Magyar Nemzet, 1986. április (49. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-19 / 92. szám

I­­ A Kárpátia „olcsó" menüje Slágerként hirdeti a Kárpáti filte­rem, hogy kilencvenkilenc forintokért a sörözőjében menü kapható. Külföldi vendégemnek ajánlottam, gyors és olcsó ebédre térjünk be a patinás étterembe. A menü híg levese után elfogadható kis húsadag követ­kezett, kevés körítéssel, majd a desz­szert, ami csinos kehelyben feltálalt poshadt mirelit málna volt. A pincér, némi vita után, legkevés­bé sem udvariasan kicserélte a kifogá­solt minőségű és fogyasztásra alkal­matlan málnai két diónagyságúnál alig nagyobb kompótalmára. Nagyon restelltem magam, hogy a vendéget Ilyen helyre vittem eddig úgy ismer­tem a Kárpátiat, mint ahol jól lehet enni, még akkor is, ha csak menüt rendel .v­­endeg. (r. r.) 14 Kockás Pierre kis életregénye A magyar krimivel foglalko­zott nemrég lapjuk. Az interjúban szó esett Nagy Kételyről, a Koc­kás Pierre szerzőjéről: „Ma már senki sem ismeri, pedig sokkal nagyobb és talán jobb is az élet­műve, mint Rejtőé” — írták. A humoros kalandregények két mestere kortársam és kávéházi barátom volt. Számtalanszor „ücsörögtünk” együtt. Úgy is hoz­zájuk tallóztam, mint szaki, ugyanis száznál több ponyvare­gényt írtam. Valóban érdemes Nagy Károly életével, munkásságával és a ponyvaregény elő kérdésével fog­lalkozni. Ennek során felhasznál­­­­tam Rapcsányi Lászlónak a két világháború közötti oh­as asku­ltu­ráról és a filléres regén­yekről szóló kéziratos tanulmányai is Úgy emlékszem, hogy 1934-től a Kovács (a mai vavoyi kaveház­­beli törzsasztalunknál éveken át találkoztam Nagy Károllyal , Kockás Pierre-rel. Rott Sándor, a chaplini humorú, kitűnő szí­nész ült az asztalfon. „Nézzse Fe­kete", azaz Fekete József, a Heik­len ten Színpad igazgatója, Feld Mátyás, a városligeti arena du­ck­­ti’ja, Bálon Joli színésznő, Ken­­czes Tibor rendőri riporter, Baál Ernő szerkesztő és a sorok írója voltak a társaság törzstagjai. Nagy Károly költőként indult Tizenhat éves, amikor verseit el­küldte Karinthy Figyesnek: Elő­szót kert. Gratzer József és Dé­nes Miklós, a Mester titkárai mondták el nekem, hogy­­seregé­vel jelentkezteek kezdői írók, köl­tők — előszóért. Karinthy min­den írást alaposan tanulmányo­zott. Ha a tehetségnek csak a csí­ráját is felfedezte, teljesítette a kenést. Ha nem, véleményt mon­dott, tanácsot adott. ..Ha majd oroszlánkörmei megerősödnek — írta a Mester —, jelentkezzék is­mét . Az 1928-ban Neked adom című verseskötete előszavában emlékszik vissza erre az ifjú poéta A Tizenkilencedik szüle­tésnapomon verséből következtet­hetünk arra, hogy 1906-ban szüle­tett, íme a vers első sorai: „Ta­lán ma közelebb léptem valami­hez, amire várok talán már ke­­­vesebb az utamon az árok, ta­­­­lán most történik valami, amire­­ vágytam, ami rejtetten csillo­­rgott minden kis vágyban .W. Első kaland címmel írta első re­gényét. Második verskötete a Mar­garéta. Törzsasztalunknál öröm­­mel újságolta, hogy „megjelent” a Világvárosi Regények sorozat­ban, és újabb kéziratait kértek. Sanzonszövegeit Bnday Dénes zenésítette meg. Szívében min­dig poéta maradt, sok új verse született meg 1942-ben is.