Magyar Nemzet, 1984. május (47. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-27 / 123. szám
10 MtlviiAoiiizi'í HONUNKAHAZÁBAN Az ősi legenda úgy tartotta, Szegedből akkor lesz csak nagyváros, ha a halottak visszatérnek sírjaikból. Amikor aztán 1879 tavaszán az ár elöntötte a várost, a jóslat valóra vált: a „nagyvíz” kimosta a halottakat a temetőből. És a tragédia után Szeged egyszeriben nagyváros lett ... ■W Gyüttmentek és torony alattiak A kanyargós Tisza szögén A „nagyvíz” után, amikor több mint hatezer lakóházból mindössze 297 maradt viszonylagos épségben, szinte a semmiből kellett várost teremteni. És mégis minden egyes polgára szentül hitte: Szeged nem volt, hanem lesz... A hit rövidesen kézzelfoghatóvá lett. Kiváló építészek, vállalkozók sereglettek ide, hogy modern szellemben újjávarázsolják az elpusztult várost. Szeged három korábbi központja valójában ekkor forrt egybe: a kényes” Felsőváros, a ..jámbor” Alsóváros és az „úri” Palánk, ahol a TV. Béla alapította királyi vár állt. Ekkor tervezték a város középpontjába vezető széles sugárutakat, amelyeket két félkör alakú gyűrű, a körutak kereszteznek- A külső körút az újjáépítést segítő fővárosok (Bécs, Berlin, London, Párizs, Brüszszel és Róma) nevét hordozza. Fontos intézmények, hivatalok települtek Szegedre, s az rövidesen a Délvidék fővárosa lett. Száz esztendeje, az eklektika historizáló szellemében, világszínvonalon tervezték, méretei folytán mégis könnyen áttekinthető. ..Történelmi hangulatú, emberléptékű világváros” — mondja a házigazda büszkeségével VargaJózsef, a Szeged Tourist vezetője. A város egyszerre vonz és taszít. Hány kiváló tehetség támadt és enyészett el itt, a sárgálló homokon! S a szegedi nép, amelyhez 1848-ban Kossuth, 1918-ban Móra Ferenc egy-egy erkély magasából lelkesítőleg szónokolt, mennyi szenvedélyt, mennyi örömet és bánatot vészelt át az elmúlt századok során. A helybeliek két csoportba sorolják másokat: a (főképp a környékről) betelepült ..gyütt„mentekre” és azokra, akiknek születési anyakönyvét a ..torony alatt”, a városházán állították ki. A város mindig is néhány család, a „torony alatti urak” fesekor a Zsótérok. Kárászok. Lukácsok. Pálfvak) hitbizománya volt. Naivságát mégis ,.tehetséges, kallódó fiainak”, íróknak, művészeknek, tanároknak (Dugonics Andrástól Szent-Ovorevi Alberti?' és kétkezi döl°o7,a polgárainak, a messze földör híres iparosoknak köszönheti. Milyen is valójában a szegedi ember? ..Zönék, bikanyakú és fekete. Ruhájában a sötét színeket kedveli. Ellenzéki az is lesz, ami? a magva, világ áll.” Tömörkény i°llem7ése azonban mintha ellentmondana a Szmnndl'P látO°'atn t.,_ lista tapasztalatának. A helybeliek nyiltak, barátságiak és na°von ráérősek. A várasnat- et a másik arcát Miksz*i^h envji, fontó anekdotájából ismerhetjük meg. Fiatal újságnV.-ént történetesen s^appfipn élt. \ pa -v- Víz” előtt, utnán rótta. \z út közepén f^o’v V* tbr'rlórq V)i íVbr'-* t pm fíícf öfirpnl f #^1 A PolonozoH. S PO\T fan pipázgató polgárt talált benne. A hordó fala — mint valami éléskamra — kolbászszál, szalámival volt ékesítve. Mit csinál itt kegyelmed? — kérdezte tőle. Azt olvastam a Bibliában. — válaszolta amaz egykedvűen —, hogy Noé anánk bárkát készített az özönvíz ellen, és mindenféle állatot vitt be oda magával. Nekem csak ez a hordó jutott, meg az állatok is csak földarabolva. Mit bánom én, most már jöhet a víz . .. A kanyargó Tisza szögén, vagy ahogy máig mondják, Szögedében ősidők óta fontos átkelőhely volt. A római őrállomás (Partiscum) biztosította az erdélyi (dáciai) só zavartalan szállítását, amely a közelben a Maros torkolatából vízi úton érkezett, s innnen továbbították Pannónia felé. Régi történetíróink szerint itt volt Attila fővárosa (egyesek legendás sírját is itt keresték). Anonymus pedig az első magyar országgyűlés Színhelyéül jelöli meg a várost. A XV. századtól a só mellett a halászat, az állattenyésztés, a jószág- és a borkereskedelem, valamint a vízi közlekedőnövelte gazdagságát. Szeged a jelentős magyar városok közé emelkedett. Talán szükségtelen is elsorolni a város történetét, hiszen az szerves része az egyetemes magyar történelemnek. Kierelkedő pillanatokban, történelmi sorsfordulókban pedig mintha itt sűrűsödött volna az események sora. 1849. júliusában itt székelt a forradalmi kormány, itt tartották az utolsó független országgyűlést, amely elfogadta (ha törvényerőre már nem is emelkedett) a nemzetiségi javaslatot és a zsidók egyenjogúsítását. Szeged felszabadulása (1944. október 11.) után itt alakult meg a Függetlenségi Front, amely az ország demokratikus erőit kívánta egységbe forrasztani. Szeged határában, a tápéi Tisza-parton nemrég — így beszélik — egy furcsa kocsma állott. Cégtáblája fölött büszke fölírat hirdette! Állj meg vándor, itt van a világ közepe! Nem véletlen tehát, hogy a közkedvelt népdal, amely újabban a Szegedi Szabadtéri Játékok szienárjaként is felhangzik, így tiszteli meg a Tisza-parti metropoliszt. ..Szeged híres, város, Tápéval határos . •Ha valóban Tápén van a világ közepe, Szeged sem lehet az Isten háta mögött. Raj Tamás A város ábrázolása 1827-ben Kevés város mondhat magáénak olyan gazdag irodalmi múltat, mint Szeged. Janus Pannoniusról tudjuk, hogy 1465-ben itt vett részt a török elleni hadjárat dolgában összehívott országgyűlésen. 1516-ból való első hazai női írónk emléke a premontrei zárdából. A Szegedi Kódek egyik lapjára, rótta. ..Soror Márta írta”. 1541-ben a város protestáns prédikátora, Tar Benedek itt irta a „Házasságról való dicséret”-et. A város történelmének, török kori tragédiáját Tinódi Lantos Sebestyén Szegedi veszedelem című históriás énekében énekelte meg. „Itt Tömörkény, ott Gárdonyi lakott. Petőfi Zoltán erre ballagott” idézte az utcák hangulatát a város nagy klasszikusa, Juhász Gyula. Az emlékké vált Arma Oroszlán Vendéglőbe járt egykoron Petőfi Sándor, később itt tanyázott, és a közeli Oskola utcában, a Szegedi Napló szerkesztőségében dolgozott Mikszáth és baráti köre. De ide járt Gárdonyi, Thury Zoltán, Tömörkény, és sokan mások is. Itt kezdte pályafutását Pósa Lajos, innen indítva útjára képes ifjúsági hetilapjait. A Templom tér 1., az egykori Kegyesiskola tanítványai között volt Dugonits András, az első magyar regényíró, az „Etelka” szerzője, Révai Miklós, Klapka György, Katona József, Horváth Mihály, Herczeg Ferenc, Tömörkény és Erdélyi Zoltán. A tér mellett Volt a Koroknay Nyomda (3. sz), ahol a szállásadó nyomdatulajdonos a még 17 éves József Attila első verseskötetét, a „S.