Magyar Nemzet, 1986. június (49. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

4 A Szabad Gondolat útja Nyolcvan évvel ezelőtt válság­ba jutott a magyar politikai élet. A­­király 1905 júniusában a tör­vények semmly bevétel­ével kine­vezte Fejérváry Gézát miniszter­­elnöknek. A Fejérváry-féle úgy­nevezett „darabontkormány” a választójog ígéretével sikertele­nül igyekezett megnyerni a pár­tokat Az országgyűlést 1906 feb­ruárjában katonákkal oszlatták fel. Az egyesült pártok csak 1906. április 8-án Wekerle Sándor mi­niszterelnökségével alakíthattak kormányt. Ennek ára az elvek fel­adása volt A politikai küzdelmek során Vészi József, a Budapesti Napló tulajdonosa és szellemi vezére, lapját a következetes haladás szolgálatába állította. A munka­társait a legradikálisabbak közül választotta ki. Ady zsenijét ko­rán felismerte.­­Hívására a költő elhagyta Nagyváradot és a Buda­pesti Napló munkatársaként­­ rendszeresen közölt verseket, tár­cákat 1906 nyarán Kosztolányi Dezső is belépett a Budapesti Naplóhoz. Dutka Ákos, Juhász Gyula, Lengyel Géza, Miklós Jut­ka legújabb írásai jelentek meg hasábjain. Vészi József a darabontkor­mány miniszteri tanácsosa lett, a sajtóiroda főnöke, ezért névleg meg kellett válnia a Budapesti Naplótól. A felelős­­ szerkesztést Kabos J Edének adta át A helyet­tes szerkesztői feladatot a ragyo­gó tehetségű író és radikális gon­dolkodó, Bíró Lajos vállalta. A lap továbbra is hétfő­­kivételével jelent meg naponta, radikális vé­leményt mondott, érvelt a mara­­diság ellen. A munkatársak közé tartozott még Aczél Ervin, Ba­logh Vilma, dr. Bolgár Elek, Dá­niel Arnold, Fáber Oszkár, Gerő Pál, dr. Harkányi Ede, dr. Jászi Oszkár, Kósa Miklós, Kovács Adolfné, Kőhalmi Béla, Lánczi Jenő, dr. Lévai Ödön, dr.­­Madzsar József, Méray-Horváth Károly, Pikter Gyula, Pollacsek Emília, Rab Balázs, Rácz Gyula, Somló Bódog, Strickerné Pollacsek Lau­ra.­­Még a jeles írógárda sem tud­ta azonban biztosítani a lap szá­mára az előfizetőket. Tombolt a reakció. Ezért 1906. június 27-én „A Budapesti Napló olvasóihoz” a­­következő felhívás jelent meg: „A Budapesti Napló július elsejé­vel tartalomban gazdagodik. A Szabad Gondolat címmel állandó melléklete lesz. Ennélfogva az újonnan belépő előfizetőkre néz­ve az előfizetési árakat mérsé­kelten megemeljük. A teljes új­ság előfizetési ára lesz: egész évre 20 K (félévre 10 K, negyedévre 5 K, egy hónapra 1 K 80 f.)" A régi előfizetők az előző árat fizet­hetik: egész évre 16 K, (félévre 8 K, negyedévre 4 K, 1 hónapra 1 K 40 f.) „Minden előfizetőnk megkapja új évre a Budapesti Napló Naptárát.” Egyes példá­nyok ára 6 fillér, azt tehát 4 fil­lérrel leszállították. Július elsején valóban megin­dult a Budapesti Napló min­dennapos mellékleteként három oldal terjedelemben a Szabad Gondolat­ Programjából: "Erre a mi magyar földünkre, az euró­pai kultúrvilág eme legszélső pontjára mindig fél évszázaddal elkésetten érkeznek a nagy esz­memozgalmak hullámgyűrűi. En­nek előnye ugyan, hogy már okul­hatunk belőlük, de végzetes­­hát­ránya, hogy mindig lemaradtunk mindenről. De még soha olyan mértékben, mint most.” A kiad­vány ismerteti a modern tudo­mány eredményeit, az új felfede­zéseket. A Szabad Gondolat első szer­kesztője dr.