Magyar Nemzet, 1985. május (48. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-25 / 121. szám

Szombat, 1985 má­ius 2?– Madar Nemzet SPO­RT Újabb edzőcsere Tatabánya: dr. Lakat * Közeleg a labdarúgó-baj­nokság idényzárása, egyre jobban inog az edzők kispadja. A hét elején az NB II-es Bp. Volán vonta le a konzekven­ciát a salgótarjáni 0—6-ból, s a második helyre visszacsú­szott együttes edzőjét, Kiss Imrét azonnali hatállyal fel­mentette tisztségéből. A felju­tásért a hátralevő időszakban Szigeti Ferenc irányításával harcol a közlekedési gárda. Pénteken Tatabányán bontot­tak szerződést, Beeső István helyét ideiglenesen dr. Lakat Károly foglalja el (aki leg­utóbb Debrecenből távozott idő előtt...). A bányászcsapat­­tal korábban szép sikereket el­ért tréner most vészhelyzetben veszi át a vezető edzői posz­tot: a kieséstől kell megmente­nie a TBSC-t. Négy forduló van még hát­ra az NB I-es bajnokság ered­ményhirdetéséig, a hajrá már szombaton megkezdődik. A Bp. Honvéd elsősége aligha fo­rog kockán, a dobogós helye­kért a Videoton és a Rába ETO harcol, pályázik még a Csepel is. A sereghajtó SZEOL AK már NB II-esnek tekinthető, a másik kieső neve még nem is­mert: az­ Eger, a Tatabánya, az MTK-VM, a Pécs, a Fe­rencváros, sőt még az Ú. Dó­zsa is a veszélyeztetett csapa­tok körébe tartozik. (Az össze­függés egyértel­mű , az idei hat NB I-es edzőcsere közül négy e társaságot érinti: a PMSC, az FTC, az MTK-VM és most a Tatabánya a szakve­zetőben látta a gyenge szerep­lés okát.) Az NB I. 27. fordulójának párosítása. Szombaton: II. Dózsa—ZTE f a franciaországi Montpellierbe készülő Törő- Csiket kiállítása miatt 3 mér­kőzésre eltiltották, s büntetés vár Kardosra is). Vasas—Bé­késcsaba, Rába ETO—MTK­­VM (mindhárom mérkőzés 19 órától). Csepel—Ferencváros, E­ger—Bp. Honvéd. Szombat­hely—Tatabánya, Debrecen— Pécs (17 órától). Vasárnap: Szeged—Videoton (II). UEFA-torna Szovjet-görög döntő Pénteken két mérkőzéssel folytatódott a 16 éven aluli labdarúgók III. UEFA-torná­­ja. A csoportgyőztesek — im­már Budapesten — a döntőbe jutásért mérkőztek. A Czabán Samu téri Volán-pályán mindössze 200 néző volt kí­váncsi a gól nélküli döntetlen eredménnyel zárult spanyol— görög összecsapásra, melyen a büntetőrúgásokat biztosabban értékesítő görögök kerekedtek felül. A Hungária körúti MTK-sporttelepen 300 néző előtt gólokban gazdag párhar­cot vívott a Szovjetunió és az NDK, végül a szovjet fiatalok bizonyultak jobbnak. Görögország—Spanyolország 0—0 (a büntetőrúgások után: 4—3), Szovjetunió—NDK 5—3 (2—1). A vasárnapi helyosztó­kon a Hungária körúton előbb Spanyolország és az NDK mér­kőzik a bronzéremért (13 órá­tól), majd következik a szov­jet—görög döntő. Női EB-selejte­­ő Az Olaszország elleni Euró­­pa-bajnoki selejtezővel ma Gyöngyösön fejezi be tavaszi szereplését a magyar női lab­darúgó-válogatott. Tóth Fe­renc megbízott szövetségi ka­pitány egyetlen helyen változ­tat a Spanyolország ellen győztes csapaton: Tóth helyén Kopcsák játszik a 18 órakor kezdődő mérkőzésen. A ven­dégeknél pályára lép a belgiu­mi idegenlégiós Ferraguzzi, valamint a 74 válogatottsága alatt 79 gólt­ szerzett 31 eszten­dős Vignotto is. A magyar csa­pat: Kiss — Bukovszkyné, Kissné, Matskássyné, Jenei — Szegediné, Lovász, Bárfy — Vrábel, Kopcsák, Kern. ISMÉT