Magyar Nemzet, 1986. február (49. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-24 / 46. szám
8 Századok, félszázadok... FEBRUÁR 24., 138 p.: Visegrádon meghalt II. (Kis) Károly, akit két hónappal előbb koronáztak magyar királlyá a lemondott Mária királynő és Erzsébet anyakirályné jelenlétében. (Február elején Budán, a királynők palotájában merényletet követtek el Károly ellen, súlyosan megsebesítették; a merénylet értelmi szerzője Garai Miklós volt nádor. Ezután újból Mária királynő vette át a kormányzást.) FEBRUÁR 24., 1936.: Genfben befejezte háromnapos tanácskozását a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgató tanácsa. Számos ügy között napirendre került a gyermekmunkáknál figyelembe veendő legalacsonyabb korhatár, ezt tizenöt évben jelölték meg. FEBRUÁR 25., 1936.: A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint Magyarországon nyolc orvosi kamarát létesítettek. Székhelyeik: Budapest, Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely. FEBRUÁR 26., 1936.: Fasiszta katonai összeesküvés Japánban. A hadsereg első hadosztályának katonái minden parancs nélkül önálló akcióba kezdtek: megölték Okada miniszterelnököt, Takahasi pénzügyminisztert, és Vatanabe tábornokot, a katonai kiképzés főfelügyelőjét. A zendülés hátterében a nemrég megtartott általános választások kirobbantotta ellentétek álltak. Az összeesküvők az egész országban kihirdették az ostromállapotot. A katonaság megszállta a középületeket, a tokiói távbeszélőközpontot, a külfölddel való telefon-összeköttetést azonnal megszakították. Az eseményeknek egy nap alatt százhúsz halottja volt. A japán külügyminisztérium azonban szikratávirati úton értesítette a külföldi japán nagykövetségeket, hogy a hatalom továbbra is alkotmányos kezekben van, s nincs országos forradalom. A katonai puccs csak néhány, tiszt egyéni akciója volt, amelyet nem sokkal később levertek. A tokiói események az egész világon aggodalmat és megdöbbenést keltettek. FEBRUÁR 28., 1936.: Münchenben befejeződtek a magyar—német kormánybizottságok tárgyalásai a magyar mezőgazdasági kivitel kérdéseiről. Az új megállapodások során főképpen az állatkivitel lehetőségeit bővítették. FEBRUÁR 29., 1936.: A magyar—görög árucsere-forgalom rendezése céljából görög bizottság érkezett Budapestre. MÁRCIUS 1., 1936.: Pótválasztások Spanyolországban, az eredmény a baloldal megerősödését jelentette. Barcelonában megalakult az új katalán kormány. A képviselőház elnöke Companys lett, aki kinevezte az új kormány tagjait. MÁRCIUS 2., 1936.: A német kormány huszonöt — külföldre menekült — német írót és művészt fosztott meg a német állampolgárságtól. Köztük: Arnold Zweig regényírót, aki ellen az volt a vád, hogy novelláiban lealacsonyította a német kultúra értékes erőforrásait. Paul Bekker zeneírót, a Wiesbaden állami színház volt Intendánsát, Gustav Ludwig Mayt, a hesseni tartományi színház volt főintendánsát, akik emigrációból támadták a németországi színházügy új rendszerét. (Összeállította: Balogh Ágnes) A színházak heti műsora Operaház: K. Sz: Balett-est (L. béri. 4. ea., ill. U. béri. 3. ea., 7) — Cs: Psalmus Hungaricus — Székely fonó (M. béri. 3. ea., 7) — P. V: A hattyúk tava (Gyurkovics béri. 3. ea., ill. Bérletszünet, 7) — Szó: A rózsalovag (E. béri. 4. ea., fél 7) — V: Bánk bán (Bérletszünet, dell) — Jövő H: Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara (BFTZ-bérl. 5. fél 8). Erkel Színház: H: Bohémélet (Bérletszünet, 7) — K: Szó: A varázsfuvola (Ifj. ea., 6, ill. Bérletszünet, 7) — Sze: Otello (2. bérl. 4. ea., 7) — P: Don Carlos (10. bérl. 4. ea., 7) —V: Traviata (Oláh Gusztáv bérli 3. ea., dell) — V: Parasztbecsület — Bajazzók (Losonczy béri. 4. ea., 7) — Jövő H: Figaro házassága (1. béri. 4. ea., 7). Nemzeti Színház: H: Tanner John házassága (7) — K: Sze, Szó, V: Trójai nők (7) — Cs: Tartuffe (7) — P: Jövő H: Advent a Hargitán P: (Feri, béri. D. sor. 2. ea., 7) — V: A fizikusok (Ifj. béri. VI. sor. 2. ea., dell).Várszínház: H: Sarah avagy a languszta sikolya (7) — K, Cs: János király (7) — Szó: Macska a forró bádogtetőn (7) — P: Családi ház manzárddal (7) — Szó, V: II. Richard (7) — Jövő H: Csütörtöki hölgyek (7). Katona József Színház: H, K, Cs: Coriolanus (7) — Szó: Amphitryon (7) — szó: Ahogy tetszik (7) — P, V: Stílusgyakorlat (P: 7, V: du: fél 3, a Jan. hi-i jegyek érv., este 7 is) — Jövő H: Menekülés (7). Madách Színház: H, Sze: Macskák (8) — K, Sze: Cyrano de Bergerac (7) — Cs, V: Vízkereszt (7, itt: fél8) — P*: Béla király (7) — V: Jutalomjáték (du. fél 3) — Jövő H: Egy lócsiszár virágvasárnapja (7). Madách Kamara: H, Szó: Szeget szeggel (7) — K, Szó: Páratlan páros (7) — Cs: V: Jövőre veled... (7, V: du. fél 3 is) — Cs, Szó: Hofélia (éjjel fél is) — P: Jövő H: Ki van a képen? (7). Vígszínház: H: A farkas (Gombaszögi b. 3. ea., 7) — K: Gépírók — Kínaiak (7) — Szó: Játszd újra. Sam (7) — Cs, P, V: Az öreg hölgy látogatása (Cs: Somló b. 3. ea., P: Hegedűs b. 3. ea., 7, V: Tanay F. bér. 3. ea., fél 8) — Szó: A láthatatlan légió (7) — V: A tizedes meg a többiek (du. fél 3) — Jövő H: II. Richárd (7). Háziszínpadon: H: Az utolsó tekercs (8) . Pesti Színház: H, P: Megtört... (xvi. b. 2. ea., ill. XIII. b. 2. ea., 7) — K: Tangó (7) — Szó: Szentivánéji álom (7) — Cs: Edith és Marlene (7) — Szó: Equus (7) — V: Rémségek kicsiny boltja (du. fél 3 és este 7) — Jövő H: Deficit (7). Fővárosi Operettszínház: H: Magyar Média — Kakukkóra (7) — K: Sze, Szó: Bál a Savoyban (K: Latabár Kálmán béri. 2. ea., Sze: Miljutyin béri. 2.ea., 7, Szó: du. fél 3 is) — Cs, P: Hegedűsa háztetőn (7) — V: Mária főhadnagy* (du. fél 3 és 7) . — Zsebszínházban: Sze: A szélhámoskirály (fél 8). Thália Színház: H: Volt egyszer egy Városliget (7) — K, V: Szép asszonyok egy gazdag házban (7) — Szó, Szó: Örültek a fedélzeten (7) — Cs: Jóból is megárt a kevés (7) — P: Dekameron (7) — Szó, V: A kék madár (dell) — Jövő H: Alkony (7). Thália Stúdió: Cs: Hangok komédiája (fél 8) — P: A kölyökkor álmai (fél 8). József Attila Színház: H: A régi nyár (7) — K: A kikapós patikárius (7) — Szó: A tanítónő (7) — Cs: Taps (7) — P: Gázláng (7) — Szó: Dörmögőék Vidám Parkja (de. fél 11) — A hölgy fecseg és nyomoz (7) — V: A kis herceg (du. fél 3 és 7) — Jövő H: A testőr (B/4, 7). Játékszín: H: Jövő H: A vén bakancsos ... (7, ill. du. fél 3) — K: Maugli (du. 3) — Sze: Margit kisasszony (7) — Cs. P: Macska játék (7) — Szó: Hyppolit a lakáj (du. 3) — K: Ágacska (de. 11 és du. fél 3) — Jövő H: Máli néni (7). Józsefvárosi Színház: H: Róza néni (7) — K: Szent Johanna (7) — Sze, P: Elcserélt szeretők (7, ill. de. fél ll) — Cs: Én és a kisöcsém (7) — P: Buborékok (7) — Szó: A kertész kutyája (7) — V: Az ezernevű lány (de. fél ll és du. fél 3) — Jövő H: Holtomiglan — holtodiglan (7) — Asbóth u.