Magyar Nemzet, 1987. július (50. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-04 / 156. szám
14 A Magyar Nemzet vitafóruma Az ipartúra mint a szakemberek tájékozódásának része néhány gondolattal szeretném kiegészíteni lapjuk május 1-i számában Ipartúra címmel, r.. aláírással megjelent cikkét, amelynek mondanivalójával teljes mértékben egyetértek. A kongresszusok, a konferenciák és egyéb rendezvények, az ezekhez kapcsolódó turizmus a tájékozódási lehetőségeknek csupán egyike. A szakemberek tájékozódnak egyébként szakmai folyóiratokból, szakkönyvekből, a rádióból és a televízióból is. Ez utóbbi tömegkommunikációs szerveknek is kellenek tájékozódási lehetőségek, különben nem tudnak eleget tenni feladataiknak. Mint ismeretes azonban, az utóbbi években nagyon csökkentették a külföldről bejövő szakmai folyóiratok és könyvek számát devizális okokból. A külföldi folyóiratok és könyvek egy része megtalálható a közkönyvtárakban, de viszonylag kevés az olvasási határidő és nem olyan kényelmes, mintha az adott felhasználók birtokában lennének. A kongresszusi turizmusban világszerte nagy fantázia van, ennek tudható be, hogy újabb és újabb kongresszusi központok létesülnek világszerte, nemcsak Európában, hanem az USA-ban, Ausztráliában, Afrikában és Ázsiában is. A bevétel reményében igénybe vesznek régi helyiségeket, vasúti kocsikat, autóbuszokat és hajókat egyaránt. A hazai gazdasági élet megköveteli, hogy az eddigieknél jobban kerüljön reflektorfénybe a műszaki fejlesztés, és annak meggyorsítása. A műszaki fejlesztésnek azonban van egy információs oldala is, mert a fejlesztőknek, a tervezőknek és a szervezőknek egyaránt tudniuk kell, hogy mit csinál a külföldi versenytárs (és persze a hazai is), hogy elképzeléseiket megtervezhessék. Akármilyen gazdasági nehézségek vannak is az országban, a műszaki fejlesztést a megoldandó feladatok első soraiba kell helyezni, különben az e téren keletkező lemaradásunk tovább növekszik. Ez is megköveteli, hogy erősítsük a szakmai turizmus megvalósításának lehetőségeit, de a jelenleg fennálló rendeletek megtiltják a szakmai csoportos turizmus szervezését A vállalatok jelentős összegeket adnának a szakmai turizmus lebonyolításához forintban, és az utazásokat bonyolító irodák biztosítanák a külföldi devizát ha erre engedélyük lenne. A SZAKMAI UTAZÁSOKAT az MTESZ-ben tömörült egyesületekkel együtt kellene az utazási irodáknak bonyolítaniuk. A munkamegosztás olyan lenne, hogy az egyesületek leleveleznék külföldi partnereikkel a csoportos utazásokat a gyári belépők engedélyének megkérését, az utazási irodák meghirdetnék az utakat helyeket foglalnának külföldön, megszerveznék az étkeztetéseket a közlekedést és a kísérőprogramokat. Az iparturizmus szempontjából elsősorban gyárak, műhelyek meglátogatása jöhet szóba, vagy kiállítások megtekintése. A cikk szinte kizárólag az ipart érintő turizmusról szól, de értelemszerűen ez kiterjedhetne a kereskedelemre, a szolgáltatásokra EGY ALAKULÓBAN LÉVŐ fordítótestület „tájékoztató gyűléséről” számol be a Magyar Nemzet 1987. június 9-i számában É. I. Tolmácsok mégsem értik... címmel. Mégpedig úgy elegyítve az ott hallottakat a saját véleményével, hogy még a cikk végén sem lehetünk egészen bizonyosak: helyesnek tartja-e a tervezett egyesület megalakítását vagy sem. Megállapítja, hogy „a szakfordítókban és tolmácsokban régóta él már a vágy valamiféle szakmai egyesület vagy szövetség után". Végül ,a mindenki által áhított fordítóegyesület megalakításának esélyeit mérlegeli. Vajon milyen közvélemény-kutatás előzte meg az idézett mondatok megfogalmazását? Tájékoztat