Magyar Nemzet, 1986. április (49. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-30 / 101. szám

Szerda, 1986. április 30. Magyar Nemzet 5 Ingatag ingatlanok Buda, te drága! — Lakást szeretnék. Azt taná­étól fék, forduljak magukhoz. Van kétmillióm... — Kettőmillió? ... Beszállhat­na valamelyik épitési akelónk­ba. — Lehetne Budán? — Ajánlom inkább Kispestet. Vagy Kőbányát... A vonal itt megszakad. Jó is, mert dehogy van nekem kétmil­lióm, százezrem sincs, kétezrem talán, másodikáig. De érdekelt a hirdetés, a „jó lehetőséggel" — nos, az én budai építkezésemnek itt a vége. Gazdálkodni ■ de hogyan? Mások bizony mással kezdik. Például a telekkel. Mert a lakás „előzménye”: a telek. Az a né­hány négyszögöl, amiért akár egy lakótelepi lakás árát is elkérik manapság a tulajdonosok. S ha gazdát cserél az ingatlan, akkor kezdődhet a kivitelezés — a csa­ládi házé, a többszintes villáé, a társasházé. Ezekért a területekért ma ádáz verseny íolyik. S „győztesnek" lenni itt igencsak kifizetődő, Üz­letnek is jó; nemcsak a leendő lakóknak, hanem a vállalkozó­nak, a tervezőnek, s a kivitelező­nek is. Nem véletlen, hogy a te­lekhiány, a nagy kereslet fel­hajtja az árakat — ebben a szfé­rában a piac farkastörvényei uralkodnak. Tudja ezt Gáspár Tibor, a Fővárosi Tanács város- rendezési és építészeti főosztályá­nak vezetője, Budapest főépítésze is: őt kérdezem az ingatlanpiac­ról. — A magántulajdonban lévő területek adás-vételéről jogsza­bály intézkedik — mondja. — Ab­ban fogalmazták meg, hogy ki, hány, s milyen Ingatlannal ren­delkezhet, az értékesítés milyen pénzügyi, adózási feltételekkel mehet végbe. A piacon kialakult helyzet számunkra abból a szem­pontból értékelhető, hogy az in­gatlanforgalom „építtetői tevé­kenységet” vonz maga után... — Tehát ez it ritze a lakás­programnak. Vagyis ha élénk ei az „üzletág", jobban teljesülnek a lakásépítési tervszámok? — Feltétlenig. Évente körül­belül háromezer otthon készül el így. Azt azonban nem nézzük jő szemmel, hogy a nagy többsége városépítészeti , szempontból előnytelen megoldással. .. A kerületi tanácsok nem sokat tudnak kezdeni a magántulaj­donban levő irtgatlanokkal. "Leg­feljebb a magánterület beépítési tilalmát rendelhetik el, de akkor, időnek utána, nekik kell gondos­kodniuk arról, hogy ott valami­lyen építmény legyen. Letörhetők lennének az árak, ha a tanácsok nagy mennyiségű állami telket „dobnának" a piacra. De nem te­hetik, mert nagyon kevés szabad területtel rendelkeznek, s a bu­dai oldalon különösen szigorú előírás, hogy több évtizedes táv­latban gazdálkodjanak vele, csak módjával használják fel a meg­lévőket — A magántelkek értékesítésé­ről eszerint leghamarább akkor szereznek tudomást, amikor be­nyújtják a kiviteli terveket? — Lényegében igen — vála­szolja a főépítész. — Az ingatlan- forgalom, a közműellátottság, a városbeépítettség befolyásolja azt hogy hol minősül hátrányosnak és hol előnyösnek a házépítés céljából eladott üres telek. Egy­szóval: a tanácsoknak kevés esz­közük van arra. hogy befolyásol­ják az ingatlanpiacon kialakuló árakat Négyszögöle nyolcezer. •• A főváros gazdái 1983-ban mégis kísérletet tettek arra, hogy valamelyest, mérsékeljék az ára­kat ezen á piacon. Létrehozták a Magánlakásépitist Információt is Szolgáltató Leányvállalatot, mely­ről a múlt évben ezt irta a Vá­rosépítés című szaklap: „A ma­gánerős lakásépítési szférába kí­ván betörni, ami eddig szinte ki­zárólag az ügyvédi munkaközös­ségek területe volt.” A Fővárosi Beruházási