Magyar Nemzet, 1984. június (47. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
4 Ul W Vanizot A megdobált démon Amszterdami nappalok és éjszakák facipő, tulipán és szélmalom! Ez a három képviseli képzeletemben Hollandiát: tulipántól tarka mezőket várok, a réteken facipőben járó, fejkendős holland asszonyokat, s a távolban szélmalmok állandóan forgó vitorláit keresem. Egy szélmalmot láttam is, de facipőt csak a giccset áruló üzletek kirakataiban és tulipán helyett sok-sok másfajta virág köszöntött vidáman az erkélyeken, ablakok párkányán, ajtók előtt és lépcsők mellett. A rétek meg olyanok, mint a tehenek dúsfüvű álma, vagy van Gogh tájképe virágba bomló fákkal. Még a felhők is olyanok, puffadtak csipkések. Igaz, szakadatlanul esett azokban a napokban, amikor Hollandiában jártam május közepén. Parkolás vállalkozásban Zuhogó eső, ködszerű permet, aztán kékes borongás, hogy szürkévé torzuljon a következő percben ismét az ég. Szűk utcák, keskeny hidak, zsúfolt parkolóhelyek (már csak a hidak korlátján nem parkol autó!) bizony, megizzadok, amikor a belváros szívében, a Rembrandt-plein kellős közepén megrekedek a forgalomban. Innen már csak hátramenetben lehetne kijutni, de én nem akarok kijutni, hiszen ez a tér az utazásom célja, itt lesz a lakásom, a bárok világában, a Piccadilly második emeletén. De lehet, hogy napokig itt ülök a kocsiban, se előre, se hátra! Feltűnik két lovas rendőr, ha kezem ügyében lenne a fényképezőgépem, megörökíteném, fekete kancák lépkednek vigyázva, emelt farokkal, horkanva néha-néha az autócsorda között. Ekkor behajol a lehúzott ablakon egy bozontos, jellegzetesen hindu fej. Azt kérdi,parkolni akarok-e? Élénken bólogatok. Int, hogy szálljak ki, majd a tenyerét nyújtja. Tíz gulden. Mutatja is: tíz! Az első pillanatban drágállom, de később rájövök, milyen jó üzletet csináltam. Bepattan a helyemre, felzúgatja a motort, hátramenetbe kapcsol, fél utcát visszatolat, fordul egyet, majd egy hirdetőoszlop és egy fa közé áll orral a járdára. „Jó hely!” *— mondja és mutatja félreérthetetlenül, hogy ott nem kell fizetni. Egyre több a munkanélküli, ez a parkolóhely-keresés okos ötlet. Ketten csinálják, vállalkozásban. Egyikük kinézi a helyet, éjjel-nappal a parkolók környékén ácsorog, a másik odaviszi a kocsit, ha jelzést kap, hogy megürült egy hely. Hogy a gépkocsinál maradjak, a hollandok nagyon óvatosan vezetnek, nem is az autók jelentik a veszélyt, hanem a kerékpárosok. Az út jobb sávját, vagy az út mellett kijelölt keskeny ösvényt a kerékpárosok használják. Elég, ha a gyanútlan járókelő egy pillanatra megfeledkezik erről, s lelép, máris veszélybe kerül testi épsége és ruházata. A balesetek 30 százalékát kerékpárosok okozzák. Az sem ritka látvány a zsúfolt belvárosban, hogy az autós megáll az út közepén, kényelmesen kiszáll, cigarettát vagy újságot vásárol, majd továbbhajt. Közben ötven kocsi zsúfolódik össze mögötte. Megfigyeltem, nem türelmetlenkedtek, nem dudáltak. Amszterdamot észak Velencéjének nevezik, és az útirajzok megírják, hogy a kilencven szigeten épült várost hatvan csatorna szabdalja keresztülkasul és több mint 120 hídja van. Kikötője az ötödik legnagyobb a világon. Hobók, barkósok tanyáznak tucatszám a terein, , egyesek kábulatban hevernek a padokon, takarójuk és lepedőjük egy újságlap. Szakállasak, gondozatlanok, vagy lila hajú punkok, akiket idevonz a kikötőváros nyüzsgő forgalma és valami homályos egzisztencia lehetőségének a reménye. Aztán a rendőrségen kötnek ki előbb-utóbb, vagy elhajóznak valahová a világba. Turisták özönlik el esténként a tereket, főleg azt a bizonyos utcát keresik, amelynek kirakataiban hölgyek ülnek keresztrejtvényt fejtve vagy kötögetve, cigarettázva. Rosenwire, a csillag Az ordító fényreklámok pornófilmeket hirdetnek, a bárok műsorán vetkőzőszámok szerepelnek, egyikben-másikban a kiszolgáló nők ruha nélkül kínálják a vendégeket. Említettem, hogy a Ficcadilly night club (műsoros éjszakai lokál) épületében laktam, a bár dolgozóival közös folyosón, én is főztem velük együtt a konyhán egyszer-kétszer, s megismertem az éjszakai élet egyik csillagát is. Rosemarie-t. Később csak Rózsa Marinak hívtam. 