Magyar Nemzet, 1984. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
NI ■ —— Madw N'pmzpt — — ——...... ■ .......... ................- ■ — ■ ----- ■■ ■■ —---------................................................. Körösi Csoma Sándor nyomábanszülőföldjén Kitűnő ötlet volt az IBUSZ- tól, hogy a Csoma-évforduló alkalmából kétféle társasutazást is rendezett. Az egyik Darjeelingig vezetett, a másik pedig szerényebb részvételi díjért Erdélyben járatta be38 magyar turistával május 4— 8. között a szülőfalut, továbbá alapozó tanulmányai színhelyét, Nagyenyedet és persze az odavezető utat számos más stáció megtekintésével. Közös falu a Székelyföld legkeletibb részén — valaha valódi határőrvidéken — fekszik és hosszú ideje Csomakőrös néven szerepel a román közigazgatási elnevezés magyar megfelelőjeként. Itt született Csoma Sándor (1784 március végén) és itt végezte el első iskolai éveit. És éppen ennek az iskolának egyik jó szemű tanítója indította ebből — az akkor is, ma is — sárfészekből Nagyenyedre a kamaszodó fiút, hogy feltűnő értelmi képességeinek megfelelő, magasabb szintű oktatásban is részesülhessen. Enyedről aztán kétszer indult nagyobb légvételű útra. Előbb 1815- ben Göttingenbe ment (a Dunán hajózva, nagyrészt azonban gyalogolva), hogy itt tovább gyarapítsa nyelvtudását és elmélyítse történelmiföldrajzi ismereteit. Innen azonban három év múlva még visszatért az alma materbe, de az 1819. november 23-án kezdődő jó pár ezer kilométeres útról már sohase jött haza. Teljesítményének híre és a Bethlen Gábor-kollégium iránt érzett hálája azonban még életében utat talált hazájába. Megküldte fő művének (a szótárnak és nyelvtannak) dedikált példányát és visszairányította azokat az aranyakat is, amelyeket a kollégium kezdeményezésére gyűjtöttek össze és küldtek, segélynek szánva. Nos, ennek a „minden jobb magyarnak"’ példaképet jelentő Csornának az élete első felében oly fontos két állomására vitte az IBUSZ autóbusza 38 utasát. Sok helyen álltunk meg és vezetőnk, Pisiter László számos történelmi és művelődéstörténeti adatra, emlékre hívta fel a figyelmet. Első nap utunk Nagyváradon át Kolozsvárra vezetett, itt kaptuk helybeli (illetve erdélyi) idegenvezetőnek a román O. N. T.-től Bajkó Andrást. Ő vezetett minket Brassóig, majd onnan vissza, ismét Kolozsvárra. Neki köszönhetjük az utunkba eső számos helyi nevezetesség magas színvonalú bemutatását. Így néztük meg Marosvásárhelyen a régi Kultúrpalotát és a Teleki I Bolyai-tékát (ide is küldött annak idején Csorna művéből egy-egy példányt). Parajdon láttuk a felszíni sóréteget, Korondon pedig cserepeket vásárolhattunk. Farkaslakán megálltunk Tamási Áron kopjafás és a Szervátiuszoktól utólag kifaragott emlékműves sírjánál, nem sokkal később pedig az országútról ránézhettünk Orbán Balázs hét székelykapus sírhelyére. Székelyudvarhelyen a régi református kollégium épületét néztük meg kívülről, majd a Hargita hágójának legmagasabb pontján, a Tolvajos tetőn álltunk meg. Végül Csíkszeredában és Tusnádfürdőn rövid ideig tartózkodva megérkeztünk Brassóba. Másnap városnézés és ebéd után Kovásznán át Csomakőrösre mentünk. Itt töltöttük az egész túrának legtartalmasabb két óráját. Amikor megérkeztünk a „főtérre", az itt álló kis református templomban éppen zajló szertartásnak köszönhetően harangozás fogadott. A tér közepén mostanában felállított és alacsony kerítéssel körülvett Csomamellszobor elé Brassóból hozott virágot tettünk, majd elmentünk a néhány utcából álló falucska Mókus utcájába, amelynek egyik telkén állt valaha Csoma András székely határőr háza, fiának szülőháza, amely 1884-ben leégett. A telken álló „két Körösi Csorna Sándor-diófá’’-nak román és magyar nyelvű felirat biztosít védettséget. (Persze, ezek a fák még nem álltak 1784-ben, de itt