Magyar Nemzet, 1985. szeptember (48. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-17 / 218. szám
.Kedd, 1985. szeptember 17. A társadalom fejlődéséhez igazítjuk a jogi eszközöket- írta: dr. Markója Imre igazságügy-miniszter ------------------------------------ Gazdasági építőmunkánk, de talán jogrendszerünk fejlesztése terén is legjelentősebb feladat az állami vállalatokról szóló törvény módosítása volt. A módosítás során az az alapvető elvünk, hogy az állami vállalatok kezelésében levő vagyon az állam tulajdonában van, továbbra is érvényes maradt. A tulajdonosi jogok gyakorlását azonban — a közüzemi vállalatok kivételével — átrendeztük: e jogok túlnyomó részét a vállalatokra ruháztuk, és csupán néhány alapvető jogot tartottunk fenn a gazdaságirányítást végző szervek számára. Nagyobb önállóságú testületi döntés . A vállalati tulajdonosi jogosítványoknak a bővítése nem öncélú volt., A népgazdaság jövedelemtermelő képessége ugyanis csak úgy fokozható, ha a gazdálkodó egységekben a termelés hatékonysága növekszik. Ez pedig megköveteli a vállalatok költségérzékenységének erősítését, a vállalkozói magatartás és az anyagi érdekeltség javítását. Mindez elképzelhetetlen a vállalati önállóság kiterjesztése nélkül, ami a jogban a tulajdonosi jogosítványok körének bővülésében tükröződik. Vállalati törvényünk korábban úgy rendelkezett, hogy valamennyi vállalat vezetését egyszemélyi felelősséggel, az igazgató látja el. Ezt az elvet részben már a törvény 1981. évi módosítása során áttörtük, amikor kimondtuk, hogy az alapító szerv az elkülönült szervezeti egységekkel rendelkező vállalatoknál igazgatótanácsot hozhat létre, amelynek az úgynevezett stratégiai kérdésekben döntési jogköre van. Most a vállalati gazdálkodás fő kérdéseiben a testületi döntést tettük általánossá. A vállalat v vezető testületeinek összetételét úgy határoztuk meg, hogy azokban kizárólagos, illetve meghatározó szerephez jutott a dolgozói képviselet, ami egyszersmind az üzemi demokrácia magasabb szintre emelését is jelenti. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének munkálataihoz szorosan kapcsolódva készítettük elő a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmáról szóló törvényt, és a gazdasági bírságról rendelkező minisztertanácsi rendeletet. Közismert tény, hogy a gazdaságirányítási rendszer jelenlegi tervszerű, piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai érdekek fűződnek ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatok terén hatékonyan felléphessünk a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Az új szabályozás egyaránt védi a fogyasztók és a versenytársak érdekeit és védelmet nyújt a tisztességtelen gazdasági tevékenység valamennyi formájával szemben. Nagy jelentőségű jogszabálya a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének a gazdálkodó szervezetek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításáról és az ezzel okozott kár megtérítéséről szóló törvényerejű rendelet. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a gazdat,4 cikk a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában múlt csütörtökön tartott országos tanácskozás bevezető előadása alapján készült a ságirányítás a vállalatot csak rendkívül szűk körben utasíthatja meghatározott tevékenység ellátására. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését szolgáló alapvető jogszabályokat az elmúlt időszakban megalkottuk. A fő feladat most az, hogy ezeket a jogszabályokat következetesen végrehajtsuk és a korszerűsített irányítási rendszer keretei között hatékony munkával biztosítsuk gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. A megváltozott irányítási rendszer teljes kiépítése azonban szükségessé tesz további jogszabályalkotást is, illetőleg a gyakorlat tapasztalatai alapján azok módosítását, így például: a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése indokolja, hogy napirendre tűzzük a társulásokra vonatkozó jogi szabályozás korszerűsítését. Közgazdasági szempontból azért szükséges a kérdéssel foglalkozni, mert a jelenleg hatályos szabályok már nem felelnek meg mindenben azoknak a külpiaci követelményeknek, amelyeket a tőkés partnerek támasztanak. Emellett belföldön is szükség van több szervezeti forma — így például a részvénytársaság — jogi szabályozásának korszerűsítésére, és szélesebb körű felhasználására annak érdekében, hogy a gazdálkodás szervezeti rendje képes legyen rugalmasan alkalmazkodni a gazdaság és a piac szerteágazó, gyorsan változó követelményeihez, és még jobban elősegítsük a hatékony és jövedelmező tőkeáramlást. Az utóbbi években — éppen a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése következtében — megnövekedett a bíróságok által vezetett cégjegyzék jelentősége. Mint ismeretes, ennek alapvető funkciója az, hogy forgalmi szempontból megbízható, hiteles nyilvántartása legyen a gazdasági tevékenységet folytató szervezeteknek, és ezáltal előmozdítsa a hitelezői érdekvédelem jogi megvalósulását. A csaknem négy évtizede hatályban levő cégnyilvántartásról rendelkező jogszabályt indokolt, korszerűsíteni, és a mai gazdasági viszonyokkal összhangba hozni. Külön ki szeretném emelni azt az újszerű rendelkezést, amely a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok, polgári jogi társaságok, gazdasági munkaközösségek, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei, a társadalmi szervezetek és az egyesületek által létrehozott vállalatok, továbbá a leányvállalatok törvénysértő működése esetén — az államigazgatási szervek helyett — a cégbíróság részére felülvizsgálati jogkört biztosít. Tehát a cégbíróság látja el ezekben az esetekben a törvényességi felügyeletet. Úgy gondoljuk, hogy ez a világszerte ismert — és elismert — megoldás jól szolgálja a törvényesség érvényesülését és a jövőben az intézmény hatóköre bővülni fog. A bíróság jogköre természetesen csak a törvénysértés megállapítására és orvoslására terjed ki, és nem jelent operatív ellenőrző jogkört. Veszteségesek és hitelezőik A tartósan alacsony hatékonyságú állami vállalatokkal és a fizetésképtelen, veszteséges, alaphiányos gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos eljárási rendünk eddigi tapasztalatai indokolják, hogy foglalkozzunk a fizetésképtelenség megszüntetésére vonatkozó új típusú szabályozás kialakításával. Ennek során a kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodás biztosítását és a tartós fizetésképtelenség esetleges megelőzését tekintjük feladatunknak. Abban az esetben, ha a fizetésképtelenség oly módon következik be, hogy a gazdálkodó szervezet megszüntetése elkerülhetetlen, olyan jogi szabályozást kell kialakítani, amely védi a hitelezők érdekeit, biztosítja a döntés pártatlanságát és az egyéb fontos társadalmi érdekek érvényesülését is. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének elveivel összhangban vannak azok a gyakorlatban már idáig is alkalmazott megállapodások, amelyeket az állam és az egyes vállalatok képviselői — meghatározott gazdasági célok elérése érdekében — kötnek. Ez teszi szükségessé, hogy kidolgozzuk ezeknek az úgynevezett államigazgatási megállapodásoknak a közgazdasági és jogi rendszerét. E körben számtalan tisztázandó kérdés merül fel. Meg kell határozni, hogy mire irányulhatnak ezek a megállapodások. Tisztázni kell, hogy a vállalatnak adható előnyök milyen kapcsolatban vannak a szabályozó rendszer egészével. Rendezni kell, hogy az állam részéről mely szervek jogosultak ilyen megállapodásokat kötni és milyen anyagi források terhére. Jogi oldalról vizsgálandó, hogy klasszikus szerződésről van-e szó, ahol a felek egyenrangúak, vagy aláfölérendeltségi viszonyok is átszövik a megállapodást. Ez utóbbi esetben ugyanis önálló jogintézményt kell