Magyar Nemzet, 1985. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-01 / 50. szám
12 !Warjw Nemzet HONUNK A HAZÁBAN Korábban köszönt be a tavasz ezen a tájon. A Mecsek lankáin már akkor szirmot bont a szépnevű magyar kikerics, amikor másutt még a tél tartja rabságban a föld mélyén megbúvó életet. Ez a mediterrán jelleg sajátos kultúrát teremtett a vidéken, ahol magyarok, németek, sokácok formálták emberivé a tájat s nyújtottak segítő kezet egymásnak a történelem viharaiban. PÉCSVÁRAD Apátság a Vashegy lábánál Korabeli oklevelekből ismert, hogy I. István király a Mons Ferreus, a Vashegy lábánál bencés apátságot alapított, amely mellett település fejlődött. A leletanyagok, az ősi névemlékek tanúsága szerint Baranyát a Botond törzs nemzetségei kapták szálláshélyül. Az 1083 körül írt „Istián király Nagy Legendája” VII. fejezetében emlékezik meg arról, hogy „Ascericus apát... a Vashegy lábánál Szent Benedek atyáról elnevezett szerzetesházat épített”. Az elbeszélés a történteket a 998-as Koppánylázadás leverése utáni időkre vonatkoztatta, pontos évmegjelölés nélkül. Másik emlékünk az 1200 táján készített Pray-kódex, melybe egy régebbi kódexből illesztették be a Pozsonyi Évkönyvnek nevezett eseményjegyzéket, amely 1937. évi bejegyzéssel, így ír a 1038-as évről: Felavatták Szent Benedek monostorát. István király meghalt, és Pétert királlyá koronázták. Ezek a sorok a legkorábbi, — ha időben nem is egybeeső —, írásos dokumentumai a pécsváradi térítő kolostornak. Első apátja Ascericus (Asztrik, későbbi esztergomi érsek), a korai diplomácia fontos posztján állt. Annak a küldöttségnek volt a vezetője, amely II. Szilveszter pápától Istvánnak a koronát hozta. A mondák, a néphagyomány világába vezet II. András 1243-ban kelt adománylevele, amelyben szereplő „Terra Bissenorum” (a besenyők földje) megjelölést egyes kutatók „terra Britanorum"-nak (britek földje) olvasták. A hagyomány szerint ugyanis István e vidéket két angol királyfinak adományozta, akik Svéd- és Lengyelországon keresztül jutottak el hozzánk. Közülük az egyik, Erlward vette el feleségül István lányát, Ágotát. Ma is élő hagyomány, hogy István fiát, Imrét itt sebesítette halálra egy vadkan. István fia emlékére templomot emelt. Az Árpád-kori templom ma is áll a Nádasdivölgyben. A vidék történelme évszázadokon át összeforrt az itteni apátságéval. Egy korai dokumentum annak nagy gazdagságát írta le. Száztíz szőlőműves, harminchat szántóvető, tizenkét méhész, húsz vasbányász, ötven halász, hat bognár kilenc-kilenc pék és szakács, négy molnár, hat kocsigyártó, három lovász, tizenhárom juhász, öt-öt harangozó és fürdőszolga, négynégy vendéginas és betegápoló szolgájuk volt. A XI. század közepén 58 kódexe volt az apátságnak. Az ásatások feltárták a vízvezetékeket, a betegszobákat, a fürdőhelyiségeket és a műhelyeket. A korai altemplom maradványait, a mai vár felső udvarának nyugati szárnyában lévő prefektusi épület alagsora és magasföldszintre őrzi. Egy évszázaddal az alapítás után itt rejtegették, a hagyomány szerint, Almás herceg fiát, Bélát, akit Kálmán király apjával együtt vakíttatott meg. A XII. század közepe felé kezdődött meg a hospesek, a vendégnépek betelepedése, de a fejlődésnek a tatárjárás véget vetett. IV. Béla, az új honalapító, a feldúlt kolostor védőfallal való körülkerítését rendelte el. Ez 1259-ben kelt oklevél első ízben nevezi Váradnak a települést. Várad a XIII. században „hites-hely”, a XIV. században pedig már mezőváros volt. A Várad szó kisebb várat jelöl. A mai helynév Pécs előtagja pedig részben annak közelségére utal, részben pedig a településnek északi területét alkotó „Novo Pech in Varadino”, vagyis Új-Pécs helységrészre emlékeztet. A mohácsi csatatéren maradt a pécsváradi apát és bakdériuma is. A várat pedig — minthogy nem tudták a töröktől megvédeni — 1543-ban Fráter (Martinuzzi) György Horváth Sándor nevű várkapitányával leromboltatta. Lezárult itt a bencések korszaka, akik többé nem tértek vissza. A középkori és a török uralom utáni romokra Zinzendorf pécsváradi javadalmas apát (kölni érsek) emeltette a ma is álló várfalakat, épületeket, a XVIII. század első harmadában. Közben az oszmán után gyérebben lakott helyek, benépesültek. Ez idő tájt alakult ki a Németh utca, Szerb utca. A pörök révén újra összeállt apáti uradalmat Mária Terézia 1777- ben a cassa parochorum-hoz (vallási-pénzügyi alap) csatolta és előírta, hogy bevételét a budapesti tudományegyetem fenntartására kell fordítani. A település fejlődését jó időre meghatározta, hogy az osztrák lovasregiment szálláshelye és az apáti uradalom központja volt, így lett a XIX. század derekára járási székhely. 