Magyar Nemzet, 1984. június (47. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

Csütörtök, 1984. június 28. A Magyar Nemzet vitafóruma Egész évben vendégjárás A MITŐL FOROG AZ IDE­GEN című cikk gondolatait kívánom az alábbiakban ki­egészíteni. A szóban forgó írás szerzője számos külföldi új­ságírót idéz a Kereskedelmi Szervezési Intézet több kiad­ványára hivatkozva, magam hazai újságírókra hivatkoznék. Abból indulhatunk ki, hogy országunk számos területe — városa, középhegység jellegű vidéke, tengerszerű tava — vonz ide látogatókat. Lehetnek ezek az ország egyik részéből a másikba átrándulók éppúgy, mint a szomszédos vagy távo­labbi országokból ide érkező turisták. Természetes, hogy az új környezetben a vendég se­gítségre, útbaigazításra, igé­nyeinek kielégítésére szorul. A vendégek­ ellátása az összehan­golt szervezésen kívül befekte­téseket is igényel, hiszen anya­gi hasznot hoz. Az idegenfor­galmi jövedelmekből élő or­szágokban jó példáit láthatjuk annak, hogy ésszerű fejleszté­sekkel, hasznos befektetések­kel, a kívánt célokra irányu­lóan összehangolt intézkedé-­­sekkel, hogyan fokozhatók a jövedelmek, Összegezve: anyagi és szel­lemi befektetés nélkül vendé­get fogadni, azokat jól ellátni nem lehet! Éppen a hivatko­zott cikk összegezi azt a kül­földi újságírói véleményt, hogy a vendég mindenkor az éppen adott gazdasági lehetőségek szerinti érdeklődéssel, a pihe­nés várható eredményének gondos mérlegelésével szerve­zi kirándulásait. Kérdés az, hogy jelenlegi hazai célkitűzé­seink figyelembe veszik-e a sokrétű igényeket? Szerin­tem nem! Az eddig javasolt idegenfor­galmi központok tartalmi prog­ramjai az év mind a 365 nap­ján, a napok szinte minden órájában, a látogatók vala­mennyi korosztályának igé­nyeit, a vendégek eltérő anya­gi lehetőségeit, a megtérülés szerény, de biztos formáját rögzítik. A javaslatok szerzői nem épületekben, beruházá­sokban keresik a megoldást, hanem adott szervezeteink ösz­­szehangolt akcióira tesznek utalásokat, figyelembe véve a világgazdaság napi alakulását, a magyar táj adottságait, kul­turális értékeinket, népünk vendéglátó hagyományait. VAN LEHETŐSÉGÜNK kül­földi tőkét is igénybe venni, de nem biztos, hogy kizárólag luxusszállodák építésére kell ezeket fordítanunk. A már megépült hotelek lakói hiá­nyolták a kiegészítő vendég­látó szolgáltatásokat. Nem egy­szerűen a szállodába jöttek vendégeink ,lakni, hanem or­szágunkat, kultúránkat, éle­tünket kívánják megismerni, közben szabad idejüket hasz­nosan eltölteni. Néha ezek a­­ kívánalmak kielégítetlenek maradnak. Más világot jelent a hozzánk látogató vendégnek a fényűző szállodák zárt területe és most a hazai hétköznapi élet. Üzle­teink nyitvatartása még a ha­zai közönség igényeit sem elé­gíti ki, áruválasztékunk és a kiszolgálás mikéntje, eladóink, vendéglátóink nyelvtudása a világszínvonal alatt áll. Az is előfordult, hogy az előre kínált programot nem tartjuk be ma­radéktalanul. Van mit tanul­nunk még e téren. A vendég pénzéért legalább azt kell nyújtanunk, amit ugyanazért az összegért máshol