­ Rejtő Jenő a harmincas évek elején írta első filléres regénye­it, 1932-ben indul el sikeres út­jára humoros légiós regénye. Jön a többi is. Köztük A szőke cik­lon, a Piszkos Fred, a kapitány ... Rejtő — P. Howard — a Magyar Könyvészet adatai szerint negy­venhárom kalandos történet szer­zője. Ezek közül 23 füzetes. Nagy Károly 1940-ben jelent­kezett vidám történeteivel, ame­lyek az idegenlégióról szóltak. Ezeket Charles Lorre, illetőleg Charley Long néven írta. A fő­szereplő: Kockás Pierre, a fene­gyerek. Nem tévedes: 153 pengős, felpengős és filléres kalandregé­nye került a közönség elé. Ebből 121 füzet. Bármennyire is hihetet­len: két év alatt, 1941-ben és 42- ben, száznál több kis ponyvának nevezett légiós históriát irt.. A fil­léresek annak idején 20—25 ezer példányban jelentek meg, így kétmilliónál is több „Kockás Pi­erre” került forgalomba. Hazai viszonylatban: rekord! Nagy Ká­­roly lett a legnépszerűbb fillére­sek szerzője. Míg az átlaghono­­rárum 60—70 pengő,­­ 150, sőt 200 pengő tiszteletdíjat kapott, ami akkor jelentős összegnek mondható. 1941-ben Baál Ernővel írta az Üzen a Hargita című szín­művet, amelyet a Bethlen téri Színpad mutatott be nagy siker­rel. P. Howard és Kockás Pierre történetei ugyan a francia ide­genlégióban játszódtak, de írása­ik a szerzők kivételes egyéniséget tükrözik. Sajnos életük egyfor­mán tragikusan­­ért véget. Rejtő és Nagy Károly is munkaszolgá­­latosként került a légin poklánál is borzalmasabb kényszermunká­ra. Ukrajnában pusztultak el 1943-ban. Ponyvaírók voltak? Nem! Nagy­szerű, érdekes, izga­tás, és vi­­­­dám kalandos történetek írói. A krimit, a filléres füzeteket sok­féleképpen ítélik meg. A krimi a bűnügyi regény, ha úgy tetszik, detektív tört­énet. A kalandregény egyik csoportja. Amit P. Ho­­ward és Kockás Pierre írt, arra legtaláltabb a humoros kalandre­­gény elnevezés. Persze ezekben is lehet rejtély, nyomozás... A ponyvaregény jelzőt sokan köny­­nyen ráütik a krimikre, kaland­regényekre, főleg a füzetesekre. Csak egy adat. A Világvárosi Re­gényekből 952 filléres könyvecs­ke jelent meg. Néhány szerző: Aszlányi Károly, Babay József, Déry Tibor, Gergely Márta, Ter­­sánszky J. Jenő, Tabi László... A ponyvának bélyegzett füze­tesek közül többszáz igényes Jolcsó érzéssel értesültem lap­jukból, hogy a budavári Sikló üd­yreálltása rövidesen befejező­dik, s több mint négy évtizedes szünet után — elsősorban az idegenforgalom igényelt szolgái­va — ismét utasokat szállít. A Sikló megépitésének gondo­latát gróf Széchényi Ödön vetet­te fel. 1668-ban javasolta, hogy létesítsenek hegypalvát az Alag­út dunai bejáratától a Várhegy­re. Az ötletből valóság lett, s Wohlfahrbc Henrik tervei alap­ján tizenhat hónap alatt meg­épült a Budai Hegy pály­a — ez volt akkor a hivatalos elnevezé­se. Megnyitására 1870. március 2-án került sor. A Sikló — amelynek alsó ál­lomása a jelenlegi Clark Adam téren, a