kialakítanunk. További kérdés, hogy vita esetén lehet-e bírósághoz fordulni, s milyen eszközöket lehet igénybe venni, ha nem teljesítik a megállapodásban foglaltakat. Kisvállalkozások, szociális ig módon! Az elmúlt időszakban egyre többet szerepel a sajtó, a rádió és a televízió napirendjén a kisvállalkozások helyzete. Sokféle hangot lehet hallani e téren. Vannak, akik egekig magasztalják, de vannak olyanok is, akik minden baj okozójaként tartják számon a kisüzemi szervezeti formákat. Meggyőződésem, hogy az elmúlt három év tapasztalatai alapján reálisan értékelhetők a kisvállalkozások, és az általuk keltett gazdasági, társadalmi hatások. Azt hiszem, hogy valamennyien egyetérthetünk azzal a megállapítással, a amely szerint a jövőben is szükség van olyan kiegészítő és kisegítő tevékenységekre, amelyek beilleszkednek a szocialista gazdasági rendszerünkbe, javítják a gazdálkodás eredményességét, segítik a lakosság színvonalasabb ellátását. A kisvállalkozásokra vonatkozó jogi szabályozás immár három éve állja a gyakorlat próbáját. Megvalljuk őszintén, hogy a szabályozás néhány területen nem sikerült maradéktalanul, a továbbfejlesztés elől nem zárkózhatunk el. A kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenységet végző szervezetek működésének szabályait úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy az erősítse a gazdasági érdekeltséget, ugyanakkor akadályozza meg a kockázatvállalással és a munkával nem arányos, illetve a munkanélküli jövedelemszerzést. A tervezett módosítás alapvető változásokat várhatóan nem eredményez, de megoldást ad néhány, eddig csak jogértelmezés útján rendezett kérdésben. Így például: a módosítás lehetővé fogja tenni a gazdasági munkaközösségből való kizárást. Bizonyos esetekben kötelező felmondást ír majd elő a jogszabály. A cégjogi szabályok változásával összhangban módosulni fog a törvényességi felügyelet rendje. Elképzeléseink szerint — és ezzel az érdekeltek többsége egyetért — a szabályozás egyszerűsítése érdekében meg kell szüntetni a vállalati gazdasági munkaközösségeknél a hatósági jóváhagyási és cégbejegyzési kötelezettséget, elsősorban azoknál, amelyek kizárólag a .,saját." vállalatuk részére végeznek munkát. Ezzel a megoldással a vállalati gazdasági munkaközösség a jelenlegi helyzetnek és gyakorlatnak megfelelően lényegében vállalati belső szervezeti egységgé válik, de nem zárjuk ki a külső munkavállalás lehetőségét sem. Mert a munkaközösség egyben társaság is marad, amely a saját neve alatt szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Megszolgált „előléptetés" Város két megye határán Ki korán kelt hirdetéseket olvas. A templom kerítésének támasztott táblákról sok minden megtudható. Kiállítás nyílt a hódmezővásárhelyi fazekasságról; házépítők EB/60/10-es beton béléstestet vásárolhatnak; kötelező eboltás az apaállat-istállónál, aki elmulasztja, szabálysértést követ el. A csarnok mellett Viski József kerékpármegőrzője késztet bámészkodásra. Az elnevezés megtévesztő, mivel a vállalkozó szellemű férfiú motorkerékpárra, triciklire, személyautóra, sőt teherautóra is készséggel vigyáz. Utóbbira, tizenöt forintért, amennyiért éppen három kiló dinnyét mérnek bent a tágas csarnokban. A sarki gyógyszertár leltároz. A szemközti Tisza—II. Áruházban 7,80 a Hot-dog s több helyen olvasom, hogy koncertet ad a Smog együttes, kezdődik a beiratkozás a zeneiskolában persze nem szerénykedik reklámban a diák- és videódisco sem. Többféle nyelvet lehet tanulni, hagyományos és — igaz, borsos áron — intenzív kurzuson egyaránt. A könyvesbolt szerződéses, szomszédságában a főutcán ott található, a fejlődést látványosan megszemélyesítő IBUSZ-iroda s a Junior divat Shop üzlet is. Szeptember első napjainak egyike. Fél óra lehet a cukrászda nyitásáig, de már szép számmal tolonganak a kávéfőző automata előtt. Alighanem a kulcslyukon szivároghattak