Magyar Nemzet, 1987. március (50. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
14 A debreceni Kardosokról A két neves irodalmár, az apának és fiának szinte egyszeri halála, Kardos László (1898—1987) és Pándi (Kardos) Pál (1926— 1987) elhunyta több visszaemlékezés megírására adott alkalmat. A Magyar Nemzetben legutóbb Hajdú Demeter Dénes, majd Bajomi Lázár Endre írásait olvashattuk. Ezektől is indíttatva, valamint ama vélekedés eloszlatása miatt is, mintha a debreceni Ady Társaság megalapításában jelentős szerepet játszó Kardos László és Kardos Pál (1900—1971) közeli rokonok, éppenséggel testvérek lettek volna, felidézem a két debreceni Kardos család két-két irodalmár férfi tagjával kapcsolatos, javarészt debreceni emlékeimet. Kezdem a Debrecenben maradt Kardosokkal. Kardos Albert (1861—1945) irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató, az 1800-ben alakult, konzervatív ízlésű debreceni Csokonai Kör titkára, majd főtitkára volt, értékes Arany János és Csokonai tanulmányaival alkotott emlékezetes műveket két fia volt. Lajos korán elhunyt Kardos Pál, a kisebbik, majd két évtizeden át tanított a debreceni tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszékén. Nyolcad féléves koromban, 1947 tavaszán hallgattam verstani kollégiumát. Egy ízben a görög— római időmértékes versformákat taglalta, és ott az órán vagy három versformában — mint hajdanán a poétai osztályban szokás volt — verset rögtönöztem. — El is vártam tőled a Holnap után — mondta az óra végén, midőn felolvasta. Ismeretségünk ugyanis onnan adódott, hogy heten, a Holnap Munkaközösség 1946 decemberében, a város támogatásával megjelentettünk egy hatéves antológiát, a váradi Holnaposoktól szándékosan kölcsönvett címmel, s ebben tanulmány és kritika mellett versfüzérrel mutatkoztam be. Ezt az antológiát szerettük volna negyedéves folyóirattá fejleszteni, s a másik Kardoshoz, K. Lászlóhoz, a kultuszminisztérium művészeti osztályvezetőjéhez forduló szerkesztőnk, Vajda László megtudta: lapengedélyt a tájékoztatásügyi miniszter ad, ők ezt a kérelmet akkor támogatják erkölcsileg és anyagilag, ha a munkaközösség beolvad a debreceni Ady Társaságba, annak cégére alatt a tiszántúli írók lapja lesz. Ígéret hangzott el 1947 februárjának elején hatezer forint támogatásról, bár Kardos László rossz néven vette, hogy a Holnapban hevesen megtámadtam a Debrecenből a fővárosba költözött Magyarok című irodalmi orgánumot s annak debreceni indíttatású szerkesztőjét, Kéry Lászlót. Visszatérve Kardos Pálra: ő is tagja lett természetesen a gyorsan megalakított közös szerkesztői bizottságnak, ennek gyakori ülésein nemegyszer vitáztunk. Mi, a holnaposok (Vajda László, Asztalos Sándor, Balogh László, jómagam) sokáig emlegettük Kardos Pál javaslatát, miszerint az újonnan induló folyóirat bevezetőjében módosítanunk kell a Holnap jelmondatát: „Mával a Holnapért, s ebben kimondani: ifjú, ha forradalmár vagy, légy kormánypárti". Egyikünk meg is kérdezte: a koalíciós pártok közül melyiket támogassuk? Nagyokat vitáztunk a leendő lap címén (Tovább, Tiszántúl, Szabadon), kéziratokon vesztünk össze. Kardos Pál minden megjelent írásomat elolvasta, minősítette. Két epizódot nem hallgathatok el. 1947-ben a Néplapéban vagy tíz tárcanovellát próbáltam ellesni a rövidpróza