Magyar Nemzet, 1987. július (50. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

14 A Magyar Nemzet vitafóruma Az ipartúra mint a szakemberek tájékozódásának része néhány gondolattal szeretném kiegészíteni lapjuk má­­jus 1-i számában Ipartúra cím­mel, r.­­. aláírással megjelent cikkét, amelynek mondanivaló­jával teljes mértékben egyetértek. A kongresszusok, a konferen­ciák és egyéb rendezvények, az ezekhez kapcsolódó turizmus a tájékozódási lehetőségeknek csu­pán egyike. A szakemberek tájé­kozódnak egyébként szakmai fo­lyóiratokból, szakkönyvekből, a rádióból és a televízióból is. Ez utóbbi tömegkommunikációs szer­veknek is kellenek tájékozódási lehetőségek, különben nem tud­nak eleget tenni feladataiknak. Mint ismeretes azonban, az utóbbi években nagyon csök­kentették a külföldről bejövő szakmai folyóiratok és könyvek számát devizális okokból. A kül­földi folyóiratok és könyvek egy része megtalálható a közkönyvtá­rakban, de viszonylag kevés az olvasási határidő és nem olyan kényelmes, mintha az adott fel­használók birtokában lennének. A kongresszusi turizmusban vi­lágszerte nagy fantázia van, en­nek tudható be, hogy újabb és újabb kongresszusi központok létesülnek világszerte, nemcsak Európában, hanem az USA-ban, Ausztráliában, Afrikában és Ázsiában is. A bevétel reményé­ben igénybe vesznek régi helyi­ségeket, vasúti kocsikat, autóbu­szokat és hajókat egyaránt. A hazai gazdasági élet megkö­veteli, hogy az eddigieknél job­ban kerüljön reflektorfénybe a műszaki fejlesztés, és annak meg­gyorsítása. A műszaki fejlesztés­nek azonban van egy információs oldala is, mert a fejlesztőknek, a tervezőknek és a szervezőknek egyaránt tudniuk kell, hogy mit csinál a külföldi versenytárs (és persze a hazai is), hogy elképze­léseiket megtervezhessék. Akármilyen gazdasági nehézsé­gek vannak is az országban, a mű­szaki fejlesztést a megoldandó feladatok első soraiba kell he­lyezni, különben az e téren kelet­kező lemaradásunk tovább nö­vekszik. Ez is megköveteli, hogy erősítsük a szakmai turizmus megvalósításának lehetőségeit, de a jelenleg fennálló rendeletek megtiltják a szakmai csoportos turizmus szervezését A vállalatok jelentős összege­ket adnának a szakmai turizmus lebonyolításához forintban, és az utazásokat bonyolító irodák biz­tosítanák a külföldi devizát ha erre engedélyük lenne. A SZAKMAI UTAZÁSOKAT az MTESZ-ben tömörült egyesü­letekkel együtt kellene az utazási irodáknak bonyolítaniuk. A mun­kamegosztás olyan lenne, hogy az egyesületek leleveleznék külföldi partnereikkel a csoportos utazá­sokat a gyári belépők engedélyé­nek megkérését, az utazási irodák meghirdetnék az utakat helyeket foglalnának külföldön, megszer­veznék az étkeztetéseket a köz­lekedést és a kísérőprogramokat. Az iparturizmus szempontjából elsősorban gyárak, műhelyek meglátogatása jöhet szóba, vagy kiállítások megtekintése. A cikk szinte kizárólag az ipart érintő turizmusról szól, de érte­lemszerűen ez kiterjedhetne a ke­reskedelemre, a szolgáltatásokra EGY ALAKULÓBAN LÉVŐ fordítótestület „tájékoztató gyű­léséről” számol be