Magyar Nemzet, 1986. október (49. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-01 / 231. szám
7.7 ....' : !~ Magyar Nemzet . A hazafias népfront LAPJA Egy táj arca Bábolnán még a fű is zöldebb! — mondják az irigyek. Mindazok, akiknek a más kertje mindig pompásabb, akik áttekintenek a kerítésen, de nem látnak és nem okulnak a túloldalon szerzett tapasztalatokból. Vannak ilyenek? Akadnak ma is. Kétségtelen: Bábolna az elmúlt években szépen gyarapodott, itt tényleg zöldebb a fű. De ami nem mellékes: feléjük van igazi fű is. A településeken, az állattartó telepeken, a különféle üzemek mellett, között mindenhol nyírt a pázsit, tartósan sárga-zöldre festettek a kerítések, fenyőket ültettek a házak elé, de nemcsak itt diszlenek, kint az országutak mellett, az óriási kukoricatáblák szegélyeként is. Úgy áll e táj a látogató elé, mint egy huszadik századi európai üzletember, komoly, ápolt, bizalomgerjesztő külsővel. De Bábolna arcához sok más is hozzátartozik. Az is, hogy a szántóföldeken egy fényképes tábla fogad minden arrajárót; ezt Kovács János szántotta, vezette, lám ez az ő munkája, büszkélkedjen, szégyenkezzen érdeme szerint. Apróságok ezek, nem tagadom. Lehet, hogy a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát az elmúlt ötéves terv időszakában akkor is 3,3 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett volna el, s akkor is ő produkálná az állami gazdaságok összes termelésének a tizedét, ha portól fuldokolna a község, ha a teljesítményeket, a munka minőségét nem lehetne a határban szemmel lemérni. Mondom: lehet, bár nem hiszek a piszkos közmű tudósokban. Bábolnán szeptember 30. és október 3. között kiállítást rendeznek: az agrárújdonságok mustráját. A bemutatkozás már a kilencedik, az évtizeddel ezelőtti első csak házinak számított, a mostani viszont már ország-világhoz szóló. De vajon mi célt szolgál egy ilyen rendezvény? A szép külső mutogatását? Propaganda, amely a kombinát fényét kívánja erősíteni? Mi szükség van 1986 őszén bemutatni a hazai és külföldi csodamasinák tucatjait, mikor a honi agrárüzemek felelős vezetőinek legtöbbje csak álmodozhat a korszerű gépek vásárlásáról? Hiszen a téeszeink jelentős részében inkább a kuporgatás, a veszteség elöli menekülés, a tartalékok felélése, s nem a termelés bővítésére való törekvés a jellemző. A bábolnai napokon termékeikkel bemutatkozóknak nyilván megéri az ideutazás. Nem lehet véletlen ugyanis, hogy egyre több a kiállításra jelentkező: négy éve 160, 1984-ben 200, s az idén már 252 cég— köztük 14 ország 76 vállalata — képviselteti magát. Most olyan külföldi gyártók is itt vannak, akik nemigen reménykedhetnek az üzletkötésben, de hát nekik a jelenlét is fontos. Ez a magyar mezőgazdaság rangját is tükrözi, meg hogy bíznak a jövőben is. A minap zárult BNV szervezői arról panaszkodtak, hogy mérséklődött a gyártók érdeklődése a vásár iránt, mert kisebb a kiállítandó termékskálájuk, illetve a bemutató nem hoz annyit a konyhára, mint amennyit elvisz a részvétel. Ez a passzivitás ezek szerint a mezőgazdaság háttériparágaira még nem jellemző. Szerencsére. A bábolnai határban több mint 2000 biológiai, kémiai, technikai eszköz, eljárás tekinthető meg, ezek közül minden második újdonság. A rendezők ügyeltek arra, hogy lehetőleg csak azok állítsanak ki, akiknek gyakorlati alkalmazásra megérett kutatási eredményeik is vannak már. A szervezők — a kombinát, az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer, a BCR Művek — nem tagadják, hogy