Magyar Nemzet, 1986. június (49. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-24 / 147. szám
4 A Szabad Gondolat útja Nyolcvan évvel ezelőtt válságba jutott a magyar politikai élet. Akirály 1905 júniusában a törvények semmly bevételével kinevezte Fejérváry Gézát miniszterelnöknek. A Fejérváry-féle úgynevezett „darabontkormány” a választójog ígéretével sikertelenül igyekezett megnyerni a pártokat Az országgyűlést 1906 februárjában katonákkal oszlatták fel. Az egyesült pártok csak 1906. április 8-án Wekerle Sándor miniszterelnökségével alakíthattak kormányt. Ennek ára az elvek feladása volt A politikai küzdelmek során Vészi József, a Budapesti Napló tulajdonosa és szellemi vezére, lapját a következetes haladás szolgálatába állította. A munkatársait a legradikálisabbak közül választotta ki. Ady zsenijét korán felismerte.Hívására a költő elhagyta Nagyváradot és a Budapesti Napló munkatársaként rendszeresen közölt verseket, tárcákat 1906 nyarán Kosztolányi Dezső is belépett a Budapesti Naplóhoz. Dutka Ákos, Juhász Gyula, Lengyel Géza, Miklós Jutka legújabb írásai jelentek meg hasábjain. Vészi József a darabontkormány miniszteri tanácsosa lett, a sajtóiroda főnöke, ezért névleg meg kellett válnia a Budapesti Naplótól. A felelős szerkesztést Kabos J Edének adta át A helyettes szerkesztői feladatot a ragyogó tehetségű író és radikális gondolkodó, Bíró Lajos vállalta. A lap továbbra is hétfőkivételével jelent meg naponta, radikális véleményt mondott, érvelt a maradiság ellen. A munkatársak közé tartozott még Aczél Ervin, Balogh Vilma, dr. Bolgár Elek, Dániel Arnold, Fáber Oszkár, Gerő Pál, dr. Harkányi Ede, dr. Jászi Oszkár, Kósa Miklós, Kovács Adolfné, Kőhalmi Béla, Lánczi Jenő, dr. Lévai Ödön, dr.Madzsar József, Méray-Horváth Károly, Pikter Gyula, Pollacsek Emília, Rab Balázs, Rácz Gyula, Somló Bódog, Strickerné Pollacsek Laura.Még a jeles írógárda sem tudta azonban biztosítani a lap számára az előfizetőket. Tombolt a reakció. Ezért 1906. június 27-én „A Budapesti Napló olvasóihoz” akövetkező felhívás jelent meg: „A Budapesti Napló július elsejével tartalomban gazdagodik. A Szabad Gondolat címmel állandó melléklete lesz. Ennélfogva az újonnan belépő előfizetőkre nézve az előfizetési árakat mérsékelten megemeljük. A teljes újság előfizetési ára lesz: egész évre 20 K (félévre 10 K, negyedévre 5 K, egy hónapra 1 K 80 f.)" A régi előfizetők az előző árat fizethetik: egész évre 16 K, (félévre 8 K, negyedévre 4 K, 1 hónapra 1 K 40 f.) „Minden előfizetőnk megkapja új évre a Budapesti Napló Naptárát.” Egyes példányok ára 6 fillér, azt tehát 4 fillérrel leszállították. Július elsején valóban megindult a Budapesti Napló mindennapos mellékleteként három oldal terjedelemben a Szabad Gondolat Programjából: "Erre a mi magyar földünkre, az európai kultúrvilág eme legszélső pontjára mindig fél évszázaddal elkésetten érkeznek a nagy eszmemozgalmak hullámgyűrűi. Ennek előnye ugyan, hogy már okulhatunk belőlük, de végzeteshátránya, hogy mindig lemaradtunk mindenről. De még soha olyan mértékben, mint most.” A kiadvány ismerteti a modern tudomány eredményeit, az új felfedezéseket. A Szabad Gondolat első szerkesztője dr.Madzsar József, fogorvos, akkor a polgári radikálisok egyik vezetője, Jászi Oszkár sógora. A lapmellékletben ez idő tájt sokféle rovat szerepelt A későbbiekben csak a Társadalomtudomány és a Természettudomány rovata maradt meg. A Szabad Gondolat ismeretterjesztő jelleggel a tanulatlan, egyszerű polgáremberek számára készült. Arany János A nép barátja