0 volt a nagy vetkőző szám. Egy éjszaka háromszor ismételte meg csodálatosan szép, áhítatos mozdulatokkal, maga alkotta koreográfiával. „Volt egyszer egy lány, aki elszökött otthonról...” így kezdte élete történetét, de nekem az volt az érzésem, hogy mindenki így kezdi a mesét. Kopott, agyonmosott pongyolában ült ebédjét kavargatva a konyha kis székén, ő főzte mindennap tízéves kislányának az ebédet. Egy éjszaka felszaladt a bárból, remegett a szája, könnyes volt a szeme. Az utcáról, a térről ütemes kiáltások hallatszottak. Kinéztem az ablakon, néhány száz fiatal nőből álló tüntetőmenet vonult végig a téren. Elöl egy rendőrautó, a merhet mögött két lovas rendőr. Amszterdami lányok tüntettek a mindent elárasztó szex ellen, azt követelve, hogy zárják be az éjszakai mulatókat és a pornómozikat. Valaki követ dobott a Piccadilly kirakatüvegébe, amely mögött magas pódiumon Rosemarie fényképe világított színes égők keretében. Ruha nélkül állt a szivárvány színű pódiumon, diadalmasan magasba dobott karokkal. — Mi lesz? — kérdezte sápadtan és a karomba kapaszkodott. Nem lett semmi. A menet elvonult, a rendőrlovak nyomot hagytak maguk után a téren, s tíz perc múlva felcsengetett a bártulajdonos, Rosemarie jöjjön le, kezdődik a harmadik műsor. Éjjel tizenkettő volt. Az a bizonyos napló... Amszterdam belvárosának nagyobb része elavult épületekből áll, egyik-másik ház teljesen elferdült, kiáll a sorból, mint a rossz fog. Van, amelyik már nem is lakható, életveszély lenne benne tartózkodni. Megroggyant a cölöp, amelyre építették. A városfejlesztés legnagyobb gondja a sok öreg ház rekonstrukciós tervének megvalósítása. Aki nem a szexet keresi és nem az éjszakai mulatókat bújja, hanem korán felkel és kimegy a piacra, az maradandó élményt szerezhet, különösen a csodás virágpiacon, az ezernyi színben tobzódó virágtenger között. Az élelmiszer aránylag olcsó, a ruházati cikkek is olcsóbbak, mint az NSZK-ban, vagy Belgiumban. S mivel útlevél, vízum nem szükséges, a belgák csoportosan járnak át vásárolni. A turisták találkozóhelye a múzeumok előtti tágas tér, ahol az autóbuszok beláthatatlan sokasága várakozik utasaira, a messze földről idesereglett látogatókra, akik zajongva mennek fel a lépcsőn a bejáratig, de csendben, belső érzelmektől fénylő arccal jönnek ki és némán ülnek vissza az autóbuszokba. Magam is órák hosszat ültem az Éjszakai őrjárat hatalmas vászna előtt, megfeledkezve esőről, fáradságról, az idő múlásáról. És néhány háztömbbel odébb csodát ígért egy másik múzeum is, ahol Vincent van Gogh életművét őrzik, közöttük a Napraforgók címűt, amelynek lángoló színeiben az örök nyár ég. S ennek a halhatatlan művészetnek a fényénél másképp látja az idegen az esőmosta várost is, amelynek utcáin ott nyüzsög a Távol-Kelet. Dzsakarta és más volt holland gyarmat tarka színe. Indonéz vendéglők, mulatók, éttermek sokasága várja a valami különlegességre vágyakozókat. A Fülöp-szigetekről érkezik ma ide a legolcsóbb munkaerő, de még közöttük is sok a munkanélküli, mivel egyre kevesebb lesz Hollandiában a munkaalkalom. A külföldi csak hat hónapra kap munkavállalási engedélyt, utána el kell hagynia az országot. Esik az eső, könnyezik az ablakon és lenyűgöz a látvány: csenevész kislány ül sápadtan az összetákolt rozoga asztalnál. Előtte füzet. Kezében ceruzacsonkot szorongat, naplót ír. Látni mögötte a padlástető piszkos ablakát. A panoptikumban találkozik a látogató Anna Frank figurájával, az élethű környezettel, amelyben a Pronsengracht 263. számú ház mindig bezárt padlásszobájában élt a megszálló németektől rettegve. Nem láttam ennél döbbenetesebb mementót! „Hősies, rendeletlen, irgalmas....''