Magyar Nemzet, 1987. augusztus (50. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
Újabb erőpróba ,„Már a kertek alatt jár az ősz!” — mondogatták a falusi emberek ilyentájt, amikor szedésre érett az alma, és szüretelték a dús levű őszibarackot is. Még a nap lobogása a nyár illúzióját kelti, de már rohamosan rövidülnek a napok, s hűvösek az éjszakák. A vizek mellett és a hegyek között ködök boronganak. Szeptember már őszi hónapnak számít, akármennyire is hevít a „vénaszszonyok nyara”. Az idén későbben került magtárakba a kenyérgabona, elhúzódott az aratás, évek óta nem volt példa arra, hogy Szent István után, alkotmányunk ünnepét követően is dolgoztak a határban a kombájnok. Még azokban az időikben sem, amikor kézzel aratták a búzát. Ennek oka a késői kitavaszodás volt. Mintegy két hetet késett a természet, és ez minden mezőgazdasági munkára rányomta a bélyegét. Későbben került piacra a primőr, várni kellett a szántóföldi paradicsomra, paprikára, az olcsóbb lecsóra ugyanúgy, mint a gyümölcsfélékre. A dinnye is keresett volt még Lőrinc után is, mert csak azokban a napokban vált annyira olcsóvá, hogy sorba álljanak érte. Alighogy elcsitultak az aratócséplők, máris indulásra készen álltak ismét a gépek. Az őszi betakarítás talán még nagyobb erőpróbát jelent a mezőgazdaságban, mint az aratás. Általában a jól szervezettség jellemzi a földeken a munkát. Amint elvonultak a kombájnok, már nyomukban járt a bálázógép. Egyre több termelőszövetkezet bálázta az idén a szalmát, bár sajnos, vannak még olyan gazdaságok, ahol ezt elkótyavetyélték, felgyújtották, pedig a szalma a jó szerves trágya alapanyaga. A bálázott szalma könnyebben szállítható, jobban tárolható, alig látni már a régi módon rakottkazlakat a határban és a gazdaságok udvarán. Valamikor sokat adtak a „külcsínre” is, kapósak voltak a jó szalmakazallakók, ismerték nevüket hetedhét határban. A kazal akkor volt megfelelő, ha esztétikailag is megállta a helyét, de dacolt a szelekkel, s az esőt is bírta a „hajazata”, nem ázott be. A bálázógépeket az ekék követték, ahol csak idő és mód volt rá, ott nyomban az aratás és a szalmabegyűjtés után tarlót hántottak. Van, ahol kissé mélyebben a szokottnál, mert másodvetés került a learatott búza helyére. Egy időre esett ezzel a műtrágyaszórás, volt tehát munka szünet nélkül. A műtrágyára érdemes több figyelmet fordítani, mivel az utóbbi esztendőkben egyre nehezebbé vált a gazdaságok anyagi helyzete, ami lehetetlenné tette számukra a bővített, újratermelést. Olvasom egy cikkben, hogy ennek első reakciója az volt a gazdaságok részéről, hogy csökkentették a műtrágya felhasználását. A kimutatás szerint 1984 óta 200 kilogramm alá esett a felhasznált műtrágya mennyisége. Ez hoszszabb távon nem járható út, mert megbosszulja magát. A „Figyelő” című lapban írt tanulmány szerint a műtrágyafelhasználásban bekövetkezett csökkenés arra vezethető viszsza, hogy a gazdaságilag gyengébb termelőszövetkezetek nem voltak hajlandók előre megrendelni és készletezni a műtrágyát, arra kizárólag csak a felhasználás időszakában tartottak igényt. Tehát vállalnia kell valakinek a készletezés terheit a gazdaságok helyett, s erre a legalkalmasabbak az Agroker lerakatai. De vajon megfeleltek-e tulajdonképpeni funkciójuknak ezek a vállalatok? A cikk szerint a kialakult helyzet egyértelműen azt bizonyítja, hogy nem egészen, mivel nem tudták az igényeket kielégíteni. „A jelenlegi ellátási zavarok kapcsán óhatatlanul felvetődik a kérdés: jól élnek-e a termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok az új irányítási formák adta függetlenséggel?” Nagyobb figyelmet érdemes fordítani a jövőben a szerves trágyára is, hiszen az semmi mással nem pótolható, s azt minden falusi ember tudja, hogy talajerő-utánpótlás nélkül nem lehet