című egykori, a parasztok számára íródott lapjának hagyományait folytatta. A Társadalomtudományi rovat első cikkének címe a programnak megfelelően Merjünk gondolkozni! A Természettudomány rovatban dr. Madzsar József Merjünk tudni!, Fáber Oszkár „Merjünk kételkedni" címen írt. Hosszú időn keresztül folytatásokban közölték W. Bölsohe: A világ fejlődése című ismeretterjesztő tanul-mányát. Ennek befejeztével szeptembertől D. F. Strauss Jézus élete című folytatásos tanulmányát közölték. , A Budapesti Napló hagyományaihoz híven állást foglalt a napi politikai eseményekben, a Szabad Gondolat hasábjain pedig egyszerű szavakkal megmagyarázták a szereplő fogalmakat. Előfordult az is, hogy Jászt Oszkárnak a Huszadik Században megjelent cikkét magyarázatokkal, rövidítve közölték. A Szabad Gondolat két főirányban támadott. Leleplezte a vallásos érzéssel történő visszaélést (például: A szent fondorlatok világa). A lapmelléklet támadásának másik vonala az állam, a kormány ellen irányult Több cikk ítéli el a kormány mesterkedéseit (Miért kell az érettségit, Az állam és a sztrájkok.) Elles hangot használtak: „Ott tartunk, ahol a balkáni kecskepásztorok.” A haladó lapokat köztük főleg a Huszadik Századot; a haladás képviselőit így a Szabadgondolkodók Egyesületét, a Társadalomtudományok Szabadiskoláját melegen támogatta, népszerűsítette, magyarázta céljaikat , melyek azonosak voltak a Szabad Gondolatéval. A haladó tudomány legújabb eredményeit népszerű megfogalmazásban ismertette. (Például: Érző növények, A társadalmi fejlődés rugói, A magyar középiskola csődje.) Társadalmi példaképül a soknemzetiségű Svájcot állította, ahol nemzetiségi béke uralkodik. A másik példakép az Amerikai Egyesült Államok volt. A nemzetiségi kérdésről több cikk szólt, valamennyi a legdemokratikusabb szellemben. A női egyenjogúságot követelték és a lap hasábjain meg is valósult ez, hiszen több nőírótól rendszeresen közöltek cikkeket. Kaffka Margitra is felhívták az olvasók figyelmét. Július 11-től új rovat indult Társadalmi babonák címmel. Általában igen olvasmányosak, mégis tudományosan megalapozottak és meggyőzőek voltak a sorozatok. Rácz Gyula csaknem minden számba írt. Máig érdekes sorozatot indított az Amerikába kivándoroltakról. Később a kitűnő statisztikus Népünk ezeréves gyötrelmeinek történetéből címmel tanulságos magyar gazdaságtörténetet közölt. Ugyancsak érdeklődést kelthetett Az értelmiségi középosztály bajai című cikksorozata. A ma már ismeretlen Rab Balázs is csaknem minden számba írt, volt olyan szám, amelyben csak az ő cikke jelent meg. Sorozata A szociológia törvényei népszerű formában tárgyalta a különféle irányzatokat. Vasárnapi beszélgetés a szocializmusról című sorozatát a vasárnapi mellékletek közölték, néha 4—5 hasáb terjedelemben. A Szabad Gondolat rokonszenvezett az orosz forradalommal és példaképül ismertette olvasóival. A Szocialisták a képviselőházban című cikkben összehasonlítást tett a különböző országok parlamentjei között. A fejlettség mércéjének tartotta, hogy hány szocialista volt az országgyűlésben. Nálunk egy sem akadt. Az eszperantóról hosszú és elismerő, népszerűsítő cikkében emlékezett meg, ugyancsak támogatta az alkoholizmus elleni küzdelmet. 