bennünket, hogy „a műfordítóknak van is szervezetük — az írószövetségen belül. De ez a fordításnak meglehetősen sajátos területe, díjazását is a szakfordításétól eltérően szabályozzák. Következésképp önálló szakfordítói egyesületre lenne szükség". Nos, a tolmácsolás pláne sajátos területe a „nyelvi közvetítésnek”. Annyira sajátos, hogy külön létezik a Nemzetközi Fordítószövetség (FIT) és Nemzetközi Konferenciatolmács-szövetség (AI). Vajon miért nem jelenti ki a szerző a fentiek analógiájára, hogy következésképp egy önálló tolmácsegyesületre lenne szükség? Megtudjuk, hogy a hozzászólók hangját „a pengeéles kritika" jellemezte. És „az okok élén ott áll az irigység". Azt viszont nem tudjuk meg, hogy ki irigykedik és kire. A főállásban levők a nyugdíjasokra, vagy a nyugdíjasok a szellemi szabadfoglalkozásúakra, avagy „a hivatásszerűen nyelvi közvetítéssel foglalkozó szervezetekre”. Nos valószínűleg itt van a kutya eltemetve! MINDENEKELŐTT helyesbítsünk egy pontatlan szóhasználatot: sem az OFFI, sem az Agroinform, sem az egyes fordító gmk-k nem szervezetek, hanem szolgál-vagy az egyes tudományok képviselőire is. Miután az utazásokhoz deviza kell, ezt úgy lehetne előteremteni, ha az egyesületek külföldi partnerei is szerveznének utazásokat Magyarországra ipari, mezőgazdasági stb. üzemek meglátogatására. Hazánk felkészült a minél több külföldi szakember fogadására, ezért létesültek újabb szállodák, éttermek stb. Felül kellene vizsgálni a tiltó rendelkezések módosítási lehetőségeit, a kongresszusi turizmus és a szakmai turizmus fejlesztése céljából. Frank Tibor tató vállalatok, illetve vállalkozások, amelyek a tolmácsmunkáért kialkudott összegből 28—25 százalékot, de néha többet is saját céljaikra tartanak vissza. Ezért az összegért üzletet szereznek, blankettákat pecsételnek le és írnak alá stb., stb. Ez idáig rendben is volna... Senki sem irigyli a jövedelmüket. Á hasznukat úgy is növelhetik, hogy például csökkentik az azonos munkára igénybe vett tolmácsok számát, sőt az is előfordulhat, hogy a munkát alacsonyabb díjazásért is vállaló tolmácsokat vesznek igénybe. Nem is beszélve arról, hogy következetesen kihagyhatják a rendezvény törlése esetén hatályba lépő — a tolmácsok érdekeit védő — záradékokat a szerződésekből stb. (Ha nem is ugyanannál a vállalatnál, de minderre volt már példa.) Már ebből is következik, hogy a tolmácsok joggal kifogásolják a szolgáltató vállalatok igazgatóinak, elnökeinek stb. feltűnését az előkészítő bizottság soraiban. A tolmácsoknak korántsem hő vágyuk, hogy ezekkel a derék munkáltatókkal, (akiknek kétségkívül megvannak a maguk érdemei) mint dolgozók egy egyesületben egy tálból cseresznyézzenek. Végül a cikk írója „A gazdálkodók érdeke” alcím alatt felsorolja mindazokat a „gazdálkodókat, akiknek még érdeke, hogy a fordítók és tolmácsok „jól képzett, szakmájukra büszke, tisztességesen megfizetett” nyelvi közvetítői legyenek az országnak. Majd így folytatja: „Az egyes fordítóknak, tolmácsoknak pedig érdekük vélük együttműködni — egy egyesület keretei között is”. Senki sem tagadja, hogy vannak közös érdekek. De a felsorolt „gazdálkodók”-nak akadnak bőven olyan érdekeik is, amelyek nem azonosak, mondjuk, a tolmácsokéival. Ezekről a cikkíró szorgalmasan hallgat. Pedig éppen az ilyenfajta érdekek zárják ki — a világ minden táján —, hogy a munkáltatók egy egyesületben tevékenykedjenek a munka elvégzőivel. A KÖZÖS EGYESÜLET már csak azért is indokolt — úgymond —, „mert a mai magyar körülmények között nem végezhet érdemi munkát egy egyesület, ha kizárólag magánszemély tagjai anyagi erejére