal nevezete­sebb két régi templomát, a Hajnóczy utcai öreg zsinagó­gát és az alsóvárosi templo­mot. Holott ez utóbbinak szinte minden egves köve me­sébe illő múltról regélhet könny és vígadig, lázongá­sok és legendák tapadnak hozzá. „Mú'Ha sokszor ,színte azonos a város töntényté­'-nt” — olvassuk Bálint Sándor­nak a templomról a Szent­ István Társulatnál nemrég napvilágot látott könyvében. Az alsóvárosi templom a magyar gótikus építészet egyik legérettebb alkotása. Szentélye — egy­­korábbi, Árpád-kori templom felhasz­nálásával — a XV. század második felében épült. A mel­lette levő ferences kolostort — ma szociális otthon — Má­tyás király kiváltságlevele már 1459-ben a jelenlegi he­lyén találja. A templom ugyanannak a János testvér­nek az alkotása, akinek leg­szebb későgótikus épületein­ket (így a nyírbátori temp­lomot) köszönhetjük. Az építkezés pontos idejéről a tér felőli falon elhelyezett záró­kő évszáma (1503) értesít. A templom méretei hatalmasak, don­gaboltozata — és mentel­mi joga — oltalmában nem­egyszer húzódtak meg itt az üldözöttek. Bel­ső berendezé­se, oltárképe, szobrai, művé­szi fafaragásai és bútorai már a barokk ízlést tükrözik. Gyönyörű kelyhei és miseru­hái (az egyik Mátyás király palástjából készült) értékes műkincsek. Fennmaradt egy régi születési anyakönyv is, amelynek érdekessége, hogy 1697-ben, Szeged felszabadu­lásakor a városban maradt molhemedán családok megke­­resztelőét­ örökítette meg. A visszamaradt tör­ökség emlé­két néhány alsóvárosi család­név (Buritiv. HS­K­-1. Kara. Tö­rök) mindmáig bizonyítja. Bálint Sándor kitűnő köny­ve, amelynek alcímét — Templom és társadalom — kölcsönöztük, jól mutatja, miként olvadt egybe az Alsó­város szegény népe a szegény­séget­­ fogadott franciskánus barátok mindennapi életével. A környék fejlődését, a pap­rika meghonosítását is nekik köszönheti. Nemzeti fűsze­rünk magját­­ kezdetben gyógyszerként (a „váltóláz”, a malária kezelésére) használtáik és termesztették az orvosként is kiváló szerzetesek .. . A ferencesek műveltsége magas fokon állt: a magyar kódexirodalom és nyelvemlé­­keink javát nekik köszönhet­jük. Itt nevelkedett Abádi Benedek és Szegedi Kis Ist­ván, a reformáció hazai út­törője. A török hódoltság alatt a templomot katolikusok és kálvinisták sokáig­ közösen használták. Azután — ahogy Mikszát­hnál olvassuk — a tö­rök basa nyilvános hitvitát rendezett, hogy a győztesnek adja a templomot. ..A vita csak nem akart szűnni. Pedig elmúlt már dél is. A törökök sóhajtva gondoltak az ebéd­re.” A legdühösebb a szakács­­barát volt: „úgy kesergett az elsülő ebéd szomorú látványa előtt, mint Jeremiás a romo­kon . . Berohant a temp­lomba és megkérdezte a pro­testáns prédikátort: — Há­nyan voltak a nagy prófé­ták? A prédikátor sértődötten válaszolt: — Ha nem tudnád, négyen vannak: Ézsaiás, Jere­miás, Ezékiel és Dániel. A fráter a hasára pislant­­va ravaszul így szólt: — Hát az ötödik próféta. Mohamed, hol maradt? „A basa elne­­vette magát. Tetszett neki az ötlet, meg hogy haza lehet menni ebédelni. — Igazad van, barát — szólt. — Tied a templom.” Vasárnap, 1934. május 27. LÁTNIVALÓK EGYETEMI FÜ­VÉSZKERT, Sz­e­­ged, Lövölde u. 42. A h­arm­urhhold­as botanikus kertben mintegy 70-fé­­le fenyő, kétezerféle lombos fa és cserje, üvegházaiban trópusi növényfajta található. Nyitra, IV. 1.—X. 31., 10—18 óráig, XI. 1.—111. 31., 10—16 ór­áig. SZENT Dallutv­aL TORONY, Dóm tér. Alsó része ro­mán stílusú, felső része gótikus, belsejében Aba-Novák Vilmos freskóival. FOGADALMI TEMP­LOM, EGYETEMEK, PÜSPÖKI PALOTA, építészeti együttes a Dóm téren. 