az agrárújdonságok seregszemléje elsősorban a bábolnai vállalatok fejlesztését, a kukoricatermesztés, a sertés- és juhhús elszállítás növelését, versenyképességének javítását szolgálja. És nem lehet azt mondani, hogy haszontalanul. Néhány évvel ezelőtt itt mutatkozott be például az az univerzális Fiat traktor, amelyből már 200 dolgozik az IKR tangazdaságaiban, de ugyanígy került 140 Kremeland eke és a Bauer cég 250 öntözőberendezése Magyarországra. Ám a korábbi bemutatókon sok olyan hazai gyártmány is szerepelt, amelyeket ma már széles körben használnak. És e sor hosszasan folytatható. Tény: az elmúlt évek bemutatóin sokan nyertek. Közöttük vannak a gyártók is. De — természetesen — a legnagyobb hasznot azokban a mezőgazdasági üzemekben könyvelhették el, ahol alkalmazták a sokat tudó, modern gépeket, eljárásokat, s ezek száma sem kevés: az IKR-nek jelenleg 258 taggazdasága van, ezek művelik meg a hazai szántóterület 12 százalékát, a kukoricaföldjeinek egyhatodát; 103 üzemben hektáronként már 8 tonnánál több tengerit termelnek. Vagyis az itteni eredmények az egész országot gyarapítják. Persze a bábolnai bemutató második napján még nem lehet tudni, hogy az idei kiállítás kamatozik-e úgy, mint a korábbiak. Annyi bizonyos azonban, hogy sikerre elsősorban csak azok az eszközök, technológiák számíthatnak, amelyekkel úgy lehet a termelést növelni, hogy eközben javul a termékek minősége, s lényegesen csökkennek a költségek. A bábolnai bemutató nemcsak amiatt vált jelentős eseménnyé, hogy itt munka közben, a határban lehet szemrevételezni a legkorszerűbb eszközöket, hanem, mert az évek során hatalmas szakmai fórummá terebélyesedett; ez évben is több mint százezer érdeklődőt várnak, akiknek nagyobbik része szakember. A szervezett program is gazdag: csaknem húsz szakmai tanácskozás szolgálja az ismeretek bővítését, a tapasztalatcserét. A bábolnai napok új vonása, hogy a kiállított eszközök közül néhányat helyben meg is lehet vásárolni. Ez a kezdeményezés akkor is ígéretes, ha ezzel a lehetőséggel valószínűleg most még kevesen fognak élni. Fontosabb, hogy az ország minden pontjáról, a tehetősebb és szegényebb agrárüzemekből ideérkező mezőgazdák láthatják, hogy mi az új, mi a jövő, min kell változtatni a saját portájukon ahhoz, hogy fölzárkózhassanak az élenjárókhoz. Mit kell fejlesztenünk, amihez csakúgy pénz kell, mint ahhoz, hogy aszály után olyan zöld maradjon a kukorica, mint amilyen a bábolnai határban, ahol tavaszszal nem kényszerültek elspórolni a műtrágyát a tengeri alól és évközben is mindent meg tudtak adni a növényeknek. Merre érdemes majd előrelépniük, ha lesz ehhez elegendő forintjuk. Horváth L. István Az SZKP főtitkárának javaslatára Gorbacsov—Reagan találkozó a jövő hét végén Reykjavíkban Baudonin király fogadta Lázár Györgyöt A külpolitikai helyzet A BRÜSSZELI SAJTÓ bő terjedelemben foglalkozott a magyar miniszterelnök látogatásával. A tekintélyes La Libre Belgique címoldalán közölt kedden két fényképpel illusztrált tudósítást a magyarbelga tárgyalásokról, a gazdasági együttműködési egyezmény meghosszabbítását rögzítő jegyzőkönyv aláírásáról. A flamand nyelvű vezető lapok közül a Gazet van Antwerpen nyolchasábos címmel ír hazánk gazdasági életéről: „Budapest a megújulás központja a keleti tömbben.” Lázár György pohárköszöntőjéből a sajtó kiemeli, hogy hazánk minden tőle telhetőt meg kíván tenni a bécsi utóértekezleten a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósítására, a katonai szembenállás