FUTBÓLIA? Nagyon elirigyeltem szerdán a Real Madridtól a közönségét. Kivonult ünnepelni kilencven­ezer bővérű spanyol, s erre kikap a csapata. Egy olyan el­lenféltől, amelyet idegenben gólokkal győzött le. S ez a kö­zönség mégsem váltott át tün­tetésre játékosai ellen, hanem a vereség ellenére is ünnepelt Hiszen nem az adott mérkőzé­sért vonult ki elsősorban a né­zősereg, hanem azért, hogy kö­­szö­itse a kupagyőztes csapa­tt. Ez a kupagyőzelem pedig a v­­ég ellenére is megszüle­tő , tehát volt ok az ünneplés­re a zászlók lengetésére. Oly nagyvonalú volt a néző, hogy megtapsolta, bravózta Mátét gólját, majd újra zengett a kó­rus, az ének. Hiszen bármi is tortált, a Reálé lett a kupa. Kísérteties analógia. Másfél hete­­ idehaza ugyancsak 1-0- ás vereséget szenvedett a ma­gyar válogatott, s eredmény ugyanúgy nem változtatott a lényegen, mint a madridi meccs. A magyar válogatott — függetlenül a 6—1-től — a ma­ga versenytársai között úgy lett első, mint a Reál. De a mi közösségünk ezt a tényt azon­nal elfeledte, s átadta magát pillanatnyi hangulatának. Igaz, csalódást keltett a vá­logatott, akárcsak Madridban a Reál. Még a nézőt is vala­melyest megértem: ő már so­kat csalódott, és a régi emlé­kek is belejátszottak a sivító, fülsértő füttybe. Ettől még nem is riadtam volna meg. De attól már igen, ami a mérkőzés után történt. A toronyépület előtt nem azért várakoztak az emberek, hogy köszöntsék a mexikói részvé­telt kivívott válogatottat, ha­nem azért, hogy kimutassák haragjukat. Esetleg tettel is. Mezey György szavaival élve valóságos lincshangulat ural­kodott. Már nem voltam ott, amikor távozott a magyar csa­pat autóbusza, csak a „bunda, bunda” kórust hallottam, és azt, hogy „adjátok ki Szepe­sit!”. Mindez egy olyan mérkőzés után történt, amelynek ered­ménye — magyar szempontból — se nem osztott, se nem szor­zott. S mint a más országbeli újságok, rádiók, tévék vélemé­nyéből is kiderült, nem tépáz­ta meg a magyar válogatott frissen szerzett nimbuszát. Nem volt hasonló tüntetés, és nem volt lincshangulat, amikor a magyar futball soro­zatosan szenvedte el kudar­cait. Amikor az európai rang­sorban jóformán csak Luxem­burgot, Máltát, Ciprust, Török­országot előzte meg. Amikor klubcsapataink nevét hetek alatt letörölték a kuparésztve­vők közül. Hosszú, keservesen hosszú esztendőkön át alig lát­szott ki a süllyesztőből a lab­darúgásunk, de a közönség mégsem követelte, hogy adják ki neki az MLSZ elnökét, nem kívánta megkövezni a játéko­sokat.­­ Lehangoltan távolma­radt a meccsektől, s csak a munkahelyén, a társaságban emlegette és temette a magyar futballt. Elpáholta csapatunkat a Népstadionban a szovjet válo­gatott (1—4), szégyenteljes mérkőzést vívtak játékosaink a futball inasiskolájában tanu­ló Egyesült Államok labdarú­góival (0—2). Elszenvedett csú­nya, fájó vereségeket a válogat­­ott, de a közönség legfeljebb­ fütyült. Nem tüntetett, nem fogta el düh. Talán néha-néha még együtt is érzett a kínosan tehetetlen futballistákkal. Fenyegetővé csak akkor vált a tömeg, amikor sikereket kö­vető vereségnek volt a tanúja. Egymás után hat mérkőzését nyerte meg a csapat, a világra szóló diadalnak volt minő­síthető a Hollandiában, az NSZK-ban kivívott győzelem, és hogy nemzetközi visszhang­ja volt a bécsi 3—0-nak. Csu­pán a tavaly