Magyar Nemzet, 1987. július (50. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-11 / 162. szám
Szombat, 1987. július 11. A gazdasági átrendeződés folyamatát meg kell indítani, vállalva következményeit — hangsúlyozta Gáspár Sándor a SZOT elnökségének ülésén KÖZÉLETI HÍREK Dangászurengij Szaldán, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken foga-ódást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Kapolyi László ipari miniszter, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes, valamint politikai, gazdasági és kulturális életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A mongol népi forradalom győzelmének 66. évfordulója alkalmából Dangászurengij Szaldán pénteken koszorút helyezett el a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű talapzatán. Pénteken hazaérkezett a magyar delegáció, amely Klézl Róbert közlekedési miniszterhelyettes vezetésével részt vett a KGST Közlekedési EgyüttműködésiÁllandó Bizottsága július 7—10. között Bukarestben megtartott 77. ülésén. A tanácskozás napirendjén a KGST-tagországok közlekedésének fejlesztésével összefüggő időszerű és távlati kérdések szerepeltek. Megvitatták a tagországok műszaki-tudományos komplex programjának végrehajtását, illetve a KGST-tagországok közötti utas- és áruforgalommal kapcsolatos aktuális kör Kádár János és Lázár György találkozója Jegor Ligacsovval (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pénteken a Központi Bizottság székházában találkozott Jegor Ligacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsága tagjával, a Központi Bizottság titkárával, aki üdülésen tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP KB júliusi és az SZKP KB júniusi üléséről. Megerősítették, hogy pártjaik kölcsönösen támogatják egymást a szocialista társadalom fejlesztésére, a gazdasági fejlő- j dés meggyorsítására irányuló te-vékenységben. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a magyar—szovjet kapcsolatok néhány kérdéséről. A találkozón részt vett Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Lázár György pénteken megbeszélést folytatott Jegor Ligacsovval. Áttekintették az MSZMP és az SZKP együttműködésének főbb területeit. A megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin. Jegor Ligacsov, pénteken délután hazautazott a Szovjetunióba. Központi foglalkoztatáspolitikai alap létrehozását szorgalmazza a SZOT állásfoglalása (MTI) A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB 1987. július 2-i üléséről, továbbá megvitatta a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi kibontakozását segítő programját és az annak megvalósítását szolgáló szakszervezeti feladatokat. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójában rámutatott, hogy a dokumentum a gazdasági-társadalmi életünkben felmerült problémák megoldására, szocialista viszonyaink sajátosságait figyelembe véve vázolja fel a kibontakozás útját. Az utóbbi évek nehézségei olyan kérdéseket vetettek fel, amelyek megválaszolásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az egész társadalom fejlődését, a dolgozó tömegek közhangulatát,életszínvonalát is befolyásolják. Ezért a KB olyan felelősségteljes döntésre törekedett, amely a felmerült kérdéseket szocialista módon, szocialista viszonyainknak megfelelően kezeli. A problémák halmozódásakor többször érte kritika az ország vezetését, hogy határozatlan a gondok felszámolásában, késlekedik aszükséges intézkedések "meghozatalában. Valójában nem határozatlanságról, hanem éppen a felelősségteljes döntés körültekintő előkészítéséről volt szó. Körültekintés, emberség A kibontakozási program