Magyar Nemzet, 1985. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-04 / 2. szám
12 HONUNKAHÁZÁBAN Zsámbék említésekor tüstént a templomrom jelenik meg a lelki szemeink előtt. De ott van még a várkastély, a számos helyreállított műemléképület, a Lámpamúzeum... Mind-mind régi korok üzenetét hordozza. Éppen csak meg kell fejteni a titkukat. Mert e nagy múltra visszatekintő falu történelme során kétszer néptelenedett el. ZSÁMBÉK Aynard lovagtól az „emeletes iskoláig” A hagyomány szerint a szomszédos Torbágynál fogadta honfoglaló Árpád a szláv Zalán fejedelem követeit. A helység a Sambuch személynévből vagy tán a vidéken burjánzó bodza latin eredőjéből, a „sambucus”-ból nyerte nevét. Fontosságát az Esztergom—Székesfehérvár közötti út adta, melynek majdhogy felénél helyezkedik el. Zsámbék első krónikása IV. László király történetírója, Kézai Simon volt. Megemlékezéséből ismert, hogy a vidék első földese a Aynard lovag, Fülöp francia király nővérének — aki III. Béla második felesége lett. — Margitnak a kíséretében jött Champagne-ból Magyarországra. Ő birtokadományként kapta Zsámbékot, és itt telepedett le. Először egyszerűbb udvarházat építtetett, és csak később, a tatárjárás utáni várépítések során emelt a család kővárat, valószínűleg a jelenlegi várkastély helyén. A vár és a vadban gazdag vadászterület a nemesség kedvelt találkozó- és mulatóhelye lett. Egy 1258-ból ránk maradt oklevél arról tudósít, hogy az Aynard családból származó Smaragd comes, székesfehérvári prépost, Gilet és Egyed nevű testvéreivel birtokukon templomot és rendházat építtettek, „Samboek”községben. (A történészek feltételezik, hogy a templom már korábban is állt, és a premontreiek ekkor csak bővítették, éppúgy, mint a rendházat.) A XI—XII. században a vidék első telepesei a hagyomány szerint a besenyők voltak, akik gyorsan beolvadtak a magyarságba. Közülük kerülhettek ki a várat és a monostort szolgáló első jobbágyok is. Az Árpád kort a környék más emlékei is idézik, köztük Tökön a Domokos dűlőben álló templomromok, Budajenőn a XIV. századi temetőkápolna. A birtokot a XIV. században a Maróthy család szerezte meg. A következő évszázad dereka táján az országnagyok zsámbéki tanácskozásán határozták el, hogy 1446. február 9-re Székesfehérvárott, országgyűlést hívnak össze. A fél évvel később a Rákos mezején folytatott tanácskozáson a nemesség tömege az akkor alig hatéves V. László király kiskorúságának idejére Hunyadi Jánost választotta kormányzónak. A község 1467-ben Hunyadi Mátyás birtoka lett, ő emelte a helyiséget mezővárosi rangra. Közben kibővítették a rendház kolostorát. Mátyás később fiának, Corvin Jánosnak adományozta a birtokot. 1475-ben IV. Sixtus pápa engedélyével Mátyás király a monostort a Pálos-rendnek adta át. A török hódoltság alatt a vár egy pasa székhelye lett. Azerdő és a templom megsínylette a másfél évszázados végvári harcokat. 1596-ban Pálffy, 1661-ben Batthyány lövette szét a várat, melyet aztán még a török újjáépíttetett. Musztafa budai pasa levélben panaszolta Miksa császárnak, hogy 1576- ban a tatai kapitány „Zsámbék alá rohant és nagy károkat okozott a török végvárában. öt évvel később egy esztergomi huszárhadnagy — a későbbi legendás Bottyán generális — verte szét a Budáról Zsámbékba tartó oszmán csapatokat A végvári harcok másik híres alakja, a szomszédos település névadója Enyingi Török Bálint, aki Buda eleste után Konstantinápolyban végezte életét. Kevés emlék maradt meg e korból. A hatalmas kváder kövekből épített török fürdő azonban ma is áll, és a kilencszázas évekig szolgálta a község vízellátását. 1689-ben a Zichy család vette meg a birtokot. Előbb a törökdúlás, majd a fertőző kór nyomán mindinkább elnéptelenedő falut 1720 körül telepesekkel igyekeztek benépesíteni. 