fogásait. Novemberben megszomorodva olvastam a Simonyi úton ballagván a Néplapban megjelent Legenda című novellámat, ugyanis a négy-öt sornyi befejező, mindent megoldó bekezdés nélkül jelent meg. Szemben jött Kardos Pál, s már messziről integetett és gratulált: most már tudsz modern novellát írni... Egyikünk se tudta, hogy az ügyeletes szerkesztő, Réber László így oldotta meg a túlszedés gondját... És a Szépirodalminál 1953 késő őszén megjelent Jóreménység című kisregényem legalaposabb kritikáját ő írta meg az Építünk (később Alföld) 1954 1. számában. Kardos Lászlóval a debreceni művészeti és irodalmi élet minisztériumi támogatásáról rendezett 1947. május 3-i városházi értekezleten ismerkedtem meg személyesen. Sok mindenről szó volt akkor: a debreceni művésztelep létesítéséről, az Ady Társaság őszi jubileumáról. Feljegyeztem, az Ady Társaság Szabadon című folyóiratának tízezer forint támogatást ígért A jubileum kapcsán Debrecenben jelenik meg majd a minisztérium Vándortűz című, a vidéki irodalmi társaság szerkesztésében különböző városokban kiadott folyóirata. Támogatja a minisztérium egy 15 éves emlékkönyv megjelenését is, s természetesen irodalmi napok tartását is ... Ekkor mutattak be neki, s beszéltünk a folyóiratról. Másnap is találkoztunk, amikor magántanári előadását tartotta, sőt harmadnap is, az újságíróklub vasárnapi matinéján. Egy szóval sem említette a Magyarok és az Újhold goromba lerohanását a Holnapban, inkább a klasszikus formákban írt verseimet dicsérte. És biztatott, küldjék kéziratot a Magyaroknak... A folyóiratból, az emlékkönyvből nem lett semmi. Vajda László tanári fizetéséből törlesztette a Holnap nyomdaadósságát, nem lelkesedett új folyóirat indításáért. Viszont a novemberben megjelent pompás Vándortűz számot ő szerkesztette. Aztán kompromisszum volt a szerkesztő bizottságban a régi Ady Társaságbeliek és a Holnaposok közt, azért a Szabadont kétféleképpen terveztük magunkban. Akkortól nem feledtem el Gulyás Pálnak a régi Válasz és a régi Ady Társaság közti huzavonáról írt megállapítását: „A kompromisszum mindig mosolyog és bizalmatlan, s épp a döntő pillanatban hagy cserben". Ekkori beszélgetésünk, no meg az 1947 júliusában Békés-Tarhoson a szabadművelődési konferencián mondott József Attila előadásához fűzött hozzászólásom igencsak megenyhítette irányomban, mert 1947 őszén megilletődve jegyeztem fel naplómban, a Csokonai színházban egy előadás előtt, megpillantva a széksor közepén, bejött, hogy kezet fogjon. És kaptam a művészeti osztálytól egy háromnapos fővárosi meghívást is, szétnézésre. Ezért is restelltem magam előtte, amikor a Vaszilij Tyorkin fordításáról (Tvardovszkij költeménye) a Magyar Nemzet 1953. február 22-i számában úgy jelent meg a recenzióm, hogy beletörődtem Gy. L. ,,szakértői" betoldásaiba. Talán ezért is mondtam Franyó Zoltán kérdésére 1974 áprilisában Temesvárott gyors igent, hogy hatodik csomagként elviszem két testes műfordításkötetét Kardos Lászlónak. Utolsó személyes dolgaként őrzöm a Nagyvilág papírján április 4-én kézzel írt levelét: „Kedves Imre, megkaptam Franyó Zoltán szép könyveit, hálásan köszönöm fáradságodat. Ha írsz Temesvárra, közvetítsd Zoltánnak is köszönetemet. Szeretettel üdvözöldireg barátod !Kardos László”. Fiával, aki a másik, velük rokonságban nem álló debreceni