Magyar Nemzet, 1985. december (48. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

Hétfő, 1985. december 16. Mayar Nemzet * Labdarúgó-világbajnokság előtt mintegy fél esztendővel sorsot húznak. A kifejezés ez idáig helytálló volt. Egy-egy csapat sor­sát valóban meghatározhatta az, hogy a szerencse mely együtte­sekkel terelte egy csoportba. Em­lékezhetünk Nyilasi Tiborra, négy évvel ezelőttről, amikor a sorso­­­láskor, megtudván, hogy a világ­bajnok Argentínával, s az EB- ezüstérmes belgákkal kerültünk össze, beteg­ sápadtan, magába roskadva ült a televízió stúdió­jában, s képtelen volt akár még csak egy kitérő nyilatkozatra is. Mint utóbb bebizonyosodott, he­lyesen érezte meg, hogy a cso­portba osztás sorsot csinált a ma­­magyar válogatottnak, a kiesést rendelte számára. Most azonban, úgy gondolom, nyugodtan oda lehetett ülni a te­levízió elé. Új rendszert dolgozott ki a nemzetközi szövetség, olyat, amely a korábbinál sokkal kisebb jelentőséget hagy a sorsolásra. Nemcsak a legjobb két csapat jut tovább ugyanis a négyes csoport­ból, hanem a négy legjobb har­madik is. Az első kör után tehát a huszonnégy csapatból tizenhat versenyben marad, hogy azután egyenes kieséses rendszerben folytassa útját, ki meddig bírja? Hogy ez mit jelent, azt talán ér­zékeltetni lehet azzal, hogy az említett szörnyű sorsolás utáni világbajnokságon Magyarország a csoportküzdelmek során szerzett három pontjával simán tovább­jutott volna a harmadik helyen. Egyszóval e mostani szisztéma kifejezetten nagy esélyt ad arra, hogy a valamennyire is verseny­képes csapatok sorsa ne a sor­soláson múljék. Amilyen ritka ki­váltsága a futballnak, hogy óriási, huszonnégy­es mezőnnyel rendez­het világbajnokságot, éppoly nagy előnye ez a lebonyolítási mód is. Esély az erőseknek, a szívósok­nak, a felkészülteknek, s komoly korlátja a vakszerencsének. SPORT Ellenfeleink: Szovjetunió, Kanada és Franciaország A-csoport­­ B-csoport C-csoport D-csoport E-csoport F-csoport (Puebla) (Mexikóváros, Toluca) (Leon, Irapuato) (Guadalajara) (Queretaro) (Monterrey) OLASZORSZÁG MEXIKÓ FRANCIAORSZÁG BRAZÍLIA NSZK LENGYELORSZÁG BULGARIA BELGIUM MAGYARORSZÁG ÉSZAK-ÍRORSZÁG SKÓCIA PORTUGÁLIA DÉL-KOREA IRAK KANADA ALGERIA DÁNIA MAROKKÓ ARGENTÍNA PARAGUAY SZOVJETUNIÓ SPANYOLORSZÁG­­ URUGUAY ANGUA Megújult, olvashatóbb formában, gazdagabb tartalommal a Magyar Nemzet Változatlan áron! MOST FIZESSE ELŐ, LEGYEN a Magyar Nemzet ÁLLANDÓ OLVASÓJÁI II Soha rosszabb sorsolási­ A szenvedés kilencven perce A tizenharmadik labdarúgó­­világbajnokság döntőjének sorso­lását a meghívott vendégek je­lenlétében egy mescikóvárrosi tévéstúdióban tartották meg. A program kezdetén Giullermo Canedo, a szervező bizottság el­nöke, majd Raffael Del Castillo Ruiz, a Mexikói Labdarúgó Szö­vetség elnöke mondott köszöntő szavakat. A mexikói kormány ne­vében Ramon Aguirre biztosította a teremben jelenlevőket és a tele­vízió közbejöttével az egész vilá­got arról, hogy a közép-amerikai ország 1986-ban méltó házigaz­dája lesz a vb-finálénak. Joao