közvetlen feladata most a gazdasági romlás megállítása. Ez felveti annak a kérdését, hogyan kezeljük szocialista módon a gazdaságtalan termelés visszaszorítását. A gazdaságot irányíthatóbbá kell tenni, mert ezen a területen is voltak olyan elképzeléseink, például a piaci viszonyok korlátlan gazdaságalakító szerepéről, amit az élet nem igazolt. Tény, hogy a piaci viszonyoktól nem lehet eltekinteni, de azt is figyelembe kell venni, hogy szocialista viszonyok között a gazdaságot nem szabályozhatja csak önmagában a piac. A struktúraváltás kérdéseit elemezve rámutatott, hogy a gazdaság szerkezetének átrendezésére feltétlenül szükség van, de azzal a körültekintéssel, emberséggel és tisztességgel, amit szocialista társadalmi rendszerünk megkövetel. Minden megszüntetett munkahely nemcsak az ott dolgozót, hanem családjának a sorsát is érinti. A szakszervezetek véleménye is az, hogy a gazdasági átrendeződés folyamatát meg kell indítani, vállalva annak minden következményét. Gazdasági bajainkból azonban nem a munkanélküliség megteremtésével lábalhatunk ki, s ezt szocialista viszonyaink között a szakszervezetek sem tudnák célként elfogadni. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogy e folyamatok eredményeként elhelyezkedési nehézségekkel is szemben találjuk magunkat, s ennek a feloldása nagy körültekintést, emberséget igényel. — Fejlődésünkhöz megfelelő anyagi forrásokra is szükség van, s nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket hogyan osztjuk el — mutatott rá a SZOT elnöke. A társadalom műszaki-technikai fejlesztése mellett nem nélkülözhetjük a humán területek, az egészségügy, az oktatás, a kultúra fejlesztését sem, mert ezzel jövőbeli fejlődésünket hátráltatjuk. A tervezett intézkedések között szólt a bérreformról, amelyet a szakszervezetek javasoltak és támogatnak, s amelynek a kidolgozása nagy felelősséget hárít majd a kormányzatra. A szakszervezeti mozgalom egyik értékmérője, hogy milyen szinten tudja ellátni a dolgozók érdekvédelmét, érdekképviseletét. Ezeknek az alapvető feladatoknak most ki kell egészülniük azzal, hogy a szakszervezeti mozgalom szocialista viszonyaink között milyen hatást tud gyakorolni a társadalom fejlődésére. Ingatag gazdasági alapokon ugyanis nem lehet az érdekeket eredményesen képviselni és védeni, ahhoz biztosítani kell a megfelelő gazdasági feltételeket is — mondotta a SZOT elnöke. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT titkára elmondta, hogy a szakszervezetek támogatják a kibontakozás programját, s részt vállalnak a benne foglaltak megvalósításából. Szociális biztonság A szakszervezetek szorgalmazzák, hogy a szerkezetváltásnak legyen olyan eszköz- és feltételrendszere, amely elősegíti a munkaerőmozgás tervszerű, tudatos végrehajtását, azt, hogy az átcsoportosítások a lehető legkevesebb konfliktussal menjenek végbe — mutatott rá. A problémák regionális kezelésére alkalmas intézményrendszert kell létrehozni, mert a szerkezetváltást, s a munkaerőmozgást nem lehet csak ! Magyar Nemzet központilag irányítani. Legalább ilyen fontos törekvés egy központi foglalkoztatáspolitikai alap létrehozása, amely megfelelő forrásként szolgálna a szerkezetváltás miatt nehéz helyzetbe került emberek sorsának rendezéséhez, új munkahelyek teremtéséhez. A szakszervezetek arra törekednek, hogy ez az alap a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre álljon. Széles körű vita után a tanácsülés egyhangúlag elfogadta az elnökség által előterjesztett állásfoglalás-tervezetet. Állásfoglalásában a testület rámutat, hogy a szakszervezetek támogatják az MSZMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalását a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról. A szakszervezetek külön is hangsúlyozzák annak jelentőségét, hogy a műszaki-gazdasági szerkezet átalakulását a Központi Bizottság állásfoglalása úgy kívánja elérni, hogy eközben ne szoruljanak háttérbe a foglalkoztatás szempontjai, ne rendüljön meg az emberek szociális biztonsága, s ne növekedjen a hátrányos helyzetben levők elmaradása. A szakszervezetek a munkavállalók érdekeinek képviseletében több fontos teendőt, illetve azok mérlegelését ajánlja az illetékesek figyelmébe a készülő kormányzati program kidolgozásához. Hangsúlyozzák például, hogy a szerkezetváltáshoz jól átgondolt, konkrét cselekvési programokra, ezek végrehajtásához hatékony eszközrendszerre, jelentős pénzügyi forrásokra van szükség. Vagyis a hosszú időt igénybe vevő folyamatot illetően nem szabad türelmetlennek lenni, el kell kerülni a kapkodást. A szakszervezetek tudomásul veszik a szerkezetváltással együttjáró munkaerőmozgást, de arra törekszenek, hogy az ezzel járó átmeneti foglalkoztatási feszültségek a lehető legkisebbek legyenek,s el akarnak kerülni bármilyen m mértékű munkanélküliséget. A gazdasági feladatok megvalósításához szükséges források megteremtésében, a terhek viselésében megengedhetetlen mindenféle egyoldalúság, abban megfelelő arányban részt kell vállalnia az állami költségvetésnek, a termelőszférának és a lakosságnak egyaránt — hangoztatja az állásfoglalás. Kellő figyelmet kell fordítani a költségvetés kiadásainak ésszerű mérséklésére, az egyes területeken tapasztalható pazarlás felszámolására. Az állásfoglalás rámutat, hogy a szociálpolitika lehetőségei nagymértékben függnek a gazdaság teljesítményeitől, ugyanakkor a megfelelő szociális intézményrendszer és ellátás visszahat a társadalom teljesítőképességére. Ezért fontos, hogy a szociálpolitika csökkentse a gazdaság negatív hatásait, például a foglalkoztatási feszültségeket, s megfelelő társadalmi környezetet teremtsen az átrendeződéshez szükséges források megteremtéséhez. Az állásfoglalás a szociálpolitika legfontosabb feladatai között említi a lakáskérdést, mindenekelőtt a pályakezdő, családalapító fiatalok lakáshoz juttatásához szükséges feltételek javítását, továbbá a többgyermekes családok életszínvonalának, életkörülményeinek védelmét, az alacsony nyugdíjjal rendelkezők helyzetének javítását, a nyugdíjak reálértékének fokozatos megőrzését. Láthatatlan jövedelmek -f Az adórendszer tervezett reformját — megfelelő előkészítés esetén — tudomásul veszik a szakszervezetek. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy az általános forgalmi adó, valamint a személyi jövedelemadó bevezetése körültekintő számítások, a várható gazdasági, társadalmi hatások mérlegelése alapján, a szükséges szociálpolitikai intézkedések egyidejű megvalósítása mellett történjen. A személyi jövedelemadó bevezetésével öszszefüggésben alapvetőnek ítélik, hogy az adó a bérből és fizetésből élők főmunkaviszonyból származó nettó keresetét ne csökkentse; az adó a szociális ellátás színvonalát ne befolyásolja kedvezőtlenül, méltányosan kezelje a nyugdíj melletti kereseteket, ne fokozza a gyermekes, mindenekelőtt a többgyermekes családod hátrányos helyzetét, ne rontsa a teljesítményösztönzés feltételeit, tartalmazzon gazdaságilag ésszerű, társadalmilag indokolt kedvezményeket és mentességeket. Ugyanakkor megfelelő eszközök szükségesek a munkával nem arányos, kiugróan magas jövedelmek, ezen belül az úgynevezett láthatatlan jövedelmek adóztatásához. Mindkét adónak bevezetésénél olyan megoldásokat és mértékeket kell alkalmazni, amelyek még átmenetileg