Magyar Nemzet, 1985. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

4 Madar Nemzet Eredményes évet zárnak a téeszek Rekordtermés búzából • Fokozzák a zöldségtermelést Az esztendő vége a számve­tés készítésé és az előretekin­tésé. A termelőszövetkezetek­ben is ezt teszik most szerte az országban: zárszámadást készítenek és ennek tanulsá­gait összegezve megtervezik a jövő évi tennivalókat Az 1984-es esztendő gazdálkodási eredményeit a közelmúltban a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége is értékelte, s megállapította, hogy a közös gazdaságok ered­ményes évet zárnak. A tava­lyihoz képest növekedett a ter­melés, a kalászosok hozama minden eddigi rekordot felül­múlt: a tavalyinál 1,4 millió tonnával több termett az or­szágban. Lehoczki Mihállyal, a TDT főtitkárhelyettesével beszélge­tünk a szövetkezeti gazdálko­dás gondjairól és reményei­ről, az időjárás nehézségeiről, a műszaki ellátásról, az új gaz­dasági szabályozók várható hatásáról. Búzából rekordtermést taka­rítottak be a szövetkezetek, hála a jó időjárásnak, a ked­vező májusi esőknek, kukori­cából azonban nem termett meg az, amit a tervek előirá­nyoztak. Száraz volt a nyár és a vegetáció is elhúzódott, ned­vesen került le a szem a csö­vekről és a szárítási költségek lényegesen csökkentették a jö­­vedel­mezőséget. A Napraforgóból többet ter­meltek a téeszek, cukorrépá­ból viszont kevesebbet, mint amennyit terveztek. Igaz, a répa cukortartalma magasabb volt. A zöldségmizériák ismer­tek. Jóval kevesebb paradi­csom, paprika és uborka ter­mett és ezek forgalmazási problémái is hozzájárultak­­a feszültség növeléséhez. Húszezerrel kevesebben Nem kedvezett az időjárás a gyümölcstermelésnek sem, a felmérések­ Szerint a szövetke­zetek gyümölcsöseiben tíz szá­zalékkal kevesebb az idén a termés, mint az előző évi. Az is hozzájárult a terméscsökke­néshez, hogy folytatódott a fajtaszerkezet-váltással egybe­kapcsolt ültetvénycsökkentés. Hasonlóan tíz százalékkal ke­vesebb a szőlőtermés is, s eh­hez még külön gondként já­rult, hogy a minőség sem olyan jó, mint tavaly volt. A legnagyobb gondot a szá­razság jelentette, 1983-ban aszályosnak minősülő időjárá­sunk volt, s az 1984-es eszten­dőben a szárazság ismét ugyanazokat a megyéket súj­totta. Ez komoly gondokat je­lent, mert sok szövetkezet fel­élte tartalékait. Jelentéke­nyen érintette a szárazság az Alföld középső részét, Békés, Csongrád, Szolnok és Bács me­gye egyes részeit. — Lesz-e pénzügyi hiány emiatt a szövetkezetekben? — Ez elkerülhetetlen ilyen nehéz esztendők után. Tizen­két megyében jelentkezik hi­ány, ezek 80 százaléka hat me­gyére (Bács, Békés, Szolnok, Borsod, Pest és Szabolcs) kon­centrálódik. Hat dunántúli me­gyében és Hevesben nem lesz hiánya a szövetkezetek­nek. Bács, Békés és Szol­nok megyében 275 millió fo­rintos aszálykár keletkezett. A szövetkezetek ebből mindösz­­sze 62 millió forintot tudnak saját alapjukból rendezni, a többit központi forrásból lehet csak fedezni. Említ még a főtitkárhelyet­tes egy negatív jelenséget, s ez­ a melléküzemági tevékeny­ség fejlődése megtorpant. Az építőipari tevékenységben pél­dául határozott visszaesés ta­pasztalható. A felmerült prob­lémák miatt csökkent a mel­léküzemágban foglalkozta­tottak száma is. 1984-ben a termelőszövetkezetek taglét­száma több mint húszezerre csökkent. Ezt úgy lehetne el­lensúlyozni, ha az alaptevé­kenységhez kapcsolódó ipar­tevékenységet