-i Kisszínpadon: Szó, Új Mészárszék (7). Radnóti Miklós Színpad: H, V: Az ibolya — Az árny (7, V. du. 3 is) — K, Cs: Az élet oly rövid (7) — Szó: Jövő H: Ami a szerepeimből kimaradt (7) — P: Színlelni boldog szeretet (7) — Szó: Színlelni boldog szeretet (7). Mikroszkóp Színpad: H: Taksó (Tévén kívül... Vitray Tamás műsora (fél 8) — K, Sze, P: Moloszka (de, fél 10) — K, Cs, V: Valami változik (fél 8) — Szó: Mágiarakás — Sándor György műsora (fél 8) — Szó: Veszszük a lapot (fél 8). Vidám Színpad: H, K, Szó: Kabosshow (7) — Cs, V: Jövő H: Nyolc nő (7), V: hu. fél 3) — P, V: Szomorú vasárnap (7) — Szó: A Lilla-villa titka (7). Kisszínház: K, Szó, Cs, P: Napsugár fiúk (fél 8) — Szó: Folytassa, Kibédy (fél 8) — V: Jövő H: Lepsénynél még megvolt (fél 8, V: du. 3 is). Arany János Színház: K, Szó: A két veronai nemes (du. 3) — Szó: Scapin furfangjai (du. 3) — Cs, V: Öz, a nagy varázsló (du. 3, V: de. fél 11 is) — P, Szó: Emil és a detektívek (du. 3, ill. de. fél 11) . Reflektor Színpad: Cs, V: A betűk csendjében (8) — Szó, V: A bosszú (8, ill. de. fél 11) — Olimpia mozi: P: Micimackó (du. fél 3) — V: Hamupipőke (de. fél 11). Hököm Színpad: P: A Hercegnő és a Varázsló (de. 10), Tamás bátya kunyhója (du. fél 4). Egyetemi Színpad: H: Tanár úr ké , rém (Bemutatór 7) — H: Két csembalós hangverseny az Aulában (fél 8) — K: Tanár úr kérem (7) — Szó, P: Már a határon (7, és este 9).Lézerszínház: K, V: Mike Oldfield (6) — Cs, Szó: Fock Classic (6, ill. fél 8) — P: OMD (6) — P: Lézeretika (fél 8) — Szó: SztáRock (6). Állami Bábszínház a Jókai téren: K, Sze, Cs, P (de. 10) — Szó (du. fél 13 és fél 5) V (de. fél 10 és fél 12): Jancsi és Juliska. — Népköztársaság útján: H: Diótörő (du. 6) — Sze, Cs, P: A Szarvaskirály (du. 3) — Szó, V: Tündér Lala (du. 11 és du. 4) — Jövő H: A Szarvaskirály (du. 6) — Vendégjáték: Sze, János vitéz (du. 3: Dallos Ida Műv. Ház). Vers és Dal a Várban: Sze: Ferenczi Csongor, Tamás Menyhért estje (8). A Budapesti Harlekin Gyermekszínpad: Szó: A sárkány (du. 3). Pesti Vigadó H: Az Eder vonósnégyes hangversenye (Beethoven-vonósnégyesek l., fél 8) — K: Nagy Péter zongoraestje (fél 8) — Sze: A Camerata Hungarica hangversenye (fél 3) — Cs: Mendelssohn-szimfóniák hangverseny (fél 8) — P: Operettkedvelőknek (fél 8) — Jövő H: A Corelli kamarazenekar hangversenye (Corelli béri, IV. fél 8). — Kamaraterem: H: Az utolsó hősszerelmes (7) — K: Gőzben (7) — Sze: Útvesztő (7) — Cs: Sándor György estje (8) — P: A Mandel Quartett koncertje (7) — Szó, V: Jövő H: Hazudni boldog hitvest (du. 3, V: este 7 is, Jövő H: 8). Zeneakadémia: H: Modern Rézfúvós együttes Amadinda ütőegyüttes (7) — K: A Magyar Posta Szimfonikus Zenekara (Postás bér. 6, fél 8) — Cs: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének szimfonikus zeneka■ra (hangv. szoc. brig. A 2., fél 8) — P: Kassai Filmharmonikus zenekar (MÁV-bérl. A 6, fél 8) — Szó: Karaszszon Dezső orgonaestje (fél 8) - V: Budapesti Vonósok (Három kiszenekari hangv. 1. fél 8) — Kisterem: H: Kóté László hegedűestje (fél 8) — P: Magyar Barokk Trió (Együttesek muzsikálnak 4, fél 8) — Szó: Keveházi Gyöngyi zongoraestje (Zongoramuzsika 4., fél 8) — V: Szeverényi Ilona, Vékony Ildikó, Fábián Márta, Szakály Ágnes, cimbalom-hangversenye (Cimbalom-bérl. 3., fél 8) — Jövő H: Bálin Mária hegedűestje (fél 8). Fővárosi Nagycirkusz: Szó, Cs, P, Szó, V: Van mááásik! (fél 8, Cs, P, Szó: du. fél 4 is, Szó: de. 10 is!, V: de. 10 és du. fél 4). Rövid tartalom és szereplőlista a Pesti Műsorban található! Beke Manó tanítása Beke Manó algebra-tankönyve sokak véleménye szerint máig is a legjobban megírtközépiskolai matematika-tankönyv. Sajnos réges-régen nem használják a tanítási gyakorlatban, írójának nevét