nőttek ki, ha később is.) Ezután bemehettünk a templomocskába, amely 1779-ben épült és itt keresztelték Csornát 1784. április 4-én Sándor névre. Emléktábla hirdeti arany betűkkel, hogy „Ebben a községben született Körösi Csoma Sándor 1784. március 27-én.” A tér másik oldalán álló ház emlékszobájában rövid életrajz, könyvek címlapjai, sok fénykép, szobrok kicsinyített másolatai és térképvázlat eleveníti meg a falu nagy fiának életútját. Kézdivásárhely főterén Gábor Áron ágyúnak támaszkodó alakja fogadott; a közelében levő múzeum helyén állt annak idején az ágyúöntödének helyet adó Túróczy-ház. A szabadságharc emlékeit a helyhez méltó lelkesültséggel mutatta be a múzeum igazgatója, Incze László. Az itt állt eredeti ágyút a bukaresti Nemzeti Múzeumba szállították, másolatát 1972-ben készítették el helyi mesterek, most központi helyen áll. Következő állomásunk Csernáton község volt, itt a skanzent néztük meg, az egyik házban kiállított helytörténeti gyűjteménnyel. Ezt Haszmann Pál állította össze és nyitotta meg 1973-ban. Azóta fia vezeti a Kovászna megyei Múzeum részlegeként. Aznap utolsó megállónk Sepsiszentgyörgy volt. A késő esti ideérkezés miatt csak kívülről nézhettük meg a régi Székely Múzeum (tervezte Koós Károly) jogutódát, a megyei múzeumot, valamint az egykori Mikókollégium épületét. Hétfőn, elhagyva Brassót, délben már Fehéregyháza mellett a „Segesvári csatatér ’ néven ismert terepet járhattuk be, illetve az Ispánkút melletti Petőfi-emlékoszlopnál az „Egy gondolat bánt engemet” soraival idézhettük emlékezetünkbe örök ifjúként élő költőnket. Magában a községben „Petőfi Sándor Emlékmúzeum” feliratú új, földszintes házra bukkantunk; a régi, fából épült házat korhadtsága miatt két éve lebontották és az újban még dolgoznak a kőművesek. A mellette elterülő park közepén áll a turulmadaras emlékmű, amelyet még 1897-ben állítottak fel, rajta a tábla „Petőfi Sándornak és a névtelen hősöknek ... a nemzet kegyelete.” Ez előtt látható az 1949- ben készített centenáriumi emléktábla magyar és román nyelvű felirattal. Gyulafehérváron a mintegy 700 esztendős, alul román, felül gótikus stílusú templomban Hunyadi János szarkofágjára pillanthattunk. A közelben levő „Batthyaneum” néven ismert hajdani püspöki könyvtár ma a Román Tudományos Akadémia kezelésében csak kutatóknak nyitható meg. Ezután este 7 óra körül érkeztünk Nagyenyedre; az itt 1882-ben újjászervezett (előzőleg Gyulafehérváron leégett) Bethlen Gábor-kollégiumban ma magyar nyelvű szakközépiskola működik. Az udvar egyik falán román nyelvű tábla hirdeti, hogy valaha itt tanult Csorna, mellette lóg a két,kolompos ..iskolacsengő”. Talán még ezt hallhatta a szolgadiákból togátussá felnőtt Csorna Sándor is. Egy másik falon Bethlen Gábor arcképe, régi latin felirattal Az udvarba vezető folyosó falán kézzel rajzolt térkép az innen útra kelt nagy tanítvány és tanító útvonalán vezet Darjeelingig, a rövid életrajz pedig tanulási és alkotási teljesítményéről tájékoztat. Ennél több élményt azonban nem szerezhettünk életének erről a fontos állomásáról. Utolsó reggel még egy séta a Házsongárdi temetőben, a rövid idő alatt legalább Brassai Samu, Bölöni Farkas Sándor, Ujjfalvy Sándor és Dsida Jenő skrájánál állhattunk meg néhány pillanatra . . . Körösi Csoma emléke jellembeli és értelmi képességgel, felülmúlhatatlan példát ■nyújtanak nekünk: céltudatosság, szorgalom, igénytelenséggel társult áldozatvállalás, fáradhatatlan kitartás, a figyelem koncentráltsága tekintetében. Ilyen és ehhez hasonló érzések ébredtek az emléktúra résztvevőiben, akik most, immár a tartalmas élet kezdetének helyszínén szerzett élményekkel gazdagodva idézik fel magukban Körösi Csoma Sándor emlékét. Dr. Lambrecht Miklós Újra előjegyeztethető a Tájtrafflát A mintadarabra