Magyar Nemzet, 1985. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-15 / 38. szám
12 HONUNK A HAZÁBAN Ha Csepel szigetéről hallunk, még ma is kérésünknek jut eszébe, hogy a nagyipar fellegvárán kívül egészen más látnivalókkal is találkozhatunk itt. Pedig a szigetet körülölelő Duna egyik, halban is gazdag ága mellett fekvő Ráckeve sokszínű múltjának becses emlékei, mai meggyorsult fejlődése sok érdekességgel szolgál az idelátogatónak. RÁCKEVE „Kevi Vásárról való Szép História" A Csepel-sziget a történelem során sokszor számított fontos helynek. A honfoglalók előőrsei dél felől érték el, s alsó fokát évszázadokig Szigetfőnek nevezték. Anonymus krónikájában feljegyezte, milyen örömmel fogadták itt Árpád vezér fiának, Szoltánnak a születését; ő később itt tartotta lakodalmát is az erdélyi Mén-Marót lányával. A „Keve” településnév ősi magyar névre utal, s Árpád unokáinak nevét őrzi Tas és Taksony. Az I. István idejében nyílhúzással osztott földekre emlékeztet Fanyilas, Fanyilas. A sziget nagy része évszázadokon át királyi, illetve királynéi birtok volt. A legkorábbi írásos emlék (1211-ből), a mai Ráckevétől egykor északra fekvő Szentábrahám telkéről tudósít, mégpedig egy tizedper kapcsán. A XII. század végén a keresztesháborúba vonuló Barbarossa Frigyes négy napot töltött itt, s III. Béla királytól, a korabeli krónika szerint, négy tevét kapott ajándékba. Az egységes birtok a XII— XIII. században elsősorban adományozások következtében kezdett szétesni. III. Bélától két udvari nemes, Gergely és Becse (Sziget becse) kapott erre földet, V. Istvántól pedig a Nyulak szigetének apácái, akiknek a leggyorsabban szaporodtak a földi javai, egymás után szerezték meg a szomszédos területeket. 1320-ban Csepel-sziget új gazdát kapott Kálmán személyében, aki Róbert Károly törvénytelen fia volt és később győri püspök lett. A feudális anarchia számos birtokháborításhoz, viszálykodáshoz vezetett és szinte napirenden voltak a fegyveres összetűzések, birtokfoglalások. 1440-ben a török elől menekülő Al-Duna-i Kovin (Keve) város rác lakossága kért és kapott letelepedési jogot, ott, „ahol a Szent Ábrahám tiszteletére alapított egyház állt”. 1453-ban V. László megerősítette a Zsigmondtól szerzett kiváltságokat, mentesítve a lakosokat a harmincad, valamint minden egyéb adó fizetése alól és az idegen bírák joghatóságától. Az 1489-es tűzvészben a város okmánytára elégett. Ekkor Mátyás király új intézkedést adott ki, további jogokkal és földterülettel bővítve a korábbiakat. 1487-re — feltehetően olasz mesterekkel — felépítették későgótikus, európai hírű, görög-keleti szerb templomukat. II. Ulászló felesége, Anna, 1503-ban kelt oklevelében a kévéi rácoknak juttatta a házáig nyúló „halfogó helyeket”. E belterület neve máig is: Tókert. A XVI. század 20-as éveiben — a kutatások alapján — szélesebb körű építkezések folytak. 1522-ben II. Lajos a feleségének adta a szigetet. A török korszakban a budai, pasa a volt királyi birtokot bérbe adta. Ráckevénál rendszeresen kikötöttek a Budáról a Fekete-tenger felé úszó dereglyék. A kereskedők, marhatőzsérek forgalma csakúgy, mint az öszvérnyájak ellátása, s átkelése a folyón biztos bevételi forrás volt. 1562—63-ban 270 ezer akcse adót fizettek a ráckeveiek, az egész sziget adójának a felét. A törökök kiűzése után szerencselovagok, , új birtokosok jelentek meg e tájon. 