Magyar Nemzet, 1986. augusztus (49. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

Szombat, 1986. augusztus 9. Magyar Nemzet■4 • & p­o­r­t v­.:' ■ ' :'i Mansell, Piquet és Senna az élen Ma újabb edzés és vasárnap verseny Nem könnyű megbecsülni­, va­jon hányan is nézhették végig pénteken a Hungaroring első hi­vatalos edzésnapját. Annyi bizo­nyos, hogy a pályát övező domb­oldalakról tízezrek­­láttá­k a szá­guldó Forma–1-es kocsikat, de­­a lelátók ülőhelyeinek többsége üresen maradt. Az ide szóló je­gyek tekintélyes részét a nyugati országokban árusították és egyelő­re nem jött­­meg a várt, sőt vár­va várt tömeg. Pedig ők hoznák azokat a dollárszázezreket, ami­ket ki kell fizetni a rendezésért a FOCA-nak, a konstruktőrök szervezetének. De talán ma és holnap... Látnivalóban nincs hiány. Ma­ga a pálya — ezt örömmel ismé­teljük, akár az unalomig — cso­dálatosa­n szép. Ennyire szeren­csésen sehol Európában nem vá­lasztották ki a terepet. A közön­ség, bárhol is helyezkedik el, az útvonal tekintélyes részét belát­ja. Bernie Ecclestone, a FOCA elnöke újólag is megjegyezte: „Boldog vagyok, hogy a múlt esz­tendőben Budapestre esett a vá­lasztás. Nem kell prófétának len­nem ahhoz, hogy kijelentsem: a Hungaroring már a 90-es évek pályája." S ami ugyanilyen fontos, a ma­gyar technikai személyzet úgy végezte a dolgát, mintha eszten­dők óta működne közre F—1-es versenyeken. Zsembery Jenő — Ferjáncz Attila egykori ki­váló partnere —, mint technikai igazgató is nagyszerű munkát végzett és végez. Ami a pályáin történik, azért ő a felelős. Így az ő érdeme, hogy a legkisebb fenn­akadásnak sem volt jele a pénte­ki versenynapon s remélhetően, sőt feltehetően nem lesz holnap és holnapután sem. „Életemben mindössze egyetlen F—1-es fu­tamot láttam, az idén Brazíliában — mondja —, de nagyon sok se­gítséget kaptam a hazai és kül­földi szekemberektől, örülök, hogy eddig minden rendben ment, s bízom benne, hogy az idei be­mutatkozásunkkal kivívjuk a jó­­hírünket a nemzetközi autósport­ban." Péntek délelőtt a versenyzők szabadedzésen vettek részt. Mind­annyian éltek a lehetőséggel. Ez­úttal a brit Mansell Williams Honda autója volt a leggyorsabb, 1:32,6 perc alatt futott egy kört, 155,91 km-es átlagot teljesítve. Őt márkatársa, Piquet követte a rangsorban, 155,39 km-es átlag­gal, majd Senna (155,3) és Prost (153,95) következett De hát ez még nem volt az igazi, tét nélkül rótták a köröket a pilóták, de már bátrabban ve­zettek, mint csütörtökön. Akkor a leggyorsabb kört Senna tette meg, 1:35,49 perc alatt, 151,32 km volt az átlaga. Péntek délelőtt már erő­södött az iram és a­ztán követke­zett déli egy órakor a hivatalos edzés. Talán fölösleges is meg­ismételni, hogy a­ tréning dönti el a rajtsorrendet. Pénteken és szombato­n egyaránt egy-egy óra áll a versenyzők rendelkezésére, ezalatt annyi­­kört tesznek meg, amennyi éppen tetszik nekik. Minden kör idejét mérik és aki a két napon a leggyorsabb, annak a kocsija kerül vasárnap az 1-es rajtkockába. Pénteken, természetesen, vala­mennyi versenyző annyit hozott ki autójából, amennyit csak tu­dott. Hátha szombaton az adott egy órában, éppen esik az eső, s akkor már nem lehet javítani az előző napi időeredményeken. Ráértek a nagy sztárok A versenyzőkön azonban nem látszott, hogy valami is sürgős lenne nekik. Amikor egy órakor megnyílt előttük a pálya, csak a „kicsik” vágtak neki az útnak. A McLaren, a Williams, a Lotus box előtt ott állít a kocsik