Havelange, a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség (FIFA) elnöke köszönetet mondott a vendéglátó ország képviselőinek, hogy jövőre vendégül látják a világ legjobb 24 válogatottját. Havelange meg­ragadta az alkalmat, hogy gratu­­lon a döntőbe jutott együttesek­nek, majd végezetül kifejezte re­ményét, hogy a Mexikóban má­sodszor sorra kerülő nagy labda­rúgó seregszemle a fair play je­gyében zajlik majd le. A rövid beszédeket követően az Olasz Labdarúgó Szövetség elnö­ke átnyújtotta a Világ Kupát Joao Havelange-nak. Az olasz vá­logatott által Spanyolországban elnyert trófeát a FIFA elnöke Guillermo Canedónak adta át. Hermann Neuberger, a FIFA szer­vező bizottsága elnöke arról be­szélt, hogy a nagy természeti ka­tasztrófa, a földrengés után Me­xikóban minden a legnagyobb rendben van, s biztos abban, hogy az aztékok földjén ismét nagy­szerű világbajnokság lesz. Ezek után már az érdemi dol­gok következtek. Joseph Blatter, a FIFA főtitkára ismertette a sor­solás már korábban közzé tett menetét. A bonyolult rendszer 39 húzást követelt. Mindenekelőtt elhelyezték a kiemelt csapatokat az egyes csoportok élére, majd elsőnek a hármas számú üveg­pohárból húzta ki a csapatok ne­vét a négyesztendős Luis Javier Barraroso Canedo, a szervező bizottság elnökének unokája. Eb­ben szerepelt a magyar csapat neve is. Ami elsőként derült ki: a nyitó mérkőzés május 31-én az Olaszország—Bulgária - mérkőzés lesz. Röviddel később tisztázódott, hogy mi a C-csoportba kerültünk Franciaország mellé, s mérkőzé­seinket a 30 ezer nézőt befogadó leoni és a hasonló nagyságú ira­­puatói stadionban játsszuk. A kö­vetkező körben kiderült, hogy csoportunk harmadik tagja Kanada.. Ebben a társaságban az első találkozót a kanadaiak és a franciák június 1-én vívják. Ne­gyedik ellenfél a Szovjetunió, június 2-án Irapuatóban velük kezdünk. Június 6-án következik Kanada ugyancsak Irapuatóban, az utolsó csoporttalálkozónk jú­nius 9-én a franciák ellen, Leonban lesz. Franciaorszáfe Ismétlődött a történelem. Saj­nos. Az argentínai világbajnoksá­gon is egy csoportba került Ma­gyarország a franciákkal és ve­reséget szenvedett. Legutóbb, Spanyolországban pedig az akko­ri EB-ezüstérmes Belgium jutott a magyarok csoportjába. Most még rosszabbra fordult a dolog, hiszen maga az Európa-bajnok jutott a magyarok társaságába. A francia válogatott az elmúlt mint­egy négy esztendő sikercsapata. A spanyolországi világbbajnokságon a Michel Hidalgo által éveken át alakított francia válogatott óriási közönségsikert aratott. A legjobb négy közé jutott az együttes. Cso­portjában Csehszlovákia és Ku­váit esett ki, a középdöntőben pedig Észak-Írország és Ausztria előtt szerezték meg az első he­lyet. Ezt követte az elődöntő. Fan­tasztikus harc, Schumacher—Bat­­tiston karambol, hosszabbítás, ennek során már kétgólos francia vezetés, amit kiegyenlítettek a nyugatnémetek, s végül büntetők­kel ők jutottak a döntőbe. A har­madik helyért Lengyelország már 3–2-re nyert ellenük. Ez a francia csapat is erős volt, de az 1984-es, az otthonukban rendezett EB-ig tovább javultak. A