őszi eredményei révén az együttes az európai nem hivatalos ranglistán a 18. helyről felkúszott a hatodikra. Szóval, sikert siker követett, és amikor ilyen széria után jött a váratlan vereség, felbolydult a nézősereg, és el akart söpör­ni játékost, edzőt, vezetőt. Kicsiben csaknem olyan kö­vetkezményei voltak a hollan­dok elleni mérkőzésnek, mint 1954-ben a labdarúgó világ­­bajnoki döntőnek. Ott egy négy­ esztendeje veretlen magyar vá­logatott maradt alul a jóval kevésbé esélyes nyugatnéme­tekkel szemben. Még ma, 31 évvel a történtek után is meg­kérdeznek különféle közönség­találkozókon, vajon ténylege­sen f eladta-e a csapat a mér­kőzést”, hogy valóban kap­tak-e egy-egy Mercedest a já­tékosok a nyugatnémetektől. A világbajnoki döntőn elszen­vedett vereség kivitte az utcá­ra a tömeget, és Sebes Gusz­távnak valósággal életére tör­tek a futball fanatikusai. „Futbólia” volt akkor Ma­gyarország, és amint aszályos évek után újra sikercsapata van az országnak, megint affé­le Futbólia van kivirágzóban a mi földünkön. Döbbenetes, mennyire felajzza a siker a szurkolót. Négy évvel ezelőtt, ugyancsak világbajnoki selej­tezőn, Anglia válogatottja mért vereséget a magyarokra a Nép­stadionban. Félő volt, hogy ez a pontvesztés elzárja a spa­nyolországi 24-es döntőbe ve­zető utat. A közönség mégis csendesen, szomorúan távozott a stadionból. Feltehetően azért, mert nem hitte a nézősereg, hogy világverő csapata van Magyarországnak. Most azt hitte. Ünnepelni ment ki a stadionba, úgy vél­te, hogy verhetetlen a magyar válogatott, és ez a mérkőzés csupán hangulatos előzménye egy leendő, még nagyobb dia­dalsorozatnak. Ilyen körülmé­nyek között a mi közönségünk egyszerűen nem tűri a sikerte­lenséget. Nem tűrte 1954-ben, amikor csaknem tízmillió ma­gyar várta a világbajnoki győ­zelmet, és nem tűrte most sem, amikor nyilvánvalónak tetszett számára, hogy egy idegenben kivívott nagyszerű győzelmi sorozat után itthon a csapat csak megkoronázhatja eddigi teljesítményét. Csakhogy a futball nem ma­tematika, hanem egyszerű já­ték. Sport, remek szórakozás, de nem nemzeti ügy. Olyan já­ték, amely magában rejti min­denfajta kimenetel lehetőségét. Nincs a világnak olyan csapa­ta, amely csak győzelmekben gondolkodhatna. Az az Ever­­ton, amelyet megcsodált a mi közönségünk is a KEK döntő­jében, az Angol Kupa finálé­jában alulmaradt a Videoton által legyőzött Manchester Uniteddel szemben. A legutób­bi VB-n a legjobb négy közé sem jutott el a csodálatosan, a mieinknél jóval különbül fut­ballozó Brazília. Születnek hét­ről hétre egészen váratlan eredmények ebben a nagyon kiegyensúlyozott futballvilág­ban, de a kudarcoknak sehol Európában nincs olyan vissz­hangja, mint nálunk. Annak ellenére, hogy szíven ütött, ami a magyar—holland meccs után történt, ennyi idő­vel az események után nem nyúltam volna a témához, ha változatlanul nem érzem a forrongó hangulatot a közvé­leményben. Bármerre járok, mindenütt szóba hozzák a mér­kőzést, és várják, hogy osztoz­zam a felháborodásban. Ka­pom a leveleket, amelyek szer­zői ráhúzzák a vizes lepedőt játékosra, szövetségi kapitány­ra, az MLSZ-re. Mindenki bű­nös, akinek csak köze volt a magyar—holland mérkőzéshez, a szurkoló elfordul azoktól a labdarúgóktól, akik — ezt ta­núsíthatom — a legnagyobb odaadással