is csak azért nem feledték el, mert 1951-ben a Bolyai János Matematika Társulat megalapította a Beke Manó-díjat. Évente azok a tanárok kapják meg, akik a matematika tanításában, népszerűsítésében legjobban kitűnnek. Ki is volt Beke Manó? A nagy matematikus középiskolában tanított, majd a századfordulótól az egyetem tanára lett. A lineáris differenciálegyenletek irreducibilitását, az analitikus függvényeket és a determinánsokat vizsgálta. A korszerű matematikatanítás lelkes híve és szószólója volt. Tartalmas és gondolatébresztő cikkeiben is ennek ügyében emelt szót. 1922-ben nyugdíjba kényszerítették. Leánya, G. Beke Margit, a neves és kiváló írónő emlékszik, milyen nehezen viselte el édesapja a félreállítást, amely attól fosztotta meg, amit a legjobban szeretett: a tanítástól. Több tanulmánya szólt nekik, az oly nagyon szeretett fiataloknak. Sophia Kovalevskáról, a világhírű matematikusnőről írt könyve a nők egyenjogosúsításának jegyében született. Filozófiai érdeklődése és haladó felfogása ismeretében nem okozott nagy meglepetést számomra, amikor az Országos Levéltárban a szabadkőműves iratok között megtaláltam a felvételi kérelmét. 1890. IX. 30-án írta: „KÖNYVES KÁLMÁN az előítéletek legyőzéséhez” czímzett törvényes szabadkőművespáholy. FÖLVÉTELI KÉRELEM. A szabadkőművesek működésében részt venni óhajtván,a „Könyves Kálmán, az előítéletek legyőzéséhez'* czímű szabadkőműves-páholyba való fölvételemért folyamodom. Családi és keresztnevem: Beke Manó Születésem helye, éve, hadapja, napja: 1862. Pápa, április 24. Foglalkozásom: állami főreáliskolai r. tanár. Családi viszonyaim: nős, 2 gyermek apja. Lakásom: Akadémia utcza 14. IV. em. 22. Életrajzom következő: A középiskolát Pápán kezdtem meg a szt. benedekrendi algymnasiumban, ahol 2 osztályt végeztem, azután pestre jöttem az akkori VI. ker. állami főreál- iskolába, ahol érettségit is tettem. Mindig a legjobb tanulók közé tartoztam. A műegyetemen és a tud. egyetemen hallgattam mathera. és phiosphiai előadásokat és 1883-ban kitűnő sikerrel tettem le a tanári vizsgálatot. 1883. szept. 1-én, mint próbaéves a VI. ker. áll. főreáliskolához kerültem, tudott szigorlatot tettem, 1884-ben ugyanazon iskolához helyettesnek, majd pedig 1886-ban rendesnek neveztettem ki. Feleségemmel már próbaéves koromban ismerkedtem meg, de csak rendes tanárrá való kinevezésem előtt, mikor már (mindketten szegények lévén) existentiánk biztosítottnak látszott, nősültem. Jelenleg az V. ker. áll. főreáliskolán és a bpesti kereskedelmi akadémián tanítom a mennyiségtant. Irodalmilag is működtem mindig: tudott értekezésem a tud. akadémián jelent meg, azóta napilapokba, és folyóiratokba írogattam és a ministeri Jelentés középiskolai részétkészítem immár ötödízben. Életem folyását eddigelé nagyobb események nem akadályozták. Szüleim mindig iováló gondjukba részesítettek, nem voltak rossz módban, rám eleget költöttek. Atyámat 13 éves koromban vesztettem el, a családot fentartó bátyám halála óta némileg az én vállalatra is szállott a családfentartás gondja, melyben most kiváló képzettségű öcsémmel osztozom." A szabadkőművesek főcéljukként a társadalmi haladást írták zászlajukra. Ezen belül páholyonkint eltérőek voltak a kitűzött céljaik. A Könyves Kálmán-páholyban már 1887-ben indítványozta dr. Várady Antal, a jeles író és újságíró, hogy „Igyekezzék a szabadkőművesség oda hatni, hogy úgy a középiskolai tanterv megállapítása, valamint a használatba rendelendő tankönyvek szerkesztése és a megrendelésére befolyását érvényesíthesse”. 