támaszkodik”. Gondosan kerestük a logikai fonalat a cikkben, s reméljük, főleg azokhoz a tételekhez szóltunk hozzá, amelyek a szerző saját véleményét tükrözik. Ám az utolsó idézet, akár saját véleménye, akár nem, mindenképpen vaskos tévedés. A cikkíró adós marad annak a rejtvénynek a megfejtésével is, hogy fordító-tolmács koalíció esetén, hogyan választ vezetőséget mondjuk 500 fordító és 50 tolmács. Vagy az egység jegyében mindenki mint „Sprachmittler”, magyarán „nyelvi közvetítő” fog voksolni? Tizenkét tolmács nevében P. L A tolmácsok nagyon is értik 0?Cülijjiu i tyti, dátumot! 50 évet a Magyar Nemzet Magyar Népköztársaság Kiváló Művészet színházi és filmszerepeiért, különösen a „Pacsirta” és a „Húsz óra” című filmekben nyújtott alakításaiért. (Az idei állami díjasok és Kossuth-díjasok) 4. Tartja vezető helyét az Újpesti Dózsa. II. Dózsa—Csepel 4—2 (2—1). Góllövők: Kuharszki, Kalmár, Bene 12), Sebestyén, Lenkei. (Sport) 4c A csehszlovákiai Brnóban az idén befejezik az új operaház építését. Az új operát Janacek A ravasz róka című művének előadásával nyitják meg decemberben. (Napló) 4c Mikor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti hírek illetve cikkek, amelyekből idéztünk? a) 1965. április 4. b) 1966. április 4. c) 1974. május 12. Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, amelyben az itt közölt írásrészletek, illetve hírek megjelentek. Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Küldjön be egy dátumot!) az alatta található sorszámmal, adatokkal együtt. Beküldési határidő július II. Cím: Magyar Nemzet Szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát július 18-án közöljük. A helyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A június 20-án megjelent 15. számú rejtvény megfejtése: 1985. január 17. Négyszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Berkes László, Budapest; Kováts László, Visegrád; Mészáros Ferenc, Malomsok Siklósi Ilona, Budapest; Stieber Győzőné, Gasztony. A nyereményeket postán küldjük el. Az Egyesült Államok haditengerészetének és légierőinek repülőgépei szombaton három alkalommal hajtottak végre terrorbombázást a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. A Saigont amerikai parancsnokság szóvivőjének közleménye szerint a 7. flottához tartozó Hancock és Coral Sea repülőgép anyahajók bombavetői erős vadászkísérettel két hullámban bombázták a Nan Ma folyó hídját, Hanoitól 105 kilométerre délre. Az első két támadásban összesen 60 bombavető vett részt. (További több ezres amerikai csapaterősítéseket küldenek Dél-Vietnamba) * A Kossuth-díj I. fokozatával tüntették ki Ferenczi Béni Kossuth-díjas szobrászművészt, egész életművéért, különösen a legutóbbi időben kifejtett munkásságáért; Kassák Lajos írót, irodalmi munkásságáért, különösen az utóbbi években megjelent lírai és prózai műveiért; Páger Antalt, a NtV, ClMI---------------------17. MBOFBJTta, DATUM: — — agyar Nemzet Szombat, 1987. július 4. Színek, formák a konyhában A lakásberendezési, csinosítási „hadműveletek” a családok többségénél a szoba vagy szobák berendezésére korlátozódnak, s a konyhához érve nem csak a pénz fogy el, de az ötletek is mintha kiapadnának... Aki öreg, sokemeletes házban lakik, az megborzong, ha a nagy, tágas konyha tatarozásának és újonnan való berendezésének várható végösszegére gondol. Aki pedig lakótelepen él, az arra gondol: örülök, hogy beférek a konyhába, nem hogy formatervezésre gondoljak ... S érdekes módon, akinek lenne pénze rá, az a konyhai modernizálást szinte kizárólag az elektromos habverők, turmixgépek, ilyen-olyan külföldön megcsodált robotok