a Magyar Nem­zet 1987. június 9-i számában É. I. Tolmácsok mégsem értik... címmel. Mégpedig úgy elegyítve az ott hallottakat a saját véle­ményével, hogy még a cikk vé­gén sem lehetünk egészen bizo­nyosak: helyesnek tartja-e a ter­vezett egyesület megalakítását vagy sem. Megállapítja, hogy „a szakfor­dítókban és tolmácsokban rég­óta él már a vágy valamiféle szakmai egyesület vagy szövetség után". Végül ,a mindenki által áhított fordítóegyesület megala­­kításá­­nak esélyeit mérlegeli. Vajon milyen közvélemény-ku­tatás előzte meg az idézett mon­datok megfogalmazását? Tájé­koztat bennünket, hogy „a mű­fordítóknak van is szervezetük — az írószövetségen belül. De ez a fordításnak meglehetősen sa­játos területe, díjazását is a szak­­fordításétól eltérően szabályoz­zák. Következésképp önálló szak­fordítói egyesületre lenne szük­ség". Nos, a tolmácsolás pláne sajátos területe a „nyelvi közve­títésnek”. Annyira sajátos, hogy külön létezik a Nemzetközi For­dítószövetség (FIT) és Nemzetkö­zi Konferenciatolmács-szövetség (AI­). Vajon miért nem jelenti ki a szerző a fentiek analógiájára, hogy következésképp egy önálló tolmácsegyesületre lenne szük­ség? Megtudjuk, hogy a hozzászó­lók hangját „a pengeéles kriti­ka" jellemezte. És „az okok élén ott áll az irigység". Azt viszont nem tudjuk meg, hogy ki irigy­kedik és kire. A főállásban levők a nyugdíjasokra, vagy a nyugdí­jasok a szellemi szabadfoglalko­zásúakra, avagy „a hivatássze­rűen nyelvi közvetítéssel foglal­kozó szervezetekre”. Nos valószínűleg itt van a ku­tya eltemetve! MINDENEKELŐTT helyesbít­sünk egy pontatlan szóhasznála­tot: sem az OFFI, sem az Agroin­­form, sem az egyes fordító gmk-k nem szervezetek, hanem szolgál-vagy az egyes tudományok kép­viselőire is. Miután az utazásokhoz deviza kell, ezt úgy lehetne előteremte­ni, ha az egyesületek külföldi partnerei is szerveznének utazá­sokat Magyarországra ipari, me­zőgazdasági stb. üzemek meglá­togatására. Hazánk felkészült a minél több külföldi szakember fogadására, ezért létesültek újabb szállodák, éttermek stb. Felül kellene vizsgálni a tiltó rendelkezések módosítási lehető­ségeit, a kongresszusi­ turizmus és a szakmai turizmus fejlesztése céljából. Frank Tibor tató vállalatok, illetve vállalko­zások, amelyek a tolmácsmunká­ért kialkudott összegből 28—25 százalékot, de néha többet is sa­ját céljaikra tartanak vissza. Ezért az összegért üzletet szerez­nek, blankettákat pecsételnek le és írnak alá stb., stb. Ez idáig rendben is volna... Senki sem irigyli a jövedelmüket. Á­ hasznukat úgy is növelhetik, hogy például csökkentik az azo­nos munkára igénybe vett tol­mácsok számát, sőt az is előfor­dulhat, hogy a munkát alacso­nyabb díjazásért is vállaló tol­mácsokat vesznek igénybe. Nem is beszélve arról, hogy követke­zetesen kihagyhatják a rendez­vény törlése esetén hatályba lépő — a tolmácsok érdekeit védő — záradékokat a szerződésekből stb. (Ha nem is ugyanannál a vál­lalatnál, de minderre volt már példa.) Már ebből is következik, hogy a tolmácsok joggal kifogá­solják a szolgáltató vállalatok