Magyar Nemzet, 1986. február (49. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-28 / 50. szám
Péntek, 1986. február 28. Postás hozza a leckét A csomag mindent tud A telefonvonal másik végén a központ szakembere közli az érdeklődővel, hogy engedélyt kap, áttérhet a tananyag következő fejezetére. A kérdező elégedett. Egy tanulási szakasz végére ért, s a rövidhullámú rádióadón vagy a telefonon megadott válaszát, az ellenőrző feladatok megoldását elfogadták a szakemberek. Ki sem kell mozdulnia a lakásból, rendelkezésére áll az oktatócsomag, az írásos anyag, a képmagnófelvételek. Megnyomja a gombot. Folytatja a munkát, amelynek a végén átveheti majd a diplomáját. .. Az ipar kísérlete A kép nem a tudományos fantasztikumok világából való. Nem csoda, hanem: távoktatás, valahol Angliában. S nálunk? A kíváncsiságot felkeltő, rövid, lelkes bemutatkozás a televízióban, ismertetés a számítógépekről, egyéb berendezésekről, a készülődés technikai hátteréről. Még csak itt tartanánk? — Ahhoz, hogy elkezdődhessen a távoktatás, a világon mindenütt legalább két évet szánnak a felkészülésre — mondja dr. Orosz Gabriella, a több mint egyéves, január óta önálló leányvállalat, a Távoktatási Iroda vezetője. — Mi fél évet kaptunk rá. Az igazsághoz tartozik, hogy hazánkban az első próbálkozások majdnem másfél évtizedesek. Ám mert a szakmai gondolkodás színvonala nem előzheti meg a gazdasági szintet, s mert elmaradt a széles körű támogatás, végül is elszigetelt kísérlet maradt. A művelődési tárcáé, amelynek nem akadt elég pénze erre. Most az Ipari Minisztériumban van minden reményünk ... Ők szorgalmazzák és finanszírozzák főképpen a távoktatást, ők vetik fel most is, hogy jó lenne minden érdekeltet összefogni. Részlet dr. Kapolyi László ipari miniszter hozzászólásából a Távoktatási Tanács alakuló ülésén: „Mi az oka annak,hogy az ipar csak nyolcvan százalékban tud megfelelni a népgazdasági elvárásoknak? Egy rendkívül agreszszív információáramlással meg kellene mutatni, hogy hol tart a világgazdaság, és hová kellene felzárkóznunk. Anélkül, hogy ne jönnének átütő tervek, nem tudunk előbbre jutni. Jó lenne, ha több irttóalny részvételével Információs Társaság jönne létre.” Az ipar ilyen megközelítéssel partner... De mi mindent lehet távoktatni ? Egyáltalán, mi a távoktatás lényege? — Más ez, mint a levelező oktatás, habár az fejleszthető tovább úgy, hogy nem hagyjuk magára a tanulót — magyarázza az irodavezetői . A távoktatás célra irányított képzés: a fejlett technika bekapcsolásával minden fontos információ egy „csomagban” található, nem kell szüntelenül a könyvtárba futkosni érte, önellenőrző kérdések is segítik a tanulót. A filmek, videokazetták segítségével még a fejlődő országok írni-olvasni nem tudó itteni hallgatói is boldogulnak, hazatérve dolgozni tudnak ... Igaz, egy ilyen csomagban egyórás anyag ezerórás előkészületet igényel, nagyon sok külső szakember munkáját. Az előbb említett adat szovjet tapasztalat az orvosok távoktatásos továbbképzéséről. Sok országban használják már ezt a módszert. Néhol a nappali egyetemével egyenértékű képesítést, végül is diplomát ad. Így olcsóbb is az oktatás, az eddigi tanfolyami képzéssel szemben hatvan százalékra csökkenhetnek a költségek. S a távoktatás egyetlen órára sem vonja ki az embereket a termelésből. Amikor megszerveztük az első számítástechnikai távoktatást, azt láttuk, hogy a vállalatok a termelésben kulcsfontosságú szakembereiket nevezték be. Nem könnyű, de... — A lényeg a programszerűen, aprólékosan irányított tanulási