Magyar Nemzet, 1986. július (49. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-19 / 169. szám
5601 BÉMAI-&ADasi Magyar Nemzet = A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA BÉKÉS MEGYEI KÖNY 5601 BÉKÉSCSABA Pfe 35. sz Uráltól Kaliforniáig Nyugat-Európa párbeszédet folytat Moszkvával. Kissé félve írjuk le ezt a mondatot, lelki szemeinkkel látunk sok szerkesztőséget, külügyi hivatalt, ahol gyanakodva fortyannak fel: a Szovjetunió ismét le akarja választani ezeket az országokat az Egyesült Államokról, támaszuktól, elcsábítani, semlegesíteni szeretné őket. Szerencsére a nyugat-európai kormányokat — még a franciát, az angolt és a nyugatnémetet — sem tartja vissza az ilyen aggodalmaskodás attól, hogy hullámzó odaadással bár, de beható tárgyalásokat folytassanak a Szovjetunióval és igyekezzenek érvényesíteni a maguk, az amerikaiétól eltérő érdekeiket. Mitterrand elnök azt mondta ugyan az egyébként nagyon sikerült moszkvai látogatás alkalmával, hogy Európa másként fest az Atlanti-óceán partja (mondjuk Normandia) felől nézve, mint az Urál csúcsairól, de sok tekintetben nagyon is eltérően látszik a világ a tengeren túlról is, Kaliforniából, Washingtonból, mint Párizsból, Bonnból, Budapestről. S ha Helmut Schmidt néhány héttel ezelőtt ezt jelentette ki Nixon volt elnökkel beszélgetve: az amerikaiak a világ közepének vélik magukat, és fölöslegesnek tartják, hogy figyelembe vegyék mások aggodalmait, kívánságait — úgy , nagyon is érthetővé válik, miért látogatott a francia köztársasági elnök a Szovjetunióba, miért fogadták olyan nagy érdeklődéssel a szovjet külügyminisztert Londonban, s miért tesz készséggel eleget a moszkvai meghívásának e hét végén Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. Ha valaki ezt mondaná, Sevardnadze azért ment Londonba, hogy Margaret Thatchert leválassza az Egyesült Államoktól, az illetőt joggal kinevetnék. A Szovjetunió nagyon jól tudja, hogy ezek az államok az atlanti szövetséghez tartoznak, szoros szálak fűzik őket Amerikához, és ez a viszony belátható időn belül így is marad. De most utaljunk valami másra, ami kevésbé általános, mai és nagyon is szorító indítéka ezeknek a tárgyalásoknak: szükség van Nyugat-Európára ahhoz, hogy a nemzetközi helyzet, mi több, a két világhatalom viszonya javuljon. Fogadják csak el, amit Sevardnadze az angol fővárosban mondott: a Szovjetunió Nagy- Britanniát fontos és egyenrengú partnerének tekinti, amelynek közreműködése nélkül nehéz gyökeres megoldást találni a fegyverzetkorlátozásra. És vegyék komolyan Mihail Gorbacsovnak e napokban tett kijelentését is: a nemzetközi, államközi kapcsolatok kezelésében is új típusú viszony kialakítására kell törekedni, sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem kormányozhatja a világot, mert az megváltozott. Washingtonban két irányzat küzd egymással: az egyik (sajnos az erősebb) élesen, olykor hisztérikusan szovjetellenes, míg a másik rugalmasabb, észszerűbben gondolkodó. Ez utóbbit kellene erősíteni ahhoz, hogy a világ lekerüljön a fegyverkezési hajsza veszélyes útjáról, megkezdődjék a korlátozás, javuljanak a két hatalom, a két rendszer kapcsolatai. A nyugat-európai kormányok — éppen sajátos érdekeik, földrajzi fekvésük, s más okból — alkalmasak és helyenként készek is erre. Maga a „Vaslady” (akinek ezt a melléknevet a szellemes és gazdag hasonlatokkal dolgozó nyugati sajtó adta),s aki a legközelebb áll minden szempontból a reagani szemlélethez igazolta ezt a múlt néhány évben. Például: az amerikai űrfegyverkezési tervek felbukkanásakor bizonyos kiigazításokra vette rá az elnököt. Jelképes cselekedet volt, ez csupán, de mutatta: London érvényt tud szerezni szavának, ha nagyon akarja. Egyes nyugati elemzők szerint az európai NATO-országok súlya oly,kor nagyobb, mint maguk gondolják. Nemrégen a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében — amelynek a rímét is érdemes ideírni: „Moszkva számol Bonn-nal" — így dicsekedett: Gorbacsov tudja, hogyha van európai, aki hatni tud az elnökre, akkor ez Kohl. A kancellár nem áll ugyan egyedül ezzel a képességgel, de a lap megállapításában van igazság, bár ez a nagy ráhatás a fegyverzetkorlátozást illetően még várat magára. A nyugatnémet szociáldemokraták (ellenzéki helyzetben, tehát csak a jövőt illető ígéretek formájában) nála jóval messzebb mennek leszerelési elgondolásaikkal. Nemrégen Viktor Karpov, a genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője tájékoztatta a nyugatnémet kormányt az eddigiekről,majd az újságíróiknak kifejtette: bár elégedetlen bonni látogatásának eredményével, reméli (s ezzel Hans-Dietrich Genscher mostani utazására célzott) a jövőben gyümölcsözőbb lesz együttműködésük, az NSZK és a Szovjetunió fegyverzetkorlátozási elgondolásai közelednek egymáshoz. A nyugatnémet külügyminiszternek és szovjet partnereinek a tárgyalási listáján nyilván több téma szerepel majd a kétoldalú kapcsolatokat és a nemzetközieket illetően, de a legfontosabb minden bizonnyal az, amire a Frankfurter Allgemeine Zeitung utalt. Moszkvában feltehetően nem fognak titkot csinálni abból, hogy nagyobb aktivitást kívánnának az NSZK-tól az emberiség sorsát érintő olyan kérdésekben, mint az atom-, robbantások felszámolása, a közepes hatótávolságú rakéták ügye, a vegyi fegyverek megsemmisítése, s más, e tárgyhoz tartozó kérdések. Miként Washingtonban — megváltoztatva a megváltoztatandókat — Bonnban is két irányzat küzd egymással a kormányon belül. A hamburgi Der Spiegel találóan jegyezte meg, hogy amíg Genscher külügyminisztériuma azt vizsgálja, milyen tárgyalási kiindulópontok találhatók a szovjet javaslatokban, Wörner hadügyminisztériumában a tábornokok ellenérveket gyűjtenek. A külügyminiszter — éppen egy kormányon belüli bírálattal, az engedékenység vádjával szemben — egyszer kijelentette: „az enyhülés új szakasza” kifejezés eredetileg Helmut Kohltól származik. Moszkvában most majd kiderül, milyen mértékben tud, illetve akar az NSZK kormánya hozzájárulni ennek az új szakasznak a kialakításához, és erősíteni azt a rugalmas, józan többséget, amely egy-egy futó alkalommal, néhány szavazáskor már magában az amerikai kongresszusban is jelentkezik, öszszefoglalva tehát mondandónkat: a nemzetközi enyhüléshez, a fegyverkezési verseny megállításához szükség van mindazok összefogására, akik ezt valóban akarják — az Uráltól Kaliforniáig. Tatár Imre Az ENSZ-ben készítik elő az új csúcsértekezletet Szeptemberben találkozik Sevardnadze és Schultz Bizakodás Stockholmban a nyári szünet előtt A külpolitikai helyzet MÉG E HÓNAPBAN megküldi Reagan elnök a választ Mihail Gorbacsov legutóbbi levelére. Ezt Edward Djeresian, a Fehér Ház szóvivője jelentette be sajtóértekezletén. Egyelőre nem ismeretes azonban, mit tartalmaz a felelet, mert erről eddig nem esett szó. Az elnök megbízottja utalt arra, hogy a végleges szöveg még nem készült el. Közlése azt bizonyítja, hogy a kormányon belül a nézetkülönbségek a leszerelés általános kérdéseit illetően még mindig