Magyar Nemzet, 1985. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
______ Mr Vonzót Rakéták ellen parittyával?... Bárd András, az OBT elnökhelyettese az ifjúságról, a békéről Alig akadt olyan felszólaló az októberben tartott X. országos békekonferencián, aki ne tett volna említést az ifjúság és a békemozgalom kapcsolatáról. Az elhangzott kritikai észrevételek, hasznos javaslatok egyaránt jó támpontot adnak az Országos Béketanács ifjúsági bizottságának az elkövetkezendő program kidolgozásához. A bizottság vezetőjével, Bárd Andrással, az OBT elnökhelyettesével e témakört jártuk körül. — Kezdjük talán ,a beszélgetést azzal, ön hogyan lett békeharcos? — A látszat ellenére nem ez a hivatásom. Az ELTE-n vagyok aspiráns. A tudományok matematizációjának lehetőségével, az egzaktság problémájával foglalkozom. Az eredeti szakmám matematikus, a filozófiát pedig esti egyetemen tanultam. Akkoriban a budapesti KISZ-bizottság titkára voltam, és elsősorban az egyetemistákkal tartottam a kapcsolatot. Volt tehát némi tapasztalatom erről, hogy miben kellene változtatni, megújítani a mozgalmat. Ezért örültem, amikor az OBT vezetői 1983 májusában felkértek, vállaljam el az akkor megalakult ifjúsági bizottság vezetését. Tudom, sokan megmosolyognak érte, de mozgalmi feladatok nélkül üresnek éreztem az életem. — Érdeklődési körébe tartozik a háború és béke filozófiai megközelítése? — Nem vagyok békekutató, de marxistának vallom magam, és természetesen van kialakult álláspontom, amit úgy lehet röviden összegezni, hogy a háborús helyzet megértéséhez mindenkor a társadalmi gyökereket kell elemezni. Látni kell, hogy az ellentétes eszméket, célokat valló két világrendszer léte az összeütközés veszélyét hordozza magában. S ezt az esetleges csattanást ma, a fegyverzetek jelenlegi szintjén már nem lehet sem igazságosnak, sem igazságtalannak nevezni. Mert a termonukleáris háború az utolsó háború lenne a Földön. Utána pedig nem lenne kivel filozofálni arról, ki kit győzött le és miért. Kérdések ,új kétségek — Véleménye szerint kortársai, illetve a fiatalabbak mit érzékelnek ezekből az összefüggésekből ? — Sajnos, eléggé sematikus kép alakult ki bennünk a világról. Ezért nemcsak a történelem és az ideológiai oktatás a felelős, bár fogyatékosságai köztudottak, hanem az a tény, hogy számtalan kérdést maga az elmélet sem tisztázott még. Egyébként nekünk, akik az ifjúsági békemozgalommal foglalkozunk, nem az a célunk, hogy a múlton meditáljunk, hanem, hogy megfelelő keretet, lehetőséget biztosítsunk, ahol a fiatalok szabadon kifejthetik nézeteiket, álláspontjukat és cselekedetekkel is kifejezhetik békevágyukat. Nagy szükség van erre, mert helyre kell hozni a megkésettségből adódó hibákat. Korábban nem volt olyan szervezet, beleértve a béketanácsot, amelyik idejében reagált volna a fiatalok körében tapasztalható felfokozott érdeklődésre. Kérdéseikre, kétkedéseikre nem kaptak meggyőző válaszokat. Nem véletlen, hogy az átlagosnál érzékenyebbek a lehető legjobb szándékkal váltak nyitottá olyan nézetekkel szemben, amelyek jobb esetben pacifistának mondhatók. Egyébként azt tapasztalom, hogy a háború és béke kérdéséről két szélsőséges vélemény alakult ki. Az egyik, és véleményem szerint a veszélyesebb, mert passzivitásra késztet, azt állítja: a háború elkerülhetetlen, tehát nem lehet ellene semmit tenni. A másik véglet pedig az, hogy az atomrakéták árnyékában is nyugodtan élhetünk, mert nem lesz senki olyan bolond, hogy beindítsa azokat. Nos, akik így gondolkodnak, azok nem értik, hogy a fegyverkezési