Kardos Páltól megkülönböztetés végett magát Pándi Pálnak írta, ahányszor találkoztam, mindig érdeklődtem édesapja felől. Pándival nem találkoztam Debrecenben, de a debreceniség hozott össze 1949 októberében. Akkor vezettem a III. kerületi Máramarosi úton működött Szabadművelődési Akadémián az utolsó tanfolyamot leendő táncszakelőadók részvételével- Ha jól emlékszem, a népiesség volt a téma, és a pártközpontból egy végzős bölcsészt küldtek előadónak, bizonyos Pándi Pált. Taxival jött fel a hegyre, eléje mentem a számlát rendezni, ott ismerkedtünk össze. Azt kérdezte: a debreceni Varga Imre vagyok-e, és igenemre elmondta: ő meg Kardos Lászlónak a fia, csak Pali bácsira tekintettel vette fel e nevet. Majd folytatta: — Aztán te vagy az a Varga is, aki a népi írók könyveinek terjesztője voltál? Püskinek is, Hartyányinak is? Nem tagadtam. Hozzáfűzte: az az aktivista hálózat, önzetlen elkötelezettségénél fogva, nagyon hatásos volt... (Való igaz volt, hogy például Orosházán fiatal hivatásos tisztek közt néhánynak eladtam Németh László, meg Veres Péter könyveit) Anynyira megfogott egyrészt ez a sokat tudása, másrészt lényeglátása, hogy mindig elolvastam írásait Személyesen nem igen beszélgettünk az írószövetség 1961 decemberi közgyűléséig. De szemét rajtam tarthatta. Az induló Új írás 4. számában már közölte Exodus című hosszabb elbeszélésem. Nem változó, szilárd realis-ta szemléletének bizonyítékát látom abban, hogy — mint a Szépirodalmi Kiadó 84-es kisregény pályázatának egyik bírálója utólag elárulta — az Összevissza ivadékok című, akkor előtte ismeretlen szerzőjű kisregényem elsőszámú pártfogójaként elérte, hogy harmadik díjat kapjon. És a kritikában nem közölte a felkért kritikus írását, mert nem értett egyet annak esztétikai fenntartásaival. A 60-as években elég sűrűn találkoztunk. Rendszerint az utcán. Mostanában igen gyakran a Vérmező környékén. Mikor betöltötte a 60. évét, a Déli ABC előtt köszöntöttem a hatvanasok klubjában, mire úgy elkáromkodta magát, hogy egy debreceni taligásnak is becsületére válnék. — Könnyű neked, te már kifelé megy e klubból. Viszont azt mondják, hogy a belépés tája a kritikus... Ki gondolta volna, hogy próféciát szól. Varga Imre fevédjött ée ejti, dátumot! 50 éved él Mafgyar Nemzet Gagarin őrnagy tegnap kilencven perc alatt körülrepülte a Földet olyan magasságban, ahová előtte még senki sem jutott el. Ez az óriási magasságban megtett út azonban szerves része, mondhatni egyik szakasza annak a másik óriási útnak, amit a szovjet ember a történelemben végigjárt, attól fogva, hogy a nagy októberi szocialista forradalomban felszabadította az akkori világ egyik legelmaradottabb országát a társadalmi kizsákmányolás és a szellemi elmaradottság nyűgei alól. (Az első ember a világűrben — részlet a vezércikkből) ★ — Az első ember átlépte a világűr kapuját. Csodákban nem hiszek, csodák nincsenek, de a tudomány és a technika hatalma óriási. Ezt a tudományt, ezt a technikát a szocializmus, a kommunizmus neveli és vezeti új meg új sikerekre. S mi ezért várjuk a szovjet technika új győzelmes csodáit. (Ortutay Gyula nyilatkozatából) * Jeruzsálemből jelenti az MTI. Szerdán reggel magyar idő szerint nyolc órakor megkezdték a náci tömeggyilkos Eichmann perének második tárgyalási napját. A tárgyalás megnyitása után Landau, a bíróság elnöke hivatalosan is letartóztatottnak nyilvánította Eichmannt. Hausner főállamügyész ezután folytatta kedden megkezdett válaszát Eichmann védőjének azMikor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti hírek, cikkek, amelyekből idéztünk? a) 1960. május 13. b) 1961. április 13. és 1963. április 13. Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, melyben az Itt közölt Írások, illetve hírek megjelentek. Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét ( Küldjön be egy dátumot !) az alatta található sorszámmal, adatokkal együtt. Határidő: március 21. A helyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát március 28-án közöljük. rá az állítására, hogy az izraeli bíróság nem illetékes az Eichmann-per tárgyalására. Kijelentette, hogy a bíróság a nürnbergi törvények, az emberi jogok védelméről hozott határozatok és a nemzetközi jog szellemében járt el, amikor perbe fogta Eichmannt.♦ A József Attila Színház igazgatósága közli: a pénteken bemutatásra kerülő Az igazság házhoz jön. Kállai István új színművének előadásai este fél 8-kor kezdődnek. A pekingi asztalitenisz-világbajnokságon szerdán megkezdődtek a páros versenyek és folytatódtak a küzdelmek az egyéniben is. A vb szerdai versenynapja is méltó volt az eddigi hagyományokhoz, sok volt a meglepetés. Így például a világbajnoki cím védője, a kínai Jung Kuo-tuan kikapott a brazil Costától. Férfi egyesben a magyarok közül Sidó szerepelt a legjobban, aki a kínai Lu Kuo-hszi játszmaveszteség nélküli legyőzésével bekerült a legjobb 16 közé. Péterfynek balszerencséje volt, a japán Ogimurával került szembe és 3:2 arányban kikapott. NÉV, CÍM: 1. MEGFEJTÉS, DÁTUM:------ Szombat, 1987. március 14. Vidám, szeszélyes, változékony Szeszélyesnek, változékonynak tartja a tavaszt Várnai Zsóka, az OKISZ Labor művészeti vezetője is szeszélyes, változékony a divat is, amit bemutattak a Ruházati Szövetkezetek munkája nyomán a Duna Intercontinentalban tartott tavaszváró divatbemutató sorozaton. De tegyük hozzá azt is, minden öltözékbe, a legapróbb ruhadarabba is belopott valami vidámságot, így azután szeszély ide, változások oda — az OKISZ Labor üzleteibe olyan kollekció kerül, amelyet nagyon megkedvelnek ifjak és kevésbé tinédzserek egyaránt. A ruhahossz — mint minden divatháznál — nálunk is bármilyen. Egészen hosszú, vagy mini, vagy a kettő között. A vállak viszony már nem annyira hangsúlyosak, mint tavaly voltak, nincs raftolás. A kiegészítőkre és a színekre épül tulajdonképpen az újdonság varázsa. Az OKISZ Labor anyagai szépek — mint Várnai Zsóka elmondta, nemrég Párizsban járt, s elégtétellel állapíthatta meg, hogy a mi anyagaink színekben, mintákban már tükrözik a világdivatot, minőségükön viszont még lehetne finomítani. A pesti utcára tehát beköszöntenek a mű- és a valódi bőrök, térd- és bokanadrág, dzseki, mellény és overall formájában, selyemkendőkkel, kellemes, puha talpú cipőkkel viselve. Itt a farmer, ezúttal nőiesebb, szoknya változatban, s hozzá nagymama-korabeli fehér, habos, csipkés blúzt illik hordani. Minden szép, ami vidám és színes — így tehát a szürke-fehér kockás, flanell hatású gyapjúruha alját lehet piros szegezéssel díszíteni, hozzá piros harisnyát, kalapot és kesztyűt hordani — s persze, hogy valami meghökkentő is legyen