Magyar Nemzet, 1987. október (50. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-01 / 231. szám
Ára: 1,80 forintMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA CaAlrtik 1987. 1l/A október I. L. évfolyam 231. szám / M Váltósé falukép Hogyan él, miként gyarapszik és mi a gondja manapság falvaink lakosságának? Milyen az ellátása, csökkent-e az elvándorlás és mennyire motorja jelenlegi gazdasági helyzetünkben a mezőgazdaság a falu kibontakozásának? Ezekre és még sok más időszerű és állandóan a viták kereszttüzében álló agrárpolitikai és környezetvédelmi kérdésre igyekszik választ adni egy érdekes könyv, amely „Első kézből” címmel jelent meg. Ma már sehol nem találjuk meg a háború előtti regényekben leírt falut, a járda- és villany nélküli „isten háta mögötti” települést, de azért még izgalmas és feszítő kérdés annak boncolgatása, hogy milyen is ma a magyar falu urbanizációs szintje? Dr. Enyedi György, az MTA Regionális Kutatások Központja igazgatója úgy tartja, a magyar falut különösen sújtja a városokra is jellemző infrastrukturális elmaradottság. A magyar falu urbanizációs szintje elmarad a mezőgazdasági termelés színvonalától, a lakosság igényétől és a XX. század végi európai színvonaltól. Az kétségtelen — fejtegeti —, hogy a falun is javultak a lakásviszonyok (az új otthonok alapterülete is nagyobb, mint a városok lakótelepein) és elterjedt a vízvezeték, gáz is egyre több helyen van már, de aggasztóan hiányos a csatornázottság és rosszak a szolgáltatások. És még egy nagyon lényeges kérdés: a közszolgáltatások korábbi centralizálása a falvak nagy részét megfosztotta a közösségi intézményektől és csak lakóhelyi jelentőségük maradt meg. Az iskolák körzetesítésével egyes kis falvakból elköltöztek az értelmiségiek is. Szellemi életről hovatovább alig lehet itt beszélni. Döbbenetes Megyeri Jenőnek, a pápakovácsi közös tanács elnökének véleménye a kérdésről: „A szellemi élet kedvezőbbre fordulásának alig van reménye a kis falvakban. Megszűntek az iskolák, a pedagógusok kijárók lettek, visszavonultak a közélettől. Egyesültek a termelőszövetkezetek, a növekvő számú agrárértelmiség nem az aprófalvakban telepedett le. Elsorvadtak a sportegyesületek, a közigazgatási területen — 6—8 községben — csak egyet tartanak fenn...” Vélhetnék ezt a helyzetet a fejlődés természetes következményének. Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja erről a kérdésről így nyilatkozott: „Irreális elképzelés, hogy mindenki ott dolgozzon, ahol lakik, a közepesen fejlett Magyarországon ez nem valósítható meg.” Példának említi Nádudvart, ahová a szakemberek a közeli Debrecenből járnak ki dolgozni. A korábbi, a jellemzően városba tartó mozgást a helytelen ipartelepítés is serkentette, mrle a falu infrastrukturális elmaradottsága is az okok közé sorolható. Ma már megszűnőben van a „város felé” tartó mozgás, sőt ennek ellenkezője is tapasztalható: akik régebben elköltöztek, azok lassan visszaszivárognak és a falvakban telepszenek le. A „szemléleti torzulás” (hogy csak városban lehet jól élni és érvényesülni) lassan elveszti talaját. Dr. Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizottságának első titkára szerint a fenti helyzetet nem lehet általánosítani. Példának hozta fel Bács-Kiskun megyét, ahol akadnak községek már pap nélkül, s a községi vezetők is elhagyták a falut, másutt viszont megvégzett vezetők irányítanak. A kis falvakban nincsen alkalmas hely a közösségi összejövetelekre, a nagyobb községekben pedig értelmiségi klubok működnek. Szerinte a faluba csak akkor költöznek vissza az értelmiségiek, ha megtalálják a megélhetésüket. De nem csupán a szellemi élet reked meg az aprófalvakban; az ellátással is gyakran vannak gondok, pedig a kereskedelemnek nagy szerepe