verseny értékesebb célokból von el erőforrásokat és a nemzetközi légkör ridegebbé válása egyetlen országban sem, de különösen az olyan kis nemzeteknél, mint mi vagyunk, nem kedvez a jó belső hangulat megtartásához. Vannak aztán olyanok, akik az egyenlő felelősség tézisét hangoztatják, mondván, a jelenlegi helyzetért nemcsak az amerikaiak a felelősek. Ők viszont azt hagyják figyelmmen kívül, hogy a szocializmusban sem a gazdaság, sem a társadalom, logikája nem igényel olyan mozgatórugókat, mint a fegyverkezés. Sőt. A vezető imperialista körök nem titkolt szándéka, hogy a fegyverkezési versennyel gazdasági destabilizációt idézzenek elő a szocialista országokban és ezáltal megingassák az ott élő emberek hitét. És nincsenek kevesen azok sem, akik azt állítják: minden nukleáris fegyver egyformán végzetes, függetlenül attól, ki helyezte azokat el. Ők azonban nem számolnak a realitással, azzal, hogy parittyával nem lehet a rakétákkal szembenézni. Nos, mindezt azért soroltam fel, hogy érzékeltessem, milyen sokszínű az a kép, ami ifjúságunk gondolkodásmódjára, világlátására jellemző. Ezzel számolnunk kell, és fel kell vállalnunk a vitát, nem szabad fukarkodnunk a tájékoztatással, és mindenkor helyet kell adnunk az első pillanatban meghökkentő észrevételek kifejtésének már csak azért is, hogy felmérjük, érvrendszerünk hol hibádzik. A politika részesei — Nyugat-Európában a fiatalok gyakran a hivatalos politikai intézményekkel szembeni bizalmatlanságukat fejezik ki azzal, hogy a különböző békemozgalmakhoz csatlakoznak és így a hagyományos politikától eltérő módon keresnek választ konkrét kérdésekre. Tapasztalható-e nálunk hasonló jelenség? — Bizonyos értelemben igen. Ugyanis Magyarországon sem működik még tökéletesen a demokrácia intézményrendszere, így a békemozgalom iránti érdeklődés, lehet, nem tudatosan, de azt érzékelteti, hogy a hivatalos csatornákon keresztül sokan nem találják meg az adekvát cselekvési lehetőségeket és úgy érzik, így és most tudnak a politika részévé válni. Ez a tény rendkívül nagy felelősséget ró mindazokra, akik a békemozgalommal foglalkoznak. Szinte naponta alakulnak az ország különböző pontjain csoportok, közösségek, békeklubok, művelődési házakban, iskolákban, üzemekben, népfront- és KISZ-bizottságok keretében teljes egészében helyi kezdeményezésre. S nekünk nagyon kell vigyáznunk, hogy ezt az ébredést ne szorítsuk formalitások közé. Azzal ártanánk a legtöbbet, ha most a piramis elv alapján hivatalos szervezetet építenénk fel. Nem, nekünk az a feladatunk, hogy önállóságukat erősítsük és módszertani anyagokkal, előadókkal az egyéni kezdeményezések felkarolásával, segítsük fennmaradásukat. Rejtett értékek — Az elmúlt esztendőben bőségesen volt alkalom arra, hogy ezek a közösségek a központilag szervezett akciókhoz csatlakozva elfogadtassák létjogosultságukat. De mi lesz, ha a lelkesedés értelmes feladatok híján alábbhagy? — Mi bízunk abban, hogy a helyi népfrontbizottságok felismerik az ezekben rejlő értéket és inkább csak indirekt módon támogatni fogják működésüket. Mert az már érzékelhetővé vált, hogy ez a forma a fiatalok egy újabb csoportjának politikai aktivizálódására ad lehetőséget. Lehet, eleinte „jó bulinak” fogják fel a résztvevők a békehajót, a békestafétát, a békefesztivált és csak később tudatosodik bennük: szóltak, tettek valamiért, ha csak trikót, jelvényt árultak, amivel milliók értenek egyet másutt a világon. Egyáltalán, az a tény, hogy idegenek előtt megszólalnak, vitatkoznak, agitálnak, hogy a béke gondolatán keresztül