megkap. Az idézett cikkben szó esik a viszonylagosan olcsó magyar vendéglátásról, a külföldi szá­mára alacsonynak tűnő ven­déglátóipari árakról. GONDUNK MÉG az is, hogy luxusszállodáinknál olcsóbb szálláslehetőségeink, fizető­vendég szolgálatunk, panzió­hálózatunk, kemping férőhe­lyeink csupán szálláshelyeket kínálnak vendégeinknek, nem programokat. Fővárosunkra irányított propagandánk még nem eléggé tükrözi, hogy Budapest csupán az ország első városa, de nem Magyar­­ország. Az idelátogatónak, akár a fő­városban, akár vidéken töb­bet nyújthatunk, ha figyelem­be vesszük Gyulay Zoltán (Magyar Nemzet) gondolatait. ..A vendéglátás — miként arra egyre többen ismernek rá — sokkal tartalmasabb kell hogy legyen, mint pusztán a betérő honi, vagy külföldi etetése, itatása."’ Gazdasági szempon­tok vezérelnének minket ven­déglátásunkban? „Kikkel aka­runk idegenforgalmat csinál­ni? Hát persze azokkal, akik­nek sok a pénzük. Üzlet-üzlet. De jó politika ez?” Élet és Iro­dalom 0­932. márc. 12.) Felte­hetően nem jó. Az idegenforgalomra költeni kell, fejlesztési elveket hosszú távra kell megfogalmaznunk. Népgazdasági bevételekre, csak előrelátó, időbeni ráfordítá­sokkal számíthatunk. „Nyugod­tan megkérdezheti valaki: ép­pen most állnak elő ilyen el­képzelésekkel, amikor másfaj­ta beruházásokra sincs pénz?” Kapalyay Imre (Népszabadság) Igen, most. Például a gyógy­­turizmus igen jövedelmező be­vételi lehetőséget kínál, ha figyelembe vesszük hazánk adottságait. ..A harmincas években a London SPA jelzésű különvonatok utasai legalább két hetet töltöttek a Margit­szigeten, hiszen ennyi idő kel­lett egy komolyabb gyógy­­kúrához." Antalffy Gyula (Ma­gyar Nemzet): NEM ISMERTÜK FEL idő­ben, vagy éppen nem ismer­tettük el nemzetközileg ha­zánk gyógyvizeit, légzési meg­­betegedéseket gyógyító bar­langjait? Vagy éppen nem kö­töttünk időben nemzetközi egészségügyi megállapodásokat a külföldi illetékesekkel, hogy rendezett körülmények között­­gyógyíthassuk más országok betegeit, mint például az NDK.! Felmértük-e, hogy hány be­teget gyógyíthatunk évenként az ország gyógyvizeiben, gyógybarlang­jaiban ? ..A ma­gyar gyógyvíz ismét verse­ny­­képes lett az idegenforgalmi piacon. Jóllehet a létesítmé­nyek igénybevétele nem éppen olcsó, az a réteg azonban, amelyre a Danubius számít, meg tudja fizetni, és meg is fizeti. Olyannyira, hogy jel­lemző az üzletmenetre: a Ther­­mal Hotel Hévíz kihasználtsá­ga már-már egészségtelenül magas, több mint kilencvenegy százalékos.” Gyulai Zoltán Gondolkodásunk, sajnos, csupán néhány gyógyfürdőnk mellett, külföldi hitelből épült új szálló megtérülésére terjed ki. A skaridináv „figitás” pe­dig nem újkeletű dolog, hiszen két évtizede már, hogy a fél­sziget reumatikus és asztma­tikus betegeinek gyógyítása érdekében hazánkban kerestek megoldást, így ajánlott hitelt a Skonska Cement a ..Budai vigalmi negyed”-re, a SAS a tabáni gyógyszállóra, a svéd képviselet egy skandináv ke­reskedőházra. Persze az is igaz, hogy a skandináv fél éppen úgy érdekelt a gyógyvizeink­ben, mint a légzőszervi meg­betegedéseket gyógyító bar­langterápiánkban. Számos összetevője van an­nak, hogy „mitől forog az ide­gen?”