1889-ben a pedagógus tagok számára kötelezővé tették a tantervszerkesztésben való részvételt. Érthető tehát, hogy Beke Manó ilyen páholy tagjai közé szívesen lépett, mert — mint Beke Margit mondta —„ezek a szabadkőművesek kedvére való emberek voltak”. A felvételi kérelme alapján a jelentkezőről, az úgynevezett „keresőből” több írásos véleményt nyújtottak be. A páholy egyik tagja, Bánfi Zsigmond rövid javaslata mesteri l élekrajz. ..Keresőt egy fél évtized óta ismerem, vele, ha nem ia állandó, de sűrű érintkezésben vagyok és meglehetős alapossággal adhatok számot erényeiről és fogyatkozásairól. Szeplőtlen jellem, erős inteligencia, kiváló munkaerő, melyet soha nem szűnő nagyra törekvés soha nem szűnő tevékenységre indít. De talán éppen a túlságos ambitió miatt nem bír az ideális lelkesedés magaslatára emelkedni. Szellemi tőkéjét, mely igen jelentékeny, az üzletember hideg számításával használja ki, s ez életét a normális helyzetek prózájába tereli. De ha filiszter, nem közönséges flliszter. Nagy küzdelmekre nem termett karakter; emberekkel és körülményekkel szívesen megalkuszik, decára annak, hogy nagy véleménye van saját képességeiről és hivatásáról —, ami különösen teljesen indokolt. Mint szakember kiváló, mint tanár a legkitűnőbbek közé tartozik és körülbelül bizonyos, hogy igen szép jövő van előtte, amire különben szeretesre méltó modora is minősíti. Azon emberek közé tartozik, akiknek nincsenek ellenségeik, a mi arra látszik utalni, hogy kevéssé vannak baráti erények Családi életekifogástalan s a Jelek után ítélve boldog." Felvételét „melegen” ajánlotta. Az új tag szónoki képessége már 1893-ban kezdett kibontakozni. Különféle vezető tisztségeket töltött be a páholyban. 1916—17-ben a legmagasabbat választott főmester lett. Része volt a Márta-egylet, a Mentők Egyesülete, az Anya- és Csecsemővédő Egylet és más jótékony intézmények alapításában és fenntartásában. Az arra rászoruló főiskolai és egyetemi hallgatóikat pénzsegélyekben részesítette, részükre ők létesítették az első menzát. Később a hadirokikantakról, özvegyekről és árvákról gondoskodtak. A Szabad Lyceum létesítésével megalakult a TIT őse. Beke Manó ennek igazgatói tagja és rendszeres előadója volt. Érdeklődési köréhez a tanügyi reform állt legközelebb. Az 1907. X. 3—6-i pécsi szabad tanítási kongresszuson előadást tartott. Az ott elhangzott követeléseik egyik-másika ma sem vesztett időszerűségéből. A tanítás körét már akkor ki akarták terjeszteni a nőkre is. Beke Manó a Szabad Lyceumban „csak nőknek" szóló matematika órákat is startott! 1917- ben pedig A nők választójoga című értekezletre küldött szét meghívókat. 1916. II. 29-én főmesteri beköszöntőjében a páholy elé célként többek között „a nők munkakörének kitágítását, a felekezeti türelmetlenség és gyűlölködés meggátlását és a béke hőseinek nevelését” tűzte ki. „Szükséges volna, hogy a közoktatás és köznevelés minden területén ... érvényesüljenek az emberiség tartós békéjének biztosítására alkalmas gondolatok.” „Leginkább alkalmas erre a történettanítás, ha... a haladást biztosító nagy átalakulások mellett rámutat azokra a végzetes hibákra is, melyeket emberi és nemzeti bűnök okoztak, ... ha egyforma megítélésben részesíti az emberiség életében bárhol és bármikor felmerült és az emberi haladást szolgáló történeti eseményeket és ezzel a kölcsönös megértés és egyetemes emberi érzések és gondolatok kialakulását szolgálja.” Jutalmat tűztek ki olyan