van a közérzet kialakításában és megtartásában is — véli dr. Szlameniczky István, a Fogyasztási Szövetkezesek Országos Tanácsának főtitkára, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy a falusi boltban mindent meg kell találnia a vásárlónak. Ez természetesen közgazdaságilag is lehetetlen, mivel a kereskedelemben is verseny van. A versenynek pedig része a jövedelmezőség. A kis népességű községekben csak veszteséggel működhetnének nagyobb áruházak. Ezért a kis falvak még sokáig hátrányos helyzetben maradnak a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság tekintetében. Kifejtette, hogy az utóbbi évtizedben forradalmi változást élt meg a szövetkezeti kereskedelem: száz szövetkezeti áruház épült, s ebből 85 kisvárosban vagy nagyközségben. Egybehangzó a megkérdezett politikusok és gazdasági vezetők véleménye a tekintetben, hogy a kistermelés nem leáldozóban levő jelenség a magyar társadalomban. „A kistermelés életmód is!” és ma háztáji és kisegítő gazdálkodást a falusi családok 80 százaléka folytat, jóllehet mezőgazdálkodással hivatásszerűen csak 30 százalékuk foglalkozik. A háztáji nélkülözhetetlen jövedelemforrás ... Sokat vitatott kérdés, menynyire gerjesztője a mezőgazdaság a falu kibontakozásának, hiszen köztudott, hogy a mezőgazdasági nagyüzem és a falu összefüggése erős. Csakhogy a nagyüzemek nyeresége évről évre csökken és a kevesebb pénzből csak kisebb támogatást tudnak nyújtani a települések fejlesztéséhez és kénytelenek mérsékelni a hozzájárulásukat a falusi intézmények működtetéséhez is. Csökkent az állami támogatás, a hitel. A következményeket elhasználódott gépek, épületek jelzik. Váncsa Jenő miniszter szerint vannak még tartalékaink. A fő problémát az okozza, hogy az üzemek és az ágazatok egyenlőtlenül fejlődtek. A kiút? Szakértők szerint a jövő útja a biotechnikában keresendő. Mi lemaradtunk. Behozható-e ez a lemaradás? A miniszter szerint a biotechnológia egyes ágaiban Magyarország a világ élvonalához tartozik. Az eredmények alkalmazása terén viszont már nem állunk ilyen jól. Ahhoz, hogy a világ élvonalába kerüljünk, koncentrálni kell erőinket a legeredményesebben művelhető területekre, s a szemlélet formálásával javítani szükséges az ágazat fogadókészségét is. E feladatok megoldására kutató- és oktatóközpont alakult Gödöllőn. Gyakori vád a mezőgazdasággal szemben, hogy drágán termel. Kérdés: Mihez képest? Dr. Márton Jánosnak, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatójának az a véleménye, hogy az intenzív mezőgazdaságú országok között egy sincs olyan, amelyik a magyarországinál olcsóbban termelne. Ennek két alapvető oka van. Az egyik a magyar mezőgazdasági keresetek időegységre vetítve az egyötödét-egytizedét teszik ki a nyugat-európainak. A másik az eszközhasználat Magyarországon lényegesen kisebb. (Például nálunk 100 hektár szántó- és ültetvényterületre 55 traktorlóerő jut, Nyugat-Európában legalább 400 vagy ennél több!) A nyílt és őszinte véleménykifejtés nemcsak azért hasznos, mivel reflektorfénybe állította a falut, hanem azért is, mert sokat segíthet a falusi élet jövőbeni formálásában. Illés Sándor Jószomszédi kapcsolatok az élet minden területén Kádár János és Németh Károly fogadta az osztrák kancellárt Grósz Károly és Franz Vranitzky közös sajtóértekezleten összegezte a tárgyalások eredményeit A külpolitikai helyzet LÁTOGATÁSÁNAK MÁSODIK, egyben befejező napján Franz Vranitzky osztrák kancellárt a Parlamentben fogadta Kádár János, az MSZMP főtitkára. A magas rangú vendég hivatalos megbeszéléseinek záróakkordjaként, elutazása előtt találkozott a sajtó képviselőivel. Az esemény fontosságát aláhúzta, hogy közös sajtótájékoztatón Grósz Károly miniszterelnökkel együtt válaszolt a kancellár az újságírók kérdéseire, beszámolván a tárgyalások eredményeiről. (A késő délután megrendezett tájékoztatóról lapunk munkatársának tudósítása számol be részletesen.) Kimerítően foglalkoznak az osztrák kormányfő budapesti programjával abécsi rádió- és tévéállomások, valamint a fő napilapok, s ugyancsak élénk érdeklődéssel kísérte a látogatást a Reuter és a DPA hírügynökség is. A szomszédos ország sajtójának egyik legfontosabb orgánuma, a Die Presse hangsúlyozta: Grósz Károly és Franz Vranitzky megbeszélésének középpontjában a gazdasági kérdések álltak, s amint az újság megjegyzi, rendkívül gyorsnak mondható, hogy máris aláírásra került az elvi megállapodás az 1995-ben esedékes tervezett közös világkiállításról. Egyelőre a szándékról nyilatkoztak, de a részletkérdések kidolgozására, a pontos tervek, valamint a költségvetés elkészítésére is hamarosan sor kerül, közölte a kancellár. Hangsúlyozta a vállalkozás nemzetközi jelentőségét, mint ahogyan a magyar miniszterelnök pohárköszöntőjében ugyancsak a nagyhatalmak közeledésére, a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködésére helyezte a hangsúlyt, példaként hozva fel Bécs és Budapest hagyományos jó viszonyát. Fontosnak nevezte két ország állampolgárainak személyes kapcsolatait is, amire serkentően hat majd az utasforgalom bővítése, húzta alá a Die Presse. A NEMZETKÖZI LÉGKÖR alakulását, ha szerény mértékben is, de befolyásolja hazánknak és Ausztriának kiegyensúlyozott viszonya. Persze, a nemzetközi politika homlokterében a szovjet—amerikai leszerelésű megállapodási terveken túl kiváltképpen a perzsa-öbölbeli válsággóc legfrissebb történései állnak. A térségben változatlan hevességgel dúl Irán és Irak harca. A jelentések arról számolnak be, hogy most egy teheráni ágyúnaszád támadott meg egy görög tartályhajót. Ez megtorlás volt arra a hét végi iraki akcióra, amelyben huszonnégy óra alatt öt iráni olajszállítóra lőttek ki rakétát Tovább gyűrűzik ugyanakkor az amerikai haditengerészet által elsüllyesztett állítólagosan aknát telepítő teheráni hajó körüli bonyodalom. Velajati külügyminiszter az ENSZ-főtitkárához fordult levelében kártérítést követelt továbbra is azt hangoztatva, a fedélzeten csupán „kereskedelmi árut” szállítottak. Változatlanul másként vélekednek erről Washingtonban. Ezt bizonyítja, hogy az amerikai szenátus Iránt sújtó kereskedelmi embargóról szavazott meg törvényjavaslatot. A tilalom mindenféle árura vonatkoznék, amennyiben azt jóváhagyja majd a képviselőház és Reagan elnök is. Ily módon a teheráni vezetés többszáz millió dolláros jövedelemtől esnek el, mert amint arról a The Washington Post beszámolt, idén nyáron Irán volt az Egyesült Államok második legnagyobb nyersolajszállítója. A szakemberek közül sokan éppen emiatt is kétségbe vonják, hogy végül valóban törvényerőre emelkednek-e a tervezett gazdasági megszorító intézkedések. ELŐTÉRBE KERÜLT Dél-Amerika a nemzetközi politikai életben. Jelenleg elsősorban Eduard Sevardnadze térségbeli körútja irányítja rá a figyelmet e világrészre. Hosszú távú gazdasági és műszaki tudományos együttműködési szerződés aláírásával fejeződött be brazíliai látogatása, ahonnan Argentínába repült tovább. Moszkvának eddig is jó gazdasági kapcsolatai voltak a térség egynémely államával, mint például a gabonaexportőr Argentínával, most azonban, mint a szovjet külügyminiszter látogatássorozata is jelzi, a meglévő kapcsolatok kiszélesítésére törekednek. A súlyos pénzügyi válsággal küszködő kontinens iránt mindinkább növekedő érdeklődést mutat Japán is, amely rövid idő alatt immár második segélyprogramját hirdette meg. Néhány nappal ezelőtt az ASEAN-országok magánvállalatainak ösztönzésére kétmilliárd dolláros alapot létesített, most pedig ezen összeg kétszeresét folyósítja majd feltétel nélküli hitelként, s úgymond hozzájárulásképpen a közép-amerikai országok békemegállapodásának a végrehajtásához. Amint arra nyugati megfigyelők rámutatnak, ezzel nem csupán a velencei tőkés csúcstalálkozón vállalt kötelezettségeiknek tesznek eleget, a háttérben sokkal inkább politikai befolyásuk növelésének a szándéka húzódhat meg. (Sz. H. L.) 41 Az osztrák kormányfő elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében találkozott Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó szövetségi kancellárjával. Kádár János és Franz Vranitzky szívélyes légkörű megbeszélésen megelégedéssel szólt az élet minden területére kiterjedő jószomszédi kapcsolatok eredményeiről. Kifejezték készségüket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fejlesztésére, és megvizsgálták a jó viszony további elmélyítésének lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása és a fegyverkezési verseny csökkentése. Üdvözölték a nemzetközihelyzetben, a leszerelés kérdésében tapasztalható kedvező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai érdemlegesen hozzájárulnak a népek közötti bizalom, a nemzetközi biztonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, valamint Nagy János hazánk bécsi és Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellárral. Az Országház Munkácsy-termében megtartott megbeszélésen Németh Károly hangsúlyozta, hogy a társadalmi-gazdasági stabilizációs program megvalósításában az eddiginél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködéssel, ezen belül is az Ausztriával kialakított jószomszédi viszony további elmélyítésével. Mindketten elégedettségüket fejezték ki a kapcsolatok alakulását illetően, de megállapították azt is: erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműködés a politikai, a kulturális és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Ehhez — mint hangsúlyozták — a mostani látogatás várhatóan újabb impulzusokat ad. Az Elnöki Tanács elnöke és a szövetségi kancellár hazánk és Ausztria kapcsolatainak fejlődését úgy ítélte meg, hogy az jól szolgálja a két ország, a két nép érdekeit, s — túlmutatva ezen — fontos eleme a kelet— nyugati együttműködésnek. Az osztrák kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy az össz-európai kapcsolatokon belül különösen jó lehetőségek kínálkoznak a középeurópai regionális együttműködés bővítésére. A találkozón jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes, valamint Nagy János és Arthur Agstner. Franz Vranitzky a kora délelőtti órákban Budapest nevezetességeivel ismerkedett A várbeli program első állomása a Mátyástemplom volt ahol Szenthelyi Molnár István nyugalmazott főesperes kalauzolta a magas rangú vendéget. A kancellár ezután a Halászbástyáról tekintette meg Budapest panorámáját. A vári sétára elkísérte a kancellárt Nagy János nagykövet is. Ugyancsak szerdán Franz Vranitzky kegyelettel adózott a magyar hősök emlékének: koszorút helyezett el a Hősök terén emelkedő emlékművön. Délután — a magyar miniszterelnök társaságában — a Balatonra utazott az osztrák kormányfő. A vidéki látogatáson részt vett Kovács László, Nagy János és Arthur Agstner is. Budapestre visszatérve Franz Vranitzky Grósz Károllyal közösen sajtóértekezletet tartott. A sajtóértekezletet Bányász Rezső államtitkár, a kormányszóvivő vezette. Kétnapos, hivatalos látogatásának befejeztével szerdán este elutazott Budapestről Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja. Az osztrák kormányfőt vendéglátója, Grósz Károly miniszterelnök búcsúztatta. Találkozás az újságírókkal a Hilton Szállóban A két ország háború utáni kapcsolatainak történetében először közös sajtóértekezletet tartott a magyar miniszterelnök és az osztrák kancellár. Ezzel a budapesti Hilton