. A napjainkban divatos azonnali anyagi megtérülést számító szemlélet módosításá­ra is szükség van. Az bizonyos, hogy aki hosszú távon jól lát el vendégeket, az jól jár, még anyagilag is. Aki jól látja el a vendégek gyermekeit, joggal számíthat fokozódó idegenfor­galmi bevételekre, hiszen a középkeresetű külföldi szabad­sága idején magával hozza gyermekeit is. A hazai báb­művészet, képző- és iparművé­szet —­­nyelvhez nem kötött — művelői, vizuális módszerek­kel foglalkoztathatják az ide­gen nyelvű kisgyermekeket is, mint arra éppen az Állami Bábszínház Budapest. Jókai téri aktivistái tettek felaján­lást egy tanulmánytervben. Befejezésül, de­ a vitát éppen elindítandó, azt állapíthatnék meg, hogy a vendéglátáshoz a mainál színesebb elképzelé­sek, a mainál szervezette­bb formák, a mainál összehangol­tabb intézkedések és a szál­lodaépítéseken túli némi pénz­összegek is kellenek. Dráva­ Tamás építész Magyar Nemzet SPORT A labdarúgó EB-n: 1. Franciaország A döntőben Spanyolország ellen 2-0 (0-0) Elérkezett az utolsó nap az idei labdarúgó Európa-bajnok­­ságon, a szerda a döntő napja volt Párizsban. Az a tény, hogy a második elődöntőt vasárnap játszották, jó alkalmat adott az újságoknak, a szakemberek­nek, hogy két és fél napon át csak az esélyeket latolgassák. Érdekes módon alig akadt olyan hozzáértő, aki egyértel­műen foglalt volna állást az esélyekről szólva. Tény, hogy többen tették le voksukat a francia csapat mellett, a­­i aki őket tartotta favoritnak, az is szükségesnek tartotta kiemel­ni a spanyolok az utóbbi idő­ben tétmérkőzésén nyújtott nagyszerű teljesítményét: az Európa-bajnoki selejtezőktől kezdve csak egyszer kapott ki Spanyolország, a hollandoktól Rotterdamban. A franciák mellett persze nemcsak a hazai pálya előnye szólt. Aki figyel a futballra, az még élénket­ emlékszik arra, mi történt két esztendeje a Spanyolországban a Mundia­­lon. Az NSZK-tól, tizenegyes­rúgásokkal az elődöntőben el­szenvedett vereség szinte min­den futballhívőt a franciák mellé állított, s ez alól még a szakemberek se kivételek. Igaz, ők szakmai tényekkel tá­masztották alá szimpátiájukat,, arról szóltak, hogy a francia csapat stílusos, jó futballt ját­szik, híve a támadásoknak, ez pedig nem közömbös a közön­ségnek. A spanyolokn ők a vé­dekezés és a halogatás meste­rei, a csoportmérkőzések során kétszer játszottak 1—1-re, egy­szer 1—0-ra nyertek (a 90. percben), s az elődöntőben is csak a legutolsó pillanatban (tizenegyesekkel) vívták ki a sikert. A jó védekezés a leg­­jobb támadójátékot is hatás­talaníthatja — ezért volt ke­vés magabiztos jól a Francia­­ország—Spanyolország EB-döntő előtt.