be, mondja a pult mögött serénykedő hölgy, akitől azt bátorkodtam megkérdezni, tudja-e, mióta város Tiszafüred. Ő ugyan nem tudja, így a válasz, van ő neki éppen elég dolga, reggeltől estig dolgozik, kérdezzem meg inkább a főnököt. Elnöki közmegelégedésre A főnök, azaz Rente Ferenc tanácselnök előzetes bejelentés nélkül, azonnal fogad. Középtermetű, nyílt, derűs férfi, az a fajta vezető, aki hagyja magát megismerni. Éppen negyedszázada került az államigazgatásba téeszrevizornak, ezért mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett. Később elvégezte a Politikai Főiskolát s legvégül, afféle szabadon választott stúdiumként, bölcsészetet tanult a debreceni egyetemen. Úgyhogy tulajdonképpen történész, de ha kell, szociológus is. Ennek megfelelően a diplomamunkáihoz mindig úgy választott témát, hogy annak hasznát vehesse. Vagyis Tiszafüred társadalmi rétegződésének változásait a felszabadulástól napjainkig senki nem ismeri nála alaposabban ezen a vidéken. Tizenhat éve tanácselnök. Eleinte a község, majd a nagyközség, később a nagyközségi közös tanács, majd 1984. január elsejétől immár a városi tanács első embere. Közmegelégedésre. A júniusi választásokon már az első fordulóban annyi szavazatot kapott, hogy az ellenlábasa póttanácstag sem lehetett. Ő maga úgy mondta, volt már mindenféle elnök, a lényeg azonban mégis csak az, hogy a település legizgalmasabb időszakait sikerült itt végigélnie. A táj mai településszerkezete az ősi Kemej megye részeként a XIII—XIV. századra alakult ki. Tiszafüred írásos forrásokban először egy 1334-ben kelt oklevélben fordul elő Füred-villa formában, a nagyváradi püspök halászfalvaként. A XV. század végén az adójegyzék már jelentős állattartásra utal. A település a hódoltság korában többször elnéptelenedett, majd a XVII. század végén Borsod megyei kálvinistákkal telepítették be. A község, 1744-ben kapott oklevele alapján, évi négy vásárt tarthatott, s ezzel mezővárosi jogállást nyert Vagyis volt, már város, sőt, 1849-ben. Féger elvesztése után ideiglenesen megyeszékhely is, s a hadsereg főhadiszállása. Február és április között Kossuth Lajos több alkalommal járt itt. Görgeyvel a jelenlegi múzeum épületében hakilírzott, tanácskozásuk eredményeként, indult meg a tavaszi hadjárat. A felszabadulás után Tiszafüred 1950-ig Heves megyéhez tartozott. Azóta, egészen 1988-ig Szolnok megye azon településeinek egyike volt, amely keveset fejlődött. Emberek ezrei jártak el dolgozni, s aki tehette, máshová költözött. Ily módon a rákövetkező év kétségtelenül a fordulat éve, azóta ugyanis napjainkig egymilliárd és nyolcszázezer forintot, fordítottak a lemaradás felszámolására. Mindenek előtt munkalehetőséget teremtettek helyben. Ma már minden gyerek eligazítja az idegent, ha a hajógyárat, az alumíniumgyárat vagy éppenséggel a gyógyszerárugyár kiszerelő üzemét keresi. Ami pedig az infrastruktúrát illeti: 1970-ben — mondja roppant találóan Rente Ferenc —, nem volt annyi járda, mint amenynyi pormentes út van manapság városszerte. A vezetékes vízellátás százszázalékos. Életminőség Van helyben gimnázium, kollégium, hozzá, ipari tanulóképzés, újabban zeneiskola, hat felnőtt és három gyermek körzeti rendelő, szakrendelő intézet. A kereskedelmi ellátottságra a legjellemzőbb, hogy a megyében nyolc-tíz éve itt a legmagasabb az egy lakosra jutó forgalom. Nyilván azért, mert a Heves és Hajdú-Bihar megyével szomszédos város vonzáskörzetében legalább négyszer annyian élnek, mint közigazgatási határain belül. A lényeg azonban mégis csak az, hogy van mit vásárolni, s a szolgáltatás is megsokszorozta önmagát. Jó néhányan persze panaszkodnak, mondván, a várossá levéssel semmi különleges változás nem következett be. Holott a mérce, a felsőbb osztályba lépés lehetősége az addig , megtett úttól függ. Rente Ferenc, meglehet, hivatalból is védi a mundért, érvei előtt azonban meg kell hajolni, íme néhány. 