készültek a világ­­bajnoki mérkőzésekre, s győz­ni akartak Hollandia ellen is. Nekik fájt a legjobban a vere­ség. Vajon mi lehet az a mé­tely, amit a futball áraszt ma­gából, miért reagál a mi köz­véleményünk ilyen hiperérzé­­kenységgel egy könnyen ma­gyarázható rossz mérkőzésre? Miért fájóbb a siker utáni ku­darc, miért nem akkor alakult ki például a hideglelős hangu­lat, amikor nyolc éven át a magyar futball még csak nem is képviseltette magát a világ­bajnoki döntőben? Nagyon bízom abban, hogy a magyar válogatott ellen tün­tető ezrek, és a csapatot elíté­lő milliók közül nagyon sokan nézték a tévében, miként szur­kolnak a madridiak. Ha ennek láttán nem is változtatták meg a múlt héten kialakult állás­pontjukat, talán-talán elgon­dolkodtak. S már ez is valami. Zsolt Róbert Európai bokszrandevú Budapesten Harmadik alkalommal várja a magyar főváros a kontinens legjobb ökölvívóit (legutóbb 51 esztendeje rendeztek Euró­­pa-bajnokságot Budapesten), a hatvanesztendős múltra visz­­szatekintő EB történetében ez lesz a 20 verseny. Minden bi­zonnyal a legnagyobb mező­nyöket felsorakoztató Európa­­bajnokságként idézik majd e viadalt: 23 ország 182 spor­tolója küldte el előzetes neve­zését. A résztvevők között öt­venhárom olyan öklöző van, aki már nyert érmet olimpián, vagy a felnőttek és juniorok világ- és Európa-bajnoksá­­gain. A legutóbbi, várnai (1983) kontinensverseny cím­védői közül a bolgár Martnon és Csuprenszki, valamint a szovjet Alekszandrov és Ja­­gubkin ismét szorítóba lép. A Budapest Sportcsarnok­ban ma délután ötkor tartják az, ünnepélyes megnyitót, ezt­ követően (a délelőtti sorsolás­tól függően) 12—15 pár­ húz bokszkesztyűt, hogy­ megmér­kőzzön ,a továbbjutásért. Va­sárnaptól naponta 14 és 19 órakor kezdődnek a találko­zók, jövő szombaton pihenő­nap lesz, a döntőkre június 2-án, vasárnap 15 órától kerül sor. A szövetségi kapitányi tiszt­ségtől visszavonuló Papp László az alábbi magyar együttest jelölte az Európa­­bajnokságra: Isaszegi Róbert (48 kg), Váradi János (51), Bo­tos Tibor (54), Gönczi Róbert (57), Túra István (60), Bácskai Imre (63,5), Molnár Tibor (67), Hranek Sándor (71), Füzesi Zoltán (75), Virágh László (8­), Alvics Gyula (91) és Somodi Ferenc (­1- 91 ka). SPORT V­­ P­LC A női kéziebda VB I. élcsoport­ja az első „őszi" forduló után: Vasas 27, Bp. Spartacus 19, Deb­receni MVSC 18, BHG 18, Borsodi Bányász 17 pont. A tenisz Világ Kupán: Csehszlo­vákia— India 3:0. Svédország—Fran­ciaország 2:1. Az egyaránt 4 pon­tos svéd, francia és csehszlovák csapat közüli a legjobb mérkőzés­­aránnyal rendelkező Csehszlovákia jutott ki vasárnapi döntőbe. A má­sik ágon az Egyesült Államok esé­lyes a csoportgyőzelemre. A soling hajók Európa-bajnoksá­­gán, Balatonfüreden a hatodik fu­­tam­ után az olimpiai bajnok Schumann-legénység (NDK) ve­zet a norvég Wang és a nyugatné­met Hirt hajója előtt. A magya­rok közül Finánczyé­k a 14., Bar­­tosék a 16., Wossaláék a 18. helyen állnak. Idényzárás vízilabdában. Az OB I. listavezetője, a BVSC három pont előnnyel várja a hét végi kettős fordulót. A vasutasok szombaton a bronzéremre pályázó Szolnok otthonában mérkőznek, a vetélytárs Vasas­­pedig a 4. helyen álló Eger vendége. . Vasárnap BVSC—Vasas szuperrangadó lesz a Szőnyi úti uszodában (17 óra). A szocialista Osszágók