igazgatóinak, elnökeinek stb. fel­tűnését az előkészítő bizottság so­raiban. A tolmácsoknak koránt­sem hő vágyuk, hogy ezekkel a de­rék munkáltatókkal, (akiknek kétségkívül megvannak a maguk érdemei) mint dolgozók egy egye­sületben egy tálból cseresznyéz­­zenek. Végül a cikk írója „A gazdál­kodók érdeke” alcím alatt felso­rolja mindazokat a „gazdálko­dókat, akiknek még érdeke, hogy a fordítók és tolmácsok „jól kép­zett, szakmájukra büszke, tisztes­ségesen megfizetett” nyelvi köz­vetítői legyenek az országnak. Majd így folytatja: „Az egyes for­dítóknak, tolmácsoknak pedig ér­dekük vélü­k együttműködni — egy egyesület keretei között is”. Senki sem tagadja, hogy vannak közös érdekek. De a felsorolt „gazdálkodók”-nak akadnak bő­ven olyan érdekeik is, amelyek nem azonosak, mondjuk, a tol­mácsokéival. Ezekről a cikkíró szorgalmasan hallgat. Pedig ép­pen az ilyenfajta érdekek zárják ki — a világ minden táján —, hogy a munkáltatók egy egyesü­letben tevékenykedjenek a mun­ka elvégzőivel. A KÖZÖS EGYESÜLET már csak azért is indokolt — úgy­mond —, „mert a mai magyar körülmények között nem végez­het érdemi munkát egy egyesü­let, ha kizárólag magánszemély tagjai anyagi erejére támaszko­dik”. Gondosan kerestük a logikai fonalat a cikkben, s reméljük, főleg azokhoz a tételekhez szól­tunk hozzá, amelyek a szerző saját véleményét tükrözik. Ám az utolsó idézet, akár saját vé­leménye, akár nem,­­ minden­képpen vaskos tévedés. A cikkíró adós marad annak a rejtvénynek a megfejtésével is, hogy fordító-tolmács koalíció esetén, hogyan választ vezetősé­get mondjuk 500 fordító és 50 tolmács. Vagy az egység jegyében min­denki mint „Sprachmittler”, ma­gyarán „nyelvi közvetítő” fog voksolni? Tizenkét tolmács nevében P. L A tolmácsok nagyon is értik 0?Cül­ijjiu i­ tyti, dátumot! 50 évet a Magyar Nemzet Magyar Népköztársaság Kiváló Művészet színházi és filmszere­peiért, különösen a „Pacsirta” és a „Húsz óra” című filmekben nyújtott alakításaiért. (Az idei állami díjasok és Kossuth-díjasok) 4. Tartja vezető helyét az Újpesti Dózsa. II. Dózsa—Csepel 4—2 (2—1). Góllövők: Kuharszki, Kal­már, Bene 12), Sebestyén, Lenkei. (Sport) 4c A csehszlovákiai Brnóban az idén befejezik az új operaház építését. Az új operát Janacek A ravasz róka című művének elő­adásával nyitják meg december­ben. (Napló) 4c Mikor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti hírek illetve cikkek, amelyekből idéztünk? a) 1965. április 4. b) 1966. április 4. c) 1974. május 12. Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, amelyben az itt közölt írásrészletek, illetve hírek megjelentek. Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el A lapra fel kell ragasztani a rejtvény kivágott címét (Küldjön be egy dátumot!) az alatta található sorszámmal, adatokkal együtt. Beküldési határidő július II. Cím: Magyar Nemzet Szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát július 18-án közöljük. A helyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz forintos vásárlá­si utalványt sorsolunk ki. A június 20-án megjelent 15. számú rejtvény megfejtése: 