1906. szeptember 27-én szerepelt először Jászi Oszkár a Szabad Gondolat szerkesztőjeként. (A mellékletben közölt előző cikkei is jelentősek voltak, így a Tuberkolózis és az alföldi lakásviszonyok.) Ettől kezdve a lapmelléklet hangja elméletibbé vált. Fokozatosan eltűntek belőle a rövid, népszerű, ismeretterjesztő cikkek. A továbbiakban Az ember természetéről, a Művészetek fejlődéséről és egyéb filozófiai kérdésekről találhatunk benne elmélkedéseket A politikai irányvonal megmaradt Szeptembertől kezdve egyre gyakrabban írt a mellékletbe Dániel Arnold. Legtöbbet a mezőgazdaság kérdéseiről, de mással is foglalkozott. Cikkei között találhatunk írást a péksztrájkról és a horvát szocialistákról. A jövő márkilencven évvel ezelőtt, 1896. április 5-én nyílt meg az Őrlovasok Szövetkezete lóversenypályája Alagon. Nem lehet emlékezni erre enélkül, hogy ne említenénk meg gróf Batthyány Elemér, Batthyány Lajosnak, az 1848-as, első magyar felelős kormány, miniszterelnöke fiának a nevét, aki 140 évvel ezelőtt, 1846-ban született. Az ő nevéhez fűződik egy homokos pusztának, Alagrvak felemelkedése, önálló községgé alakulása is. A lóversenyzés meghonosítása hazánkban a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István nevéhez kapcsolódik. Lóversenyek ugyan már korábban is voltak, például az ürményi futtatások Hunyadi József gróf Nyitra megyei birtokán 1814—1821 között, de általánossá Széchenyi fellépése nyomán lettek. Széchenyi előtt gazdasági célok lebegtek, a lótenyésztés fellendítése, ahol a lóversenyzés adja meg az alkalmat a lóanyag kipróbálására. 1827-ben tartják az első lóversenyt. Ménesek, versenyistállók tartása nem volt olcsó mulatság. Aki a lóversenyzés történetével foglalkozik, sűrűn találkozik főrendek, grófok, bárók neveivel. A versenyzés elterjedésével, népszerűsödésével párhuzamosan 1890-ben Jankovich-Bésán Gyula buzgólkodása nyomán alakult meg az Őrlovasok Szövetkezete. Ennek nyílt meg a versenypályája az alagi homokos pusztaságon 1896. április 5-én. A megnyitásról így emlékezik meg a Vadász- is Versenylap, az országos lótenyésztés lapja: „Az alagi új pályát átadták immár rendeltetésének. Húsvét vasárnapján és hétfőjén sűrű embertömeget fogadott be az új versenytér nézőhelyeire, zöldellő gyepén pedig délceg úrlovasaink rohanó paripákon küzdöttek a dicsőségért, a babérért. Lezajlott hát a premier, mely dacára az égiek szeszélyeskedéseinek, fényesen sikerült... szép mezőnyök (6—12 lóval), érdekes lefolyású futamok, jó anyag, meglepetés, egykét kisebb kaliberű akcidens stb." Egyébként a pálya legelső futamának a nyertese Pejácsevics Albert gróf lett Uzsorás nevű lován, egy fejhosszal Taxis herceg előtt. Pejácsevics Albert Irinyipusztáról jött, Alagon telepedett le, és nagyon sokat tett a belföldi lovasképzés érdekében. A verseny nézőterén,ott láthattuk gróf Batthyány Elemért is.Fiatalon bukkant fel a neve, 1863-ban a Gyepkönyvben, és 10 év múlva megnyeri a Vadászversenyt gróf Sztáray Álmos lova nyergében. 1880-ban nyílt meg az új versenypálya Budapesten, amelynek elkészültében a legnagyobb érdem az övé. A Magyar Lovaregylet Igazgatóságának ekkor már a tagja, majd pedig elnöke 1891-től 1907-ig. Az Űrlovasok Szövetkezete új versenypályáját Alagon nyitotta meg. A megnyitáson a nézők között ő is szerepelt. A lóversenyzés fejlődésével, népszerűsödésével szükségessé vált az angliai Newmarket példájára egy megfelelő tréningpálya, idomító terület felépítése. Ezt a helyet találta meg a Magyar Lovaregylet az alagi homokos pusztaságon. Batthyány Elemér elnökségének kezdetével esik egybe ennek a területnek a megvásárlása. Ez a terület, a Gellértheggyel egy magasságban eszményi hely volt a telivéri fosadalma a jelen társadalmában címmel a szövetkezésre buzdított A mezőgazdasági korszerű fejlesztésének útjairól szólt a legtöbbet (Kertgazdaság és talajöntözés, A gép szerepe és hatása a mezőgazdaságban.) Cikkeiben rámutatott az államszervezet hibáira. 