Vállalat alapította cég 1983 óta 642 lakást épített A magántelkeken épülő évi háromezer lakásnak végülis kis hányada ez — jó'Via tizede —: ennyivel nemigen uralják a te­lek- és magánlakásépítési piacot — Semmiképpen sem — ma­gyarázza dr. Sándor Pál igazgató. — Mi sem vagyunk más helyzet­ben, mint a többszáz gazdasági munkaközösség. Az eladandó tel-, kekhez „hozzászervezzük” a fize­tőképes keresletet, magyarul a teendő tulajdonosokat Az ő tő­kéjük teszi lehetővé, hogy lebo­nyolítsuk az adás-vételt, majd az építkezést. Vagyis nincs annyi pénze a cég­nek, hogy maga vásárolja meg a felajánlott .telket, finanszírozza az építkezést és kulcsrakészen érté­kesítse a lakásokat. Pedig csak így tudnának versenytársaiknál olcsóbban, előnyösebben megje­lenni, versenyt kelteni a kínálat­tal. De két kérdés még így is következik a tőkeszegény leány­vállalat helyzetéből. Az egyik: vajon a fizetőképes kereslet és a telkek, lakások csillagászati ára hogyan hat egymásra? A másik pedig: ilyen piaci környezetben van-e jelentősége annak, hogy a magánvállalkozók mellett immá­ron állami vállalat is tevékenyke­dik? — A Rózsadombban nyolcezer forint fölött van a telekár négy­szögöle a XI. kerületben 6—8 ezernél tart — részletezi az Igazgató. — A XXII. kerületben körülbelül háromezer forint, a XVIII-ban pedig kétezer. De erre még sokféle költség rakódik, kü­lönösen a zöldövezetben, Budán. Nálunk az irodában az esetek többségében a fiatal házaspárok szülei állják a számlát, a legtöbb ügyfelünk úgy tud beszállni va­lamelyik budai lakásépítési ak­cióba, hogy előzőleg elad egy ér­tékes ingatlant Ha drágulnak a beépítendő telkek, akkor azt spi- rálszerűen követni tudják saját áraikkal. — Hasonlóképp tehet ez a ver­senytársak ügyfeleinél is... — Nem vitás. A mi cégünk csak annyi előnyt élvez, hogy itt egyetlen szervezeten belül inté­ződik a telekvásárlás, a tanácsi engedélyeztetés, a tervezés, a ki­vitelezés. Szerződtünk a 22. Szá­mú Állami Építőipari Vállalattal, nevükben kötünk megállapodá­sokat építkezésekre. Születőben van egy'újabb házcsoportunk a XI. kerületi Dayka Gábor utcá­ban, a Sashegy lábánál. Vállala­tunk nemcsak az adás-vételt ha­nem a területi-tervezést a ren­dezési és beépítési műszaki do­kumentációt is elkészítette, mintegy megelőlegezte a munkát az engedélyek megszerzése érde­kében. Diktál a magánpiac A fővárosban évente 12 ezer új otthon elkészültével számolnak. De negyedét a kisvállalkozók bo­nyolítják le, az árakba végülis alig szólhatnak bele az építési hatóságok. Még annak ellenére sem, hogy 1988. januárjától már anyagilag is érdekeitek az ingat­lanforgalomban, hiszen a kerü­leti tanácsokat illeti a telekhasz­nálatért fizetett dij. A fővárosi tanács a beépítésre alkalmas bu- _dai területek tartalékolását tartja Indokoltnak, vagyis azt, hogy el­sősorban Buda-hegyvidéken ne parcellázzanak. A, balatoni nyitás rendszerint valamelyik tavaszi ünnephez kapcsolódik. A húsvét az idén túl korai időpontra esett és az időjárás sem volt megfelelő. Annál inkább kedvező az utóbbi napok nyárias melege. Május el­sején a háromnapos ünneppel megkezdődik tehát a balatoni szezon. Üj színfoltja a tónak a Club Tihany nevű üdülőfalu. Ez a je­lentős idegenforgalmi beruhá­zás dán, osztrák és magyar vál­lalkozók közreműködésével va­lósul meg. Az üdülőtelepen épül a 330 ágyas szálloda szaunával, szépségszalonnal, étteremmel. A sportcentrumban fedett tenisz­pályák, tekepályák, különböző kulturális rendezvényekre al­kalmas létesítmények kapnak