­­Madzsar József, fog­orvos, akkor a polgári radikáli­sok egyik vezetője, Jászi Oszkár sógora. A lapmellékletben ez idő tájt sokféle rovat szerepelt A későbbiekben csak a Társadalom­­tudomány és a Természettudo­mány rovata maradt meg. A Sza­bad Gondolat ismeretterjesztő jel­leggel a tanulatlan, egyszerű pol­gáremberek számára készült. Arany János A nép barátja című egykori, a parasztok számára író­dott lapjának hagyományait foly­tatta. A Társadalomtudományi rovat első cikkének címe a programnak megfelelően Merjünk gondolkoz­ni! A Természettudomány rovat­ban dr. Madzsar József Merjünk tudni!, Fáber Oszkár „Merjünk kételkedni" címen írt. Hosszú időn keresztül folytatásokban kö­zölték W. Bölsohe: A világ fejlő­­­­dése című ismeretterjesztő tanul-­­mányát. Ennek befejeztével szep­tembertől D. F. Strauss Jézus éle­te című folytatásos tanulmányát közölték. , A Budapesti Napló hagyomá­nyaihoz híven állást foglalt a na­pi politikai eseményekben, a Sza­bad Gondolat hasábjain pedig egyszerű szavakkal megmagyaráz­ták a szereplő fogalmakat. Elő­fordult az is, hogy Jászt Oszkár­nak a Huszadik Században meg­­­jelent cikkét magyarázatokkal, rö­vidítve közölték. A Szabad Gon­dolat két főirányban támadott. Leleplezte a vallásos érzéssel tör­ténő visszaélést (például: A szent fondorlatok világa). A lapmellék­let támadásának másik vonala az állam, a kormány ellen irányult Több cikk ítéli el a kormány mesterkedéseit (Miért kell az érettségit, Az állam és a sztráj­kok.) Elles hangot használtak: „Ott tartunk, ahol a balkáni kecs­kepásztorok.” A haladó lapokat köztük főleg a Huszadik Századot; a haladás képviselőit így a Szabadgondolko­dók Egyesületét, a Társadalomtu­dományok Szabadiskoláját mele­gen támogatta, népszerűsítette, magyarázta céljaikat , melyek azonosak voltak a Szabad Gondo­latéval. A haladó tudomány leg­újabb eredményeit népszerű megfogalmazásban ismertette. (Például: Érző növények, A tár­sadalmi fejlődés rugói, A ma­gyar középiskola csődje.) Társa­dalmi példaképül a soknemzeti­ségű Svájcot állította, ahol nem­zetiségi béke uralkodik. A má­sik példakép az Amerikai Egye­sült Államok volt. A nemzetiségi kérdésről több cikk szólt, vala­mennyi a legdemokratikusabb szellemben. A női egyenjogúságot követelték és a lap hasábjain meg is valósult ez, hiszen több nőírótól rendszeresen közöltek cikkeket. Kaffka Margitra is fel­hívták az olvasók figyelmét. Július 11-től új rovat indult Társadalmi babonák címmel. Ál­talában igen olvasmányosak, mégis tudományosan megalapo­zottak és meggyőzőek voltak a sorozatok. Rácz Gyula csaknem minden számba írt. Máig érde­kes sorozatot indított az Ameriká­ba kivándoroltakról. Később a kitűnő statisztikus Népünk ezer­éves gyötrelmeinek történetéből címmel tanulságos magyar gazda­ságtörténetet közölt. Ugyancsak érdeklődést kelthetett Az értel­miségi középosztály bajai című cikksorozata. A ma már ismeret­len Rab Balázs is csaknem