középpályára Piatini, Giresse és Tigana mellé megtalálták Fernandezt, s bár nem volt igazán jó formában le­vő csatáruk, Piatini sorsdöntő gól­jaival megszerezték az Európa­­bajnoki címet. Ezt követően Hidalgo helyett Henry Michel, az egykori válo­gatott középpályás került az együttes élére. Alapvetően érin­tetlenül hagyta az együttest. Erre bizonyíték a jugoszlávok elleni sorsdöntő vb-selejtezőn pályára lépett csapat összeállítása: Bats — Agache, Battiston, Le Roux, A­mo­ros — Tigana, Giresse, Platini, Fernandez , Rocheteau, Touré. Nagy nyeresége a francia válo­gatottnak, hogy úgy tetszik, végre van csatársora. Rocheteau jó ideje nem sérült, s a bajnokságban óriási előnnyel vezető Paris SG- ben sokadvirágzását éli. Touré, a­­ Nantes színes bőrű csatára pedig a világbajnokság egyik nagy fel­fedezettje lehet. Csodálatosan fe­jel, hajlékony, gyors, ügyes, re­mekül készít elő az érkező kö­zéppályásoknak. A franciák a bolgárok, a jugo­szlávok az NDK és a luxembur­giak előtt, csoportelsőként jutot­tak a vb-döntőbe. Igaz, csak az utolsó mérkőzésen lett biztos a továbbjutás. Platini két góljával 2—0-ra győztek ekkor a jugo­szlávok ellen. Plataniról tudott, hogy a világ talán legjobb játé­kosa. Ez a harmadik világbajnok­ság, amelynek selejtezőiről az utolsó mérkőzés eredményétől függően juthattak túl a franciák, s mindannyiszor Platini gólja, vagy góljai döntöttek. Csoportunk kiemeltje ellen szól, hogy a selej­tezők során idegenben csak Lu­xemburgot győzte le, s általában, otthonában nagyságrendekkel jobb, mint egyébként. A selejte­zők során Párizsban viszont pon­tot sem vesztettek, gólt sem kap­tak. Szovjetunió A szovjet válogatott hatodszor indulhat világbajnoki döntőben. Először 1958-ban vehetettek részt­ a legjobbak végső versenyén, s azóta csak kétszer hiányoztak, 1978-ban éppen miattunk, hiszen azonos selejtező csoportban volt a magyar és a szovjet válogatott, s a mieink jutottak ki Argentíná­ba. Az 1982-es világbajnokságon Skócia és Új-Zéland kiverésével túljutottak a csoportmérkőzése­ken, de a középdöntőben, igaz veretlenül, de gyengébb gólkü­lönbség miatt Lengyelország mö­gé szorultak. Ezt egy EB-kudarc követte, majd Eduard Malofejev került a válogatott élére. A volt kitűnő játékos nem sok sikerrel kezdett neki a csapatépítésnek, hiszen vb-selejtezőn 4–2-re kika­pott a csapat Dániában, s veresé­get szenvedett Írországban is. A négy hazai zárómérkőzés előtt azonban legyőzték a nyugatnéme­teket, s Malofejev szerint ez volt a fordulópont. Az őszi selejtező­kön legyőzték mind a négy ellen­felüket — Dánia, Svájc, Írország, Norvégia —, végül biztosan ke­rültek a legjobb 24 mezőnyébe. A védelemben a kontinens egyik legjobb kapusa, Daszajev, a tapasztalt tbiliszi söprögető, Csivadze, és a kijevi Gyemja­­nyenko a meghatározó ember. A középpályán Cserenkov személyé­ben kitűnő irányító került a csa­patba, mellette Gavrilov és Zava­rov is kifejezetten intelligens fut­ballista. Az együttes két legér­tékesebb játékosa közt mintegy tíz év korkülönbség van. Oleg Blohin, minden idők legeredmé­nyesebb