helyet. Elkészült a 161 önálló házból épült üdülőfalu. A későb­biekben játékkaszinó is műkö­dik majd a tihanyi üdülőköz­pontban. Megújult Füred is, eleven a forgalom a mólón, napok óta festik, javítják a hajókat. Az el­ső sporthajók már vitorlát bon­tottak. Az idén nemcsak az északi parton, de Siófoknál is mégélénkül a vízisport. Az ide­genforgalmi év megnyitásához szorosan hozzátartozik a Pannó­nia Kupáért folyó verseny. Ez az Európai Tavak Kupájának első futama, amelyet május 1— 4. között rendeznek Magyaror­szág, Ausztria, Svájc, Olaszor­szág és az NSZK részvételével. Az idegenforgalmi szakembe­rek véleménye szerint az idén a Balatont várhatóan a tavalyi­nál is többen keresik fel. Növe­kedett a külföldi előjegyzések száma, különösen a nyugati or­szágokban mutatkozik nagy ér­deklődés Magyarország iránt. A szocialista országokból is töb­ben érkeznek hozzánk az Idén, viszont a belföldi üdülők száma csökkent valamelyest. Kényelmesebb kempingek várják a táborozókat. A Siotour 30 millió forintot költött a kor­szerűsítésükre. Számolnak a zsúfoltsággal, kevés a férőhely, ezért a sátortáborok tehermen­tesítésére úgynevezett „csúcs- kempinget” létesítenek. Ez ezer személy befogadására lesz alkal­mas. Fodor János, a Siotour igaz­gatója elmondta, hogy három táborban bevezették a napener­— Valóban nem lenne jó, ha minden szabad területet egy-két ötéves terv alatt beépítenénk — magyarázza. — Budán például egyre kevésbé lehet szó a meny- nyiségi lakásigények kielégítésé­ről. Ezen a részen a telekárak, a csökkenő szabad terület miatt már csak a minőségi otthonok építésének vannak meg a félté • telei. Mégis azt valljuk, hogy a telekgazdálkodás, életszínvonal­politikai okokból, nem válhat nyereséges tanácsi vállalkozássá. A közeljövőben kijelölünk olyan területeket, ahol a magánerős, de elsősorban szervezett, általunk ellenőrzött építkezésekre lesz le­hetőség. — De ezzel még nem „szabá­lyozzák” a telekpiacot... — Nemcsak a tanács akaratá­tól függ, hogy a magánforgalom­ban érvényesülő és beépülő In­gatlanok mennyibe kerüljenek. Sőt, még az állami telkek hasz­nosításánál is egyfajta árfelhajtó szerepe van a magánpiacnak. Példa rá, hogy a közművesített és közművesltetlen ingatlanok között alig van árkülönbség. A spekulatív jellegű telekfor­galom egyik előidézője, hogy év­tizedeken át a nagyvolumenű in­gatlanhasznosítás, lakótelepépí­tés volt az uralkodó. S a „kicsik" fehér foltnak számítottak. Idő­közben alapvetően megváltozott a főváros lakásépítési struktúrája, de a régi szervezetek egyelőre nem képesek alkalmazkodni hozzá. A Ms cégek élni tudnak a méretükből adódó előnyökkel, s túl azon, hogy megszerzik a telkeket, tudnak is mit kezdeni velük, mert értenek a lebonyo­lításhoz, az építéshez. És persze az árak alakulására is rányomja bélyegét ez a'helyzet. Még úgy is, hogy a gazdaságtalanul épített la­kások is vevőre találnak. A ta­nács elnökhelyettese szerint meg­oldás lehet a mai vállalkozók nyilvános versenyeztetése. — Mi ezt tesszük a szervezett magánerős lakásépítések eseté­ben — mondja Bakos László. — Hiszen a telkeket az általunk el­lenőrzött árakon veszik majd tar­tós használatba a lakások tulaj­donosai, míg a lebonyolításra, ki­vitelezésre a megbízást pedig a versenyeztetett váltakozók közül a legjobbat ajánlók nyerik el. Valóban, megoldás ez is — a versenyeztetés. Ahol lehetséges, persze. A magánúton értékesülő telkek, az azokra szerveződő épít­kezések piacán másként vetél­ytavai muKoao melegvuszolgai- tatust. A