1985. ja­nuár 17. Négyszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Berkes Lász­ló, Budapest; Kováts László, Visegrád; Mészáros Ferenc, Malomsok Siklósi­ Ilona, Budapest; Stieber Győzőné, Gasztony. A nyereményeket postán küldjük el. Az Egyesült Államok haditen­gerészetének és légierőinek repü­lőgépei szombaton három alka­lommal hajtottak végre terror­­bombázást a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen. A Saigo­nt amerikai parancsnokság szó­vivőjének közleménye szerint a 7. flottához tartozó Hancock és Coral Sea repülőgép anyahajók bombavetői erős vadászkísérettel két hullámban bombázták a Nan Ma folyó hídját, Hanoitól 105 ki­lométerre délre. Az első két tá­madásban összesen 60 bombave­tő vett részt. (További több ezres amerikai csapaterősítéseket küldenek Dél-V­ietnamba) * A Kossuth-díj I. fokozatával tüntették ki Ferenczi Béni Kos­­suth-díjas szobrászművészt, egész életművéért, különösen a legutób­bi időben kifejtett munkássá­gáért; Kassák Lajos írót, irodal­mi munkásságáért, különösen az utóbbi években megjelent lírai és prózai műveiért; Páger Antalt, a NtV, ClMI---------------------17. MBOFBJTta, DATUM: — — ­agyar Nemzet Szombat, 1987. július 4. Színek, formák a konyhában A lakásberendezési, csinosítási „hadműveletek” a családok több­ségénél a szoba vagy szobák be­rendezésére korlátozódnak, s a konyhához érve nem csak a pénz fogy el, de az ötletek­­ is mintha kiapadnának... Aki öreg, sok­emeletes házban lakik, az meg­borzong, ha a nagy, tágas konyha tatarozásának és újonnan való berendezésének várható végössze­gére gondol. Aki pedig lakótele­pen él, az arra gondol: örülök, hogy beférek a konyhába, nem hogy formatervezésre gondol­jak ... S érdekes módon, akinek lenne pénze rá, az a konyhai modernizálást szinte kizárólag az elektromos habverők, turmix­gépek, ilyen-olyan külföldön megcsodált robotok beszerzésével, no és persze a gépesített moso­gatás lehetőségének megteremté­sével képzeli el. Kevesen vannak, akik bizonyos színekhez, s össz­hangjukhoz ragaszkodnak; akik addig járnak üzletről üzletre, amíg mondjuk a tűzhely, a sütő formájához illő szekrényt talál­nak, vagy olyan tálalót, amely a konyha és a lakószoba közötti át­menetet kellemesen és esztétiku­san oldja meg. Sok ötletet nem is kapnak a lakberendezni vágyók — ez igaz. ’Ilyen jellegű szaklap nagyon ke­vés van, csak egy-egy újság apró rovatában telhetőek fel olykor hasznos tanácsok, kevés és nem túl jó minőségű fényképpel. Ma­radnak tehát tanácsadóként a bú­torüzletek kirakatai, amelyek többsége nem a modern lakáskul­túra tárháza. Zsúfoltak ezek a vitrinek, s egyikük-másikuk ar­ra enged következtetni, a jó íz­lés vagy az igazán szép bútor — esetleg mindkettő — hiánycikk náluk. Maradnak tehát a külön­böző vendégségek alkalmával szerzett ismeretek, vagy a barát­nők, szomszédok fölfedezései, akik éppen láttak valami jópofa holmit érkezni valahová ... A szép konyhában kellemesebb dolgozni,­­ talán még az étel is jobb ízűre sikerül. Az első arany­­szabály, hogy minden legyen könnyen tisztítható — a tűzhely, a