Magyar Nemzet, 1985. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

12 !Warjw Nemzet HONUNK A HAZÁBAN Korábban köszönt be a tavasz ezen a tájon. A Mecsek lankáin már akkor szirmot bont a szépnevű magyar kikerics, amikor másutt még a tél tartja rabságban a föld mélyén megbúvó életet. Ez a mediterrán jelleg sajátos kultúrát teremtett a vidéken, ahol magyarok, németek, sokácok formálták emberivé a tájat s nyújtottak segítő kezet egymásnak a történelem viharaiban. PÉCSVÁRAD Apátság a Vashegy lábánál Korabeli oklevelekből is­mert, hogy I. István király a Mons Ferreus, a Vashegy lá­bánál bencés apátságot ala­pított, amely mellett telepü­lés fejlődött. A leletanyagok, az ősi névemlékek tanúsága szerint Baranyát a Botond törzs nemzetségei kapták szálláshélyül. Az 1083 körül írt „Isti­án király Nagy Le­gendája” VII. fejezetében emlékezik meg arról, hogy „Ascericus apát... a Vashegy lábánál Szent Benedek atyá­ról elnevezett szerzetesházat épített”. Az elbeszélés a tör­ténteket a 998-as Koppány­­lázadás leverése utáni időkre vonatkoztatta, pontos évmeg­jelölés nélkül. Másik emlékünk az 1200 tá­ján készített Pray-kódex, mely­be egy régebbi kódexből illesz­tették be a Pozsonyi Évkönyv­nek nevezett eseményjegyzéket, amely 1937. évi bejegyzéssel, így ír a 1038-as évről: Fel­avatták Szent Benedek mo­nostorát. István király meg­halt, és Pétert királlyá koro­názták. Ezek a sorok a legko­rábbi, — ha időben nem is egybeeső —, írásos dokumen­tumai a pécsváradi térítő ko­lostornak. Első apátja Asce­­ricus (Asztrik, későbbi esz­tergomi érsek), a korai diplo­mácia fontos posztján állt. Annak a küldöttségnek volt a vezetője, amely II. Szil­veszter pápától Istvánnak a koronát hozta. A mondák, a néphagyo­­mány világába vezet II. And­rás 1243-ban kelt adományle­vele, amelyben szereplő „Terra Bissenorum” (a bese­nyők földje) megjelölést egyes kutatók „terra Britano­­rum"-nak (britek földje) ol­vasták. A hagyomány szerint ugyanis István e vidéket két angol királyfinak adomá­nyozta, akik Svéd- és Len­gyelországon keresztül jutot­tak el hozzánk. Közülük az egyik, Erlward vette el felesé­gül István lányát, Ágotát. Ma is élő hagyomány, hogy Ist­ván fiát, Imrét itt sebesí­tette halálra egy vadkan. István fia emlékére templomot emelt. Az Árpád-kori temp­lom ma is áll a Nádasdi­­völgyben. A vidék történelme évszá­zadokon át összeforrt az itte­ni apátságéval. Egy korai do­kumentum annak nagy gaz­dagságát írta le. Száztíz sző­­lőműves, harminchat szántó­vető, tizenkét méhész, húsz vasbányász, ötven halász, hat­ bognár kilenc-kilenc pék és szakács, négy molnár, hat ko­csigyártó, három lovász, ti­zenhárom juhász, öt-öt­ ha­rangozó és fürdőszolga, négy­négy vendéginas és betegápo­ló szolgájuk volt. A XI. szá­zad közepén 58 kódexe volt az apátságnak. Az ásatások feltárták a vízvezetékeket, a betegszobákat, a fürdőhelyi­ségeket és a műhelyeket. A korai altemplom maradvá­nyait, a mai vár felső udva­rának nyugati szárnyában lé­vő prefektusi épület alagsora és magasföldszint­re őrzi. Egy évszázaddal az alapí­tás után itt rejtegették, a ha­gyomány szerint, Almás her­ceg fiát, Bélát, akit Kálmán király apjával együtt vakít­­tatott­ meg. A XII. század kö­zepe felé kezdődött meg a hospesek, a vendégnépek be­telepedése, de a fejlődésnek a tatárjárás véget vetett. IV. Béla, az új honalapító, a fel­dúlt