Magyar Nemzet, 1984. szeptember (47. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
Csütörtök, 1984. szeptember 27. Színes tizenkét esztendő „A népfronti munka örömét viszem magammal.. — Margitka, Lacházáról keresi egy asszony, mit mondjak ? — dugta be szőke fejét az egyik munkatárs a kis irodahelyiségbe. — Engedje csak be, itt vagyok, ráérek! — sietett az ajtóhoz Margitka, azaz Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának nyugdíjas titkára. — Vagy nem is nyugdíjas még? — kérdezem, amikor a lacházi asszony fél óra múlva elmegy. — Nyugdíj előtti szabadságon vagyok, nem kellene bejárnom, de nem tudom megállni — válaszolja. — Sok a munka, és én bevallom: szívesen jövök. Nem is tudnék meglenni már a népfront nélkül. Régi szobáját átadta az új titkárnak, ő egy szerény kis szobában húzódik meg, íróasztala tele van aktákkal, levelekkel, kérelmekkel. A falakon plakátok, rendezvényekről, az asztalán állandóan szól a telefon: „Margitka? Tudna rajtam segíteni? ..És Margitka mindenkin igyekszik segíteni. Ezer szállal — Ha az ember egyszer bekapcsolódik ebbe a színes, izgalmas népfrontmunkába, akkor nincs többé szabadulása — mondja. — Én legalábbis így vagyok vele. Titkár ugyan már nem vagyok, de megválasztottak alelnöknek. A kapocs tulajdonképpen nem is a funkcióból eredő, mert ezer- ezer emberi szál köt a mozgalomhoz és a megyéhez. Pedig nem vagyok Pest megyei, Somogyból jöttem, egy kis faluból, Somogyudvarhelyről származom. Hogy mikor kerültem kapcsolatba a népfronttal? Nem tudom, elmosódnak a határok, korábban is együtt dolgoztam a népszorításokkal, mint az MNDSZ tagja, aktivistája, titkárhelyettese. Részt vettem a népfront első kongresszusán is és 1957 után mint a Nőtanács megyei titkára tagja lettem a népfront megyei elnökségének. Később függetlenítettek, majd 1972-ben titkárnak választottak meg. Ennek pontosan tizenkét esztendeje. Mintha csak most lett volna ... Határozottság, önfegyelem, de mellette női báj és udvarias figyelem az arcán, a tekintetében. Ha nem itt ülne, az íróasztal mögött, amelyen feltornyozva állnak az iratok, egy családi ház konyhájába vagy kertjébe képzelném fürge mozdulataival. Virágokat gondozna, takarítana, főzne, a szekrényeket rakná rendbe. S örülök, amikor elmondja, hogy szereti ezt is csinálni. Otthon takarít, rendben tartja a lakást, a kertet, kis hétvégi házának kertjében Budaörsön rengeteg a rózsa és sok a málna, az eper és a szőlő. Oda jár majd pihenni. Most még ide, vissza a hivatalba, a megyei bizottság székházába. Mindennap bejön, mindennap felveszi a telefonkagylót, írógép mellé ül, leveleket ír. — Hogyan történhet az, hogy egyszer csak valaki feláll, s felveszi a kabátját, fogja a retiküljét és hazamegy? Bezárja tán maga után az ajtót? Lakatot tesz a szekrényre? És a munka? A kérelmek? Az elintézetlen ügyek? Az emberek ? ... A jó szóért igen, az emberek. Azt mondja, hogy az embereket nem lehet egyszerűen otthagyni, a velük való kapcsolat nem szakadhat meg, hiszen az élet megy tovább. — Lassan majd talán elmaradnak a hívások. Egyszer majd nem jön senki. S egy nap majd én is Budaörs felé veszem az irányt, kimegyek a kertembe, ahelyett, hogy ide jönnék. De most még nem tudom ezt megcsinálni. A népfrontmunkára az a jellemző, hogy azt az ember önként vállalja. Én legalább is így tapasztaltam munkám során. Ez benne a szép, az emberi, a közvetlen. Kinek melyik munkaterület tetszik, mi érdekli? A honismeret? A szociálpolitika? A városrendezés? A lakóhelyi munka? És jöttek az emberek százszámra, mert tenni, cselekedni akartak szűkebb pátriájukért, szülőhelyükért, az