épsée Kaldusa’t 1922-ben kiadta. A Szegfű utca 2- ben született Balázs Béla. A Püspöki palota helyén állt az a ház, ahonnan szörngr. deszki gyüjtőútjára indult Kodély 1905-ben. F. házban lakoa korábban Gridonyi is. Alig sz’ méterre a Tiszától, az Inar u. 13. sz. alatt szerény, kis kertes h V’bm szülden. él* Juhász . Gyula 1926-ban az Onostudományi Egyetem klinikáinak é’V ése felemés'^^te a víz melletti Palánk házait. Előbb a Kölcsey u. 10-ben, majd találóig a mai Apríls 4. sus 'Tút 15. szám alatt lakott Móra Ferenc. Radnóti Miklós sok helyen lakott S Zcvgéden. Első lakása aTerney házban volt (Széchenyi- -tér Irodalmi emlékek 8.), legtöbb emlékezete mégis tán a vasúti töltéshez közel álló Bokor utcai lakás magasföldszinti szobájához kötődik, hol fölötte a kisszobában Tolnai Lajos volt az albérlő. Számos szegedi riport, felolvasóülés fűzte 1913-tól Móricz Zsigmondot a városhoz. A régi Indóház tér 3. alatt írta a „Rózsa Sándor ugratja lovát” című könyvét. Az Oltvány utca 2. szám alatt lakott, élt a Szeged-környéki néphagyomány megőrzője. Kálmány Lajos, a nagyhírű folklorista. A Partizán u. 13. számú ház falán tábla hirdeti, itt lakott szegedi tanárkodása idején Babits Mihály. A Jókai u. 4-ből indult 1041. november 19-én, útjára a felszabadult Szeged első napilapja — Révai József és Erdei Ferenc kezdeményezésére. — a Dél-Magyarország. A nagymúltú újság első szakasza 1910-től számítható, mikor olyan publicistái voltak, mint Juhász Gyula és Móra Ferenc. 1920-ban az ellenforradalom megszüntette a lapot. Ebből a házból indult útjára 1960-ban a Krajcáros néplap is, a tanyaiak kedvelt hetilapja. A régi városháza dísztermében tartott előadást Kelemen László, az első magyar színigazgató, még 1800. május 6-án. 1849. VH 21-én a Debrecenből idemenekült országgyűlés író tagjai, Bajza, Egressy Gábor, Jósika, Táncsics, Vörösmarty is itt üléseztek. A régi állam fogházban ült kétszer Gárdonyi Géza párbajozásért, s ily' vétségért az írók közül még sokan, igy Bródy Sándor, Bekeni Antal, Nagy Endre, Molnár Ferenc, és Ady Endre is. Ady itt köszöntötte 1907 novemberében az idehurcolt Kun Bélát. A szelíd hangulatú város lakóházain kívül a Csillag börtön komor falai megannyi haladó író „átmeneti lakhelyéül” szolgáltak, így volt ez Révai József, Tamás Aladár, Füssy László, Lándor Béla, Karikás Frigyes, Magyar Lajos, Pápa József, Vas Zoltán és mások esetében. A Kárász utcai Szikra könyvesboltot, a Kígyó utzai Szikra Kiadót Háy László Károly, Sulyok Béla, Mária Béla, és Révi József pere fémjejezte. A tanács könyvelési termében 1049. április 3-án a Csillag és a TissaHj e’Ő- adói. ülé«*n Szabó Pál, Ze’k Zoltán. és Dé^v Tibor működött közre. A z emlékezés nem teljes, nem is lehet az. A város utáni vá«^ó~ dás-'+ Ter»-M50 r *e k’ Kofrí4n-,;.n. V’korlá,-J ^ O'lor1 9 ' t-Tq1Ho4 a m^gett? Addig szívem be *»éged. Szeged. Dr. Soós Péter Templom és társadalom „A régi nagy templom körül olyanformán telepednek meg a házak, mint öreg kotlóstyúkköré az apró csirkék. Nagyon szép, ódon, erős épület, hatalmas testével itt áll egy helyben hosszú századok óta, és magas tornyával kitekint a pusztákra... Állt a torony, látta a török világ idejében lánggal lobogó, égő falvakat, és várta az időknek jobbrafordulását. És a pusztulásból, a tűzből csodamód megmaradt egy régi kép, a templom környékén tóba vetve találtatott. A tűzben a kép nem bírt elégni, a vízben nem bírt elsüllyedni, megtalálták, megmentették, elrejtették, s ma is megvan, csak éppen kormos, ahogy a tűz füstje befogta: ez a fekete Mária képe.” A sok szegedi író közül a talán legszegedibb, Tömörkény István szól így az alsóvárosi plébániatemplomról, a ferences barátok hajdani otthonáról, amelyet Mátyás templomának tart büszkén a szegedi nép. ősidők óta minden nyír közepén, dinnyeéréskor itt tartják a hangulatos Havibúcsút, a „szerecsen” Mária ünnepét, amely éppoly határnapja az esztendőnek a helybeli emlékezetben, mint amilyen a „nagyvíz” volt a szegedi történelemben. A Szegedre látogató turista a Fogadalmi