Magyar Nemzet, 1984. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
4 r Az együttműködés korszerűsítésének lehetőségei a termelői szolgáltatásoknál címmel országos konferencia kezdődött kedden Székesfehérvárott. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a SZOT, a Hazafias Népfront, a Magyar Kereskedelmi Kamara és több tudományos egyesület által rendezett háromnapos tanácskozás célja a vállalatok egymás részére nyújtott szolgáltatásainak, a háttéripari tevékenység helyzetének vizsgálata, az együttműködés fejlesztési lehetőségeinek a megvitatása. A konferencia első napján elhangzott előadásokban és hozzászólásokban megállapították, hogy a vállalatok és szövetkezetek egymás részére nyújtott szolgáltatásainak színvonala elmarad a népgazdaság fejlettségének szintjétől, s ez jelentős veszteségek forrása. A vállalatok a termelést kiegészítő, segítő, kiszolgáló tevékenységek szinte áttekinthetetlenül széles skáláján önellátásra rendezkedtek be. Jelentős létszámot, irányító apparátust és eszközt használnak fel szerszám- és alkatrészgyártásra, karbantartási és javítási feladatok ellátására, munkásszállításra, készletezésre, raktározásra, m munka- és üzemszervezésre, szociális és jóléti intézményeik üzemeltetésére. Az iparban dolgozó fizikai munkások csaknem felét nem az alaptevékenységben foglalkoztatják, a szakmunkások negyede pedig karbantartást végez. A vállalatok szolgáltatási önellátásra való berendezkedésének oka a kooperációs kapcsolatoktól való tartózkodás és a biztonságra való törekvés. Jelenleg ugyanis még igen gyér azoknak a gazdálkodó egységeknek a száma, amelyek gyors, pontos és hatékony termelői szolgáltatást tudnak nyújtani. Az Ipari Minisztérium ezért az Állami Fejlesztési Bankkal közösen pályázatot hirdetett termelési szolgáltatást végző kisvállalkozások alapítására. Termelői szolgáltatások, háttéripar Szeged, Szolnok, Eger összeköttetése A távlati közúthálózat-fejlesztési koncepció dél-magyarországi regionális vitáját kedden rendezték meg Szegeden a Hazafias Népfront városi székházában. A tanácskozáson Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék közlekedési szakemberei és a kérdéssel foglalkozó népfrontaktiviták vettek részt. Az eszmecserén hangsúlyozták, hogy a több változatban elkészült távlati közúthálózatfejlesztési koncepció főbb vonásaival, az országot a főváros elkerülésével észak—déli, illetve kelet—nyugati irányban átszelő úthálózat kiépítésével egyetértenek. Fontos azonban — mutattak rá a szakemberek —, hogy az úthálózat fejlesztésénél a lehetőség szerint vegyék figyelembe a meglevő utak nyomvonalát, s ahol lehet, ezeket az utakat korszerűsítsék, szélesítsék. Az országot átszelő nyugat—kelet irányú hálózat kiépítéséhez feltétlenül "szükséges az új Duna-hidak megépítése a folyó középső és alsó szakaszán. Támogatták a résztvevők Szeged, Szolnok, Eger észak—déli irányú közvetlen összeköttetésének megteremtését is. Növekvő érdeklődésre számítva Negyven kilométernyi kerékpárút építését javasolják Félidejéhez érkezett a budapesti kerékpárút-hálózat ezredfordulóig szóló fejlesztési tervének kidolgozása Azalkotók, a Budapesti Városépítési és Tervező Vállalat mérnökei eddigi terveiket, elképzeléseiket kiállításon mutatják be, amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában kedden nyitott meg Barna Gábor, a társaság főtitkára. Elmondta, hogy a jelenlegi kerékpárforgalom még neo indokolná a nagyarányú fejlesztést, de máris tapasztalni tervet, hogy megélénkült a budapestiek érdeklődése a kerékpáros túráik iránt. Budapestnek jelenleg mindössze 10 kilométer hosszú kerékpárút-hálózata van, s a tervezők most további 40 kilométeres szakasz kiépítését javasolják, főleg a fővárostól kivezető utak mentén. Szükségesnek tartják, hogy a lakótelepeken is kiépítsék a kerékpárutakat, az iskolák, ABC-áruházak, a piacok és a gépkocsiparkolók szomszédságában pedig kerékpárparkolókat és -tárolókat