min­den számba írt, volt olyan szám, amelyben csak az ő cikke jelent meg. Sorozata A szociológia tör­vényei népszerű formában tár­gyalta a különféle irányzatokat. Vasárnapi beszélgetés a szocializ­musról című sorozatát a vasár­napi mellékletek közölték, néha 4—5 hasáb terjedelemben. A Szabad Gondolat rokonszen­vezett az orosz forradalommal és példaképül ismertette olvasóival. A Szocialisták a képviselőházban című cikkben összehasonlítást tett a különböző országok parlament­jei között. A fejlettség mércéjé­nek tartotta, hogy hány szocia­lista volt az országgyűlésben. Ná­lunk egy sem akadt. Az eszperan­tóról hosszú és elismerő, népsze­rűsítő cikkében emlékezett meg, ugyancsak támogatta az alkoholiz­mus elleni küzdelmet. 1906. szeptember 27-én szere­pelt először Jászi Oszkár a Sza­bad Gondolat szerkesztőjeként. (A mellékletben közölt előző cik­kei is jelentősek voltak, így a Tu­berkolózis és az alföldi lakásvi­szonyok.) Ettől kezdve a lapmel­léklet hangja elméletibbé vált. Fokozatosan eltűntek belőle a rö­vid, népszerű, ismeretterjesztő cikkek. A továbbiakban Az ember természetéről, a Művészetek fej­lődéséről és egyéb filozófiai kér­désekről találhatunk benne elmél­kedéseket A politikai irányvonal megmaradt Szeptembertől kezdve egyre gyakrabban írt a mellékletbe Dá­niel Arnold. Legtöbbet a mezőgaz­daság kérdéseiről, de mással is foglalkozott. Cikkei között talál­hatunk írást a péksztrájkról és a horvát szocialistákról. A jövő már­kilencven évvel ezelőtt, 1896. április 5-én nyílt meg az Őrlo­­vasok Szövetkezete lóverseny­pályája Alagon. Nem lehet em­lékezni erre enélkül, hogy ne említenénk meg gróf Batthyány Elemér, Batthyány Lajosnak, az 1848-as, első magyar felelős kor­mány, miniszterelnöke fiának a nevét, aki 140 évvel ezelőtt, 1846-ban született. Az ő nevéhez fűződik egy homokos pusztának, Alagrvak felemelkedése, önálló községgé alakulása is. A lóversenyzés meghonosítása hazánkban a „legnagyobb ma­gyar”, gróf Széchenyi István ne­véhez kapcsolódik. Lóversenyek ugyan már korábban is voltak, például az ürményi futtatások Hunyadi József gróf Nyitra me­gyei birtokán 1814—1821 között, de általánossá Széchenyi fellé­pése nyomán lettek. Széchenyi előtt gazdasági célok lebegtek, a lótenyésztés fellendítése, ahol a lóversenyzés adja meg az al­kalmat a lóanyag kipróbálására. 1827-ben tartják az első lóver­senyt. Ménesek, versenyistállók tartása nem volt olcsó mulatság. Aki a lóversenyzés történetével foglalkozik, sűrűn találkozik fő­rendek, grófok, bárók neveivel. A versenyzés elterjedésével, nép­­szerűsödésével párhuzamosan 1890-ben Jankovich-Bésán Gyu­la buzgólkodása nyomán alakult meg az Őrlovasok Szövetkezete. Ennek nyílt meg a versenypá­lyája az alagi homokos puszta­ságon 1896. április 5-én. A meg­nyitásról így emlékezik meg a Vadász- is Versenylap, az orszá­gos lótenyésztés lapja: „Az alagi új pályát átadták immár rendel­tetésének. Húsvét vasárnapján és hétfőjén sűrű embertömeget fogadott be az új versenytér né­zőhelyeire, zöldellő gyepén pedig délceg úrlovasaink rohanó pari­pákon küzdöttek a