folyamat, mert ez a módszer hatékony, mert a leginkább igényli az önálló szellemi tevékenységet, mert így biztosan megtanít, s ebben a távolság sem akadály — teszi hozzá az Országos Pedagógiai Intézetben dr. Csoma Gyula igazgató, a tanács tagja. — Másodrendű szempont, hogy közben munkaidőt is megtakarít. Ha jól megszervezik a távoktatást, alaposan igénybe veszi a hallgatót. Ez nem csupán jó mulatság, nem elég odaülni a tévé elé, vagy bekapcsolni a videokészüléket... Attól még senki sem lesz okos. Az Open University, az angol szabadegyetem távoktatásos hallgatóinak egyharmada lemorzsolódik, mert nem viseli el a szellemi megterhelést. De a távoktatásnak éppen az az előnye, hogy amit megtanul valaki, azt képes alkotó módon fel is használni a gyakorlatban. — Amennyiben persze egzisztenciálisan érdekelt, S amennyiben fogadóképes a gazdaság, a vállalatok ... Mert a tőkés országokban így nagyobb eséllyel talál munkát például a munkanélküli. Azért persze kérdés, mit vehetünk át a távoktatás külföldi gyakorlatából? — Az angol szabadegyetemi rendszert azok számára dolgozták ki, akiket nem vettek föl az egyetemre — mondja dr. Grosz Gabriella. — Az alapozó év után 120 program között szabadon válogathatnak, s felsőfokú képesítést szerezhetnek. De oktatnak ilyen módon a mindennapi élethez szükséges ismereteket is, például a gyermeknevelést vagy a nyugdíjba menetel szervezését. Nálunk az iparban arra van szükség, hogy nagy tömegeket képezzenek valamely szakmára, több szinten, akár előzetes végzettség nélkül. A távoktatásban a meglevő módszereket kell kombinálni, az adott tárgykörhöz és a hallgatók rétegeihez igazítva. ____ — Úgy tudom, másutt is jártak szemleúton, nemcsak Angliában ...— Brüsszelben és Zürichben a videó-magnó és a számítógép összekapcsolásának a lehetőségét tanulmányozhattuk. A Philips cégnél így szervezték meg a nyelvi labort. A lézeres képlemezt is alkalmazzák. Ez lehetővé teszi, hogy a képanyagot megismerve, a hallgató a látottakból azonnal vizsgázzon ... A Control Data cég brüsszeli központjában szerszámgép-programozást oktató és a szakmunkások képességeinek a minősítésére szolgáló rendszert ismerhettünk meg. A cég kész Budapesten bemutatót tartani, és a rendszert vagy annak elemeit eladni, illetve bérbe adni. A zürichi STA cég oktatási rendszerét pedig több tucat légitársaság használja például a pilóták képzésére. Exportálni is lehetne ! — Hol tart a hazai távoktatása második hazai honosítás után? — Időszerű ismereteket kell közvetítenünk naprakészen, szakemberek számára. Ennek a feladatnak a szolgálatába állítjuk a videotechnikán kívül a televíziót és a rádiót is. Ilyen csomagok .Készültek az„£lekt£onika, ,a számítástechnika és a korszerű vállalatvezetés tárgykörében. Két hónap alatt 25—30 ezren ismerték meg a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről készített írásos és képmagnóra rögzített „tananyagot”, amelyet az Ipari Minisztérium és az Ipari Vezetőképző Intézet szakembereivel közösen készítettünk. A videofelvételeket kísérő írásos anyagban megtalálhatják azoknak a szakembereknek a nevét és címét, akik részletesebben is megmagyarázzák az információkat. Csomag készül a vállalati döntés-előkészítésben részt vevőknek, menedzsereknek, szervezőknek és vezetőknek. E csomagok nagy részét az Ipari Minisztérium rendelte meg, akárcsak az ipari pályákat ismertető anyagokat, amelyekből szülők és gyermekek valósképet kapnak a szakmáról. A szűkebben vett távoktatásban a legjelenté-esebb annak a két és fél-három éves programnak a megszervezése, amelynek