középiskolai történeti tankönyvre vagy értekezésre, „mely a történettanításnak a tartós béke szempontjából való tanításában haladást jelent”. Sajnos a „közbejött események" miatt nem valósíthatták meg ezeket a máig időszerű terveket. A béke ügyét a háborús őrület éveiben Beke Manó szónoklataival, felszólalásaival igyekezett támogatni. Különösen emlékezetes az 1917. január27-én elmondott beszéde. Ennek szövege fennmaradt a jegyzőkönyvben. „A hatóságoknak a háborút felmagasztaló működésével, háborús emlékeket állító mozgalmával szemben, a mi kötelességünk lenne a humanizmus glorifikálása. Ez a humanizmus a háború folyamán legszebben Svájc alkotásaiban nyilvánult meg, indítványozza, hogy ennek állítsunk emléket. Lehetne ez emlékmű vagy egy Svájchoz kötött újfajta Nobel-díj; hogy melyik lenne alkalmasabb, annak eldöntését a svájci szabadkőművességre bízná. A béketárgyalásokkal egyidejűleg megindulhatnának a tárgyalások a béke emlékművéről is." A Nobel-békedíj azóta megvalósult, Beke Manóé az érdem, hogy elsőként vetette fel az eszméjét, méghozzá akkor, amikor a hivatalos körök a háborút dicsőítették. A béke szolgálatába kívánta állítani a tudományt és a szabadkőművességet. Érzékeny volt a kor igényeire, s volt eset, hogy sokak vágyát elsőként tudta szavakba önteni. Távol állt tőle a forradalmiság. Becsületes, logikus gondolkodással és tisztességes viselkedéssel jutott el a polgári radikálisokkal egy sorba. A béke kérdésében még meg is előzte őket. A Béke Manó-díj nemcsak a kiváló matematikusra, hanem a humanista gondolkodóra és cselekvő emberre, is emlékeztet Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes Kizárólagos mozgássérült ■várakozóhely A közelmúltban közölték K. J.-né gödöllői olvasójuk levelét, amelyben kéri, hogy a BNV bejárata közelében jelöljünk ki parkolóhelyet mozgássérültek részére. Megítélésem szerint a kérés teljesen indokolt, s ezért intézkedtem, hogy a Budapesti Nemzetközi vásár 11-es kapujánál két, a III-as kapunál egy „kizárólagos mozgássérült-várakozóhely” kerüljön kijelölésre. Ezen túlmenően utasítom vállalatunk parkolóőreit és ellenőreit, hogy e helyek esetleges elfoglaltsága esetén minden tőlük telhetőt tegyenek meg a HYCOMAT-tal közlekedők — kapuhozközeli — elhelyezése érdekében. Temesi László igazgató Fővárosi Garázsipari Vállalat Hétfő, 1986. február 24. A hazai „gyümölcsészet" úttörőie A magyarországi gyümölcskertészet fejlesztésének egyik legkiválóbb képviselője volt Bereczki Máté. Bel- és külföldi lapokban jelentek meg írásai. Kapcsolatokat teremtett külországokkal is. Száz évvel ezelőtt a „Vasárnapi Újság"1885. évi 15. száma így írt róla: „Bereczki Máté ama nagyon ritka magyar emberek közül való, akik egyesíteni tudják magukban a tudóst a gyakorlati férfiúval.” Sajnos napjainkban már csak szűkebb körben ismerik nevét, emlékeznek tevékenységére. Baráti szálak fűzték a magyar forradalmat előkészítő ifjakhoz,. Így például Vasvári Pálhoz, Kossuth hívó szavára önkéntes katonaként harcolt a haza szabadságáért. A levert szabadságharc után neki is menekülnie kellett. Életéből nyolc év bujdosással telt el, mert a szabadságharcban kifejtett tevékenységéért a Bach-korszak emberei őt is körözték, felelősségre akarták vonni. A hosszú bujdosás és vándorlás után az időközben kihirdetett általános amnesztiát követően a jogtudományi szakképesítésű Bereczki vállalhatott volna jobban fizetett állami állást, ő azonban nem állt az elnyomó hatalom szolgálatába, hanem 1862-ben Mezőkovácsháza