kapcsolatot teremtenek másokkal, önmagában sem lebecsülendő eredmény. Sikeresnek mondhatjuk irodalmi és dalpályázatunkat és az augusztusban Budapesten megtartott nemzetközi ifjúsági béketábort, ahol a meghívottak az európai szocialista országok és kilenc nyugat-európai ország ifjúságát képviselték. Az akkor elkezdődött párbeszédet szeretnénk az idén folytatni, sőt, kiszélesíteni. Nem mondtunk le arról sem, hogy bővítsük nemzetközi kapcsolatainkat, kétoldalú találkozókat szervezzünk, delegációkat küldjünk és fogadjunk. Meggyőződésem, hogy a X. országos békekonferencián elindított fiatalítási folyamat a magyar békemozgalom hitelét erősíti majd, ha a nemzetközi színtéren is új arcokkal, és nem csupán tisztségviselőkkel, hanem ifjú aktivistákkal képviselteti magát. — Nem gondolja, hogy ezzel a kijelentéssel nemzedéki ellentétet szíthat? Hiszen a békevágy nemcsak a tizen- és huszonévesek tulajdonsága. Ez látszólag így van, csakhogy látni kell: majd mindenütt a világon a fiatalok viszik a zászlót, ők alkotják annak a nemzetközi közvéleménynek a tömegbázisát, amelyik egyszer már meg tudta akadályozni a neutronbomba rendszerbe állítását. Sajnos, ugyanezt nem mondhatjuk el az eurorakéták telepítésével kapcsolatban, de ez a tény nem szabad, hogy "Farkit is megtorpanásra késztessen. Éppen ezért szeretnénk tudatosítani a fiatalokban, hogy részvételükre, jelenlétükre a jövőben még inkább számítunk. Persze nem az idősebb nemzedék ellen, vagy nélkül, hanem velük szoros együttműködésben, gazdag tapasztalatokra építve. Mert meggyőződésünk: a közös célért fellépő egyes emberek cselekedeteinek összessége nem maradhat hatástalan a nemzetközi közmegegyezésre. László Ágnes Béketorony (Hincz Gyula rajza) A MagyarNeillító megkérdezte: Mi lett a kommunális kötvények sorsa? Néhány éve számos újságcikk és Rádióműsor foglalkozott az Országos Takarékpénztár által tíz településen kísérleti jelleggel kibocsátott és forgalmazott kommunális kötvényekről. Azóta viszont csend övezi a kommunális követelmények további sorsát. Csak nem a kötvény kudarca húzódik meg a hallgatás mögött? — kérdeztem Horváth Andrást, az OTP osztályigazgató helyettesét. — Korántsem — feleli határozottan. — Bár az 1980-ban kibocsátott és forgalmazott 62,8 millió forint értékű kötvényből mindössze 34,3 millió forint értékű (54,6 százalék) kötvényt vásárolt a tíz település lakossága, mégsem nevezhetjük kudarcnak. Már csak azért sem, mert ez az öszszeg is a kísérletben részt vevő tíz település gazdagodását eredményezte, a hiányzó pénzt tudomásunk szerint a megyei tanácsok adták hitelbe —, másrészt pedig azért sem, mert számos tanulsággal szolgált, hiszen szélsőséges példákkal találkoztunk. A Somogy megyei Lábod községben például a tervezett 500 ezer helyett 600 ezer forint értékű kötvényt jegyzett a lakosság, ugyanakkor a Vas megyei Ná- Idasd polgárai a tervezett 7 millió forint helyett — kétszeri meghosszabbítás után is — csupán 3,1 millió forint értékű kötvénnyel támogatták az iskolaépítést. — Melyek az elmaradás okai? — Ennek alapvető oka az, hogy amíg az állampolgárok a kommunális kötvény jegyzésével hosszú távra, hat százalék kárpát ellenében helyezték el a pénzüket, addig például a takaréklevél váltása ugyanannyi idő alatt 9 százalék kamatot jelentett. A kommunális kötvénybe fektetett pénz kevéssé volt mozgatható, vagyis a feltételei voltak kedvezőtlenebbek a takarékoskodás más formáinál, módjainál. Bizonyítja ezt az azóta Szolnokon gimnázium építésére 3 millió forint értékű kötvény, amely iránt csak a kamatláb 7-ról 