felső állomása pedig a Szent György téren volt — mind városképi, mind pedig műszaki kialakításával felhívta magára a figyelmet, nagy hírnévre tett szert, s fuvarosunknak hetvenöt esztendőn át volt érdekes szín­foltja. A pálya harminc fokos hajlásszögű, kilencvenhat méter hosszú vágánypárból állott, a szintkülönbség az alsó és felső állomás között közel ötven mé­ter volt. A két meredeken fel­futó sínpályát betonpillérekre erősítették, 1410 milliméteres nyomtávval. A kocsik mozgatá­sa a vonórúdjukhoz erősített vo­­nókötelekkel történt, amelyek az alsó állomáson levő gépházban elhelyezett kötéldobokra voltak felszerelve. A sodronykötelek el­szakadása esetére különleges biztonsági berendezések szol­gálták Az előírások szerint ha­vonta kellett fékpróbát tartani. Ennek volt köszönhető, hogy a Sikló üzeme biztos volt, fennál­lása alatt egy nagyobb baleset történt. Egyszerre két kocsi közleke­dett, míg az egyik kocsi fel­­emelkedett, a másik leszállt. A írásnak az irodalmi kisregények között van a helye. Nem a füzet 64 oldala és nem a filléres ár a döntő, hanem a mű értéke. Jó lenne egyszer átrostálni a pony­vákat — és válogatni... Ritter Aladár haladási sebesség nyolc kilométer volt óránként. Említést érdemel a kötéldobo­kat hajtó harmincöt lóerős gőz­gép, amelynek huszonhat négy­zetméter tűzfelületű Cornwall kazánját a Ganz gyár készítette. A bécsi Spiering-féle kocsi- és közúti pályaépítő társaság gyá­rában készült járművek három, lépcsőzetesen egymás fölé emel­kedő fülkéből álltak, fülkén­ként hat ülő- és két állóhellyel. A beszállás az állomásokon en­nek megfelelő szintekről történt. A Sikló menetrendjének alap­ja az volt, hogy az üzemidő alatt bizon­yos időközökben — 1913- ban például ötpercenként — feltétlenül közlekedett, de a me­netrend indulásánál előbb is, in­dult, ha meghatározott számú — 1913-ban például hét — utas összegyűlt. A menettartam negy­venöt másodperc volt, egy irány­ban óránként 960 utast volt ké­pes szállítani. Legnagyobb éves forgalmát 1943-ban érte el, a Siklón akkor 2 134 126-an utaz­tak. A köztudatban úgy él, hogy a Sikló a második világháború­ban pusztult el. Ez azonban nem így van. Amint az a BSZKRT igazgatóságának 1947-ben kelte­zett jelentéséből kitűnik, a hábo­rús események során a pálya egy kisebb bombatalálatot ka­pott és három belövés érte, gya­korlatilag a felső épület és az ott álló kocsi semmisült meg. A meghajtó gőzgép, a kazánok, a sodronykötelek, az erőátviteli berendezések lényegében sértet­lenek maradtak, így könnyen üzemképessé tehetők lettek vol­na. Ma már nem lehet pontosan megmondani, milyen meggondo­lásból történt a Sikló elbontása 1948—49-ben. Mindenesetre kár volt érte. Palásthy Árpád Gábor Budapest: A Sikló története Neni egészen pontos Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy azonnal tollat ra­gadok, mihelyt valaki bakizik francia forradalmi dolgokban. Már rég kihunyt ily természetű kiigazítási szenvedélyem, legfel­jebb minden tizedik esetben bosszankodom, s körülbelül csak minden huszadik alkalommal