a dologban, csíkos zakót viselni hozzá. A férfiak sokkal elegánsabbak, mint tavaly voltak. Divat a kék és szürke kombinációja az öltönyökben, de hozzá kell tennünk, ezek nem ugyanazok a kékek és szürkék, amelyekkel a közelmúltban találkoztunk — sokkal finomabb, elmosódottabb, pasztellesebb, csaknem meghatározhatatlan árnyalatok. Az öltönyök, illetve zakók egy- és kétsorosak, egészen magasított vállal készülnek, az ingek gallérja kicsi, s a legtöbbjük vékony csíkos, vagy kockás. Az OKISZ-módi szerint a gyerekek sem annyira bumfordiak, mint régebben. Sok szülő most kiélheti régen dédelgetett álmát és igazi babát varázsolhat a kislányából — feltéve, ha a gyerek hajlandó is fölvenni. Lehet egészen vádliig érő, fodros szoknyácskát, hosszú ruhát adni rájuk, fodros köténnyel, kis kalappal, kesztyűvel — s lehet „spotladyt" csinálni belőlük kordbársony kétrészes nadrág-dzseki együttessel, vagy szélesített vállú overállal. A mamák ügyeljenek: mindig hordjanak megfelelő színű, formájú bizsukat a kosztümökhöz, ruhákhoz, s ha melegebb lesz az idő, az egészen lenge nyári holmikhoz is. Az óriásbizsu öltöztet, dekorál— persze mindenkinek Csak akkora gyöngy, lánc lógjon a fülében, nyakában, karján, amennyit elbír. — rácz — KERESZTREJTVÉNY MIKOR AZ ÖREG MESÉLNI KEZD... A régi szentimentális dalocskában ugyan az est mesélt, s címünket csupán Kellér Dezső miatt változtattuk meg egy kissé. A népszerű művésznek rejtvényünk fősoraiban lévő csattanós aforizmája — azt hisszük, — pontosan megfelel fenti címünknek, vagy fordítva, mindjárt kiderül. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: OV, EK, EÜ, DI). 1. A helléraforizma első része. 14. Az aforizma második része. 17. ... universale: a reneszánsz embereszmény olasz nyelvű megjelölése. Magyarul: egyetemes ember. 18. Nyírfáiéi© fa.19. A XVI. századi vándor énekesek elnevezése. 20. Karbolsav. 21. Fordított tejtermék. Vagy olyan dolgaik, amelyek emberi szükségletet elégítenek ki, (de itt tréfás egyes számban). 22. ... -fi, fantasztikus regény. 23. Ake betűi. 24. Fa, amelyen nem levél, gyümölcs lóg. 25. Varázsló görög istennő, akinél Odüsszeusz bolyongásai közben egy évig tartózkodott. 26. Mutatószó. 27. A Balti-tenger öble Svéd- és Finnország között. 30. Nem fül a foga a munkához. 32. Nagy német író (Thomas). 33. Időbeli vagy térbeli sorrendben utána. 35. Pest megyei község. Természetvédelmi terület. 37. Harckocsi. 39. Angol tenger. 40. Olyan ház, amely körül sok a fa, növény. 42. ... atout, adu nélküli kártyajáték. 43. ... Taylor. 44. Jugoszláv város a Neretva mellett 46. Az ember és a gerinces állatok testének szilárd váza. 48. Kitűnő költő, műfordító (Árpád, 1886—1928). 50. Növényi támasz. 51. Szovjet félsziget. 53. Eszköz, szerszám, vagy kezdődő szerelem. 54. Nagy textilgyárunk „beceneve” volt. 55. A francia kártya egyik színe. 56. Birtokosa a dolgozó nép. 58. Hazánk legnagyobb tája. 60. Kárbetűi. 61. Gyógyvíz. 63. Hajdú-Bihar megyei község. 64. Termelőszövetkezeti csúcs (rövidítés). 66. ...-fák, hiábavaló beszéd. 67. Segítő, közreműködő. 68. Híres országgyűlés 1707- ben. 70. .. .-méter, a forgó mozgások sebességének mérőműszere. 71. Falu Peloponnézoszban, ahol kétévenként Zeusz tiszteletére nemzeti játékokat rendeztek. 73. A Nemzet Csalogánya. 76. Baráti állam (rövidítéssel). 