1695-ben Ráckevei Nagy János bíró idejében adta el a Csepel-szigeti birtokát Eszterházy István, Heissler Donát generálisnak, az ő özvegye adta tovább három év múltán több mint háromszoros áron Savoyai Jenő hercegnek. Az ekkor megindult fejlődés, a munkalehetőség újabb szerb, valamint ulmi és stejerországi telepeseket vonzott. A reformáció előhírnöke, a török rabságból a ráckeveiek által kiszabadított, Szegedi Kiss István volt. Őt a prédikátorok sorában Skaricza Máté követte, aki a „Kevi Vásárról való Szép História” című verses művében nemcsak a város történetét, hanem utcáinak, épületeinek korhű leírását is ránk hagyta. A ráckevei céhes ipar igen korán, a XVI. század elején alakult ki. A XV. század végén a lakosság 21,2 százaléka volt iparos. A tanács ellenőrizte a termelést és az értékesítést, megszabta a vásárok rendjét. 1794- ben sikertelen kísérletet tett a község a szabad királyi város címének elnyerésére. A jobbágyrendszer „megváltásos” lehetőségével, csekély javaik folytán, csak igen kevesen élhettek. Az 1848-as IX-es törvénycikk mondta ki az „eddigi gyakorlatban volt szolgálatok (robot) dézma és pénzbeli fizetések” megszűnését. Birtokperek tucatja kezdődött az ügyeskedések nyomán felértékelt földek, hamis minősítések miatt. Az egyezkedések negyed évszázadig is eltartottak. A hajdan gazdag település fejlődése a XIX. század folyamán megrekedt. Az iparosodás, a földművelés és a halászás mellett csak áttételesen éreztette hatását. Az iparral foglalkozók száma még 1920-ban is csak hét százaléknyit tett ki. A lakosság főleg a fővárosi nagyüzemekbe járt dolgozni. A vidék 1944. december 10-én szabadult fel. A nagyközség ma kedvelt üdülőkörzet, egyik központja a Ráckevei Duna-ág horgász- és vízisport életének. Soós Péter A Savoyai-kastély egykori látképe Magyar Nemzet A görögkeleti szerb templom A ráckevei késő gótikus, görögkeleti Mária templomot 1487-ben emelték; ez hazánkban az egyetlen XV. században épített görög szertartású templom, amelyet eredetileg is ortodoxok számára emeltek. Három részre, szentélyre, hajóra és előcsarnokra oszlik. A templomhoz a déli oldalon — a XVI. század elején — két kápolna is épült. Az egész együttesben több évszázad művészete, stílusa ötvöződik. A templomba egy XVI. századi reneszánsz ajtón és a Szent János Kápolnán keresztül jutunk be. A bizánci jellegű, bibliai tárgyú freskók valószínűleg a középkorból származnak, 1771-ben azonban Grundtovics Tódor festő irányításával és kezemunkájával újraszínezték valamennyit. A barokk ikonosztázon három ajtó látható: a középsőt a püspök, a két szélsőt a misét mondó pap használja. Jobbra és balra a kántori padok állanak. A hajót az előcsarnoktól — mivel a görög-keleti egyház követi azokat a kívánalmakat, amelyek a férfiak és a nők elkülönítését írják elő a szertartásokon — ívekkel áttört, festett díszítésű fal választja el, rajta igen szép ikonokkal, míves, szőlőfürttel ékesített gyertya tartókkal. A freskókon Jézus élettörténetének egyes állomásait követhetjük nyomon. Ennél is ritkább és különlegesebb élményt nyújt azonban a templom zárófalán megcsodálható misztikus festmény, Az utolsó ítélet látomása. Tövében szépen faragott, reneszánsz sírkövet találunk, amely Ráckeve hajdani polgárainak tehetős voltát tanúsítja. A Kozma és Damján vértanúról elnevezett kápolna padozatában Stephanovits Izsák, az utolsó ráckevei kolostori apát verses sírkövére