dicsőségért, a babérért. Lezajlott hát a premi­er, mely dacára az égiek szeszé­lyeskedéseinek, fényesen sike­rült... szép mezőnyök (6—12 lóval), érdekes lefolyású futa­mok, jó anyag, meglepetés, egy­két kisebb kaliberű akcidens stb." Egyébként a pálya legelső futamának a nyertese Pejácse­­vics Albert gróf lett Uzsorás ne­vű lován, egy fejhosszal Taxis herceg előtt. Pejácsevics Albert Irinyipusztáról jött, Alagon tele­pedett le, és nagyon sokat tett a belföldi lovasképzés érdekében. A verseny nézőterén,ott láthat­tuk gróf Batthyány Elemért is.­­Fiatalon bukkant fel a neve, 1863-ban a Gyepkönyvben, és 10 év múlva megnyeri a Vadász­versenyt gróf Sztáray Álmos lo­va nyergében. 1880-ban nyílt meg az új versenypálya Budapesten, amelynek elkészültében a legna­gyobb érdem az övé. A Magyar Lovaregylet Igazgatóságának ek­kor már a tagja, majd pedig el­nöke 1891-től 1907-ig. Az Űrlo­­vasok Szövetkezete új verseny­­pályáját Alagon nyitotta meg. A megnyitáson a nézők között ő is szerepelt. A lóversenyzés fejlő­désével, népszerűsödésével szük­ségessé vált az angliai Newmar­ket példájára egy megfelelő tré­­ningpálya, idomító terület fel­építése. Ezt a helyet találta meg a Magyar Lovaregylet az alagi homokos pusztaságon. Batthyány Elemér elnökségének kezdetével esik egybe ennek a területnek a megvásárlása. Ez a terület, a Gellértheggyel egy magasságban eszményi hely volt a telivéri fo­sadalma a jelen társadalmában címmel a szövetkezésre buzdított A mezőgazdasági korszerű fej­lesztésének útjairól szólt a leg­többet (Kertgazdaság és talajön­tözés, A gép szerepe és hatása a mezőgazdaságban.) Cikkeiben rá­mutatott az államszervezet hibái­ra. 1907 januárjától Dániel Ar­nold vette át a Szabad Gondolat szerkesztését. A melléklet ekkorra már egy oldalra szűkült.­­Néha csak egyetlen cikk jelent meg benne.­­Ha ez nem fért el egy oldalon, előfordult, hogy átnyúlt a Budapesti Napló hasábjaira. Megkezdődött az összeolvadás. Tartalmában eddig sem különült el a Szabad Gondolat a Budapesti Naplótól, 1907 márciusától pedig egyre rövidülő „melléklet” rovat­tá alakult, külön szerkesztő meg­jelölése nélkül. Csak a lap ára maradt változat­lan, mintha a melléklet még min­dig élne. A rovattá zsugorodott Szabad Gondolatot sok esetben Jászi Oszkár írta. (A szociális politika kérdéséhez. Parlamenta­rizmus is szindikalizmus). A nyolcvan év előtti politikai­ helyzetben a Szabad Gondolat nem érhetett el színvonalához méltó sikert. Rövid fennállása alatt a tudományos és társadalmi haladásban vállalt nagy felada­tokból sokat teljesített. A későb­biekben a Budapesti Napló foly­tatta tovább harcos tevékenysé­gét. A Szabad Gondolat a ma­gyar sajtó történetének egyik ér­dekes és értékes hagyománya marad. Dr. Serényi Zsuzsanna Ágnes mítosza. Megkezdődött az épít­kezés. Sorban épültek a telepek, a ma is álló szoba-konyha-kam­­­rás Lovásztelep házai a nős, csa­ládos lóápolóknak. Egy-egy vil­la az orvos és az állatorvos szá­mára, gazdasági épületek, a mé­lyebben fekvő területen major különböző műhelyekkel. Saját vízművet építettek a Duna-par­­ton, amely