...— ezt a hármas jelmondatot adta Amszterdamnak a háború után Vilma királynő. Van egy költőibb jellemzés is, van de Vondel poéta írta háromszáz évvel ezelőtt a városról. ..Gyöngyszem Európa koronáján .. .” Azt hiszem, a költő csak Amszterdam építő, munkás nappalait ismerte igazán, szép ívű hídjait és kecses házait, tereit és parkjait. És a park szelíd galambjait. Mert fényben lobogó éjszakáit egészen más jelzővel illette volna ... Illés Sándor A Magyar Nemzet megkérdezte: Mit csinálnak a fémrestaurátorok? Legutóbb a magyar koronázási jelvények — főként a korona — javítása és tartósítási munkái kapcsán olvashattunk róla: a szakemberek sorában fémrestaurátor is közreműködött. E különleges tevékenység művelői ma és holnap országos tanácskozásra gyűlnek össze Felsőörsön és Veszprémben. Ebből az alkalomból kérdeztük Morgás Andrástól, a Központi Múzeumi Igazgatóság laboratóriumának vezetőjétől: mivel foglalkoznak a fémrestaurátorok? — Gyakran előfordul, hogy az évszázadok során a fa és egyéb szerves anyagok szinte maradéktalanul elpusztulnak és a kiásott sírokban a fémeszközök is kődarabhoz hasonlítanak. Ez utóbbiakat azonban sok esetben meg lehet menteni és megfelelő eljárásokkal bemutathatóvá alakítani. Elsősorban ez az a munka, amelyhez fémrestaurátorokra van szükség. — Jelenleg hányan űzik ezt a művészethez és tudományhoz egyaránt közel álló tevékenységet hazánkban? — összesen mintegy hetven-nyolcvan fő. Az összesen itt azt jelenti, hogy többféle képzettségi szinten együttesen tevékenykednek enynyien. Az e területen dolgozók ugyanis elvégezhetik a Központi Múzeumi Igazgatóság által szervezett alap-, illetve középfokú tanfolyamokat, valamint a Képzőművészeti Főiskola tárgyrestaurátor szakát. Az lenne jó, ha ilyen munkát csak a legalább alapfokú képzettséggel rendelkezők végezhetnének, de hát, sajnos, itt még nem tartunk. — És hol tart ez a fiatalnak tekinthető szakma? — A restaurálás, mint szakterület szervezetten csak a második világháború után kezdett fejlődni. Athénban 1957-ben, majd Velencében 1964-ben a nemzetközi tanácskozáson fogalmazódtak meg az általános alapelvek, egyebek mellett az irányadó etikai szabályok. Ezek nagyon fontos előírások: meghatározzák a restaurátor tevékenységének kereteit, a beavatkozás mértékét. Korántsem mindegy ugyanis, hogy a felújított fémtárgy — ókori sisak, vágy kard — mekkora hányada eredeti és mekkora a pótlás, vagy például milyen anyagokat, milyen technológiákat lehet alkalmazni. Több más téma mellett ezekkel is foglalkozunk a ma kezdődő kétnapos tanácskozáson. (b.n.) Népfronttörténeti pályázati felhívás A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa népfronttörténeti pályázatot hirdet. A népfrontmozgalomban felhalmozódott értékes történelmi tapasztalatok feltárásához egyaránt szükséges a szaktörténészek kutatómunkája, valamint a helytörténetírás és a honismereti mozgalom aktív közreműködése. A pályázat célja, hogy hozzájáruljon a népfrontmozgalom dokumentumainak összegyűjtéséhez és feldolgozásához, előmozdítsa a népfront történetének átfogó megírását. A pályázat felöleli időben az 1930-as évektől napjainkig a népfrontmozgalom minden időszakát; térben az egyes községektől a nagyobb közigazgatási egységeken át az egész ország területét; tartalomban a Márciusi Front, a Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, a Magyar Függetlenségi Népfront és a Hazafias Népfront közreműködésével végbement antifasiszta, háborúellenes, antikapitalista megmozdulásokat és folyamatokat, majd a szocializmus építéséért kifejtett politikai és társadalmi tevékenységet. Beküldhető kiadatlan vagy a pályázat meghirdetése után megjelent egyéni vagy kollektív monográfia, tanulmánykötet, tanulmány, visszaemlékezés, forrásgyűjtemény legalább 50, legfeljebb 400 gépelt oldal terjedelemben. A pályázatot meghirdető intézmények elősegítik a legszínvonalasabb pályaművek megjelentetését. A pályaműveket 2 db. géppel írott példányban 1985. december 1-ig kell beküldeni a Hazafias Népfront Országos Tanácsának címére. 