a segítségével a vállalatok oktatási vezetői felsőfokú képesítést szerezhetnek. Hiszen éppen az ő segítségükre akarunk támaszkodni majd az iparral kapcsolatos ismeretek, az ipari kultúra elterjesztésében. Ám a személyzeti vezetők is érdeklődnek a távoktatás iránt. Titkárnőknek is szervezünk tanfolyamot, a bányászszakszervezet felkérésére munkavédelmi oktatási csomagot készítünk, a Csepeli Szerszámgépgyárral közösen robottechnikai oktatócsomagot. A piacokért folytatott nemzetközi küzdelemben nem mellékes, hogy mennyire ismerik külföldön az exportképes magyar termékeket. Készítettünk referenciaanyagot a hannoveri szerszámgépipari vásárról, a szakma világhelyzetéről, a Medicor műtőasztaláról. Két és fél hét alatt állítottuk össze az oktatócsomagot szénbányászati pajzsbiztosító berendezéshez, hogy a Veszprémi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója magával vihesse Kínába, az egyezmény aláírására. A kínai szakemberek szívesen vennének oktatócsomagot takarmánykeverő gépekhez, hiszen tizenöt kínai gyárban dolgoznak ilyen berendezésekkel, és sok gondot okoz a betanítás, működtetés és karbantartás. De megvásárolnának komplex mezőgazdasági termelési rendszerekhez tartozó oktatócsomagokat is ... 1990-ig szóló munkatervet készítettünk a szovjet Népgazdasági Akadémiával. A tervek szerint, oktatási anyagokat cserélünk ,a többi között a világ technológiai és technikai fejlődésének irányairól. — Tudomásom szerint kevés vállalat rendelkezik például képmagnóval ... — Szerencsére gyorsan javul a helyzet. Kisvállalatok tőlünk is kölcsönözhetnek majd videokészüléket. De mi lesz akkor, ha a vállalatok mindenütt fölismerik a távoktatás hasznát? Lesz-e elég csomag? Győzik-e majd az igények kielégítését? S mikor jutunk el oda, ahová Albiohban elértek már? Hogy kiinduló példánkra visszatérve, a telefonvonal innenső végén nem Mr. Smith, hanem Kovács János jelentkezzék. Tóth Erzsébet Nadar Nemzet Kísérlet az orvosi hiányszakmák vonzóbbá tételére Ismeretes, hogy hazánkban az orvosképzés — a számokat tekintve is — a világ élvonalába tartozik. Ennek ellenére az egészségügy területén nem újkeletű, de mind gyakrabban felmerülő probléma bizonyos szakágazatok orvoshiánya. Természetesen nem az úgynevezett „menő” szakmákban, mint a sebészet, szülészet, belgyógyászat, gyermekgyógyászat, bár közismertek a gyakorló orvoslás „hiányszakmái” is, mint a baleseti sebészet, idegsebészet, intenzív therápia, elmegyógyászat, onkológia, orthopédia vagy a rehabilitációs szakok. És vannak az orvostudománynak „szürke eminenciásai", akik a háttérben tevékenykednek, de közreműködésük nélkül aligha lehetne eredményes gyógyító munkát végezni. Az egészségügy ezen gondjairól beszélgettünk dr. Horváth Ottó egészségügyminiszterhelyettessel. A legrégebben idesorolható diagnosztikai szakágak, a laboratóriumi, pathológiai és radiológiai szakmák valamennyi más orvosi diszciplína műveléséhez nélkülözhetetlenné váltak, hiányukaz.orvosi ellátás, teljes ,keresztmetszetében megmutatkozik. Az úgynevezett „klinikai” szakmák orvoshiánya már közvetlenül a gyógyító munkában okoz fennakadásokat. — Tudomásom szerint az ország különböző területein a szakemberhiány, összetételét és intenzitását tekintve is, nagymértékben eltér. — Egészségügyi ellátottságunk térképe nem kívánt egyenetlenséget mutat. Ez döntően a népességmozgás komplex, társadalmi méretű gondjaira vezethető viszsza. Természetesen jelentős szerepe van ebben az egészségügyi ellátás állampolgári jogon való általános kiterjeszthetőségéhez nélkülözhetetlen