Alagra vezette a vi­zet, hiszen gyepesíteni, fásítani kellett. Nem véletlen hát, hogy az Őrlovasok Szövetkezete is ide építette a pályát, amelyik az el­ső világháború előtt nagyon nép­szerű versenypálya volt. Ezek a versenyek még jobbat­ fellendí­tették Alagot, amelyik hamaro­san, 1910-ben pusztából önálló község lett. Templom épült, köz­ségháza, iskola. A 140 évvel ezelőtt született Batthyány Elemér nevét utca őrizte a ma Dunakeszi városá­hoz tartozó Alagon. A 40-es évek végén megváltoztatták az utca­nevet. Megérdemelné, hogy visz­­szaváltoztassák. A magyar New­market nevét, Alagot jól ismer­ték határainkon kívül, így a ló­­versenyzés őshazájának tartott Angliában is. A térképen ma ne keressük, 1950-ben beolvadt a vele teljesen egybeépült Duna­keszibe. Intézménynevekben ta­lálkozunk csak vele. Alagi Álla­mi Gazdaság, Alag és Vidéke Bőripari Szövetkezet, őrzi a ne­vét a lóversenyen az Alagi Díj. Az egykori versenypálya he­lyén ma sportrepülőtér van, és így az újságokban olvashatunk arról, hogy a vitorlázógépek az alagi repülőtérről indulnak. A lóversenyzés, a Magyar Lo­varegylet és egykori elnöke,­ Batthyány Elemér, valamint az Úrlovasok Szövetkezetének nép­szerű alagi versenypályája tet­ték naggyá és ismertté Alagot, tették homokos , pusztaságból önálló községgé. Az akkor meg­épült iskola ma is működik Du­nakeszin. Dunakeszinek nincs különös emléke a múltból, csak az alagi lóversenyek. Az emlé­kek nemcsak lokálpatriotizmusra nevelnek, de ezen keresztül az ország, a haza szeretetére­­. Tettekre, alkotó munkára kell serkenteni, nevelni az ifjúságot. És ne feledjük, az első verse­nyek serlegeire a kor legnagyobb költői írtak porokat. Korunkban, a motorizáció korában a lóver­senyzés vesztett jelentőségéből, de még létezik. És élnek Vö­rösmarty sorai, amit az 1835- ből származó Asszonyságok díja serlegére véstek: „Merj és in­, dúlj, heverőt nem pártol semmi szerencse.” Szakáll Károly Dunakeszi Elfelejtett megemlékezések RÉVAI NYOMDA Jó kereseti lehetőséggel felvess: * ofszet gépmestert * magasnyomó gépmestert * kirakónőt * montírozót * retusért * nyomdai grafikust * könyvkötőt * segédmunkást Érdeklidni lehet naponta, személyesen vagy telefonon, 8-13 óráig. Cím: Budapest V., Bajcsy-Zs. út 34. Telefon: 321 -960/43 mellék. Wagrar Memzet A házasságkötés napja: szeptember 8. Május 1. számunkban, „ZmneoMM sorok Júlia szobrára" című írásban szerzettik 1M1. november 8-ra teszi Petőfi Sándor , Szendrey Júlia es­küvője napját, holot ezt szeptember 1-án tartották. Mint ismeretes, Petőfi Nagykárolyban ismerte meg Szendrey Júliát, ahol jó barátságba került gróf Teleky Sándorral. Ez utóbbi azután át is engedte költői kastélyát a Pető­fi házaspárnak, akik Itt töltötték szep­­tember 9-től október 29-re mízeehetei­­ket. Ezalatt írta Petőfi feleségéhez leg­szebb szerelmes verseit. Köztük a „Szeptember végén"-t, a kastély park­jában lévő nagy somfa alatt. Az ott lévő emléktábla is felhívja erre a fi­gyelmet. dr. Rlgó Ernő Budapest z" Az ÁLTALÁNOS ÉRTÉKFORGALMI BANK Rt. Budapest IX. Szamuely u. 38. Várja ügyfeleit! SZOLGÁLTATÁSAINK