oaiatonszemesi vad­virág kempingoen száz lakOKO- csit állították tel és ezzel jelen­tősen Dovitették a férőhelyet. bzamos kemping mar május elseje előtt megnyitotta kapuit. A nyarias meleg sok kirándulót csalogatott a tónoz, a bátrabbak meg is mártóztak a 16—17 fo­kos vízben. A kempingek mel­lett más üdülési lenetoseget is kínál a családosoknak a Bala­ton déli partja. Számos vadász­házat is bevonnak az üdültetés­be, igy Kardosfán, Agneslakon es Karádon. A siófoki Aranyparton elké­szült az új szabadidő-központ, amely a már eddig is működő szabadidő-klubbal közösen nyújt szórakozást. Három teniszpálya, egy mini-golf és négy tekepálya épült itt fel, de van ezenkívül szaunája, szoláriuma és kondi­cionálóterme. A felújított Szántódpuszta nagy népszerűségnek örvend, különösen a külföldi nyaralók körében. De a hazaiak is egyre többen keresik fel. Kellemes ki­kapcsolódást ígér az idén is és színes, változatos programmal várja a vendégeket. Június 6-án a Magyar Nemzeti Galéria kép­zőművészeti kiállítást rendez Szántódpusztán, ezen válogatott magyar képzőművészeti munkák szerepelnek. Szántódpusztán rendezik meg az idén a II. országos kettes fo­gathajtó versenyt augusztus 8— 10. között Minden hó első hét­végén a kutyabarátok rendez­nek programot, lesz nemzetközi kiállítás is a nyáron, szerepel­nek többször a 'kisállattenyész­tők, összesen húsz féle program közül válogathatnak az érdek­lődők. Régebben közkedveltek vol­tak a nyári szórakoztatás műso­rán a Balaton körül közlekedő nosztalgiavonatok is. Ezek az idén elmaradnak, helyüket az autóbusz-kirándulások foglal­ják el, ezek iránt nagyobb az érdeklődés. Rendeznek speciális túrákat, zenés esti műsorokat. Népszerűek továbbra is a hajó­kirándulások. Gondoltak a hor­gászokra, mivel sok külföldi pecás nyaral a Balatonnál. Ezeknek külön horgászkirándu­lást szerveznek a Drávára. A Balaton holnap tehát meg­nyitja kapuit. (1) Másszóval: nem tehetnek szert a tanácsok új. pénzforrásra. Ho­gyan viseli e kettős szorítást" az értékes telkek egyik gazdája, a XI. kerületi tanács? — kérdez­tük az elnökhelyettestől. Bakos Lászlótól. Írednek az érdekeltek — verse­nyüket a budapestiek nagy több­sége csak kívülállóként, szenvte­len ül figyeli. Ha máshol nem. hát a hirdetési rovatokban. Gergely László Holnap nyit a Balaton Fontos feladatunk a szocialista értékek megóvása és gyarapítása Pozsgay Imre és Huszár István előadása a népfront-propagandisták tanácskozásán A Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkársága, kedden propagandista-tanácskozást ren­dezett a mozgalomban tevékeny­kedő munkatársak, aktivisták számára, az MSZMP KB politi­kai főiskoláján. Huszár István a Párttörténeti Intézet igazgatója Belpolitikánk, társadalmi viszo­nyainak időszerű kérdéseiről, Pozsgay Imre a HNF főtitkára pedig A népfrontbizottságok fel­adatai a szövetségi politika fej­lesztésében, a szocialista nemze­ti egység erősítésében címmel tartott előadást. Huszár István bevezetőjében • hangsúlyozta, hogy ma nem csu­pán a helyzet megítélésében van szükség konszenzúsra, hanem a feladatok kijelölésében és a vég­rehajtásban is. Ez különösen fontos napjainkban, amikor a belpolitikai élet középpontjában a gazdasági kérdések állnak. A feszültségek feloldásának új mód­szereit kell megkeresnünk, mert a korábbiak már nem piegfele- lőek. A stagnálás nem oldhatja meg gondjainkat, csak elmélyít­heti azt Éppen ezért tűzte ki az MSZMP XIII. kongresszusa cél­ként: dihámiktisabbá kell tenni gazdaságunkat. Mire kell ma