munkaasztal, az evőeszközök, s a fal is. Aki szereti a csempét, a tűzhely és a mosogató környé­két nyugodtan körberakathatja csempékkel — de egy bizonyos, uralkodó színt érdemes kiválasz­tani. Mások a tapétát kedvelik, ez is jól mutat, ám arra érdemes ügyelni, hogy feltétlenül lemos­ható legyen. A legsivárabb „elő­re gyártott” konyhát is hangula­tossá tehetik az egyéni dara­bok. Például: azonos garnitúra a tányéroktól, csészéktől kezdve a só­tartókig. Az üres falfelületeket érdemes jól kihasználni, különösen akkor, ha apró a konyha. Lehet például fűszertartó polcot csináltatni, jól mutatnak rajta a kapható fűszer­sorozatok, a kávé, a cukor, jó, ha azonos dobozba tesszük őket Másutt el lehet helyezni a merő­kanalat, roselbniszedő villát. Jó ötlet: a jégszekrénybe való rá­csot fölerősíteni a falra, és arra akasztani a sűrűn használt na­gyobb kanalakat, villákat. Kedves konyhai szettek kap­hatóak, nem is túl drágán. Ab­rosz, konyharuha, kötény és lá­basfogó ugyanazzal a mintával — valósággal felvidítja a konyhát. —rács— A DUNA FJODOR IVANOVICS TYUT­­CSEV orosz költő (1803—73) bo­­rongós hangulatú, elmélkedő verseit a forma tökéletessége, az orosz nyelv szépségeinek ismere­te jellemzi. — Emlékszem az arany időre, / a drága nap tájai­ra: / aranyban úszott, hömpö­lyögve, / alattunk az esti Duna, így kezdődik A Duna című verse, amelynek egy másik szakaszát a rejtvény vízszintes 2., a 60. és a 7., valamint a függőleges 1. számú sorában idézzük, Szabó Lőrinc fordításában. VÍZSZINTESEN: (kétbetűsök: TK, ÁV, MU). 14. Angol főnemesi cím. 16. A Coca-Cola és a Pepsi- Cola alapanyaga. 17. Átjáró a ma­gas hegyek között 19. Kikap a baba. 20. A krumpli föld alatti részei. 22. Gramm-molekulasúly, másképp: molsúly. 23. Vasútállo­mása : Szakály—Hőgyész. 25. Elég, latinul. 27. A legegészsége­sebb ital. 28. Az egykori Lurisz­­tán szunnita mohamedán népes­sége. 30. Két­, valaki ellen irá­nyuló, de fordítva is veszélyes (vádaskodás). 31. Osztrák szövet­ségi tartomány. 33. Idegen női név. 35. Életem folyása. 37. Angol és. 39. Ruhát tisztít. 41. Air..., légipostával (angol). 42. N. A. 43. Svéd váltópénz. 45. Indok néme­tül. 49. Somogy megyei község. 50. December tizenharmadika. 52. Becézett női név. 54. Omladék. 56. Japán őslakó népe. 58. Tokaj remeke. 59. Baráti ország névbe­tűi. 63. Rántás nélküli babfőze­lék. 65. Község Siófok közelében. 66. Megjelenésével a szenvedé­lyeket felkorbácsoló hidegen szá­mító nőtípus. 68. Lenn, alul. 70. Iskolai rövidítés. 72. Birkózás. 74. Vesszen! Le­vele­m a régi ró­maiaknál. 76. Bizonyos személy­nek. 78. Angol tölgy (vak). 80. Épület földszintjén, lapos tetején tartózkodásra alkalmas nyitott rész. 82. A Szovjetunió egyik né­pe. 63. Költőnő (Zsuzsa). 85. Éne­kek. 86. Becézett angol női név. 88. Olasz férfinév. 89. Tanít. 90. Az ókori római ház közös tartóz­kodásra szolgáló, csarnokszerű középső része. 91. Olasz—magyar női név. 92. Korom, angolul (spot). FÜGGŐLEGESEN: (kétbetű­sök: IK, SZ, ÉD, UF, AO). 2. Ide­gen férfinév. 3. Becézett női ne­vünk. 4. Élénk forgalmú dunai kikötőváros Bulgáriában. 