teljes fedőrésze, a szárnyakkal, benn a szerelő helyiségben pedig semmi lázas tevékenység nem látszott. A Williams boxban a kis japán szerelők különféle csodakészülé­keket illesztettek a motorhoz, egyikük valamiféle sztetoszkóp­pal figyelte a hangokat, a másik elektronikus műszerrel kutatott a gépben. A japánok csak a mo­torral foglalatoskodtak, mások 132 autó­­többi részét vizsgálgatták, kettejüknek pedig nem volt más dolga, minthogy különféle iken­­cékkel még csillogóbbá varázsol­ják az autó­­testét. Közben az Olivetti számítógép szorgalmasan írta ki az időket a képernyőre. Johansson Ferra­­rija a második körben már 1:39,78 p-es időt ért el, aztán a két Lola Ford, Jones-szal és Tambay-val már 1:35 p alatt tette meg a négy­­kilométeres kört. Már negyed óra eltelt az edzés­­időből, amikor megjelentek a nagy sztárok. Mansell indult közülük elsőként, Piquet még várakozott a kocsijában, szemlélgette az elé­be tett komputert, nézte, milyen időket érnek el a társaik. Aztán az ő kocsijának kerekeiről is le­került a piros védőhuzat, a szom­szédban Pros­téról is, majd rövi­desen jöttek a jelentések az egy­re kiválóbb edzésidőkről. Fél kettőkor Mansell állt az élen 1:32,4 p-es idővel, az osztrák Berger Benetton BMW-je alig maradt mögötte. A két McLaren — Prosttal, Rosberggel — szem­mel­­láthatóan lassan jött ki a ka­nyarokból, csak az egyenesekben gyorsultak fel. Senna Lotus autó­ja viszont félelmetesen száguldott, 1:32,28 perces időt, 156,59 km-es átlagot mértek neki. Tovább pró­bált gyorsítani, egy kanyarban­­azonban kicsúszott, megperdült az autója. Baj azonban nem tör­tént. — Megnyugtató ezen a pályán — mondta később —, hogy ilyen kisodródás alkalmából nincs sem­mi veszedelem. Egy szűkebb pá­lyán, különösen pedig városban, ilyenkor az ember minden tudá­sát összeszedi, hogy valamikép­pen kiemelje az autót a bajból, itt viszont nyugodtan hagytam sod­ródni a kocsit. Azért csúsztam ki egyébként, mert a kanyarokban az úttest utolsó centijét is kihasz­nálom, a legeslegszéléig megyek ki. Itt ezt megengedhettem ma­gamnak. Prost ali­g valamit tudott ja­vítani a­ délelőtti edzésidején (1:33,8 p—1:33,11 p), Rosberg pe­dig nyolctized másodperccel las­sabban ment,, mint pár órával előbb (1:34,14—1:34,99 p.). — Nem értem, mi lehetett a kocsival — mondta. — Az egye­nesben nem volt vele semmi baj, de a fordulókban mintha el­hagyta volna az ereje. Közel 300 km-es sebesség A célegyenesben csodálatosan húzott a Porsche motor. Itt Ros­berg volt a leggyorsabb, 296,31 km-es sebességgel száguldott. A többiek sem voltak éppen lassúak. Johansson Ferrarija 295,38, Prost McLarenje 295,3, Alboreto Ferra­­rija 294,71, Berger Benettonja 293,71­­km-re gyorsult fel. Érde­kes, hogy a legkülönb motornak minősített Honda Mansell irányí­tásával csak 290,66, Piquet kezé­ben pedig 285,85 km-t ért el. A fordulókban a Honda működött a legjobban, persze, ehhez kellett Mansell és Piquet vezetői képes­sége is. Ők­­ketten érték el a leg­jobb köridőt. A pénteki hivatalos edzés vég­eredménye: 1. Mansell (Williams Honda), 1:30,51 perc, 159,64­­km-es átlag, 2. Piquet (Williams Honda), 1:31,41 p, 158,07 km, 3. Senna (Lo­tus Renault) 1:32,28 p, 156,59 km, 4. Berger (Benetton BMW) 1:32,88 p, 155,57 km, 5. Prost (McLaren Porsche) 1:33,11 p, 155,19 km, 6. Jones (Lola Ford) 1:33,73 p, 154,15 km, 7. Rosberg (McLaren Porsche) 1:34,14 p, 153,48 km. És az utolsó, a­­huszonhatodik: Rothengat (West Zackspeed) 1:42,73 p, 140,65 