koncentrálni a poltikal munkában? Négy terü- tetet említett. Első helyen áll lé­tünk védelme, megakadályozni, hogy a világbéke veszélyeztetett­sége fokozódjék. Másodszor: vál­tozatlanul feladat a szocialista eredmények, értékek védelme és ' gyarapítása; meg kell akadályoz­ni, hogy az elért bizonyos rela­tív magaslatról ne csússzunk vissza. Fontos tennivalónk, hogy jobban hasznosítsuk a társadal­mi erőforrásokat, és ahol lehet gyarapitsuk. Ez szoros összefüg­gésben van a demokráciával, a politikai intézményrendszer tö­kéletesítésével. Nélkülözhetetlen a tudati viszonyok jobb átgon­dolása, az eddigi út tapasztala­tainak alapos elemzése, és a konzekvenciák levonása minden tekintetben. Az idei év első negyedévének gazdasági mutatóit elemezve rá­mutatott: a forrásnövekedés mos­tani üteme nem nyújt fedezetet fizetőképességünk javításáfa, I ezért különböző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a gaz­dálkodási folyamatokat pozitívvá változtassuk. Alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy reális ter­veinket, céljainkat ne adjuk fel könnyedén és ha kell, elszántan küzdjünk megvalósításukért Pozsgay Imre a szövetségi po­litika, a nemzeti egység témakö­rét boncolgatva feltette a kér­dést: milyen erős ma a közmeg­egyezés alapja, mennyire teszik próbára a gondok? Az előadó hangsúlyozta: megvan a reális lehetősége, esélye annak, hogy nehézségeken úrrá legyünk. Azért lehet jogos az optimizmusunk, mert van cselekvési terünk. A gazdaság alapvető tényező, de egy ország stabilitását nem egyedül az határozza meg. Az el­múlt három évtized alatt olyan értékek halmozódtak fel, ame­lyek erősítették a társadalom ösz- szetartását. Azt is látni kell azonban, ha túl sokáig tart a stagnálás, ha a társadalomtól hosszú ideig lemondást követel, akkor ez a konszenzus meggyen­güléséhez vezethet. A szövetségi politikát nem idillikus körülmé­nyek között folytatjuk, hanem konfliktusokkal terhes időszak­ban. Jó ha látjuk: a szövetség nem örök időkre szólóan megkö­tött valami, hanem azt újra és újra meg kell kötni, hozzáigazí­tani az új körülményekhez. Eb­ben a vonatkozásban különösen fontos, hogy felismerjük: mi a társadalom valódi érdeke, hogy azt ne szoríthassa háttérbe sem­miféle csoportérdek. Jelenleg a szövetségi politikát megterheli az, hogy a jövedelmeket illetően erőteljes differenciálódás ment végbe. Legjobban két véglet tű­nik szembe; egy gazdagodó szű- kebb réteg és egy megélhetési gondokkal küzdő csoport kialaku­lása. Ezért nagy jelentőségű a pártnak az a célkitűzése, hogy antiinflációs politikát valósítson meg a gyakorlatban. Pozsgay Imre utalt arra; moz­galmi eszközökkel is elő kell se­gíteni, hogy visszaadjuk a fő munka becsületét. A magyar em­ber szorgalmával, munkaszere­tetével nincs különösebb baj, s ahol mégis félgőzzel dolgozik, ott alighanem arról van szó, hogy a munkaszervezetek nem megfele­lően ösztönöznek a teljesítmény­re. Mindezzel szorosan összefügg, hogy az ipari szerkezetváltozta­tásban következetesebben, hatá­rozottabban lépjünk előre. Könyvekkel foglalkozó holland szakemberek tartózkodtak a kö­zelmúltban hazánkban. Elutazá­suk előtt arról faggattam őket, hogy mi járatban voltak itt, si­keresen zárult-e hivatalos külde­tésük. — Könyvkereskedő cég a miénk, mai és antikvár kiadvá­nyokkal egyaránt foglalkozunk — mondta az e század eleji holland költőről, Martinus Nijhoffról el­nevezett nemzeközi ügynökség kereskedelmi igazgatója, Peter J. A. Smit. — Partnereink között tarthatjuk ’ számon