beszerzésével, no és persze a gépesített mosogatás lehetőségének megteremtésével képzeli el. Kevesen vannak, akik bizonyos színekhez, s összhangjukhoz ragaszkodnak; akik addig járnak üzletről üzletre, amíg mondjuk a tűzhely, a sütő formájához illő szekrényt találnak, vagy olyan tálalót, amely a konyha és a lakószoba közötti átmenetet kellemesen és esztétikusan oldja meg. Sok ötletet nem is kapnak a lakberendezni vágyók — ez igaz. ’Ilyen jellegű szaklap nagyon kevés van, csak egy-egy újság apró rovatában telhetőek fel olykor hasznos tanácsok, kevés és nem túl jó minőségű fényképpel. Maradnak tehát tanácsadóként a bútorüzletek kirakatai, amelyek többsége nem a modern lakáskultúra tárháza. Zsúfoltak ezek a vitrinek, s egyikük-másikuk arra enged következtetni, a jó ízlés vagy az igazán szép bútor — esetleg mindkettő — hiánycikk náluk. Maradnak tehát a különböző vendégségek alkalmával szerzett ismeretek, vagy a barátnők, szomszédok fölfedezései, akik éppen láttak valami jópofa holmit érkezni valahová ... A szép konyhában kellemesebb dolgozni, talán még az étel is jobb ízűre sikerül. Az első aranyszabály, hogy minden legyen könnyen tisztítható — a tűzhely, a munkaasztal, az evőeszközök, s a fal is. Aki szereti a csempét, a tűzhely és a mosogató környékét nyugodtan körberakathatja csempékkel — de egy bizonyos, uralkodó színt érdemes kiválasztani. Mások a tapétát kedvelik, ez is jól mutat, ám arra érdemes ügyelni, hogy feltétlenül lemosható legyen. A legsivárabb „előre gyártott” konyhát is hangulatossá tehetik az egyéni darabok. Például: azonos garnitúra a tányéroktól, csészéktől kezdve a sótartókig. Az üres falfelületeket érdemes jól kihasználni, különösen akkor, ha apró a konyha. Lehet például fűszertartó polcot csináltatni, jól mutatnak rajta a kapható fűszersorozatok, a kávé, a cukor, jó, ha azonos dobozba tesszük őket Másutt el lehet helyezni a merőkanalat, roselbniszedő villát. Jó ötlet: a jégszekrénybe való rácsot fölerősíteni a falra, és arra akasztani a sűrűn használt nagyobb kanalakat, villákat. Kedves konyhai szettek kaphatóak, nem is túl drágán. Abrosz, konyharuha, kötény és lábasfogó ugyanazzal a mintával — valósággal felvidítja a konyhát. —rács— A DUNA FJODOR IVANOVICS TYUTCSEV orosz költő (1803—73) borongós hangulatú, elmélkedő verseit a forma tökéletessége, az orosz nyelv szépségeinek ismerete jellemzi. — Emlékszem az arany időre, / a drága nap tájaira: / aranyban úszott, hömpölyögve, / alattunk az esti Duna, így kezdődik A Duna című verse, amelynek egy másik szakaszát a rejtvény vízszintes 2., a 60. és a 7., valamint a függőleges 1. számú sorában idézzük, Szabó Lőrinc fordításában. VÍZSZINTESEN: (kétbetűsök: TK, ÁV, MU). 14. Angol főnemesi cím. 16. A Coca-Cola és a Pepsi- Cola alapanyaga. 17. Átjáró a magas hegyek között 19. Kikap a baba. 20. A krumpli föld alatti részei. 22. Gramm-molekulasúly, másképp: molsúly. 23. Vasútállomása : Szakály—Hőgyész. 25. Elég, latinul. 27. A legegészségesebb ital. 28. Az egykori Lurisztán szunnita mohamedán népessége. 30. Két, valaki ellen irányuló, de fordítva is veszélyes (vádaskodás). 31. Osztrák szövetségi tartomány. 33. Idegen női név. 35. Életem folyása. 37. Angol és. 39. Ruhát tisztít. 41. Air..., légipostával (angol). 42. N. A. 43. Svéd váltópénz. 45. Indok németül. 49. Somogy megyei község. 50. December tizenharmadika. 52. Becézett női név. 54. Omladék. 56. Japán őslakó népe. 58. Tokaj remeke. 59. Baráti ország névbetűi. 63. Rántás nélküli babfőzelék. 65. Község Siófok közelében. 66. Megjelenésével a szenvedélyeket felkorbácsoló hidegen számító nőtípus. 