mennyiségi fejlesztéseknek csakúgy, mint a tudomány haladásával együttjáró specializálódásnak. A 33 293 nyilvántartott és ezen belül 29 010 gyakorló orvosszám alapján úgy tűnik, hazánk orvosellátottsága világviszonylatban kedvező, és megoldhatók mindazon feladatok, amelyek orvosi képzettséget igényelnek. — Mindez miért nem vonatkozik a fogorvosi ellátottságra? — Az ön által említett problémákat az orvosi állások szakmai és területi aránytalanságaiis bonyolítják. A fogorvosi ellátottság szélsőségesen ellentmondásos. Az országosan alacsony fogorvosi létszám egyharmada a fővárosban található, és további 90—100 fővárosi állásra váró fogorvosról van tudomásunk. Ezek a feszültségek konzerválódhatnak, illetve újak kialakulása figyelhető meg. Ebben szerepe volt és van az eltérő jövedelmi viszonyoknak, a különböző településtípusok nyújtotta életkörülményeknek, és nem utolsósorban a szakmai perspektíva lehetőségeinek. — Milyen eszközökkel próbálta megszüntetni az egészségügyi kormányzat az említett gondokat? — A realitásokat figyelembe véve a hiány teljes megszüntetése csak távlati cél lehet. Korábban különböző pótlékok elrendelésével próbáltuk a hiányszakmákban dolgozók kereseti lehetőségét javítani. A sokféle pótlék nem hozta meg a kívánt eredményt, mert az e célt szolgáló pénzeszközök megfelelő növelésére nem volt lehetőség, másrészt az intézmények bérgazdálkodásában ezek az összegek a kiegyenlítés eszközeivé váltak. A legutóbbi, ilyen jellegű átfogó intézkedéssel a munkahelyi pótlék felső határát megemeltük és elosztását döntően az intézmények vezetésére bíztuk, de ahiányszakmák helyzetében ez az intézkedés sem hozott döntő változást. — Milyen tervekkel indíttatva gondolnak a jövőre, mit irányzott elő az egészségügyi kormányzat — e gondokat illetően— a VII. ötéves tervidőszakra. — Komplex programot dolgoztunk ki a diagnosztikai szakmák helyzetének javítására. Ez a program magába foglalja az ott dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, abetegellátó tevékenységbe való még közvetlenebb bekapcsolódást, a klinikai szakterületekkel közösen a vizsgálati szemlélet korszerűsítését, a szellemi és anyagi erők koncentrálását, a munka minőségének javítását — mindezek révén a diagnosztikai tevékenység erkölcsi rangjának növelését. Az irányelvek nyomtatásban megjelentek, az első kritikák is elhangzottak. Van olyan vélemény, amely e terveket kissé „távolbamutatónak" tartja. Mások szerint korszakváltás lehetősége rejlik ezekben a célokban. Minden erőnkkel azon munkálkodunk, hogy ez utóbbi vélemény igazolódjon. R. Farkas Klári A Magyar Német megkérdezte: Hová tűnt a nyugdíjasok mozibérlete? Számos levél érkezett szerkesztőségünkbe, amelyekben olvasóink arról panaszkodnak, hogy nem lehet a nyugdíjasok mozibérletét kapni. „Meg kívánják szüntetni, mert túl olcsó? Megszüntetik, mert sok vele az adminisztráció? Csökkenteni kívánják az ezzel a bérlettel megtekinthető filmek számát? Rendeltek bérletet, de a nyomda nem szállította időben?" — sorakoztak a levelekben a találgatások, kérdések. — Hová tűnt a nyugdíjasok mozibérlete? — tolmácsoltuk olvasóink érdeklődését az illetékesnek. ■ — A nyugdíjasok mozibérlete csak egy kis időre „tűnt el" — nyugtat meg a FÖMO igazgatója, Port Ferenc. — A kedvezményrendszer felülvizsgálatátkövetően a nyomdai átfutás miatt, sajnos, egyhónapnyi csúszásunk volt, de a napokban már ismét vásárolható a mozibérlet a filmszínházak pénztárainál. —, Nem is változik semmi a bérlettel kapcsolatban? — A nyomdai költségek emelkedésének következtében 