fejlesztenék to­vább a termelőszövetkezetek. A szántóföldi termelés az időjárás függvénye. De az ál­lattenyésztés is szoros kapcso­latban van ezzel, hiszen a ta­karmánytermelés az alapi­ Az év takarmánytermése nem növekedett, bár az aszályú esztendő lehetőséget adott lucerna magfogására, s van olyan termelőszövetkezet, amely élt is ezzel. Az állattenyésztésüket ere­detileg csökkenteni szándékoz­tak a termelőszövetkezetek 1984-ben, de az ehelyett 2—3 százalékkal növekedett. Ez a növekedés döntően az abrak- és fehérjetakarmány-igényes sertés- és baromfiágazatban tapasztalható, s emiatt keve­sebb gabonát exportálhat az ország. (Hazai gabonatermelé­sünknek mintegy kétharma­dát a sertés- és baromfite­nyésztésnél hasznosítjuk.) A szarvasmarha-állomány nem változott lényegesen. A baromfitenyésztés is a tavalyi szinten maradt. Az ismert jö­vedelmezőségi és tenyésztési gondok miatt a juhállomány azonban 10—14 százalékkal csökkent a termelőszövetkeze­tekben. — És milyenek a termelő­­szövetkezetek műszaki-anyagi feltételei ? — tesszük fel a kér­dést a főtitkárhelyettesnek. — Javultak. Viszont az ezek­hez tapadó költségek lénye­gesen emelkedtek. A jövőben nagyobb figyelmet kell ezek­nek a feltételeknek a javítá­sára fordítani, mert ezek szín­vonalától függ végső soron az elkövetkező népgazdasági terv­ben előirányzott 17 millió ton­na körüli gabonatermés meg­valósítása. leírt gépek A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa elnöksége leg­utóbbi ülésén foglalkozott a szövetkezetek anyagi-műszaki ellátásának helyzetével és a fejlesztés lehetőségeivel. A szövetkezetek tulajdonában több mint 43 ezer darab trak­tor van, ezekre az a jellemző, hogy évről évre emelkedik a nagy teljesítményű gépek szá­ma, ami lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek viszonylag rövid idő­ alatt és kedvező időben el­végezhessék a határban a munkákat. Csökkent az arató­­cséplők száma is (mintegy két­ezerrel), ugyanakkor jelentő­sen növekedett a nagy áteresz­tőképességű kombájnok ará­nya. (Ezek 53 százalékát lát­ták el kukoricacső-adapter­­rel). Nagy gond, hogy évről év­re növekszik a nullára leírt mezőgazdasági gépek száma. Ezeket ugyan lehet még hasz­nálni, de állandóan javítgatni kell, s ez túl költséges. ) Összegezésként megállapí­totta az elnökség, hogy a ter­melőszövetkezetek gépkapaci­tása nem fedezi mindenhol a szükségletet Megállapítható, hogy a ter­melőszövetkezetek eredménye általánosságban a tavalyi szin­tet érte el, a költségek ugyan­akkor magasabbak. A bér­jellegű jövedelmek 3—3,5 szá­zalékkal nőttek, ami 4—1,5 százalékos növekedést jelent egy személyre vetítve. A terv ennél nagyobb volt, 6,5 száza­lékos, amit nem tudtak meg­valósítani. Az alaptevékeny­ség árbevétele ,5—6 százalék­kal, az alaptevékenységen kí­vüli ágazatok árbevétele 8—9­­ százalékkal emelkedik az idén. Csökken viszont a fejlesztési és a részesedési alap. — Mindezek ellenére el­mondhatom,­ hogy a hangulat jó, derűlátó — folytatja Le­­­hoczki Mihály. — Az őszi­­munkákat mindenütt a legna­­­gyobb fegyelemmel végezték­ el, az időjárás megfelelő, s a gazdasági körülmények úgy alakulnak, hogy a termelési célkitűzéseket el lehet érni. Jö­­­vőre tovább javul a szövetke­zetek műszaki-technikai ellá­tottsága, s reméljük, hogy a­ kiegészítő tevékenység is gaz­daságosabbá válik.