megtekinthető 7990 Ft. Budapest II Mártírok Qjp ,,, isi ■ Sert ALAPÍTÓ 1949 Országos nagyvállalat közgazdasági osztálya KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ FIATAL MUNKATÁRSAKAT keres. Pályakezdőknek továbbtanulási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezni lehet a 225-877-es telefonszámon. Sokan esküsznek arra, hogy a világon a francia divat vezet, így van ez az illatokban is. A nagy francia parfümgyárak nevei mindenütt jól csengenek; a nagyok közé aligha sikerülhet bárkinek is betörnie. S minő véletlen, a hölgyek — no és persze: a férfiak — körében kedvelt illatokkal szolgáló cégek egyszersmind az öltözködési szokásokat is irányítják. Nincs ez másként Yves Saint Laurent esetében sem. A francia divatház a minap Budapesten is — a Duna Intercontinental Szállóban — bemutatkozott, jóllehet maga a cég — pontosabban a termékei — idehaza is jól ismertek. Paul Imbert, az Yves Saint Laurent cég exportigazgatója ismertette a tevékenységüket. Sokan hiányolták magának a negyvenhét esztendős férfinak — a tulajdonos Yves Saint Laurent-nak — a megjelenését. Munkatársai azzal indokolták a távollétét, hogy a főnök sok munkája közepette nem tud utazgatásra időt szakítani, s egyébként is nem szereti a személyes nyilvánosságot. Lehet benne valami: a cég ruhakölteményeiről (egytől egyig hordható darab, erről később még lesz szó) készült filmen a Monsieur meglehetősen merev meghajlásokkal köszönte meg a tapsot. Yves Saint Laurent tizenhét esztendősen végezte el egy szabászati iskola tanfolyamát, s már ekkor első díjat kapott egy kiállításon. Hamarosan Christian Dior munkatársa lett, s a nagy előd halála Szépség és kényelem már ő vette át a cég művészeti vezetését, húszesztendősen! Első bemutatóját 1962- ben rendezte; már akkor ez volt a jelszava: szépség és kényelem. Merész újításként nadrágot szabott hölgyek számára — mert így látta biztosítva a kényelmet és a múlhatatlan divatosságot. Ma már tudjuk: igaza volt. (Közben húsz esztendeje megalkotta első parfümjét, amely az „Y” nevet viselte. Azután következtek a többiek, és az Yves Laurent vezető parfümgyártó és kozmetikai céggé vált.) Kérdésünkre, hogy milyen irányzatok várhatók a divatban — és ezen belül az illatokban is —, Paul Imbert így válaszolt: — Mindig törjük valami úton a fejünket. Azt hiszem, az illatokban a férfiak és a hölgyek egyaránt a raffinált megoldásokat keresik, amelyek nem nehezek, de titokzatosnak tetszenek, és rendkívül ragaszkodók. Az öltözködésben pedig egy bizonyos irányzatot mutat, hogy Yves Saint Laurent volt az, aki az úgynevezett finom konfekciót kitalálta. Amikor , ez a kis tetemben készülő készruha-kollekció megjelent, sokkolta ugyan a közvéleményt, de idővel megszokták és megkedvelték. A modern kor igényeinek ez felel meg. Mellesleg érdemes megemlítenünk azt, amit nálunk a nők már minden bizonnyal jól tudnak: az idei divatszínek sorába a fehér, a fekete, a szürke és a piros tartozik. Yves Saint Laurent kreációi szinte kivétel nélkül egyenes vonalúak, denevérujjúak és követik a test vonalát. Egyformán szépek és kényelmesek. Mindehhez párosul az arc kikészítése, amelynek alaphangulatát a szem kifestése adja meg. A szem vonalát vékonyan kihúzzák és lilával mandulavágásúvá festik. Képünkön Yves Saint Laurent egyik régebbi modellje — az orosz népviseletből merített motívumok felhasználásával készült együttes látható , ma is elegáns. (gyulay) Szombat, 1984. június 9. KERESZTREJTVÉNY „Álmomban, édes, láttalak, s hogy mennynek vitt a leptem: / forrásban mostad lábadat / kapuja közelében.” A fenti sorokkal kezdődik CONRAD FERDINAND MEYER svájci költő (1825—93) verse, amelynek befejező szakaszát — HÁRS JENŐ fordításában — a rejtvény vízszintes 1. és 11., valamint a függőleges 17. és a 18. számú sorában idézzük. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: CY, LOKA). 16. Edzett, szigorú, egyszerű stb. (életmód, jellem). 18. Halasztás. 20. Vakmerő vállalkozás (mindent egy lapra feltevő). 21. Az utolsó magyar királyné. 22. Rákóczi Ferenc rézpénzének neve. 24. Egykori balkáni nép. 26. Előkelő hölgy volt valamikor. 27. Orsz. Közegészségi Intézet. 28. Félsziget a Gdanski-öbölben. Lengyelország megtámadásakor súlyos harcok színhelye. 29. Görög mitológiában a fák között élő erdei nimfa. 30. Hirtelen ugrik. 32. Egykori aranyifjú, ficsúr. 33. A rómaiak nyelve volt. 35. Jugoszláv kikötőváros (olasz nevén Cattaro). 36. Komlóval egyesült egykori község. 37. Zöldeskékbe játszó szürke szín. 119. Idegen női név. 40. Nem enged meg valamit. 41. Minőségellenőrző intézet. 42. Mennykő, népies zamattal. 43. Mérlegel. 45. Névutó, fordítva. 47. Varázsló istennő. 48. A legmagasabb katonai csalategység a régi rómaiaknál. 49. Arab főváros. 50. Egyforma betűk. 51. Kozmetikai cikkek egyik márkája. 52. Találják. 53. Két neves osztrák politikus, apa és fia (Viktor és Friedrich). 54. Külföldi gépkocsimárka. 56. Angyaljelző. 58. Hajóbaj. 59. Világhírű am. néger énekesnő (Margaret). Az Aida és a Macbeth címszerepét alakította az Erkel Színházban (1974). 60. Meggyőződés, névelővel. 61. A hét törpe egyike. 62. Becézett férfinév. 64. Homályosan, halványan játszik. 65. Spanyol operaénekes (Miguel, 1897— 1938). 66. Amerikai becézett férfinév (Reagan). 67. Állati hím. 68. Szoríts magadhoz. 70. .... qua non: elengedhetetlen feltétel. 71. Cukorbetegség. 73. Nyári rövid nadrág. 74. Takargat valamit. 75. Zenei előírás: szenvedélyesen adandó elő. 76. Maró folyadék. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: ZH. MD, ÁV, ZB. IZ, OA). 2. Elbeszélő műfaj. 3. Neves színészünk (József). 4. Hátsó-indiai földszoros. 5. A szomjan. 6. -way, angol vasút. 7. Dáb ikerszava. 8. Szovjetunió egyik népe. 9. Értékesít. 10. Marokkói és svéd gépkocsik nemzetközi jelzése. 12. Német fürdő. 13. Idegen férfinév. 14. Szép szál férfi. 15. Hirdetés, franciául. Nagy- (alföldi község). 23. Híres karnevál jelzője. 24. Neves biokémikus, egyetemi tanár (Béla). 25. Szovjet-orosz író (Valentyin Petrovics). 28. Meggyőződés. 29. Becézett női név. 30. Fejvesztett rémület. 31. Bécsi jegyző. 34. Fosztóképző. 35. Kútjelző. 36. Annak ellenére. 38. Irodalomtörténet-író (Péter, 1712—69). 41. Elhárít egy támadást. 42. Még nem eléggé forró. 43. Női név, amelyet Csokonai dalai tettek ismertté. 44. Papírra vet. 46. A hajósokat romlásba vivő rajnai tündér. 47. Csónakgerinc. 48. Mi . . . ha .. .? 53. A kutyus. 54. A hangosság mértékegysége. 55. Vadászkutyák. 57. Összeugrásra hajlamos szövet. 59. Idegen három. 60. Valami közelében lent. 61. Rajna mellékvize. 63. Tünékeny. 65. Szaporít a koca. 66. Kézimunka. 67. Pest megyei község. 69. Hivószó. 71. Tód betűi. 72. Visszavet. 73. Sultur és tellur. , Valló Emil Megfejtésül beküldendő a versidézet négy, sora. Határidő: június 15. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. ★ Május 26-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Tavaszt zengenek a madárkák, / soha kedvesebb dalárdát. / Ám ha az egyik némán kushad, /csak nem készül kritikusnak. Tiz-tíz lottószelvényt nyertek: Budapestiek: Bencze Zoltán, 1086: Gergely Zsuzsa, 1043; Hornok Lászlóné, 1076; Kálmánfi Antal, 1113: Nagy Júlia, 1055; Radomszky Mihályné, 1093: Szász László, 1155: Szűcs Istvánná, 1158; Taksonyi Ferenc, 1033: Veljanovszki Dávid, 1183. Vidékiek: Bojtor Ilona, Kaposvár: Erős Zoltán, Acsád; Gál Istvánná, Pilis; Jámbor Sándor, Pécel; Pintér Zoltán, Makó; Révész Sámuelné, Ebes; Smányi Györgyné. Kunhegyes; Székfy Tibor, Hatvan; Szili Zoltánné, Zebegény; Wágner János, Záhony. A nyereményeket postán küldjük el. A MENNY KAPUJÁBAN