templom és a nagy zsinagóga bűvöletében gyakran megfeledkezik arról, hogyfelkeresse a város történelmileg sokkal nevezetesebb két régi templomát, a Hajnóczy utcai öreg zsinagógát és az alsóvárosi templomot. Holott ez utóbbinak szinte minden egves köve mesébe illő múltról regélhet könny és vígadig, lázongások és legendák tapadnak hozzá. „Mú'Ha sokszor ,színte azonos a város töntényté'-nt” — olvassuk Bálint Sándornak a templomról a Szent István Társulatnál nemrég napvilágot látott könyvében. Az alsóvárosi templom a magyar gótikus építészet egyik legérettebb alkotása. Szentélye — egykorábbi, Árpád-kori templom felhasználásával — a XV. század második felében épült. A mellette levő ferences kolostort — ma szociális otthon — Mátyás király kiváltságlevele már 1459-ben a jelenlegi helyén találja. A templom ugyanannak a János testvérnek az alkotása, akinek legszebb későgótikus épületeinket (így a nyírbátori templomot) köszönhetjük. Az építkezés pontos idejéről a tér felőli falon elhelyezett zárókő évszáma (1503) értesít. A templom méretei hatalmasak, dongaboltozata — és mentelmi joga — oltalmában nemegyszer húzódtak meg itt az üldözöttek. Belső berendezése, oltárképe, szobrai, művészi fafaragásai és bútorai már a barokk ízlést tükrözik. Gyönyörű kelyhei és miseruhái (az egyik Mátyás király palástjából készült) értékes műkincsek. Fennmaradt egy régi születési anyakönyv is, amelynek érdekessége, hogy 1697-ben, Szeged felszabadulásakor a városban maradt molhemedán családok megkeresztelőét örökítette meg. A visszamaradt törökség emlékét néhány alsóvárosi családnév (Buritiv. HSK-1. Kara. Török) mindmáig bizonyítja. Bálint Sándor kitűnő könyve, amelynek alcímét — Templom és társadalom — kölcsönöztük, jól mutatja, miként olvadt egybe az Alsóváros szegény népe a szegénységet fogadott franciskánus barátok mindennapi életével. A környék fejlődését, a paprika meghonosítását is nekik köszönheti. Nemzeti fűszerünk magját kezdetben gyógyszerként (a „váltóláz”, a malária kezelésére) használtáik és termesztették az orvosként is kiváló szerzetesek .. . A ferencesek műveltsége magas fokon állt: a magyar kódexirodalom és nyelvemlékeink javát nekik köszönhetjük. Itt nevelkedett Abádi Benedek és Szegedi Kis István, a reformáció hazai úttörője. A török hódoltság alatt a templomot katolikusok és kálvinisták sokáig közösen használták. Azután — ahogy Mikszáthnál olvassuk — a török basa nyilvános hitvitát rendezett, hogy a győztesnek adja a templomot. ..A vita csak nem akart szűnni. Pedig elmúlt már dél is. A törökök sóhajtva gondoltak az ebédre.” A legdühösebb a szakácsbarát volt: „úgy kesergett az elsülő ebéd szomorú látványa előtt, mint Jeremiás a romokon . . Berohant a templomba és megkérdezte a protestáns prédikátort: — Hányan voltak a nagy próféták? A prédikátor sértődötten válaszolt: — Ha nem tudnád, négyen vannak: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel. A fráter a hasára pislantva ravaszul így szólt: — Hát az ötödik próféta. Mohamed, hol maradt? „A basa elnevette magát. Tetszett neki az ötlet, meg hogy haza lehet menni ebédelni. — Igazad van, barát — szólt. — Tied a templom.” Vasárnap, 1934. május 27. LÁTNIVALÓK EGYETEMI FÜVÉSZKERT, Szeged, Lövölde u. 42. A harmurhholdas botanikus kertben mintegy 70-féle fenyő, kétezerféle lombos fa és cserje, üvegházaiban trópusi növényfajta található. Nyitra, IV. 1.—X. 31., 10—18 óráig, XI. 1.—111. 