1970-ben még a foglalkoztatottak 44 százalékának adott kenyeret a mezőgazdaság, ma ez az arány 20—21 százalék. Lényegében ennek éppen a fordítottja játszódott le az ipari foglalkoztatásban. Egyidejűleg megjelent a városban a humán mellett a műszaki értelmiség a nagyszabású ipartelepítéssel, s megállt a munkaerő elvándorlása. Ma már a húszévesnél idősebb helybéliek 26,7 százaléka rendelkezik valamilyen középfokú iskolai végzettséggel, a diplomások aránya ugyanakkor 4,3 százalék. Ez is, az is többszöröse a tízegynéhány évvel ezelőttinek. S ami talán a legékesebben reprezentálja az életminőség javulását, az a lakáshelyzet. 1960-ban kétezernegyvenöt egyszobás otthon volt Tiszafüreden s mindössze 70 háromvagy több szobás. 1977-ben már csak ezerháromszáz egyszobás és ötszáznegyvennégy három- vagy több szobás lakást tartottak számon. Azóta a helyzet nyilván tovább javult. Gondok azért vannak, miért lenne éppen ez a város kivétel. A minden településen érzékelhető elvonást döntően a célcsoportos lakásépítés sínylette meg. Mégis: olyan mértékű a magánlakás-építési kedv, hogy nem lesz elmaradás az év, egyúttal a tervidőszak végén, öt év alatt közel ezer lakásba költöztek be, nem utolsósorban a kedvező támogatás következtében. Egyetlen példa erre: a tanács olcsóbban adja fiatal házasoknak a tettet, mint amenynyiért kisajátította. Mindenre azonban így sem futja. Bizonyság rá, hogy általános iskola nem épült felszabadulás óta. A rávalót bölcsődék, óvodák létesítésére fordították, amikre az ipartelepítés kezdetén, ha lehet, még nagyobb szükség volt, így aztán a nemrég startolt új tanévben is változatlan a két műszak s a meglevőkön kívül nyolc szükségtanteremben is folyik az oktatás. Szerencsére épül már az új, tizenhat tantermes általános iskola a később továbbépítendő nevelési központ első egységeként. Terv szerint ugyanis ide kerül majd a könyvtár és a művelődési központ is. Kihasznált önállóság Hogy jár-e valamiféle előnynyel a várossá nyilvánítás, arra a tanácselnök egyértelmű igennel válaszol. A lakosságnak mindenképpen jó, egyebek közt azért, mert ezáltal olcsóbb lett a villamosenergia. A tanács még több lehetőséghez jutott, például a szellemi élet irányításában. Vagy: a nagyobb önállóság lehetőségével élve nappali kórházat hoztak létre a fizioterápiás szakrendelés keretében. Summa summárum: az emberek úgy gondolkodnak, hogy érdemes volt gürcölni itt a megye szélén. S hogy ez mennyire így van, azt a településfejlesztési társadalmi munka, bizonyítja mindennél eltetébben. 1988- ban még csak négyszázhetvenezer forintra rúgott a végösszeg, az utóbbi tíz esztendőben pedig átlagosan elérte a 15 milliót! Vagyis a várossá válás nem spontán történt, valamiféle kivagyiságból — jóllehet a Szolnok megye területfejlesztési koncepciójának részeként jött létre —, hanem tartalmában is megfelel a követelményeknek. Tiszafüred az említetteken túl számottevő idegenforgalmi lehetőséggel is rendelkezik. Garancia erre mindenek előtt a Tisza IT. vízlencse és a Hortobágyi Nemzeti Park közvetlen közelsége, amelyekhez hasonló vonzerő lehet a közelmúltban elkészült Expressz Ifjúsági Kiránduló Centrum, a holt Tisza partján már száz méterre levő szabad strand, a színvonalas kemping s a már messze földön híres termálvizes strandfürdő. S ha már szó esett a holt Tiszáról, hadd végezzem tiszafüredi tapasztalataim felmondását egy szubjektív közléssel; valóságos paradicsomi tól, olyan, amihez fogható nincs is talán, vagy csak kevés található az országban. K. P. HQteL. GRgSéBGI BUDAPEST V., KÁROLYI MIHÁLY UTCA 11 — 15. Budapest belvárosában CSAPOLT GOLD FASSL SÖRREL, HIDEG ÉS MELEG ÉTELKÜLÖNLEGESSÉGEKKEL, SÖRKORCSOLYÁKKAL várja kedves vendégeit az ERZSÉBET SZÁLLODA légkondicionált JÁNOS PINCE SÖRÖZŐJE naponta 11—23 óráig! Vasárnap szünnap. Asztalfoglalás: 189-024. 382-111. . @HungarNords_ 5