km. A vártnál lassabban Általános volt a szakemberek, versenyzők véleménye, hogy várt­nál lassúbb a pálya. Nemcsak végignézés, hanem számítógépes mérés alapján is 180—190 km-es sebességre számítottak és íme, még a 160 km-t sem sikerült el­érni. Talán ma, ha kedvező lesz az idő. Ennyire kevéske körrel, mint amennyit hajtottak a Hun­­garoringen eddig a pilóták, nem lehet tökéletesen belőni egy pá­lyát. Pénteken már mindenütt ki­rajzolódott rajta az ideális ív, az úttesten tükrös, fekete sáv jelezte, miként vágják le a kanyarokat a versenyzők, de természetesen még nem automatizálódhatott bennük a pálya teljes rajza, s aligha ha­tároznák meg — mint ez egyéb­ként szokásos náluk —, hogy egy­­egy forduló előtt melyik fűszál­nál kell megkezdeni a fékezést, melyik kanyarban milyen rit­musban kell sebességet váltani. Ma déli egy órakor újabb edzés­re kerül sor és ha nem lesz eső, akkor nyilván tovább javulnak az időeredmények, a legjobbak feltehetően 1:30 percen belül tesz­nek meg egy-egy kört. De még így is a vártnál lassúbbak lesz­nek a kocsik és könnyen lehet, hogy vasárnap a megszabott 77 kört nem is tudják teljesíteni a versenyzők. Az előírások szerint egy-egy F-1-es futam nem tart­hat tovább két óránál, s a várha­tó sebesség talán nem lesz ele­gendő a teljes, 309,062 km-es ver­senytáv megtételéhez. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a futam során lassúbbak a kocsik, mint az edzésen és ha mondjuk 1:35 p-es körátlagokat megy az élen ál­ló versenyző, nem tudja két óra alatt lefutni a távot. De hát en­nél nagyobb baj ne legyem­. A gondot pillanatnyilag az okozza, hogy a péntek délutáni szélvihar parti homokot sodort az úttestre. Nagytakarításra ke­rült sor és ha ma nem fúj viha­ros szél, akkor nem lesz semmi hiba. Ma egyébként 10 órakor újabb szabad edzéssel folytató­dik a műsor, délben veterán au­tók vonulnak fel, egytől kettőig tartják a hivatalos edzést, 14.40- kor a veterán autók kezdik meg versenyüket, 16 órától a kerékpá­rosoké a pálya. Vasárnap 10.30-tól 11-ig lesz a bemelegítő pályaed­zés, 12.20-­tól légiparádéra kerül sor. Ennek keretében négy fran­cia ejtőernyős hozza a Vasarely tervezte kockás zászlót. 14 órakor kezdődik a rajtceremónia, 14.30- kor indulnak neki az autók a be­melegítő körnek, majd követke­zik a rajt. A műsor egészen, este fél nyolcig tart, még a nézők szá­mára is rendeznek futóversenyt. Még annyit, hogy a közönség­nek meglepetésül pénteken 12 ol­dalon­, érdekes tartalommal meg­jelent a Forma-1 Hírlap, a Pest­megyei Hírlap ,különkiadásaként. A lap munkatársai saját pénzű­ Az autósport először a techni­kára, majd a tudományokra tá­maszkodott, napjainkban pedig szinte alig van olyan része a ver­senyautónak, ahol ne lenne tet­ten érhető a legfejlettebb techni­ka — a csúcstechnika azonban mindig kézenfogva jár és járt a tudománnyal. Az autósport nem öncélú a tu­domány számára. Az új és új meg­oldások, ötletek száguldó próbak­­padja a versenyautó, hogy azután a sikeres versenyek után a tudo­mány által kitalált berendezés vagy alkatrész átkerüljön, a szé­ria­kocsikba. Mi mindent is köszönhetünk mi, civil autósok a versenysportnak? Például a gumiabroncsot. Dunlöp úr az első versenyek egyikén, je­lent meg először az akkor még furcsának tűnő gumitömlővel a kerekein. Azóta ugyan jócskán el­szaladt az idő és napjainkra már szuperszéles, szuperkönnyű és szupertapadá­sú gumiabroncsokat kísérleteztek ki, külön vizes pá­lyára, külön százas