­­ Hogy mik az új esztendő tervei? A belföldi piac meny­­nyiségi és minőségi szükségle­teinek magas színvonalú ki­egészítése mellett a gazdasá­gos export fokozására van szükség. Az 1985. évi ár- és­ pénzügyi szabályozók ezt elő-­ segítik és ösztönzik. A terv al­­múlt évihez viszonyítva a ter-e­melésnek 3 százalékos, a ki­egészítő tevékenységnek 7,4­ százalékos, együtt a mezőgaz­dasági ágazat 4,2 százalékos növekedésével számol. Mérsékelni a növekedést ! Növelni szeretnénk a nö­vénytermelést és kissé talárt, visszafogni az állattenyésztést, vagy­­ jobban mondva kissé mérsékelni az állattenyésztés növekedését. Persze, az 1984. évi rekordátlagokat tekintetbe- véve a terv nem számolhat a kalászos gabonafélék további hozamnövelésével, de úgy íté­lik meg a szakemberek, hogy­ a tavaszi árpa 2 százalékos, a ku­­korica termelés 7 százalékos, a rizs és hüvelyesek termelésé­nek 7—8 százalékos növekedé­se elérhető a gazdaságokban. A biztonságos cukorellátás érdekében növelni­­szükséges a cukorrépa vetésterületét, több olajosnövény­t termeszte­nek és­­ nagyobb­­ területen, ül­tetnek dagonyát. Árpi a­ zöld­ségtermesztést illeti: a terv a termelés 14 százalékos növe­kedésével számolt­. Ezen­­belül a­­fűszerpaprika-termelést meg­kétszerezik, a zöldpaprilla-tör­­melést pedig 69 százalékka­ emelik. Nagyobb gondot fordí­tanak a takarmányfélékre. Az elöregedett, gyúraplisfa­­ültetvények újratelepítése foly­tatódik. Az almatermelés 10,­ a meggy 42, a szilva 20, a­ kaj­szibarack 12, az őszibarack 61 százalékos növekedésével szá­mol a termelőszövetkezetek ■ 1985. évi terve. Növelik a sza­móca és az egyéb „bogyós nö­vények termelését is,, de a málnáét csökkenteni kívánják Hogyan hatnak majd az új gazdasági szabályozók a terme­lésre? Megváltozik a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek támogatási rendszere Valószínű, hogy több szövet­kezet kap majd támogatást, de egy-egy kisebb összeget, m így sok szövetkezet helyzete nehe­zebbé válik. Pozitívan értékel­hető az a lehetőség, hogy a jövőben a keresetszabályozás három formájából választhat­nak a termelőszövetkezetek­ben, s ez több lehetőséget kí­nál a mozgásra. Mindhárom­ formánál alapvető cél a telje­sítményekkel arányos szemé­lyes jövedelmek növelése. (i. s.) A Magyar Nemzet megkérdezte: Hogy érzik magukat a négyes ikrek? A címből már kiderül an­nak is, aki az esti újságból, a rádióból, vagy a tévéből még nem értesült volna róla: az újév nem sokáig váratott minket igazi szenzációval. A kiskunfélegyházi ötös ikrek után most négyes ikreknek adott életet egy mendei fiatal­­asszony, a huszonnégy éves Bakó Jánosné újév napján a Schöpf-Merei kórház II. szá­mú szülészeti osztályán. _A rit­ka esemény a vártnál öt hét­tel korábban következett be, az egymást kétpercenként kö­vető ikrek a biztosítóra azon­ban tekintettel voltak és nem az új esztendő első órájában jöttek napvilágra. Először hogylétükről érdeklődtünk. — Jól vannak, egészségesek — felelte dr. Ádám János ad­junktus. — Mikor fordult elő utoljá­ra Magyarországon, hogy né­gyes ikrek születtek? — Rendkívül ritka dolog ez, bár az utóbbi időben az iker­szülések száma megnőtt, kö­szönhetően a fogamzásgátlók, illetve a terhesség­­létrejöttét elősegítő gyógyszerek szedésé­nek. Három éven belül két né­­gyesiker-szülésről tudok, ezt megelőzően tizenöt éve szület­tek négyes ikrek, a Csordás gyerekek.