jobb termést elérni, és a túlzott műtrágyázás is káros hatással lehet a talajra. Tehát ki kell alakítani az egyensúlyt, és nem szabad sajnálni az erre fordított összegeket, mert ez térül meg leghamarabb. Az ősz valóban a kertek alatt jár már, sokasodnak a tennivalók, újabb nagy erőfeszítés előtt áll a mezőgazdaság. Minden termést be kell takarítani a határból, mire hideg szelek vicsorításával megérkezik a fagy és a hó. Legelőször a napraforgóra és a kukoricára kerül majd a sor, szeptember végén, vagy lehet, hogy csak október elején. A későn érkezett tavaszt, az elkésett nyarat nem tudta bepótolni a természet, a késés továbbra is több mint tíznapos, legalábbi ennyivel később kerül górékba a kukorica, olajütőkbe a napraforgó magja. A nagyobb erőfeszítést a kukorica betakarítása igényli, hiszen több, mint egymillió hektárról kell letörni a csöveket, levágni ésbegyűjteni a szárat, hogy alkalmassá váljon takarmányozásra. S nyomában felszántani a talajt, előkészíteni a megfelelő magágyat az őszi magvak alá. És mindezt olyan tempóban kell elvégezni, hogy idejében kerüljön a földbe a vetőmag, mert attól függ jövő évi termésünk. Annyira összetorlódik a munka ilyenkor, annyira hiányzik a hideg tavasz által elrabolt tíztizenöt nap, hogy sokszor szinte emberfeletti erőfeszítésre lesz majd szükség, hogy minden termést időben be tudjunk takarítani. Ezt az időszakot mindig a „gazdag” jelzővel illette a földművelő nép. Gazdag ősznek nevezte, mert ilyenkor teltek meg a kamrák, a silók, az ólak, a csűrök. Az idén nagyobb figyelmet fordítanak hazánkban a takarmánytermelésre is, mivel abból mindig hiány mutatkozik. A szénatermés az időjárásnak van kiszolgáltatva, ha esős az idő, bőven terem a fű, ha szárazság van, kiszikkadnak a legelők. Érdemes újabb réteket, pillangós virágú takarmánynövényeket telepíteni, mert enélkül nem fejleszthetjük állattenyésztésünket, ez az egyik alapja szarvasmarhatartásunknak, a hús- és tejellátásnak, amire a jövőben is nagy szerep vár a lakosság ellátásában. Az augusztus vége jó időt hozott, felszáradt a talaj mindenütt, hajnaltól késő estig dolgozhattak a gépek a határban. A legnagyobb erőket a talajelőkészítésre összpontosították, mert rövidesen itt az ideje a rozsvetésnek, s a földbe kell tenni az őszi árpa magját is. Legutoljára marad a munkák során a répaszedés, addig még sokat híznak és cukrosodnak a répafejek a földben. Ami a leghangulatosabb őszi munkát illeti: a szüret az idén nem lesz vidám, súlyos helyzetben van szőlőtermesztésünk. Nemcsak a szigorú tél, a késő kitavaszodás tett károkat a szőlőskertekben, megtépázta a tőkéket, és elvitte a termés egy részét a júliusi jégverés is, különösen Baranyában. Villányban a jég szüretelt az idén. A mezőgazdaság felkészült a nagy feladatra, a betakarításra, amely az iő szorítása miatt szokatlanul nehéz lesz az idén. Illés Sándor A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Gorbacsov javaslata a New York-i tanácskozáson Csúcstalálkozót az ENSZ-ben a leszerelésről és a fejlődésről Magasabb szintre emelkednek a szovjet-kínai kapcsolatok New Yorkba utazott kedden Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, aki a nemzetközi konferencián részt vevő magyar küldöttséget vezeti. A külpolitikai helyzet A SZOVJET—AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ lehetőségéről nyilatkozott Reagan elnök szóvivője. Martin Fitzwater cáfolta a Los Angeles Times azon értesülését, hogy erre akár már szeptemberben is sor kerülhetne. Hozzátette ugyan, hogy amennyiben Mihail Gorbacsov esetleg ellátogat az ENSZ-közgyűlés ülésszakára, akkor létrejöhet egy munkatalálkozó Reagan elnökkel, megállapodás aláírása nélkül is. A szóvivő kijelentette, hogy a csúcs akkor rendezhető meg, ha a két fél között megegyezés születik