11 százalékra történő felemelése után mutat érdeklődést a lakosság. Hasonlóan jártak néhány településen a gázkötvény kibocsátásával is. Ugyanakkor az elmaradás okai között kell említeni azt is, hogy a tanácsok sem mindig reális célokat tűztek maguk elé. Ez jellemzi az azóta a tanácsok által kibocsátott és általunk forgalmazott gázkötvényeket is, amelyek — ha nem is klasszikus értelemben vett kommunális kötvények — szintén az adott település fejlődését szolgálják. Amíg például Sárváron mind a 6 millió, forint értékű kötvény gazdára talált, addig Keszthelyen illetve Tapolcán a jelek szerint irreálisan magas bevételt remélt a tanács a gázkötvényből. Igazolja ez azt is, hogy Tapolcán a tervezett 32 millió forint értékű kötvénynek mindössze tíz százalékát sikerült értékesíteni, Keszthelyen pedig 20 millió forint helyett 3 millió forint értékű kötvény megvásárlásával járult hozzá a lakosság a településpoltikai cél mielőbbi megvalósításához. — Mit tart hát a kötvénykibocsátás legfőbb tanulságának? ■— Tapasztalataink szerint a kötvénykibocsátás és forgalmazás csak ott hozhatja meg a kívánt célt, ahol a tanács a lakosság igényeinek és anyagi erejének messzemenő figyelembevételével határozza meg azokat a célokat, amelyeket kötvénykibocsátással előbb szeretne megvalósítani. — A jövőben várhatók-e újabb kötvénykibocsátások? — A klasszikus értelemben vettkommunális kötvény kibocsátására már nem kerül sor, a helyi tanácsok viszont több helybéli beruházást szeretnének kötvények eladásával megoldani, jelenleg például a XI. kerületben uszodát akarnak építeni. (cs. n. t.) Szombat, 1935. január 5. Tolabol a tél Teljes erővel tombol a tél földünk északi félgömbjén. Japánban, Honsu szigetének északi és középső területein a sűrű hóesés és a kemény fagyok miatt fennakadások vannak a közlekedésben. A közúti balesetek során több tucat ember vesztette életét, vagy szenvedett sérüléseket. Svédország balti partvidékén több mint száz autó rekedt a hótorlaszok között. Kemény tél tombol az NDK- ban is. Péntekre virradó éjjel helyenként mínusz 18 fokot mértek. Az országot egybefüggő hótakaró borítja. Franciaországban az utakat még a déli területeken is tízcentiméteres hótakaró borítja, Bretagne-ban jégeső esett. Ausztriában a hegyi utak nagy része járhatatlan, sok a közúti baleset. Hasonló a helyzet Olaszországban. Egy fiatal párt megfagyva találtak egy lakókocsiban. Milánóban befagytak a szökőkutak is. Catanzaróban helikopterek látják el az elzárt falvak lakosait. Algériában már több napja ömlik az eső és a hó. Az északkeleti területek nagy részén földcsuszamlások, áradások, akadályozzák az energiaellátást. Hazánk időjárását továbbra is az északról áramló sarkvidéki levegő határozza meg, tehát lényeges időjárás-változásra nem lehet számítani. Napközben jóval fagypont alatti hőmérsékletet mérnek, éjszaka attól függően, hogy hol borult, hol derült az égbolt, — 10, —15 fok lesz a következő napokban, de egyes szélvédett helyeken —20 fok körüli hőmérsékletre is lehet számítani. Az országban 5—15 cm-es a hó, elsősorban Nyugat- és Dél- Dunántúlon 16—19 cm a hóréteg vastagsága. Csehszlovákiában, főleg a Magas Tátrában lehet síelni, szánkázni, a Csorba-tónál és Ótátrafüreden 30—40 cm a hó vastagsága. Donavalyban 26, Chopok környékén viszont még kevesebb hó hullott, és a sípályák részlegesen használhatók. Romániában a brassói havasokban 50 cm körüli, Bulgáriában Borovec és Vitosa vidékén 40— 45 cm-es, Jugoszláviában a Júliai alpokban 150 cm-es a hóréteg. Ez utóbbi helyen különösen jók a téli