létesítsenek. Hasonlóképpen gondoskodni kell ekétkerekű járművek karbantartását és javítását szolgáló szervizhálózat kiépítéséről is. A kiállítás megnyitását követő vitában elhangzott a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának a javaslata: a peremkerületekben kialakított nagy autóparkolókat hasznosítsák a hét végi kerékpártórák kiinduló állomásaként is. A Magyar Nemzet megkérdezte: Mivel foglalkozik a Vadex? Több mint 30 millió dollárt jövedelmez évente a magyar vadászat és vadgazdálkodás. Az eddig egyeduralkodó MA VAD mellett 1984. január 1-én önálló exportjogot kapott a Mezőföldi Állami Erdőés Vadgazdaság. Vadex néven a Buda Penta Hotelben nyitottak irodát. A Vadex irodavezetőjét, Vas Gábort arról kérdeztük — mivel foglalkozik, hogyan veszik fel a versenyt a piacot eddig uraló nagyvállalattal, a MAVAD- dal? — A külföldi vadászok fogadása mellett foglalkozunk élő- és lőttvadexporttal. A mezőföldiek vadászterülete 45 ezer hektár. A bőséges fácánvadászatokról a mezőföldiek soponyai fácántelepe gondoskodik, de van itt mesterséges vadkacsa-tenyésztelep és egy apróvadfeldolgozó üzem, amely évi egymillió fácánt, vadkacsát dolgozhat fel konyhakészen. Hogyan hasznosítják az üzemet a nyári „uborkaszezonbarra vadászati tilalmi időben? — Nyáron sem pihen a feldolgozó üzem, ilyenkor konyhakész halat csomagolunk exportra. Építettünk egy ötven vagonos hűtőházat, itt az exportra szánt szarvast, őzet, vaddisznót tároljuk. — A MAVAD-nak ,,bejáratott ügyfélköre’’ van, hogyan törnek be a külföldi piacra? — Komoly propagandamunkával. Áprilisban Düsseldorfban rendeztünk bemutatót, magyar vadászati és természetfilm vetítésekkel, filmet mutattunk be a VADEX vendéglátó bázisáról, a Penta Hotelről és elmondtuk milyen szolgáltatásokkal várjuk leendő ügyfeleinket. Hasonló bemutató volt Münchenben a Bajor Vadászati Múzeumban, a Grazi Vásáron, legutóbb pedig Olaszországban Goriziában. A klasszikus vadászszezon szeptemberben kezdődik, a szarvasbőgéssel, így az önök januári bemutatkozása a vadászati szezon végére esett. Milyen az első félév mérlege? — Való igaz, hogy február végével a vadászati idény véget ért. Az őzbakvadászat viszont kitűnően sikerült. Eddig 100 vendégvadászt fogadtunk és háromszázötvenezer nyugatnémet márka bevételünk volt. A lőtt vadexport egymillió márkát eredményezett. — Az eddigek olyan vadászprogramok, amit évek óta a MAVAD-nál is megkaptak az idelátogató külföldiek. Terveznek exportra programokat? — A Vadex elnevezés — folytatta Vas Gábor irodavezető — tulajdonképpen nem vadexportot "jelent, hanem exkluzív vadászati programokat. Már most fogadunk vendégeket olyan ötnapos túrákra, amelyeknek nem kizárólag a vadászat a központi programja. Köztudott, hogy a vadászok többnyire férfiak és szenvedélyüknek magányosan hódolnak. A mi ajánlatunkban a vadászat mellett múzeumlátogatások, rezervátumok megtekintése, pinceparti, erdei kocsikázás szerepel, ahova a vadászvendég elhozhatja a feleségét is. Nyáron kiegészítő gyermekprogramokkal bővíthetjük ezt a túrát, ahol a gyerekek horgászhatnak, vagy fényképezhetik az erdei állatokat. Nem papíron szeretnénk exkluzív programokat szervezni, erre a garancia, hogy együttműködő partnereink a leghíresebbek az országban, a Gemenci, továbbá a vadállományáról híres gyulaji, a budavidéki és a mezőföldi vadgazdaságok. Külön érdekesség, hogy amenynyiben a vendégvadásznak három napon belül nem sikerül meglőnie a kívánt trófeás vadat, akkor a szolgáltatásokért nem kell fizetnie. — baráti — Mssk Nomzi'! Jövőbe látóan, demokratikusan Napirenden a hosszú távú vállalati fejlesztés Kétnapos tanácskozás kezdődött kedden a vállalati stratégiai tervezésről az Országos Vezetőképző Központnak és a Magyar Kereskedelmi Kamarának a szervezésében. A rendezvényre külföldi szakértőt, az amerikai Thomas Naylor professzort, a Duke Egyetem tanárát is meghívták. Az első két előadó a két házigazda intézmény