1920—40. között késő eklektikus stílusban épült, Rer­­rich Béla tervei alapján. Az árká­dok alatt látványos nemzeti em­­­lékcsarnok. A gótikus alsóvárosi Ferences templom (Mátyás tér) 1494—1503. közt épült, berendezése barokk. FELSŐVÁROSI RK. VOLT MI­NORITA TEMPLOM. Munkácsy M. u. 1. 1747—67. közt épült barokk templom. GÖRÖGKELETI SZENZB TEMPLOM, Dóm tér: 1773—78. kö­zött épült, barokk stílusban. Láto­gatható: III. 1.—X. 31., 10—11 és 13—16 óráig, XI. 1-től II. 28-ig, 10— 11-ig. ZSINAGÓGA Gutenberg u. 1900—1903 között épült szecessziós stílusban. Látogatható péntek— szombat kivételével IV. l.—XI. l. között, 9—12 illetve 14—17 óráig. MÓRA FERENC MÚZEUM: Roo­sevelt tér 1—3. 1896-ban épült ek­lektikus palota. Nyitra ha B’n ki­vételével 10—18 óráig. Kiállításai: hunok, avarok, magyarok — T­ücs­­képgyű­jtemény — Szegedi galéria, — Buday György élete é­s művé­szete. — Patikatörténeti kiállítás, — Kőolaj és földi ház — Csongrád me­­gyei parasztbútorok és vise»i«»*i»»­. Ember és környezete. — Időszaki kiállítás. KÉPTÁR. Horváth Mihály u­. 5., nyitva hétfő kivételével 19— 18 órá’g. idns/^ki kiállítások. v­*?_ MCTZFT’M—KŐTÁR a várkertben. A középkori eredetű széeiai vár Mária Terézia korában épü­lt ré­szében kiállítás: Szeged múlt»a, jelene, jövő'e. NyJtv* hé**ő k­í^-í­­telével 10—'« óráig. FF(ÉTi?.ti~T Snmng’vi Réia u. 15. tö^áneti *•*!­­pl l6 évre 1¡ íielpnle? KrvnT­ pT­O'o. r.varr«T»T*»r. TI Ki A1 T.fTÁ*5. Biró u. 5—7. Vv.(. va. kedden és né*-* n r*—15 óré írt. A TÜZFT”'t K,-«­ged-Szentm­ihá B’t^'en. VHrRcivwi. sprn«r iitiq to. Nyitva k»»/iatol pén­tekig, 10—12 és 14—16 óráig. SZÁLLÁSHELYEK SZÁLLODÁK, Hungária, 3 csil­lagos, 6701, Komócsin Z. tér 2. Te­lefon : 62-10855. Telex: 82-408, Royal, 2 csillagos, 6720, Kölcsey u. 1. Te­lefon: 62-12911. Telex: 82-403. Nap­fény, 2 csillagos, 6728, Dorozsmai u. 2. Telefon: 62-23866. Telex: 82- 536, Tisza, 2 csillagos, 6701, Wes­selényi u. 4. Tel.: 62-12456. Telex: 82-358. Móra Fogadó, 6721, Bocskay u. 3­. Telefon: 62-13333. Sárkány fogadó 6725, Indóház tér 1. Tele­fon: 62-10514. Kempingfogadó, Do­rozsmai u. 2. Telefon: 62-61255. KEMPING: 3 csillagos, 6728, Do­rozsmai u. 2. Nyitra IV. 15-től, X. 13-ig. Tel.: 62-61255. Telex: 82-53600. A kemping területén üdülő­­házak és B. kategóriájú Motel ta­­lálható turista férőhelyekkel. FI­­ZETÖVENDÉGLÁTÁS: különböző igényszintű lakrészek, szobák, i­ré­­n vethetők. a Csongrád meg­­ri Idegenforgalmi Hivatal 8720 Sze­ged, Victor Hugó u­. 1. címén. Te­lefon: 62-11-711. Telex: 82-2­8. A fővárosiak sz álláshev­gén­yeiket a Budapest Tourist bármely irodá­jában megrendelhetik. A TÁJ KONYHÁJÁBÓL Dorozsmai Molnár-ponty: hoz­závalók, 70 dkg filézett ponty­­szelet, 15 dkg zsír, 10 dkg hagyma, két-három paradicsom, egy-két paprika, (vagy tíz deka konzerv­­lecsó) 2 dl tejföl, 2 dkg füstölt­­szalonna, 15 dkg gomba, 50 dkg csuszatészta, só,­paprika, örött­­bors ízlés szerint. Az elkészítés módja: A pontyszeleteket füstölt­­szalonnával megtűzdeljük, és zsír­ban pirosra sütjük. A finomra vá­gott hagymát kevés zsírban, meg­pirítjuk, majd hozzáadjuk a fel­szeletelt gombát, és puhára párol­juk. Utána hozzákeverjük a le­csót, a pirospaprikát, a fele- tej­fölt­ sóval-borssal ízesítjük, a már­tást felforraljuk és hozzákeverjük a kifőtt lecsurgatott csuszatésztá­hoz. A tálra helyezett mártásos tészta tetejére tesszük a ponty­szeleteket és a maradék tejföllel meglocsoljuk, majd sütőben együtt átforrósítjuk. R. T. Halászat a Tisza kiöntéseiben

Next