és Kunágota határában elterülő, Sármezei Antal által bérelt nagybirtokon — tanyán — telepedett le. Tíz évig itt házitanítóként a Sármezei gyermekeket tanította. Ez idő alatt a tanya közelében a gazdája által bérelt földön, mintegy 5—6 holdas gyümölcsfaiskolát, gyümölcsnemesítő telepet alapított. Innen levelezett sok bel- és külföldi szakemberrel. Több mint 1200— 1300 gyümölcsfajta anyagot gyűjtött össze, majd ezeket nemesítve szaporította, és ajtóvesszőként küldte szét az ország különböző részeibe az igénylőknek. Ez a mindentől távoleső alföldi puszta a magyar gyümölcsészet nemesítési és szellemi központja lett. Bereczki Máté a négykötetes Gyümölcsészeti Vázlatok című munkájában — hazánkban először — leírta a legfontosabb gyümölcsfajtákat. Szinte élete értelmét foglalta össze e nagy műben. A Természettudományi Társulat 1872-ben rendes tagjává, majd ezt követően hat vidéki gazdasági és kertészeti egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. Bereczki Máté a gyümölcsészet elterjesztésében, fejlesztésében remélte a paraszti sors jobbításának lehetőségét. Hangoztatta: nem beszélni, hanem tenni kell a hazáért. Halála közeledtét érezve végrendelkezett, s minden — mintegy tízezer forintot érő — vagyonát a Természettudományi Társulatra hagyományozta azzal, hogy „Az újszülött gyümölcsfajtákat megismertetni... az újabb nemzedék feladata lesz. Ezért kívánatos, hogy a Gyümölcsészeti Vázlatok című munkámnak folytatása legyen, mert csak így remélhető, hogy a gyümölcsismeretben a magyar sem marad hátrább a nyugati nemzetektől. Az volt életem egyik fő célja, hogy amiben nemzetünk leghátrább maradt, a gyümölcsismeretet terjesszem hazámban, tehát csekély hagyatékommal halálom után is ezen cél elérését akarom előmozdítani.” Végrendelkezéséből évtizedekig kevés valósult meg. Igaz, hogy a hagyatékából a Természettudományi Társulat 1901-ben sírjára síremléket állíttatott, sokáig azonban alig figyeltek tanítására. Egy-két kunágotai idősebb tanító emlegette, akik még személyesen is ismerték, de ők sem tudták élőbbé tenni emlékét. Negyven esztendő elteltével jelent meg a Bereczki Máté emlékkönyv, amely méltó megemlékezés a nagy gyümölcskertész életéről és munkájáról. Bereczki Máté tanításának értékét a felszabadulás után mindinkább felismerték, amikor Szabolcstól Zaláig, Hevestől Békésig megszaporodtak a gyümölcsösök, almáskertek, barackosok. Újabban tanításának terjedését kívánják segíteni például a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által — akertészeti termelésben példát mutató szakcsoportok és tagjaiknak elismerésére — alapított Bereczki Mártéplakettek, jelvények és emléklapok. Ez azonban nem elegendő. Hasznos lenne műveiből, levelezéseiből szélesebb körben ismertetni a ma is aktuális és legértékesebb részeket. Vagyis közkinccsé tenni. Ezzel emlékezhet, nénk a legméltóbban a nagy magyar hazafira és pomológusra. Dr. Szabó Pál „Álom és mese" Az 1985. február 25-i Magyar Nemzetben jelent meg Kertész Péter Elhalasztott felmondás című cikke arról, hogy a 73 éves mozgásképtelen Romzai Magdolnának 40 éve tartó társbérleti — egy szobából és közös használatú mellékhelyiségekből álló — lakását az V. ker. IKV felmondta, mivel a rendeletekben előírt karbantartási munkálatoknak képtelen volt eleget tenni. Később a másik társbérlő, a 98 éves Káplány Dóra is hasonló sorsra jutott. Jómagam végigkísértem az események összes mozzanatát, s ezúton szeretnék felvilágosítást nyújtani mindazoknak, akik megdöbbenve olvasták