Magyar Nemzet, 1987. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-25 / 97. szám

14 A Magyar Nemzet vitafóruma És a betegek magatartása? NAPJAINKBAN igen sok szó esik az orvosetikai magatar­tásról, legutóbb „A betegek ki­szolgáltatottságáról (március 16-i számukban, dr. Bálint Géza tollá­ból). Engedjék meg, hogy az aláb­biakban egy olyan témával fog­lalkozzak, amiről nagyon keve­set olvastam. Ez pedig a beteg­etika. Bevezetőként négy esetet is­mertetek. Évekkel ezelőtt egyik májusi vasárnapon idős nőbe­teg testvéréhez kérette az ügye­letet, mert szédült. Mintegy tíz percen belül kiértem a szolgála­ti gépkocsival. A beteg nővére csodálkozott, hogy ilyen hamar ideértem, és közölte, hogy testvére (akihez hivatott) most ment le a közeli gyógyfürdőbe, egy csatosüveggel, gyógyvízért. Nem gondolták, hogy azonnal meglátogatjuk. Máskor ájult fiatal nőbeteg­hez hívtak. A beteg maga nyi­tott ajtót (ránézésre is kielégítő állapotban) és közölte, hogy mér jól van, az ilyenfajta rosz­­szullét hamar elmúlik nála. Kér­désemre, hogy miért nem mond­ta le a hívást, némi habozás után azt felelte, hogy telefonált A cím leadása, a ki- és vissza­érkezés között tizennégy perc telt el. Az ügyeletes nővér kér­désemre közölte, hogy nem tele­fonált senki a távozásom óta. NYÁRI ÉJSZAKA fél kettőkor egyetemista lány hivatott a ren­delőtől 3-4 percre levő házba. Panasza az volt, hogy nem tud aludni. A lakásban tizenöt-húsz fiatal házibulit rendezett. A „be­teg", aki úgy érezte, hogy sür­­gős orvosi beavatkozásra van szüksége, egy külön szobában feküdt Térdpanaszai miatt az üzem­orvosi rendelőből a körzetbe — fekvőnek — helyezett férfibeteg „csak néhány napig akar fekvő maradni, dolgozni akar". Negye­dik napon reggel az utcán talál­kozunk: kutyáját sétáltatta (lift nélküli ház II. emeletén lakik). Látva, hogy jobban van, megem­lítem, hogy visszahelyezzük járó­betegnek az üzembe. Ezt hallva közli, hogy ezt „egyelőre nem fo­gadja el, mert az, hogy leviszi a kutyáját sétáltatni, nem je­lenti, hogy járóképes”. „Leg­alább még egy hétig akar fekvő maradni és utána sem fogadja el visszahelyezését az üzembe, hanem a kerületi rhe­umna-ren­delésre akar menni, hiszen sza­bad orvosválasztás van.” Egészségügyünk mind széle­sebbre tárta kapuit a betegek előtt Természetesen nem min­denki tudja megítélni, hogy mennyire súlyos az állapota. Ezt nem is várhatja el orvosa. A be­tegek igénye — ma már állam­polgári jogon — korlátlan. Az infrastruktúra (gépkocsi, parko­lási lehetőség, műszerezettség, kórházi ágyak, középkáderek és segédszemélyzet száma, a kevés, de rosszul működő telefonvona­lak, műszerészek, szerelők száma) behatárolt, elmarad az igények mögött. Persze ezt a betegek ta­pasztalják. Főként a kórházban. Mégis élnek jogukkal Hívnak, mert hívhatnak, akkor is, ha egy kis kényelmetlenség (öltözés, várakozás) árán maguk is felke­reshetnék a rendelőt. A két-há­rom napja (esetleg két-három hete) beteg csak az esti órákban nyúl a telefonhoz. Nem gondol arra, hogy azonnal, vagy az első napon (s ezen belül is nem a rendelés utolsó negyedórájában) többet tehet számára az orvos. NÉHÁNY „ÖNTUDATOS” fia­tal nem ritkán köszönés nélkül, rágógumit rágva, zsebre dugott kézzel jön be a rendelőbe, aztán lázas betegség miatt táppénzál­­lományba kerül, a másnap, vagy harmadnap találkozom vele az utcán. (Nem