sem teremtenek elfogadhatatlan helyzetet sem a fogyasztói árszínvonal és az arányok alakulásában, sem a foglalkoztatásban. A szakszervezetek fontosnak tartják, hogy akkor szülessen döntés a bevezetésről, illetve annak időpontjáról, amikor az említett feltételek megnyugtatóan megítélhetők és biztosíthatók. A SZOT helyesnek tartja, hogy a nyugdíjrendszer módosításának előkészületei az adórendszer kidolgozásával párhuzamosan, azzal összhangban történnek. A szakszervezetek véleménye szerint tovább kell növelni a kormányzat önállóságát és felelősségét. Olyan irányú változások történjenek a döntési mechanizmusban, amelyek lehetővé teszik, hogy az állami és érdekképviseleti szervek nagyobb mozgásteret kapjanak a döntések előkészítésében, meghozatalában, a jelentős társadalmi, gazdasági kérdésekre vonatkozó megállapodások alkalmazásában. Mindehhez szükség van az érdekfeltárás, érdekegyeztetés továbbfejlesztésére. Magyar—szovjet építőipari gépgyártási tárgyalások (MTI) Pénteken elutazott hazánkból Jevgenyij Varnacsov, a Szovjetunió építőipari, út- és közműipari gépgyártási minisztere, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására július 5. és 10. között tárgyalásokat folytatott Magyarországon az Ipari Minisztérium, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium vezetőivel. A tárgyalásokon megvizsgálták a gyártási együttműködés gazdasági és műszaki-tudományos kérdéseit, egyeztették és aláírták a két ország 1991—1995 közötti, illetve a 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési együttműködés elveit összefoglaló jegyzőkönyvet. Megállapodtak abban is, hogy támogatják a magyar és a szovjet vállalatok kooperációs gyártására vonatkozó törekvéseit, valamint az ezzel kapcsolatos kereskedelmi kapcsolatok kiépítését. A közvetlen vállalati együttműködés elősegítésére a miniszterek megállapodtak termelőbrigádok cseréjében is. Jevgenyij Vamacsovot fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. A miniszter látogatást tett a Mechanikai Művekben, a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban, a Budapesti Lakásépítő Vállalatnál, a Kaposgépnél, a Közúti Gépesítő Vállalatnál és az Építőgépgyártó Vállalatnál. Belföldi hitellevél (MTI) A Magyar Autóklub irodáiban belföldi hitellevelet is válthatnak ezentúl a klubtagok A hitellevél — melyet 250 forintért vásárolhatnak meg a klubtagok — két darab 500 forint, két darab 1000 forint és egy 2000 forint értékű szelvényt tartalmaz, amelyekkel autójavító vállalatoknál, szövetkezeteknél hitelbe lehet gépkocsit javíttatni, továbbá a HungarHotels és a Pannónia szállodavállalatok szállodáiban szobát és szolgáltatásokat igénybe venni. E két szállodavállalat hat-, illetve ötszázalékos kedvezményt is nyújt azoknak a vendégeknek ,akik az Autóklub belföldi hitellevelével fizetnek. A belföldi hitellevél további tartozéka egy 300 és egy 400 forint értékű AFOR-üzemanyagszelvény is. A Autóklub-tagoknak mellékelt városi segélyszolgálati szelvény egy alkalommal a segélyszolgálat díjmentes igénybevételére jogosítja tulajdonosát. A gépkocsiszállítási szelvény alapján ugyancsak egy alkalommal 20 százalékkal csökkentett fuvardíjat kell fizetni az Autóklub szállító szolgálatánál megrendelt gépkocsiszállításért. További kedvezmény, hogy a klub műszaki állomásain díjmentesen lehet egyszeri fékhajtásmérést végeztetni. A belföldi hitelleveletkizárólag klubtagok vásárolhatják meg, s a hitellevél érvényességi ideje addig tart, ameddig a klubtagsági igazolványé. Egy igazolványra csak egy belföldi hitellevél vásárolható. A hitelleveletkészpénzre átváltani nem lehet. Huszár Istvá (MTI) Az Elnöki Tanács Huszár Istvánnak, az MSZMB Központi Bizottsága tagjának, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete igazgatójának, kiemelkedő közéleti, tudományos és tudománypolitikai munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke adta át pénteken. Az eseményen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. 