­­ Az előzmények után aztán este a Parc de Princes sta­dionban, zsúfolt ház előtt kö­vetkeztek a tények. A cseh­szlovák Christov játékvezetése mellett a következő összeállí­tásban kezdtek a csapatok: Franciaország: Bats — Bat­­tiston, Le Roux, Bossis, Do­­mergue — Fernandez, Tigana, Giresse, Platini — L­acombe, Bellone. Spanyolország: Arconada — Senor, Salva. Camacho, Ur­­quiaga — Victor, Francisco, Gallego, Julio Alberto — San­­tillana, Carrasco. A döntőhöz és a téthez il­lően óvatoskodva kezdtek a csapatok, aztán megszokva a lassabb, de biztonságos rit­must, így játszották végig az első félidőt. A franciák len­dülete, elszántsága nem érvé­nyesült a szervezetten véde­kező spanyolok ellen. A spa­nyol válogatott, az EB-n meg­szokott körültekintő, halogató stílusban futballozott, lassan építette föl támadásait, ám élénken figyelte, támad-e rés a hazaiak védelmében. Nem véletlen, hogy a szünet előtt csak nekik volt helyzetük: a 32. percben Santillana fejesét Battiston a gólvonalról fejelte ki. Két perccel később aztán ismét a spanyol középcsatár következett, remek lefordulás után lőtt mellé. Az első fél­idő eseménye volt még három sárga lap: a 27. percben Gal­lego és Fernandez, három perccel később pedig Carras­co kapta ezt a büntetést. Szünet után élénkebb lett a játék és esett két gól. Mind­kettőt a franciák lőtték, az el­sőt az 56. percben. Ekkor Pla­tini szabadrúgására Arconada, a spanyol csapat kapitánya rá­vetődött, úgy látszott, meg­szerzi, ám aztán a labda túl­jutott a vonalon. Ezzel vezet­tek a franciák (1—-0), s egy­úttal lélektani előnyhöz jutot­tak. Történt ez annak ellenére, hogy a spanyol­ futballistákat nem törte le a balszerencsés gól, mentek, csak mentek elő­re, ám a franciák a tétnek megfelelő biztonsággal véde­keztek. Törekvésük sikerrel járt, sőt egy perccel a rendes játékidő lejárta után Bellone szépségdíjas emelésével (2—0) biztossá tették győzelmüket. Hidalgo kapitány tehát győ­zelemmel búcsúzott el a fran­cia labdarúgó-válogatottól, s egyúttal méltósággal is­ figyelt rá, hogy ezen az ünnepnapon két régi, kipróbált játékosa ott legyen az ünneplők között. A szünet után becserélte Amo­­ros-t és Genghinit, akik sok szép győzelem részesei voltak Hidalgo vezetésével. A spanyolok cseréi a győzel­mi esély visszaszerzését szol­gálták, ám sem Sarabia (ő­lőt­te a döntőbe jutást jelentő ti­zenegyest a dánok ellen), sem Roberto nem változtatott a lé­nyegen, Franciaország nemcsak megőrizte, hanem még növel­te is előnyét. Az EB-döntő kró­­nikájához tartozik még, hogy a lefújás előtt nem sokkal Le Roux-t kiállította Christov, a hajrában elkövetett szabályta­lansága előtt már kapott egy sárga lapot. Ami tény: Franciaország az esélyeknek megfelelően Euró­­pa-bajnok lett 1984-ben, meg­érdemelten, mert az EB-mér­­kőzések többségén magabizto­san játszotta a saját stílusos já­tékát, s mert volt egy Platini­je, aki kilenc gólt lőtt öt mér­kőzésen. Az csak természetes, hogy ezzel fölényesen lett a legjobb góllövő a sok jó mécs­eset hozott Európa-bajnoksá­­gon. Barátság-versen­yek A jövő hét elején indul el a Barátság-versenyek soroza­ta. Az első viadal az asztali­­teniszezőké, a színhely: Phen­jan. A magyar küldöttség a hét végén indul útnak a ver­seny színhelyére, a csapatve­zető dr. Lakatos György, az Európai Asztalitenisz Unió el­nöke, a magyar szövetség társ­elnöke. A férficsapat