többek között: valuta és csekkbeváltás; utazási számlák vezetése; SAFE-SZOLGÁLAT; LETÉTŐRZÉS (lezárt csomag); Trés őrhely­­ségeinkben - méltányos bérleti díj ellenében — védjük értékelt és átvállaljuk Öntől a megőrzés gondjait. (Közületek ré­szére is.) Teljes diszkréciót biztosítunk. Szíváson állunk rendelkezésére naponta 9-15 óráig, pénteken 14 óráig. Az első: Száblik István Lapjuk június 2­ i Anno... ro­vatának egyik adatához fűzök megjegyzést. Önök szerint dr. Manner bécsi orvos volt az, aki a Morrigolfier testvérek 1783-ban bemutatott léggömbbel történt felszállása után 1811-ben elsőként szállt föl hazánkban ,szintén léggömbbel. Ez tévedés! A Montgolfier­­bemutató után alig két hónap­pal, 1784-­ben Száblik István, a­­szegedi, majd kecskeméti pia­rista gimnázium fizika-matema­tika tanára, majd igazgatója szállt fel először Pesten nagy nyilvánosság előtt maga készítet­te léggömbjén, és ezt 1785-ben Szegeden, szintén a nyilvános­ság előtt megismételte. Sok ér­dekes dolgot lehetne még elmon­dani erről a derék és tudós fi­zikusról, aki rendjének több ha­zai gimnáziumában is tanított Most még csak annyit róla: megtagadta II. József németesí­tő rendeleteinek végrehajtását és iskoláiban csak magyarul ta­nított! Emiatt sok zaklatást szenve­dett el és végül a megtartótanács katedrájától is­­megfosztotta, ta­­nári állásából felfüggesztette. Mannert még valaki megelőzte. XI. Pius pápa 1926-ban avatta boldoggá azt a 191 személyt, aki­ket a nagy francia forradalom­ban 1792-ben kivégeztek. Köz­tük volt Carnus Károly pap, a rodézi királyi kollégium fizika­­matematika tanára, aki: „maga­készítette léggömbjén a kollégi­um udvarán felszállva 840 m magasra emelkedve átrepült a város fölött és egy közeli falu­ban szerencsésen földet ért". Ez is 1784-ben történt. Tehát Manner hazánkban a második Európában a harma­dikként szállt föl! Soós Károly nyugdíjas Magánkiadások Nagy érdeklődéssel olvastam lapjuk május 24-­i számában Hanthy Kinga Szerzők is számí­tások címmel megjelent írását a szerzői­­kiadásokról. Elismerve dr. Jancsó László értékelésének sok igazát, én mégis Hanthy Kinga utolsó mondataival értett egyet: a magánkiadások valóban színesítik a választékot, s bár sok ezek között a színvonaltalan munka — mellesleg, ha a szerző olykor nagy pénz árén és kocká­zatán is könyv élén óhajtja látni nevét, s ez a könyv sem erköl­csileg, sem ideológiailag nem ká­ros, ugyan már miért nem adhat­ná ki —, az ilyen kiadások szá­mának növekedésével bizonyára az értékes magánkiadások száma is nőni fog. Csaknem harminc éve foglalkozom könyvterjesztés­sel és propagandával. Ebből tíz évig nehézipari műhelyben, mint üzemi könyvterjesztő árultam a könyveket és megtanultam, hogy pe a lektűröktől, bestsellerektől féltsem az olvasóikat, a könyv­­kultúrát, hanem azoktól, kik so­sem vesznek könyvet a kezükbe. A lektűrolvasók ízlését szívós ap­rómunkával fejleszteni lehet, tud­,­ja ezt minden „igazi” könyves. A nagy feladat először, másod-, szor, harmadszor könyvet adni annak a kezébe, kinek az olva­sás még munka. Gondolom, tud­ják