30 fillérrel drágább a bérletben levő szelvények ára, azaz 11 helyett 14 forint lesz az új ár. Változás még az is, hogy a több mint nyolcvan filmszínházból négyben nem váltható be a bérlet. — Melyek ezek a „tiltott területek"? — A négy kiemelt helyárú filmszínház: a Corvin, az Uránia, a Vörös Csillag és a margitszigeti Vörösmarty kertmozi. Ez azonban nem a filmektől való elzárást jelenti, mivel az e filmszínházakban játszott filmek más, olcsóbb helyárkategóriájú mozikban is megtekinthetők. — Tulajdonképpen milyen forrásból fedezik a nyugdíjasok kedvezményes moziba járását? — A bérletek ügyében megnyilvánuló, esetenként indulatos észrevételek egyik fő forrása az, hogy a közvélemény abban a hitben él, hogy vállalatunk a nyugdíjas kedvezmények biztosítására központi költségtérítésben részesül. De ez tévedés! A FÖMO sem a nyugdíjintézettől, sem máshonnan nem kap költségtérítést azért, mert ennek a rétegnek kedvezményt biztosít. Holott évente csak emiatt mintegytízmillió forintnyi bevételelmaradás ér bennünket. Hiszen a nyugdíjasok a legolcsóbb helyárért válthatják meg a legdrágább jegyeket is. De ismerve ennek az egész kérdéskörnek a szociálpolitikai vonzatát, nem akarjuk érdemben korlátozni a nyugdíjasok lehetőségeit. Viszont nem tekinthetünk el vállalatunk belső gondjaitól sem. Éves nyereségünk az elmúlt öt év átlagában hat- és nyolcmillió forint között volt. Tehát a kedvezmények miatt elmaradt jegybevételünk — ha úgy tetszik „veszteségünk" — többet teszki, mint az éves nyereségünk átlaga. Ez egy igen problematikus alaphelyzet, amit a saját dolgozóink — köztük több mint 500 nyugdíjas — terhére vállaltunk jó pár évvel ezelőtt. — Ha jól emlékszem, ezt akkor találták ki, amikor a hazai mozilátogatottság éppen hullámvölgyben volt. S éppen az indokolta ennek bevezetését, az áldozatok vállalását, hogy kezdeményezésüktől a látogatottság fellendítését várták.■ Akkoriban az állami támogatást is a látogatók száma után kapták meg a filmforgalmazó vállalatok, s lehetséges, hogy volt ilyen megfontolás, amikor ezt bevezették. Ezt azonban én nem ismerem. A fővárosban nem volt ilyen korlátozás! Viszont nyugodtan merem remélni, hogy a mostani probléma esetében olyan megoldást sikerült találni, hogy a nyugdíjasok továbbra is gyakorta látogatni fogják filmszínházainkat. (k. b.) 7 Iharosi krónika Téli vasárnap CSERBEN HAGYOTT minket a hagyományos időjárás, minden héten többször változik, de naponként , napszakonként is tanúi lehetünk tavaszi fuvallatoknak, meg őszi borúlátóknak, csak a tél nem akar beletalálni a kerékvágásba. Egy hétig se tartott a januári hó, eltűntek az utakról a jégbordák s az árnyékos árokpartokon gyanúsan zöldült a fű. Ez a veszedelmesen változékony időjárás úgy hat a völgy lakosságára, mint egy serkentőszer, amit a szem szippant fel s a bőr idegvégződései rögzítenek, mint valami titkos szerkezet, ami arra való, hogy megőrizze az ember számára a légkörből származó értesüléseket. Hét végén gyakrabban csöng a telefon, biztosra lehet venni, hogy minden második hívás valamelyik iharosi szomszéd pesti lakásából származik. Ilyenkor szoktuk hívogatni egymást, kitapogatni a hajlandóságot, ki készül Biára vasárnap, mert senki se szeret felsülni s ha mégis idefaragnánk” a látogatással, könnyebb elviselni a balsikert, mert „a megosztott bánat fele bánat”. Ezt a téli vasárnapot is megelőzték a jelek, népes kolónia lesz odakinn, mert már bizseregnek az ujjhegyek, kívánják a metszőolló és az ágfűrész kemény, férfias fogását, az ásók és kapák is mocorognak a