Magyar Nemzet, 1988. február (51. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
Hétfő, 1988. február 1. Fejti György ' 17 Köszönettel kell venni és érdemben vizsgálni a politikai rendszer zavarait bíráló észrevételeket Jelentés a főváros munkaerőhelyzetéről KÖZÉLETI HÍREK Ötnapos látogatásának befejeztével szombaton elutazott hazánkból a Lenini Komszomol Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Nyikolaj Dolguskin titkár vezetett. A delegáció megbeszéléseket folytatott a KISZ KB vezetőivel a két ország ifjúságának helyzetéről, szervezeteik tevékenységéről. A delegációt fogadta Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Petrovszki István, az MSZMI- KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője, Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára, Deák Gábor, az ÁISH elnöke, valamint Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter Robert Gráfnak, az Osztrák Köztársaság gazdasági ügyek miniszterének a meghívására január 27—30. között Ausztriában tartózkodott. A két miniszter megvizsgálta a magyar—osztrák munkacsoport keretében folyó együttműködési tevékenység helyzetét és kitűzték a további feladatokat. Megállapították, hogy lehetőség van az együttműködésre a többi között a meglévő idegenforgalmi létesítmények, illetve kastélyok turisztikai célú felújításában, a termálfürdők fejlesztésében és korszerű építési technológiák bevezetésében. A tárgyalások során mindkét részről kívánatosnak tartották a harmadik piaci együttműködés további erősítését. Somogyi László tárgyalásokat folytatott Alfred Dallingerrel szociális ügyek miniszterével, Rudolf Sallingerrel, a szövetségi gazdasági kamara elnökével és Friedrich Verzetnitsch-el, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség elnökével is. Szombaton délelőtt Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésével magyar szakszervezeti küldöttség érkezett Pekingbe. Fiatal közgazdászok országos konferenciája Meg kell teremteni a „konstruktív elégedetlenség” fórumait (MTI) Szombaton Salgótarjánban megkezdődött a fiatal közgazdászok országos konferenciája. A kétnapos eszmecsere első napján Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott előadást a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Rámutatott: a társadalom intéz-ményrendszerében szükséges változások egyre inkább a politikai közérdeklődés középpontjába kerültek. Ez abból a felismerésből fakad, hogy a politikai, társadalmi intézményrendszer és a gazdasági teljesítmények■ között szoros öszszefüggés van; összhangjuk Tiél- J leül nemcsak gazdasági kibontakozás, de társadalmi stabilitás sem lehetséges. A cél: létrehozni azokat a feltételeket, amelyek közt megvalósulhat az átmenet a „nép megbízásából gyakorolt hatalomból” a „nép által gyakorolt hatalomhoz” — mondotta Fejti György. Fontos, hogy a párt megőrizze kezdeményező szerepét ebben a folyamatban, de a szocializmushoz vezető út keresését, a reformgondolkodást nem tartja privilégiumának. Ezért üdvözöl minden olyan kezdeményezést, kritikát, javaslatot, amelyek alapvető célja a szocializmus pozícióinak erősítése. A politikai intézményrendszer tervezett változtatásainak stratégiai irányairól szólva Fejti György mindenekelőtt a párt, az állami, kormányzati szervek, a tömegszervezetek, -mozgalmak és az állampolgárok közötti világosabb munkamegosztás szükségességét emelte ki. Ez feltételezi a világosabb döntési és felelősségi viszonyok kialakítását, a