pályára. Sőt. Az autóversenyeken a gumiab­roncsok kiválasztásánál azt is fi­gyelembe veszik, hogy az adott pályán hány balra, illetve jobbra ívelő kanyar van. A Porsche egyik híres verseny­autóját a Carrera 6-ost sikerei csúcsán vitték be a­ kísérleti la­boratóriumba. A kutatóknak a „fogyasztás" volt a feladatuk. A meglévő acélalkatrészek helyett kerestek könnyebb fajsúlyú, ám azonos tulajdonságú anyagokat. Így lépett az acél helyébe a dúr­­alumínium, a titán, és a magné­zium. A kísérletezések során ez is kiderült, hogy ha az acél fék­tárcsákat berilliumból készültek­re cserélik ki, akkor egynegyedé­re csökken a súly. A kutatók mun­kájának eredményeként a tarziós­­rúd stabilizátoroknál 50 százalék­kal tudták csökkenteni a súlyt egyszerűen azzal, hogy rúd he­lyett ugyanolyan hatásfokú csö­vet építettek be. Egy időszakban, a Lotus-istálló pilótái szinte minden versenyt megnyertek. Mindenki elismerte, hogy nagyszerű versenyzők ültek a volán mögött, mégis sejtették, hogy valamiféle tudományos­­technikai trü­kkben rejlik a siker titka. Közel fél évig nem tudtak rájönni Collin Chappman zseniá­lis megoldásának titkárai. Az ügyes konstruktőr egy fordított szárny­profilt illesztett a versenyautó tör­zséhez, azzal az indoklással, hogy ha ez a profil a repülőgépeknél bizonyos sebességnél felhajtóerőt hoz létre, akkor fordított árak­ban az ellenkező hatás érhető el. A szárny tehát itt nem emel, ha­nem az úttestre nyomja a kocsit. A kanyar-stabilitáshoz éppen er­re volt szükségük a verseny­autóknak. A hatást még fokozta a versenyautóra akasztott szigete­, lőlap, növelve a vákuumképző­­dést. Az ötlet és a kivitelezés nem aratott osztatlan sikert. A szár­nyas torpedók­­kanyarsebessége nagyra nőtt, és már-már abnor­málisan nagy centrifugális erővel kellett megküzdeniük a verseny­zőiknek. A súrlódási kör másként: a ta­padási ellipszis (mely az autó­versenyzőknek mindennapi ver­senyzéséhez szükséges) vizsgálat L­tLars Kempf matematikus és fizikus professzornak köszönhető. Ez a bizonyos súrlódási kör né­ha ugyanis élet-halál kérdése te­het, mert amikor egy bizonyos nagyságú összeró­hat minden irányban az autóra, a gumik megcsúsznak, nincs tapadásuk. A kén vásárolt tortával köszöntöt­ték a 32. születésnapját ünneplő Nigel Mansellt. Zsolt Róbert♦ Urbán Lajos közlekedési mi­niszter kitüntette a pálya terve­zésében, építésében, a verseny megszervezésében kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó szakembereket és újságírókat. A Közlekedési Mi­nisztériumban pénteken délután tartott ünnepségen Auth Györgyi­nek, az építkezés miniszteri biz­tosának a­ Munka Érdemrend arany fokozatát, Balogh Tibornak, az­ Autóklub főtitkárának, a For­ma–1-es GT soros elnökének, va­lamint Horváth Árpádnak, a Mi­nisztérium osztályvezetőjének, aki a szervezés első percétől koordi­nálta a munkálatokat, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát nyúj­tott­­a át, öten kapták a kitüntetés bronz fokozatát, tizennyolcan ki­váló munkáért miniszteri kitün­tetésiben részesültek, tízen pedig miniszteri dicséretet kaptak. He­ten pénzjutalomban részesültek versenyzőknek viszont éppen az a céljuk, hogy e ponthoz közelít­ve vezessék autójukat — a se­bességért a kockázatot is vállal­va. Természetesen az ember sem maradhat ki a tudomány vizsgá­lódásaiból. A versenyeken viselt kezes-lábasok­­különleges, nehezen éghető anyagból készülnek. A Bellcor Durette vagy a Fypro anyagból készített külső overáll csak 15—20 