szólalok meg.. Mint például most is és csak azért, mert a magyar sajtóban túl gyakran mutatkozik meg a francia forradalomtörté­neti tények laza kezelése. Sajtó­törvény és történelem című, kü­lönben érdekes cikkében (márci­us 19.) így ír a szerző: „A gon­dolat-, szólás- és sajtószabadsá­got a francia forradalom, a köz­­társasági alkotmány mondta ki 1793. június 29-én. (...) Az al­kotmányt termidor után vissza­vonták.” A valóság ezzel szem­ben­ a sajtószabadságot nem a köztársasági alkotmány mondta ki, hanem a nemzetgyűlés, XVI. Lajosnak, „a francia szabadság helyreállítójának" akkor meg­ün­nepelt uralma idején, 1789., au­gusztus 24-én. Néhány nap múlva Az emberi és polgári jogok nyi­latkozatának 11. cikkelye meg­erősítette ezt, miként később az 1791-es alkotmány is — még min­dig Lajos király uralkodása alatt. Tény, hogy a 93-as köztár­sasági alkotmány is „kimondta” a sajtó szabadságát, de ennek az alkotmánynak a hatálybalépését „a háború utánra halasztották" (Soboul: A francia forradalom története, 1963., 299.). Az alkot­mány elnapolásával együtt járó sajtókorlátozást „termidor” (he­lyesen: thermidor) után épp Robespierre némely megbuktatót rótták fel a forradalmi kormány­nak. Fekete Sándor Bereczki Máté iskolája Szeretnék néhány kiegészítést fűzni a február 24-i lapban meg­jelent, A hazai gyümölcsészet út­törője című ir­ashoz. Bereczki Máté Romhányban született 1824-ben, apja kőfaragó volt. Romhányban komoly múlt­ja volt a kőfaragó iparnak, Máté szülőházát néhány évvel ezelőtt bontottak le, ezt a házat faragott kötelékkel jelölték meg. Az em­lékmű eredeti helyén ma is meg­van, csak a házat bontották le mögüle. Az idősebb korosztály még emlékszik Bereczki Mátéra, de sajnos a mai fiatalság már semmit sem tud róla. Bereczki Máté 1847-ben Buda­pesten tanult, tagja volt a Radi­cal körnek, aktívan vett részt a 48-as forradalomban. A romhá­­nyiaknak nyolc levélben számolt be a pesti forradalmi esemé­nyekről, ezekből idézek néhány sort: „Romhányiak. Kedves Ba­rátaim, ismerőseim! Ne csügged­jünk el, bízzunk a sorsban. De azért ne is tegyük ám össze a kezünket, hogy úgy várjuk a sült galambot a szánkba..." A forradalmi megmozdulások ügyében 1848. június 20-án vizs­gálat folyt Romhányban, és ezek­ből a levelekből néhányat mint fontos lázító iratot foglaltak le. Az ezután következő gyászos időkben bujdosnia kellett, való­színű, hogy ekkor változtatta ne­vét Bereczkire, mert eredetileg Vagyinszki Máténak hívták. Romhányban sok barátja volt Elgondolása szerint létesült itt faiskola, és ezt a faiskolát az álta­­­lános iskola keretében tartották fenn. A tanítók felügyelete mel­lett az V., VI. osztályosok és az ismétlő iskolások itt tanulták meg a metszést, oltást stb. Még ebbe az iskolába jártam én is. Az iskola részéről csak akkor volt elismerés, ha az oltvány megeredt. Ez ma is célszerű le­hetne a falusi iskolákban. Hasz­nos lenne, ha a tanítványok ] megtanulnák a gyümölcsfa, szőlő kezelését. Könyveinek, eszméi­nek ismertetésével lehetne to­vább ápolni a forradalmár Be­reczki