funkciók következetesebb szétválasztását. Köszönettel kell venni és érdemben vizsgálni a politikai rendszer működési zavarait bíráló észrevételeket — mondotta, hozzátéve: ehhez meg kell teremteni ,a „konstruktív elégedetlenség" intézményes fórumait, s javítani kell a külnböző érdekek integrációjának társadalmi mechanizmusát. Ennek alapvető feltétele, hogy a társadalom különböző rétegei, csoportjai rendelkezzenek megfelelő érdekképviselettel. Le kell küzdeni azt a gyakran tapasztalható hajlamunkat, hogy a konkrét ügyekben az utolsó szót mindig a párt mondja ki — jegyezte meg ezzel kapcsolatban a KB titkára. Előadásában foglalkozott a társadalom jelenlegi túlszabályozottságával, végül a döntéselőkészítési-döntési folyamatok nyilvánosságának szükségességéről szólt. Kijelentette: érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy egyetlen szervezet, testület, vagy tisztségviselő sem dönthet fontos társadalmi kérdésekben társadalmi ellenőrzés nélkül. A konferencia szombati napján Kollarik István, pénzügyminiszterhelyettes a kibontakozás gazdasági és pénzügyi feltételeiről; Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője, Gubesi Lajos, a Magyar Ifjúság főszerkesztője és Tabajdi Csaba, az MSZMP KB alosztályvezetője a gazdaságirányítás szervezeti rendszerének átalakításáról, társadalmi és gazdasági fejlődésünk alternatíváiról, illetve munkánk külső feltételeiről folytatott eszmecserét a résztvevőkkel. A fiatal közgazdászok konferenciája vasárnap befejezte munkáját. A résztvevők az eszmecsere második napján meghallgatták Beck Tamásnak, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének a „Külgazdasági impulzusok és a magyar gazdaság — vállalati szemmel” című előadását, végezetül Csikós- Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke szólt a közgazdászok és a közgazdaságtudomány időszerű feladatairól. Munkát keresők, munkát találók Foglalkoztatásszervező bizottság alakul a Városházán (MTI) jóllehet a gazdálkodási követelmények szigorodása miatt a fővárosban is egyre több munkáltató csökkenti a létszámot, Budapesten még mindig a — bár mérséklődő tendenciájú — munkaerőhiány a jellemző — mondták tájékoztatásképpen a Fővárosi Pályaválasztási és Munkavállalási Tanácsadóban. Sárdyné Csapó Katalin osztályvezető szólt arról, hogy az 1983 óta hozott munkaügyi intézkedésekkel igyekeztek lépést tartani a gazdasági környezet változásaival. A tanácsok fő feladata lett a gazdasági szerkezet átalakításával összefüggő munkaerő-gazdálkodási folyamatok segítése, a szerkezetváltást akadályozó munkaerőhiány lehetséges enyhítése, s a gondoskodás az elhelyezkedési nehézségekkel küszködőkről. Az idén januárban mintegy 400 munkáltató jelzett üres álláshelyeket Budapesten: az állami vállalatok és üzemek csaknem tízezer dolgozót fogadhatnának. A tanácsi munkaügyi szervezetek tavaly csaknem négyezer olyan dolgozóval foglalkoztak, akik létszámcsökkentés miatt kerültek el munkahelyükről, s közülük mintegy hatszázan a közvetítő segítségével helyezkedtek el ismét. 