vezető munkatársa volt: dr. Zányi Jenő, a kamara alelnöke és dr. Csath Magdolna, az OVK oktatási igazgatója. A stratégiai tervezés hazai eredményeiről tájékoztatták a vállalatvezetőkből álló hallgatóságot. Dr. Zányi Jenő hangsúlyozta, hogy a gazdasági környezet gyors változása ellenére is igen nagy szükség van a hosszú távú, előrelátó tervezésre. Dr. Csath Magdolna azt fejtette ki, hogy a vállalatoknak maguknak kell dönteniük jövőjükről. A legtöbb helyen a tervezés formalizált folyamat, de mindinkább arra van szükség, hogy a vezetés mindannyiszor stratégiailag megalapozottan hozza meg döntéseit. Újkeletű kérdéskörnek számít a vezetés demokratizálódásának, a vezetőválasztásnak, illetve a hosszú távú tervezésnek a viszonya. Dr. Tolnai Lajos, a Borsodi Vegyi Kombinát vezérigazgatója előadásában a gyár elmúlt másfél évtizedes gazdálkodásának és a kapcsolódó stratégia változásainak folyamatát elemezte. A kezdetben csak műtrágyát előállító vállalat két nagy szakaszban bővítette profilját, s lett Közép- Európa legnagyobb PVC-gyártója; a hazai műanyagfogyasztás bővülése tette szükségessé először a kereskedelmi részstratégia kidolgozását. A világpiaci változások, az energiahordozók drágulása, illetve a gyár tőketerheinek erőteljes növekedése az úgynevezett válságstratégia alkalmazását igényelte. A cég ennek következtében képes volt elkerülni, hogy a veszteséges vállalatok közé sodródjon, sőt, ma már jó közepesnek számít. Kidolgozták az úgynevezett innovációs stratégiájukat, megkeresték azokat a csomópontokat, ahol szakmai tapasztalataik a legoptimálisabbak, s azokat, amelyeknél a műszaki-technológiai fejlődés a legjobbnak ígérkezik. E kettő összevetése alapján tervezték meg anyagi, szellemi erőik hosszú távra összpontosítását. Vegyipari nagyüzem ma már a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, igazgatója Dr. Fehér Erzsébet a gyári történelemben bekövetkezett ,,fordulat évétől” ismertette a fejlődést. Akkor — noha nem volt ilyen — csődeljárást lehetett volna indítani a vállalat ellen. A cég új vezérkara több részstratégiát felállítva tervezte meg a Hungária jövőjét, a műanyagfogyasztás nemzetközi tendenciáját, a felhasználási területek bővülését, a hosszú távú alapanyag-kínálatot vizsgálták meg. Ezekre alapozva hajtották végre hoszszú távú gyártás- és gyártmányprofil-korszerűsítésüket; tervezték megszakemberszükségletüket; állították össze jövedelmi és környezeti prognózisukat. A több mint egy évtizedes munka eredménye, hogy ma jövedelmezően gazdálkodó, perspektivikus cég a Hungária. A vállalati szervezet működési köre, autonómiája, magatartása, cél- és eszközrendszere a Taurus stratégiájának néhány fontos területe. Ezeket elemezte Dessewffy Olivér, a gyár főosztályvezetője. Kifejtette, hogy a stratégia valamennyi összetevőjének egyidejű változtatása többnyire szükségtelen, a gazdasági folyamatok adják az aktualitását hol az egyik, hol a másik módosításának. .Az autonómia például sokáig ..érintetlen” volt, mert a vállalat ezt mint külső körülményt fogta fel. Ma már az a mérvadó, hogy a cég szükség szerint terjessze ki működési határait — akár külföldre is. Például úgy, hogy érdekeinek megfelelően közös vállalatot alapít. A prognózis is részstratégia: ma a gumiöntési eljárásra fölkészül a Taurus, de csak szűkebb gyártási területen vezeti be. Így lesznek ismereteik akkorra, amikor a nemzetközi piacon öt vagy tíz év múlva megnő az igény az így készülő termékek iránt. A stratégiai tervezés lehetőségeiről tartott előadást a rendezvény amerikai vendége, Thomas Naylor, aki ma, a tanácskozás második napján kerekasztali megbeszélésen vitatja meg nézeteit a magyar vállalati szakemberekkel. (81.) Magyar borév Dollárban számolva négyszer annyi értékű magyarországi bor jut el a finn vásárlókhoz, mint amennyi vodka érkezik az északi országból a magyar piacra. Egyebek közt erről volt szó a finnországi OYALKO AB cég tegnapi