tagja­ként ott lesz a versenyen Ta­kács János, aki a Phenjanban megrendezett 1979. évi világ­bajnokságon az aranyérmet nyert csapat tagja volt. A Barátság-versenyek sorá­ban Moszkva rendezi meg augusztusban a férfi atléták, az úszók, a kosárlabdázók, a sportlövők és a gyeplabdázók versenyét. Az eseményről Moszkvában sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Anatolij Kovál­jov, a szovjet főváros sportbizottságának elnöke el­mondta,­ meghívják Moszkvá­ba a NOB, a nemzetközi sport­­szövetségek, a nemzeti olim­piai bizottságok vezetőit. Ko­­valjov kiemelte, hogy a Barát­ság-versenyek nyílt viadalok, akármelyik ország sportolói nevezhetnek. Ide tartozó hír, hogy a szov­jet atléták Kijevben megren­dezett, három világrekordot hozó­ versenye után Igor Ter- Ovaneszjan, a válogatott ve­zetőedzője elmondta, a Barát­ság­versenyeken újabb világ­rekordokat vár tanítványaitól. Egy másik szakvezető, Mark Rakita, a kardvívók mestere, jól sikerültnek minősítette a vívóbajnokságot, s egyben el­mondta: a vívók minden ere­jükkel a budapesti Barátság­­versenyre készülnek. A csapat kijelölése a közeljövőben vár­ható. Első állomás: Phenjan A BUDAFOKI ÉLESZTŐ- ÉS SZESZGYÁR (Budapest XXII., Gyár utca 5—9.) felvételt hirdet:­­ • , műszaki osztályára ÉPÍTÉSZTECHNIKUS vagy ÉPÜLETGÉPÉSZ-TECHNIKUS, GÉPÉSZTECHNIKUS, • KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUS, főmérnök mellé gyors- és gépíró, anyag- és áruforgalomra ANYAGGAZDÁLKODÓ, erőműbe GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ FŐGÉPÉSZ, KAZÁNFŰTŐ és KAZÁNGÉPÉSZ munkakörök ellátására. Jelentkezés: * személyzeti vezetőnél személyesen vagy a 386-136-os telefonszámvon. Háromgólos vereség Szerdán, Veszprémben kezd­te meg két mérkőzésből álló magyarországi vendégszerep­lését a szovjet férfi kézilabda­válogatott. A magyar csapat csak 3—3-ig tartott lépést világbaj­nok ellenfelével, ezután a Szovjetunió végig tartotta 3—4 gólos előnyét. A végeredmény: Szovjetunió—Magyarország 23—20 (12—9). Totótanácsadó a 26. hétre 1. Ferencv.(12)— Klagenr.(T) 1 2. Videoton (3) —Vitkovice (10) 1 :í. Lingby (4) — Mönchengl. (12) x 2 4. Aarhus(2)—Ostrava(S) 1 5. IVismut (8) —Lili esti’. (1) 1x2 6. Bröndbv(3) — FC Liege(13) x 1 7. Braunsch.(:5) —St. Liege(4) 2 x 8. Stockholm (1)—Nürnb.(lX) 1 9. Magdeb.(5)—G. Zai brze(4) x 1 10. Malmt>(4)-—Luzern(14) .1 11. Spartak T.‘<7)— Zürich(12) x 1 2 12. Valerengen (3)—ö$ter(8) 1 x 13. Katowice(9)—Innsbruck(4) x Tippjeink a pótmérközesekre: 14. IFK Göteborg (2)— LASK (3) 1.; 15. : 1. 16.: x. A csapatok neve után a szám zárójelben azt jelöli, hogy hánya­dik helyen végeztek hazájuk baj­nokságában. Rajt — győzelemmel Duisburgban,­­a nemzetközi vízilabdatornán győzelemmel kezdett a magyar csapat, Kuba ellen 14—12 (3—4, 3—3, 4—3,, 4—2) volt az eredmény. A másik két mérkőzésen a NSZK—Görögország 14—6­ (3—1, 4—3, 3—1, 4—1) ést Ausztrália—Spanyolország 8—3 (2—0, 3—4, 1—1, 2—3). 