szovjet futballistája, 1975-ben lett Európa legjobb lab­darúgója, s azóta sem lehetett még kihagyni hazája válogatott­jából. Protaszov, a Dnyepropet­­rovszk 22 éves csatára viszont sokak szerint a jelen labdarúgó­világának egyik legnagyobb te­hetsége. Magas, gyors, nagyon jól érzi a kaput, de a társakat is. A mai szovjet válogatott ke­véssé emlékeztet a hatvanas­hetvenes évek kemény, erőfut­­ballt játszó együtteséhez. Malo­fejev kifejezetten a kombinatív, ötletgazdag játék híve, s ehhez igen jó partnerei a válogatott já­tékosok. Kanada Először került Kanada váloga­tottja a világbajnoki döntő me­zőnyébe. Ezzel alaposan meg is lepte a mezőnyt, hiszen a döntő mérkőzéseiken Costa Ricának, de Hondurasnak is mindenki na­gyobb esélyt, adott, mint az észa­k-amerikiaiaknak. Honduras ugyanis kitűnően szerepelt a spa­nyolországi világbajnokságon. Nos, ez a remek védelméről hí­res együttes két egyforma gólt kapott — mindkettőt szöglet után — Kanada 2—1-re győzött, s máris kész volt a futballvilágot meglepő végeredmény: Kanada jutott tovább. A győztes gólt a jugoszláv származású Vrablics szerezte. A tény nem­ véletlen, a kanadaiaknál ugyanis sok európai származású futballista van. Nem brit stílusú játékot, hanem in­kább közép-európai labdarúgást lehet ezért várni tőlük. Mindazáltal ebben a csoport­ban Kanada adja a nagy esélyt a magyar válogatottnak. A gyen­gébbek seregéből ugyanis Kana­dáé a legkevesebb reménnyel bí­ró együttes. Ez ellen a csapat el­len kell és lehet olyan eredményt elérni, amely biztosíthatja csa­patunknak azt, hogy a hat közül­­— minimális célként — a négy legjobb harmadik közé kerüljön. S ugyanakkor, ha a franciákat il­lik is favoritnak tekinteni, a szov­jetekkel szemben mindenképpen egyenlőek az esélyek. Tehát: soha rosszabb sorso­lást­ Boskovics Jenő, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Mexikói idő szerint szombaton pontosan déli 12-kor került sor Tolucában a nemzetközi labda­rúgótorna befejező, döntő talál­kozójára. A Mexikó—Magyaror­szág mérkőzés iránt óriási érdek­lődés nyilvánult meg, a 32 000 néző között helyet foglaltak szin­te az egész labdarúgóvilág neves személyiségei, a vb-sorsolásra érkezett küldöttségek tagjai. Kel­lemes, 15­ fokos melegben, nap­sütéses időben az uruguayi Code­­sal játékvezető sípjelére a követ­kező összeállításban léptek pá­lyára a csapatok: MEXIKO: Larios — Trejo, Qui­­rate, Cruz, Servia — Munoz, Es­­pana, Boy, Negrete — Aguirre, Hermosillo. MAGYARORSZÁG: Visztl P. — Sallai, Nagy, Róth, Péter — Kar­dos, Détári, Garaba — Kiprich, Kovács, Bognár. A magyar játékosok megille­­tődötten kezdték a mérkőzést, így a házigazdák zavartalanul vezethették akcióikat. Gyors tá­madások után a 11. percben Her­mosillo a védők mögül kiugorva üresen kapott labdát, s zavarta­lanul lőtt a hálóba (1—0). A ma­gyar csapat nem találta meg a játék ritmusát, csatárait nem tudta játékba hozni és a jól vé­dekező hazai együttes letámadó taktikája miatt szinte alig lépte át a felezővonalat. A 20. perctől kezdve azonban magára talált, és ígéretes támadásokat