­­ Az első tudósításokban, megjelent, hogy három gye­rekre számítottak... — A születendő gyerekek számát ma már elég nagy biz­­­tonsággal meg lehet állapíta­ni, de néha előfordul, hogy az ultrahang, illetve a röntgen­­vizsgálatnál két magzat árnyé­ka egymásra vetül. Az Ultra­hang-Vizsgálat során felme­rült a gyanú, hogy háromnál több magzatról van szó, de a röntgen nem erősítette meg ezt a feltételezést. — Nem okozott gondot, hogy kevesebb csecsemőre számítottak? — Nem. A negyedik inku­bátort pillanatok alatt a mű­tőbe vitték. A kismama egyébként már szeptember 15. óta a kórházban fekszik. Szeptember 18-án, megelőzen­dő a koraszülést, méhszájzáró műtétet végeztünk, ennek el­lenére a harminchatodik hé­ten, január elsején megindul­tak a szülőfájások. Az orvosok megpróbálták a szülést késlel­tetni, de ez a legkorszerűbb eszközökkel sem sikerült. Az ikrek súlya megfelel az ilyen korú magzatok szokásos érett­ségének: Adrién 2250, Kriszti­na 1950, Sándor 2050, Petra 1970 grammal jött világra. I. I. Csütörtök, 1985. január 3. Ez történt szilveszterkor Elmúltak az év végén szo­kásos ünnepek , ki külföl­dön, ki otthonában, ki pedig nyilvános helyen búcsúztatta az óévet, köszöntötte az új esztendőt. Azt tartja a hagyo­mány: amilyen az évkezdet, olyan lesz az előttünk álló to­vábbi háromszázhatvannégy nap is. Nos, alábbi összeállí­tásunkban arra kerestük a vá­laszt: mi történt a háromna­pos ünnep során , kinek mi­lyen szilvesztere volt. Tüzet gyújtott a petárda Szilveszter éjjelén és az új év első napján délig viszony­lag kevésszer riasztották a tűz­oltókat és a rendőröket. Győ­rött azonban egy petárdától kigyulladt egy lakás újév haj­nalán, a Vági István utca 18. szám alatt. Egy kapatosan ha­zafelé tartó társaság valame­lyik tagja petárdát dobott a nyitott ablakon át az egyik földszinti lakásba. Az ott la­kók szerencsére ébren voltak, és azonnal hívták a tűzoltó­kat,­ akik megakadályozták a lángok továbbterjedését. Sze­­m­élyi sérülés nem történt, az anyagi kár azonban nagy. A felelőtlen petárdázót keresi a rendőrség, s ha megtalálja, bűnvádi eljárást indít­ ellene. Január 1-én a főváros bé­kásmegyeri lakótelepén , egy karácsonyfán meggyújtott csillagszóró lakástüzet okozott. A tűz egy tízemeletes szövet­kezeti ' lakóház első emeletén keletkezett­, de az ablakon ki­csapó lángok' átterjedtek a fe­lette levő' lakásra' is. Az első emeleti' lakás kiégett, a felső kisebb mértékben károsodott. Személyi sérülés­­szerencsére nem történt, az anyagi kár vi­szont jelentős. A nagy erőkkel a helyszínre­­érkező tűzoltók a lángok továbbterjedésé­t meg­­akadályozták, és a tüzet elol­tották. Magántaxi a Dunában A Vitnába egett­­újév haj na­­■lán egy Láda rángáritaxi. Ve­zetője, Váczi­ Imre.24­ éves­ bu­dapesti személyszállító kisipa­ros és három utasa ■— egy há­zaspár tizenkétéves gyerme­kükkel — szerencsére a part­ra­ tudott úszni. A könnyeb-­­­ben sérült felnőtteket a Ko­rányi kórh­­z­ baleseti osztá­­lyára,"a gyermekét a Heim Pá Kórházba szállította a mentő A gépkocsit­­ a tűzoltók ■ rövid idő­ alatt kiemelték a Duná­ból. A rendőrség folytatja -1 baleset vizsgálatát. Sokast csengett a telefon szilveszter éjszaka a mentők­nél. Kétszázhúsz hívás érke­zett, többnyire utcai balese­­tekhez, , kisebb karambolok­hoz és ittas verekedések sé­rültjeihez riasztották az Or­szágos Mentőszolgálat­ kocsi­jait. A Szobi utcai Mentőkór­ház úgynevezett intex osztá­lyán nagy volt a forgalom. Ti­zenhat ittas sérültet láttak el tizenhárom férfit és három nőt. A Róbert Károly körút kórház detoxikáló állomásai­­viszont­ a „szokásosnál” keve­sebb páciens került. Mint dr Kondorossy Judit ügyeleti orvos elmondta: a sok éves ta­pasztalat nem hazudtolta me a papírformát. Nem az ünne­pek alatt gyakori a nyílva­nó részegség, hanem főként a fi­zetésnapokon, a hét napjai kö­zül pedig a pénteki napok ve­zetnek. Ezt igazolta az idei szilveszter is. Mindössze há­rom ittas fiatalember került a kijózanítóba. Január máso­dikka már öten kaptak gyo­mormosást a detoxikáló inté­zetben.