emlékét. A romhányiak nevében is megköszönöm dr. Szabó Pál megemlékezését, Be­reczki Mátéról. Méltán sorolhat­juk őt is a palóc föld nagy szü­löttei közé. Az illetékeseken mú­lik, hogy Bereczki romhányi fa­iskolája újjászülessék. Ez nagy­ban hozzájárulna a fiatalság falun való megtartásához. Gazsi István Magyar Nemzet Szombat, 1986. április 19. A vadász ül hosszú, méla lesben... Kivételesen ritka pillanatok­nak lehettem tanúja a Hungaro­­tex bemutatótermében: hetven­­darabos vadászöltözék kollekciót mutattak be a manökenek. A kol­lekció vezető tervezője, Tankó Judit, akit nemrég Munkácsy-díj­­jal tüntettek ki, a Magyar Ipar­művészeti Főiskola textil-, illet­ve öltözködési stúdiójának nö­vendékeit is bevonta a munká­ba, s az eredmény kitűnő lett. Az ötlet a Hungarotexé, a kivitele­ző labor, a Hungarotex 154. Már­kázott Termékek Osztálya. De Tankó Juditot is — aki menedzser típusú tervező — régóta foglal­koztatta a téma. Hazánkban a vadászattal hivatásszerűen foglal­kozó szakemberek egyenruhája ma már nem a legelegánsabb, s nagyon sokan jönnek — évente tizenötezren — külföldiek is e szenvedélynek sportszerűen hó­dolni. Nekik való ruha egyálta­lán nincs forgalomban, de még egy vadászjellegű szuvenírtárgyat sem nagyon tudnak vásárolni. Ez a piac tehát még fölfedezetlen, s érdemes lenne kihasználni az ebben rejlő­ vásárlóerőt. A téma nemcsak Tankó Juditot és Szé­kely Évát — aki szintén a Hun­garotex tervezője — ragadta meg; a főiskolások is szívesen töltöt­ték vele idei első félévüket — feladatuk ugyanis nemcsak a ru­hák megkomponálása volt, ha­nem egy teljes vadászkastély be­rendezése, „felöltöztetése", a jel­legéhez illő anyagok, textíliák megtervezésével. S az eredmény ? Csodálatos szín­­harmóniájú függönyök, térítők, bútorszövetek A ruhák, olyanok, hogy a legelegánsabb vadász — vagy vadászhölgy — is jól érzi magát bennük, s a férfiöltözékek többsége egyenruhának is alkal­mas lehet. A vadász-gardrób ki­egészítői nagyon ízléses, finom, s használható emléktárgyak, pél­dául tehénbőrből készített váll­ra akasztható, csatos táska, bőr­­alátétek ivókészlethez, bőr gyer­tyatartók, és selyemkendők — ez­­ utóbbiak külön érdeme, hogy ezek a darabok képviselik a selyem­kendők itthoni készítésének első mintakollekcióját. S most nézzük magát a ruha­bemutatót. Tetőtől talpig, reggel­től estig öltözhet e ruhákba az, aki kedvet kap megvásárlásukra. Hogy hol, az más kérdés, a Hun­garotex szakemberei többféle le­hetőséget latolgatnak, s ezen a be­mutatón a jelen levő kereske­delemmel is foglalkozó vállala­tok képviselői is kötöttek üzletet. Láttunk például elegáns öltönyt mosható szarvasbőrből, s hozzá viselhető dzsekit is. Hölgyek szá­mára terveztek sportos együttest, amelyet tiszta gyapjú kreppből készült blúz egészít ki. Bemutat­tak hosszú szoknyás öltözéket, amelyben az esti vacsorán is részt vehet viselője, s harangos aljú szoknyát blézerrel, faragott gomb díszítésekkel, kosztümöt hosszú rakott szoknyával. Valamennyi nagyon nemes — hazai — alap­anyagból, finom kidolgozással