a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközökről. A TASZSz diplomáciai tudósítójának adott nyilatkozatában Viktor Karpov azonban azt fejtegette, hogy aligha lehet a csúcstalálkozó előmunkálatairól beszélni, ha figyelmen kívül hagyják az átfogó biztonság központi kérdéseiről folyó szovjet—amerikai tárgyalások állását. A szovjet leszerelési szakértő szerint a Reagan—Gorbacsov találkozót úgy kell előkészíteni, hogy az eredményes legyen. Ennek a munkának fontos része a szeptemberre tervezett külügyminiszteri eszmecsere, s még ez előtt hozzá kell fogni a vitás kérdések rendezéséhez. Karpov hangsúlyozta, lényegbe vágó, hogy megoldják a nyugatnémet Pershing—1A rakéták problémáját. A csúcstalálkozó sikeres előkészítését befolyásolhatja az a módosított javaslat, amelyet az Egyesült Államok Genfben terjeszt elő a közepes hatótávolságú rakéták ellenőrzéséről. A The Washington Post jelentése szerint az új indítvány igen nagy mértékben csökkentette a helyszíni ellenőrzés lehetőségét. A szovjet— amerikai viszonyhoz kapcsolódik még egy fejlemény: az amerikai külügyi szóvivő cáfolta, hogy az Egyesült Államok megsértette volna az 1963-as atomcsend-szerződésben meghatározott küszöbértéket a néhány héttel ezelőtt végrehajtott nevadai robbantáskor, de egyben megvádolta a Szovjetuniót. Állítása szerint az augusztus 2-i nukleáris kísérlet idején szennyeződés szabadult ki, és ezt a Szovjetunión kívül területen is észlelték. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok javításának irányába mutathat az az elemzés, amelyet James Giffin, az amerikai szovjet kereskedelmi tanács elnöke közöl a Wall Street Journalban. A cikkben Giffin rendre cáfolja a kapcsolatok fejlesztésétellenző amerikaiak érveit, vádaskodásait. Leszögezi, a szovjet fél eddig még minden szerződést teljesített, amelyet amerikai cégekkel kötött. A LESZERELÉSRŐL és a fejlesztésről kezdett tanácskozást New Yorkban az ENSZ. A konferencia „negatív szenzációja”, hogy az Egyesült Államok nem képviselteti magát az értekezleten, amelyen egyébként a világszervezet mintegy 130tagállama, sok nem kormányszintű szervezet képviselője, valamint az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek több vezetője vesz részt. Washington azzal indokolta távolmaradását, hogy nem lát összefüggést a leszerelés és a fejlesztés kérdései között. Ennek éppen az ellenkezőjéről beszélt az ENSZ főtitkára, amikor kijelentette, hogy a konferenciának meg kell jelölnie azokat a módokat, amelyek további erőforrásokat juttatnak a fejlesztésre a leszerelés által felszabadított alapokból. A kanadai külügyminiszter megnyitó beszédébenrámutatott, hogy a fegyverkezés évi költségei az országok összesített nemzeti jövedelmének több mint hat százalékát teszik ki. MEGHOSSZABBÍTOTTÁK az Arab Liga Tuniszban tartott rendkívüli ülését. Nem sikerült ugyanis határidőre összeállítani olyan határozattervezetet, amely mindenki számára elfogadható. A dokumentum első változata sürgeti a kapcsolatok megszakítását az arab államok és Irán között egészen addig, amíg Teherán nem fogadja el a BT legutóbbi határozatát. Szíria, Algéria és Líbia a teljeskapcsolatmegszakítás enyhítését szorgalmazza. A tervezet rendkívüli arab csúcsértekezlet összehívását is indítványozza, elsősorban az öbölbeli fejlemények megvitatására. Az öbölhírekhez tartozik, hogy az iráni külügyminiszter-helyettes találkozott szovjet kollégájával és megbeszéléseket folytatott az ENSZ-főtitkárral is, elsősorban a Biztonsági Tanács határozatáról. Laridzsani sajtóértekezletén ezúttal azt közölte, hogy kormányának még mindig vannak fenntartásai a BT indítványával szemben, de folytatják a megbeszéléseket Pérez de Cuellárral. (T. J.) Az SZKP főtitkárának indítványa Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagállamainak vezetői