Magyar Nemzet, 1987. augusztus (50. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-26 / 200. szám

Ú­jabb erőpróba ,„Már a kertek alatt jár az ősz!” — mondogatták a falusi emberek ilyentájt, amikor sze­désre érett az alma, és szüretel­ték a dús levű őszibarackot is. Még a nap lobogása a nyár il­lúzióját kelti, de már­ rohamo­san rövidülnek a napok, s hű­vösek az éjszakák. A vizek mel­lett és a hegyek között ködök boronganak. Szeptember már őszi hónapnak számít, akár­mennyire is hevít a „vénasz­­szonyok nyara”. Az idén későbben került mag­tárakba a kenyérgabona, elhú­zódott az aratás, évek óta nem volt példa arra, hogy Szent Ist­ván után, alkotmányunk ünne­pét követően is dolgoztak a ha­tárban a kombájnok. Még azok­ban az időikben sem, amikor kézzel aratták a búzát. Ennek o­ka a késői kitavaszodás volt. Mintegy két hetet késett a ter­mészet, és ez minden mezőgaz­dasági munkára rányomta a bé­lyegét. Későbben került piacra a primőr, várni kellett a szán­tóföldi paradicsomra, papriká­ra, az olcsóbb lecsóra ugyanúgy, mint a gyümölcsfélékre. A dinnye is keresett volt még Lő­rinc után is, mert csak azokban a napokban vált annyira olcsó­vá, hogy sorba álljanak érte. Alighogy elcsitultak az arató­cséplők, máris indulásra készen álltak ismét a gépek. Az őszi betakarítás talán még nagyobb erőpróbát jelent a mezőgazda­ságban, mint az aratás. Általá­ban a jól szervezettség jellemzi a földeken a munkát. Amint el­vonultak a kombájnok, már nyomukban járt a bálázógép. Egyre több termelőszövetkezet bálázta az idén a szalmát, bár sajnos, vannak még olyan gaz­daságok, ahol ezt elkótyavetyél­ték, felgyújtották, pedig a szal­ma a jó szerves trágya alap­anyaga. A bálázott szalma könnyeb­ben szállítható, jobban tárolha­tó, alig látni már a régi módon rakott­­kazlakat a határban és a gazdaságok udvarán. Valami­kor sokat adtak a „külcsínre” is, kapósak voltak a jó szalma­­kazallakók, ismerték nevüket hetedhét határban. A kazal ak­kor volt megfelelő, ha esztéti­kailag is megállta a helyét, de dacolt a szelekkel, s az esőt is bírta a „hajazata”, nem ázott be. A bálázógépeket az ekék kö­vették, ahol csak idő és mód volt rá, ott nyomban az aratás és a szalmabegyűjtés után tar­lót hántotta­k. Van, ahol kissé mélyebben a szokottnál, mert másodvetés került a learatott búza helyére. Egy időre esett ezzel a műtrágyaszórás, volt te­hát munka szünet nélkül. A műtrágyára érdemes több figyelmet fordítani, mivel az utóbbi esztendőkben egyre ne­hezebbé vált a gazdaságok anyagi helyzete, ami lehetet­lenné tette számukra a bővített, újratermelést. Olvasom egy cikkben, hogy ennek első reak­ciója az volt a gazdaságok ré­széről, hogy csökkentették a műtrágya felhasználását. A ki­mutatás szerint 1984 óta 200 ki­logramm alá esett a felhasznált műtrágya mennyisége. Ez hosz­­szabb távon nem járható út, mert megbosszulja magát. A „Figyelő” című lapban írt tanulmány szerint a műtrágya­felhasználásban bekövetkezett csökkenés arra vezethető visz­­sza, hogy a gazdaságilag gyen­gébb termelőszövetkezetek nem voltak hajlandók előre megren­delni és készletezni a műtrá­gyát, arra kizárólag csak a fel­­használás időszakában tartot­tak igényt. Tehát vállalnia kell valakinek a készletezés terheit a gazdaságok helyett, s erre a legalkalmasabbak az Agroker lerakatai. De vajon megfeleltek-e tu­lajdonképpeni funkciójuknak ezek a vállalatok? A cikk sze­rint a kialakult helyzet egyér­telműen azt bizonyítja, hogy nem egészen, mivel nem tudták az igényeket kielégíteni. „A je­lenlegi ellátási­ zavarok kapcsán óhatatlanul felvetődik a kér­dés: jól élnek-e a termelőesz­köz-kereskedelmi vállalatok az új irányítási formák adta füg­getlenséggel?” Nagyobb figyelmet érdemes fordítani a jövőben a szerves trágyára is, hiszen az semmi mással nem pótolható, s azt minden falusi ember tudja, hogy talajerő-utánpótlás nélkül nem lehet jobb termést elérni, és a túlzott műtrágyázás is ká­ros hatással lehet a talajra. Te­hát ki kell alakítani az egyen­súlyt, és nem szabad sajnálni az erre fordított összegeket, mert ez térül meg leghamarabb. Az ősz valóban a kertek alatt jár már, sokasodnak a tenniva­lók, újabb nagy erőfeszítés előtt áll a mezőgazdaság. Min­den termést be kell takarítani a határból, mire hideg szelek vicsorításával megérkezik a fagy és a hó. Legelőször a nap­raforgóra és a kukoricára ke­rül majd a sor, szeptember vé­gén, vagy lehet, hogy csak ok­tóber elején. A későn érkezett tavaszt, az elkésett nyarat nem tudta be­pótolni a természet, a késés to­vábbra is több mint tíznapos, legalábbi ennyivel később kerül górékba a kukorica, olaj­ütők­be a napraforgó magja. A na­gyobb erőfeszítést a kukorica betakarítása igényli, hiszen több, mint egymillió hektár­ról kell letörni a csöveket, le­vágni és­­begyűjteni a szárat, hogy alkalmassá váljon takar­mányozásra. S nyomában fel­szántani a talajt, előkészíteni a megfelelő magágyat az őszi magvak alá. És mindezt olyan tempóban kell elvégezni, hogy idejében kerüljön a földbe a ve­tőmag, mert attól függ jövő évi termésünk. Annyira összetorlódik a mun­ka ilyenkor, annyira hiányzik a hideg tavasz által elrabolt tíz­tizenöt nap, hogy sokszor szin­­­­te emberfeletti erőfeszítésre lesz majd szükség, hogy minden termést időben be tudjunk ta­karítani. Ezt az időszakot min­dig a „gazdag” jelzővel illette a földművelő nép. Gazdag ősz­nek nevezte, mert ilyenkor tel­tek meg a kamrák, a silók, az ólak, a csűrök. Az idén nagyobb figyelmet fordítanak hazánkban a takar­mánytermelésre is, mivel abból mindig hiány mutatkozik. A szénatermés az időjárásnak van kiszolgáltatva, ha esős az idő, bőven terem a fű, ha szárazság van, kiszikkadnak a legelők. Érdemes újabb réteket, pillan­gós virágú takarmánynövénye­ket telepíteni, mert enélkül nem fejleszthetjük állattenyész­tésünket, ez az egyik alapja szarvasmarhatartásunknak, a hús- és tejellátásnak, amire a jövőben is nagy szerep vár a la­kosság ellátásában. Az augusztus vége jó időt ho­zott, felszáradt a talaj minde­nütt, hajnaltól késő estig dol­gozhattak a gépek a határban. A legnagyobb erőket a talaj­­előkészítésre összpontosították, mert rövidesen itt az ideje a rozsvetésnek, s a földbe kell tenni az őszi árpa magját is. Legutoljára marad a munkák során a répaszedés, addig még sokat híznak és cukrosodnak a répafejek a földben. Ami a leghangulatosabb őszi munkát illeti: a szüret az idén nem lesz vid­ám, súlyos helyzet­ben van szőlőtermesztésünk. Nemcsak a szigorú tél, a késő kitavaszodás tett károkat a sző­lőskertekben, megtépázta a tő­kéket, és elvitte a termés egy részét a júliusi jégverés is, kü­lönösen Baranyában. Villány­ban a jég szüretelt az idén. A mezőgazdaság felkészült a nagy feladatra, a betakarításra, amely az i­­ő szorítása miatt szokatlanul nehéz lesz az idén. Illés Sándor A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA G­orbacsov javaslata a New York-i tanácskozáson Csúcstalálkozót az ENSZ-ben a leszerelésről és a fejlődésről M­agasabb szintre emelkednek a szovjet-kínai kapcsolatok New Yorkba utazott kedden Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, aki a nemzetközi konferencián részt vevő magyar küldöttséget vezeti. A külpolitikai helyzet A SZOVJET—AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ lehetőségéről nyi­latkozott Reagan elnök szóvivője. Martin Fitzwater cáfolta a Los An­geles Times azon értesülését, hogy erre akár már szeptemberben is sor kerülhetne. Hozzátette ugyan, hogy amennyiben Mihail Gorbacsov esetleg ellátogat az ENSZ-közgyűlés ülésszakára, akkor létrejöhet egy munkatalálkozó Reagan elnökkel, megállapodás aláírása nélkül is. A szóvivő kijelentette, hogy a csúcs akkor rendezhető meg, ha a két fél között megegyezés születik a közepes hatótávolságú európai nuk­leáris eszközökről. A TASZSz diplomáciai tudósítójának adott nyilatkozatában Viktor Karpov azonban azt fejtegette, hogy aligha lehet a csúcstalálkozó elő­munkálatairól beszélni, ha figyelmen kívül hagyják az átfogó bizton­ság központi kérdéseiről folyó szovjet—amerikai tárgyalások állását. A szovjet leszerelési szakértő szerint a Reagan—Gorbacsov találkozót úgy kell előkészíteni, ho­gy az eredményes legyen. Ennek a munkának fontos része a szeptemberre tervezett külügyminiszteri eszmecsere, s még ez előtt hozzá kell fogni a vitás kérdések rendezéséhez. Karpov hangsúlyozta, lényegbe vágó, hogy megoldják a nyugatnémet Per­shing—1A rakéták problémáját. A csúcstalálkozó sikeres előkészítését befolyásolhatja az a módosított javaslat, amelyet az Egyesült Államok Genfben terjeszt elő a közepes hatótávolságú rakéták ellenőrzéséről. A The Washington Post jelentése szerint az új indítvány igen nagy mértékben csökkentette a helyszíni ellenőrzés lehetőségét. A szovjet— amerikai viszonyhoz kapcsolódik még egy fejlemény: az amerikai kül­ügyi szóvivő cáfolta, hogy az Egyesült Államok megsértette volna az 1963-as atomcsend-szerződésben meghatározott küszöbértéket a né­hány héttel ezelőtt végrehajtott nevadai robbantáskor, de egyben megvádolta a Szovjetuniót. Állítása szerint az augusztus 2-i nukleáris kísérlet idején szennyeződés szabadult ki, és ezt a Szovjetunión kívül területen is észlelték. A szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok javí­tásának irányába mutathat az az elemzés, amelyet James Giffin, az amerikai szovjet kereskedelmi tanács elnöke közöl a Wall Street Jour­nalban. A cikkben Giffin rendre cáfolja a kapcsolatok fejlesztését­­ellenző amerikaiak érveit, vádaskodásait. Leszögezi, a szovjet fél eddig még minden szerződést teljesített, amelyet amerikai cégekkel kötött. A LESZERELÉSRŐL és a fejlesztésről kezdett tanácskozást New Yorkban az ENSZ. A konferencia „negatív szenzációja”, hogy az Egye­sült Államok nem képviselteti magát az értekezleten, amelyen egyéb­ként a világszervezet mintegy 130­­tagállama, sok nem kormányszintű szervezet képviselője, valamint az ENSZ-nek és szakosított szerveze­teinek több vezetője vesz részt. Washington azzal indokolta távolma­radását, hogy nem lát összefüggést a leszerelés és a fejlesztés kérdései között. Ennek éppen az ellenkezőjéről beszélt az ENSZ főtitkára, ami­kor kijelentette, hogy a konferenciának meg kell jelölnie azokat a módokat, amelyek további erőforrásokat juttatnak a fejlesztésre a leszerelés által felszabadított alapokból. A kanadai külügyminiszter megnyitó beszédében­­rámutatott, hogy a fegyverkezés évi költségei az országok összesített nemzeti jövedelmének több mint hat százalé­kát teszik ki. MEGHOSSZABBÍTOTTÁK az Arab Liga Tuniszban tartott rend­kívüli ülését. Nem sikerült ugyanis határidőre összeállítani olyan ha­tározattervezetet, amely mindenki számára elfogadható. A dokumen­tum első változata sürgeti a kapcsolatok megszakítását az arab álla­mok és Irán között egészen addig, amíg Teherán nem fogadja el a BT legutóbbi határozatát. Szíria, Algéria és Líbia a teljes­­kapcsolat­­megszakítás enyhítését szorgalmazza. A tervezet rendkívüli arab csúcsértekezlet összehívását is indítványozza, elsősorban az öbölbeli fejlemények megvitatására. Az öbölhírekhez tartozik, hogy az iráni külügyminiszter-helyettes találkozott szovjet kollégájával és meg­beszéléseket folytatott az ENSZ-főtitkárral is, elsősorban a Bizton­sági Tanács határozatáról. Laridzsani sajtóértekezletén ezúttal azt kö­zölte, hogy kormányának még mindig vannak fenntartásai a BT indít­ványával szemben, de folytatják a megbeszéléseket Pérez de Cuellárral. (T. J.) A­z SZKP főtitkárának indítványa Az ENSZ Biztonsági Tanácsa­­ tagállamainak vezetői tartsanak­­ csúcstalálkozót a leszerelés és a fejlődés problémáinak megvi­tatása céljából — javasolta Mi­hail Gorbacsov. Az SZKP főtitkárának indítvá­nyát az ENSZ e kérdésekkel fog­lalkozó konferenciájának résztve­vőihez intézett keddi üzenet tar­talmazza. Mihail Gorbacsov azt is javasolta, hogy a Világszervezet keretében hozzák létre a „Lesze­relés a fejlesztésért" elnevezésű nemzetközi pénzalapot, amelyen keresztül a leszerelés eredménye­ként felszabaduló eszközöket át­adhatnák a fejlődő országoknak. A szovjet vezető rámutatott, hogy a leszerelés révén megvaló­suló fejlesztés elve szervesen beépül a nemzetközi béke és biz­tonság átfogó rendszerének lét­rehozására vonatkozó tervbe, amelyet a szocialista országok csoportja javasolt a világközös­ségnek. Mindenkinek fel kell is­mernie, hogy ha egyes térségek, sőt egész földrészek népeit to­vábbra is kizsákmányolják és magukra hagyják, az emberiség olyan robbanás lehetőségét koc­káztatja, amelynek pusztító ereje nagyobb lehet, mint egy termo­nukleáris összecsapásé. Gorbacsov üzenetében hangsú­lyozza, hogy a nukleáris rakéták két osztályának teljes felszámo­lásáról szóló szerződést akár már holnap aláírhatnák, ha az Egye­sült Államok és az NSZK felszá­molná a mindenki elő­tt ismert akadályokat. Ugyancsak szó van a két legnagyobb nukleáris ha­talom hadászati támadó eszközei­nek lényeges csökkentéséről, s a rakéta-elhárító rendszerekről kö­tött szerződés egyidejű megerősí­téséről. Derűlátásra ad okot a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sokon és a leszerelési konferen­cián mutatkozó előrehaladás. Ez utóbbi fórumon 40 ország képvi­selői közel jutottak a vegyi fegy­vereket betiltó és a meglevő készletek felszámolásáról intéz­kedő egyezmény aláírásához. Az is kedvező jel, hogy a nemzet­közi biztonság említett koncep­ciója sok ország részéről talált erkölcsi és politikai támogatásra. A tanácskozás résztvevői a ter­vek szerint nem csak záródoku­mentumot fogadnak el, hanem ajánlásokat is tesznek arra, ho­gyan lehet a jövőben az esetleges leszerelési intézkedések révén felszabaduló összegeket a fejlesz­tés szolgálatába állítani, mind az érintett országokban, mind a fejlődő államokban. Erről számos ország, országcsoport terjesztett javaslatokat, munkaokmányokat a tanácskozás elé. Washingtoni tudósítónk telexjelentése­­I) amerikai Javaslat Genfben az ellenőrzés megkönnyítésére Washington, augusztus 25. Az amerikai küldöttség kedden előterjesztette azt az új javasla­tot Genfben, amelyet a hét vé­gén hagyott jóvá az elnök a kali­forniai birtokán. Az indítvány az eurorakéta megállapodás ellen­őrzését taglalja, s lényegesen eny­híti a korábbi washingtoni felté­teleket, nem követeli ugyanis a helyszíni, megleptésszerű vizsgá­latokat, illetve ezeknek a lehe­tőségét behatárolja. A módosításra azért volt szük­ség, mert a CIA, az FBI, a nem­zetbiztonsági ügynökség, s az energiaügyi minisztérium tiltako­zott, mondván, az eredeti ame­rikai elképzelés értelmében a Szovjetunió betekintést nyerhe­tett volna szigorúan titkos létesít­ményekbe. Másrészt az is ösztö­nözte a véleményváltoztatást, hogy Moszkva Genfben voltakép­pen beleegyezett az Egyesült Ál­lamok által felvetett ellenőrzési módszerekbe, vagyis hajlandónak mutatkozott megnyitni szintén titkos bázisait. Bírálták azonban az elmúlt hónapokban a washing­toni álláspontot a szövetségesek is, amelyeknek területén állítot­ták rendszerbe a Pershingeket és a szárnyasrakétákat. S miután Mihail Gorbacsov júliusi interjú­jában belement abba, hogy az összes közepes hatótávolságú ra­kétát leszereljék, várható volt, hogy az ellenőrzés egyszerűbbé válik. A vita az Egyesült Államok­ban, s elsősorban a kongresszus­ban föllángol majd, még akkor is, ha az említett ügynökségek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ám a kormányzat eddig a Szovjetunió „megbízha­tatlanságára és szerződésszegései­re” hivatkozva szorgalmazta a rendkívül átfogó és aprólékos el­lenőrzést, s megállapodásterveze­tének a törvényhozás szempont­jából ez volt az egyik erőssége. Mint a The Washington Post ked­den rámutatott, az adminisztrá­ció valójában nem számított ar­ra, hogy Moszkva elfogadja eze­ket a törekvéseket, sőt ösztönzi is megvalósításukat. Az új javas­lat azonban a meglepetésszerű helyszíni ellenőrzést csupán né­hány szovjet és amerikai telep­helyre korlátozza, s megtiltja a szövetségesek területén. Az ilyen jellegű vizsgálatok pedig a raké­ták felszámolása után öt-tíz év­vel be is fejeződnének. Amíg a megsemmisítés tart, addig termé­szetesen ellenőriznek a helyszí­nen. A hírszerző hivatalok most arra a meggyőződésre jutottak, hogy a műholdakkal vagy más berendezésekkel végzett megfi­gyelés is elegendő, ám­ a korábbi kormányzatok is ezt az álláspon­tot képviselték. Ennek az indítványnak az elő­terjesztése után úgy látszik, hogy az eurorakéta-egyezséget két té­nyező hátráltatja: a fegyverek felszámolásának az időtartama, amelyet még nem sikerült kial­kudni, s a nyugatnémet Pershing —1-esek. Az új fejlemény követ­keztében különösen érdekesnek ígérkezik Sevardnadze szovjet külügyminiszter washingtoni lá­togatása a jövő hónap közepén. Ronald Reagan szerdán egyébként beszédet készül mondani a nagy­hatalmi viszonyról, s az elnök nyilvánvalóan érinteni fogja a közepes és kishatótávolságú ra­kétákról köthető egyezménynek a kilátásait is. Blahó Miklós Ozragimov sajtóértek­eik­re Moszkva nem változtat Pershing­ álláspontján Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió nem változtatja meg a nyugatnémet Pershing-1A ra­kéták nukleáris robbanótöltetei­vel kapcsolatos álláspontját, nem tesz engedményeket ebben a kér­désben, mert ez ellentmondana a kettős nulla megoldásnak — jelen­tette ki keddi sajtótájékoztatóján Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának vezetője. A szóvivő sajnálattal állapította meg, hogy az atom- és űrfegyverekről foly­tatott genfi szovjet—amerikai tár­gyalásokon az amerikai küldött­ség nem törekszik a kulcsfontos­ságú kérdések, mindenekelőtt a Pershing—1A rakéták amerikai robbanótöltetei okozta problémák építő szellemű megoldására. Geraszimov a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy egyes kanadai újságok a tényeket elferdítve szá­moltak be egy szovjet feherhajón szállított, majd Montrealban a ha­tóságok által lefoglalt, Pakisztán­ból származó kábítószer-szállít­mányról. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a hasis a kanadai hatóságok tudtával érkezett Montrealba, minthogy a murmanszki kikötő­ben felfedezett szállítmányról azonnal értesítették a moszkvai kanadai nagykövetséget. A kana­dai hatóságok döntöttek úgy, hogy a szállítmány folytassa útját Ka­nadába, mert így kívánták kiderí­teni a címzett kilétét. Geraszimov utalt arra, hogy a kanadai hatósá­gok köszönetet mondtak a szovjet közreműködésért. A szóvivő megerősítette, hogy Mathias Rust moszkvai bírósági tárgyalásán 25 külföldi újságíró vehet majd részt, azt azonban nem tartotta valószínűnek, hogy tévés­stáboknak is engedélyezzék a for­gatást. Reagan rádióbeszéde A Fehér Ház fenntartja a kontrák támogatását Caracasból jelenti a TASZSZ• Egészében véve pozitív eredmé­nyekkel zárult az öt közép-ame­rikai ország a Contadora-csoport és a Limai-csoport külügyminsz­­tereinek caracasi tanácskozása — jelentette ki a venezuelai fővá­rosban Simon Alberto Conisalvi venezuelai külügyminiszter. A 13 latin-amerikai politikus a hét vé­gén az augusztus 5-én aláírt kö­zép-amerikai béketerv megvalósí­tásának lehetőségeiről tárgyalt Consalvi fontosnak minősítette, hogy a találkozón a katonai kér­désekkel párhuzamosan a térség gazdasági és társadalmi problé­máit is megvitatták. Ezek megol­dása nélkül elképzelhetetlen a tartós és szilárd béke Közép­

Next