gyomorfekély, vagy magas vérnyomásról, hanem lá­zas meghűlésről van szó, amikor az otthoni tartózkodás gyógyté­­nyező.) Minden orvosnak volt már betege, aki csak azért kihí­­vatta, mert elfogyott a receptje. Ez természetesen csak a látoga­tásnál derül ki, mert a telefonáló (jóbarát vagy szomszéd) úgy ad­ja le a címet, hogy nagyon rosz­­szul van, sürgős! Nem beszélve a „rettegett” mellkasi nyomáé­­ra), s mmikor hanyatth­omlok rohan az orvos (nem egyszer a rende­lést is megszakítva). A gyógyszerek nem, vagy rendszertelen szedése, az előírt vizsgálatok elhanyagolása, a dié­ta be nem tartása, a dohányzás, az italozás mind beteg­ etikai probléma is. Az orvos joggal vár­ja el betegétől, hogy az javas­latait kísérelje meg betartani. A betegek egy része fenntartással fogadja az orvos véleményét, ta­nácsát. Úgy érzi, hogy az orvos esetleg be akarja csapni, ezért túl kell járnia az eszén. Mások­tól is­­kell érdeklődni, hogy ha­sonló esetben miképpen jártak el. Esetleg meg is mondja, hogy „teljes kivizsgálást kér”, vagy csa­k ezt meg ezt a vizsgálatot Néha az is elhangzik, hogy a szomszéd hasonló betegség esetén nem ezt a gyógyszert kapta. Ré­gi betegeimnél ez természetesen nem fordul elő, ők tudják, hogy nekik panaszkodniuk kell, de „rendelni” én rendelek. Amelyik beteg úgy jön be, hogy gyomor­­fájdalma­ miatt röntgent kér, azt nagy türelemmel megkérem, hogy talán mondaná el először panaszait aztán megvizsgálom, de hogy milyen vizsgálatra kül­döm, ennek eldöntését bízza rám. A TÉVES vagy a rosszul, nem a szabályoknak megfelelően megírt recept, beutaló, táppénz­nyomtatvány stb. komoly követ­kezménnyel járhat. Nagy ez ad­minisztráció, adminisztrátor nin­csen. Ugyanakkor az orvosnak tudását állandó egyéni (és köte­lezően előírt) képzéssel szinten kell tartani, sőt továbbfejleszte­nie és a tudomány állását napra készen kell alkalmaznia. De mit tehet akkor, ha egy filléres al­katrész, például a vérnyomásmé­rő pumpája újra meg újra el­romlik? Esetleg nem tudja ki­cserélni, mzert a tartalék pum­pák is selejtesek. Ez az „apró­ság” iS rontja a betegellátás színvonalát A beteg igényének a mai lehetőségek kell hogy ha­tárt szabjanak A betegek kellő felvilágosításához hozzátartozna, hogy milyen esetben hívjanak orvost azonnal, vagy 24 órán be­lül, esetleg csak másnap. S mi­kor ne hívjanak orvost, hanem keressék őt fel. Vannak országok, ahol az in­dokolatlan hívásokat komolyan veszik és a hívókat megbünte­tik. Ilyen esetben egyes juttatá­sok időleges korlátozása megfon­tolandó. Az orvosok (akiknek nemcsak hivatása, de egyetlen megélheté­si forrása is orvosi-gyógyító munkája) nagy része ma is­ — olykor talán kissé megfáradva —, de hivatása magaslatán áll éjjel-nappal, a hétvégeken és a munkaszüneti napokon is — a betegekért. Munkájukért csak annyit sze­retnének olykor hallani: „Dok­tor úr­nő most már sokkal job­ban érzem magam...” Dr. Rá­cz Egon Budapest Idegenforgalmi törvényt! AZ UTÓBBI KÉT HÓNAP so­rán, három ízben, (február 6., március 4., és 20-án) is foglalko­zott a Magyar Nemzet idegenfor­galmunk örvendetes fejlődésével és a továbbfejlesztés teendőivel. A lényegre mutat rá Antalffy Gyula február 6-i elemző írásá­nak összefoglaló, befejező mon­data : „Az idegenforgalomnak, mint népgazdasági ágazatnak jö­vője mindenképpen azon áll vagy bukik, hogy képesek vagyunk-e