5. Dél- Afrikában honos, nálunk disz- és gyógynövényként termesztett li­liomfajta. 6. Pusztuló forrásbar­lang a Bükk-hegységben. Ősré­­gészeti leleteiről híres. 7. Iparko­dik valahová. 8. Író, a HÉT no­vellistája (Károly, 1874—1915). 9. Mentsétek meg lelkeinket. 10. Ókori nép és nyelv. 11. Ad..., tudomásul veendő (latinul). 12. Messze. 13. A dühöngő szélvihar, a háború ősgermán istene. 15. Ap­ró, bugás virágú (gyom)növény. 17. Német sorozat. 18. Megköny­­nyez. 21. Igazságügyminiszterünk volt (Mihály). 24. Lusta mozgású. 26. A mohamedán vallás egyik ága. 29. Szabolcs-Szatmár megyei község. 32. Idegen férfinév. E né­ven amerikai, nehézsúlyú, profi világbajnok ökölvívó (Joe). 34. Rezeda Kázmér. 36. A régi perzsa arisztokrácia címe volt. A név előtt utat jelentett. 38. Baráti ál­lam névbetűi. 40. Előkelőséget majmoló ember. 42. Török költő (Hikmet). 44. Kossuth-díjas tánc­művész (Imre). 46. Illatos kerti dísznövény. 47. Nagy ruhagyá­runk névbetűi. 48. Ikrakő. 49. Termelőszövetkezet 51. Hegy­csúcs; a bibliai mitológia szerint itt kötött ki Noé a vízözön végé­vel. 53. Piaci árusítóhely. 55. Francia személyes névmás. 57. Kép van benne. 61. Egyiptom alelnöke volt (Abdel Hakim). 62. Trungbo vietnami országrész ré­gebbi neve. Egykori indokínai császárság. 64. Ilyen a finom hú­sos káposzta. 66. Ördögöt varázsol a falra. 67. Gyászjelentés (cédu­la). 69. Fosztóképző. 71. Konyha­kerti növény. 73. Az indiánok ké­regcsónakja. 74. Atomvárosunk. 75. Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei község. 77. Ez pedig egy Győr-Sopron megyei község ne­ve. 79. Német idealista filozófus (1724—1804). 81. A Biblia nyomán közismertté vált hegy, amelyen épült a híres jeruzsálemi temp­lom. 84. Torbágy „testvére”. 87. A tyúk némely tájszólásban. 90. A. L. Valló Emil Megfejtésül beküldendő a Tyut­­csev-vers négy sora. Határidő: július 11. Címzés: Magyar Nem­zet szerkesztősége, 1392, Buda­pest, Pf. 276. Június 20-i számunk kereszt­­rejtvényének megfejtése: A két­­nejűség azt jelenti — a kettőnél eggyel több nőt birtokol. — Az egynejűség is ugyanaz. * KERESZTREJTVÉNY 4c 2 3 c 4 5 6■ ”■-»7 ’ 1 9 10 11T 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33­ 34 35 36 37­­ 38 39 40 41 42 43 44 45 467 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62­ 63 64 65 cs 66 67 68 69 70­ 71 72 73­­ 74 75 76 77 78 79 80 61 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 v 91 6 öv Tíz-tíz lottószelvényt ér a Rejtvény­­fejtő Mini SZÓ­TÁR három kötetét nyerték. Budapestiek: Botke Sándorné, 1154; Czeller Károlyné, 1034; Csata János, 1118; Galambos Sándor, 1155; Orgo­nát Mihályné, Ilii; Pásztor Károly­­né, 1155; Rónaszéki Ferenc, 1135; Sáf­rán Dóra, 1035; Somogyvári István, 1153; Straub György, 1140. Vidékiek: Dr. Demény Sándor, Le­­ninváros; Ecsenyi Sándorné, Pu­sko­­rosjenő; Földes József, Nyíregyháza; Gál Zsuzsa, Kecskemét; Kollár Éva, Lébény; Kupay Ferencné, Miskolc; Mudruczó János, Gödöllő; Szádvári János, Jászberény; Terray Gyula, Komló; Trieb Józsefné, Nagymaros. A nyereményeket postán küldjük el.

Next