szerszámkamrában, mert a jóravaló kerti eszköz együtt érez a gazdájával, félneszei téli álmából az akácfából kimunkált gereblyenyél s a kéz után nyújtózik, amelyik munkába állítja. KÉT HETE voltunk odakinn, felmásztunk az ötvenméteres gleccseren a házig, feltöltöttük a cinkék önetető éttermét napraforgómaggal és kétéves törmelékdióval, némi szalonnamaradékot is függesztve a diófa ágaira, ne mondhassák a szorgalmas kerti napszámosok, hogy egyhangú nálunk a koszt, lecipeltem az alsó útra és beraktam a kocsiba az esedékes konyhai ellátmány zöldséges zacskóit, kissé megemelve az adagot, mert hátha megjön az igazi tél és elzár bennünket a pincében tárolt terméstől. Nem beszéltünk össze a feleségemmel, de mindketten tudtuk, hogy reggel útra kelünk s odakinn töltjük a napot, mert biztosan a körmünkre égtek már bizonyos tennivalók, el kell végezni a legsürgősebbeket, nehogy szó érje a ház elejét. A teendők felhője már a szombati napot beárnyékolta, amikor a ház úrnője az iránt tett fel keresztkérdéseket, hogy van-e odakinn vasreszelem és milyen állapotban van, mert kedvenc kiskapája élét vesztette a szikkadt őszi hantokon s a könnyebbik ásó is élezésre vár. Megnyugtattam, hogy a tavaszi talajforgatást a kisgéppel fogom elvégezni, ahogy ősszel is megforgattam az egész kertet, beleszántva a kibontott komposztdombokat, de feleségem titokzatosan mosolygott s könnyedén megjegyezte, hogy azért szükség lehet az ásóra is. Ebből azt a következtetést vontam le gyakorlati tapasztalat alapján, hogy nem hiába forgatta télen a szakirodalmat, újdonságok várhatók kertünk „termékszerkezetében”, amelyekhez kéziszerszám is szükségeltetik. Vasárnap korán reggel indultunk, figyelmen kívül hagyva azt a kis palaszínű felhőrongyot, ami az ég alján tanyázott, még az sem idézett elő megfontolást, hogy a felhőcske gondolatban bemért iránya Sóskútra utalt, márpedig az iharosi völgy fekvésében Sóskútnak jutott a rohadt sarok szerepe. Jókedvűen indultunk, gondosan hallgattunk arról, hogy a másnap lesz kilenc éve annak a tragikus napnak, amikor Pozsonyba indultunk s megérkeztünk a tatabányai kórházba. Akkor is ilyen vakító márciusi fénnyel sütött a Nap, de az úton jégfoltok terjengtek, a többire már nem is jó emlékezni. A húsz kilométer gyorsan elpergett, befordultunk a völgybe vezető útra, könnyedén felsiklottunk a lejtőn s ott álltunk a téli napsütésben a ház előtt. Ezek a percek mindig örömmel töltenek el, valahányszor megérkezem. Külön örülök minden fehér falsíknak, a pitvar faborításának, ami az ősszel készült el, a fenyveknek és a gyümölcsfáknak, az izmosodó szőlősoroknak, az egész kis birodalomnak, amit a magunkénak mondhatunk immár tizenkét éve. Kiléptem az erkélyre s szemügyre vettem a völgyet. Laza mozgást tapasztaltam, minden telken volt valaki. Az egyik szomszéd már magot pergetett a földbe, a másik az almafák körül szorgoskodott, csak úgy villogott kezében az olló, alaposan kiköszörülhette, a harmadik egy kis motorral bajlódott s időbetelt, míg beugratta, de akkor felhangzott a sivítás, mintha riadót fújtak volna a völgyben. Szemmel láthatólag üzemkezdetre érkeztünk, vagy a próbajárat forró napjára, amikor mindenki a saját erejét, készségét, régi fogásait gyakorolja és vizsgálgatja, felkészülve a tavaszra és a nyárra. Számba vettem társadalmi helyzetünket és megállapítottam, hogy a nyugdíjasok száma szaporodott, utolértük a fiatalokat, kezdődhet a nyári mérkőzés, ki viszi többre? Kertünk a jelek szerint jól tűrte az időjárás szeszélyeit, de a gondosabb vizsgálat néhány aggasztó jelet