Magyar Nemzet, 1987. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

14 Az uruguayi magyarokra emlékezve A sors különös játéka folytán úgy alakult az életem, hogy hosz­­szabb időt tölthettem Uruguay­­ban. Államelnökünk látogatása elevenített fel bennem emlékeket, élményeket. Érdekes arról szólni, hogyan él­nek a magyarok Uruguayban? A bevándorolt mintegy 6000 magyar főleg Montevideóban él. Csak el­vétve találhatók nagyobb helye­ken, mint Salto Granden vagy Paysandun. Ezek még a múlt vi­lágháború előtt „kitántorgó” ma­gyarok. Sokan jöttek a második világháború után is. Az 1956-ban érkezettek száma itt kevés, na­gyobb számban inkább Argentí­nába mentek, ahol mintegy 60 000 magyar él, a legkülönbözőbb osz­tálytagozódásban. Montevideóban öt magyar klub működik, melyek­nek taglétszáma egyenként 50— 400 között van. Az egész magyar lakosságnak csak mintegy negye­de él egyesületi életet, a többiek már jobban asszimilálódtak. A klubok részben vallási, részben társadalmi alapon szerveződtek. Van katolikus, református és zsi­dó magyar klub is. Ezekben he­tenként összejöveteleket és isten­tiszteleteket tartanak. A protes­tánsoknak jelenleg nincs lelké­szük, így csak 2—3 hetenként tart Istentiszteletet a Buenos Airesből érkező Szabó Imre tisztelendő úr. Ottlétem idején éppen azon dol­goztunk a katolikus páterrel együtt, hogy egészen közel hoz­zuk a különböző klubok tagságát. A korábbi években nagyon gaz­dag volt az egyes klubok kultu­rális és sportélete. Napjainkban már a második és harmadik ge­neráció erősen asszimilálódott és inkább a nagyszülők akarják ma­gyarul tanítani az unokákat, hogy átmentsék a magyarságtudatot az új generációba is. Ennek a gon­dolatnak a szolgálatában áll a kis hétvégi magyar iskola is. Szombat délutánonként kis autóbusszal szedtük össze a 25—39 gyermeket és tanítottuk őket magyarul be­szélni és népdalokat énekelni. Nagy eseménynek számít az isko­la életében, amikor az évzáró ün­nepségen, kis színdarab előadásá­val és magyar népdalokkal ma­gyar nyelven szólalnak meg az unokák és együtt éneklik a ma­gyar himnuszt. Az uruguayi rádió minden vasárnap egyórás magyar nyelvű adást sugároz. Érdemes­­megjegyzni,­ hogy a­­ klubok tagságából főleg a nők nagy érdeklődést tanúsítottak az irodalmi, történelmi és helyesírá­si gyakorlás iránt. Téli tanfolya­mokat tartottam ezekből a tár­gyakból és meglepő, hogy meny­nyire szerették hallgatni és ma­guk is olvasni Petőfi, Ady, József Attila és Illyés Gyula költemé­nyeit. A helyesírás-tanulásra meg a hazai partnerekkel való levele­zés miatt volt szükség. Mindez a magyarságtudatuk erősítését is je­lentette. Maguk is szívesen nyilat­koznak az óhazáról, sokszor hal­lani olyanokat, hogy „csak addig szeretnék élni, míg még egyszer láthatom a hazámat, szülőfölde­met!".­ Mások meg azt mondják, hogyha „fiatalabb volnék, gondol­kodás nélkül hazamennék!". Ezt a kívánságot segíti nagyban a Magyarok Világszövetsége. Amellett, hogy a klubokat és hét­végi iskolát segíti, könyvekkel, ki­osztható ajándékokkal, diafilmek­kel, sokat tesz a hazautazni szán­dékozók ügyében is. Az elmúlt nyáron például ötvenfős magyar csoport érkezett haza. Sok és kel­lemes, sokban felejthetetlen él­ményt szereztek az óhazában, aho­vá annyira visszahúzza szívük. Az uruguayi magyarok jó kap­csolatot építettek ki az argentínai munkás magyar klubbal is. Kugli­­versenyeket és utána bálokat ren­deznek és kölcsönösen látogatják egymást. Ottlétemkor az argentí­nai magyarok nyerték a kugliver­senyt, mely után jó vacsora és in­nivaló is volt. Több öreg mun­kással volt alkalmam beszélget­ni, akik elmondták, hogy a mos­tani inflációs világban nagyon ne­héz a kétkezi munkásnak a meg­élhetés. Még szerencse, hogy a la­kosság különösen kedveli a ma­gyar munkást, kisiparost, mert tudják és mondják, hogy amit a magyarok megcsinálnak, az be­csületes, jó munka. Most, hogy hosszabb időre ha­zatértem, nagyon sokat gondolok a kinti magyarokra és uruguayi rokonaimra, barátaimra, mert úgy érzem, hogy ennek a két kis nép­nek fiai megtalálták egymás ba­ráti kezét. Emlékeimben mindig előtör az a kis márványlap, amely a Magyar Otthon bejáratánál van letéve és ez van ráírva: „Ez a márvány­lap magyar földet takar!” Gacsó László Nem Hanna! Anna! Mind többet lehet olvasni-hal­­lani a részben Magyarországon forgatott Szenes Anna-filmről. Már a címét is tudjuk: Hanna há­borúja. A film rendezője-produ­­cere Menahem Golan egy inter­júban elmondta, hogy „negyed­­százada készülök filmet forgat­ni Szenes Hannáról", és hozzá­tette: „A Hanna háborúja életem legfontosabb munkája lesz”. Hogy a film milyen lesz, nem tudhatjuk. Ám egyet biztosan tu­dunk: magyarul az 1621. július 17-én Budapesten született és 1944 november 7-én Budapesten kivégzett hősnő keresztneve nem Hanna. Hanem Anna. Szenes Bélának, a Pesti Hír­lap ismert humoristájának és a Vígszínház sikeres darabírójá­nak a leánya, aki Magyarország­ról érettségi után, 1939-ben ment ki Palesztinába és Magyaror­szágra partizánként, ejtőernyős­ként tért vissza 1944. júniusa­A vers első szakasza a zárka hosszát és szélét méri. Egy — kettő — három .. nyolc a hossza. Két lépéssel mérem a szélét. Kérdőjelként lebeg az élet. A második szakasz az életben maradás esélyeit mérlegeli: Egy — kettő — három ... tán egy hét is. Vagy a hóvége még Itt talál. De a fejem felett a halál. A harmadik szakasz a szám­vetésé. Kész a mérleg. Huszonhárom lennék most júliusban. Merész játékban számra tettem. A kocka perdillt. — Veszítettem. ban — természetszerűleg vette fel a Chana nevet, mint eredeti ne­véhez hangzásban legközelebb állót (abban a környezetben, amelyben mindenki nevet vált). Angolul ellenben — és Menahem Golan filmje angolul beszél — Hannah Senesh-ként írják át a nevét (mint teszi ezt Anthony Masters, Szenes Anna életrajz­írója, 1973-ban közreadott köny­vében). Ha pedig látni fogjuk a filmet valaha, idejében szeretnék szól­ni a hazai szinkronizálóknak, hogy a Magyarországon játszódó jelenetekben Annaként kell sze­­repeltetniök Annát, s a film címe sem lehet magyarul Hanna há­borúja. Érveim alátámasztásául Szenes Anna utolsó versét idé­zem, melyet 1944. június 20-án, a börtönben írt, pontosabban e vers aláírását, mert még saját ke­zűig alá is írta, így: Aligha tévedek, amikor e vers fanyar, csattanós befejezésében annak a pesti szubkultúrának a hatását is érzem, amelyben Sze­nes Anna felnövekedett. 1945 után egy ideig próbálták itthon is ápolni az emlékét. Bu­dán, a Keleti Károly utcában lét­rehoztak egy internátust olyan fiatal lányok számára, akik a de­portálásból apátlanul-anyátlanul kerültek haza. Szenes Anna Leányotthon volt a neve, s la­kóit nemegyszer „szenesanikó­­sok"-nak becézték. Sokáig azt hit­tem, hogy ebben a formájában ez a név már csak őket illette. Baráti szívességből nemrég el­olvashattam Szenes Bélánénak Izraelben magyar nyelven ki­adott emlékezéseit. Az első feje­zetcím így hangzik: Emlékek Anikó gyermekkorából. Abban a fejezetben pedig, amely anya és lánya szembesítéséről szól az egykori Hadik laktanyában az egykori Horthy Miklós úton, az anya e szavakkal írja le a leír­hatatlan pillanatot: „Négy férfi vezette be. Ha nem tudom, talán első pillanatban meg sem ismerem az öt év előtti Ani­kót ...” Chana háborúja — Hannah háborúja — Hanna háborúja magyarul: Anna háborúja. Ember Mária MTC kitötött be egti dátumot 1 50 éves a Magyar Nemzet A francia választási küzdelem utolsó hetébe lépett a június 23-ra kitűzött első forduló előtt. Az el­múlt hét végén a legtöbb politi­kus választókerületének városait és községeit járta, gyűlések soro­zatát tartotta és minél több em­berrel igyekezett kezet rázni. Ezt tette Pompidou miniszterelnök is és kormányának többi tagja, André Malraux kivételével, aki ezúttal sem jelöltette magát. A miniszterelnök Cantal­ megyei vá­lasztókerületében, ahol tavaly az első fordulóban a szavazatok 62 százalékával választották meg, az idén öt ellenfél helyett csak egy­­gyel, a kommunista jelölttel ta­lálja magát szembe. (Franciaországi választások) ♦ Az Ernst Múzeum két művész munkáinak nyújt otthont — két életmű egy-egy periódusával is­mertette meg látogatóit, akik An­na Margit és Barna Miklós tár­latát fölkereshetik. (Két kiállítás az Ernst Múzeumban) Mikor jelentek meg a Magyar Nemzetben a fenti ihírek illetve cikkek, amelyekből idéztünk? a. ) 1958. május 1. b. 1968. június 18. c. 1968. július .18. Beküldendő a megadott háromból annak a lapszámnak a keltezése, amelyben az itt között írásrészletek illetve hírek megjelentek. Csak levelezőlapon beérkező megfejtéseket fogadunk el. A lapra fel kell ra­gasztani a rejtvény kivágott címét (Küldjön be egy dátumot!)-az alatta található sorszámmal, adatokkal együtt. Beküldési határidő december 12. Cím: Magyar Nemzet szerkesztősége, 1392 Budapest, Pf. 276. A he­lyes megfejtést beküldők között öt darab négyszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A november 21-én megjelent 37. számú rejtvény megfejtése: 1984. január 29. Négyszáz forintos vásárlási utalványt nyertek: Illés Gábor­­né, Rétság; Kemény Nóra, Budapest; Kövesdi György, Budapest; Li­geti Béláné, Kadarkút; Racskó István, Gyöngyöspata. A nyereményeket postán küldjük el. Holnap Egry József halálának 11-ik évfordulója alkalmából ün­nepséget rendeznek és emlék­pla­kettet lepleznek­­le a Badacsony­tomaji Egry József járási műve­lődési központban. Az ünnepségen Udvardi Erzsébet festőművész tart emlékbeszédet. (Napló)* Vasárnap befejeződtek Vaste­­r­as­ban a kötöttfogású birkózó Európa-bajnokság küzdelmei. A magyarok közül Kiss Ferenc okozta a legkellemesebb megle­petést: végig bátor, jó birkózással megvédte Európa-bajnoki címét. Utolsó mérkőzésén a bolgár Ra­­dev ellen nyert pontozással. (Kiss Ferenc aranyérmes) * N*V, CDSl 39, HMIUTt­, DATUM I­I - / A Lelketlenség a Merkúrnál 1987. november 18-án reggel a Merkúr a XXI., Áfor u. 4. sz. alatti telepén kiadott Szécsi Má­ria mozgássérült részére egy új sárga Trabant 601 Hycomat DV 11-53-as rendszámú gépkocsit. A gépkocsi átvételekor külön kérte a mozgássérült átvevő, hogy ellenőrizzék, van-e elég benzin a gépkocsiban. Ennek ellenére a 300 méterre levő Afor benzin­­kútig a benzin nem volt elég. 100 métert kellett tolatni az új gépkocsit, hogy a benzinkútig el­jusson ! A benzin felvétele után­ sem működött rendesen a gépkocsi, ál­landóan leállt és maximálisan csak 30 km-es sebességgel tudott­ haladni. A hazaérkezés után egye­nesen a szervizbe kellett vinni. Ez már nem hanyagság, nem ügyeskedés, hanem lelketlen ke­gyetlenség. Hiszen látta a Merkur átadó dolgozója, hogy a mozgás, sérült két bottal is csak nagyon nehezen mozog. Sz. L. Budapest Magyar Nemzet ­­1 KERESZTREJTVÉNY A TISZTELT HÁZBÓL Széchenyi István — rejtvé­nyünk vízszintes 1. és a 15., vala­mint a függőleges 41. és az 1. szá­mú sorában lévő — érdekes mon­dását idézte Medgyessy Péter pénzügyminiszter az adótörvé­nyek vitáját lezáró 1987. szep­tember 19-i záróbeszédében. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök nincsenek). 1. Francia filmcsillag, María José. 17. Betűt, számot té­vesen jegyez. 18. A görög ábécé második betűje. 19. Szabadkasszás vállalkozás. 20. Asszonyjelölt. 22. Becézett női név. 23. Gambrinus itala volt 24. Becézett olasz férfi­név. 25. Erélyes támadás a sakk­táblán. 26. A disznó hátsó sonká­ja, tájszóval. 27. A nyugati sze­rv­­ták főistennője. Az Ó-Szövet­­ségben azonos Asztartéval. 29. Tenger Skandinávia és Jütland között. 31. Szénégetésre előkészí­tett, légmentesen zárt farakás. 32. A gazdi fizeti. 34. Szép női név. 36. Gabonakévékből a tarlón ösz­­szerakott alakzat. 38. Becézett női név. 39. Idegen női név. 40. Sűrű, folyós étel. 41. Szilárd elhatáro­zás. 42. Argentína híres köztársa­sági elnöke volt (Juan Domingo) 43.........Vespucci (1451—1512) fi­renzei születésű tengerész, aki­nek útijelentései alapján utónevé­ről nevezték el Amerikát. 45. Az MTK és a labdarúgó válogatott neves középcsatára (Zoltán, 1900 —1982). 48. Latin ügy. 49. Szórják a magot. 50. Az NSZK, svéd és máltai gépkocsik nemzetközi jel­zése. 51. Szláv hittérítő, aki test­vérével — Cirillel — együtt ala­kította ki a szláv írásbeliséget. 52. Zárkózott emberek. 53. Póni. 54. ...­tóhátság: lengyel vidék, hasonló nevű híres tavakkal (első világháború két nagy csatája). 56 Kellemetlenség. 57. A báránykák papái. 58. Kecskemét eleje. 59. Állattartási foglalatosság. 61. Hegy Belgrád közelében. 63. Homokszín. 64. Becsempész vala­mit. 66. Az ő részükre. 67. Fran­cia folyó. 69. Hónaprövidítés. 71. A kérdezés művészete, helyes módszere. 74. Air ... (angol légi­posta.). 75. Torbágy testvére. 76. Bródy Sándor színdarabja. 77. Egyforma betűk. 78. Remegés, fé­lelem. 79. Külszínről nyitott bá­nyai vízszintes vágat. 80. Értékes kemény indiai fafajta. FÜGGŐLEG­ESEN (kétbetűs: NA). 2. Caesar híres kockája. 3. Kamionok különleges jelzése. 4 Cselekedeteink egyik fő rugója. 5. Híres iparváros az NDK-ban. 6. Győri sportegylet. 7. Társadal­mi szervezet. 8. Angol romantikus költő (John, 1795—1821). 9. Bal betűi. 10. Vészhír. 11. Európai nép 12. Ír szocialista politikus (James) az amerikai kommunista párt egyik megalapítója. 13. Svájci kli­matikus üdülő- és gyógyhely. 14. Baranya megyei község. 15. Eszé­vel felfog valamit. 16. Népszerű gépkocsimárka. 18. Az Igazság papjai. 21. A hirtelen felismerés egyik kifejezése. 25. Régi, néhány krajcárt érő váltópénz. 28. Pán hangszere volt. 29. Vízparti cser­jés hely. 30. Se sava, se borsa. 32 A legkisebb alkotórész. 33. Thurn isten kísérője az egyiptomi mito­lógiában. 35. Kelet... (Móricz Zsigmond szerkesztette folyóirat). 36. Női ékszer. 37. Három művész együttes szereplése. 39. Becézett női név. 42. Buda édestestvére. 43. Ülőbútor, névelővel. 44. Labda az angol kapu hálójában. 46. Ki­halt Új-Zélandi nagy futómadár, névelővel. 47. A vízszintes 26. számú sor névelővel. 49. Francia főnemesi rang a báró és a gróf között. 50. Szép szál férfi. 53. Dá­tum. 54. Az iszlám egyik szent helye. 55. Szóösszetételek előtag­jaként sugárzó energiát jelöli. 56. Épület, németül. 57. A kinyomta­tott mű füzetlen ívei. 58. Egy meg egy. 60. A francia királyok ko­ronázási városa. 62. Létezett-e? 64. Arany János­­ balladájának bajnoka. 65. Kereskedelemben: névérték. 67. Svájci folyó. 68. Hir­telen ijed. 70. Részesrag, vagy Tolna megyei község. 72. Rádium és kén. 73. Éti (csiga) betűi. 74 Belső szervünk. 75. Szovjet-orosz regényíró (Alekszendr Alfredo­­vics). Volokalamszki országút cí­mű regénye Moszkva hősi védel­mét ábrázolja megragadó formá­ban. 79. T. L. Valló Emil* Megfejtésül beküldendő a Szé-­chenyi-idézet négy sora. Határ­idő: december 19. Címzés: Ma­gyar Nemzet szerkesztősége 1392. Budapest, Pf. 276. November 21-i számunk ke­resztrejtvényének megfejtése: La­tyakos az út, csupa kátyú, recseg az ócska fakerék. Sánta ökör, sovány gebével húzza az ország szekerét.* Tíz-tíz lottószelvényt és a Rejtvény­fejtő Mini SZO­TAR három kötetét nyerték: Budapestiek: Bíró Endréné, 1104; Dávid Sándor, 1029; Doglloni Antalné, 1202; Haragos Csilla, 1183; Koltai And­rás, 1024; László Endréné, 1077; Már­kus Péter, 1161; Plachy Viktória, 1132; Sajó Sándor, 1133; Viczkó János, 1149. Vidékiek: Asztalos Sarolta, Aszód; Blathy Rudolfné, Csákberény; Dorogi István, Borsodbóta; Fazekas Károly, Kisnémedi; Kőmíves Zsuzsa, Sátor­aljaújhely; Mészáros István, Jászbe­rény; Mészáros Józsefné, Kőröstetét­­len; Patai Lórántné, Debrecen; Regős Zoltán, Szarvas; Zom­bori József, Ecsed. A nyereményeket postán küldjük el. 1 2 3 11 5 6 7 8 9 10 11 112 13 D |14_mr 16 SZ 17 16 19 20 21 22F 23 24 25 26 ” 27 A28 29 a­ 131 32" 33 34 35 36„ 1 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 1 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 1 I 77 I 79 80 V­ 0-s E Szombat, 1987. december 5. Mi lesz a puttonyban ? Természetesen az, amit a Mi­kulás — vagy őt helyettesítve va­laki — belerak. Az aprónép fel­tehetően már várja ezt az estét és elszánja magát a kiscsizma saját kezű kitisztítására, ezzel is sarkallva a hosszú szakállú aján­dékozót, tegyen bele sokféle fi­nomságot. A bölcsebbek nem vár­ják meg a reggelt, hanem már­ előző délután kezdenek turkálni anyuka szatyrában, hátha fölfe­dezik a meglepetést. S általában meg is találják a cukros zacskó­kat, a csokoládés dobozokat; a legtöbb mama ezekben a napok­ban igazi Télanyóként vásárolja össze csemetéjének a ragacsosnál ragacsosabb édességeket. Ebből nemcsak az következik, hogy a szülői fantázia véges, megragad a hagyomány címén az eléggé egészségtelen és a fogakat rontó ajándékok beszerzésénél — ha­nem az is kitűnik: a magyar anyukák többsége hatalmas szatyrokkal rója egész nap a vá­rost. Az utcakép néha szembe­tűnő­: sok, viszonylag sok diva­tosan és rendezetten öltözött nő rohan nejlonszatyrokkal és cekke­­rekkel a kezében. A női táska kicsi a napi bevásárláshoz, az üzletekben pedig nem kényeztet­nek el azzal, hogy tasakkal együtt nyomják a kezünkbe a vásárolt holmit. Ha valamiféle világbörzén ku­tatnának piacot a divatszakembe­rek , milyen táska is kell a magyar nőknek, érdekes következtetésre jutnának. A mi lányaink, asszo­nyaink általában elegáns, kesz­­tyűbőrhöz hasonló finomságú, va­lódi bőrből készült táskára sza­vaznának, hozzátéve: legyen le­­heletkönnyű, viszont erős fogóval és szíjjal készüljön, és férjen el benne néhány kilónyi „mindig szükséges” holmi, a hajfésűtől az igazolványok tömkelegén át a friss kenyérig és a fokhagymás felvágottig. De mert ilyen paraméterekkel egyelőre nem terveznek igazán divatos retikülöket, nézzük a ná­lunk kapható készletből az aján­latokat. A „rendeltetésszerű hasz­nálatra” alkalmas táska viszony­lag kicsi. Laptáskának becézik, füzetlapként ráhajtható és pa­tenttal záródó teteje miatt. Bőr­ből vagy műbőrből készül, na­gyon sokféle színben. A legtöb­ben a feketét szeretik, pedig a mostani élénk színű kabátokhoz vagy a csíkos és szintén színe­zett bundákhoz legalább annyira elegáns a szürke, a sötétkék, a mogyoró- vagy vörösesbarna, a piros, a zöld. Divatos a többféle bőr kombinációja is. Nagyon tet­­szetősek a vállszíj helyett láncon lógatott táskák, s használják a láncot egyéb díszítési módként — például fogónak vagy a táska csattját leszorító dísznek. A lap­táskában tényleg csak a leg­szükségesebb dolgok férnek el Aki valóban rendszeresen hordoz egyebeket is — például könyvet, vagy iratokat, számológépet, an­nak a sportosabb jellegű táská­kat ajánljuk. Ezek készülhetnek textilből, velúr hatású műbőrből — az oldalukat, sarkaikat általá­ban valódi bőrrel vagy fémmel erősítik meg —, fogójuk pedig dupla soros, hogy minél nagyobb súlyt elbírjanak. A fiatalok sze­retik a henger alakú, sokféle szí­nes vagy arany mintával készült bőrszatyrokat, sőt a hátizsákokat is — bár ezek hóesésben nem a legpraktikusabbak. A Télapó vi­szont sok ajándékot tehet bele, ha kirakják az ablakba ...

Next