utcáért, az iskoláért. Százan és százan ragadtak tollat és megírták lakóhelyük történetét, a megyei levéltárban mintegy ezer ilyen munkát őriznek, felhívásunkra készítették. — Mire emlékszik legszívesebben vissza? — kérdezem. — Szeretem járni a megye városait, falvait. Mert minden kis településen van valami, ami emlékeztet a népfrontmunkára. Egyik helyen, új napközi, a másikon ú, iskola, játszótér, szociális otthon, óvoda, járda, park, virágos terek, fasorok. Mindezt a lakosság maga építette, teremtette önkéntes munkavállalással. Jó szóért. Mert a jó szónál nem kell nagyobb fizetség és szebb köszönet, de talán még ennél is többet mond az embereknek, hogy látják munkájuk eredményét mindennap. Nos, ha én végigjárom a megyét, akkor ezekre az új, társadalmi munkában épült létesítményekre gondolok legszívesebben vissza. — Értékben ez mennyit jelent? Könyv és kert — Emlékszem, eleinte nagyon örültünk, amikor 260 millió forintra, taksálták a társadalmi munka értékét évente. Most már csaknem kétmilliárdnál tartunk. Az volt a törekvésünk, hogy főleg gyermekintézményeket építsünk társadalmi összefogással... — A múltkoriéban járt itt egsz asszony, aki csak azért keresett fel, hogy megmondja: igazam volt, amikor bátorítottam a közösbe való belépésre — folytatja Kovács Antalné. — Meghívott, látogassam meg őket, azóta érzi ő magát egyenlő jogú állampolgárnak, amióta a téesz tagja. Megváltozott az élete. Jó volt hallani. Egyszer majd meglátogatom. Sok meghívásom van. De ... ki tudja?... Most már majd kevesebbet járom a megyét... Mintha árny suhant volna végig az arcán, de nagyon rövid ideig tartott, Margitka máris mosolyog. — Ez volt a második otthonom, ez a hivatal, vagy iroda, vagy minek nevezzem? Munkahely ez vagy valóban otthon? — sokat tűnődtem ezen. Most már látom, hogy mindkettő. Aki itt dolgozik és szívvel dolgozik, az otthon érzi magát. Én szívvel dolgoztam és becsülettel, soha nem maradtam ki, egyetlen napra sem. Most majd lazítanom kell, azt hiszem. De hát be lehet egyáltalán fejezni ezt a szép munkát? Azt mondják, hogy csak abbahagyni lehet... Én mindenesetre így látom ... — Van valami kedvtelése? — Van. A könyv és a kert. A szépirodalom és a rózsák. Aztán az otthon. Hiszen aszszony vagyok, talán ezért is szeretem a rendet és a tiszta, szép, kényelmes otthont, a barátságos környezetet. Egy asszony más szemmel látja a világot maga körül. És ezt a munkájának is tükröznie kell. Figyelem, megigazítja a térítőt a kis asztalon, amelyet körülülünk. Egy kissé elmozdult, asszony szeme már meglátta, észrevette. Ösztönös mozdulat volt. Aztán a hajához kap, fekete fürtjeiben még egy ősz hajszál sincs. Észreveszi a tekintetem és rám mosolyog: — Engem a népfront őrzött meg fiatalnak és bizakodónak. És tudja, mire vagyok nagyon büszke? Hogy megkaptam a Pest megyei Pro Urbe emlékérmet. Cserébe, köszönetként, mert én is igyekeztem tenni valamit a megyéért, a szűkebb hazáért. Ennek az örömét viszem magammal... Illés Sándor Építkezők, lakásszépítők, figyelem! MŰANYAG FALBURKOLATOK, VÁLASZFALAK, MENNYEZETBURKOLATOK, MŰANYAG REDŐNYÖK, MŰANYAG HARMONIKAAJTÓK soron kívüli szerelését vállalja a gyártó által megbízott ONGRO-JAVSZER részleg. Egyéni és közületi megrendelőinket várjuk a Budapest VIII., József körút 72. szám alatt. Felvilágosítás a 331-392-es telefonszámon. Mai Sir Nemzet Dr. Katona Lászlóra emlékezte Az egészségesebb életmód szolgálatában Kívánsága szerint el sem temették, el sem búcsúztatták. A hamvait tartalmazó urna dolgozószobájába került, kedvenc könyvei közé. Ám, ha nem is szóltak róla nekrológok és gyászbeszédek rá, az