31., 10—16 óráig. SZENT DallutvaL TORONY, Dóm tér. Alsó része román stílusú, felső része gótikus, belsejében Aba-Novák Vilmos freskóival. FOGADALMI TEMPLOM, EGYETEMEK, PÜSPÖKI PALOTA, építészeti együttes a Dóm téren. 1920—40. között késő eklektikus stílusban épült, Rerrich Béla tervei alapján. Az árkádok alatt látványos nemzeti emlékcsarnok. A gótikus alsóvárosi Ferences templom (Mátyás tér) 1494—1503. közt épült, berendezése barokk. FELSŐVÁROSI RK. VOLT MINORITA TEMPLOM. Munkácsy M. u. 1. 1747—67. közt épült barokk templom. GÖRÖGKELETI SZENZB TEMPLOM, Dóm tér: 1773—78. között épült, barokk stílusban. Látogatható: III. 1.—X. 31., 10—11 és 13—16 óráig, XI. 1-től II. 28-ig, 10— 11-ig. ZSINAGÓGA Gutenberg u. 1900—1903 között épült szecessziós stílusban. Látogatható péntek— szombat kivételével IV. l.—XI. l. között, 9—12 illetve 14—17 óráig. MÓRA FERENC MÚZEUM: Roosevelt tér 1—3. 1896-ban épült eklektikus palota. Nyitra ha B’n kivételével 10—18 óráig. Kiállításai: hunok, avarok, magyarok — Tücsképgyűjtemény — Szegedi galéria, — Buday György élete és művészete. — Patikatörténeti kiállítás, — Kőolaj és földi ház — Csongrád megyei parasztbútorok és vise»i«»*i»». Ember és környezete. — Időszaki kiállítás. KÉPTÁR. Horváth Mihály u. 5., nyitva hétfő kivételével 19— 18 órá’g. idns/^ki kiállítások. v*?_ MCTZFT’M—KŐTÁR a várkertben. A középkori eredetű széeiai vár Mária Terézia korában épült részében kiállítás: Szeged múlt»a, jelene, jövő'e. NyJtv* hé**ő kí^-ítelével 10—'« óráig. FF(ÉTi?.ti~T Snmng’vi Réia u. 15. tö^áneti *•*!pl l6 évre 1¡ íielpnle? KrvnT pTO'o. r.varr«T»T*»r. TI Ki A1 T.fTÁ*5. Biró u. 5—7. Vv.(. va. kedden és né*-* n r*—15 óré írt. A TÜZFT”'t K,-«ged-Szentmihá B’t^'en. VHrRcivwi. sprn«r iitiq to. Nyitva k»»/iatol péntekig, 10—12 és 14—16 óráig. SZÁLLÁSHELYEK SZÁLLODÁK, Hungária, 3 csillagos, 6701, Komócsin Z. tér 2. Telefon : 62-10855. Telex: 82-408, Royal, 2 csillagos, 6720, Kölcsey u. 1. Telefon: 62-12911. Telex: 82-403. Napfény, 2 csillagos, 6728, Dorozsmai u. 2. Telefon: 62-23866. Telex: 82- 536, Tisza, 2 csillagos, 6701, Wesselényi u. 4. Tel.: 62-12456. Telex: 82-358. Móra Fogadó, 6721, Bocskay u. 3. Telefon: 62-13333. Sárkány fogadó 6725, Indóház tér 1. Telefon: 62-10514. Kempingfogadó, Dorozsmai u. 2. Telefon: 62-61255. KEMPING: 3 csillagos, 6728, Dorozsmai u. 2. Nyitra IV. 15-től, X. 13-ig. Tel.: 62-61255. Telex: 82-53600. A kemping területén üdülőházak és B. kategóriájú Motel található turista férőhelyekkel. FIZETÖVENDÉGLÁTÁS: különböző igényszintű lakrészek, szobák, irén vethetők. a Csongrád megri Idegenforgalmi Hivatal 8720 Szeged, Victor Hugó u. 1. címén. Telefon: 62-11-711. Telex: 82-28. A fővárosiak sz álláshevgényeiket a Budapest Tourist bármely irodájában megrendelhetik. A TÁJ KONYHÁJÁBÓL Dorozsmai Molnár-ponty: hozzávalók, 70 dkg filézett pontyszelet, 15 dkg zsír, 10 dkg hagyma, két-három paradicsom, egy-két paprika, (vagy tíz deka konzervlecsó) 2 dl tejföl, 2 dkg füstöltszalonna, 15 dkg gomba, 50 dkg csuszatészta, só,paprika, öröttbors ízlés szerint. Az elkészítés módja: A pontyszeleteket füstöltszalonnával megtűzdeljük, és zsírban pirosra sütjük. A finomra vágott hagymát kevés zsírban, megpirítjuk, majd hozzáadjuk a felszeletelt gombát, és puhára pároljuk. Utána hozzákeverjük a lecsót, a pirospaprikát, a fele- tejfölt sóval-borssal ízesítjük, a mártást felforraljuk és hozzákeverjük a kifőtt lecsurgatott csuszatésztához. A tálra helyezett mártásos tészta tetejére tesszük a pontyszeleteket és a maradék tejföllel meglocsoljuk, majd sütőben együtt átforrósítjuk. R. T. Halászat a Tisza kiöntéseiben