1056 Budapest, Belgrád rkp. 24. A pályázat titkos. A műveket jeligével kell ellátni, a szerző neve, foglalkozása és lakcíme zárt borítékban mellékelendő a pályázathoz. Eredményhirdetés: 1986. június. Részletes pályázati útmutató levélben igényelhető a Hazafias Népfront Országos Tanácsától. A pályadíjak tanulmányok és monográfiák esetén: első díj (2 db) 1001,— Ft. második díj (3 db) 5000,— Ft. harmadik díj (4 db) 3000,— Ft. visszaemlékezések és forrásgyűjtemények esetében: első díj (2 db) 5000,— Ft. második díj (3 db) 3000,— Ft. harmadik díj (4 db) 2000,— Ft. AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT) A pénzadományok csekkszámlaszáma: 218-98 329-546-621. Felvilágosítás a pénzbefizetésekkel kapcsolatban: a 888-330** telefonszámon. A védnökség titkárságának telefonszáma: 114-489. Csütörtök, 1984. június 28. Színesebb lesz az idén a balatoni nyár Hogy mikor kezdődik a balatoni nyári szezon, az az időjárás függvénye is. Az előszezon jó volt, már május első napjaiban benépesült a Balaton partja, az első külföldi vendégek szovjet és NDK-beli turisták voltak. Fürödni ugyan nem igen lehetett, de voltak borkóstolók, magyaros vacsorák, kirándulások, akinek lovagolni támadt kedve, száguldozhatott és volt persze folklór is bőven. Aztán esni kezdett az eső, s bizony a május vége és a június eleje nee kedvezett a vizet, napot imádóknak. A szezon azért itt van, küszöbön áll, hiszen az igazi újzár akkor szokott kezdődni, amikor utolsót csengetnek az iskolákban. — Mit nyújt az idén a Balaton déli partja a vendégeknek? Dr. Fodor János, a Siótour igazgatója válaszol a kérdésre. — Többet igyekszünk adni, mint eddig. Bár most éppen esik az eső — tekint ki az ablakon —, mégis azt állítom, hogy az idei nyár jobb lesz, mint a sokévi átlag. Ez nemcsak jóslás. Az előszezon jól indult, s ez kedvező jel. A kempingezőknek is igyekeztünk jobb körülményeket teremteni. Csak a táborhelyek korszerűsítésére negyvenmillió forintot költöttünk. Szaporítottuk a lakókocsi-csatlakoztatásokat, mivel az a tapasztalatunk, hogy egyre többen érkeznek lakókocsival. Falusi turizmus Az utazási irodán előre ,,közvetítik" a lakókocsin érkező vendégeket, helyet foglalnak a számukra, s nem kell kempingről kempingre vándorolniuk. A lakótáborok környékét rendbehozták, sok új utat építettek. Jó néhány létesítmény meleg vizet kapott. ilyen szolgáltatással rendelkezik már a siófoki, a zamárdi, a szántódi, a balatonszemesi és a balatonberényi tábor. Az utóbbiban napelemekkel gerjesztenek hőt a víz melegítésére. Annak a negyvenmillió forintnak az egyharmadát, amelyet a táborhelyek korszerűsítésére, csinosítására fordítottak, az Országos Idegenforgalmi Hivatal bocsátotta a Siotour rendelkezésére. Ebből tellett bungalók építésére és autóparkolók bővítésére is a déli parton. — Boglárleilén új utazási iroda nyitotta meg a kapuit, s ennek lesz egy külön üzletháza is — folytatja az igazgató. — Új utazási iroda nyílt Fonyódon is, ahol a régit a pályaudvar korszerűsítése miatt kellett megszüntetni. Ennek az irodaháznak az emeletén játéktermet rendezünk be. Elmondta, hogy a falusi turizmus fejlesztésére is nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben. Már májusban megnyúlt Kőröshegyen, a Petőfi Sándor utcában egy átalakított parasztház. A nagy költséggel helyreállított házban három korszerűen berendezett