egészségügyi felvilágosítás egyik legtekintélyesebb magyarországi egyéniségére, az egészségesebb életmód tanárára, több évtizedes munkásságára lehetetlen lesz nem emlékezni. Munkatársai, tanítványai, barátai és ismerősei csak most, amikor eltávozott, döbbentek rá arra, hogy mennyire tisztelték és szerették ezt a végtelenül nemes, nagytudású, szerény, csöndes, jóságos embert. Most, hogy tudják, soha többet nem találkozhatnak vele sem az Országos Egészségvédelmi Intézetben, sem hazai és külföldi tudományos értekezéseken, sem az Orvostovábbképző Intézet tanfolyamain, vagy akár a Pécsi Orvostudományi Egyetem oktatói között... És ez a franciás intellektuel-küllemű, élénk, tiszta tekintetű, kissé barázdált arcú, 71-ik évében járó orvostanár nem is ír, nem is írhat több cikket, könyvet sem ... Sokkal többet jelentett e nemzedékek számára, mint amit az újságok egyszerű halálozási rovatában elhunyta alkalmából megjelent néhány sor, igen szerényen megjelölt: dr. Katona László kandidátus, a BM tüdőgyógyintézetének nyugalmazott osztályvezetőfőorvosa. Hét évtizedes nagy útján nemcsak önmagát alakította, építette következetesen, hanem az egészségesebb életmódra való fáradhatatlan, türelmes nevelésre sarkallt nemzedékeket. Elsősorban személyes példájával, cselekedeteivel. Egészségesebbé, kellemesebbé, harmonikusabbá lenni ma, amikor a túlterheltség, az egymás mellett élés zavarai családban és társadalomban ellenkezőleg hatnak ... Orvosi pályáját tulajdonképpen betegen kezdte. Még a Monarchia idején, Kárpátalján született, majd a brnói egyetemen 1937-ben diplomát szerző fiatal orvos előbb lett a tüdőbetegség szenvedő alanya, mint szakorvosként kiváló gyógyítója. Mégpedig olyan gyógyítója, aki okos, felvilágosító, nevelő szóval is küzd a népbetegség visszaszorításáért. A tbc elleni mozgósító-felvilágosító és szűrővizsgálati munkát is eredményesen szervezi. 1949-ben már a Mátraházi Állami Tüdőgyógyintézet, 1956-tól a BM Szamuely Tibor TBC Gyógyintézet osztályvezető főorvosa. 1973- ban rendőrorvosként, alezredesi rendfokozattal, s nem mellékesen kandidátusi tudományos fokozattal ment nyugdíjba. Az egészségneveléssel, mint új tudományággal foglalkozó tudós, elvi irányító, s az egészségnevelés fontosságát, jelentőségét, gyakorlati hasznát saját tapasztalatán lemérő, oktató orvos-tanár egyénisége ezután bontakozott ki igazán ... Addigi munkásságára, kutatási eredményeire támaszkodva lépett tovább. Hatvanévesen új, az előzőnél gazdagabb, teljesebb korszaka kezdődött. Akkor hívtak meg — évtizedeken át végzett munkássága alapján — szaktanácsadónak az Egészségügyi Felvilágosítási Központba, a mai Országos Egészségnevelési Intézetbe, és tudományos tanácsadóként — haláláig ennek munkatársa volt. Mátraházán szinte úttörőként, elsőként kezdett foglalkozni a betegek egészségesebb életmódra nevelésével. A szakmában úgy tartják számon: az ő nevéhez fűződik a tbc leküzdésében igen nagy jelentőségűvé vált szűrővizsgálatok sikere — és a betegek együttműködésének megnyerése érdekében kifejtett széles körű egészségügyi felvilágosító munka eredményes megszervezése. Érdemes orvos. Kiváló orvos, a Korányi Frigyes-emlékéremmel, de a finn tüdőgyógyászok Patjala emlékplakettjével is kitüntetett orvos volt. A második ember, aki hazánkban elnyerte az Egészségnevelési Szövetség Pápai Páriaemlékérmét is, amelyet kétévenként ítélnekoda olyan személyiségeknek, akik az egészségnevelés területén már hosszabb ideje eredményes tudományos és gyakorlati tevékenységet folytatnak, így élt, amíg a gyilkos kór ki nem ragadta közülünk. Korunk betegsége annyiban kegyesebb