jelentősek. A szóvivő az MTI tudósítójának a kérdésére válaszolva mindazonáltal megerősítette, atervek szerint még júliusban felújítják az atarmkísérletek tilalmáról a szovjet—amerikai tárgyalásokat. Sietett azonban leszögezni, az Egyesült Államoknak továbbra sem áll szándékában a teljes beszüntetésről megbeszélést folytatni, ugyanakkor viszont nem gördít akadályt az elé, hogy Moszkva ezt szóba hozza. Kijelentette,Washington változatlanul aztvallja, hogy a hangsúlyt a felső határra éskiváltképpen az eddig isgyakran szóba hozott ellenőrzésre kell helyezni. Ez utóbbiról úgy vélekedett, a kontroll tekintetében csak kormányszintű megállapodás fogadható el, éppen ezért figyelmenkívül hagyják azoknak az amerikai tudósoknak a mérési eredményeit, akik műszereket helyezhettek el a szovjet kísérleti telep közelében. A most kezdődő tárgyalásokról konkrétan annyit mondott, hogy azok előreláthatóan két hétig tartanak. Összegezve az Egyesült Államok álláspontját, hangoztatta, a teljes, avagy csupán az időleges felfüggesztés már csak azért sem fogadható el Washingtonnak, mert szerinte ez veszélyeztetné az amerikai biztonságot. Ilyen megállapodást a Fehér Ház kizárólag akkor támogatna, ha jelentős csökkenést lehetne elérni a hadászati támadóeszközök számában, s a hagyományos erőknél is egyensúly alakulna ki. A MÁR MEGSZOKOTT MÓDON hűtötte le most is Washington a szovjet—amerikai közeledésbe vetett túlzott reményeket azzal, hogy nevadai telepénismét föld alatti nukleáris robbantást hajtott végre. A szovjet moratórium bejelentése óta ez volt a tizennegyedik amerikai kísérlet. Az energiaügyi minisztérium nem közölte, mi volt a cél, a szakértők azonban rámutatnak arra, e lépés szorosan illeszkedik a hadászati védelmi kezdeményezés programjához. Ennektovábbi támogatását szorgalmazta Caspar Weinberger hadügyminiszter legfrissebb beszédében, amelyben elismerően méltatta a kormánynak és a hadiiparnak az SDI végrehajtásában kialakult kapcsolatát. Az újabb robbantásinak vegyes volt a tengeren túli fogadtatása. Japánból tiltakozások érkeztek. Azilletékesek közlése szerint nem jutott radioaktív sugárzás a Föld felszínére. Mindazonáltali az utóbbi időben a közvélemény rendkívül aggódik. Ennek is tulajdonítható, hogy Armand Hammer amerikai üzletember és Robert Gale orvosprofesszor vezetésével új intézetet hoztaklétre, amely az atomenergiának az emberi szervezetre gyakorolt hatását kutatja. KEDVEZŐ KILÁTÁSOKKAL zárult a stockholmi fórum újabb fordulója. Ezt szovjet és amerikai részről egyaránt megerősítették. Oleg Grinyevszkij küldöttségvezető arról számolt be, hogy végül se sikerült kompromisszumos megoldásra jutni a főbb kérdésekben, amelyek eddig akadályozták az előrehaladást. Robert Barry, az amerikai delegáció irányítója ugyancsak bizakodásának adott hangot, hogy a Nyugat és a Kelet legfrissebb javaslatai alapján sikeresen végződhet a konferencia, amely a nyári szünet után, augusztus közepén újítja fel ismét a munkáját. (Sz. L.) Hazánkba látogat az uruguayi külügyminiszter Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására július 20-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Enrique Iglesias, az Uruguayi Keleti Köztársaság külügyminisztere.* Enrique Iglesias 1930-ban született a spanyolországi Asturiasban. A Montevideói Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát 1953-ban, majd az Egyesült Államokban és Franciaországban folytatott tanulmányokat. 1961 és 1965 között a Nemzeti Tervezési Hivatal technikai igazgatója, az első gazdaságfejlesztési terv kidolgozója. 