jövedelemtermelő képességét fo­kozni, mindenekelőtt a minőségi turizmus kibontakoztatása ré­vén." Ehhez az alapvető fontosságú megállapításhoz kapcsolódva kí­vánom az alábbiakat hangsúlyoz­ni : Bármennyire is örvendetes fejlődést mutat a statisztika, nem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel, mert jól tudjuk, hogy még nagyon sok a kihasz­nálatlan lehetőségünk. Az idegenforgalmat össztársa­dalmi üggyé kell tennünk, mert az idegenforgalom nemcsak ven­déglátóipari, közlekedési, valuta­­szerzési tevékenységet kíván meg, s belföldi viszonylatban nemcsak az „ismerd meg hazá­dat” mozgalom szervezője, ha­nem korunk olyan új, az egész Világot átfogó társadalmi jelensé­ge, amely egész országunkra, an­nak szervezeteire és állampolgá­raira is egyaránt kihat. Az ide­genforgalom keretében az egész ország, illetve népünk bemutat­kozik vendégeinek, avagy külföl­di vendéglátóinak. Nincs olyan népgazdasági ága­zat, államigazgatási és társadal­mi szervezet, amelyet ne érintene az aktív és a passzív idegenfor­galom, amelynek ne lenne tenni­valója a maga területén kisebb vagy nagyobb mértékben, az ide­genforgalom szervezésében és le­bonyolításában.­­Az idegenforga­lom körébe tartozónak tekintem a külföldi szakemberekkel, kül­kereskedőkkel folytatott szemé­lyes tárgyalásokat, a tudományos konferenciákat, a kulturális, a sportrendezvényeket és a külön­böző­ kiállításokat is­. Hazánk idegenforgalmi fejlő­désében most már megérett az idő az idegenforgalmi törvény megalkotására. Ebben meg kelle­ne jelölni az idegenforgalom he­lyét és szerepét a magyar társa­dalom életében; meg kellene ha­tározni az idegenforgalmi célki­tűzéseket; a népgazdasági ágaza­tok, az államigazgatási és a tár­sadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok feladatait a központi cél elérése érdekében. Még azt is célszerű előírni, hogy miként kell az infrastructurális beruházásoknál és a létesítmé­nyek üzemeltetése során az ide­genforgalmi érdekeket és célo­kat érvényesíteni. Ki kellene je­lölni az idegenforgalom fejlesz­téséhez szükséges pénzügyi forrá­sokat, azok felhasználásának, módját. Akik e javaslatot olvasva azt gondolják, hogy egy törvény megalkotásától még nem lesz na­gyobb az idegenforgalmunk, il­letve az abból származó bevéte­lek, azok tévednek, mert a jobb szervezés növeli a gazdasági eredményt. A törvény pedig ezt ez annyira kívánatos jobb és ha­tékonyabb munkát segítené elő. A törvény és végrehajtási ren­deletei, a gazdasági, a hatósági és a társadalmi szervezeti egysé­geket és az állampolgárokat azonos irányba orientálná és a központi cél megvalósítása ér­dekében szükséges összhang meg­valósítását elősegítené. Hábel György 'KaMj'á* 6c evti dátumot, 50 coco a MadwVnrről Szadat egyiptomi államfő ked­den fogadta a Kairóban tartóz­kodó Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminisztert — jelentette a MENA közel-keleti hírügynökség. A találkozón a felek részlete­sen megvitatták a szovjet—egyip­tomi kétoldalú kapcsolatok hely­zetét, kifejezésre juttatták orszá­gaiknak azt az eltökéltségét, hogy a Szovjetunió és az Egyiptomi Arab Köztársaság közötti barát­­sági és együttműködési szerződés alapjain továbbra is folytatják e kapcsolatok kiszélesítésének és elmélyítésének folyamatát. * Boross Elemér születésének het­­venötödik évfordulóján ma dél­előtt 11 órakor síremlékét meg­koszorúzzák a rákoskeresztúri te­metőben. Emlékbeszédet Hegedűs Géza mond.