★ Nem volt fennakadás a for­galomban, sőt: bár az év min­den­ napján ilyen kifogástalan­nak bizonyulna a tömegközle­kedési Mért , bár — állítólag évek óta ez a szokás — a Fő­taxi például szilveszter estére nem fogad el előrendelést, ez­úttal könnyen lehetett szabad kocsit találni (igaz, jobbára maszekokat). A Budapesti Közlekedési Vállalat előre meghirdetett járatai is szinte percnyi pontossággal , közle­kedtek — annak ellenére, hogy gyakorlatilag egész éjsza­ka havazott, és az út sokfelé csúszós, veszélyes volt. Nyitva voltak az üzletek Többen panaszolták, hogy december 30-án, vasárnap a szerződéses formában műkö­dő, illetve a magán-kiskeres­kedelmi élelmiszerboltok közül több nem nyitott ki. De va­jon tud-e erről a Fővárosi Ta­nács kereskedelmi felügyelő­ségének vezetője, dr. Nagy Lajos? — Vasárnap minden élelmi­szerüzletnek nyitva kellett lennie,­­a legtöbb délután ket­tőig, hatvan üzlet viszont az esti órákig várta a vásárló­kat. Hozzánk nem érkezett pa­nasz arról, hogy valahol zár­va maradt volna bolt, ellen­őreink sem találtak­ lehúzott redőnyre.. De ha mégis lett volna csukott üzlet, azt kény­telenek leszünk utólag is meg­büntetni a nyitvatartási rend megszegéséért. Milyen volt a szilveszter előtti forgalom? — A legtöbben délelőtt 10— 12 óra;, között vásároltak: előt­te és­ utána gyérebb Volt. a for­­galom­): ’A. jelzések ,és a. saját ellenőreink jelzése alapján nyugodtan ki­jelenthetem: az alapvető élelmiszerek mind­egyikéből voly elegendő,, a tar­talékokat sem kellett bevetni, pontosabban csak tejből indí­tottunk útnak egy kisebb té­tel pótszállítmányt. Azt azon­ban nem állíthatom, hogy a­ főváros három és félezer élel­miszerüzletének mindegyiké­ben zárásig válogathattak friss­­kenyérben, mert bizonyá­ra akadt bolt, ahol az előbb elfogyott De hogy volt kenyér­ből bőven, azt mutatja, hogy egy hétköznapra elegendő mennyiség, tizenöt vagon ke­nyér meg is maradt. Két fiú az első... Az év mindkét •*- Budapes­ten és vidéken — elsőnek szü­letett gyermeke fiú. A fővá­rosban az 1. számú női klini­kán 0 óra 20 perckor született Gazdag Géza, vidéken pedig a Mátészalkán 0 óra 25 perc­kor világra jött Varga Nor­bert kapta meg az Állami Biz­tosító negyvenezer forint érté­kű életbiztosítási kötvényét. A nyertesek tizennyolc esztendős korukban, 2003-ban — tehát már a jövő évezredben — ve­hetik föl a kamatokkal meg­növelt összeget.­­ A fagyos éjszakákat köve­tően megkezdődött a jegesedés a Balatonon. Mint azt a Sió­foki Meteorológiai Obszerva­tórium ügyeletesei elmondot­ták: a szilveszterkor még hul­lámzó magyar tenger déli partjainál összefüggő, két-há­­rom centiméter vastag jégré­­teg képződött Amennyiben a hideg tovább tart, néhány na­pon belül jégtakaró borítja a tavat . A Balatoni Halgazdaság ha­lászhajói a kikötőben tartóz­kodnak, a jég miatt már nem tudtak kivonulni, így meg­kezdték a vízi járművek téli javítását. Emellett hozzáláttak a jégverem