vezetett. A 21. percben Bognár — Ko­vács K. volt a labda útja, de a kapuból kimozduló Larios maga­biztosan mentett. Két perc múl­va Kiprich cselei után Détári lőhetett 25 m-ről, de a lövés a léc fölött suhant el. A 25. perc­ben Bognár lőtt 30 m-ről, de lövé­se alaposan fölé szállt. Ebben az időszakban a magyar csapat ügye­sen adogatta a labdát és súly­pontáthelyezéseivel számtalan­szor zavarba tudta hozni a mexi­kói védelmet. Így történt ez a 28. percben is, amikor Sallai a jobb oldalon Kip­­richet játszotta meg, ő azonban egy csel után elvesztette a lab­dát, s a jónak tűnő akció így ért véget. A 32. percben Roy kapott pontos labdát a bal oldalon, be­ívelése túl mély volt, Disztl P. könnyen tudott menteni. Az első félidő utolsó eseményeként Espa­­na lőtt a magyar kapuba, de a játékvezető les miatt nem adta meg a gólt. A második félidőben a magyar csapat cserélt, Kiprich helyére Dajka állt be, Kovács helyén Hajszán játszott tovább, míg Bognárt Mészáros váltotta fel. A fordulás után nem változott a játék képe, változatlanul sokat támadott a magyar együttes, de befejező csatárok híján továbbra sem lőtt gólt. A 48. percben Her­mosillo került nagy helyzetbe, s Nagy A. higgadt közbelépésére volt szükség a tisztázáshoz. Négy perc múlva Kardos kakaskodá­sért kapott sárga lapot a játék­vezetőtől. Az 53. percben pontos beívelés után Rótfi fejelhetett a házigazdák kapuja előtt, Détári­­hoz került a labda, aki lövésre szánta el magát, de Larios hárí­tani tudott. Változatlanul sokat támadott a magyar gárda. Az 57. percben a sokadik támadás vé­gén Péter vállalkozott lövésre, a nagy erejű, középre tartó bom­bát a mexikói kapus magabizto­san ölelte mellre. Ellentámadást követően Negrete — Roy volt a labda útja, utóbbi az ötösön za­vartalanul vehette át a labdát, de lövése a kapu fölé szállt. Egyre inkább lyukas lett a vé­delem, mert a magyar együttes­nek csaknem minden tagja fel­zárkózott a csatárok mellé — a gólszerzés reményében. Így aztán nem volt nehéz dolga Roy-nak, aki a 67. percben egy 30 méterest átadást követően lekezelhette a labdát, egy az egyben állt Disztl lel szemben, parádés mozdulattal­­ becsapta, s könnyedén ivett a kapu jobb felső sarkába (2—0). 1 A második gól megtörte a magyar rohamokat. A 78. percben Neg­rete védőőrizet nélkül vehetett át egy átadást, a csatár egy pilla­natnyi kihagyása azonban elég volt Péter közbelépésére. A 80. percben újoncot avatott a ma­gyar válogatott, Balogh T. váltot­ta fel Róthot. Három perc múlva Péter csavart lövését Lartos véd­te. Az utolsó percben még Haj­szán és Mészáros előtt volt lehe­tőség a szépítésre, de a házigaz­dák kapusa megint csak tisztá­­­­zott, így végül Mexikó 2—0 (1—0)-ra nyert. A szenvedés 90 perce várt a tolucai stadionban helyi idő sze­rint szombaton délben, 2700 mé­teres tengerszint feletti magas­ságban és 26 fokos melegben a világbajnokság házigazdája elle­ni mérkőzésre vállalkozott ma­gyar válogatottra. Már a játék előtt látni lehetett a vezetőkön és a játékosokon, hogy nagyon tartanak ettől a mérkőzéstől. A sok utazás, és az