szintjének csökkentésére, a megkülönböztetésektől mentes gazdasági együttműködés, a tudományos-műszaki, valamint a kulturális és emberi kapcsolatok szélesítésére. A lapok megállapítják, hogy a hétfő esti díszvacsorán igen meleg hangú volt Wilfried Martens belga kormányfő pohárköszöntője és külön nyomatékkal szólt a két ország erőfeszítéseiről az enyhülésért, a kölcsönös bizalom légkörének kialakításáért Hangsúlyozza a sajtó azokat a miniszterelnöki szavakat is, amelyek elismeréssel említik a budapesti kulturális fórumot VÁRATLAN HÍRT kopogtak kedd délután a telexgépek: a bejelentést Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan alig tíz nap múlva sorra kerülő csúcstalálkozójáról, amely a közlés szerint előkészíti az SZKP főtitkárának amerikai útját. A hír nem egész egy nappal követte azokat a jelentéseket amelyek a Dantlorf-, illetve Zaharov-ügy lezárásáról és akként a csúcstalálkozó útjában levő akadályok eltávolításáról szóltak. Egyébként Moszkvában kedden délután hangzott el a bejelentés arról, hogy a szovjet ENSZ-alkalmazott visszatér hazájába, és hogy kiutasították a Szovjetunióból az amerikai tudósítót. A hírek vétele után méginkább fokozott figyelem irányult Washingtonra és New Yorkra, ahol szinte egymással párhuzamosan tartott sajtóértekezletet a szovjet és az amerikai diplomácia vezetője, a maguk szemszögéből adva érdemi magyarázatot az elmúlt 24 óra kétségkívül drámai fejleményeire. Az újabb Gorbacsov—Reagan találkozóra szinte félúton, az Atlantióceán szigetén, Izlandon kerül sor; nem először fordul elő, hogy a két világhatalom vezetői ilyen megoldást választanak és a csúcsértekezletüket nem egymás országában tartják. A legutóbbi, vagyis az első Gorbacsov—Reagan megbeszélésre is egy svájci városban, Genfben került sor. Az eddig elhangzottak alapján azonban a reykjavíki eszmecsere nem módosítja az 1985 novemberi genfi megegyezést: az SZKP főtitkára ellátogat az Egyesült Államokba, és azt követően az amerikai elnök felkeresi a Szovjetuniót. NAGYON IDŐSZERŰ KOMMENTÁRT közöl épp az új csúcs bejelentésének napján a TASZSZ hírügynökség arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői tizenöt évvel ezelőtt írták alá a nukleáris háború veszélyének csökkentéséről szóló kétoldalú megállapodást. A moszkvai vélemény szerint e szerződés történelmi jelentőségű dokumentum, hozzájárul a jövőbeni jóval radikálisabb fegyverkorlátozáshoz, és a két ország közötti bizalom kialakításához. A hírmagyarázat ugyanakkor rendkívül veszélyesnek tartja azokat az amerikai törekvéseket, amelyek a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését szolgáló szerződésrendszer egészét veszélyeztetik. (A. J.) A kormányfő hazaérkezett a belga fővárosból Kedden, hivatalos belgiumi látogatásának második napját Lázár György miniszterelnököt tíz órakor a brüsszeli királyi palotában audencián fogadta Baudouin belga király. Lázár György az esti órákban indult haza, miután a repülőtéren még egy megbeszélést folytatott Martens kormányfővel A királyi audiencia után a magyar miniszterelnök és felesége H. Brondon brüsszeli polgármesterrel találkozott. A világhírű Grand-Place-on, a főváros gyönyörű főterén emelkedő nagyon szép gótikus városházát ez alkalomból magyar és belga nemzeti zászlókkal lobogózták fel. A polgármester emlékeztetett rá, hogy a belga—magyar kapcsolatok keretében külön fejezete van Brüsszel és Budapest jó viszonyának, amelyet mind elődei, mind pedig ő szívesen ápol és örömmel ad tovább. Lázár