1987-ben összesen 33 ezren kerestek állást a munkaerő-közvetítőkön keresztül. A fizikai munkára vállalkozók száma nőtt, a szellemi munkát keresőké viszont csökkent. Az elmúlt év során lényegesen változott a munkaerő-kínálat: 1987 januárjában 2100,az idén eddig 3200 aktív kereső fordult a közvetítő irodához. A tapasztalatok szerint elsősorban a költségvetési intézmények igyekeznek mérsékelni létszámukat. Több intézmény akár 50—100, főként diplomás szakembert is tudna nélkülözni, elhelyezkedésük azonban sokszor megoldhatatlan feladat, többek között viszonylagosan magas keresetük miatt. Sok nyugdíjas viszont azért került kedvezőtlen helyzetbe, mert a bérbruttósítás esetükben nagyobb terhet ró a vállalatra. A Nyugdíjas Munkavállalási Tanácsadó tájékoztatása szerint egyre több kisnyugdíjas keresi fel az irodát, hogy munkát találva Magyar Nemzet alacsony jövedelmét kiegészíthesse. Az év eleje óta 1100-an kértek közvetítést, s mintegy 800-an elégedetten távozhattak. Az 55 éven felüli nőket elsősorban gép- és gyorsírói, bérelszámoló és SZTK- ügyintézői munkahelyek várják a fizikai munkára vállalkozók takarítónőnek, konyhai dolgozónak mehetnek. Sokan szívesen vállalnának kézbesítői munkát is, ebből azonban keveset igényelnek a vállalatok. A férfiakat a munkáltatók a legtöbb esetben portásként alkalmazzák, de várnak kazánfűtőket, esztergályosokat, lakatosokat is. A Fővárosi Tanács közlése szerint a budapesti munkaerőhelyzet koordinálására a Városházán foglalkoztatásszervező bizottságot hoznak létre, amely február első napjaiban tartja alakuló ülését. A jog eszköze nem elegendő KISZ szorgalmazza az ifjúsági törvény módosítását (MTI) A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közelmúltban lezajlott találkozóján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitikai feladattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára adott tájékoztatást. — Az ifjúsági szövetség álláspontja az, hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkotni — hangoztatta a titkár —, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagyrészt állami feladat, a gondok orvoslása pusztán jogi eszközökkel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűtlensége, a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a lakáshelyzet folyamatos romlása, a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növekedése — perspektívavesztést jelenthetnek az ifjúság számára. Ennek következménye: az elkeseredettség, a kiábrándultság,pedig máris tapasztalható az ifjúság körében. A fiatalság az a társadalmi réteg, amelynek nincsenek még tartalékai, emellett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabályozás, ezért van szükség a kormány ifjúságpolitikai feladattervére, amely a stabilizációs időszak állami feladatait rögzíti — húzta alá a KISZ KB titkára, majd így folytatta: — A KISZ korábbi törekvése az volt, hogy a törvény korszerűsítése révén az Országgyűlés is foglalkozzék az ifjúság helyzetével. Előrelépést jelent e szándék megvalósításában, hogy az Országgyűlés nemrégiben megalakult ifjúsági és sportbizottsága első ülésén állást foglalt: a parlament tavaszi ülésszakán javaslatot tesz arra, hogy a kormány készítsen ifjúságpolitikai feladattervet és azt terjessze a testület elé. Népfront kezdeményezés (MTI) Társadalmi bizottságot alakítottak Lábatlanon a gyógyszergyári veszélyes hulladékok megsemmisítésének ellenőrzésére. Az itt lévő, a cementgyár egyik klinker-kemencéjében ugyanis a Budapesti Műszaki Egyetem kutatóinak programja alapján — és valamennyi érintett hatóság engedélyével — kísérletképpen megkezdték a gyógyszergyári hulladékoldó szerek elégetését. Ez aggodalmat, tiltakozást váltott ki a lakosság körében. Ezért nemrégiben fórumot rendeztek a cementgyárban, bemutatva a hulladékok megsemmisítésének módját. A szakemberek ismertették a rendszeres ellenőrző mérések adatait, igyekeztek