ké­szült. A nadrágos, foltos-térdű, dzsekis női együttes, a pelerines­­szoknyás együttes mellett érde­kes volt látni a vadászestélyi ru­hákat: a finom, franciás-romanti­kus, buggyos vállú koktélruhát, s angolosabb, de esti hatású egye­nes vonalú ikodkás ruhát is. Gyö­nyörűek a férfipulóverek — fő­ként a bőrrel díszítettek, s kelle­mes meglepetés az öltözékek alá fölvehető, rendkívül finom, meleg, angorát is tartalmazó anyagú al­sóruhák. — rácz — i . KERESZTREJTVÉNY JÁNOS VITÉZ (6.) „Hejh csinálom-adta! meleg egy nap volt ez.” A harcot végül Jancsi döntötte el, aki tusára kelt a török basával és legyőzte őt. Erre a törökök megfutamodtak, aki amerre látott. A basa fia, lo­ván maga előtt tartva a francia királylányt, elvágtatott. „Sokáig nyargalt Jancsi, a míg utolértem a törököt és kiszabadította a lányt rablója kezéből. Aztán „Leszállott lováról, királylyányhoz lépe, És bele tekintett gyönyörű szemé­be”, kinek „ily szókat mondanak alaki”. — vízszintes és függőle­ges 1. számú sor. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: HT, IM, DT, ME). 17. Országos Rendező Iroda. 18. Kellemetlen­ség, idegen szóval. 19. Az indiai szikh felekezet vallásfői. 20. Me­dence, angolul. 22. Az amerikai polgárháborúban (1861—65) a dé­li államok hadseregének főpa­rancsnoka (Robert Edward). 23. Budai nagy textilipari üzemünk ,becézett" neve. 24. Biztos, fran­ciául (sur). 25. Finom iz és il­lat együtt. 26. Hírhedt német ha­diiparos család. 27. Női név (min­den becézés nélkül). 28. Konstan­tinápolyban (Bizánc) 532-ben le­zajlott népi felkelés elnevezése. 30. Az asszonyok megszólítása Franciaországban. 32. Neves mű­vészettörténész (Nóra). 33. Került­­került. 35. Korcsolya, a gyerme­kek nyelvén. 36. Az Uraitól nyu­gatra élő finn-ugor nép (zűrjé­nek). 37. Rendkívüli dolog. 38. A lengyel Népfront rövid neve. 39. Becézett Aranka. 41. Mangáncso­portba tartozó elem. 42. Afrikai állam. Régebbi neve: Aranypart. 43. A totószelvényekről ismert olasz focicsapat. 44. Mutatószó. 45. Az a bizonyos Musztafa. 47 ...de France: francia városokon keresztül rendezett nagyszabású nemzetközi kerékpáros körver­seny. 48. Olasz folyó. 49. Csapat, együttes, jól ismert angol szóval. 51. Éppenhogy. 52. Becézett női név. 53. Német szegecs. 55 Indiai város híres női egyetemmel. 56. Dunántúli röghegység 58. Inai. 59. Német név (name). 60. Az FTC, majd a Dózsa labdarúgója (kapusa) volt. 61. Róma apostola (Fülöp). 62. ... tragédiája (Bes­senyei György színműve, 1772). 64. Íme, franciául. 65. Szóössze­tételekben az összetett fogalom­nak a sugárzó energiával való kapcsolatát jelenti. 66. Pedagógus, a magyar nőnevelés, főleg a ta­nítóképzés jelentős szervezője (Janka, 1825—1904). 67. Becézett férfinév. 69. Tehát. 70. Darabjai­ra esik széjjel. 71. Neves közép­kori magyar család (Amadé né­ven is). 72. Hatszázegy — a régi Rómában. 74. Magához húz. 75. Az egyik német névelő. 76. A norvég nemzeti zene legnagyobb alakja (Edward Hagerup, 1843— 1907). 77. A francia kártya figu­rája, névelővel. 78. Város Zam­biában, az ún. „réz övezetben”. 