bukkanhatunk. A helyreállítást 1961-ben kezdte meg az Országos Műemléki Felügyelőség. Elsősorban a megrongálódott tető kijavítása volt sürgető feladat, hiszen a rendkívül értékes falfestményeket megsemmisülés fenyegette. Jelentős eredménye volt a helyreállító munkának a szentély kőrácsokkal gazdagon díszített, gótikus ablakainak a kiszabadítása és bemutatása is. Ezeket addig barokk rácsozat takarta el. A szerb templom melléképületeinek rendbehozatalában a helyi népfront kezdeményezésére társadalmi munkások is segédkeztek. A végleges helyreállítás, a templom számos, egyedülálló művelődéstörténeti-művészi értékének méltó bemutatása bizonyára az eddiginél jóval több látogatót érdemelne, mint amennyi itt jelenleg megfordul. ír —a . Kirándulások Az 58 kilométer hosszú, RÁCKEVEI DUNAÁG szakasz felső végét a múlt század 70-es éveiben gáttal zárták el; a meder lassan kezdett feltöltődni. A század elején ezért az északi végén kiépítették a Kvassay zsilipet, a húszas években pedig a déli végénél a Tassi zsilipet emelték. A közrefogott állandó vizű folyóág ma hazánk legnagyobb horgászparadicsoma, partjait horgásztanyák, csónakházak övezik, tavasztól őszig pezsgő a sport- és üdülőélet itt. Az erre barangolók figyelmébe ajánlunk néhány kellemes úticélt. Igen népszerű SZIGETSZENTMIKLÓS szabadstrandja. TÖKÖL gótikus eredetű, többször átalakított temploma a II. világháborúban súlyosan megsérült. Berendezése 1813-ból származik. Az itt nyugvó Csehi Mihály vörösmárvány sírlapja 1819- ből való. A XIII. századi koragótikus Szent Anna kápolna a II. világháborúnak esett áldozatul. SZIGETÍJJFALUN az ercsi bencés kolostor romjainak felhasználásával építették 1770-ben az egyhajós barokk templomot, amelynek külömösen szép szószéke érdemel figyelmet. SZIGETSZENTMÁRTON nyaraló jellegű község. Látnivalók A görögkeleti szerb templom. Megtekinthető III. 15.—X. 1-ig, szombaton 10—13, vasárnap 13—16 óráig; csoportok részére — görögkeleti ünnepek kivételével — minden egyéb időpontban is. Bejelentkezés a Duna Tours Idegenforgalmi Hivatal kirendeltségén, 2300, Ráckeve, Hídfő 3., vagy Lórév, Fő u. 29., a görögkeleti szerb plébániai hivatalnál. A római katolikus templomot 1791—99. között emelték késő barokk stílusban. A Savoyai Jenő által építtetett barokk kastély — jelenleg építészeti alkotóház — megtekinthető a Duna Tours Idegenforgalmi Hivatalnál történő előzetes bejelentés után, szombat és vasárnapi napokon. Az Árpád Múzeum, Kossuth u. 34. jelenleg nincs nyitva, állandó kiállítása készülőben van. Az „egykori kereskedőház” ma Fekete Holló vendéglő, későgótikus pincéje korai reneszánsz stílusban épült a Kossuth utcában. A Népművészeti ház, Mátyás tér 1. állandó és időszakos kiállítások. A XV. század emléke A táj konyhájából A rasciai szárma tipikus téli ételnek számít. A durván darált marha- vagy birkahúst zsírban pirított, finomra metélt hagymával, fokhagymával, apróra vágott füstölt szalonnával és félig főtt rizzsel összedolgozzák, sóval, törött borssal, majoránnával ízesítik. A savanyú káposzta közt eltett levelekből kis, jól becsomagolt töltelékeket készítenek — a töltött káposztához hasonlóan. Az apróra metélt savanyú káposzta közé vékonyra szelt vöröshagymát kevernek, sóval, törött borssal fűszerezik. Ennek a felét egy fazékba helyezik, erre pedig néhány csöves pirospaprikát, pár szelet hámozott birsalmát, és személyenként 15 dkg füstölt oldalast tesznek. Erre kerülnek a töltelékek, majd befedik a káposzta másik felével. A tetejét bőven meglocsolják tejföllel, majd lefedik és lassú tűzön addig párolják, míg az zsírjára lesül, megpuhul. Hozzávalók 4 főre: 60 dkg marhahús, 2 fej közepes nagyságú vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 15 dkg füstölt szalonna, 5 dkg rizs, 1,20 kg káposzta, 1 birsalma, 3 csövespaprika. 