4. Mondhatnám közgazdásznak, szociológusnak, politikusnak Huszár Istvánt, s valamennyi jelző találó volna, tudományos munkák, magas hivatalok bizonyítják ezt. A hatvanesztendős Huszár Istvánról most mégis mint a műveltség, a kultúra, a nemzeti művelődés hívéről szólnék, s erre sem csupán az hatalmaz föl, hogy a Hazafias Népfront Titkárjának tagjaként a Népfront művelődéspolitikai munkabizottságának elnöke — jóllehet ebben a minőségében is tevékeny, a bizottsági munkát följebb emeli, mintsem hivatali lehetne, példamutatóan sokszínűvé teszi, egy kitüntetése általán nem formális, hanem teljes szívével teljesített, s belülről vezérelt cselekvéseivel. A műveit és a műveltséget szerető, sokra becsülő embert köszöntöm Huszár Istvánban, akivel rendszeresen találkozni hangversenyeken, színházban, aki tájékozott az irodalom és a költészet világában, többet olvas, többre figyel, szellemileg többet szív föl magába, mint amennyit sokrétű munkássága mellett elfogadhatónak lehetne mondani. Nem nagyon divatos közéleti személyiségekről, kivált politikusokról szólván egyéniségüknek, szellemiségüknek, jellemüknek ezt a humánus, műveit vonását emelegetni, de Huszár István esetében így illő ez, mert így igaz, s mert eléggé nem becsülhető bölcs szerénysége, alighanem minden más ellen tiltakoznék; de ha művészetbarát voltáról van szó, talán azt mondja: ez a művészet érdeme is, van mit szeretnie nemzeti művészetünkben. Ilyen értelemben is reformer Huszár István, tudván tudja, hogy adatok, dokumentumok, számok és tények között emberi és emberséges előrelépés csak a műveltség évszázados és új értékeinek elsajátításával, mi több, szeretetével lehet. (I. L) s Kaán Károlyra emlékezve Emlékülést tartottak pénteken a magyar természetvédelem nagy alakja, Kaán Károly születésének 120. évfordulója alkalmából az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal székházában. Előzőleg emléktáblát avattak a kiváló tudós és gyakorlati szakember tiszteletére az OKTH Budapesti Felügyelősége Költő utcai épületében. Az ünnepi ülésen dr. Váradi Géza hivatalvezető-helyettes Kaán Károly természetvédelmi munkásságát, Keszthelyi István főosztályvezető a társadalomban kifejtett tevékenységét, dr. Oroszt Sándor muzeológus pedig széles körű tudományos kutatásait ismertette. A szabadság és a természet szerelmese volt. Kaán Károly 1867. július 12-én született Nagykanizsán. A fiatalon elárvult gyermeket erdész nagybátyja nevelte, aki Batthyány Lajos özvegyének birtokán dolgozott. Nevelőapja küldte a nyiladozó eszű ifjút a Selmecbányai Erdészeti Akadémiára is, ahol egy életre elkötelezte magát a természetvédelem ügyének. Kaán Károly teremtette meg e munka társadalmi bázisát is azzal, hogy 1907- ben előterjesztést nyújtott be a földművelésügyi miniszterhez az „Őserdőmaradványok megóvása ■végett”. Első, kimondottan természetvédelmi témájú munkája 1909-ben jelent meg „A természeti emlékek fenntartása" címmel, és e könyve alapján indult meg az ország védelemre érdemes tárgyainak összeírása. Kaán Károly határozta meg a természetvédelmi értékek kategóriáit és a velük kapcsolatos teendőket is. Az ő nevéhez fűződik az Alföld fásításának nagy munkája is, melyet 1920-ban megjelentetett „Erdőt az Alföldre” című tanulmánya vezetett be. Olyan területekre kívánt erdőt