1720- ban Zsámbékon 61 magyar, 31 német, és 10 szerb porta volt. Ez utóbbi lakók korábban, a galambóci, rigómezei csaták után kerültek ide. Zichy Péter feleségével, Bercsényi Zsuzsannával — gróf Bercsényi Miklós lányával — 1714— 15-ben nagy átalakításokat végeztetett a várkastélyon. A családjukat is megtizedelő pestis elmúlásának emlékére fogadalmi kápolnát és szentháromság szobrot emeltek. Fiúk, Miklós még vagy két évtizedet tartózkodott itt, majd a család nagy része az óbudai kastélyba költözött át. A vár azután a kincstárra szállott és majd két évszázadig csak avult, másott. 1763-ban földrengés következtében a török harcokban már romossá vált Árpád kori templom is tovább pusztult. Időközben 1749—52 között új barokk templom épült, ezért nem igyekeztek helyreállítani a régit. A csendes, nyugodt község emlékei között még az 1791-es évszámot jegyezték fel, amikor „emeletes iskolája” épült. A II. világháborúig mind népesebbé vált németajkú lakossága. 1944. XII. 24-én itt ért véget a szovjet csapatok egyik fontos hadművelete: befejeződött Budapest körülzárásai A fegyverropogás azonban csak 1945. március 21-én szűnt meg. A Potsdami egyezmény értelmében a faluból és környékéről mintegy ötezer németajkú lakost telepítettek át a háború után az NSZK- ba. Másodszor ürültek meg a falu portái a történelem során, de nem sokáig. Kisújszállásról, Jászalsószentgyörgyről, Jánoshidáról, Szihalomról, a Garam völgyéből és Erdélyből jöttek új telepesek. A mai ötezer Lakos bármelyikét kérdezi is az ember, büszkén vallja pátriájának ezt a szép fekvésű, műemlékekbengazdag nagyközséget. Hol egy új múzeumot, művelődési házat építnek, hol meg büszkén mesélik rangos gyáruk a PEMÜ eredményeit, de megemlítik Gungl József zeneszerzőt, Molnár József festőművészt mint földjük szülöttjét, majd visszakanyarodnak az örökül vett kövek történeteihez, a szívalakú temetői fejfákhoz, meg ahhoz, hogy jó lenne országos nevezetességű műemlék templomuk állagán javítani. Soós Péter kezesi helyéül szolgáló kőtemplom alapfalaira emelték. A zsámbéki kastély a Zsehyek elköltözése után megsínylette az elárvultságot, ezért senkinek sem akaródzott megvennie. Az illetékesek már a vár lebontását fontolgatták, amikor Zsámbék népe a falu büszkeségének megmentésére sietett: megvásárolta a kincstártól a kastélyt. Az építmény helyreállítására nem maradt pénzük, ígyraktárnak használták a szobáit mindaddig, míg egy svájci alapítású rend, a keresztes nővéreké 1904-ben be nem költözött oda. Ettől fogva a várkastély az oktatás szolgálatában áll. Ma tanítóképző főiskola van a falai közt. A várkastély lóhereíves bejáratával szemközt, két épület között húzódik meg — kopott és hiányos volta miatt igen szerényen ,,— az a hajdani kilebcálákos Szűz Mária oszlop, amelyet a Zichy, család emeltetett 1739-ben a pestisjárvány elmúltának emlékére. Helyreállítását a Zsámbékon élő Melocco Miklós vállalta magára. Egy korabeli kép alapján szándékozik elvégezni a munkálatokat. A csillagerdei kápolna — melyben a múlt század végén még két remete, élt — máris régi szépségében fehérült az Angyalárok partján. Mostanában láttak hozzá a Szent Vendel domborműves, XVIII. századi parasztház megmentéséhez is, amelyre korábban elhamarkodottan kiadták a bontási engedélyt. A kicsinosítandó falak között festett német bútorokból és régészeti leletekből válogatott helytörténeti gyűjtemény fogadja majd a látogatókat. Nemrégiben adták át az 1982-ig iskolaként használt, az átalakítás előtt már-már omladozó, majd’ kétszázéves épületben az öregek napközi otthonát és a községi könyvtárat készül az új hősi emlékmű is, mely napraforgó motívumaival a korábbinál jobban fog illeszkedni a romtemplomnak a középkort idéző környezetéhez. A zsámbéki műsemlékbarátkör leleményességét, szorgalmát, a múlt emlékeinek megőrzéséiért érzék felelősségét dicsérik mindezek az eredmények és kezdeményezések. Hagyományőrző célzattal indult útjára két esztendeje az a rendezvénysorozat is, mely a Zsámbéki szombatok nevet viseli. Ennek keretében nyaranta régi korokat fölelevenítő színjátékokat és zenekari műveket adnak elő a romtemplom nyújtotta eredeti díszletek között. Mátraházi Zsuzsa Romok és remények A vidék fölött uralkodó még romjaiban is