60 dkg füstölt oldalas, só, bors, majoránna, ízlés szerint. Szálláshelyek Keve Szálló, 2 csillagos, 2300, Elnök tér 12. Telefon: 26-85147. A fizető-vendéglátásban villarészek, szobák bérelhetők, valamint turistaszállás-férőhelyek is rendelhetők a Duna Tours Idegenforgalmi Hivatal ráckevei kirendeltségén, 2300, Hídfő 3. Telefon: 26-85372. Népművészeti kiállítás Érdekes színfolttal gazdagította néhány évvel ezelőtt Ráckevét az az összefogás, amely az Országos Műemléki Felügyelőség, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság és a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet között létrejött. Az ő szakmai, anyagi és kivitelezői együttműködésük eredményeként helyreállították azt a XIX. század második felében épült, műemléki jellegű parasztházat, amely valamikor a Kuilik család tulajdona volt. A ház a ráckevei „felszög” és „alszög” határán, a megismétlődő árvizek elleni védelem céljából összehordott dombra épült. Ágas faoszlopokkal, „fülesekkel” erősített, vert falú épület. Tornácát díszesen faragott oszlopsor alkotja csipkézett szélfogóim. Belső tere soros elrendezésű: tiszta szobából, konyhából, lakószobából, padlásfeljáróból és kamrából áll. A paraszti házak berendezése iránt érdeklődők több, ma már részben ismeretlen tárggyal találkozhatnak itt. A ház udvarán korabeli, főleg mezőgazdasági eszközöket, szerszámokat gyűjtöttek össze, köztük egy régi cséplőgépet is. Az ilyen irányú gyűjtőmunka még napjainkban is folyik. A népművészeti házat az Aranykalász termelőszövetkezet tartja fenn: az ő brigádjaik kezemunkáját dicséri sok minden, magának az épületnek a helyreállításán kívül is. Most klubszoba található benne, s időnként helyi kiállításoknak ad otthont. Szándékaik szerint hamarosan állandó kiállítást rendeznek itt benne, s a Keve Hotellel valamint az IBUSZ- szal együttműködve, a ráckevei látnivalók sorát gyarapítja. k. v. Péntek, 1385. február 15. Kastélyból — alkotóház A ráckevei híradások többsége az utóbbi években vitathatatlanul az 1714-re megépült barokk kastélyról szólt, amelynek leromlott állapota nemcsak megmentését, hanem régi szépségének helyreállítását és a mai élet áramába való bekapcsolódását is halaszthatatlanná tette. A legelső hazai barokk kastély nevét építtetőjéről, Savoyai Jenőről kapta, aki szívesen pihente ki itt hadvezéri és politikai pályafutásának fáradalmait. Bél Mátyás 1736- ban így írt az épületről: „... Rendkívül szép látványt nyújt. Elöl ugyanis az egész sziget kitárul előtte, mögötte a folyam hömpölyög és azontúl a végnélküli síkságra mutat ... pompás épület, melynek belsejében ebédlő és fényes tanácskozóterem van ... igen tágas, padlója márvány, falait ízléses kárpitok borítják . .. Az egész udvart virágos füzérhez hasonló, művésziesen épített fal és rácsos kapu zárja el.” A kastély fénykora azonban nem tartott sokáig. A királyi család később uradalmi központ céljára használta; még a főépület kupolatermét is több szintes magtárrá alakították át. Eredeti