telepíteni, melyek addig nem. Vagy csak igen kevés hasznot hoztak, s mindezt úgy, hogy a szükségletek fedezésén túlmenően az ültetett erdők a mezőgazdasági termőterületeket is óvják. Négy beiktatott erdészeti törvénytervezet fémjelzi még munkásságát, melyet a Magyar Tudományos Akadémia is elismert azzal, hogy levelező tagjává választotta. Tudósként, szervezőként a természetvédelem és a gazdálkodás összhangját tartotta szem előtt. Erről ő maga így írt: „A természet rendjének helyreállítása és fenntartása az Alföldön minden egyéb közigazgatási cél szolgálatával legalább egyenrangú és már csak a gazdasági termelés érdekében is mielőbb és sürgősen megoldásra váró elsőrendű nemzetháztartási feladat.” Csupán a megfogalmazás régies, a gondolat ma is érvényes, miként érvényesek az abból következő teendők is. Az 1938-ban megalakult Országos Természetvédelmi Tanács Kaán Károlyt választotta első elnökévé. Vezetésével ez a testület nagyban hozzájárult a természetvédelem későbbi, nagyarányú fejlődéséhez. Sokoldalúság és bámulatos ügyszeretet jellemezte egész munkásságát, 1940- ben bekövetkezett haláláig. (s. m.) Az augusztus huszadiki munkarendről Azok, akik augusztusban szeretnék kivenni szabadságukat, már most szeretnék tudni, milyen lesz a munkarend Alkotmányunk ünnepekor. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban dr. Kiss Magdolna kérésünkre elmondta: augusztus huszadika, csütörtök munkaszünet, huszonegyedike, péntek heti pihenőnap, huszonkettedike szombat szabadnap, huszonharmadika vasárnap pedig munkanap lesz. A vállalatok gazdasági érdekeik szerint maguk is dönthetnek munkanapok áthelyezéséről. Előre nem várt, nem látott feladatok esetén a Kollektív Szerződés módosítása nélkül is annyi munkanapot helyezhetnek át,amennyit termelési érdekeik megkívánnak, de lehetőség szerint úgy, hogy az ünnepek táján se kövesse egymást háromnál több munkaszüneti nap. — d — t ■Ni ----- A NAP -----------------------------------Pech Néhány évvel ezelőtt, lumbágós rohamaim idején, a kiváló orvos alaposan megvizsgált és kikérdezett, majd így szólt: — Hát öcsém, nagy hibát követtél el: néhány millió évvel ezelőtt két lábra álltál. Még nem kellett volna. Most azt olvasom legnépszerűbb s legdrágább havi magazinunkban, hogy a vérnyomásos betegség is attól van, hogy két lábra álltunk. Itt már nem is emlegetik, hogy túl korán tettük. Akár azt is kiolvashatnám a cikkből, hogy egyáltalán nem kellett volna. Vajon lehet, hogy négy lábon szebb távlatok elébe néztünk volna? Netán elképzelhető, hogy — minden eddigi ismeretünkkel szöges ellentétben — négykézláb is emberré váltunk volna? Avagy a „valamit valamiért” dilemmája már akkor is ilyen éles volt? Vagy-vagy? Vagy fölegyenesedni — vagy alulmaradni? Ekkora kockázatot vállaltunk tehát? Egyáltalán, tudtuk vajon, hogy mit cselekszünk? Avagy csak úgy vaktában, mindenféle stratégiai koncepció nélkül, egyszercsak fogtuk magunkat, és két lábra álltunk? Lesz, ami lesz? Erős a gyanúm, hogy így történt. Azóta már annyi mindenbe fogtunk bele lesz ami lesz alapon, hogy másként el sem tudom képzelni a dolgot. Föltehetőleg utána jó néhányszor önbírálatot gyakoroltunk, rákentük az egészet egy csimpánzra vagy gorillára, netán egyikünk-másikunk gyáván és átmenetileg újra négykézláb közlekedett — de úgy egészében: rohantunk bele a jövőbe. Két lábon. Lesz ami lesz. Pedig sejthettük volna, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a XX. század. Talán sejtettük is. De amilyen könnyelműek voltunk és vagyunk, egy vállrándítással elintéztük: lesz ami lesz. Ms lett, és itt állunk két lábon, fáj a gerincünk és fölmegy a pumpánk. DIURNUS