Szállóban lezajlott nemzetközi találkozóval fejeződött be a vendég másfél napos programja. Bevezetőül a két kormányfő rövid nyilatkozatot tett. Franz Vranitzky hangsúlyozta, hogy mostani látogatásával hagyományt folytat, amely még Bruno Kreisky időszakában indult fejlődésnek. Ausztriában nagyra értékelik a két ország közötti kapcsolatokat A Grósz Károllyal, Kádár Jánossal és Németh Károllyal folytatott megbeszéléseken a kérdések széles ívét vonták meg. Szó volt egyebek között az európai biztonságról és a leszerelésről, s e tekintetben igen közelálló álláspontot foglaltak el. Nagy figyelemmel kísérik a bécsi utótalálkozót, az osztrák főváros érdekelt abban, hogy a továbbiakban is az Európa-konferencia színhelye maradjon, Magyarország ebben támogatja őt. Nem szokványos formák Rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a gazdasági feladatoknak. Megállapította, hogy sikeres korszakok után a két ország kereskedelmi forgalma az utóbbi időben visszaesett: mindketten erőfeszítéseket szeretnének tenni az új felélénkülésért A minisztériumok, szakemberek, a vállalatok mindkét kormánytól kellő politikai támogatást kapnak ehhez. Leszögezte, hogy a magyar—osztrák kapcsolatok a hetvenes évek óta nem szokványos formákkal is gazdagodtak. Ilyen példa az osztrák részvétel a nagymarosi erőmű építésében, vagy a közös világkiállítás megrendezésének a terve. Egészében az itt-tartózkodással az eszmecserék, a kapcsolatok gazdagodásának új alapját rakták le, ez a két állam viszonya új szakaszának kezdetét ígéri, bár mindkét ország nehéz feladatok előtt áll. Grósz Károly kijelentette, nagy élmény volt számára a másfél nap, jó alkalom a gondolatok cseréjére, a nyílt, az őszinte, a fölösleges formalitásoktól mentes tanácskozásra. Nem elkezdtek, hanem folytattak valamit; hosszú út áll mögöttünk, így jutott el a két különböző társadalmi rendszerű ország ehhez a jó együttműködéshez. Tisztelet mindazoknak, akik a múlt esztendőkben sokat dolgoztak azért, hogy e kapcsolatok útjában álló akadályok elháruljanak. A nemzetközi helyzetet jellemezve a magyar miniszterelnök aláhúzta: bonyolult világban élünk, új, figyelemre méltó események vannak kialakulóban és nekünk itt, Közép-Európában meg kell találnunk a módját, hogy hozzájárulhassunk az enyhüléshez is. A legjobb egyetértésben kutatták az együttműködés útjait, formáit. Elismerően szólt arról a készségről és érdeklődésről, amellyel Ausztria a magyar kultúra vívmányait fogadja, s mi is arra törekszünk, hogy a szellemi értékek megismerése kölcsönösen elmélyüljön. Támogatjuk a megyék és városok együttműködését (így például a Fertő tavi tájvédelmi körzet létesítését), valamint az emberek közötti kapcsolatok gazdagodását. Tavaly két és fél millió osztrák látogatott hozzánk, négyszázezer magyar járt ott , bár a mieink több éjszakát töltöttek Ausztriában, mint az ő polgáraik nálunk. A kapcsolatoknak ezt a formáját is tovább óhajtja a magyar kormány fejleszteni, tájékoztatták a kancellárt arról, hogy 1988-tól szabadabbá teszik az utazási lehetőségeket A magyar kormány reméli, hogy a több élmény egymás jobb megismerése is hozzájárul a viszony elmélyítéséhez. Világkiállítási tervek Ami a gazdaságot illeti: közösen kell keresni a további fejlődés lehetőségét. A külső okok mellett munkánk gyengéi miatt is lanyhultak kereskedelmi kapcsolataink. Az osztrák piac igényes — joggal —, és a magyar vállalatoknak minél nagyobb alkalmazkodóképességet kell tanúsítaniuk. Kérték a kancellárt — fűzte ehhez hozzá Grósz Károly —, hogy kormánya teremtsen kedvező feltételeket a magyar gazdaságnak e törekvéséhez. A kérdések egy része a közös világkiállítás rendezésének tervére vonatkozott. Grósz Károly aláhúzta: előbb végig kell gondolni az elképzelést, hogy milyen