fenséges XIII. század eleji templom némán őrzi a múlt titkait. Csupán annyit enged tudni magáról és környezetéről, amennyi évszázadok során leíratott. A későromán és a gótikus stílusjegyeket ötvöző, háromhajós és két homlokzati tornyos bazilika a hazai monostortemplomok legfrauciásabb, legkecsesebb darabja. Építésének pontos dátumát nem ismerjük. Egykori okmányok alapján feltételezhető, hogy a munkálatok java még a tatárjárás előtt befejeződött, a részletek kidolgozása viszont az utolsó simítások 1241 utáni elvégzésére utal. A templom az elmúlt évszázadokban több tragédiának volt a szemtanúja. A török hódoltság idején Zsámbék négyszer cserélt gazdát. A csatározások rendszerint tüzérségi párbajjal kezdődtek. A magasztos építmény sorsát azonban természeti csapás pecsételte meg. Az 1763. június 28-i, komáromi földrengés Zsámbékig is ható rezgései rongálták meg az egyik toronnysisakot, az északi mellékhajó homlokzatát és oldalfalát. A megsérült bazilika gazdátlanná vált, s a környékbeliek a kváderköveket elhordták. A helyreállítás Möller István építész tervei szerint 1889-ben kezdődött meg. Möller Európa-szerte újdonságnak számító megoldást választott a restauráláskor. Romos állapotában tartotta meg a templomot, kiegészítései csupán az épület állagának megóvását célozták. De Möller ilyen esetekben is vörös színű téglát használt, hogy könnyűszerrel megállapítható legyen, mi az eredeti és mi azj. A későbbiek folyamán, 1934-ben Lux Ádám építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó páloskolostor részleteit. Az 1939-es ásatások pedig arra derítettek fényt, hogy a bazilika főhajóját egy XI—XII. századi, az Aynard nemzetség temeti A magyar Aladdin Azt mesélik, hogy élt Magyarországnak valamelyik Szolnok megyei falujában egy ember, aki majd’ negyven esztendővel ezelőtt nagy elhatározásra jutott: famíliájával együtt a fővároshoz közeli Zsámbékra települt. Fia, aki akkor már serdülőkorba lépett, a műszerész szakmát választotta magának. Teltekmúltak az évek, s egyszer csak a férfivá érett ifjú, aki a Borús Ferenc névre hallgatott, pályát változtatott. Egy tejboltban helyezkedett el. A szomjcsillapító italok iránti vonzalma azonban nem hagyta nyugodni. Bormúzeumot rendezett be az immár szűkebb hazájának számító Zsámbék községében. A legenda szerint ezzel alapozta meg messze földön híres és egyedülálló lámpagyűjteményét. Hogy mi az összefüggés a jókedvre derítő nedű és a világosságot adó alkalmatosságok között, azt többféleképpen magyarázza a szájhagyomány. Az egyik változat szerint Boros Ferenc azért kezdett el az olajmécsesek után kutatni, mert borpincéjében annak idején még nem volt bevezetve a villany. A másik módozat úgy tartja, hogy dicséretes, mi több, áldásos gyűjtőszenvedély kerítette hatalmába a zsámbéki bormúzeum megteremtőjét, s figyelme emiatt fordult a kecsességükkel vagy más különös tulajdonságukkal a mai környezetből kirívó világítótestek felé. Egy szó mint száz, gyarapodásnak indult a lámpagyűjtemény. Szépen szaporodtak a különösebbnél különösebb darabok, a római olajmécses mellé hajólámpa került, majd olyan művészi kivitelű gyertyatartó csatlakozott hozzájuk, mely egykoron hercegek íróasztalát díszítette, s kései követőként a háborús időkből származó áramfejlesztő lámpa társult a furcsa kompániához... Amikor az 1970-es években már több száz tagúvá nőtt a lámpacsalád, legcsodásabb tagjai annak a kiállításnak a vitrinéibe költöztek, amelyet a tanács anyagi és erkölcsi segítségével nyitott az észrevétlenül magyar Aladdinná lett Borús Ferenc. Ő a főállású vezetője a múzeumnak. Messze földről csodájára járnak birodalmának. De érdekes módon nem csak azok gyönyörködhetnek a régesrégi lámpatestek szép vonalában, akik elzarándokolnak Zsámbékra. ■ Ha figyelmesen nézzük a tévét, vagy az apró részletekre is ügyelünk a magyar filmekben, akkor szép lassacskán, darabonként megismerhetjük a zsámbéki állományt. Az egyetlen hazai lámpagyűjtemény ugyanis fölülmúlja a tévé, a filmgyár, a színházak