György válaszában utalt rá, hogy Baudouin király bátorította a két ország vezetőinek törekvését a magyar—belga kapcsolatok elmélyítésére és intenzívebbé tételére. A városházáról a vendégek Brüsszel híres szépművészeti múzeumának régi képtárát tekintették meg, H. Pauwels, a múzeum főigazgatója kíséretében. A délelőtti program azzal a díszebéddel zárult, amelyet Herman de Croo közlekedési és külkereskedelmi miniszter adott Lázár György, valamint a magyar miniszterelnök kíséretében levő államférfiak tiszteletére az Egmont-palotában. Az ebéden a belga és luxemburgi gazdasági és üzleti élet több neves személyisége, közöttük az elektronikai ipar néhány vezetője is jelen volt. Kedden délután Lázár György a brüsszeli magyar nagykövetségen találkozott a magyar kolónia tagjaival, majd a belga külkereskedelmi hivatal (OBCE) tiszteletére adott fogadásán eszmecserét folytatott a hivatal elnökével, Albert herceggel és számos gazdasági vezetővel, üzletemberekkel. Külön tanácskozott belga partnerével Török István külkereskedelmi és Szabó Imre ipari államtitkár. Elutazása előtt Lázár György interjút adott a flamand nyelvű belga televíziónak. Ezzel Lázár György kétnapos belgiumi hivatalos látogatása véget ért. A repülőtéren még rövid eszmecserét folytatott az őt kikísérő Wilfried Martens belga kormányfővel. Lázár György kedden este hazaérkezett. Útjára elkísérte felesége. Kíséretében volt: Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának r JL?15fHm V husb elnöke, Szabó Imre ipari, Török István külkereskedelmi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Németh József, hazánk brüsszeli, nagykövete. Lázár György és kísérete fogadtatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László miniszterelnök-helyettes és Horn Gyula külügyi államtitkár. Ott volt Pierre Schmidt, a Belga Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Csúcs október 11—12-én Megállapodás született arról, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke október 11—12-én Reykjavíkban, Izland fővárosában találkozót tart — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. A találkozót Mihail Gorbacsov javasolta, s Ronald Reagan e javaslatot elfogadta. A reykjavíki találkozó része azoknak az előkészületeknek, amelyek Mihail Gorbacsov Egyesült Államokban teendő látogatását szolgálják. Ez utóbbiról a felek 1985 novemberében Genfben állapodtak meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálásak az izlandi kormánynak, hogy kész a reykjavíki találkozó megrendezésére — tette hozzá a TASZSZ. Sevardnadze sajtóértekezlete Munkamegbeszélésre kerül sor az izlandi fővárosban Eduard Sevardnadze New Yorkban megtartott sajtókonferenciáján kijelentette: a munkatalálkozó gondolatát Mihail Gorbacsov javasolta Reagan elnöknek. A szovjet külügyiminiszter aláhúzta: kifejezetten munkatalálkozót terveznek, s ezért választották Izland fővárosát, Reykjavíkot erre a célra, ahol nyugodt légkörben, „különösebb reklám nélkül, szűk körben” tudják megbeszélni a két ország közötti kérdéseket — jelenti New Yorkból az MTI. Sevardnadze aláhúzta: a munkatalálkozóra azért van szükség, hogy ösztönzést adjanak a két ország között különböző szinten folyó tárgyalásoknak. A szovjet külügyminiszter megállapította, hogy a fő irányban a hadászati támadó fegyverek, az űrfegyverek, a nukleáris fegyverek terén folytatódnak ugyan a tárgyalások — szakértői, sőt miniszteri szinten —, de az előrehaladás e téren nem kielégítő. Vannak azonban bizonyos lehetőségek, különböző