másodpercig áll ellen a lángoknak, így a versenyzők fehérneműje is tűzálló. Külön foglalkoztak a kutatók a bukósisakokkal. Fontos, hogy a sisak könnyű legyen, hiszen egy­­egy kanyarban a nehézségi erő kétszeresét is elérő centrifugális erő hat a versenyző fejére. Ter­mészetes követelmény a nagy szilárdság, a tűzállóság és a jó szellőzés. Hosszú ideig persze a tűzálló ruhában sem tartózkodhat a ver­senyző, ha baj van. A füst ugyanis hatalmas veszélyt jelent. Ezért szerelnek a sisak oldalára egy kis műanyag tömlőt, amelynek vége egy lélegeztető palackhoz csatla­kozik. Ez látja el levegővel a ver­senyzőt, de a kigyulladt­­kocsiban a fulladás veszélye fenyeget. A tudománynak köszönhető a többi biztonsági berendezés is. Kutatólaboratóriumok állapították meg, hogy hová és milyen hatás­fokú gyűrődő­zónát­­kell az autó­ba beépíteni. Az elasztikus be­téttel rendelkező üzemanyag-tar­tályokat először a repülőgép­­iparban használták, de később szabvány lett a versenyautóknál is. Ezzel a robbanásveszélyt zár­ják ki. Ma még nehéz lenne megjósol­ni,­­ milyen h­rányban fejlődik to­vább a Forma—1, az autóverseny­­sport. Egy azonban biztos: e­z eredményekben mindig főszerep jut a tudománynak. Kékesi György A tudomány száguldó próbapadja Kaszparov halasztott Pénteken Garri Kaszparov be­jelentette, hogy halasztást kér, azaz nem kerül sor a sakkvilág­­bajnoki döntő visszavágó erre a napra tervezett 6. játszmájára. Ez a mérkőzéssorozat első halasztá­sa, amit vélhetően az váltott ki, hogy szerdán a címvédő megle­hetősen simán szenvedett veresé­get Karpovtól, így az állás 2,5— 2,5. A 6. játszmára hétfőn kerül sor, amikor Kaszparov vezeti a világos bábokat. Továbbra sem tanácsos angol szur­kolókat fogadni. Az angol Manches­­­ter United és az Everton labdarúgó­csapatai ugyanis nyugatnémet és hol­land túrára indulnak és népes szurko­lóhad is a kedvencekkel tart. Közülük százötven, jórészt fiatal „támogató” egy holland komppal akart átkelni a La Manche-on. Nem sokkal Anglia el­hagyása után, tömegverekedés tört ki az utasok között. A komp holland ka­pitánya azonnal visszafordította a jár­művet Harwich-be, és a rendőrség őri­zetbe vette a rendbontókat. Vasárnapi ga tippversenyek 1. Sorry — Amy — szulamit — Girl. — 2. Gires — Aktív — Sándor — Kör­hinta. — 3. Álmodozó — Timur — Korinthos — Laikus. — 4. Guza — Céda —­ Tantalos — Margó. — 5. Dudaszó — Andalgó — Viadal — Cinzano. — 6. Tono — Gergő — Titulus — Maestro. — 7. Rakoncátlan — Lasszé — Lucy — Garas. — 8. Torro — Wald — Piktor — Idill. — 9. Kecses — Gála — Wurf — Tajo. — 10. Lajma — Lister-in law — Claudia — Tandem. A versenyeket 14.00-kor kezdik. Kosárlabda Hosszabbítások után a győztes vb-rajt Kétszeri hosszabbítás után, 79—77-re győzött Ausztrália jel­­en a magyar válogatott Vilnius­ban, a női kosárlabda-világbaj­nokság első játéknapján. A találkozó tétje igen nagy volt, hiszen vereség esetén alig maradt volna esély a célul kitűzött cso­portmásodik hely megszerzésére A magyar együttes ugyanis Auszt­rálián kívül Tajvannal, Csehszlo­vákiáival, Kínával és az Egyesült Államokkal­­került egy csoportba Az amerikaiak ellen nemigen le­het győzelmi reménye, s az elő­zetes tervezgetések szerint Kíná­val kell megküzdenie a vilniusi második helyért, tehát azért a jo­gért, hogy a selejtezők után ére­mért játsszon. Az ausztráloktól nem szabadott­ vereséget szenved­nie, ha a csa­pat meg akarta őriz­ni álmait. Az első percek azt ígérték, nem is lesz baj. A