* Máriássy Félix Kossuth-díjas, Érdemes Művészt kedden búcsúz­tatták a Farkasréti temetőben. Mi­kor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti hírek, illetve cikkek, amelyekből idéztünk? a) 1974. február 10. b) 1975. február 6. c) 1980. január 20. Az április 11-én megjelent, 5-ös számú rejtvény megfejtése: 1980. de­cember 9. Négyszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Kovács La­jos, Tass; Miklós Erzsébet, Dég; Németh Sándor, Budapest; Péter An­­talné, Budapest; Somogyi Anna, Mosonmagyaróvár. A nyereményeket postán küldjük el. Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, melyben az itt közölt írások, illetve hírek megjelentek. Csak levelező­lapon beérkező megfejtéseket fogadunk el. A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Küldjön be egy dátumot!) az alatta talál­ható sorszámmal, adatokkal együtt. Beküldési határidő május 1. Cím: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, PL 276. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát május 9-én közöljük. A helyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. ___ A Bp. Honvéd és az Ú. Dózsa kétnapos felszabadulási ne­mzet­­közi atlétikai versenyének első napján több kitűnő eredmény született az Olimpiai csarnokban. A fiatal szovjet vágtázó, Akszi­­nyin igazolta jó hírét: 6,4 mp-es világcsúcs-beállítással győzött 60 m-en. Cziffra Zoltán, a Honvéd veterán versenyzője kitűnő soro­zat közben 15,77 m-rel nyerte a hármasugrást. A női súlylökésben az NDK-beli Adamnak csak saját csúcseredménye volt az ellenfele: 19,85 km-rel győzött. * Wlv. cnn­i. MMIUTIS, DATUM­ - - Magyar Nemzet Nádból, sásból, fűzfavesszőből... Hogyan lehet kisbútorokkal egyénivé varázsolni, otthonossá tenni a lakást? Szabad-e „kever­ni” a különböző anyagokból, kü­lönböző évjáratokból való bútor­­darabokat? Sok fiatal gondja ez, amikor végre sikerül hozzájutni a saját otthonhoz, s azt a maga képére szeretné formálni, gya­korta örökölt, vagy darabonként vásárolt bútorokkal. Egyre népszerűbbek napjaink­ban a lakás belső terében, elő­szobában, konyhában, olykor a szobában is a nádból, fűzvessző­­ből, gyékényből, sósból, kizárólag természetes anyagokból készült bútorok. Világszerte reneszánszát éli a fonott bútorok divatja. Szá­mos országban műanyagfonadék felhasználásával állítják elő az olcsóbb, a kézi munkát nem igény­lő, úgynevezett „lakáskiegészítő” fonott kisbútorokat, ezek azon­ban megbontják a harmóniát, az ilyen tárgy „rosszul érzi magát” a hagyományos bútordarabok között. Igen kedvelt és jól mutató, kel­lemes fonott bútorokkal, külön­böző vastagságú nád felhaszná­lásával készült hintaszékkel ta­lálkoztunk a Tanács körúti fo­­nottárú üzletben. Sajnos, kevés van­ belőle. A nád zömmel im­port áru, jóval többet tudnának eladni, mint amennyi készül. A behozott nádfélék nagy részét exportra kerülő bútorokhoz és különböző javításokhoz használ­­­ják fel az Egyesült Fonottárú Háztartási Szövetkezet műhelyé­be. Csupán néhány újságtartó, gyermekszék alapanyaga a be­cses nád; pótlására a fűzfavesz­­szőt gőzölik, formázzák, hajlítják a szakemberek a fonott bútorok­hoz. Importpótló szerep jut a gyé­kénynek és a sásnak is: kony­hai ülőkéket, falvédőket, kenyér­kosarakat, napozó gyékényeket készítenek