volt hozzá, mint e súlyos bajban szenvedők legtöbbjéhez, hogy neki nem okozott nagy és hosszan tartó fájdalmat. (csákváry) AZ úJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT A pénzadományok csekdszámln,száma: 818-98 220-548-621. Felvilágosítás a pénzbefizetésekkel kapcsolatban: a 380-331-as telefonszámon. A védnökség titkárságának telefonszáma: 111-486. ★ KITEKINTŐ ------------- ------ — ---- —------------------ Moszkvában megállapodás született arról, hogy Lengyelország háromszázötvenezer tonna búzátvásárol a Szovjetuniótól, amelyért négyszázezer tonna rozsot ad cserébe. A mennyiségi különbség a búza és a rozs világpiaci ára közötti különbségből fakad. Mint a Rzeczpospolita, a lengyel kormány lapja rámutat, a megállapodás nagyon előnyös Lengyelországnak, mivel az idei jó gabonatermés ellenére búzából nem tudja kielégíteni saját szükségleteit, és behozatalra szorul, így azonban anélkül tudja enyhíteni a búzahiányt, hogy nyugati valutát kellene kiadnia. Wilhelm Haferkamp, a Közös Piac külkapcsolatokért felelős alelnöke a hét elején hivatalos látogatásra Pekingbe utazott. Október 5-ig tartó látogatása alkalmával írják alá az Európai Gazdasági Közösség és Kína között a múlt héten megtárgyalt új ötéves kereskedelmi és együttműködési megállapodást. A kínai kormányzat fokozni kívánja a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatokat Nyugat-Európával. Ipari, mezőgazdasági, energetikai, műszaki-tudományos, közlekedési, távközlési és környezetvédelmi együttműködésre törekszik vállalati és államközi szinten. Az EGSIszervezetek támogatják ezeket a törekvéseket. ★ Ismét növekszik a munkanélküliek száma az Európai Gazdasági Közösségben. Az EGK statisztikai hivatalának jelentése szerint augusztus véégén 12,4 millió volt a számuk, a munkaképes lakosság 11 százaléka. Az emelkedés Franciaországban, Írországban és Belgiumban a legnagyobb. A növekedés elsődleges oka, hogy az iskolát elvégző fiatalok újabb korosztálya került a nyáron a munkaerőpiacra. Az összes munkanélküli negyven százaléka 25 éven aluli fiatal. ★ Teljes erővel folyik a gabonafélék és más mezőgazdasági termények aratása aSzovjetunióban. A statisztikai hivatal jelentése és a sajtó beszámolói szerint a vetésterület mintegy kilencven százalékáról takarították be eddig a gabonaféléket. Kazahsztánban befejezéséhez közeledik az aratás, az orosz föderáció területén a munka egyötöde még hátra van. Némi lemaradás tapasztalható a tomszki, kemerovói, a novoszibirszki körzetben és a krasznodari területen. A fő ok a mezőgazdasági gépek — kombájnok, teherautók — alacsony kihasználtságú foka. A burgonyát az ültetett területnek mintegy a feléről takarították be eddig. Országos méretekben a munkák üteme elmarad az előirányzatoktól. Néhány körzetben ez magyarázható ugyan a későbbi éréssel, ám másról is van szó — írta a múlt héten a Pravda, s rámutatott arra, hogy gyakran a géppark rossz előkészítése hátráltatja a munkát. * Kína külföldi beruházások formájában 15,8 milliárd dollárhoz jutott 1979 óta. Ebből 12,5 milliárd dollár — tőkeberuházás formájában — hitelként, 3,3 milliárd dollár pedig külföldi cégek közvetlen vállalati beruházásaként került Kína gazdasági vérkeringésébe. Súlyos pénzügyi visszaélések vádjával az egyiptomi ügyészi szervek elrendelték tizennyolc bankár és valutaügynök vagyonának elkobzását és bevonták útlevelüket. A vizsgálatot a libanoni Dzsamal bankház kairói fiókja, az Al-Ahram bank, illetve az Al-Vatan El- Maszri bank tisztségviselői ellen indították. Azzal vádolják őket, hogy részt vettek az egyiptomi valuta, a font tömeges kiajánlásában. Egyikük, Számi Ali Hasszán üzletember, egy év alatt kétmilliárd egyiptomi font törvénytelen forgalmat bonyolított le külföldi országokkal. Egy egyiptomi font a hivatalos árfolyamon 83 dollárcentet ér. A takarékosabb kiadásoknak és a növekvő bevételeknek köszönhetően az idei év első felében jelentős mértékben sikerült csökkenteni az NSZK államháztartásának deficitjét. A költségvetési hiány 32,7 milliárd márka volt, 4,9 milliárd márkával kevesebb, mint 1983 első felében. A kisebb deficit kevesebb államkölcsön felvételét tette szükségessé: ennek összege 29,3 milliárd márkáról 25,7 milliárd márkára mérséklődött. A központi és a helyi kormányzati szervek június végén összesen 675,5 milliárd márkával tartoztak hitelezőiknek. A Venezuela és a neki hitelező bankok képviselői megállapodtak a dél-amerikai ország 1983—88 között esedékes adósságának átütemezéséről. A hitelező bankok ezúttal eltekintettek attól, hogy a bankkölcsönök átütemezését előzze meg a Nemzetközi Valuta Alap és Venezuela közötti megállapodás az ország által követendő gazdaságpolitikáról. A megállapodás értelmében Venezuela 20,7 milliárd dolláros külföldi adósságrészének viszszafizetésére tizenkét és fél éves haladékot kapott. Az első hétszázötvenmillió dolláros részlet törlesztése 1985 második felében esedékes. A délamerikai ország a hitelező bankoknak éves részletekben fizetheti vissza adósságait. * Az Európai Közösségek Bizottsága újabb intézkedéseket hozott a tagországok egyre bővülő bortermelésének megfékezésére. Az EGK-nak a túltermelésből adódó gondjait tetézi Spanyolország és Portugália közelgő csatlakozása, mivel ez "a két ország a közösség teljesbortermelésének több mint harminc százalékát adja. A tervezett intézkedések szerint a legolcsóbb asztali borok termelését 100 millió hektoliterben kellene maximálni, s meg kellene tiltani új szőlők telepítését. A bizottság korábban azt is javasolta, hogy öt év alatt 210 ezer hektár szőlőtermő területet vonjanak ki a művelésből, ami számítások szerint évi 22 millió hektoliterrel csökkentené a termelést.. A mostani ajánlásokat a mezőgazdasági miniszterek október 1-én Luxemburgban tartandó rendkívüli ülése elé terjesztik. * A hatalmas, több százmillió tonnás készlettel rendelkező ekibasztuzi szénmedence hasznosításának főleg az emberi mulasztásra visszavezethető gondjairól közölt beszámolót legutóbbi számában a Gurok című szovjet lap. Az Északkelet-Kazahsztánban levő lelőhelynek az energetikai programban szántak nagy szerepet. Az ekribasztázi szén, amelynek gyorsított ütemű kitermelése, az utóbbi években kezdődött meg, gyengébb minőségű ugyan, de olcsó külszíni fejtéssel felszínre hozható. Egy részét helyi hőerőművekben égetik el, más részét pedig távolabbi hőerőművekbe továbbítják vasúton. A szállításokban ma jelentős fennakadások vannak. F.Kihasztuz kapacitása ugyan jelenlegi napi százhúszezer tonna, ám vagonhiány miatt általában csak napi 12—16 ezer tonna szén indul útnak. A felhasználó hőerőművek mégsem panaszkodnak a hiány miatt, s ennek legfőbb oka a fűtőanyag igen gyenge minősége. Ezt a szakemberek már a kitermelés kezdete előtt felmérték, s betervezték a szükséges dúsítókapacitást is. A szénbányászati minisztérium illetékesei azonban úgy döntöttek, hogy nincs szükség a dúsítókra, s nem is építették meg azokat. A minisztérium termelési értékét ugyanis tonnákban méri, s közömbös számára, hogy jól éghető szenet, vagy meddő kőzetet indít útnak. A szűk látókörű ágazati szemlélet felülkerekedése így népgazdasági szinten nagy veszteségek okozójává válik — állapítja meg a moszkvai lap cikke. 5