kupolája az 1802-es tűzvész áldozatául esett, s helyére magyar barokk kupolát emeltek. Itt-ott még ma is találkozni azzal a tévhittel, hogy a kiváló tervező, Hildebrandt, a kastélyt a Belvederermsrtájára építette. Ennek a fordítottja az igaz: a tervező csak tíz év múlva hozta létre élete főművét, viszont nem egy későbbi alkotásában fölfedezhető a rokonság a ráckevei kastéllyal. A helyreállítás gondolatával már a 40-es évek elején foglalkoztak, de a II. világháború meghiúsította a terv megvalósulását. Jellemző és szomorú azonban az uradalmi tiszt egyik sajtónyilatkozata. „Néhány esztendővel ezelőtt szakértőket hivattunk, s megkérdeztük, mennyibe kerülne a tatarozás. Óriási összeget kértek. Annyit nem ér meg az egész viskó. (!) Hát nem bántjuk. Vagy húsz-harminc esztendeig még így is elbírja. Ha aztán komolyan omladozni kezd, majd lehordatjuk és valami komoly raktárt építtetünk a helyébe.” Szerencsére „a viskó” lerombolását megakadályozták a viszontagságos háborús évek, így — ha a felszabadulás után egymást váltották is az épület gazdái és használói — az Országos Műemléki Felügyelőség 1958-ban legalább hozzáfoghatott a helyreállításhoz. Hosszú huzavona után, amelyben — sok más mellett — döntő szerepet játszott, hogy végül is milyen funkciót kapjon a volt kastély, 1973-ban dr. Szabó János, akkori államtitkár sokak óhaját kifejezve azt javasolta, hogy építészeti alkotóháznak adjon otthont. A javaslat kedvező fogadtatásra talált, és a műemléki helyreállítás — az új funkciónak megfelelő — nem könynyű feladatával a lehető legméltóbb személyt, dr. Rados Jenőt, építőművészetünk nagy öregjét bízták meg. A mester munkáját az vezérelte, hogy megőrizze az épület külső és belső művészeti értékeit, harmóniáját. Ott is, ahol a rendeltetés megváltozása vagy az eredeti épületrész megsemmisülése új megoldások keresésére késztette, visszafogottan törekedett „belesimulni” az egykori közegbe. A korszerűsítés, a különleges csőrendszerű padlófűtés, azonkívül — tekintettel a különleges talajvízproblémákra — a nedvességszigetelés, sőt a galambok kártevése ellen alkalmazott wolframszálas védőháló — mind-mind úgy valósult meg, hogy ne okozzon stílustörést. Az épület eredeti főfalainak és alaprajzi rendszerének megtartásával a középső rész reprezentatív tárgyaló-összejöveteli étkező termekké vált, a lakóhelyiségek pedig a szárnyakba kerültek. Az így kialakított belső kiképzés kongresszusok, hangversenyek, többnapos szimpóziumok, néhány ajtó ideiglenes lezárásával kiállítások megrendezését is lehetővé teszi. Érdekességként jegyezzük meg, hogy a kupolaterem — a szó szoros értelmében vett — fényét emeli a hajdani Nemzeti Színház gyönyörű csillára. A kastély külseje is elragadó látványt nyújt. Az oromzatot a kétpúpú koronával ékesített Savoyai-címer díszíti. A timpanon élein fekvő nőalakok, a homlokzati fülkékben Mars és Minerva szobra látható. A kastélyt díszítő további mitológiai alakok közül a tíz legkiválóbb Flóra, Mercur, Hercules Anteusszal, Jupiter, Hercules, Minerva, Saturnus a gyermek Dionysosszal a vállán, Aeneas és Anchises. Neptunus és Dana szobra a főpárkány ballusztrád posztamensein áll. 1983-ban már építészhallgatók nemzetközi alkotótáborának adott otthont az újjászületett épület, amely így nemcsak Ráckeve és az ország kulturális kincseit, hanem a külhon számára is ismertté váló műemlékeink számát gyarapítja. K. V.