1968—1969 között az Uruguayi Központi Bank elnöke. 1964—1967 között Uruguay küldötte a Latin-amerikai Gazdasági Bizottságnál, a CEPAL-nál, valamint a Szövetség a Haladásért Amerika-közi Bizottságánál. AMontevideói Egyetem Gazdaságfejlesztési Tanszékének egyetemi tanára, s az egyetem gazdasági intézetének igazgatója 1964-től. 1965. és 1978 .között a Latinamerikai Gazdasági és Társadalomfejlesztési Intézet vezetőségi tagja, később elnöke, majd megbízottigazgatója. 1972-ben a CEPAL végrehajtó titkárává nevezték ki. 1973-ban több fejlődő országbeli tudóssal együtt részt vesz a „Harmadik Világ Fóruma" megalapításában, amelynek 1976-ig elnöke. 1981től az ENSZ megújítható energiaforrásokkal foglalkozókoordinációjú csoportjának elnöke. 1982-től e témában tanácsadó. 1982-ben főtanácsadóként részt vett az emberi környezetről Stockholmban tartott ENSZ-konferencián, 1985 óta külügyminiszter. A latin-amerikai és spanyol együttműködés fejlesztéséért 1982-ben magas spanyol kitüntetésben részesült. A Fehér Ház ígérete Reagan hamarosan válaszol Moszkvának Kenneth Adelman, az amerikai Fegyverzet-ellenőrzési és Leszerelési Hivatal igazgatója pénteken közölte, július 25-én kezdődnek meg a tárgyalások Genfben, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nukleáris fegyverkísérletekről. Egy magas rangú amerikai kormánytisztviselő kijelentette: megállapodás jött létre arról, hogy Sevardnadze szovjet és Schultz amerikai külügyminiszter szeptemberben találkozik egymással az ENSZ-közgyűlés ülésszaka alkalmából. A tisztviselő szerint a miniszterek ez alkalommal meg kezdik a szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítését s a találkozóra ebben az évben sor kerülhet az Egyesült Államokban. Adelman sajtónyilatkozatában haladéktalanul leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltására, s csupán arról kíván ez alkalommal tanácskozni, milyen ellenőrzési módszerekkel lehet megvalósítani a nukleáris fegyverkísérletek felső határát, illetve a békés célokat szolgáló nukleáris robbantásokat szabályozó , és még a hetvenes években aláírt, de az Egyesült Államok által nem ratifikált szerződések végrehajtását. Adelman a SALT-szerződések végrehajtásával foglalkozó vegyes bizottság július 22-én kezdődő üléséről szólva kijelentette, hogy az Egyesült Államok megindokolja majd, miért nem tekinti a jövőben magára nézve kötelezőnek a hadászati fegyverek számát korlátozó SALT—2 szerződés megtartását. Szerinte ez a szerződés „eleve hibás" volt, mert „nem csökkentette a fegyverekszámát, hanem éppen lehetőséget adott annak növelésére”, és ráadásul „a Szovjetunió megsértette azt.” így Washington nem szándékozik módosítani azon, hogy elutasítja a SALT-2 érvényének fenntartását. Szerinte jelenleg megvan az esély a haladásra a leszerelési tárgyalásokon. Közölte, Reagan elnök „hamarosan” elküldi válaszát az SZKP főtitkára legutóbbi üzenetére. Az Egyesült Államok azonban nem lesz hajlandó arra, hogy „engedményeiket” adjon Mihail Gorbacsov amerikai látogatásának biztosítására, és nem szab meg határidőt a tárgyalások, illetve az esetleges megállapodások elé. Adelman azt mondotta, hogy nagyobb lehetőséget lát megegyezésre az Európába telepített közepes hatótávolságú fegyverekről, mint a hadászati fegyverekről. Szerinte azonban ezen a téren is vannak akadályok a megállapodás útjában. Kompromisszumok a bizalomerősítő értekezleten Pénteken befejeződött a stockholmi bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó konferencia újabb fordulója. Sikerült leküzdeni a legkeményebb akadályt, amely hosszú időn át gátolta az előrehaladást, nevezetesen a légi hadgyakorlatok bejelentésének problémáját — jelentette ki Oleg Grinyevszkij, a szovjet küldöttség vezetője. Grinyevszkij a konferencia utolsó előtti fordulójának pénteki záróülésén rámutatott: „Úgy jutottunk kompromisszumra, hogy a szárazföldi hadgyakorlatok bejelentésének keretében meghatároztuk azt a minimális részvételi szintet, amelytől kezdve már fontos a kapcsolódó légi hadgyakorlatról szóló információ. Szakértői becslés szerint a megállapodás felöleli az egész európai katonai légi tevékenység kilencven százalékát, beleértve a váratlan támadás veszélyét magában hordozó tevékenységet is.” A szárazföldi hadgyakorlatok kérdésében — folytatta — olyan megállapodást értünk el, hogy a bejelentés vonatkozzék a légierő, a haditengerészet, a kétéltűek és az ejtőernyősök egységeivel kombinált szárazföldi hadgyakorlatokra. Már csak a bejelentések paramétereiben kell megegyeznünk. Hozzájárultunk a csapatlétszám alacsonyabb, 18 000 fős keretére vonatkozó bejelentési kötelezettséghez. Grinyevszij kijelentette: a budapesti javaslatok alapján a szocialista országok készek megállapodni abban, hogy a részt vevő államok a helyszínen felügyeljenek a bizalomerősítő intézkedések végrehajtására, összhangban a haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének ellenőrzési folyamatával. A részt vevő országokközötti megállapodás lehetőségének növekedését jelzi többek között az amerikai delegáció vezetőjének nyilatkozata is. Robert L. Barry kijelentette, hogy a nyugati és keleti országok legutóbbi javaslatait tekintve az 1984-ben megkezdett konferencia sikeres befejezése elérhetőnek látszik. A TASZSZ genfi jelentése szerint pénteken befejeződtek azok a szovjet—amerikai konzultációk, amelyeken foglalkoztak a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló hatékony és ellenőrizhető nemzetközi egyezmény kidolgozásának minden vonatkozásával. A szovjet küldöttséget Viktor Iszraeljan, az amerikai delegációt Donald Lowitz vezette. Mihail Gorbacsov fogadta Richard Nixont A mali államfő az SZKP főtitkáránál Moszkvából jelenti a TASZSZ. Mihail Gorbacsov pénteken fogadta Richard Nixont, az Egyesült Államok volt elnökét, aki találkozót kért tőle. A nyílt, beható tanácskozáson a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit vitatták meg. A találkozón jelen volt Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára is. Nixon, a megfigyelők értékelése szerint feltételezhetően közvetíteni próbál a következő szovjet— amerikai csúcstalálkozó létrejötte érdekében. E találgatásokat nem erősítették meg, de nem is cáfolták sem szovjet, serft amerikai részről. Az MTI jelentése szerint az SZKP főtitkára Moussa Traore mali államfővel, a Mali Népi Demokratikus Szövetség főtitkárával találkozott pénteken a Kremlben. Moszkvában szovjet-mali megállapodások aláírására került sor. A két ország közötti barátság és együttműködés további fejlesztéséről szóló nyilatkozatot Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Moussa Traore látták el kézjegyükkel. A pártközi együttműködésről megkötött megállapodást Anatolij Dobrinyin és Lekou Minandou Traore, a Mali Népi Demokratikus Szövetség Központi Végrehajtó Irodájának tagja, a párt titkára írta alá. Pénteken Moszkvába érkezett Szufanuvong, a Laoszi Népi Foradalmi Párt PB tagja, államfői a Legfelső Népi Gyűlés elnöke