díszlet- és kelléktárát. Az értékes darabok kölcsönzéséért az intézményektől kapott díjakból tovább növekszik a gyűjtemény: az első csodalámpa manapság is maga mellé csalogatja a hasonfényűeket. A kertet a falu ősöreg tűzoltószerszámai népesítik be, régi pompájukban és működőképes állapotban őrizvén a lámpák éji álmát. M Zs. Péntek, 1985. január 4. Bormúzeum Bormúzeumával mostanság Zsámbék társközsége, Tök kezd népszerűvé válni a környező településeken. A domboldalhoz simuló vénöreg pincék látványa felhívja magára a figyelmet. Valósággal rhesefilmbe illik a kép. Különösen, hogy pontosan a múzeumépület mögött emelkedik egy, a többinél magasabbra rakott házikó. Faragott köveit kockánként festették patyolatfehérre, teteje messze pirosalt a hófödte tájban. Meglehet, hogy a zsámbéki Művelődési Házban látott kiállításnak, illetőleg az ott bemutatkozó falubeli naiv festő, Galamb Illésné képeinek, pontosabban az azokon felsejlő boszorkáknak a hatására (vagy a néptelenutcákon uralkodó csend sugallatára?) ötlött föl a kissé hátborzongató, de agyermekkort idéző volta miatt mégis csalogató gondolat: mi más volna ez, mint a mézeskalács kunyhó? A sejtelmességet tovább fokkozta, hogy a mesebeli házikóval szomszédos pincéből fényt szűrődött ki. A helyiség nyitva hagyott ajtaját szorgalmasan nyikorgatta az északi szél. Odalent egy teremtett lélek sem volt. Csaka húsvéti rozmaringok rocsolyogtak féloldali megpirult almaképükkel az óriás hordókra, melyek hasában fehér bor lötykölődött (lizang és muskotály), sápadt utódaként a francia borok zamatét idéző hajdani vérvörös nedűnek.A piros bor már csak az emlékezetben él. Korabeli dokumentumokból tudjuk, hogy az alártártyágául szobiélő szőlőt akkoriban termesztették errefelé, amikor epv, 1401-ben kelt oklevél első ízben említette Thewk néven e borvidék emherlakta, de bizonyára az idő fájt is csendes, legalábbis magáról nem túl zajosan hallató szegletét. szt. A táj konyhájából A zsámbéki savanyú húst faként disznóölés idején készítik. Harmadában veszik hozzá a kicsontozott tarját, a lapockát, és a májat. A húsokat kockára daraboljuk, majd lábosban vízzel felengedjük, babérlevéllel és darált hagymával puhára főzzük. Eközben egy külön kis edényben a májat is vízben puhára főzzük, majd vékony szeletekre szeljük és hozzáteszszük a húshoz. Ezután vékony rántással besűrítjük, ízlés szerint sóval, borssal, majoránnával, citromlével vagy kevés ecettel és mustárral ízesítjük és összefőzzük. Vannak, akik ízhatását kevés tejföllel lágyítják. Friss kenyeret szinálnak hozzá. Kirándulások A főváros határától, a Ságvári ligettel szinte összefüggő hegyvonulat — a Fekete hegyek háromívű domborulata, a Nagykopasz hegy, a Kutya hegy’ — övezi a Zsámbéki medence északkeleti peremét, mely zsámbék felett a nevezetes Nyakas hegyben végződik. Az erdőkkel övezett hegyek gerincéről sokhelyütt rálátunk a Pilisre, a Vértesre, a Gerecsére, a Budai hegyvidékre és a Csíki hegyekre is. Telki községet mintegy kétórás sétával érhetjük el. Neve ,,Telegul” néven szerepel egy 1198- ból ránk maradt oklevélben. A valaha itt álló Árpád-kori templom helyén — a falusi szobrászat szép emléke — az 1790-as évek közepe táján állítottak kőkeresztet. A XIX. század elején a falu ,,új templomát” a skót bencések emelték késő cropf stílusban. Kicsiny szobrai a rokokkó művészet kiváló alkotásai. Innen Budajenő alig fél óra Jan is. Neve a törökdúlás előtt hol Pev-teno, hol Boros-Jer.Ő volt. Az oszmán uralom után a kihalt táj Puszta Jenő lett. A Habsburgok által 1703-ban betelepült szászokat az 1739-es kolerajárvány jelenésítette. A lassan érdő avara a műsor elfő világháború után. Erdőkből székelyek kerültek. Legfőbb műemléke a XIV—ICIV. százai részben román, részben gótikus korz.etőkápolna, mely egykor a falu temploma volt. Az itteni kései templom a XV század közepe táján épült. Figyelemre méltó it Szent Sebestyén kép, amely egy XVII. századi olasz művész alkotása. Közelében szépen helyreállított klasszicista kastély, ma iskola.