9 Taróczy: párosban is a '­­3 Wimbledonban, a nemzet­­­közi­­ teniszbajnokságon Taró­­­czy Balázs az első fordulóban­ párosban is továbbjutott. Gl-i­dalán a svájci Günthardttal 6:4, 6:7, 6:2, 7:5-re nyert a C. Panatta (olasz), Saviano (amerikai) kettős ellen... SPORTNAPLÓ Londonban, a Szovjeuniós Világ­válogatott sakkcsapat-versenyen az,­ első két forduló függőjátszmáktt fedezték be. Karpov legyőzte An-n­derssont, Beljavszkij Seisenant, Szokolov Torrét, Tukmanov Lju-­­bojevicset. Ljubojevics pedig:­ Szmiszlovot. Két mérkőzés dön­­­tetlenül végződött. Az állás: Szov­­­jetunió—Világválogatott 11:9. A Bislet Játékok atlétikai gála­­versenyt ma rendezik meg Osló­ban. A viadalon találkozik egy­mással 1500 méteren a brit Ovett és az amerikai Maree, ötezren pe­dig indul a nyugatnémet Wessing­­hage, valamint a portugál Lopes és Mamede. A magyar résztvevők: Bakos, Bakosi, Markó és Szalai Katalin. A vívó világbajnokságot 1987-ben Lausanne-ban rendezik meg.-t . Georges Busnelt választották meg a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) elnökévé, a szer­vezet müncheni kongresszusán. .A­ tanácskozáson új szabályokat is elfogadtak. Ezek szerint a 6.251 méteres vonalon túlról dobott ko­*­sarak három pontot érnek: a másodperces tám­adóidőbe nem" "számít bele amíg a labda vissza­kerül az oldalvonalon túlról, a­­ nemzeti válogatottak pedig er­et ér túl mezüköp hirdetéseket visel­hetnek. Az olasz IVicchele Alboreto és a francia Rene Arnoux az 1935. évi­szezonban is a Ferrari színeiben indul a Forma 1-es világbajnoki futamokon — jelen­tette be Enzo Ferrari. A hír­­ azért m­eglepő, mert mindkét autós a vártnál gyengéb­ben szerepel az idei versenysoro­zaton. Arnoux 5., Alboreto 8. az összetettben. Újabb világcsúcs született India­napolisban, az amerikai úszók fel­készülési versenyén. A 100 m-es férfi pillangóúszásban Pablo Mo­ra­les 53.38 mp-cel győzött. Todor Veszelinovics, az EB-n szerepelt jugoszláv la­bdarúgó-vá­­logatott szövetségi kapitánya­, belgrádi lapértesülés szerint, két évre a török Fenerbahcséhoz szer­­ződött. A PMSC nyerte meg az idei or­szágos ifjúsági labdarúgó-ba­jnok­­ságot. A csapat a Balatonalmádi­ban megrendezett döntőben 2-1- re győzte le a Ferencvárost. Az AS Roma csapata nyerte meg­­az­ Olasz Kupát, miután az idegenbeli 1—1 után Rómában Gra­­ziani góljával 1—0-ra legyőzte a Veronát.- 1 A tájfutók idei második Világ Kupa versenyét a hét végén ren­dezik meg a svájci rtutwill-ben. A viadalon tizenegyen képviselik Magyarországot. Monspart Sarol­ta­­ szövetségi kapitány szerint akármelyiküktől nagy siker lenne, ha az első tíz között végezne. Pályázati felhívás! A­­­V FELSŐBABÁDI ÁLLAMI GAZDASÁG 1984. augusztus 15-től háromévi időtartamra szerződéses üzemeltetésre átadja Ócsa-Felsőbabádon, az 5. számú fő közlekedési út mellett levő II. OSZTÁLYÚ VENDÉGLÁTÓ EGYSÉGÉT. A pályázatokat legkésőbb 1984. július 28. napjáig kell benyújtani a gazdaság munkaügyi és közgazdasági osz­tályánál (Ócsa-Felsőbabád, 2364). A versenytárgyalás 1984. augusztus 6-án, hétfőn, 15.30 órakor lesz a gazdaság központi tanácstermében. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a gazda­ság munkaügyi és közgazdasági osztálya ad.

Next