vívóbaj­nokságán a kardozóknál Szabó ezüstérmet nyert, Abay a negye­dik helyen végzett. A kínai edzőtáborozáson levő magyar vívóválogatott háromszor lépett pástra a vendéglátók ellen: kardozóink 9:6 arányban nyertek, női tőrcsapatunk előbb 8:7-re ve­szített, majd 0:6-ra győzött az olimpiai bajnok Luan Csu-csie ve­zérletével felálló házigazdák ellen. Vasárnapi galoppversenyek Jelöltjeink: f * 1. Réfefer Mattdér — Káli — Dugó. —­ 2. Gara — Roxi — Bi­tang — Diadalív. — 3. Lődörgő — Cilia — Milka — Rénszarvas. — 4. Tóbiás — Csábos — Cinikus — Agfa. — 5. Mondat — Musztafa — Miklós — Hímpellér. — 6. Ter­­liszter — Notórius — Káder — Markáns. — 7. Kedvenc — Tan­­gúz — Surely — Muhar. — 8. Asz­­beszt — Kontár — Zamatos — Makramé. — 9. Poseidon — Velúr — Ravaszdi — Ilse. — 10. Példás — Rhone — Butik — Látó. A versenyeket 14 órakor kezdik. Súlyemelő EB Dobogóközelben Szakításban és lökésben, va­lamint összetettben is negye­dik helyen végzett a 75 kg-os súlycsoport Európa-bajnoksá­­gán Messzi István, 24 eszten­dős kecskeméti súlyemelő. A katowicei viadalon ismét bol­gár sportoló nyakába került az­ aranyérem: Alekszander Varba­nov 360 (157.5, 202,5) kg­­os összteljesítménnyel végzett az élen. A második helyezett Kunz (NDK) 350, a bronzér­mes LJ (Szovjetunió) 345, a negyedik helyen végzett Mesz­eli 342.5 (155, 1874) ,kg-mal zárta a versenyt. S tem A 82.5 kg-os súlycsoportban a bolgár Zlatev 392.5 kg-mal nyert. A tatabányai Király László szakításban bronzér­mes lett, összetettben 370 (170, 200) kg-os eredménnyel negye­dik lett. Az ózdi Csengeri Kál­mán 355 (155, 200) az összetett verseny ötödik helyén végzett. K­IÁLLÍ­TÁSOK .ADY EMLÉKM­úúzeum (V., Veres Pálné u. 4—6.): Zárva! AQUINCUMI MÚZEUM (m., Szent­endrei­­ u. 139.) ARANY SAS P­ATIKAM­ÚZEUM: (I., Tárnok il L8.) Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korá­ban. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 18.) (Ny: K. Cs. 13—19 óráig. Szó, Vo K­—18 óráig.). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ: (II., Csalán út 29.) Bartók emlék-­­ kiállítás. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken (idősz. kiáll.) BUDAVÁRI LABIRINTUS (1., Úri utca 9.,) BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚ­ZEUM: (I., Szent György tér 2.) Rétfriszesi ása­tások Budapesten — Budapest két évezrede. — A középkori Buda királyi várpa­­iot­áj­a és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Gyermekszemmel Bu­dapestről. — Tudományegyetem 1835—1985. — Az egyetemalapító Pázmány (idős?, kiáll.). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚ­ZEUM. (V., Deák tér 4.) Sztehle Gábor emlékkiállítás. FÜRDŐ MÚZEUM: (vn., Flórián t­ér 3—5.) GÜL BABA TÜRBE (II., Mecset u. 14.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM: (I., Tóth A. sétány 40.) Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc. — Az Osztrák—Mi Udvar Monarchia és az első világháború. — A kézifék vérerek története, vadász- és céllövő f^ewerek. — A Ma­­g­yyar Tátsács közt^rs®ság forradal- I re! honvédő háború­ja. — Ma- TV.az orsz-ág a vé* ví**‘*¡?4 brTv kö­zött. — Az időmérés története. — I›maist* művészet 'Mesz. kiáll.) jO^A r EMI­ÉKMúZEK­M: (XI­.. Költő ti..11. ,vv * H. kh*. i­t—t­-l­t, ATTTt.A EMLÉKSZOBA: ftx.. Gát u. 3.) KASSÁK EMLÉKMÚZEUM: (III., Fő tér 1.) Kassák Lajos kollá­zsai — Kassák irodalmi és kép­zőművészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA: (XIII., Vi­segrádi u. 13., Ny. V. kir. 10—18 ■ óráig.) KISCELLI MÚZEUM: (III., Kiscel­­li út 108). Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. század­ban. — Budapest művészeti em­lékei a XIX—XX. században. — Az .:Arany Oroszlán” patika. — Pest-Budai r­yomdák a XVIII— XIX. században. KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ, rj.: Táncsics M. u. 28.) (Ny.: napon­ta 10—14-ig. Szó, V. de. 10-től du. 18-ig). LAKÁSMÚZEUM, (Hr.: Fő tér 4.) Kun Zsigmond néprajzi erűze­­ményéből rendezett kiállítás. (Ny.: H. kivételével 14—18-ig. Szó, V: 10—18 óráig.) MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLAPÓIPÁRI MÚZEUM: A cukrászipar története Magyar­­országon. . .,A magyar keres­kedelem századunk első felé­ben.” * MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM: (Budavári Palota ,.A”­ép.) A magyarországi mun­­kásmoz­galom története. — Szak­­m­­a­­­fővárosé­ban (áll. kIál.) — ..Az első vonalban” kiáll. « belfl«»ij szer­vek 40. éves fejődéséről. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: (Budavári Palota) Későrene­szánsz és barokk művészet 1550- től 1800-ig. — Későgótikus szár­­nyasoltárok. — Középkori kőtár. — Gótikus faszobrok és tábla­képek a XIV—XV. században. — XIX. századi magyar festészet és szobrászat. — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete. — A XX. századi festészet és szobrászat. — Magyarországi művészet a XI—XX. századig (ál. kiáll.) Barabás Miklós akvarell­­jei. — A művészet szolgálatában. A megyei képzőművészeti gyűj­temények 40 éve. (u­tősz. kiáll.) — A nőnap műtárgya: Székely Bertalan: Önarckép (1860). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM. (Vill., Múzeum krt. 14—16.) — Károlyi Emlékszobák a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében (V.: Károlyi M. u. 16. Ny.: K-től P-ig: 10— 14-ig, Szó, V: 14—18-u­g.) Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig. Magyarország története a hon­foglalástól 1349-ig. — Magyar ko­ronázási jelvények, (áll. kiáll.) — Négy évtized új szerzeményei, (idősz. kiáll.) MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM: A háziállatok kialakulása. — A hon­foglaló magyarok és a kora Ár­­pád-kor háziállatai. — A sertés­­tenyésztés. A szarvasmarha-te­nyésztés. A lótenyésztés. A ma­gyar baromfitenyésztés és a juhtenyésztés története. — Az erőgép története. — Ekék a XVIII—XIX. században. — Vadá­szat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) (Ny.: H. kir. 10—17.) NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚ­ZEUM (XXII., Csókás! P. U. 9— 11.): Európai bútorok a XV— XVII. sz.-ban. — Magyar bútor­­művészet, a XVIII. sz.-ban. — Bútorművészet a XIX. sz.-ban. — Kályha és kályhacsempe. — Római lapidárium (áll kiáll.)­­*■ Türkmén szőnyegek. (Idősz. ki­áll.) Ny. H. kiv. 10—17. NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kos­suth Lajos tér 12.). Az őstársa­dalmaktól a civilizációkig (állan­dó kiállítás) — Győrffy István­­emlékkiállítás. Nagy Ferenc fa­ragó kiállítása. — Kalevala né­pe. — Finn népművészeti kiállí­tás. — Utunk, életünk — élet­módbeli változások. 