ezt a nagy könyvkiadók is, hiszen ők is jócskán megjelen­tetnek ilyen könyveket Akkor meg miért félnek a magánkiadók versenyétől? Nem azon kellene inkább változtatni, hogy ne csak a magánkiadó tudjon megjelen­tetni egy érdekes, izgalmas, von­zó könyvet fél év alatt, hanem a nagy kiadók is? Sokszor feltett kérdések ezek, eddig nem sok eredménnyel. Addig, amíg ezekre a kérdésekre nem találunk meg­oldást legalább annak örüljünk, hogy a könyvkiadás egy szektora már gyorsan, rugalmasan — és nem mellékes — anyagilag is ha­tékonyan dolgozik. És tanuljunk tőlük. Még az írás egy tárgyi tévedé­sét szeretném kiigazítani. Az el­ső magánkiadást 1962-ben való­ban Farkas Imre jelentette meg. Csak nem az akkor 83 éves köl­tő, színműíró, az Iglói diákok és a Nótás kapitány szerzője, hanem egy újpesti matematikus—fi­zikus. (!) Szabó Lőrinc, Kardos László és Turóczi-Trostler József jóindulatú támogatásával járta ki az első magánkiadás lehetőségét. A kötet Lírai kutatások címmel hatszáz példányban jelent meg, könyvárusi forgalomba nem is ke­rült, barátai között osztotta szét. Szerzőként — mivel neve egye­zett az idős költőével — Imre Farkas szerepel a címlapon. Visszhangtalanul maradt kötetét 1963-ban magánkiadásban újból megjelentette, ezt már terjesz­tésre átvette az ÁKV. Nem sok sikerrel. Ez, és a már korábban megrendült idegállapota okozta alig néhány évvel később korai halálát. A tudósok kora egyik ki­váló matematikusának tartották.­ ­ Morvay László Kedd, 1986. június 24. Hiányos eligazítás, rossz tájékoztatás Felkerestem a Lélek és forma szállítást, amely sajnos nagy csaló­­dást okozott a rossz irányítás miat. Sehol egy tábla a Nemzeti Galé­riában, hogy hol található a ki­állítás ebben a hatalmas épületben. Állandóan kérdezősködni kellett. De mit csinál a külföldi látogató, ő ho­gyan találja meg? Bizonyára techni­kai oka volt annak, hogy ennyire szétszórt az anyag, emeletről emelet­re kell keresgélni, a néző nem kap egységes benyomást. Amszterdamban láttam hasonló kiállítást a századfor­duló művészetéről, ott több szobát a kornak megfelelő bútorokkal, képek­kel, lámpákkal, dísztárgyakkal ren­deztek be és az ember beleélte magát annak a kornak a levegőjébe. De a másik tapasztalatom még le­hangolóbb volt a rossz tájékoztatás miatt. Befelé jövet a Történelmi Mú­zeum felől léptünk be, és Itt a barát­nőmnek le kellett adnia a ruhatárba a teljesen üres nylon táskáját. Ami­kor kifelé a főkapun át mentünk, ter­mészetesen nem találtuk ott a ruha­tárt. Az ott ülő két pénztárosnőhöz for­dulunk felvilágosításért, hogy hol ke­ressük a leadott tárgyat. — Menjenek fel a II. emeletre, ott van az a ruha­tár — hangzott a meglepő válasz. A fáradságos nézelődés után nem sok kedvünk volt ismét megmászni az emeleteket, hirtelen ötlettel egy idős teremőrhöz fordultunk, hátha belesebb tanáccsal szolgál. És valóban készség­gel eligazított, a II. emeletről persze szó sem volt. Furcsa eligazítást kap­tunk a bejáratnál ülőktől, ennyit il­lett volna tudniuk. Nem irigylem ezt a külföldi turistát, ki egyedül téved oda. Rákos Edit

Next