belőle kézi megmun­kálással. Álla­tszerető nép a magyar: a család kedvencei, a kutyák és cicák számára különböző mére­tű és formájú kosarakat fonnak fűzfavesszőből, amelyekben jól érzik magukat a négylábúak. Praktikusak is ezek a kosarak, hiszen az állatok szállítása is megoldható a kis fonott „kutya- és macska­otthonok” segítségével. Szennyesruhatartók, utazóko­sarak, telefonasztalkák, különbö­ző italtartók és tálcák is készül­nek fonással, ezekhez a véko­nyabb nyírfavesszőket használ­ják fel, nemegyszer sással vagy gyékénnyel kombinálva.­ Köny­­nyen tisztán tarthatók és eszté­tikusak; érvényre juttatják a természetes anyagok jó tulajdon­ságait. A kényelmes fotelekből és asz­talból álló kerti garnitúrák — amelyek natúr, fehér és piros színű változatban készülnek­­ —, igen népszerűek. Erkélyeken, nyaralókban használják, de üde színfoltjai egy népművészeti , tárgyakkal, falitányérokkal, kor­sókkal díszített halnak, vagy gyermekszobának is. A szögle­tes vagy kerek vietnami szőnye­gek jól illenek a fonott bútorok­hoz, emellett jóval olcsóbbak is a hagyományos szőnyegeknél. Ha valaki nem sajnálja a fáradsá­got és biztos ízléssel válogatja össze a lakás harmóniáját nem zavaró fonott bútorokat, olyan egyéni hangulatú, barátságos ott­hont teremthet, amelyben a csa­lád jól érzi magát. Különösen akkor, ha az ilyen berendezéshez a megszokott nej­lon csipke füg­gönyt is van bátorsága színben összehangolt, piros-fehér vagy kék-fehér mintás kartonfüggöny­­nyel helyettesíteni... (st­b.) A KERESZTREJTVÉNY A HANGOSFILMRŐL, Rejtvényünk vízszintes 1. és a függőleges 40. számú sorában Lohr Ferenc kandidátus, a velen­cei fesztiválon San Marco orosz­­lánja-díjjal kitüntetett hangmér­nök, mintegy négyszáz film hang­mérnökének gondolatát idézzük a­­ hangosfilmről. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: FS, SB, TA, NA). 13. Az 1931. év­ben elkészült második normálmé­retű produkciónk (hangmérnök: Lohr Ferenc). 15. Az Indiai Köz­társasághoz tartozó szigetcsoport. Terger is van e néven. 17. Stanley ... (amerikai komikus színész, 1890—1965). 18. Francia filozófus (1515—72), Arisztotelész és a sko­lasztikus logika harcos ellenfele. 19. Apó betűi. 21. Női név és Ro­­magnával olasz tartomány. 23 In­nivaló. 24. Lázcsökkentő gyógy­szer. 25. Svájci mondahős. 26. Val­lásrövidítés. 28. Női név és baszk terrorszervezet. 30. Ideiglenesen félre tett kártyalapok. 32. Finom könnyű női- és gyermekcipők. 33. Kínai város Kirin tartományban. (Vigyázat, nem Amerikában). 34. Elhallgattat. 35. Bibliai eredetű női név, jelentése: gyönyörűsé­gem. 37. Az Alpok legnagyobb ta­va (más néven: Genfi-tó). 38. Egy­kori gyógypasztilla (a török akko­ri őre). 39. A magyar nőmozga­lom csúcsszerve, (röviden). 40. Szép női név. 41. Színész (Pál, 1902—59). 42. Filmek egyik jelző­je. 44. Szintén nem. 45. „Régi (öreg) fa". 47. Francia operaszer­ző (1782—1671). 48. Közteher. 49. Szerb Antal. 50. Angol munkabe­szüntetés ; a munkásság egyik leg­fontosabb harci eszköze (sztrájk). 52. Kőművesállvány. 53. Bács-Kis­­kun megyei község. 55. Francia tábornagy, a solferinói ütközet (1859) egyik vezére. 56. Edgar Al­lan Poe (1809—49) hires­ verse. 58. Olajsav. 59. Gárdonyi Géza Gőre­történeteinek cigányalakja. 80. Pipafajta. 61. Bugás virágzatú gyomnövény. 62. Amerikai teni­szező, a róla elnevezett kupa ala­pítója (1879—1945). 