77. Kedvelt vagy nem kedvelt családtag. 78. Idegen pénzegység. 80. Becézett női név. 81. Itt pedig Aranka bújik meg. 82. Az összeadás jele, szava. 83. Francia város, csatahely. 84. A XVI. század végén az ukrán kozákok vezetője, majd a XVII. században Ukrajna kormányzójának címe. 85. Bamba. 86. Gyors, franciául (vize). FÜGGŐLEGES: (kétbetűsök: ES, ÉL). 2. Dél-amerikai férfinév (Havelange FIFA elnök utóneve). 3. A tavaszi Budapest nagy eseménye (rövidítés). 4. Olasz üdülőhely és tartományi székhely. 5. Kacsa. 6. Becézett női név. 7. Egy pillantással kis ideig néz valamire. 8. Turgenyev szülővárosa volt. 9. Osztrák államférfi (Josef) . 1964—69-ben szövetségi kancellár. 10. Kitűnő kői főnő (Zsuzsa). 11. Szép női név. 12. ... Troli, Heine verses kisregénye. 13. Bécsi állatkert. 14. Becézett női név. 15. Görög eredetű női név. Jelentése: élet. 16. Szomszédnép 17. A Kellér-aforizma negyedik része. 20. Grimasz. 25. Tőkés országokban a monopóliumok egyik formája. 26. A családfő egyik becézése, névelővel. 28. Termelőszövetkezet. 29. Publius Ovidius... 31. Száraz, nem édes szeszes ital (francia). 32. Diákétkező. 34. Katonák fizetése. 36. Újságszöveg. 37. A nyak elülső része. 38. Hivatali megszólítás. 40. Faltörő eszköz volt. 41. Egy régi cukorka népszerű nevén. 44. Nem megy el. 45. Visszhangzó jel. 47. Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár (Rezső, 1903—80). 49. Német úr. 50. Veszteségek. 51. Nagy méretű, zárt teherautó. 52. Ezerötvenegy a régi Rómában. 54. Színpadi kartáncosnő. 56. Az aforizma harmadik része. 57. Budapesti nagyvállalat rövidített neve. 59. Férfinév (névnap: január 20). 80. Egyforma betűk. 62. Ázsiai birodalom. 64. Virágos növények szerve a virágban. 65. Francia arcbőr, arcszín. 67. Görög város: Théba volt egykor, ma a város újgörög neve. 69. Növényi kapaszkodó. 71. Szegecs. 72. Katolikus francia világi pap. 74. Mezőgazdasági munkát végez. 75. Takaros, csinos. 77. Érc, latinul. Különösen antik bronz. 78. Idegen pénz. 79. A németek mitikus madara. 81. Római köszöntés. 82. Ezerkettő, a régi Rómában. 83. S. S. 84. H. G. Valló Emil* Megfejtésül beküldendő a Kellér-aforizma négy sora. Határidő: március 21. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége,1392. Budapest Pf. 276. Február 28-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Ráérős angyaloknak / kék kötényébe leng, / míg el nem űzi vad kürt, / a kakas hangja lent. * Tíz-tíz lottószelvényt és Rejtvényfejtő Mini SZONTAR három kötetét nyerték: Budapestiek: Bérczi László, 1026; Betyár Ferencné, 1136; Csaba Ferenc, 1122; Faludi Jenőnné, 1093; Kaba Imre, 1102; Kalmár Lászlóné, 1173; Fapp Géza, 1182; Pilisi Ágnes, 1126; Rendek Márta, 1024; Tarnásy Attila, 1172. Vidékiek: Csehi József, Csór; Dóra László, Székesfehérvár; Fogarasi Zoltán, Százhalombatta; Király Józsefivé, Tatabánya; Rózsa Imre, Kecskemét; Sármány Beatrix, Gyál; Szakay Andrea, Lábatlan; Tóth Zoltánné, Pécs; Terray Gyula, Komló; Varga Jenőné, Sopron, 1 . 02 3 4 5 8 7 8 9 10 11 12 13 vB 14 15 16 17 1 1” , • 20 ) ) 21 22 23 11 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 36 36 37 . Mr .387 139 ", •1 •7A« «* ***4 --» 43 44 45 46 47 48 49 1“ 51 521 541 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 “ 74 75 76 771 78 79 80I 82 11 83 _11 84 85 86 — c: H -o 1L?_l 9