kolostor védőfallal való körülkerítését rendelte el. Ez­ 1259-ben kelt oklevél el­ső ízben nevezi Váradnak a települést. Várad a XIII. szá­zadban „hites-hely”, a XIV. században pedig már mező­város volt. A Várad szó ki­sebb várat jelöl. A mai hely­név Pécs előtagja pedig rész­ben annak közelségére utal, részben pedig a településnek északi területét alkotó „Novo Pech in Varadino”, vagyis Új-Pécs helységrészre emlé­keztet. A mohácsi csatatéren ma­radt a pécsváradi apát és bakdériuma is. A várat pe­dig — minthogy nem tudták a töröktől megvédeni — 1543-ban Fráter (Martinuzzi) György Horváth Sándor ne­vű várkapitányával lerombol­tatta. Lezárult itt a bencé­sek korszaka, akik többé nem tértek vissza. A középkori és a török ura­lom utáni romokra Zinzen­­dorf pécsváradi javadalmas apát (kölni érsek) emeltette a ma is álló várfalakat, épüle­teket, a XVIII. század első harmadában. Közben az osz­mán után gyérebben lakott helyek, benépesültek. Ez idő tájt alakult ki a Németh utca, Szerb utca. A pörök ré­vén újra összeállt apáti ura­dalmat Mária Terézia 1777- ben a cassa parochorum-hoz (vallási-pénzügyi alap) csa­tolta és előírta, hogy bevéte­lét a budapesti tudomány­­egyetem fenntartására kell fordítani. A település fejlődését jó időre meghatározta, hogy az osztrák lovasregiment szál­láshelye és az apáti urada­lom központja volt, így lett a XIX. század derekára járási székhely. 1957-ben kezdődtek a ko­lostorvár műemléki feltárási és megóvási munkálatai. A gyors ütemben formálódó mezőgazdaság, a fejlődő szén­bányászat, az iparosodás, megváltoztatta a népszokáso­kat, megszüntette a sziget­ként élt nagycsaládokat, a jo­zefinista településjelleget és a kisipar számos sajátosságát. Az emlékeit őrző, korszerű­södő település új arculatát ma az iparosodás, a közeli bányaművelés formálja. Soós Péter régi strand felett emelkedő Várhegyen — Schlossbergen — ritka értékes emlék fogad­ja a látogatót. Az erdő sűrű­jében megbúvó úgynevezett Török várról nem kevesebbet derített ki a régészeti kuta­tás, mint azt, hogy azonos a középkori nádasdi vár — Castrum Nádasd — maradvá­nyaival. • G. Sándor Máriának, az Országos Műemléki Felügye­lőség tudományos munkatár­sának irányításával hosszú évekig folytak a feltárások a Schlossbergen. Oklevelek tö­megét kellett átböngészni, hisz korábban a falutól kelet­re fekvő Réka­várra vonat­koztatták a források adatait. A feltárások egy nagy alapterületű, XIV. századi templom maradványát hoz­ták a felszínre, melyet a tö­rökök Szulejmán szultán tisz­teletére ászáraivá alakítottak át. A megőrzött, emlékanyag az átalakítás folyamatát is megmutatja, a romok ezért úgyszólván egyedülállóak ha­zánkban. Ám a Schlossberg ezzel ko­rántsem adta ki minden tit­kát. Azokért mélyebbre kel­lett a földbe hatolni. S a XIV. századi templom szint­je alatt kibontakoztak egy jó­val korábbi épület körvona­lai. A leletek azért is jelen­tősek, mert a skóciai Szent Margitról szóló legenda ezt a területet tartja a skót király­né születési helyének. A ku­tatás ma arra hajlik, hogy hitelt adjon a legendának s úgy véli, hogy a Szent István családjából származó Skó­ciai Margit valóban a Schlossbergen született. Váratlan eredményeket ho­zott az ásatás ,a déli mellék­hajóban is, ahol a törökök egy korábbi korszak marad­ványainak a felhasználásá­val boltozott raktárhelyisége­ket