előkészítéséhez: Siófokon, Fonyódon és Keszt­helyen s öt jégveremben több mint kétezer tonna jeget sze­­retnének tárolni a nyári idő­szakra. Ehhez azonban az szükséges, hogy legalább tíz centiméterre „hízzék” a jég­páncél. Az összeállítást­ készítette: Bará­ti András, Gyulay Zoltán és Hor­váth L. István. Megkezdődött a kései­ rab pere .Azt vártam­,­ hogy egy jól megtermett izomkolosszust ve­zetnek majd be a tárgyalóte­rembe, a szegedi börtönben elkövetett ámokfutás erre en­ged következtetni. Richter Ri­­chárd azonban töpörödött fá­radt, megtört személy benyo­­mását kelti. Pedig csak 59 éves. Lábán és a kezén bi­lincs, s nagyfokú biztonsági intézkedéseket is­­hoztak a ké­sei­ rab­ pépének idejére Sze­geden, a megyei bíróság épü­letében. A tegnap kezdődött tárgyalás a Tisza-part­i város idei első munkanapjának szen­zációja. Sokan eljöttek a hely­beliek közül, voltak, akik még szabadságot­­is kivettek az év­tized perének tartott tárgya­lásra. A Csongrád megyei bírósá­gon Szabó Lóránt tanácsa előtt az ügyész hivatalos sze­mély ellen, több­ emberen, visszaesőként elkövetett­­ em­berölés bűntetté­vel vádolta Richter Richárdot és­ felidézte a­ tragikus eseményeket. Richter emberölés kísérlete miatt 1979 óta a szegedi bör­tön lakója. Az első két eszten­dőben nyugodtan, illemtudóan viselkedett, de rendkívüli ag­resszivitásával később állan­dóan­ magára vonta a figyel­met. Harmincegyszer kellett házilag fegyelmezni, és 1983- tól­ a különösen veszélyes el­ítéltek közé sorolták.­­ A bör­tönőrök és a fegyház bútor­gyárának polgári alkalmazot­tai megkapták fényképes kar­tonját is. Azon a bizonyos napon, ta­valy október 19-én is reni­­tensk­ed­ésével vonta magára az egyik művezető figyelmét, aki az irodájába rendelte. Richter azonban a börtön szerelőcsar­nokába futott, ahol a csomago­lópapírok közül egy 14 centi­méter hosszú tőrt halászott elő.­­ A következő öt percben olyan­­ ámokfutást rendezett, amire nincs példa a hazai börtöntör­ténelemben. Megsebesített hat embert, akik közül Frank Ti­bor, Nagy Ferenc és Tóth András polgári alkalmazott a gondos klinikai kezelés elle­nére is meghalt A vád ismertetése után Richter mániákusan ismétel­te: „nem érzem magam bűnös­nek”, „nem emlékszem, hogy megöltem valakit”. Hiába kér­dezte a bíró türelemmel a vád­lottat, annak válaszai végig hasonló jellegűek voltak. Az egész történetet hihetetlennek tartotta. A legtöbb mondatot azzal kezdte: „Nem emlék­szem”. Azonban úgy látszott, csak az a bizonyos öt perc hal­ványodott el emlékezetében, mert elég jól felidézte, hogy másik elítélt társával miképp készítettek tőrt, és hogy a bör­tön üzemében az üres órákat gyakran fekvőtámasz-verseny­­nyel vagy késdobálással ütöt­ték el. Vashoz könnyen hozzá­jutottak, hiszen a börtön bú­torgyárában a fa mellett az acélhoz is hozzáférhetett bár­ki. A késeket a műhelyben, a szekrény alá, illetve papír kö­zé dugták el A tanácsvezető bíró ismer­tette Richter nyomozati vallo­mását is, amely szerint­: „Na­gyon sajnálom a történteket, s ha az igaz, amit rabtársaim elmondtak, a legsúlyosabb büntetést kérem”. A tegnapi tárgyaláson azonban Richter már nem beszélt semmilyen bűntudatról, annyit mondott csupán: „Hallottam, hogy há­rom ember meghalt, azt mondták, én öltem meg őket, de én ilyet nem tettem”. Az áldozatok közül egyéb­ként csak Frank Tibort is­merte. A bíróság előreláthatólag a jövő héten mond ítéletet. Halász Miklós

Next