tájékoztatóján, ame ly finn vodka lyet a sajtó képviselői és meghívott szakemberek számára tartottak. A skandináv vállalat, amely hazánkban elsősorban a Finlandia elnevezésű vodkáról ismert, fehér és vörös bort, valamint tokaji aszút és barackpálinkát vásárol Magyarországról. Az ALRO képviselője, Adrián Donner elmondta, hogy választékbővítéssel szeretnék növelni magyarországi forgalmukat. A kétfajta, jelenleg is kapható finn vodka mellett hamarosan szállítanak a Dream nevű, csökkentett alkoholtartalmú, kókusszal és kávéval ízesített italból is. A SIÓFOK ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvételre keres a nyári időszakra bolti eladókat és pénztárosokat Lakás-hozzájárulást fizetünk. Valamint éves állásra HÚSIPARI ELADÓKAT. Jelentkezni lehet: a Sió Áruház igazgatójánál és az áfész kereskedelmi osztályán. Cím: Siófok, Kálmán Imre sétány 1. ................................ ...i.,, ,i Normandia, 1944 „DÉL-ANGLIA egyetlen nagy katonai tábor volt, zsúfolva katonákkal, akik a végső szót várták az indulásra. A magasra feltornyozo készletek és felszerelés átszállításra várt a La Manche másik oldalára. A kormány kijelölt egy határvonalat, amelyen túl engedély nélkül senki nem mehetett. Minden külön tábort, laktanyát, járműparkot és alakulatot gondosan bejelöltünk térképeinkre. A csapatok mozgását úgy dolgoztuk ki, hogy a berakodást helyre pontosan akkor érjenek, amikor a hajók fogadni tudják. A legdélibb táborokat, amelyekben a rohamcsoportok gyűltek össze, szögesdróttal vettük körül, hogy egy katona se hagyhassa el a tábort, miután a támadás rá vonatkozó részéről már eligazították. Az egész hatalmas sereg feszült volt, mint egy felhúzott rugó, és valóban az is volt — egy nagy emberi rúgó, amelyet felhúztak arra a pillanatra, amikor energiáját fel kell szabadítani, és minden idők legnagyobb partraszállító hadműveletében átszeli a La Manche-t.” Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges partra szálló haderő főparancsnoka jegyezte fel emlékirataiban e szavakkal azt a feszült várakozást, amely a második front megnyitását, az angolszász csapatok észak-franciaországi, normandiai invázióját megelőzte. A „D day” (ezzel az angol kifejezéssel vonult be az esemény a második világháború történetébe), 1944. június 6-nak hajnalán jött el. Több hónapos előkészület után, melynek során a szövetséges légierő és a francia ellenállás összehangolt akciói megbénították a partközeli vasúti csomópontok működését, hogy megakadályozzák vagy legalábbis lelassítsák a német utánpótlást, mozgásba lendült a hatalmas katonai gépezet. A hajnali órákban két hullámban több mint ezer repülőgép bombázta a németek parti állásait, miközben ötezer hajóegységből álló szövetséges flotta közeledett a normandiai partokhoz, katonákkal, harckocsikkal, tüzérséggel és nagy mennyiségű hadianyaggal. Közel száz kilométer szélességben öt partszakaszon indult meg a partraszállás és a megszerzett hídfőkből az „atlanti fal " megtámadása. Az első napon — tízezer halott és sebesült árán — mintegy kétszázezer angolszász katonát sikerült partra tenni. Az utánpótlást a szövetségesek mesterséges kikötők telepítésével oldották meg, ezek a mulberryk lehetővé tették, hogy a szállító hajók nagy része az időjárástól és tenger hullámaitól védve rakodhasson ki. AZ OVERLORD fedőnevű akció hosszas huzavona után valósult csak meg. Az amerikai hadügyminisztérium hadműveleti osztálya már 1942 elején kidolgozta a Round-up tervet, amely 1943 közepére tervezte a Franciaország elleni inváziót, s addig is — a Szovjetunió támogatására — egy kisebb partraszállást az 1942-es évre. Churchill angol miniszterelnök és munkatársai azonban arra törekedtek, hogy a szövetségesek ne a főhadszíntéren vívják meg a döntő ütközetet, hanem előbb a mellékhadszíntereken gyöngítsék meg az ellenséget. A brit vezetők a Földközi-tenger térségét tartották erre a legalkalmasabbnak: partraszállást Francia