1911-től nap­jainkig. — Visszapillantás: 40. év története a riportok tükrében. (idősz. kiáll.) NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 48/b.): Nyu­gat emlékkiáll. — Kosztolányi kiáll. ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚ­ZEUM (III., Fő tér 1.): Egy szü­lető városrész — múltjából. — Békásmegyer. — Tóbiás Simon kádármester műhelye. — Déd­­mamáink világa. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM: (V., Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor, Móricz Zsigmond dolgozószobá­ja. — József Attila, Radnóti Mik­lós emlékkiállítás. — Gábor An­dor* emlékszoba. — Jókai Mór relikviái. — Petőfi és kora (áll. kiáll.) — Lukács György kiáll. — Kosztolányi képzőművészeti pá­lyázat kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM: Képek a gyógyítás múltjából. — Négy évtized ma­gyar orvosi emlékérmei. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM: (XIV., Hősök tere): Egyiptomi kiállítás. — Régi képtári spanyol szárny (10-től 13-ig) — Régi kép­tár, olasz szárny (14-től 17.45-ig) — Modern szoborgyüjtemény. — Modern képtár. — Antik­ kiállítás. (Adandó kiállítás.) — 20. századi grafikák magyar gyűjtemények­ben. — Callot emlékkiállítás. — A hónap műtárgya: Johann König: Szent család (új szer­zemény). TÁBORVÁROSI MÚZEUM. (III., Korvin O. u. 63. Ny. H. kiv. 10— 14-ig, Szó, V. 10—18-ig.) VARGA IMRE ÁLL. KIÁLL. (III., Laktanya u. 7.) DUNA GALÉRIA: Petik Tünde és Vásárhelyi Kata kiáll. BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Reklámfotó — Fotó design, (zár: 26-án.) Gulácsy Galéria (Iii., Füri u. 4/a): Ny: naponta 9—17-ig, vas., hétfő zárva. — Bencze Lász­ló, Kántor Andor, Papp Oszkár festők kiáll. (zár: 30-án.) BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓ­HÁZA: Pátzay Pál áll. kiáll. — Kudelich Lajos kiáll. — Baranyai András kiáll. JÓZSEFVÁROSI KIÁLLÍTÓTE­­REM: 4. Nagybaracskai Fotográ­fiai Alkotótelep c. kiáll. (zár: 26-án.) ÓBUDAI pincevalÉria: fin.. Fő tér 1.): Kelényi Béla kiáll. ERNST MÚZEUM: A hazáért — honvédelem és hazafiság a ma­gyarországi művészetben (896— 1848.) FÉNYES ADOLF TEREM: Építé­szet. — Belsőépítészet 3. — Fe­kete György belsőépítész kiállí­tása (zár. 26-án) HELIKON GALÉRIA: Frisch Lász­ló festő kiáll. MŰCSARNOK: Szenes Zsuzsa ki­áll. — Fiatal művészek a Szov­jetunióból. — A 20-as évek szov­jet filmplakátjai. MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi út 85.). Ny. K, Sze, Cs: 15—19-ig, V: 10—13-ig. ÓBUDA GALÉRIA: 101 tárgy ob­­jekt művészet Magyarországon. 1955—1985. PATAKY ISTVÁN MOV. KOZP.­ A nagy győzelem. VÁRSZÍNHÁZ GALÉRIA: Bárdy Margit díszlet- és jelmezterve­ző kiáll. (zár: 31-én.) VIGADÓ GALÉRIA: Makrisz Zizi grafikus és Makrisz Anamemnon szobrász kiáll. (zár: 26-án.) LIGET GALÉRIA: Soós Tamás „Mi­tológia” c. kiáll. STÚDIÓ GALÉRIA: Jortán György festő kiáll. f.) — Sínkovits Imre vendégszerepel a Hétfőn Hétkor Pódiumszínpad sorozatában, május 27-én, hétfőn 19 órakor a szabadság-hegyi Új Tükör Jókai Klubban, (XII., Hollós út 5.). — Kaktuszállitást rendez május 15-től június 2-ig, a Fővárosi Ál­lat- és Növénykert pálmaháziban s Magyar Kaktuszavaitók Orszá­gos Egyesülete. A kaktusz-sereg­szemlén tizenhat kiállító száznál több fajt és fajtát mutat be.­­ A Mátyás-templomban tartják Ella István orgonaestjét ma, má­jus 25-én, szombaton, este kilenc órakor. A műsoron Bach-művek szerepelnek.

Next