a kétkedőket meggyőzni arról: a technológia biztonságos, a környezet szennyezése nélkül el lehet égetni az oldószereket. A kemence tűzterébe kerülő oldószerek ártalmatlanítására jelenleg ennél nincs jobb módszer, mitöbb: a hulladék elégetésével jelentős mennyiségű energiát is megtakaríthat a cementgyár. A most életre hívott 25 tagú bizottságba orvost, vegyészt és gépészmérnököt, technikust és más foglalkozású lábatlani és nyergesújfalui lakosokat választottak ,be. A bizottság munkájában a Lábatlani Cementgyár, a Vasbetongyár és a Papírgyár, valamint a nyergesújfalui Eternitgyár és a Viscosa gyár vezetői is részt vesznek. A társadalmi csoport a Hazafias Népfront lábatlani bizottsága és a tanács kezdeményezésére alakult meg; tagjai jogot kaptak arra, hogy rendszeresen ellenőrizzék, milyen körülmények között történik a cementgyárban a megsemmisítés. Lábatlanban Társadalmi bizottság a veszélyes hulladékok megsemmisítésének ellenőrzésére Ősztől: vendégprofesszorok Amerikából Menedzserképzés külföldi szakértőkkel (MTI) Magyarországon növekvő az igény a jól képzett menedzserek iránt. Számos külföldi cég, menedzserképző intézet, főiskola, egyetem képviselője kereste fel hazánkat, hogy bekapcsolódjon a vezetőképzésbe. Közülük a Magyar Gazdasági Kamara többet is előrehaladott tárgyalásokat folytat együttműködés kialakításáról. Ennek eredményeként hamarosan megalakul a magyar—amerikai menedzserképző iskola, amelynek létrehozásában részt vesz a kamara mellett a Magyar Hitel Bank, a Szenzor Szervezési Vállalat, és egy amerikai egyetem. AZ oktatás céljára a Magyar Hitel Bank már megvásárolta a budafoki Törley kastélyt, hozzáláttak a felújításához. A tervek szerint a kastélyban már az ősszel megkezdődhet az oktatás. Az elképzelések alapján 46 amerikai professzor vesz részt a magyar oktatók mellett a szakemberekképzésében. A többhetes tanfolyamon amerikai módszereket alkalmaznak a képzésben. Olyan ismeretekkel látják , el a résztvevőket, amelyek segítségével igen jól eligazodhatnak az amerikai üzleti életben. A Magyar Gazdasági Kamara a közelmúltban tárgyalást folytatott a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Csúcsszövetségével is a menedzserképzésben kialakítandó együttműködésről. A tervek szerint az NSZK-ban hamarosan magyar szakemberek is részt vehetnek a menedzserképző tanfolyamokon. Még az idén 10, később évenként 30 szakembert kívánnak kiküldeni. Szeptembertől két elsős osztály Ismét képeznek bányatechnikusokat Pécsett (MTI) Nappali tagozatos bányaművelő szakközépiskolaiés technikusképzés indul ismét az ősztől Pécsett, ahol csaknem két évtizede szüntették meg ezt a szakot. A hazai feketekőszén- és uránbányászat központjában a két mecseki bányavállalat kezdeményezésére vezették be újra a bányaművelők a szakközépiskolai képzést. Szeptemberben két elsős osztály hatvannégy tanulója kezdheti majd meg a tanulmányait a pécsi Vegyipari és Vegyipari Gépészeti Szakközépiskola növendékeként. Az intézmény tantestülete Ma kezdődik a téli vásár (MTI) A hagyományos szezonvégi téli vásárra ezúttal február 1. és 13. között kerül sor. Az ország 36 Centrum-áruházában eredeti áron mintegy 250 millió forint értékű a vásári árukészlet, ez a tavalyinak körülbelül kétharmada. A nagykereskedelmi partnerektől, illetve a termelőktől a vásár ideje alatt további szállítmányokat is várnak téli árukból. Az engedmény mértéke átlagosan 33—34 százalék. A Skála-Coop áruházaiban és ümeleteiben