Boksay, Németh, Nagy, Gellérné, Szöllősi összeállí­tásban kezdő magyar csapat gyor­san állandósuló, 6—8 pontos ve­zetésre tett szert. A félidő köze­pén azonban egy ötperces időszak­ban a mieink nem dobtak pontot, az ausztrálok viszont egymásután tizenkettőt, s máris ők vezettek. A magyar együttes, melybe időköz­ben csereként Körmendi és Schwarz is beállt ebben a félidő­ben nem is volt képes talpraállni, 39—33-ra vezettek a szünetben az ausztrálok. A­­második játékrészben is a vendégek által parancsolt kapko­dó, zilált, rengeteg zavaros hely­zetet produkáló játék folyt a pá­lyán, a magyarok nemigen tudták lecsendesíteni a mérkőzést, hogy a maguk megfontoltabb módján alakítsák támadásaikat. A hajrára azonban kissé megzavarodott az ellenfél, s jelentős előnyét sok hi­bája miatt nem­­tudta megtartani. Végül is úgy egyenlített a magyar csapat, hogy egy kihagyott bün­tető után Boksay megszerezte a lepattanó labdát, s szerzett kosa­rat. A rendes játékidő végered­ménye: 85—65. A hosszabbítás elején Németh Ágnes kipontozódott, Schwarz játszott tovább a helyén. Ismét az ellenfél szerzett előnyt, de a magyar játékosok megintcsak szí­vósan tartották magukat, s meg­ismételték a rendes játékrész bra­vúrját, az utolsó másodpercekben egyenlítettek. Szöllősi, megintcsak elrontott büntető után szerezte vissza a labdát, s dobott 5 méter­ről újabb hosszabbítást eredmé­nyező kosarat. (71—71-ről kezdőd­hetett a második ötperces rá­adás.) A magyar játékosok újfent je­lentős lelki erőről adtak bizony­ságot, hiszen ismét az utolsó pillanatokban érték el a sorsdön­tő pontokat. S ezúttal már úgy, hogy Bouksay, a befejezés előtt hu­szonöt másodperccel kétpontos vezetést szerzett. Az utolsó auszt­rál támadást kivédekezte a ma­gyar csapat, s aztán Gellérné már csak őrizte a labdát a találkozó végét jelentő dudaszóig. A vég­eredmény az akaraterő és a lélek­jelenlét dicséreteként: 79—77 Ma­gyarország javára. A csapat leg­eredményesebb játékosa a 27 pon­tos Boksay volt, aki ezen túlme­nően körülbelül annyi lepattanó labdát szerzett, amennyit az egész magyar csapat együtt. A magyar válogatott mai ellenfele Tajvan csapata. További eredmény a vilniusi csoportból: Egyesült Államok— Tajvan 105—52, Csehszlovákia— Kína 80—74 (!!). A B-csoportban, Minszkiben:­ Kanada—Bulgária 67—63 (!), Szovjetunió—Brazília 103—95. ­ Öttusa vb A csapat és Dobi a második helyen Csütörtökön a késő éjszakai órákban ért véget a férfi felnőt­tek vívóversenye az olaszországi Montecatiniben zajló öttusa-, világbajnokságon, így kis késés­sel számolhatunk be a jó hírek­ről. Dobi Lajos ugyanis a második helyen­ végzett a második tusá­ban, s ami ennél is fontosabb, a hasonlóképpen csak egy vetély­­társa, a szovjet együttes által megelőzött magyar csapat az ösz­­szetettben átvette a vezetést. A harmadik szám, az úszás után elveszítette eddigi vezető po­zícióját, a magyar válogatott, en­nek ellenére dr. Török Ferenc szövetségi kapitány elégedetten nyilatkozott versenyzőiről. Mizsér mintegy 6 másodpercet javított idei legjobbján (27. lett, 3.31.90 perccel), Fábián kitűnő úszással az ötödik lett ebben a számban (3.16.60 p), Dobi pedig 3.30 per­cen­­belüli idővel (3.29.50) a 24. he­lyen végzett, s megőrizte az egyéni összetettben a második helyét. A harmadik­ számot egyébként a francia Buer nyerte 3:13.10 per­ces idővel az olasz Toraldo és a szovjet Jagorasvili előtt. Csapat­ban: 1. Egyesült Államok 3824, 2. Olaszország 3813, 3. Szovjetunió 3792, 4. Magyarország 3676. Az összetett egyéniben három szám után: 1. Sztarosztyin (szov­jet) 3300, 2. Dobi 3220, 3. Massala (olasz) és Fábián 3208, ... 