fedezett fel A mogyoróbokrok közül ketten nem tudtak úrrá lenni tavaszi türelmetlenségükön, barkát vetettek s a kis rozsdaszínű hurkák idegesen himbálóztak a szélben, nem tudták mire vélni, hogy az anyanövény ilyen időben kiparancsolta őket védett helyükről. Az olajfüzek bőséges termést hoztak, örömére a feketerigóknak, amelyek most ide járnak csemegézni. Akárhogyan nézem, a kert amolyan télvégi terítéket nyújt a madaraknak, maradékokkal táplálja őket, csak a cinkékről tudunk gondoskodni, de hát ők a leghasznosabb polgárok a völgy táján. Lenn, az alsó szomszéd telkén valami szürkés szőrcsomó gömbölyödik elő a pincegádorból, alig ismerem fel benne az edzett Moncsicsi macskát, aki idekinn telel, gazdái ritkán jönnek és hoznak neki valami ennivalót, egyébként önellátásra kénytelen berendezkedni. Gömbölyded vonásai arról tanúskodnak, hogy sikerrel oldja meg a feladatot, de közelebb jön s lelepleződik, hogy nem annyira elhízott, hanem akadt a környéken kandúr ivarú társa, aki gondoskodott róla, hogy legyen a tavasszal elajándékozni való kismacska. AZ ALSÓ KERTBEN a növényzet bizonytalankodik, mert nincs olyan kialakult életrendje és életfilozófiája, mint a Zalagyöngye szőlőnek, ami nem mozdul. Kísérletképpen egy tőkét megmetszek, rezzenés nélkül tűri a szükséges beavatkozást, majd tavasszal kezd el könnyezni, amikor a nedvkeringés megindul A gyümölcsfák nem ilyen türelmesek és óvatosak. Az almafákon a próbametszés helyén síkos felület mutatkozik, tehát már mocorog a fák vérkeringése, a két öreg cseresznyefán halványan színesednek a rügyek, mintha már közel lenne -ez idő, amikor a belső hevület átszínezi az egész ágkoronát, de akkor már közel a rügyfakadás, máról holnapra virágba borulhatnak a fák. De az még odébb van. Felső szomszédom emeletes házat épít, nyugdíjba készül s itt akar élni, most élénk eszmecserét folytat a terepszakasz első állandó lakójával, aki takaros lapos tetejű házában él Lassan beérik az elképzelés, lenézett mezőgazdasági ingatlanból belterület leszünk, utcaneveket és házszámokat kapunk, hogy a posta is idetaláljon. Akkor én is felmondok Budának és végképp megtelepszem az Iharosban. KORAI BORULATTAL közeledik az este s a szürkülettel befut barátom, a kádár, aki rejtélyes módon azonnal tudomást szerez arról, hogy a helyszínen tartózkodom s nyomban útra kel, hogy segítsen, ha valamire szükségem lenne. Úgy veszem észre, hogy kissé megtestesedett a télen — elvégre disznótorok is adódtak —, de gondosan hallgatok róla, mert a barátom is gondosan titkolja. Hogycsípője körül kissé megereszkedett a mérték, a nadrágszíjat alighanem ki kellett ereszteni egy lukkal. Vagy kettővel örvendezünk egymásnak s elmondom a tervemet, egy — legfeljebb két éven belül — iharosi polgár leszek, mire a kádár felvonja zúzmarás szemöldökét s úgy rám csodálkozik, mintha eleven nyulat húztam volna elő a sapkám alól. — Neked nem kell letelepedési engedély, te már régen ide tartozol. Ha nem vetted volna észre, a falu már befogadott. Egymás tenyerébe csaptunk s ezzel megpecsételtünk egy láthatatlan okiratot. Kelt az első februári vasárnap, a tél utolsó harmadában. Reméljük... Baróti Géza A MAGYAR NEMZET OLVASÓSZOLGÁLATÁNAK JOGI, ÉPÍTÉSZETI ÉS ORVOSI TANÁCSADÁSÁNAK helyere Időpontja: Almássy téri Szabadidőközpont, Budapest VII., Almássy tér A, IV. emelet 4. Időpontok: Jogi tanácsadási minden hétfőn és szerdán, 18 órától 17 óráig. Építészégi tanácsadási a hónap második de harmadik keddjén, 16 órától 17.30 óráig. Orvosi tanácsadási a hónap első csütörtökjén, 14 órától 17 óráig.