1957-ben kezdődtek a kolostorvár műemléki feltárási és megóvási munkálatai. A gyors ütemben formálódó mezőgazdaság, a fejlődő szénbányászat, az iparosodás, megváltoztatta a népszokásokat, megszüntette a szigetként élt nagycsaládokat, a jozefinista településjelleget és a kisipar számos sajátosságát. Az emlékeit őrző, korszerűsödő település új arculatát ma az iparosodás, a közeli bányaművelés formálja. Soós Péter régi strand felett emelkedő Várhegyen — Schlossbergen — ritka értékes emlék fogadja a látogatót. Az erdő sűrűjében megbúvó úgynevezett Török várról nem kevesebbet derített ki a régészeti kutatás, mint azt, hogy azonos a középkori nádasdi vár — Castrum Nádasd — maradványaival. • G. Sándor Máriának, az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos munkatársának irányításával hosszú évekig folytak a feltárások a Schlossbergen. Oklevelek tömegét kellett átböngészni, hisz korábban a falutól keletre fekvő Rékavárra vonatkoztatták a források adatait. A feltárások egy nagy alapterületű, XIV. századi templom maradványát hozták a felszínre, melyet a törökök Szulejmán szultán tiszteletére ászáraivá alakítottak át. A megőrzött, emlékanyag az átalakítás folyamatát is megmutatja, a romok ezért úgyszólván egyedülállóak hazánkban. Ám a Schlossberg ezzel korántsem adta ki minden titkát. Azokért mélyebbre kellett a földbe hatolni. S a XIV. századi templom szintje alatt kibontakoztak egy jóval korábbi épület körvonalai. A leletek azért is jelentősek, mert a skóciai Szent Margitról szóló legenda ezt a területet tartja a skót királyné születési helyének. A kutatás ma arra hajlik, hogy hitelt adjon a legendának s úgy véli, hogy a Szent István családjából származó Skóciai Margit valóban a Schlossbergen született. Váratlan eredményeket hozott az ásatás ,a déli mellékhajóban is, ahol a törökök egy korábbi korszak maradványainak a felhasználásával boltozott raktárhelyiségeket alakítottak ki. A raktárból aztán garmadával került elő a jellegzetes bosnyák kerámia, mely az itt élő népek etnikumának meghatározásához nyújt segítséget. A Törökvár többször elpusztult, leégett, ám a környék lakói mindahányszor felépítették, újból lakhatóvá tették. A Schlossberg ma Mecseknádas egyik érdekes látványossága, ahol arégmúltak történetét a táj s a természet foglalja gyönyörű keretbe. Sárvári Márta Metszetfotó a pécsváradi vásárról Történelmet őrző falak Az úton már messziről fehérült a fallal körülvett kis kápolna. Mecseknádasdon, a hegység kapujában ez a hajdani plébániatemplom — ma községi temetőkápolna — állítja meg az utast. Gazdag történelmet őriznek a vaskos, zömök falak, hisz a középkori Nádasd „városának” templomát a XIII. században alapították. A település nevét először 1235-ben említi meg II. Endre adománylevele. A várról s annak birtokairól pedig 1296- ban szólnak első ízben az oklevelek. Nádasd ekkor Tolna megyéhez tartozik. Területén jó ideig két család osztozik. A Kórogyiakat, akik 1433- ban kapták meg Nádasdot birtokul később a Maróthyak váltják föl, alig egy évszázad múltán, azonban már a török az úr ezen a tájon is. A Szent István templomról, amelynek régészeti feltárását és helyreállítását 1969-ben végezte el az Országos Műemléki Felügyelőség, az 1235- ben kiadott oklevélben már olvashatunk. Igaz, akkor még nem ezen a néven szerepel az épület. Első királyunkról csak a török hódoltság megszűnte után nevezték el a korábban Szent Lászlónak szentelt templomot. A névváltozás okairól sajnos semmit nem tudunk, mert az építésről egyetlen hiteles forrás sem maradt kárunkra, így a földben megmaradt kövekből kell kiolvasni a történetét. Kétségtelen, hogy 1235-ben már állt az akkor egyhajós, egyenes szentélyzáródású, kicsinyke templom. Nyomát a helyreállítás a padlóburkolatban élére állított téglasorral jelölte meg. A végső forma kialakulása azonban még meszsze volt, hisz már a század végén három lőrésablakkal áttört tornyot építettek hozzá. A XIV. század elején újabb átalakításokra került sor. Megnagyobbították a szentélyt és egy fal elbontásával déli irányban kiszélesítették a hajót is. Ma is látható tömegét ebben az időben nyerte a templom, melynek egyik oldalát freskók díszítették. Ezekből a diadalív bal oldali pillérén maradt meg legépebben egy darab, mely a Szent Dorottya legenda egyik jelenetét ábrázolja. A szentély déli oldala melletti négy saroktámpilléres tornyot elsősorban védelmi célból építették s ugyanezt a célt szolgálta a XVI. század elején emelt körítőfal is. A Szent István templom 1770- ig volt a község plébániatemploma. Ebben a „tisztében” váltotta fel a jelenleg is álló, szép, barokk istenháza. Mecseknádasd azonban nemcsak e középkori eredetű kápolnával hívja fel magára a turisták figyelmét. A köz- Egy nagy tudós emléke Messzeföldön híres a zengővárkonyi szelídgesztenyés. A hatalmas, olykor több méteres körméretű fák erdeje egészen Pécsváradig húzódik egyaránt gyönyörködtetve a természet és a jó ízek kedvelőit. Érdekes errefelé a népviselet is, mely a Sárközével mutat rokonságot. Szépek a cserépedények és nemcsak tudományos ritkaság a zengővárkonyi kultúra régészeti, emlékanyaga. A legvonzóbb mégis egy egyszerű emlékszoba, mely századunk egyik nagy művészettörténészének, művészetfilozófusának szellemét idézi. Fülep Lajos (1885—1970) húsz éven át volt Zengővárkony református lelkésze. • Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Több jelentős lap munkatársaként színházi, irodalmi és művészeti kritikákat írt. Nagy tudására, elfogulatlan hangjára, stílusára már a legkorábbi írásaiban is fel kellett figyelni. Az elsők között volt, akik felismerték Ady jelentőségét, majd 1906-os franciaországi útját követően Cézanne festői értékeit. Firenzében, ahol 1907—1913 között élt, Lukács György volt a szellemi társa, közösen szerkesztették 1911-től a Szellem című folyóiratot. A filozófiai, művészettörténeti és, olasz irodalmi doktorátus megszerzése után (1912) Rómában élt 1914-ig, ahonnan hazatérve szakreferensként dolgozott, majd a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanított. A teológia elvégzése után 1918-ban lelkészi képesítést szerzett s egy idő múlva Zengővárkonyba költözött. Fülep Lajos össze tudta egyeztetni a pap hivatását a tudós retorikájával. A lelkészlak röviddel az odaköltözése után afféle szellemi központ lett, ahová nem hiába mentek tanácsért, lelki vigaszért az egyszerű emberek, s ahol szíves fogadtatásra talált minden hasonlóan gondolkodó. Egykori könyvtárszobájában, melyet a kritikusi munkásságáért 1930-ban kapott Baumgarten-díjból építtetett, most fotók, könyvek, kiadványok idézik az emlékét. Az időben változóan áll ,előttünk egy jelentős tudós, egy nagyszerű ember alakja, mégha a kiállított tárgyak csupán töredékesen mutathatják is fel sokoldalú, színes egyéniségét. Fülep Lajos gazdag néprajzi és bútorgyűjteménye ugyanis a legméltóbb helyre került a Néprajzi, illetve az Ipaxművészeti Múzeumba. Könyvtárának négyezer értékes kötetét pedig a Művészettörténeti Kutatócsoport őrzi. Mégis az a néhány személyes tárgy, mely részben ajándékként került vissza egykori zengővárkonyi otthonába, magán viseli gazdája szellemiségét. Azt a szellemiséget, melyet egyetemi tanárként tanítványainak adott tovább, s amelyről ma is legendák keringenek az Alma Mater, a budapesti tudományegyetem falai között. S. M. Péntek, 1985. március 1. Látnivalók Pécsváradi vármúzeum. Egykori bencés apátság és templom. A XI. századi altemplom szentélyében XII. századi faltöredékek és freskórészletek. A vár területe a rekonstrukciós munkák alatt egyelőre csak részben, illetve kívülről tekinthető meg. A várban I. István mellszobra, Borsos Miklós alkotása. Mindszent kápolna a Kossuth téren. XII. századi román stílusú épület, gótikus és barokk átalakításokkal. A Felszabadulás téren levő iskola neogótikus, 1840-ből. Püspökszentlászlón copf stílusban épült kastély 1797-ből, ma szociális otthon. Mecseknádasd. A barokk püspöki kastély, ma iskola. Előtte Varga Imre Liszt Ferencszobra. A barokk stílusú római katolikus templom 1771-ből, a Havi Boldogasszony kánosza 1770- ből való. A Szent István templom a Mecsek utcában, a dombon álló XIII. század eleji épület még a század végén toronnyal és sekrestyével bővítve. A XV—XVI. században kerítőfallal és toronnyal szegélyezték. Belső falfreskók. A templom kulcsát az utca első házában lehet elkérni. Német Nemzetiségi Tájház. Munkácsy Mihály utca • 45—47. Nyitva: IV. 1-től X. 31-ig, hétfő kivételével, 10—12 és 15—17 óráig. Zengővárkony. Fülep Lajos emlékszoba. Arany János utca 97. Nyitva: hétfő kivételével 10—16 óráig. Maré vár. A Keleti-Mecsek Tájvédelmi Körzet északnyugati szélén — Magyaregregy községtől nem messze — áll ez az érdekes, szabálytalan ötszög alakú vár. Első írásos emléke 1316- ból való. Múzeuma V. 1.-től X. 31-ig tekinthető meg, hétfő kivételével * 9—18 óráig. Máriakéménd: XV. századi alapokra, 1671-ben épített barokk stílusú római katolikus templom, mellette kálvária. Ófalu. Német Nemzetiségi Tájház, Kossuth Lajos utca. Különösen értékesek a régi faesztergályos és szerkésztő népművészet emlékei. Kirándulások A Dombay-tóhoz, a Keleti-Mecsek hangulatos kirándulóhelyére, Pécsváradról, az úgynevezett Szászvölgyön át . Körülbelül harmincperces sétával juthatunk el. Gépkocsival is megközelíthető a községen át vezető úton, vagy a 6-os számú főközlekedési úton, ahol a leágazás a 181-es kilométertáblánál, északi irányban van, a Mecsek felé. Nyáridőben a tavon csónakázni lehet. A kirándulóhely vasúti megállóhelyén jegyet váltani nem lehet, ezért ajánlatos odautazáskor menettérti jegyet váltani. A Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengő csúcsára (682 m) is felmehetünk egy félnapos kirándulás keretében. A Pécsváradi Várból kijövet a sárga jelzést követve balra térünk, az úgynevezett Csiger-gödörbe, ahonnan a nyugati oldalon vezet utunk egyenletes emelkedővel a Zengő gerincére, majd nyugat felé annak csúcsára. Itt láthatók a régi Zengővár maradványai v s festői kilátás tárulkozik észak és nyugat felé a Mecsek erdőrengetegére, délnek a Villányi-hegységre. Távolabb a Dráván túli Papuk-hegység zárja le a látóhatárt. Szálláshelyek Pécsvárad községben csak egy, vagy több hetes falusi üdülésre állnak rendelkezésre szobák a fizetővendéglátás keretében. A közeli Pécsett minden szállodai és szálláshelyi kategóriában rendelhetők szobák. Helyfoglalás a Mecsek Touristnál: 7621 Pécs, Széchényi tér 1. sz. Telefon: 72-14866 és 72-13300. Telex: 12-238. A táj konyhájából régi írásokból megismerhetjük a tájra jellemző fogyasztási szokásokat. A kősó kivételével szinte teljes önellátásról kapunk képet.A pécsváradi uradalomnak, amelyhez a környék truszonkitervc községe tartozott, a múlt század elején még 129 malma volt. A sertés-, a lábas- és aprójószágállomány kő vült. A táj specialitása a hajdinás feketeburka, a svártli (disznósajt), a stifulder (szalonnáskolbász). Kedvelt, sajttal készített étel a sajtos felfújt. Hozzávalók, négy személyre: 1 liter tej, 12 deka búzadara, 25 deka sajt, 10 deka vaj, 5 tojas, 3 deka liszt, só, bors, szerecsendió, pirospaprika ízlés szerint. Az elkészítés módja: A tejet enyhén megsózzuk, borsozzuk, reszelt szerecsendióval fűszerezzük. Forrás közben hozzáadjuk a búzadarát, majd, de sűrűsödni kezd belekeverik avaj felét és körülbelül 29 deka reszelt sajtot. Amikor a dara megduzzadt, a tűzről levesszük, kissé hűlni hagyjuk. Föbb a tojások sárgáját, majd a fivért tojáshabot lassan hozzákeverjük. Az így elkészített, darát jól megvajazott és lisztbe mártott puding-, vagy kuglófformába téve a szokásos módon kigőzöljük. Ez körülbelül fél órát vesz igénybe. Tálaláskor a formából a felfúltat óvatosan helyezzük egy tálra, szórjuk meg reszelt sajttal és sajtmártást vagy tejfeles gombamártást adjunk hozzá.