a vásári árualap 500 millió forint értékű. Kereskedünk — de mennyiért? Páratlan esetnek lehettünk tanúi az elmúlt hónapokban. Pedig csupán annyi történt, hogy — joggal — szinte mindenki dicsérte a honi kereskedőket, mert különösebb fennakadás nélkül viselték a rájuk zúduló felvásárlási rohamot. A napokban a kormány fejezte ki elismerését. Eladók, pénztárosok, vezetők és beosztottak örömmel nyugtázták ezt. A hirtelen jött öröm azonban egyhamar lohadni látszik. A miértre rendszerint így hangzik a szűkszavú válasz: lebruttósítottak. Vagy: pénztárosból eladóvá minősítettek. A bőbeszédűbbek meg így vélekednek: rosszul jártunk a bruttósítással. Megeshet, hogy nem sikerült megoldani a kereskedelemben dolgozók sok elemből összeadódó bruttósítását? — Erről szó sincs — feleli dr. Fügedi Erikné, a Csemege Kereskedelmi Vállalat munkaügyi osztályának vezetője. — Mi például garanciát vállaltunk arra, hogy dolgozóink nettó keresetét, azonos teljesítmény mellett, az idén megőrizzük. A félreértést talán az okozza, hogy a különféle keresetelemeket — jutalékokat, a személyhez kötött pótlékokat — az alapbérrel együtt bruttósítottuk, különben keresetveszteség érné dolgozóinkat. A személyi jövedelemadóról szóló törvényt követően a végrehajtást elrendelő jogszabályok késve jelentek meg. Roppant kevés időnk volt a végrehajtásra, hiszen január 15-ikén már dolgozóink kezébe kellett adnunk a bruttósított alapbérről szóló értesítést. Ezt csak ideiglenes jelleggel tudtuk megoldani — közöltük is mindenkivel —, hiszen nálunk csak e hónap közepére készült el a decemberi, forgalom összegzése, így a jutalék bruttósításánál csak a múlt év első kilenc hónapjának forgalmát vehettük figyelembe. Megígértük viszont dolgozóinknak azt, hogy a XXXII. havi jutaléktömeggel korrigáljuk a korábbi adatok alapján megállapított fix jutalékot. A forgalomtól függő mozgóbérrészt ideiglenes jelleggel felfüggesztjük, mert a fogyasztói szokásokat egyelőre még nem ismerjük. Nem szeretnénk azt, hogy a vásárlói szokások átrendeződése miatt bárki is kevesebbet keresne. Az első negyedévben lényegesen több jutalékot fizetünk ki dolgozóinknak, mint a múlt év hasonló időszakában, mert a jutalékkiszámításnál a múlt év első háromnegyedének átlagát vesszük figyelembe. Az alapbér és a jutalék mellett valamennyi nem személyhez kötött — például műszaki,takarítási, vasárnapi — pótlékot egységesen húsz százalékkal emeltük, mert a bérek ösztönző jellegét továbbra is fenn kell tartanunk. Továbbá bruttósítottuk a hálózatban és a részfoglalkozásúak, valamint a mellékfoglalkozásúak bérét húsz százalékkal. A nyugdíjasok bérét pedig nyugdíjukkal együtt bruttósítottuk. Röpke számítások után lejegyezhetem, hogy miként alakul az eddig 4400 forintot kereső pénztáros fizetése, mennyire emelkedik a vasárnapi, a takarítási és a kiemelt műszakpótlék. A bruttósítást elvégzőknek azonban az idő sem volt elég arra, hogy minden boltban elmagyarázzák, a személyi jövedelemadó hatása miatt, az elmúlt három évtizedben megszokott alapbérjutalék aránya megváltozik. — Ezt nehezen tudták megszokni az emberek — mondja az osztályvezető —, néhány nap alatt csaknem száz dolgozónknak kellett elmagyarázni, miként bruttósítottuk a keresetét, mennyi személyi jövedelemadót fizet. A részletes magyarázat után a korábban zsörtölődök is megnyugodtak. Eddig mindössze egyetlen dolgozónk volt, aki a döntőbizottsághoz fordult, mert sérelmesnek tartotta bruttósított jövedelmének