alakítottak ki. A raktár­ból aztán garmadával került elő a jellegzetes bosnyák ke­rámia, mely az itt élő népek etnikumának meghatározá­sához nyújt segítséget. A Törökvár többször el­pusztult, leégett, ám a kör­nyék lakói mindahányszor felépítették, újból lakhatóvá tették. A Schlossberg ma Mecseknádas egyik érdekes látványossága, ahol a­­rég­múltak történetét a táj s a természet foglalja gyönyörű keretbe. Sárvári Márta Metszetfotó a pécsváradi vásárról Történelmet őrző falak Az úton már messziről fe­hérült a fallal körülvett kis kápolna. Mecseknádasdon, a hegység kapujában ez a haj­dani plébániatemplom — ma községi temetőkápolna — ál­lítja meg az utast. Gazdag történelmet őriznek a vaskos, zömök falak, hisz a középko­ri Nádasd „városának” templomát a XIII. században alapították. A település nevét először 1235-ben említi meg II. End­re adománylevele. A várról s annak birtokairól pedig 1296- ban szólnak első ízben az ok­levelek. Nádasd ekkor Tolna megyéhez tartozik. Területén jó ideig két család osztozik. A Kórogyiakat, akik 1433- ban kapták meg Nádasdot birtokul később a Maróthyak váltják föl, alig egy évszázad múltán, azonban már a török az úr ezen a tájon is. A Szent István templomról, amelynek régészeti feltárását és helyreállítását 1969-ben végezte el az Országos Mű­emléki Felügyelőség, az 1235- ben­ kiadott oklevélben már olvashatunk. Igaz, akkor még nem ezen a néven szerepel az épület. Első királyunkról csak a török hódoltság meg­szűnte után nevezték el a ko­rábban Szent Lászlónak szen­telt templomot. A névváltozás okairól saj­nos semmit nem tudunk, mert az építésről egyetlen hi­teles forrás sem maradt ká­runkra, így a földben megma­radt kövekből kell kiolvasni a történetét. Kétségtelen, hogy 1235-ben már állt az akkor egyhajós, egyenes szentélyzáródású, kicsinyke templom. Nyomát a helyre­­állítás a padlóburkolatban élére állított téglasorral je­lölte meg. A végső forma ki­alakulása azonban még mesz­­sze volt, hisz már a század végén három lőrésablakkal áttört tornyot építettek hoz­zá. A XIV. század elején újabb átalakításokra került sor. Megnagyobbították a szentélyt és egy fal elbontá­sával déli irányban kiszélesí­tették a hajót is. Ma is lát­ható tömegét ebben az idő­ben nyerte a templom, mely­nek egyik oldalát freskók dí­szítették. Ezekből a diadalív bal oldali pillérén maradt meg legépebben egy darab, mely a Szent Dorottya legen­da egyik jelenetét ábrázolja. A szentély déli oldala mel­letti négy saroktámpilléres tornyot elsősorban védelmi célból építették s ugyanezt a célt szolgálta a XVI. század elején emelt körítőfal is. A Szent István templom 1770- ig volt a község plébánia­­temploma. Ebben a „tiszté­ben” váltotta fel a jelenleg is álló, szép, barokk istenháza. Mecseknádasd azonban nemcsak e középkori eredetű kápolnával hívja fel magára a turisták figyelmét. A köz- Egy nagy tudós emléke Messzeföldön híres a zen­­gővárkonyi­­ szelídgesztenyés. A hatalmas, olykor több mé­teres körméretű fák erdeje egészen Pécsváradig húzódik egyaránt gyönyörködtetve a természet és a jó ízek kedve­lőit. Érdekes errefelé a nép­viselet is, mely a Sárközével mutat rokonságot. Szépek a cserépedények és nemcsak tudományos ritkaság a zen­­gővárkonyi kultúra régészeti, emlékanyaga. A legvonzóbb mégis egy egyszerű emlék­szoba, mely századunk egyik nagy