egyéb zavaró körülmények fizi­­i­kailag és idegileg igénybe vették­­ a csapat tagjait — éppen a leg­­­­nagyobb feladat előtt. A magyar válogatottnak, bár­­­­mennyire is igyekezett, nem si­került feltenni a koronát idei remek szereplésére. Az NSZK, Ausztria és Wales magabiztos idegenbeli legyőzése után Mexikó sokkal nagyobb falat volt Nem is a játéktudás, hanem az an­­­nyit említett körülmények miatt. A félidőben lecserélt Bognár azt mondta, hogy mintha ezer tűvel szurkázták volna a tüdejét, alig kapott levegőt. A magyar válo­gatott ettől függetlenül megtette amit tehetett, lelkesen, erejét megfeszítve harcolt, de ez az erő­­s kifejtés ezúttal kevés volt. A na­­­­gyon feltüzelt és már nyíltan is­­ kimondva kiugró világbajnoki szereplésre készülő Mexikó gyor­sabb, lendületesebb volt, játéko­sai lényegesen többet mozogtak. A vereség nem érte váratlanul Mezey György szövetségi kapi­tányt, amint elmondta a találko­zó előtt, számít arra, hogy a ha­zaiak nyernek, mert látta játé­kosait a mérkőzés előtti edzésen. Az első félidőben sokáig csak védekezett a magyar csapat, jó­­­­val a 20. perc után történt az­­­ első valamire való támadás. Ké­sőbb sem jelentettek túlságosan sok veszélyt a mexikói kapura, vagyis végig a hazaiak kezében volt az irányítás. A magyar teljesítmények kö­zül nehéz különösebben kiemelni bárkit, csak Péter, Garaba, Nagy A. és Détári villant fel olykor megszokott játékához méltó mó­don.A mexikóiaknál magabiztos volt a védelem a kitűnő képessé­gű Cruz vezérletével, az egész csapat karmestere pedig Közép- Amerika legjobb játékosa, Roy, aki ezúttal is igazolta, hogy nem véletlenül árasztják el a legkü­lönbözőbb ajánlatokkal neves külföldi klubok. Jól játszott a mérkőzésre az utolsó pillanatban beállított Hermosillo is. A torna végeredménye: 1. Mexikó 8 pont, 2. Magyar­­ország 4 p. 3. Dél-Korea 2 p. 4. Algéria pont nélkül Vélemények a mérkőzésről: Mezey György magyar szövet­ségi kapitány: — Rendkívüli körülmények kö­zött zajlott le ez a mérkőzés. Saj­nálom, hogy kikaptunk — elke­rülhető gólokkal. Ezen a magas­ságon, ebben a környezetben a lényegesen otthonosabban mozgó Mexikó megérdemelten győzött. Nagy Antal csapatkapitány: — Jó képességű a mexikói vá­logatott, de nem jobb nálunk. Semleges környezetben nem kaptunk volna ki. Nagyon nehéz volt ez a 90 perc. Szepesi György, az MLSZ el­nöke: — Sajnálatos, hogy a Nemzet­közi Labdarúgó Szövetség vezér­kara előtt ilyen gyengén vezette a mérkőzést a Mexikóban élő uruguayi bíró. Ebben a légkör­ben, ezen a magaslaton minden Mexikó mellett szólt Bora Milutinovics mexikói ka­pitány: — Sorozatban játszottuk a nemzetközi mérkőzéseket, össze­csaptunk Argentínával is, sike­resen szerepeltünk, de a magya­rok elleni győzelmet tartom a legértékesebbnek, a sorozat méltó befejezésének. Ismert, hogy az európai csapatokra a mexikói körülmények között nehézségek várnak, ezzel küszködött a ma­gyar válogatott is, de egy szak­embernek ez alatt a 90 perc alatt is észre kellett venni a magya­rokban rejlő kitűnő képessége­ket.Toluca egyébként nagy világ­­bajnoki