24. Mi­zsér 2914. Csapatban: 1. Olasz­ország 9442, 2. Magyarország 9342, 3. Franciaország 9113, ... 8. Szov­jetunió 8454. A nők versenyében a harmadik szám, az úszás kettős magyar si­kert hozott. Tulok Andrea — 2:16.51 p., 1188 pont — nyerte az egyéni versenyt, a magyar együt­tes lett az első a csapatok kö­zött. Az egyéni összetettben a szov­jet Kizseljova (3223 pont) vezet, 2. a francia Moresse (3211), har­madik a kínai Csang (3166). A leg­jobb magyar, Emkő, 2791 ponttal a 13. Az úszásban győztes Tulok 2673 ponttal a 38. A női csapatviadalban 1. Szov­jetunió 9388 pont, 2. Franciaország 9017. Magyarország 7420 ponttal a 12. Ma a lövészetre kerül sor. Augusztus 11-én, hétfőn a Nép­stadionban kilencedik alkalom­mal rendezik meg a Budapest Nagydíj nemzetközi atlétikai versenyt, amelynek teljes neve az idén először: Hungalu Buda­pest Nagydíj. Ez jelzi, hogy 1986- tól a Magyar Alumíniumipari Tröszt a gála legjelentősebb hazai szponzora. A Nemzetközi Atlétikai Szövet­ség Mobil Grand Prix-verseny­­sorozatába tartozó viadal műso­rán 22 szám szerepel. Ezek kö­zül kettőben világcsúcskísérletet jelentettek be. Ebből már csak egy valósulhat meg. A Budapest Nagydíj pénteki sajtókonferen­ciáján, a Fórum Szállóban dr. Békési László, a szervező bizott­ság elnöke még arról beszélt, hogy a kalapácsvetésben a szov­jet Jurij Szedih, ez 1000 méteren (tehát mégsem a 800-on) a brit Steve Cram készül a világ leg­jobb eredményének túlszárnya­lására. (Nem sokkal­­­ tájékoztató után a szigetországi középtávfutóval már nem számolhattak a házi­gazdák. Andy J­orman, a brit menedzser telefonon értesítette a Magyar Atlétikai Szövetséget arról, hogy Cram megsérült. Bár­mennyire is szerette volna, nem indulhat hétfőn. A sajtókonferencián a szervező bizottság elnöke örömmel szólt arról, hogy a hétfői sztárparádén ismét találkozhat a közönség a 400 méteres gátfutás világcsúcs­tartójával, az amerikai Edwin Moses-szel, aki a legsikeresebb férfi szereplőt illető Budapest Nagydíjért nagy csatát vívhat Jurij Szedihhel. Budapestre vár­ják a hármasugró olimpiai baj­nok amerikai Al Joynert, a ro­mán olimpiai bajnok középtáv­futó Doina Melintét, az 1976-os montreali játékokon a magasug­rásban aranyérmet nyert lengyel Jacek Wszolát, a Moszkvában 100 méteren győztes brit vágtá­­zó Allan Wellst, miként a kubai női gerelyhajító Colont. A mezőny szupersztárjaként harangoztak be két sikeres vág­­tázót, a kanadai Ben Johnsont és a nigériai Imoht, a férfi magas­ugró világranglistát vezető ku­bai Sotomayort, a női gátfutás­ban 1986-ban fölülmúlhatatlan bolgár Donkovát, s még másokat, akik szombaton érkeznek Buda­pestre. A névsor olyan díszes, mint soha, pedig még szó sem esett a héten az amatőrök közé visszatért amerikai gátfutó Ro­­naldo Nehemiahról, és honfitár­sáról, a hármasugró Wilde Banksről, akik ugyancsak a sze­replőgárdát erősíthetik! A Budapest Nagydíj pénzdíjas verseny, a sztárokat jól meg kell fizetni. A szervező bizottság el­nöke megemlítette, hogy a részt­vevők eddigi eredményeinek, il­letve budapesti teljesítményének megfelelően a legalacsonyabb díj 200,­­a legmagasabb 25 ezer dol­lár lesz. A legsikeresebb magyar férfi és női atléta ugyanakkor 25 ezer forintos elismerésre számít­hat. Kuba—Dél-Korea 83—55. Cram világcsúcsot ígért, de megsérült

Next