1907 januárjától Dániel Arnold vette át a Szabad Gondolat szerkesztését. A melléklet ekkorra már egy oldalra szűkült.Néha csak egyetlen cikk jelent meg benne.Ha ez nem fért el egy oldalon, előfordult, hogy átnyúlt a Budapesti Napló hasábjaira. Megkezdődött az összeolvadás. Tartalmában eddig sem különült el a Szabad Gondolat a Budapesti Naplótól, 1907 márciusától pedig egyre rövidülő „melléklet” rovattá alakult, külön szerkesztő megjelölése nélkül. Csak a lap ára maradt változatlan, mintha a melléklet még mindig élne. A rovattá zsugorodott Szabad Gondolatot sok esetben Jászi Oszkár írta. (A szociális politika kérdéséhez. Parlamentarizmus is szindikalizmus). A nyolcvan év előtti politikai helyzetben a Szabad Gondolat nem érhetett el színvonalához méltó sikert. Rövid fennállása alatt a tudományos és társadalmi haladásban vállalt nagy feladatokból sokat teljesített. A későbbiekben a Budapesti Napló folytatta tovább harcos tevékenységét. A Szabad Gondolat a magyar sajtó történetének egyik érdekes és értékes hagyománya marad. Dr. Serényi Zsuzsanna Ágnes mítosza. Megkezdődött az építkezés. Sorban épültek a telepek, a ma is álló szoba-konyha-kamrás Lovásztelep házai a nős, családos lóápolóknak. Egy-egy villa az orvos és az állatorvos számára, gazdasági épületek, a mélyebben fekvő területen major különböző műhelyekkel. Saját vízművet építettek a Duna-parton, amely Alagra vezette a vizet, hiszen gyepesíteni, fásítani kellett. Nem véletlen hát, hogy az Őrlovasok Szövetkezete is ide építette a pályát, amelyik az első világháború előtt nagyon népszerű versenypálya volt. Ezek a versenyek még jobbat fellendítették Alagot, amelyik hamarosan, 1910-ben pusztából önálló község lett. Templom épült, községháza, iskola. A 140 évvel ezelőtt született Batthyány Elemér nevét utca őrizte a ma Dunakeszi városához tartozó Alagon. A 40-es évek végén megváltoztatták az utcanevet. Megérdemelné, hogy viszszaváltoztassák. A magyar Newmarket nevét, Alagot jól ismerték határainkon kívül, így a lóversenyzés őshazájának tartott Angliában is. A térképen ma ne keressük, 1950-ben beolvadt a vele teljesen egybeépült Dunakeszibe. Intézménynevekben találkozunk csak vele. Alagi Állami Gazdaság, Alag és Vidéke Bőripari Szövetkezet, őrzi a nevét a lóversenyen az Alagi Díj. Az egykori versenypálya helyén ma sportrepülőtér van, és így az újságokban olvashatunk arról, hogy a vitorlázógépek az alagi repülőtérről indulnak. A lóversenyzés, a Magyar Lovaregylet és egykori elnöke, Batthyány Elemér, valamint az Úrlovasok Szövetkezetének népszerű alagi versenypályája tették naggyá és ismertté Alagot, tették homokos , pusztaságból önálló községgé. Az akkor megépült iskola ma is működik Dunakeszin. Dunakeszinek nincs különös emléke a múltból, csak az alagi lóversenyek. Az emlékek nemcsak lokálpatriotizmusra nevelnek, de ezen keresztül az ország, a haza szeretetére. Tettekre, alkotó munkára kell serkenteni, nevelni az ifjúságot. És ne feledjük, az első versenyek serlegeire a kor legnagyobb költői írtak porokat. Korunkban, a motorizáció korában a lóversenyzés vesztett jelentőségéből, de még létezik. És élnek Vörösmarty sorai, amit az 1835- ből származó Asszonyságok díja serlegére véstek: „Merj és in, dúlj, heverőt nem pártol semmi szerencse.” Szakáll Károly Dunakeszi Elfelejtett megemlékezések RÉVAI NYOMDA Jó kereseti lehetőséggel felvess: * ofszet gépmestert * magasnyomó gépmestert * kirakónőt * montírozót * retusért * nyomdai grafikust * könyvkötőt * segédmunkást Érdeklidni lehet naponta, személyesen vagy telefonon, 8-13 óráig. Cím: Budapest V., Bajcsy-Zs. út 34. Telefon: 321 -960/43 mellék. Wagrar Memzet A házasságkötés napja: szeptember 8. Május 1. számunkban, „ZmneoMM sorok Júlia szobrára" című írásban szerzettik 1M1. november 8-ra teszi Petőfi Sándor , Szendrey Júlia esküvője napját, holot ezt szeptember 1-án tartották. Mint ismeretes, Petőfi Nagykárolyban ismerte meg Szendrey Júliát, ahol jó barátságba került gróf Teleky Sándorral. Ez utóbbi azután át is engedte költői kastélyát a Petőfi házaspárnak, akik Itt töltötték szeptember 9-től október 29-re mízeeheteiket. Ezalatt írta Petőfi feleségéhez legszebb szerelmes verseit. Köztük a „Szeptember végén"-t, a kastély parkjában lévő nagy somfa alatt. Az ott lévő emléktábla is felhívja erre a figyelmet. dr. Rlgó Ernő Budapest z" Az ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANK Rt. Budapest IX. Szamuely u. 38. Várja ügyfeleit! SZOLGÁLTATÁSAINK többek között: valuta és csekkbeváltás; utazási számlák vezetése; SAFE-SZOLGÁLAT; LETÉTŐRZÉS (lezárt csomag); Trés őrhelységeinkben - méltányos bérleti díj ellenében — védjük értékelt és átvállaljuk Öntől a megőrzés gondjait. (Közületek részére is.) Teljes diszkréciót biztosítunk. Szíváson állunk rendelkezésére naponta 9-15 óráig, pénteken 14 óráig. Az első: Száblik István Lapjuk június 2 i Anno... rovatának egyik adatához fűzök megjegyzést. Önök szerint dr. Manner bécsi orvos volt az, aki a Morrigolfier testvérek 1783-ban bemutatott léggömbbel történt felszállása után 1811-ben elsőként szállt föl hazánkban ,szintén léggömbbel. Ez tévedés! A Montgolfierbemutató után alig két hónappal, 1784-ben Száblik István, aszegedi, majd kecskeméti piarista gimnázium fizika-matematika tanára, majd igazgatója szállt fel először Pesten nagy nyilvánosság előtt maga készítette léggömbjén, és ezt 1785-ben Szegeden, szintén a nyilvánosság előtt megismételte. Sok érdekes dolgot lehetne még elmondani erről a derék és tudós fizikusról, aki rendjének több hazai gimnáziumában is tanított Most még csak annyit róla: megtagadta II. József németesítő rendeleteinek végrehajtását és iskoláiban csak magyarul tanított! Emiatt sok zaklatást szenvedett el és végül a megtartótanács katedrájától ismegfosztotta, tanári állásából felfüggesztette. Mannert még valaki megelőzte. XI. Pius pápa 1926-ban avatta boldoggá azt a 191 személyt, akiket a nagy francia forradalomban 1792-ben kivégeztek. Köztük volt Carnus Károly pap, a rodézi királyi kollégium fizikamatematika tanára, aki: „magakészítette léggömbjén a kollégium udvarán felszállva 840 m magasra emelkedve átrepült a város fölött és egy közeli faluban szerencsésen földet ért". Ez is 1784-ben történt. Tehát Manner hazánkban a második Európában a harmadikként szállt föl! Soós Károly nyugdíjas Magánkiadások Nagy érdeklődéssel olvastam lapjuk május 24-i számában Hanthy Kinga Szerzők is számítások címmel megjelent írását a szerzőikiadásokról. Elismerve dr. Jancsó László értékelésének sok igazát, én mégis Hanthy Kinga utolsó mondataival értett egyet: a magánkiadások valóban színesítik a választékot, s bár sok ezek között a színvonaltalan munka — mellesleg, ha a szerző olykor nagy pénz árén és kockázatán is könyv élén óhajtja látni nevét, s ez a könyv sem erkölcsileg, sem ideológiailag nem káros, ugyan már miért nem adhatná ki —, az ilyen kiadások számának növekedésével bizonyára az értékes magánkiadások száma is nőni fog. Csaknem harminc