Észak-Afrikában, a németek által megszállt területek perifériáin vívott kisebbnagyobb ütközeteket, az antifasiszta ellenállási mozgalmak föllendítését és csak ezután a döntő hadművelet kikényszerítését. (Churchill szívós kitartásával végül elérte, hogy a menetrend az ő elképzelései szerint alakuljon.) Az amerikaiak ezzel szemben egy Németország elleni gyors, erőteljes hadjáratot láttak szükségesnek, hogy mielőbb térdre kényszerítsék Hitlert és így erőiket az érdekeik szempontjából fontosabb Távol-Keletre összpontosíthassák. A MÁSODIK FRONT megnyitása korántsem maradhatott a két nyugati szövetséges ügye, hiszen alapvetően érintette a Szovjetuniót, amely 1941 nyarától a háború fő terhét viselte. A szovjet vezetés és személy szerint Sztálin is a német támadás kezdetétől szüntelenül követelte a második front megnyitását. A franciaországi hadjárat ismételt elhalasztása és helyette a nyugati szövetségesek haderejének más hadszíntereken — Észak-Afrikában, Szicíliában, majd Dél-Itáliában — nem egyszer okozott feszültséget az antifasiszta koalíció tagjai között, de 1942-re világossá vált, hogy a Szovjetunió képes kitartani a roppant német nyomással szemben a második front nélkül is, s hogy csalódása ellenére nem gyengíti, hanem erősíti kapcsolatait a nyugati szövetségesekkel. Az átmeneti válságokra jellemző például az 1943 nyarán folyt üzenetváltás. A szovjet hadvezetés élesen tiltakozott amiatt, hogy a májusi washingtoni úgynevezett Trident konferencián Churchillnek sikerült keresztülvinni az Overlord elhalasztását 1944 tavaszára. A brit miniszterelnök megpróbálta megnyugtatni a moszkvai vezetést a szovjet háborús teherviselés méltatásával, az Olaszország elleni hadjárat kecsegtető következményeivel, az inváziós előkészületek nehézségeinek hangoztatásával. ..ön azt írja nekem — válaszolta a szovjet főparancsnok —, hogy teljes mértékben megérti csalódásomat. Ki kell Önnek, jelentenem, hogy itt nem egyszerűen a Szovjet kormány csalódásáról van szó, hanem arról, hogy megmarad-e a szövetségesek iránti bizalma, amilyet ily súlyos próbává tesznek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Nyugat-Európa és Oroszország megszállt területein sok millió élet megmentéséről, továbbá arról van szó, hogy csökkentsék a szovjet seregek óriási áldozatait, amelyekhez képest az angol—amerikai csapatok veszteségei nem számottevőek.” Az 1943. esztendő őszére csökkent a feszültség, elsősorban a szovjet hadsereg katonai sikereinek — a kurszki győzelem hatására. Megkezdődtek az Overlord előkészületei, amelyek az októberi moszkvai külügyminiszterikonferencián és a három nagy, Sztálin, Roosevelt és Churchill teheráni tárgyalásain is előtérben álltak. A szövetségesek bonyolult elterelő akciókat terveztek, hogy megtévesszék a náci hadvezetést a második front helyét illetően. A VILÁGTÖRTÉNELEM addigi legnagyobb méretű partraszálló hadművelete volt az Overlord — mutat ráJuhász Gyula történész —, „de item a második világháború döntő csatája”. Sikere nem lett volna elképzelhető a keleti fronton lezajlott események nélkül, a moszkvai, a sztálingrádi, a kurszki csaták, a Vörös Hadsereg háborút eldöntő győzelmei nélkül. J. Gy. Szerda, 1984. június 6. Emlékezés a lidicei tragédiára Békenagygyűlést tartottak kedden Szegeden a Tisza parti lidicei emlékkövet övező parkban. A rendezvény szónoka Fodor István, az Országos Béketanács tikára volt. Felszólalt Jaroslav Musilek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa, a budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatója is. A nagygyűlésen kegyelettel emlékeztek meg a második világháború egyik tragikus eseményéről, a fasiszták által 42 évvel ezelőtt földig lerombolt csehszlovákiai falu. Lidire áldozatul esett lakóiról. A rózsakerttel övezett lidicei emlékkőnél a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, valamint a budapesti csehszlovák nagykövetség képviselői helyezték el a kegyelet virágait