sportlehetőségek. A fagy nehezíti a bányászok munkáját A tartós hideg számos Komárom megyei üzemben megnehezíti a folyamatos termelést, kettős erőfeszítést követel a munkásoktól. Az Almásfüzitői Timfölgyárban különösen a vagonkirakókat teszi próbára a mínusz 10 fokos hőmérséklet. A vasúti kocsikban annyira csonttá fagy a bányákból érkező bauxit, hogy csak melegítéssel, csákányozással, esetenként pedig csak légkalapáccsal lehet fellazítani. Kettőzött erővel dolgoznak a tatabányai szénbányáknál, hogy elegendő tüzelőanyagot küldhessenek megrendelőiknek. Jelentős többletmunkával jár a szén elszállítása és a küszíni széntároló bunkereknek a befagyástól való védelme. A nagyegyházi bányaüzemben a több emelet magasságú tárolóbunker egyharmadát óriási fűtőberendezésekkel felmelegítik. A 74 kilométer hosszúságú üzemi utakat rendszeresen tisztítják és sózzák, de esetenként csak a tartalék gépkocsik igénybevételével tudják zavartalanná tenni a szénszállítást. A tatabányai vasútállomás dolgozói — bár gyakran lefagynak a váltók és a rendezőpályaudvar más berendezései — elegendő üres vagont biztosítanak a bányászoknak, s így most is a megszokott mennyiségű szén és brikett hagyja el a várost. A vasútállomáson különösen nagy erőfeszítéssel jár az árukkal érkező vasúti kocsik kirakása. A nagy hideg miatt lelassult a munka a Tatabányai Szénbányák két nagyberuházásánál, a mánfai bányánál és szénmosómű építésénél, átmenetileg mindkét helyen szüneteltetik a betonozást és a külszíni szerelést. Beállt a Balaton A tartós hideg hatására folytatódott a jegesedés a Balatonon és pénteken reggelre már összefüggő jégpáncél borította a tavat. Vastagsága átlagosan hét centiméter. Ez még korcsolyázásra, fakutyázásra nem alkalmas, egyelőre óva intenek mindenkit a jégsportoktól. A meteorológusok szerint két-három napon belüli várhatóan tíz-tizenkét centimétert is elérheti ajégvastagsága, ami már alkalmas sportolásra. A halgazdaság jégvágó brigádjai készenlétben állnak, s amennyiben kellően meghízik a jég, hozzálátnak az előkészített öt jégverem feltöltéséhez. Több mint kétezer tonnát szeretnének a nyárra tárolni. Zavartalan a tömegközlekedés a fővárosban A fővárosban is jóval fagypont alá süllyedt a hőmérők higanyszála. Csütörtökön a napi középhőmérséklet értéke mínusz 4 fok volt Budapesten, pénteken pedig további lehűlést jegyeztek: a hajnali órákban a főváros egyes pontjain mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérséklet. A meteorológiai előrejelzések szerint tartósnak ígérkező lehűlés egyelőre nem okozott fennakadást a főváros tömegközlekedésében: a menetrendnek megfelelően, késés nélkül közlekednek a BKV járművei; az utak többsége száraz, a forgalom zavartalan. Néhány kisebb forgalmú mellékút még jeges, ezért a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat szórógépei folyamatosan homokot és sót terítenek szét a csúszásveszély megszüntetése érdekében. Felsővezeték-szakadás A MÁVINFORM ügyeleti tájékoztatása szerint pénteken a déli órákban a Budapest Kelenföld—Pusztaszabolcs útvonalon két helyen is leszakadt a vasúti villamos felsővezeték, így a Százhalombatta és a Dunai finomító állomások között csak egy vágányon, továbbá a Budapest Kelenföld és Budafok-Háros állomások között szintén csak egy vágányon volt zavartalan a közlekedés, míg a párhuzamos vágányokon — ahol a műszaki hibák keletkeztek — dízelmozdonyokkal helyettesítették a villamos-szerelvényt. A helyreállítási munkák a kora esti órákban is folytatódtak, s ez idő alatt átlagosan félórás késéssel járnak a vonatok.