tartsanak csúcstalálkozót a leszerelés és a fejlődés problémáinak megvitatása céljából — javasolta Mihail Gorbacsov. Az SZKP főtitkárának indítványát az ENSZ e kérdésekkel foglalkozó konferenciájának résztvevőihez intézett keddi üzenet tartalmazza. Mihail Gorbacsov azt is javasolta, hogy a Világszervezet keretében hozzák létre a „Leszerelés a fejlesztésért" elnevezésű nemzetközi pénzalapot, amelyen keresztül a leszerelés eredményeként felszabaduló eszközöket átadhatnák a fejlődő országoknak. A szovjet vezető rámutatott, hogy a leszerelés révén megvalósuló fejlesztés elve szervesen beépül a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének létrehozására vonatkozó tervbe, amelyet a szocialista országok csoportja javasolt a világközösségnek. Mindenkinek fel kell ismernie, hogy ha egyes térségek, sőt egész földrészek népeit továbbra is kizsákmányolják és magukra hagyják, az emberiség olyan robbanás lehetőségét kockáztatja, amelynek pusztító ereje nagyobb lehet, mint egy termonukleáris összecsapásé. Gorbacsov üzenetében hangsúlyozza, hogy a nukleáris rakéták két osztályának teljes felszámolásáról szóló szerződést akár már holnap aláírhatnák, ha az Egyesült Államok és az NSZK felszámolná a mindenki előtt ismert akadályokat. Ugyancsak szó van a két legnagyobb nukleáris hatalom hadászati támadó eszközeinek lényeges csökkentéséről, s a rakéta-elhárító rendszerekről kötött szerződés egyidejű megerősítéséről. Derűlátásra ad okot a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon és a leszerelési konferencián mutatkozó előrehaladás. Ez utóbbi fórumon 40 ország képviselői közel jutottak a vegyi fegyvereket betiltó és a meglevő készletek felszámolásáról intézkedő egyezmény aláírásához. Az is kedvező jel, hogy a nemzetközi biztonság említett koncepciója sok ország részéről talált erkölcsi és politikai támogatásra. A tanácskozás résztvevői a tervek szerint nem csak záródokumentumot fogadnak el, hanem ajánlásokat is tesznek arra, hogyan lehet a jövőben az esetleges leszerelési intézkedések révén felszabaduló összegeket a fejlesztés szolgálatába állítani, mind az érintett országokban, mind a fejlődő államokban. Erről számos ország, országcsoport terjesztett javaslatokat, munkaokmányokat a tanácskozás elé. Washingtoni tudósítónk telexjelentéseI) amerikai Javaslat Genfben az ellenőrzés megkönnyítésére Washington, augusztus 25. Az amerikai küldöttség kedden előterjesztette azt az új javaslatot Genfben, amelyet a hét végén hagyott jóvá az elnök a kaliforniai birtokán. Az indítvány az eurorakéta megállapodás ellenőrzését taglalja, s lényegesen enyhíti a korábbi washingtoni feltételeket, nem követeli ugyanis a helyszíni, megleptésszerű vizsgálatokat, illetve ezeknek a lehetőségét behatárolja. A módosításra azért volt szükség, mert a CIA, az FBI, a nemzetbiztonsági ügynökség, s az energiaügyi minisztérium tiltakozott, mondván, az eredeti amerikai elképzelés értelmében a Szovjetunió betekintést nyerhetett volna szigorúan titkos létesítményekbe. Másrészt az is ösztönözte a véleményváltoztatást, hogy Moszkva Genfben voltaképpen beleegyezett az Egyesült Államok által felvetett ellenőrzési módszerekbe, vagyis hajlandónak mutatkozott megnyitni szintén titkos bázisait. Bírálták azonban az elmúlt hónapokban a washingtoni álláspontot a szövetségesek is, amelyeknek területén állították rendszerbe a Pershingeket és a szárnyasrakétákat. S miután Mihail Gorbacsov júliusi interjújában belement abba, hogy az összes közepes hatótávolságú rakétát leszereljék, várható volt, hogy az ellenőrzés egyszerűbbé válik. A vita az Egyesült Államokban, s elsősorban a kongresszusban föllángol majd, még akkor is, ha az említett ügynökségek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ám a kormányzat eddig a Szovjetunió „megbízhatatlanságára és szerződésszegéseire” hivatkozva szorgalmazta a rendkívül átfogó és aprólékos ellenőrzést, s megállapodástervezetének a törvényhozás szempontjából ez volt az egyik erőssége. Mint a The Washington Post kedden rámutatott, az adminisztráció valójában nem számított arra, hogy Moszkva elfogadja ezeket a törekvéseket, sőt ösztönzi is megvalósításukat. Az új javaslat azonban a meglepetésszerű helyszíni ellenőrzést csupán néhány szovjet és amerikai telephelyre korlátozza, s megtiltja a szövetségesek területén. Az ilyen jellegű vizsgálatok pedig a rakéták felszámolása után öt-tíz évvel be is fejeződnének. Amíg a megsemmisítés tart, addig természetesen ellenőriznek a helyszínen. A hírszerző hivatalok most arra a meggyőződésre jutottak, hogy a műholdakkal vagy más berendezésekkel végzett megfigyelés is elegendő, ám a korábbi kormányzatok is ezt az álláspontot képviselték. Ennek az indítványnak az előterjesztése után úgy látszik, hogy az eurorakéta-egyezséget két tényező hátráltatja: a fegyverek felszámolásának az időtartama, amelyet még nem sikerült kialkudni, s a nyugatnémet Pershing —1-esek. Az új fejlemény következtében különösen érdekesnek ígérkezik Sevardnadze szovjet külügyminiszter washingtoni látogatása a jövő hónap közepén. Ronald Reagan szerdán egyébként beszédet készül mondani a nagyhatalmi viszonyról, s az elnök nyilvánvalóan érinteni fogja a közepes és kishatótávolságú rakétákról köthető egyezménynek a kilátásait is. Blahó Miklós Ozragimov sajtóértekeikre Moszkva nem változtat Pershing álláspontján Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió nem változtatja meg a nyugatnémet Pershing-1A rakéták nukleáris robbanótölteteivel kapcsolatos álláspontját, nem tesz engedményeket ebben a kérdésben, mert ez ellentmondana a kettős nulla megoldásnak — jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának vezetője. A szóvivő sajnálattal állapította meg, hogy az atom- és űrfegyverekről folytatott genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon az amerikai küldöttség nem törekszik a kulcsfontosságú kérdések, mindenekelőtt a Pershing—1A rakéták amerikai robbanótöltetei okozta problémák építő szellemű megoldására. Geraszimov a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy egyes kanadai újságok a tényeket elferdítve számoltak be egy szovjet feherhajón szállított, majd Montrealban a hatóságok által lefoglalt, Pakisztánból származó kábítószer-szállítmányról. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a hasis a kanadai hatóságok tudtával érkezett Montrealba, minthogy a murmanszki kikötőben felfedezett szállítmányról azonnal értesítették a moszkvai kanadai nagykövetséget. A kanadai hatóságok döntöttek úgy, hogy a szállítmány folytassa útját Kanadába, mert így kívánták kideríteni a címzett kilétét. Geraszimov utalt arra, hogy a kanadai hatóságok köszönetet mondtak a szovjet közreműködésért. A szóvivő megerősítette, hogy Mathias Rust moszkvai bírósági tárgyalásán 25 külföldi újságíró vehet majd részt, azt azonban nem tartotta valószínűnek, hogy tévésstáboknak is engedélyezzék a forgatást. Reagan rádióbeszéde A Fehér Ház fenntartja a kontrák támogatását Caracasból jelenti a TASZSZ• Egészében véve pozitív eredményekkel zárult az öt közép-amerikai ország a Contadora-csoport és a Limai-csoport külügyminsztereinek caracasi tanácskozása — jelentette ki a venezuelai fővárosban Simon Alberto Conisalvi venezuelai külügyminiszter. A 13 latin-amerikai politikus a hét végén az augusztus 5-én aláírt közép-amerikai béketerv megvalósításának lehetőségeiről tárgyalt Consalvi fontosnak minősítette, hogy a találkozón a katonai kérdésekkel párhuzamosan a térség gazdasági és társadalmi problémáit is megvitatták. Ezek megoldása nélkül elképzelhetetlen a tartós és szilárd béke Közép