éve foglalkozom könyvterjesztéssel és propagandával. Ebből tíz évig nehézipari műhelyben, mint üzemi könyvterjesztő árultam a könyveket és megtanultam, hogy pe a lektűröktől, bestsellerektől féltsem az olvasóikat, a könyvkultúrát, hanem azoktól, kik sosem vesznek könyvet a kezükbe. A lektűrolvasók ízlését szívós aprómunkával fejleszteni lehet, tud,ja ezt minden „igazi” könyves. A nagy feladat először, másod-, szor, harmadszor könyvet adni annak a kezébe, kinek az olvasás még munka. Gondolom, tudják ezt a nagy könyvkiadók is, hiszen ők is jócskán megjelentetnek ilyen könyveket Akkor meg miért félnek a magánkiadók versenyétől? Nem azon kellene inkább változtatni, hogy ne csak a magánkiadó tudjon megjelentetni egy érdekes, izgalmas, vonzó könyvet fél év alatt, hanem a nagy kiadók is? Sokszor feltett kérdések ezek, eddig nem sok eredménnyel. Addig, amíg ezekre a kérdésekre nem találunk megoldást legalább annak örüljünk, hogy a könyvkiadás egy szektora már gyorsan, rugalmasan — és nem mellékes — anyagilag is hatékonyan dolgozik. És tanuljunk tőlük. Még az írás egy tárgyi tévedését szeretném kiigazítani. Az első magánkiadást 1962-ben valóban Farkas Imre jelentette meg. Csak nem az akkor 83 éves költő, színműíró, az Iglói diákok és a Nótás kapitány szerzője, hanem egy újpesti matematikus—fizikus. (!) Szabó Lőrinc, Kardos László és Turóczi-Trostler József jóindulatú támogatásával járta ki az első magánkiadás lehetőségét. A kötet Lírai kutatások címmel hatszáz példányban jelent meg, könyvárusi forgalomba nem is került, barátai között osztotta szét. Szerzőként — mivel neve egyezett az idős költőével — Imre Farkas szerepel a címlapon. Visszhangtalanul maradt kötetét 1963-ban magánkiadásban újból megjelentette, ezt már terjesztésre átvette az ÁKV. Nem sok sikerrel. Ez, és a már korábban megrendült idegállapota okozta alig néhány évvel később korai halálát. A tudósok kora egyik kiváló matematikusának tartották. Morvay László Kedd, 1986. június 24. Hiányos eligazítás, rossz tájékoztatás Felkerestem a Lélek és forma szállítást, amely sajnos nagy csalódást okozott a rossz irányítás miat. Sehol egy tábla a Nemzeti Galériában, hogy hol található a kiállítás ebben a hatalmas épületben. Állandóan kérdezősködni kellett. De mit csinál a külföldi látogató, ő hogyan találja meg? Bizonyára technikai oka volt annak, hogy ennyire szétszórt az anyag, emeletről emeletre kell keresgélni, a néző nem kap egységes benyomást. Amszterdamban láttam hasonló kiállítást a századforduló művészetéről, ott több szobát a kornak megfelelő bútorokkal, képekkel, lámpákkal, dísztárgyakkal rendeztek be és az ember beleélte magát annak a kornak a levegőjébe. De a másik tapasztalatom még lehangolóbb volt a rossz tájékoztatás miatt. Befelé jövet a Történelmi Múzeum felől léptünk be, és Itt a barátnőmnek le kellett adnia a ruhatárba a teljesen üres nylon táskáját. Amikor kifelé a főkapun át mentünk, természetesen nem találtuk ott a ruhatárt. Az ott ülő két pénztárosnőhöz fordulunk felvilágosításért, hogy hol keressük a leadott tárgyat. — Menjenek fel a II. emeletre, ott van az a ruhatár — hangzott a meglepő válasz. A fáradságos nézelődés után nem sok kedvünk volt ismét megmászni az emeleteket, hirtelen ötlettel egy idős teremőrhöz fordultunk, hátha belesebb tanáccsal szolgál. És valóban készséggel eligazított, a II. emeletről persze szó sem volt. Furcsa eligazítást kaptunk a bejáratnál ülőktől, ennyit illett volna tudniuk. Nem irigylem ezt a külföldi turistát, ki egyedül téved oda. Rákos Edit