művészettörténészének, művészetfilozófusának szel­lemét idézi. Fülep Lajos (1885—1970) húsz éven át volt Zengővárkony reformá­tus lelkésze. • Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Több je­lentős lap munkatársaként színházi, irodalmi és művé­szeti kritikákat írt. Nagy tu­dására, elfogulatlan hangjá­ra, stílusára már a legkoráb­bi írásaiban is fel kellett fi­gyelni. Az elsők között volt, akik felismerték Ady jelen­tőségét, majd 1906-os fran­ciaországi útját követően Cé­zanne festői értékeit. Firenzében, ahol 1907—1913 között élt, Lukács György volt a szellemi társa, közösen szerkesztették 1911-től a Szel­lem című folyóiratot. A filo­zófiai, művészettörténeti és, olasz irodalmi doktorátus megszerzése után (1912) Ró­mában élt 1914-ig, ahonnan hazatérve szakreferensként dolgozott, majd a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanított. A teológia elvégzése után 1918-ban lelkészi képesítést szerzett s egy idő múlva Zen­­gővárkonyba költözött. Fülep Lajos össze tudta egyeztetni a pap­ hivatását a tudós retorikájával. A lelkész­­lak röviddel az odaköltözése után afféle szellemi központ lett, ahová nem hiába men­tek tanácsért, lelki vigaszért az egyszerű emberek, s ahol szíves fogadtatásra talált minden hasonlóan gondolko­dó. Egykori könyvtárszobájá­ban, melyet a kritikusi mun­kásságáért 1930-ban kapott Baumgarten-díjból építtetett, most fotók, könyvek, kiad­ványok idézik az emlékét. Az időben változóan áll ,előttünk egy jelentős tudós, egy nagyszerű ember alakja, mégha a kiállított tárgyak csupán töredékesen mutat­hatják is fel sokoldalú, szí­nes egyéniségét. Fülep Lajos gazdag néprajzi és bútorgyűj­­teménye ugyanis a legmél­tóbb helyre került a Népraj­zi, illetve az Ipax­művészeti Múzeumba. Könyvtárának négyezer értékes kötetét pe­dig a Művészettörténeti Ku­tatócsoport őrzi. Mégis az a néhány szemé­lyes tárgy, mely részben ajándékként került vissza egykori zengővárkonyi ottho­nába, magán viseli gazdája szellemiségét. Azt a szellemi­séget, melyet egyetemi tanár­ként tanítványainak adott tovább, s amelyről ma is le­­gendák­ keringenek az Alma Mater, a budapesti tudo­mányegyetem falai között. S. M. Péntek, 1985. március 1. Látnivalók Pécsváradi vármúzeum. Egykori bencés apátság és templom. A XI. századi altemplom szentélyében XII. századi faltöredékek és fres­kórészletek. A vár területe a re­konstrukciós munkák alatt egyelő­re csak részben, illetve kívülről tekinthető meg. A várban I. István mellszobra, Borsos Miklós alkotá­sa. Mindszent kápolna a Kossuth téren. XII. századi román stílusú épület, gótikus és barokk átalakí­tásokkal. A Felszabadulás téren levő iskola neogótikus, 1840-ből. Pü­spökszentlászlón copf stílusban épült kastély 1797-ből, ma szociá­lis otthon. Mecseknádasd. A ba­rokk püspöki kastély, ma iskola. Előtte Varga Imre Liszt Ferenc­­szobra. A barokk stílusú római katolikus templom 1771-ből, a Ha­vi Boldogasszony kános­za 1770- ből való. A Szent István templom a Mecsek utcában, a dombon ál­ló XIII. század eleji épület még a század végén toronnyal és sekres­tyével bővítve. A XV—XVI. szá­zadban kerítőfallal és toronnyal szegélyezték. Belső falfreskók. A templom kulcsát az utca első há­zában lehet elkérni. Német Nem­zetiségi Tájház. Munkácsy Mihály utca • 45—47. Nyitva: IV. 1-től X. 31-ig, hétfő kivételével, 10—12 és 15—17 óráig. Zengővárkony. Fü­lep Lajos emlékszoba. Arany Já­nos utca 97. Nyitva: hétfő kivéte­lével 10—16 óráig. Maré vár. A Ke­­leti-Mecsek Tájvédelmi Körzet északnyugati szélén — Magyareg­­regy községtől nem messze — áll ez az érdekes, szabálytalan ötszög alakú vár. Első írásos emléke 1316- ból való. Múzeuma V. 1.