hideg-meleg vizes szoba áll a falusi környezetet kedvelő vendégek rendelkezésére. Új látványosság Szántódpusztán Korszerűsödött Szántódpuszta is, amely a leglátogatottabb központja ma a Balaton déli partjának. Átalakítottak egy hajdani cselédházat. Négy új lakosztályt rendeztek be benne, s ezzel együtt már tizenhat lakosztály várja az idén Szántódpusztán a vendégeket. Az ide érkezők jobbára a lovaglás kedvéért keresik fel a pusztát, mert a régi majorság ma a Balaton legnagyobb lovasközpontja. Lóállománya a tavalyinak a háromszorosára növekedett De a kitűnő hátaslovak mellett kölcsönözhetők pónilovak és lehet kocsikázni is. Kinek mihez támad kedve... — Új látványosság a balatoni akvárium — tájékoztat dr. Fodor János. — Ezt is Szántódpusztán állítottuk fel. Az ide látogatók húszféle balatoni halban gyönyörködhetnek. (Fele sincs az étlapokon !) A Kristóf-kápolnában egyháztörténeti kiállítást szerveztünk, ennek, anyagát a Veszprém megyei püspökségtől kapta a Siotour. Röviddel ezelőtt megnyílt a kovácsműhely, amelyet sikerült átépítenünk. Itt a régi kovácseszközöket, a lópatkolás szerszámait is megtekinthetik a látogatók, sőt, végignézhetnek egy-egy patkolást is, mert ez a műhely végzi az ide telepített lovak patkolását és a kocsik ráfozását, javítását, ami azt jelenti, hogy egész nyáron üzemben lesz. A Ménes-csárda már április 7-én megnyílt és azóta is sok a látogatója. A Dorottya-ház — Hogy még egy percig Szántódpusztánál maradjunk — folytatja az igazgató — őshonos altatókat mutatunk be, racka juhot és a szürkemarhát; a kutyatenyészetben komondor- és pulitörzsek lesznek. Minden hó első vasárnapján kutyavásárt rendezünk a pusztán, augusztusban pedig kutyakiállítást, amely iránt mondhatom, máris nagy az érdeklődés, külföldön is. Június utolsó vasárnapján nemzetközi lovasverseny szerepel a programban, ezen a budapesti válogatott lovasokon kívül indulnak külföldi versenyzők is. Jakab napján minden esztendőben búcsús vásárt rendeztünk, most ezen felül még két alkalommal tartunk ilyen vásárt. Hat-nyolcezer látogatóra számítunk. A vásáron csak általunk zsűrizett kézműipari termékeket árusíthatnak. — És a nyári program? — Azt is bővítettük. Persze, továbbra is jár majd a Balaton körül a Panorámavonat hetenként háromszor, indítjuk a kirándulóhajókat is, egyiken-másikon magyarnóta-est lesz a műsor. Szervezünk autóbuszutakat Budapestre és a Hortobágyra, öszszesen húsz programot hirdettünk meg a nyárra. — Hány szálláshely vár vendéget? — A déli parton naponta ötvenhatezer vendégnek tudunk szálláshelyet biztosítani, ebből harminckétezer tartozik a fizetővendég-szolgálathoz. Már nemcsak szobáink vannak, hanem önálló villáink is, ezek száma megközelíti az ezret. Ezeket nyugati turisták veszik igénybe. Minden kényelemmel berendezett, parthoz közeli házakról van szó. — És a tó háttere? A távolabb eső vidék vendégfogadása? — Kaposvárott a felújított Dorottya-házat idegenforgalmi középponttá alakítottuk át. Hatvanágyas fogadót rendeztünk be, olcsó szobákkal, de van ott iroda, söröző, automata tekepálya, játékterem, látvány... . fazekasműhely és ajándékbolt. Korszerűsítésére huszonhétmillió forintot költöttünk. Az újjáalakított Dorottya-házban nyilván nagyon sok hazai vendég is szívesen eltölt majd egy-két napot. Kirándulókat is fogad. Korszerűsödött az igazi meleg vizes kemping. Erre tízmillió forintot költöttek. Működnek tavasz óta az üdülőhelyi klubok. A siófokinak, a földvárinak is állandó programja van. A siófoki klub télen is nyitva tart majd, mivel üzemel néhány szállodasorban levő üdülő is. Az aranyparti szállodasor egyébként már húsvétkor kaput nyitott és azóta állandóan érkeznek ide a vendégek. Azt tartják a szakértők, hogy a mozgalmas előszezon gazdag turistaidényt ígér. Csak az időjárás legyen hozzánk kegyes. .