79. Leg betűi, FÜGGŐLEGESEN (kétbetűs: BK). 2. Férfinév. 3. Vadlibához hasonló, átvonuló madár. 4. Amely időpontban. 5. Német név­elő. 6. Kohászati eljárás: egyik fém segítségével, magas hőmér­sékleten fémoxidok redukálása fémmé. 7. Szúrófegyver. 8 ... -sur-Glane, francia község. A második világháború idején a né­met megszállók egyik Véres gaz­tettének színhelye. 9. Finnország finn neve. 10. Az árak alakulásá­nak és alakításának konkrét rendszere a népgazdaság vala­melyik ágában. 11. Hónaprövidí­­tés (fordítva). 12. Osztrák autó­versenyző (Niki). 13. Gerhart Hauptmann drámája. Hazai ren­dezője Nagy Adorján (1888— 1956) volt. 14. Nikkel és a foszfor vegyjele. 15. Tovatűnik. 16. Rit­kafémek csoportjába tartozó elem (vegyjele Nd). 19. Súlymér­tékegység. 20. Neves magyar táncművész család. 21. ... Tesla, jugoszláv származású amerikai elektrotechnikus és feltaláló. 26. Hazánkban gyakran szereplő kül­földi artista társulat. 29. Kaszáló, névelővel. 31. A menekülés egyet­­len lehetősége, névelővel. 32. ...­­borsa, valaminek a legjobb része, előtte nevelővel. 33. Mát­ka. 34. olasz kocsma, kisvendég­lő. 40. Cicero haragja. 42. Fran­cia író (Jean, 1895—1970). 43. Né­met sorozat. 44. Szovjet író, a Pravda­­ és a Krokogyil kedvelt humoristája. 46. Vonatkozásaiban hasonló. 48. Kistermetű lovacs­kák. 49. Szabadtéri muzsika. 50.. Összetételekben óriásit, nagyot jelöl. 54. Végtelenül imád. 55. Kö­tőszó (viszont). 56. Nagy olasz zeneszerző. 57. A vonat ,vagy a villamos jár rajta. 59. Afrikai fo­lyó. 60. Argóban: kés, bicska. 61. A fájdalmas anya megsz­élyesí­­tője a római mitológiában. 63. Osztrák zeneszerző (Robert). 68. Idegen női név. 70. O. R. J. 71. Oxigén és berilium vegyjele. 72. Egyforma betűk. 73.... de France, vidék Franciaországban. 77. A. L. Valló Emil At Beküldendő a vízszintes és a függőleges 1. számú fősor meg­fejtése. Határidő: április 26. Cím­zés: Magyar Nemzet szerkesztő­sége, 1392 Budapest, pf.: 276. Az április 5-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: Kedves jó barátom, ne bántsd e sereget, Legkisebbet sem fog ez ártani neked.* Tíz-tíz lottószelvényt és egy „Rejt­vényfejtő MINI SZÓRTART" nyertek: Budapestiek: Bogsehütz Jozsefm 1134; Fi­ciczi István. 1117 Galambos Sándor. 1156; Homa Gusztávné 1183 Kovács Ákos 1062; Kovács Ibolya 1054; Makray Péter. 1016; Pokza Gab­riella. 1194 spanyik István. 1132 v Stejskal natahé 1132. Vidékiek: Bajnok Irma Mária. Fegy­vernek: Halint József Szigethalom; Fiam Katalin, Bér;­ Molnár Balázs, Kaposvár; Molnár Zsuzsa, Nyírbátor; Németh Vilmosné, Cakóháza; Szabó Alajos, Győrszemere; Szűcs Ágnes, Miskolc; Várkonyi Lajos, Békéscsa­ba ; Zombori József, Ecséd. A nyereményeket postán küldjük el. 1 112 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 —*D­­­1117 18 19 20 21 22y M23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 1 34 30 36 37 38 1 39 40 41 16!* 44 46 47 46 49 50 51 1 52 53, 54 56 56 57 56 1 ‘ I 60 61 I 62 63 1 164 65 66 67 68 M69 70!" 72 73 74 N­75 1 1­­ 76 , 1 78 79 h *1 / '

Next