-től X. 31-ig tekinthető meg, hétfő kivéte­lével * 9—18 óráig. Máriakéménd: XV. századi alapokra, 1671-ben épített barokk stílusú római ka­tolikus templom, mellette kálvária. Ófalu. Német Nemzetiségi Tájház, Kossuth Lajos utca. Különösen ér­tékesek a régi faesztergályos és szerkésztő népművészet emlékei. Kirándulások A Dombay-tóhoz, a Keleti-Me­csek hangulatos kirándulóhelyé­re, Pécs­váradról­, az úgynevezett Szászvölgyön­ át . Körülbelül har­mincperces­­ sétával juthatunk el. Gépkocsival is megközelíthető a községen át vezető úton, vagy a 6-os számú főközlekedési úton, ahol­ a leágazás a 181-es­ kilomé­tertáblánál, északi irányban van, a­­ Mecsek felé. Nyáridőben a tavon csónakázni lehet. A­­ kirándulóhely vasúti megállóhelyén jegyet válta­ni nem lehet, ezért ajánlatos oda­utazáskor menettérti jegyet vál­tani. A Mecsek legmagasabb pontjá­ra, a Zengő csúcsára (682 m) is felmehetünk egy félnapos kirándu­lás keretében. A Pécsváradi Vár­ból kijövet a sárga jelzést követ­ve balra térünk, az úgynevezett Csiger-gödörbe, ahonnan a nyuga­ti oldalon vezet utunk egyenletes emelkedővel a Zengő gerincére, majd nyugat felé annak csúcsára. Itt láthatók a régi Zengővár ma­radványai v­ s festői kilátás tárul­kozik észak és nyugat felé a Me­csek erdőrengetegére, délnek a Villányi-hegységre. Távolabb a Dráván túli Papuk-hegység zárja le a látóhatárt. Szálláshelyek Pécsvárad községben csak egy, vagy több hetes falusi üdülésre állnak rendelkezésre szobák a fi­­zetővendéglátás keretében. A köze­li Pécsett minden szállodai és szálláshelyi kategóriában rendel­hetők szobák. Helyfoglalás a Me­csek Touristnál: 7621 Pécs, Széché­nyi tér 1. sz. Telefon: 72-14866 és 72-13300. Telex: 12-238. A táj konyhájából régi írásokból megismerhetjük a tájra jellemző­ fogyasztási szoká­sokat. A kősó kivételével szinte teljes önellátásról kapunk képet.­­A pécsváradi uradalomnak, amely­hez a környék truszonkitervc köz­sége­ tartozott, a múlt század ele­jén még 1­29 malma volt. A ser­tés-, a lábas- és aprójószágállo­­mány kő vült. A táj specialitása a hajdinás feketeburka, a svártli (disznósajt), a stifulder (szalon­­náskolbász). Kedvelt,­­ sajttal készített étel a sajtos felfújt. Hozzávalók, négy személyre: 1 liter tej, 12 deka bú­zadara, 25 deka sajt, 10 de­ka vaj, 5 tojas, 3 deka liszt, só, bors, sze­recsendió, pirospaprika ízlés sze­rint. Az elkészítés módja: A tejet enyhén megsózzuk, borsozzuk, re­szelt szerecsendióval fűszerezzük. Forrás közben hozzáadjuk a búza­darát, majd, de sűrűsödni kezd be­­lekever­ik a­­vaj felét és körülbe­lül 29 deka reszelt sajtot. Amik­or a dara megduzzadt, a tűzről le­vesszük, kissé hűlni hagyjuk. F­öbb a tojások sárgáját, majd a fivért tojáshabot lassan hozzáke­verjük. Az így elkészített, darát jól megvajazott és lisztbe mártott puding-, vagy kugló­ff­ormába téve a szokásos módon kigőzöljük. Ez körülbelül fél órát vesz igénybe. Tálaláskor a formából a felfúltat óvatosan helyezzük egy tálra, szórjuk meg reszelt sajttal és sajt­mártást vagy tejfeles gombamár­­tást adjunk hozzá.

Next