például az ausztráliai, az USA-beli, sőt a tá­vol-keleti kollégákat is. Önökhöz annak a kulturális cserefesztlvál- nak a jóvoltából érkeztünk, ame­lyet Magyarországon 1986 őszén, Hollandiában pedig 1987 nyarán fognak megrendezni. A budapesti események sorában szeptember­ben könyvkiállftás nyílik a Viga­dóban. — Mit láthatunk majd a be­mutatón? — Szemléltetjük a holland könyvnyomtatás hagyományait, a kötészetben hajdan használt esz­közöket is fölvonultatunk, az újak mellett régi kiadványokat szintén a látogatók elé tárunk, az elmúlt századokban Hollandiában ké­szült magyar vonatkozású térké­peket például, szépen illusztrált köteteket, történelmi tárgyú és művészeti könyvéket, valamint holland és magyar ailkotók azon műveiből mutatunk be példányo­kat, amelyeket lefordítottak a másik nép nyelvére. Reményeink szerint sok könyvvel foglalkozó szakember: kiadók, szerkesztők, könyvtárosok népes tábora fog el­látogatni a Vigadóba. Az alkotók kíváncsiságát is igyekszünk ki­elégíteni: a legjelentősebb hol­land írók kisebb csoportja tartóz­kodik majd a fesztivál idején Ma­gyarországon, s az ő' műveikből ugyancsak szép anyagot állítunk ki. — A nagyközönséget mennyi­ben érdekelheti a bemutató? — Az Önök hazája és Hollan­dia egyként a kis országok közé tartozik, nem áltathatjuk magun­Kedden a margitszigeti Ther- mál Szállóban sajtótájékoztatót tartottak a gyógyvizek és a ter­mészetes hatóanyagokból készített gyógysók, különös tekintettel a sárvári kristálysó alkalmazásának lehetőségeiről. 1964-ben forrást fedeztek fel Sárvárott, amelynek vize 4,5 szá­zalékban ásványi sókat tartalmaz. Több éves kutatás, kísérletezés után 1983-ban megkezdődött a só lepárlása, gyógyászati hasznosítá­sa és forgalomba hozatalának elő­készítőse. A tapasztalatok szerint az úgynevezett Sárvári Termál­kristály alkalmas a mozgásszervi megbetegedésekre, nőgyógyászati panaszokra. A termálkristály alkalmazása és széles körű elterjedése lehetővé teszi, hogy a rászorulóknak ne kelljen valamelyik gyógyfürdőt igénybe venniük, hanem ezt otf­A társadalmi viták, a döntést előkészítő tanácskozások, a de­mokratizmus éltető elemei. A népfrontmozgalom nem a „vlta- egység-vita”, hanem „az egység- vita-egység” metodikát igyekszik érvényre juttatni munkájában. Ahhoz azonban, hogy még töb­bet tudjon tenni a köz javára, a 'népfront egyes jogosítványait is pontosabban meg kell fogalmazni. A tanácskozás Garamvölgyi József országos titkár zárszavá­val ért véget. k—fi kát azzal, hogy világnyelv a miénk — vette át a szót John Vrieze, az ügynökség másik mun­katársa. — Hiába vannak jeles íróink, költőink, kevésbé figyel föl rájuk a nemzetközi közvéle­mény. Ideje lenne, hogy legalább egymás nagyjait megismerjük. És közös erővel talán eredményeseb­ben harcolhatunk a népesebb nemzetek kulturális fölénye ellen. — A Hollandokat és a magya­rokat szoros, de kevéssé ismert művelődéstörténeti szálak kötik össze — folytatta Zöld Ferenc, a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülésének vezető­je. — Apáczai Csere János nem­csak hogy Hollandiában tanult, de a Magyar Encyclopaedia című művét is Utrechtben nyomtatták ki. A hírneves kolozsvári nyom­dász, Misztótfalusi Kis Miklós Amszterdamban sajátította el a mesterség fortélyait, sőt, a ma­gyar nyelvű Arany Bibliát is Hol­landiában, a saját költségén ké­szíttette el nyolcezer példányban, de mire hazaért Erdélybe, már csak ötszáz kötet ‘maradt, a többi áldozatul esett a református és a katolikus egyház közötti ellen­téteknek ... Az első világháború után sok magyar gyerek vendé­geskedett, nevelkedett Hollandiá­ban, Közülük néhányan le is tele­pedtek ott, még szorosabbra fűz­vén a két nép közötti kapcso­latot. — A kulturális fesztivál gon­dolata, tudtommal, Dedinszky Erikától, a Hollandiában élő ma­gyar költőtől és műfordítótól szár­mazik. Tavaly őt, miközben a rendezvényeket készítette elő, bal­eset érte Magyarországon. Nem hátráltatja az Önök munkáját, hogy ö sérülései miatt mindmáig nem tud részt venni az ötlet meg­valósításában? — Az ő munkabírásával, szer­vező egyéniségével nehéz vete­kedni. De igyekszünk mindenben követni az eredeti elgondoláso­kat. S az ősszel megmutatkozó eredményeknek, reméljük, már a felgyógyult Dedinszky Erikával együtt örülhetünk. (m. zs.) hon — ugyanolyan hatásfokkal, mint Sárváron — alkalmazhatják. A gyártónak így lehetősége van arra, hogy exportálhassa termé­két, f Idehaza a forgalmazást mono­polcikként a Centrum Áruházak Vállalat végzi. Azonban egy vala­mire fel kell hívnunk olvasóink figyelmét. Bár a Centrum illeté­kesei leszögezték, hogy a kristályt, mint fürdősót forgalmazzák, több ezer más cikkükhöz hasonlóan, a sajtótájékoztatón jelenlevő orvo­sok ugyanakkor aláhúzták, hogy ennek alkalmazását — reuma­tikus és nőgyógyászati panaszok esetén — szigorúan orvosi utasí­tás mellett javasolják. A termálkristály 180 forintos kilónkénti ára is igen borsosnak tűnik, különösen akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy egy kúrához őt kilogrammra van szükség. <—sl—) Közös művelődéstörténeti múlt Holland könyvkiállítást rendeznek hazánkban Kinek ajánlják a Sárvári Termálkristályt? A M«ty«r Nemet megkérdezte: Bevált-e az idegen nyelvű filmvetítés? Annak idején lapunk is hírt adott róla, hogy ez év február 13-tól a Budapest Vörösmarty mozi hetenként egyszer, csütör­tök este eredeti nyelven, felirat nélkül vetít angol, német, francia és olasz filmeket Hegedűs László filmszínház-vezetőtől azt kérdez­zük: sikeres-e a kezdeményezés? — A közönség nagyon jól fo­gadta vállalkozásunkat — mondja. — Különösen az angol és francia filmeket A 274 sze­mélyt befogadó mozi megtelt; olyannyira, hogy egyes filmekből második vetítést is kellett tarta­nunk, nyolc órakor. — Mi volt eddig a legnagyobb tikár? — A Tüzszekerek, ebből nem­csak második, hanem harmadik vetítést is rendeztünk másnap, pénteken este. Mind a háromszor telt házunk volt — Tervezik-e a bevált kezde­ményezés továbbfejlesztését? — A szeptember végéig szóló elgondolásaink készen állnak. Jú­nius 1-től sűrítjük az angol nyel­vű filmeket. Ezeket kéthetenként vetítjük, méghozzá két előadás­ban. A közbeeső hetekben egyik csütörtökön francia filmet vetí­tünk, szintén két előadásban, a másik közbeeső héten egy német és egy olasz filmet, egy-egy elő­adásban. — Melyek a válogatás elvei? — Választásunkat korlátozza az, hogy nem minden filmből van eredeti, idegen nyelvű kó­piánk. Ebből a „szűkített" ke­retből elsősorban a nyelvileg igé­nyes filmeket választjuk ki, mert vállalkozásunkban nem az anya­gi szempontok elsődlegesek, ha­nem az, hogy segítséget nyújt­sunk az idegen nyelvet tanulók­nak. — Kérem, érzékeltessük ezt a következő hetek műsorával. — Május 1-jén az Éjszakai uta­zók című olasz, 8-án A francia hadnagy szeretője című angol, 15-én A menyasszony című né­met, 22-én az Éjszaka külsőben című francia, majd 29-én a Spagettiház című olasz filmet láthatja a közönség. (—a

Next

Regisztráció   
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék