Magyar Nemzet, 1985. június (48. évfolyam, 127-151. szám)

1985-06-22 / 145. szám

Szombat, 1985. június 22. Az UEFA Zürichben ülé­sező fegyelmi bizottsága is­mét tárgyalta a Juventus— Liverpool BEK-döntő előtti tragikus eseményeket, s nyolc órás tárgyalás után meghozta végleges — és meg­fellebbezhetetlen — döntését. Eszerint a Liverpoolt há­rom esztendőre eltiltotta az európai labdarúgó­kupa-küz­delmektől. A büntetés akkor lép érvénybe, amikor a FIFA is meghozza döntését. (A nemzetközi szövetség jelen­legi határozata valamennyi hivatásos, angol csapatot el­tiltott barátságos és tétmér­kőzések megvívásától.) A Ju­ventus soron következő két európai kupamérkőzését zárt kapuk mögött, a közönség ki­rekesztésével rendezheti csak meg, míg a Belga Labdarúgó Szövetség —­ amely a vizs­gálat tanúsága szerint mesz­­sze nem tett meg mindent a döntő biztonságos lebonyolí­tásáért —, tíz évig nem kap­hatja meg európai kupatorna döntőjének rendezési jogát. A büntetések indoklásában szerepel, hogy az FC Liver­pool hibás a tragikus esemé­nyekben, mert szurkolótábora már a korábbi kupaszerep­lései alkalmával is kitűnt különleges fegyelmezetlensé­gével, s nincs jel arra, hogy a klub vezetése tett volna va­lamit nézői megregulázására. A Juventust azért marasztal­ták el, mert a halálesetekkel végződött verekedés után az olasz nézők a stadion más, állóhelyi részein óriási pusz­títást végeztek, rakétákkal, kövekkel, palackokkal tá­madtak a rendfenntartó erők­re. A Juventus gólja után is­mét petárdákat lövöldöztek a pályára és a nézők közé, s tüzeket gyújtottak a lelátón. _ A FIFA brazil' érbí­kez-ji'teo Havelange' -santiagói sajtóér­tekezletén­­ kijelentette: Az UEFA­­fegyelmi bizottságának határozatát az erre a célra megalakult válságbizottságuk kapja kézhez, majd beható tanulmányozás után a FIFA Végrehajtó Bizottságához kül­di. Hozzátette az elnök, hogy az 1990-es VB-döntő meg­rendezésére pályázó országok­ kormányaitól megköveteli a FIFA, hogy tökéletes garan­ciákat adjanak a biztonságra. A londoni The Times sze­rint a Liverpoolt sújtó tila­lom nem szélsőségesen ke­mény, minden attól függ, hogy mennyi ideig marad ér­vényben a FIFA valamennyi angol klubot meghatározat­lan időre kirekesztő dönté­se. ..Az UEFA példát akart statuálni, csakhogy a dolog­nak van egy szomorú iróniá­ja: a Liverpool 21 éves, meg­szakítatlan kupa-szereplése alatt mindig jól viselkedett, játékosait a kontinens min­den sarkában dicsérték. Szur­kolóikat három esetben ma­rasztalták el kilengések miatt, s ez összesen 3000 dollár bün­tetéssel járt, míg például a Juventus 50 000 dollárnyi bün­tetést fizetett az európai ku­pákban ..— írja a lap. ★ Együttes ülést tartott Szófiában a Bolgár Testnevelés­ és Sporthi­vatal Központi Tanácsa, valamint a Bolgár l­abdarúgó Szövetség el­nöksége. Ezen teljes egyetértésük­ről biztosították a Bolgár Kommu­nista Párt titkárságát, amely azon­nali hatállyal feloszlatta az 1985-ös bolgár kupadöntő két résztvevőjét, a Levszki Szpartakot és a CSZKA Szeptemvriiszko Znamet, a Bel­­­k­rominisztériuim és a Nemzetvé­delmi M­­inisztérium klubzsapatát. A Kommunista Párt K­özponti Inn­ia, a Rabotnicseszko Delo azt ír­ja, ez a lecke mindenkinek szól. A labdarúgáshoz ugyanis mélyeb­­bek a problémák r­­ék­erei. Mind­két osztályban történtek meg T*m­­ge^hirtelen események, születtek kétségtelenül irreális eredmények. A Ion végrü! leszöl­eri. bn­ rv a bol­gár futball elég erős ahhoz, hogy felszámolja a nemkívánatos jelen­ségeket. A döntés értelmében idén nem lesz kupagyőztes Bulgáriá­ban, a bajnokságot pedig szinte biztosan az eddig harmadik helyen álló Trakija nyeri. A felháborodás hangján írnak a csehszlovák­ lapok a szerda­i futball - botrányról, amikor a részeg Spar­­ta-szurkolók — még Besztercebánya felé utazva — vandál pusztítást vé­geztek a vagonokban, a megérke­zés után pedig ordítoztak az utcá­kon, többen a stadion közelében le­feküdtek az úttestre, akadályozva a közlekedést. A Sparta Prága máris szigorú intézkedéseket ho­zott a mérkőzések nyugalmának biztosítására. S­PORT A Liverpool három évig nem indulhat az európai kupákban A GYANAKVÁS A futball többféle gondja­­baja szóba került hétfőn, a Honvéd által rendezett beszél­getés keretében. Téma volt természetesen az idei bajnok­ság. Kérdeztem, melyek vol­tak­­ a kispestiek legnehezebb mérkőzései. Nem azt a választ kaptam, amit vártam, meglepő volt Reményi Gyula altábor­­nagynak, a Honvéd labdarúgó­szakosztálya elnökének a fele­lete. — Azok a meccsek voltak felette nehezek, amelyeken a közvélemény elvárta tőlünk a győzelmet. Valósággal retteg­tünk, hogy egy gyengébb el­lenféllel szemben ne marad­junk alul. Mert akkor senki nem mossa le rólunk ...­­ Reményi Gyula példát is említett. Játszottak Egerben. A hazaiak a kiesés ellen küzdöt­tek, a­ Honvédtól nem lehetett elvenni a bajnokságot. A két pont nyilvánvalóan az egriek­nek volt a fontosabb. Hőség volt odalenn a pályán, a kis­pestiek alig vánszorogtak. Nem ment nekik a játék. Van ilyen. — Kínosan alakult a mér­kőzés — folytatta az elnök. — A bíró 11-est ítélt az egriek javára. Egy lyukas garast sem adtunk volna a­ győzelemért. Ha pedig kikapunk, mit mond a szurkoló?! Egy Honvéd nem­ maradhat alul Egerben, csak leadhatja a meccset. Andrusch szerencsére kivédte a bünte­tőt, de még így sem voltunk egyenesben. A döntetlenért sem kapott volna osztatlan di­cséretet a csapatunk. Végül Sikesdi egészen váratlanul, jó messziről, vagy 30 méterről betalált a hálóba. Túl voltunk a kínlódáson,­­ a játékosok emelt, fővel jöhettek le a pá­lyáról. Nagyon is értettem, miért volt izgalmasabb ez a mérkő­zés akár egy rangadónál is. A LÉGKÖRÉBEN Honvéd nem akarhatta, hogy a bajnoki elsőségét kétségek és vádak árnyékolják be. A múlt esztendőben öt büntetőpontot vontak le eredményéből. Nagy Antal és Varga ellen vizsgálat indult, megvonták a csapat bajnoki prémiumát, tehát na­gyon tiszta futball­lal kellett feledtetni a történteket. Mégis meddő lett volna az igyekezet, ha becsúszik egy-két megkér­dőjelezhető eredmény. Mert a mi közönségünk nagyon köny­­nyen rámondja egy meccsre, hogy bunda. Az egész bajnokságot, külö­nösen a tavaszi idényt ,a gya­nakvás légköre vette körül. Bundát kiabált a néző a mér­kőzés derekán s aztán a haj­rában bebizonyosodott, hogy szó sem volt megegyezésről, mert a megvádolt csapat vé­gül is kicsikarta a győzelmet. Aztán sor került olyan mér­kőzésre, amelynek eredménye erősen igazolta a gyanút. Bu­da István, az OTSH elnöke, amikor a bajnokság vége felé összehíva az NB I-ben és NB II-ben szereplő klubok elnö­keit, keményen ráolvasta az egyesületekre, hogy nem ta­nultak a múlt esztendő bun­dázásainak súlyos következ­ményeiből. Érkeztek hírek ar­ról, hogy játékosok az öltöző­­folyosón nyíltan beszéltek a megszülető eredményről, még abban is megállapodtak, k­i rúgja az első gólt, ki egyenlít. Az államtitkár kijelentette, hogy ezúttal nem kívánnak központilag eljárást indítani, mert az idei megegyezéseknek más volt az indítékuk és moz­­gatóerejük, mint a tavalyiak­nak, de elvárják a kluboktól, hogy saját maguk vizsgálják ki a történteket és vonják fe­lelősségre a bűnösöket. Nem tudom, a Kedves Olva­só­­találkozott-e ilyen vizsgálat, avagy felelősségre vonás híré­vel. Mert én nem hallottam ilyesmiről. Még Tatabányáról sem jött jelentés arról, vajon kik jártak Szombathelyen, próbálták-e megkörnyékezni az ottani játékosokat, és ha igen, miként. Az ügyet válto­­­zatlanul homály fedi, nemhogy felelősségre vonásról, de még vizsgálatról sem jött hír. Persze, hogy gyanakszik a néző. A tavalyi katarzis után joggal várta, hogy idén végre tiszta, becsületes­­ lesz a baj­nokság. Nemi lett az, bár lé­nyegesen különb volt az idei küzdelemsorozat, mint a múlt esztendei. Jobbak, izgalma­sabbak, érdekesebbek voltak a mérkőzések, néhány igazán jó meccset is láthatott a közön­ség, de a szájízt mégis megke­serítette egy-két furcsa ered­mény. Tudom, jóval többször érte vád játékosainkat, mint ahányszor erre rászolgáltak. Más országok bajnokságaiban tudomásul veszi a közönség, hogy lehet rossz napja egy csapatnak, hogy az adott al­kalommal semmi nem sikerül neki. Nem boldog ilyenkor a néző, mérgelődik is, de aztán lehiggadva tudomásul veszi,­­hogy ilyen a futball. Ha nem lennének meglepetések, ha mindig az esélyes, a képzet­tebb csapat, győzne, unalomba fulladna az egész. A váratlan eredmény , mögött az ottani szurkoló, nem keres sajátos mozgatórugókat és kimegy a legközelebbi mérkőzésre, bízva abban, hogy­ azon majd jobban megy minden. A mi szurkolónk a szeren­csétlenkedés, az ügyetlenke­dés láttán már bizalmatlanná válik és ha úgy értékeli, hogy csapata nem küzd a maximá­lis erőbedobással, máris hang­zik a kórus. Pedig de sokszor fordul elő, hogy a játékos na­gyon akar, mégis valósággal bénultam mozog, lemarad az átadásokról, elkésik a szerelé­sekkel. A nézőtérről úgy lát­szik, mintha érdektelenül, nemtörődöm módon futballoz­na, holott, az izmokban és még inkább az idegrendszerben fellépő fáradtság tünteti ilyen­nek a képet. Léteznek más okok is, amik miatt teljesen csődöt mond egy játékos, sőt egy egész csapat. Nyilván nem bundázott a Videoton, amikor saját pályáján kikapott a pé­csiektől, vagy a Rába ETO, amikor 5—0-ás vereséget szenvedett a Vasastól. Ahogy a futballban mondják, fejlövé­sük volt a vesztes játékosok­nak. Érdekes módon — ez meg­győződésem — nem volt bun­da a Tatabánya győzelme a fe­rencvárosi stadionban. A mér­kőzés után beszélgettem Rab Tiborral. Voltak érvei:­­— Ne nézzenek bennünket idiótának! A Tatabányának egy­ pont is elég lett volna a bentmaradáshoz. Miért adtunk volna neki kettőt?! Miért vál­latok volna a keserves másfél órát a saját húszezres közön­ségünk előtt, éppen akkor, amikor végre feljövőben vol­tunk és bekerülhettünk volna az első hat közé. Gondolhatja valaki józan ésszel, hogy ön­magunk ellenségei vagyunk? Hogy 0—2-re leadunk egy számunkra fontos mérkőzést? Anyagilag, erkölcsileg nagyon sokat jelentett volna számunk­ra a győzelem, de azon a na­pon képtelenek voltunk elfo­gadhatóan játszani. Előzőleg Csepelen is szerencsével sze­reztünk pontot, már ott érez­tük, hogy a nagy nekibuzdu­lás után leszálló ágba kerül­tünk. Sokat kivett belőlünk, hogy a kieső pozícióból mér­kőzésről mérkőzésre feltor­násszuk magunkat. Leragad­tak a lábaink, nem kapcsolt az agyunk. Túljutva a krízisen, nem tudtunk újítani s ez mu­tatkozott meg az utolsó for­dulóban Szegeden is. Végtele­nül bántott minket ez a két­­ vereség, tisztes helyezést sza­lasztottunk el. A szurkolót nem tudom hi­báztatni, mert ebben és más gyanús, de valójában tiszta mérkőzésen bundát vélt felfe­dezni. A magyar labdarúgás múltja és valamelyest a jele­ne alakította ki a gyanakvás légkörét. Persze, hogy bizal­matlan a néző, amikor tisztá­ban van vele, hogy évtizede­ken át egyeztek meg minálunk a bajnoki mérkőzések eredmé­nyében, hogy árusították a pontokat, mint a nercet, a per­zsát az üzletekben. Még akkor is érthető lenne a szurkolói gyanú, ha idén minden mérkő­zés fenségesen tiszta lett­ vol­na. Hiszen rossz meccs és vá­ratlan eredmény a világ min­den bajnokságában akad, de ha nálunk lát ilyet a néző, persze, hogy agyába szalad a vér. A mi játékosaink és elő­deik főzték azt a levest, amelyből most is kanalazgat­­niok kell. Évek nagyon tiszta és becsü­letes bajnoki szezonjai kelle­nek, amíg a szurkoló majd csak azt látja a pályán, ami ott valójában történik és nem keresi, mi folyhatott le a ku­lisszák mögött. Ma a labdarú­gók tisztes hányadát bántja, sérti a gyanúsítgatás, de mit lehet tenni? A közönséget csak tettekkel lehet meggyőz­ni. Amíg nem egyértelműek a tettek, a néző bizalmatlanul nézi a futballt és általánosít. Nem az egyik vagy másik já­tékost, csapatot marasztalja el, hanem az egész bajnoksá­got minősíti tisztátalannak. Azt hiszem, igaza volt Re­ményi Gyulának, amikor az említett beszélgetésen az álta­lánosítás ellen szólt. Egy-két hiba miatt nem szabad az egész magyar futballt elma­rasztalni. Aki hibás, azt nevez­zük a nevén, ne ködösítsünk. Mondjuk ki nyíltan, ha történt valami, mert ezzel lehet csak megvédeni mindazokat, akik tisztességes úton járnak. Zsolt Róbert Vasárnaptól osztályosok az NB II-be jutásért A labdarúgó NB IX. három kiadó helyéért vasárnap kezdi meg a küzdelmet a területi bajnokság öt győztese, és egy második helyezettje. A Ba­kony csoportban bajnok MO­­TIM TE ugyanis visszalépé­sével megnyitotta az utat a mögötte végzett Sabária előtt A vasárnapi mérkőzések: Oroszlány—Szabó L. SE, DÉLÉP—Ganz MÁ­VAG, Kom­ló—Sabária. (Kezdési időpont 17 óra.) A hat csapat közül a Ganz- MÁVAG és a Komló már az NB I-ben is szerepelt, míg a Sabária a húszas évek végén játszott meghatározó szerepet a legjobbak mezőnyében. A DÉL­ÉP tavaly is bajnoksá­got nyert, de elbukott az osz­tályozóm Az idén minden­képpen NB II-s lesz, hiszen fúziónál a SZEOL AK-val. A visszavágókat június 30- án rendezik. Ökölvívásban: Erős amerikai gárda a magyarok ellen Európai idő szerint szom­batra virradóra, hajnali négy órakor kezdődött Lake Tahoe­­ben az Egyesült Államok— Magyarország országok* közti ökölvívó-mérkőzés. Meglepően nagy sajtója van a magyar válogatottnak, a kikapcsoló­dásul szánt hajókiránduláson több televíziós társaság készí­tett felvételt öklözőinkről, az EB-ezüstérmes Füzesy Zoltán­ról pedig —, akiről tudták, hogy filmekről Muhammad Ali stílusát igyekszik elsa­játítani — külön is nyilatko­zatot kértek. Az MTI sportosztálya be­szélt Kovács Bertalannal, a küldöttség vezetőjével, aki elmondta: „Már megtörtént az orvosi vizsgálat és a mér­legelés. Mindenki rendben volt. A házigazdák igen erős csapattal állnak ki, együtte­sükben öt bajnok is talál­ható, s heten lépnek szorí­tóba azok közül, akik az év elején a Szovjetunió ellen is szerepeltek. Közülük négyen nyertek is.” Magyar Nemzet SPORTNAPLÓ Az országúti kerékpáros IBV-n, Prágában, a 70 km-es csapatver­senyt az NDK nyerte a Szovjet­unió és Csehszlovákia előtt, a ma­gyar együttes 8. lett. Temesvári Andrea, oldalán az ar­gentin Villagrannal negyeddöntőig jutott az eastbournei nemzetközi teniszverseny női párosában. Itt két játszmás vereséget szenvedett a Jordán, Smylie, amerikai—auszt­rál kettőstől. Bravúros, győz­elm­e­st., adatott vízilabdaválogatottunk, pénteken a budvai nemzetközi tornán, előbb az Egyesült Államok csapatát győz­te le­­11—10, majd Olaszország csa­patát 14—7 arányban. ismét pályára lépett a magyar kosárlabda válogatott és az ame­rikai Harvard University hazánk­ban portyázó csapata. A magyar válogatott ismét győzött, ezúttal 88:34 (43:43) arányban. Női kézilabda-válogatottunk Öt gólos (23:18) győzelmet aratott Csehszlovákiával szemben, a Ju­goszláviai nemzetközi tornán. Halványan sikerült az atléták Budapest bajnokságának első nap­ja. Mindössze három figyelemre­méltó eredmény született. Tatár 10.45 mp-cel lett első 100 m-en, Bodó 14.02 mp-cel 110 gáton, Bók László 30:10,15 perccel 10 000 m-en. Vasárnapi galoppversenyérő 1. Laikus — Torpedó — Kokott — Ágnes. — 2. Cenzor — Merry — Turbe — Lau­ris. — 3. Nótás — Láncszem — Diadalív — Toborzó. — 4. Hamvas — Wurf — Arménia — Csábos. — 5. Terliszter — Ma­­kadám — Káder — Tibia. — 6. Ibiza — Gótika — Winker — Dis­­co. — 7. Kóla — Márka — Ung — Kecses. — 8. Nótárius — Priusz — Talbo — Ármádia. — 9. Kádi — Apostag — Sáreeres — Rén­szarvas. — 10. Lutri — Milka — Borcsa — Kékes. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pálné u. 4—6.): zárva! AQUINCUMI MÚZEUM (III., Szent­endrei u. 139.) ARANY SAS PATIKAMÚZEUM: (I., Tárnok u. II.) Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korá­ban. BAJOR GIZI SZINÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 16.) (Ny: K. Cs. 15—19 óráig, Szó, V. 11—18 óráig.). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ: (H., Csalán út 29.) Bartók emlék­kiállítás. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken (idősz. kiáll.) BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚ­ZEUM: (I., Szent György tér 2.) Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede. — A középkori Buda királyi várpa­lotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Tudományegyetem 1635—1935. — Képes levelezőlapok (idősz. kiáll.) EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚ­ZEUM: (V., Deák tér 4.) Sztere Gábor emlékkiállítás. FÜRDŐ MÚZEUM: (HL, Flórián tér 3—5.) GUL BABA TURBE (II., Mecset u. 14.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM: (I., Tóth A. sétány 40.) Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc. — Az Osztrák—Magyar Monarchia és az első világháború. — A kézifegyverek története, vadász- és céllövő fegyverek. — A Ma­gyar Tanácsköztársaság forradal­mi honvédő háborúja. — Ma­gyarország a két világháború kö­zött. — Hazánk felszabadítása. — A néphadsereg fejlődése. — A magyarországi feudalizmus korá­nak hadtörténeti emlékei és kép­zőművészeti alkotásai (áll. kiáll.) — Katonai egyenruha kiáll. (Idősz. kiáll.) HERKULES VILLA (III., Meggyfa u. 19—21., Ny.: 10—14-ig, szó: V: 10—18-ig.) HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM: Indiai és jávai művészet. — 150 éve szü­letett Hopp Ferenc. IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM: Mű­vészet és mesterség. (áll. kiáll.) — Az Időmérés története. — La­­maista művészet (idősz. kiáll.) JÓKAI EMLÉKMÚZEUM: (XH., Költő u. 11. Ny. H. kiv. 10—18-ig. JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA: (IX., Gát u. 3.) KASSÁK EMLÉKMÚZEUM: (III., Fő tér 1.) Kassák Lajos kollá­zsai — Kassák irodalmi és kép­zőművészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA: (XIII., Vi­segrádi u. 15., Ny. V. kiv. 10—18 óráig.) KISCELLI MÚZEUM: (III., Kiscel­­l1 út 108). Pest-Buda művészeti emlékei a XVIIl—XIX. század­ban. — Budapest művészeti em­lékei a XIX—XX. században. — Az „Arany Oroszlán” patika. — Pest-Budai nyomdák a XVlll— XIX. században. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM: (XIV., Városligeti krt. 11.). A vasút tör­ténete a lóvasúttól 1945-ig. — A mai vasút. — A rep­ülés­­történe­te. — A hajózás története. — Az autó és a motor. — A közúti köz­lekedés története a római kortól napjainkig. (áll. kiáll.) — A ma­gyar közlekedés 40 éve (idősz. kiáll.) LAKÁSMÚZEUM: (u­., Fő tér 4.) Kun Zsigmond néprajzi gyűjte­ményéből rendezett kiállítás. (Ny.: H. kivételével 14—18-ig; Szó, V. 10—18 óráig.) MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓ I­PARI MÚZEUM: A cukrászipar története Magyar­országon. — „A magyar keres­kedelem századunk első felé­ben.” MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM: (Budavári Palota ,,A”­ép.) A magyarországi mun­kásmozgalom története. — Szak­oktatás, szakképzés a főváros­ban (IVI. kiad.) — „Az első vonalban” kiáll. a belügyi szer­vek 40. éves fejlődéséről. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: (Budavári Palota) Magyarországi művészet a XI—XX. sz-ig. — Ké­sőreneszánsz és barokk művészet 1550-től 1800-ig. — Későgótikus szárnyasoltárok. — Középkori kő­tár. — Gótikus faszobrok és táb­laképek a XIV—XV. században. — XIX. századi magyar festészet és szobrászat. — Munkácsy Mi­hály és Paál László művészete. — A XX. századi festészet és szobrászat. — Középkori és rene­szánsz kőtár (XI—XVI. sz.) (áll. kiáll.* Barabás Miklós akvarel­­lei. — A művészet szolgálatában: A megyei képzőművészeti gyűj­temények 40 éve (már. 30-án) — (idősz. kiáll.) — A hónap műtár­gya: Mészöly Géza: Bala­toni halásztanya (1877) MAGYAR NEMZETI MÚZEUM: (VIII., Múzeum krt. 14—16.) — Károlyi Emlékszobák a Petőfi Irodalmi Múzeum épületében (V., Károlyi M. u. 16. Ny.: K-től P-ig: 10—14-ig, Szó, V. 14—18-ig.) Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig. — Magyarország története a hon­foglalástól 1849-ig. — Magyar ko­ronázási jelvények, (áll. kiáll.) — Négy évtized új szerzeményei, (idősz. kiáll.) MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM: A háziállatok kialakulása. — A hon­foglaló magyarok és a kora Ár­­pád-kor háziállatai. — A sertés­­tenyésztés. A szarvasmarha-te­nyésztés. A lótenyésztés. A ma­gyar baromfitenyésztés és a juhtenyésztés története. — Az erőgép története. — Ekék a XVlll—XIX. században. — Vadá­szat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) (Ny.: H. kir. 10—17.) NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚ­ZEUM (XXII., Csókás! P. u. 9— II.): Európai bútorok a XV— XVII. sz.-ban. — Magyar bútor­művészet, a XVIII. sz.-ban. — Bútorművészet a XIX. sz.-ban. — Kályha és kályhacsempe. — Római lapidárium (áll. kiáll.) .— Dohányzó Európa (nyit. 27-én) (idősz. kiáll.) (Ny. H, kiv. 10—17.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V.. Kos­suth Lajos tér 12.). Az őstársa­dalmaktól a civilizációkig (állan­dó kiállítás) — Győrf­­y István­­emlékkiállítás. — Kalevala né­pe. — Finn népművészeti kiállí­tás. — Utunk, életünk — élet­módbeli változások. 1944-től nap­jainkig. — Visszatekintés: 40 év története a riportfotók tükrében, (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajor u. 18/b.): Nyu­gat emlékkiáll. — Kosztolányi kiáll. DI ALÍJAI­­.HELYTÖRTÉNETI MÚ­ZEUM (In., Fő­ téri I.): Egy szü­lető Városrész — múltjából. — Békásmegyer. — Tóbiás Simon kádármester műhelye. — Déd­­mamáink világa. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM: (V. Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor, Móricz Zsigmond dolgozószobá­ja. — József Attila: Radnóti Mik­lós emlékkiállítás. — Gábor An­dor emlékszoba. — Jókai Mór relikviái. — Petőfi és kora (áll. , kiáll.) — Lukács György kiáll. — Kosztolányi képzőművészeti pá­­­­lyázat kiáll. — Gondolat c. folyó­irat — kamarakiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM: Képek a gyógyítási múltjából. — Négy évtized ma­gyar orvosi emlékérmei. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM: (XIV., Hősök tere): Egyiptomi Kiállítás. — Régi képtár, spanyol szárny (10-től 13-ig) — Régi kép­tár, olasz szárny (14-től 17­45-ig) — Modern szoborgyűjtemény. — Modern képtár. — Antik­ kiállítás. (Állandó kiállítás.) — A nápolyi festészet aranykora. — 20. századi grafikák magyar gyűjtemények­ben. — Callot emlékkiállítás. — A hónap műtárgya: Johann König: Szent család (új szer­zemény). TÁBORVÁROSI MÚZEUM: (HL, Korvin O. u. 63. Ny. H. kiv. 10— 14-ig, Szó. V. 10—18-ig.) TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚ­ZEUM: (Vill., Baross u. 3.) A Nemzeti Múzeumban ásványok világa. — Bemutató Magyarország madárvilágából. — A Természet­tudományi Múzeum története. — A földtörténet emlékei Magyar­­országon. — Az őslények vitága. — Sarkvidéki állatok. ZSIDÓ MÚZEUM. (V., Dohány u. 2., Ny. K, Sze. p, V: 10—13-ig; H, Cs: 14—18-ig.) VARGA IMRE ÁLLANDÓ KIÁLL. (III., Laktanya u. 7.) BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓ­HÁZA Csk­.,­ Lajos u. 158.):­pát­­zay Pál áll. kiáll. — Kudelleh La­jos fotóm, kiáll. — Várnagy Il­dikó szobrász kiáll. ÓBUDA GALÉRIA (111., Fő, tér 1.1. 101 tárgy Objektmű­vészet Ma­gyarországon 1955—1935. BG SZABADTÉRI SZOBORVERT­TÉ (VITT., Vas u. 15.1. Szőrőssi Enikő és Trombitás Tamás ki­áll. BUD­A­PEST KIáLLÍTÓTERAM 0­., Szabadsajtó út 5.): Do­nenk­o Pu^ —’frC"to o­nsz festő kiáll BG JÓZSEFVÁROS) KÍSTXrrrV TERS.TR (Vln.. József g­t 70*: G­ankák. könyveU EómOhój ERNST vtúzrt­m. Vé­ljük, hogy unokáink is lássák TV. pono­rrvT rmr­­­i w á t th­órr. Rém. JTavnal Kornél festő kiáll.■ (nvit: 27-én* DTTNA GALÉRIA: R»»ik Tűnne ég Vásárhelyi Kata bőr- és Rv‘S. te­v’ező Iparm. kiáll. FENVEs ThOTr Trapi,. r..w„a­ — Belsőenítészet TV T­ gr• Sfl . RÉT TRÓN OA.LErt a • Labanc­ Mó­nika keramikus kiáll MotrAR C Rár. ovot—t——. (XT.. Ménesi út 65.. Ny. K Sze­cs­­is—i«-ig.­ MŰCSARNOK- A 20-as évek­­et filmplak­áttal * OETTEJÓ RTNCRO AT ÉRT A - Kn—'s Imre kiáll, (zár: 30-án ) •VTGADO galéria, és gyakorlat” Sasa Géz, és E Szabó László belsőéni*észel. Irt--! (nyit: 25-én) — Dombra—I­vv László festő kiáll, (nyit: 26-án). 13

Next