a riportot. Röviden beszámolok arról, hogy miképpen alakult a két nehéz helyzetbekerült idős asszony sorsa az elmúlt egy év alatt. Még az újságcikk megjelenése előtt — január 22-én —, a Hazafias Népfront V.kerületi titkára, Polonyi László, amikor tudomást szerzett a fentiekről, azonnal felvette a kapcsolatot személyesen az érintettekkel, és megnyugtatta őket, azon lesz, hogy ügyük a lehető leghumánusabb elintézést nyerjen. Mégpedig úgy, hogy a lakást rendbehozzák. A KISZ V. kerületi bizottsága közreműködésével olyan vállalatok ifjúsági szervezeteivel vette fel a kapcsolatot, amelyek vállalták a munka kivitelezését. Így jött létre a KÖZÉV és az ORSZAK ÍKISZ-bizottságai összefogásával egy olyan lelkes fiatalokból álló brigád, amely október hónap első felében hozzálátott a kivitelezéshez — természetesen társadalmi munka keretében. A szükséges anyagokat a KÖZÉV, a személyi feltételeket az ORSZÁK biztosította. A kivitelezést végző brigádot Majoros József vezette. A III. éves festőmázoló szakmunkástanulók, akik az ügy érdekében szorgalmasan dolgoztak, megérdemlik, hogy név szerint is megemlítsem őket: Petényi József, Kári József, Dobozi Zsolt, Munár László. Ők szakmai tudásukat már ezzel a munkával is bizonyították. A festési és mázolási munka befejeztével az V. ker. Tanács V. B. családvédelmi csoportja, az V. ker. IKV társasházi kezességének szocialista brigádja teljes létszámban, kommunista szombat keretében, Szántó Gáborné brigádvezetővel az élen, október 19-én kitakarította a két lakást. Levelemmel azt szeretném érzékeltetni, hogy egy kis odafigyeléssel, szeretettel, humánummal életkedvet tudunk adni olyan elesett embernek is, aki úgy gondolja, hogy rá már nincs semmi szükség. Ezt bizonyítja az a pár sor is, amit Romzai Magdolna hozzám intézett leveléből idézek. „A lakás mindenkinek nagyon tetszik, és velem együtt örülnek neki. Mindenki azt mondta, hogy ez egy álom és mese. Hálás szívvel gondolok az ügy elindítóira, a kivitelezőire és a többiekre is, akiktől szintén sok segítséget kaptam.” Biksdlvy Ernőné A pulmonológiáról Honunk a hazában című kedvelt rovatukban Budakesziről is jelent meg a Magyar Nemzetben egy igen szép, tartalmas összefoglaló, melyet szeretnék kibővíteni. A 30-as évek végén jelent meg a közadakozásból létesített Erzsébet Királyné szanatóriumban (későbbi neve: Korányi, majd jelenleg: Pulmonológiai Gyógyintézet) „Cső” néven az indulástól kezdve egy (magát „baci” szaklapnak nevező) kéthetenkénti híradó. A híradó tájékoztatott, ismertetést és szaktanácsot nyújtott, emberbaráti és egészségügyi szolgáltatást fejtett ki és a szakmai tanácsokon túl élcelődött, mosolyt varázsolt a kétségbeesett, meggyötört betegek szívébe. A negyvenes évek elején pedig számos itt gyógyított, meghúzódott üldözöttnek a túlélés lehetőségéhez hitet, reményt biztosított. A túléléshez — az embertelen világból — az emberséges emberek járultak hozzá különböző módon. Az orvos gyógyítással, a beosztott egészségügyi pedig szánalmához szeretetet adott. Az ápoltak megkülönböztetett kalória-kosztellátásban részesültek. A zsidók a nem zsidók fele menynyiségét kapták, éppencsak anynyit, hogy ne haljanak éhen. A felszolgáló személyzet mindig hozzálopott — a zsidóknak — annyit, hogy jóllakjanak. A felszolgálók pontosan tudták, ki milyen étkű. A cél az volt, hogy megelégedettség legyen és könynyítsék, csökkentsék a félelmet. A „Cső” bevonult a Pest megyei Sajtóbibliográfiába: kultúr- és kortörténeti dokumentum | Padányi Lajos