megállapítását. Azt pedig kizártnak, legrosszabb esetben is tévedésnek tartom, hogy bármelyik pénztárost is eladói munkakörbe sorolták volna a keresetek megállapításakor. Ha véletlenül volt ilyen tévedés, azt természetesen korrigáljuk, ezért is írtuk rá a tájékoztatóra a jogorvoslat módját. Hogy tizenöt napon belül bárki kérheti a felülvizsgálatot, aki még a szóbeli magyarázatunkat sem tartja megnyugtatónak. Elmondom, amit hallottam: többen amiatt aggódnak, hogy néhol a tévedések talán nem is voltak véletlenek, mert az első indulatukban felmondók helyére a bértömeg-gazdálkodásra való áttérés miatt — az ottmaradók előnyére — alacsony bérű kezdőket vehetnek fel... Ettől még dr. Fügedi Erikné is megrémül: — Szó sincs erről! Az élelmiszer-kereskedelemben ebben az évben is az átlagbér-szabályozás van hatályban. Tehát a munkaerő megtartása mellett elsődleges érdek az új dolgozók felvétele! Mert változatlanul nagy gondunk a szakképzett és jól felkészült munkaerő-utánpótlás, hogyan is lehetne célunk a jól dolgozók megsértése — kérdez vissza elképedve. — Sőt, a fogyasztói szokások megismerése után úgy akarjuk módosítani a jutalékkulcsokat, hogy azok jobb munkára ösztönözzenek mindenkit. . (cs. n.) n elkészítette a bányaművelő szakos diákok tantervét, s megteremtette az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket is. Négyéves tanulmányaikat érettségi vizsgával — s a tervek szerint vájár szakmunkásvizsgával — zárják, az ötödik tanévben pedig bányatechnikusi képesítést is szerezhetnek. Ezután választhatnak a továbbtanulás, valamint a hazai szén-, érc- és ásványbányák termelésirányítói középvezetői munkaköreinek betöltése között. A bányaművelő szakközépiskolai osztályokba jelentkezőkkel már a tavaszi szünetben megkezdik a felvételi beszélgetéseket. Részletesebb tájékoztatást az iskolától, illetve a két mecseki bányavállalat személyzeti osztályától kaphatnak az érdeklődők. ------ A NAP------------------------------------Ismétlődő hírek Az embert nem mindig a vadonatúj rossz hírek rendítik meg igazán. Olykor keményebben, fájdalmasabban hatnak a régi rossz hírek. A már ismertek. A megismétlődök. Olvasom a Központi Statisztikai Hivatal közleményét, és nyomban megnézem, milyen a „népesedési mérlegünk”. Persze, tovább apadtunk. 16,5 ezer lélekkel vagyunk kevesebben, mint voltunk egy esztendővel ezelőtt. 1987-ben 142,5 ezren haltak meg, és csak 126 ezren születtek. Nem tudom, mi a nehezebb. Szólni erről, avagy hallgatni. Szólni azért nehéz, mert úgy érzem, csak annak illik elrabolnia embertársai idejét, aki valami újat tud erről mondani. Én nem tudok. Hallgatni erről azért lehetetlen, mert aki tudatosan éli életét e 10 604 000-ben, az ezekre a számokra-adatokra nem csak a fejét kapta fel, de annak a szíve is mintha megrebbent, mintha zuhant volna hirtelen. Éltek Magyarországon már milliók sokkal nehezebben, és mégis, sokkal több gyermek született. Milyen közérzet, milyen távlatkép, miféle országos rosszkedv vagy önzés tarol itt? Szerelem van, szex van, gyerek alig. S úgy tetszik, a bevándorlók sokasága sem pótolja a lélekszám-veszteséget. Vajon valóban csak szociálpolitikai, csak lakásgondokat, csak anyagi okai lennének ...? Talán mégis érdemes lenne — nem, dehogyis! kötelező lenne e 10,6 milliót megmozgató fölmérést, vitát rendezni, e fájdalmas jelenség anyagi, de mélyebb okairól is. Arról, hogy milyen az általános jövőkép és milyen a nemzet hitképe és önbecsülése ma. DIURNUS