javaslatok, variációk. A Szovjetunió például igen perspektivikus tervezeteket terjesztett elő az űrfegyverekkel, illetve a hadászati támadó fegyverekkel, valamint a közepes hatótávolságú fegyverekkel kapcsolatban is. Ezek a javaslatok kompromiszszumokat foglalnak magukban. Azt sem lehet elmondani, hogy az amerikai fél által ezekben a kérdésekben előterjesztett tervezetek minden ésszerűséget nélkülöznének. „Most alapvetően politikai döntésre van szükség, annak meghatározására, hogy milyen területen van egyetértés, s annak ösztönzésére, hogy előrehaladjunk a megállapodások előkészítésében. Mihail Gorbacsov amerikai látogatása idején alá lehet majd írni azokat a megállapodásokat, amelyek kidolgozásáról Reykjavíkban állapodhatnak meg" — hangoztatta egyebek között a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze közölte: az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a szovjet ENSZ-képviselet létszámáról folytatódnak a tár- gyalások, végleges döntést csak Reagan és Gorbacsov találkozója után hoznak. Az amerikai listán szereplő személyek közül hat-hét szovjet ENSZ-diplomata nem is tartózkodott már az Egyesült Államok területén, amikor az amerikai hatóságok távozásukat követelték — hangoztatta Eduard Sevardnadze, jelezve: a Szovjetunió nem foganatosít ellenintézkedéseket. Aláhúztam ha sor került volna ilyen jellegű ellenlépésekre, azok jelentősek és hatékonyak lettek volna. „Az a véleményem azonban, hogy nem e téren kell versenyeznünk egymással” — mondotta egy kérdésre válaszolva. Azzal kapcsolatban, hogy a szovjet hatóságok engedélyezik Jurij Orlov távozását a Szovjetunióból, Sevardnadze rámutatott: a Szovjetunió normális helyzetben minden probléma nélkül engedélyezi számos személy távozását azországból. Lehet ilyen megoldásokra jutni mindenféle különösebb politikai demonstráció nélkül is — mondotta, aláhúzva, hogy a Szovjetunió kormányzata gyakran számításba veszi ilyen döntései meghozatalánál az Egyesült Államok kormányzatának, vagy kongreszszusának tagjai egyes kéréseit is. Mindezt azonban saját törvényeinek megfelelő eljárással hajtja végre. A szovjet külügyminiszter külön megállapította: országa törvénykezésében érvényesítik azokat az alapelveket, amelyeket az emberi jogokról a helsinki biztonsági konferencia részvevői nemrég megtartott tanácskozásán kívántak elfogadni. Ezt a dokumentumot azonban egyedül az Egyesült Államok ellenezte , ezért nem sikerült Bernben aláírni. Szovjet részről azonban érvényre juttatják mindazokat az elveket és gyakorlati döntéseket, amelyeket az eredeti tervezet tartalmazott. Eduard Sevardnadze kijelentette: a Szovjetunió mindent meg kíván tenni a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítása érdekében. Ennek a célnak szolgálatába állította tárgyalásait Washingtonban és New Yorkban, s ezt a célt szolgálja majd Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan izlandi találkozója is.★ Az amerikai féllel történt megállapodás értelmében Gennagyij Zaharov, az ENSZ-titkárság szovjet munkatársa, akit őrizetben tartottak az Egyesült Államokban, szabadlábra került, és visszatér hazájába — jelentette kedden délután a TASZSZ hírügynökség. Nicholas Daniloffot, a U. S. News and World Report című amerikai hetilap tudósítóját, akit — mint már korábban nyilvánosságra került — az illetékes szovjet hatóságok megengedhetetlen tevékenység miatt őrizetben tartottak, szeptember 29-én kiutasították a Szovjetunióból — közölte kedden délután a TASZSZ hírügynökség. -