próbának tartotta ezt a mérkőzést. A város egész terüle­tén elhelyezték már a Mundial feliratú táblákat a stadion felé vezető utakon, óriási biztonsági intézkedéseket tettek, a különbö­ző technikai munkatársak és hos­­tessek hada próbált Mundial­­hangulatot teremteni, de ez csak olykor sikerült nekik. Látható, hogy még az előkészületek kez­detén vannak, sok még a tenni­valójuk. A magyar labdarúgó-válogatott vasárnap a mexikóvárosi ma­gyar követség vendége volt, ott nézte végig a sorsolást. Késő délután visszautaztak Tolucába, majd onnan hétfőn indulnak ab­ba a városba, ahol csoportmér­kőzéseiket vívják majd. A francia labdarúgó-bajnokságban 24 forduló után a Paris SG vezeti a tabellát (38 p.) a Bordeaux és a Nantes (33—33 p.) előtt. A PSG csak huszon­két mérkőzést játszott. Az angol labdarúgó-bajnokság szombati fordulójában a Manchester United idegenben győzött (Aston Vil­la: 3—1), a Liverpool kikapott (Arse­nal: 0—2). Az élcsoport: 1. Manchester United 49 pont, 2. Liverpool, 3. West Ham (44—44 p.). A Bundesliga őszi utolsó fordulójá­ban a Werder Bremen Hannoverben győzött (4—2), a Bayern egy pontot szerzett Stuttgartban (0—0), a Ham­burger SV pedig hazai pályán nyert (3—0) a Dortmund ellen. A folytatás előtt: 1. Werder Bremen 29 pont, 2. Bayern München, 3. Hamburger SV (25—25 p.). Befejeződött az őszi labdarúgóidény Ausztriában. A zárófordulóban az Austria Wien Grazban 2—0-ra legyőz­te a Sturmot (az egyik gólt Nyilasi lőtte), így tartja kétpontos előnyét a gak ellen 3—0-ra nyerő Rapiddal­ szemben. A góllövőlistát négyen veze­tik, Krankl, Kranjcar, Nyilasi és Pols­ter egyaránt 18 gólos. Johnny Stvebaek, a dán labdarúgó­válogatott hátvédje, nem szerződhet a Manchester Unitedhez, mert az orvosi vizsgálaton kiderült: deformált a me­dencecsontja. Ilyen körülmények kö­zött Roy Atkinson menedzser kocká­zatosnak látja a szerződtetését. A dán labdarúgó-bajnokcsapat, Bröndby vezetői bejelentették, egyesü­­­letüket átszervezik: a Bröndby lesz az első dán profi futballklub. Az ország válogatottjának közelmúltbeli eredmé­nyei jelentős érdeklődést keltettek a sportág iránt, így — a Bröndby veze­tői szerint — van már esély arra, hogy egy klub ebben az országban is hiva­tásos játékosokat fizessen, s mindezen közben nyereséges maradjon. A válto­zás remélt következménye: a bajnok­csapat megtarthatja kulcsjátékosait, akiket az otthon is élvezhető jelentős futballistafiz­etések visszatartanának attól, hogy az eddigi gyakorlatot kö­vessék, s külföldön folytassák pálya­futásukat. Jelenleg Nyugat-Európa ve­zető labdarúgócsapataiban mintegy negyven dán játékos futballozik. Totóeredmények 1. VfB Stuttgart—Bayern Manchen X, S. Saarbrücken—Leverte tuen 1, 3. Uerdingen—Mannheim I» I. Düsseldorf —Bochum 1, 5. Schalke 04—Mönchen­gladbach X, C. Como—Internazionale V, 7. Lecce—Roma 2, 8. Milan—Juventus X, 9. Sampdoria—Napoli l, 10. Unlde­­se—Fiorentina X, 11. Brescia—Cesena 1« 12. Catani—Genoa l, 13. Empoli—As­­coli X, 14. Campobasso—Catanzaro V IS. Monza—Cremonese X, 18. Sambe-l nedettese—Triestina X.

Next