68. Lenn, alul. 70. Iskolai rövidítés. 72. Birkózás. 74. Vesszen! Levelem a régi rómaiaknál. 76. Bizonyos személynek. 78. Angol tölgy (vak). 80. Épület földszintjén, lapos tetején tartózkodásra alkalmas nyitott rész. 82. A Szovjetunió egyik népe. 63. Költőnő (Zsuzsa). 85. Énekek. 86. Becézett angol női név. 88. Olasz férfinév. 89. Tanít. 90. Az ókori római ház közös tartózkodásra szolgáló, csarnokszerű középső része. 91. Olasz—magyar női név. 92. Korom, angolul (spot). FÜGGŐLEGESEN: (kétbetűsök: IK, SZ, ÉD, UF, AO). 2. Idegen férfinév. 3. Becézett női nevünk. 4. Élénk forgalmú dunai kikötőváros Bulgáriában. 5. Dél- Afrikában honos, nálunk disz- és gyógynövényként termesztett liliomfajta. 6. Pusztuló forrásbarlang a Bükk-hegységben. Ősrégészeti leleteiről híres. 7. Iparkodik valahová. 8. Író, a HÉT novellistája (Károly, 1874—1915). 9. Mentsétek meg lelkeinket. 10. Ókori nép és nyelv. 11. Ad..., tudomásul veendő (latinul). 12. Messze. 13. A dühöngő szélvihar, a háború ősgermán istene. 15. Apró, bugás virágú (gyom)növény. 17. Német sorozat. 18. Megkönynyez. 21. Igazságügyminiszterünk volt (Mihály). 24. Lusta mozgású. 26. A mohamedán vallás egyik ága. 29. Szabolcs-Szatmár megyei község. 32. Idegen férfinév. E néven amerikai, nehézsúlyú, profi világbajnok ökölvívó (Joe). 34. Rezeda Kázmér. 36. A régi perzsa arisztokrácia címe volt. A név előtt utat jelentett. 38. Baráti állam névbetűi. 40. Előkelőséget majmoló ember. 42. Török költő (Hikmet). 44. Kossuth-díjas táncművész (Imre). 46. Illatos kerti dísznövény. 47. Nagy ruhagyárunk névbetűi. 48. Ikrakő. 49. Termelőszövetkezet 51. Hegycsúcs; a bibliai mitológia szerint itt kötött ki Noé a vízözön végével. 53. Piaci árusítóhely. 55. Francia személyes névmás. 57. Kép van benne. 61. Egyiptom alelnöke volt (Abdel Hakim). 62. Trungbo vietnami országrész régebbi neve. Egykori indokínai császárság. 64. Ilyen a finom húsos káposzta. 66. Ördögöt varázsol a falra. 67. Gyászjelentés (cédula). 69. Fosztóképző. 71. Konyhakerti növény. 73. Az indiánok kéregcsónakja. 74. Atomvárosunk. 75. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község. 77. Ez pedig egy Győr-Sopron megyei község neve. 79. Német idealista filozófus (1724—1804). 81. A Biblia nyomán közismertté vált hegy, amelyen épült a híres jeruzsálemi templom. 84. Torbágy „testvére”. 87. A tyúk némely tájszólásban. 90. A. L. Valló Emil Megfejtésül beküldendő a Tyutcsev-vers négy sora. Határidő: július 11. Címzés: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392, Budapest, Pf. 276. Június 20-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: A kétnejűség azt jelenti — a kettőnél eggyel több nőt birtokol. — Az egynejűség is ugyanaz. * KERESZTREJTVÉNY 4c 2 3 c 4 5 6■ ”■-»7 ’ 1 9 10 11T 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 467 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 cs 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 61 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 v 91 6 öv Tíz-tíz lottószelvényt ér a Rejtvényfejtő Mini SZÓTÁR három kötetét nyerték. Budapestiek: Botke Sándorné, 1154; Czeller Károlyné, 1034; Csata János, 1118; Galambos Sándor, 1155; Orgonát Mihályné, Ilii; Pásztor Károlyné, 1155; Rónaszéki Ferenc, 1135; Sáfrán Dóra, 1035; Somogyvári István, 1153; Straub György, 1140. Vidékiek: Dr. Demény Sándor, Leninváros; Ecsenyi Sándorné, Puskorosjenő; Földes József, Nyíregyháza; Gál Zsuzsa, Kecskemét; Kollár Éva, Lébény; Kupay Ferencné, Miskolc; Mudruczó János, Gödöllő; Szádvári János, Jászberény; Terray Gyula, Komló; Trieb Józsefné, Nagymaros. A nyereményeket postán küldjük el.