63. Tréfás táj­szóval : kelempászmadár (nem Vicc!). 65. A lengyel távirati iro­da rövidített neve. 66. ... a búza­virág. 67. Szovjet város a Don tor­kolatánál. 68. Ritka férfinév (ezért a naptárban csak négyszer talál­ható). 69. Azerbajdzsán fővárosa. 71. Szennyfolt, régi szavunkkal. 74. Bécsi gáz. 75. Becézett női név, némi falusi zamattal. 76. Walt Disney kacsája. 77. Orosz férfi­név. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: FN, EL, EL, DÜ, AT). 2. Friss. 3. Angol és francia lírai műfaj. Tár­gya az élet okozta szomorúság fe­letti bánat kifejezése. 4. Ezen a másik helyen. 5. Exvilágbajnok szovjet sakkozó (Mihail). 6. A leg­újabb. 7. A régi lottériában elért találat. 8. Volt, latinul. 9. Lengyel félsziget a Gdanski-öbölben. Len­gyelország német megtámadása­kor súlyos harcok színhelye. 10. Werbőczy István ítélőmester szer­kesztette törvénykönyv (1514), a magyar feudális jog kódexe. 1. Trópusi növény. 12. ... pasa, csa­ládi nevén Eduard Schnitzer, ne­ves Afrika-kutató. 13. H.­­S. 14. Becézett férfinév. 15. Lohr Fe­renc népszerű-tudományos köte­te. 16. Szerb város, Nagy Kons­tantin szülőhelye. 19. Angol vál­tópénz (többes számban). 20. Ko­rában népszerű író (Béla, 1894—­ 1927). 22. 1931-ben készült első normálméretű hangosfilmünk (hangmérnök: Lohr Ferenc). 24. Karmester (Vilmos, 1895—1971). 25. Régi hercegi székhely Caserta volt olasz tartományban. 27. Fran­cia város Vichy közelében. 29. Idegen Anna. 31. Finom szappan. 32. ... kapcsolás. 36. A Szajna mellékfolyója­ 37. Izsák pátriárka felesége. 38. Mindkét nevelőnk. 41. Becézett női név. 42. Kitűnő operaénekesnő (Sylvia). 43. Ritka női név. 45. II. Katalin cárnő hí­res kegyence. 46. Körülbelül fél hektoliteres űrmérték. 47. ... De­lon, francia színész. 49. Könnyed elegancia. 51. A finom töltött ká­poszta egyik jelzője. 53. Bejgli­­töltelék. 54. Adnak neki. 55. Egy üzleti könyvbe bevezeti a tétele­ket. 57. Megrendel valamit. 58. De Valera ír köztársasági elnök utóneve. 59. Zeneszerző és zene­­történész volt (Rezső). 60.... Ilo­na, Mikszáth Kálmán feleségé­nek leányneve. 62. Becézett női név. 63. Német írófejedelem (1875—1955). 64. Visztula mellék­vize. 69. Támasz és fegyver. 70. NSZK-város a Duna mellett. 72. Kinek a tulajdona? 73. Könnyű, világos angol sör. 75. V. A. 76. D. I. Valló Emil★ Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 40. számú sor megfej­tése. Határidő: május 2. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392. Budapest, Pf. 276. Április 11-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: S szí­nig töltöm a kupámat / és fenékig ürítem: / édes fiam, mint apád volt, / ne légy olyan esztelen. * Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvény -­fejtő Mini SZÓ­TÁR három kötetét nyerték:, Budapestiek: Antal Énál, 1201; Baj­­kai István, 1­071; Csegény Tamás, 1142; Eszes Jánosné, 1091; Hétvéry Henrik­nél 1123; Herényi Gyula, 1126; Lizsi­­csár Ágota, 1034; Polák Miklós, 1140; Pálonyi József elé, 1021; Úti Dezsőné, 1126. Vidékiek: Budai Lászlóné, Aszód; Csallai Péterné, Csabdi; Kovács Ilona, Jánoshalma; Körmendy Győző, Szom­bathely; Miklós Dezső, Mátészalka; Orosz Jánosné, Mezőtúr; Vajda Már­ta, Sopron; Várnagy Ferenc, Nagyko­vácsi; Vincze Lajos, Nyékládháza; Za­bos Géza, Bicske. A nyereményeket postán küldjük el. Szombat, 1987. április 25.

Next